Scolar Kiadó, 2019, 254 oldal

Szöveg: Götz Eszter

Ritkán bukkan fel hazai kiadású kötet a designról, még ritkábban olyan, amelyik nem csupán a „szép és drága tárgy” fogalmat azonosítja vele. Géczy Nóra a győri Széchenyi István Egyetemen tíz éve oktatja a tárgyat, most ennek tapasztalatait összegezte egy elegáns kiállítású kötetben.
Tulajdonképpen tankönyv is lehetne, mert logikus felépítéssel, az alapfogalmak lexikonszerű pontosításával és sok-sok példával vezet végig a szerző a design mibenlétének, főbb témáinak és kulcspontjainak szövevényén, olyan rendet teremtve ebben a témában, amit sem a szűkös szakirodalom, sem a laikusoknak szóló, még kevesebb számú kiadvány nem tesz meg. Az egyes fejezetekben a design feladatköreit és lehetőségeit az etika, a tér, a forma, az ember és az üzenet felől közelíti meg, és kitér a 21. századi környezettervezés minden aktuális vonatkozására, a hagyományos kézművesség újraéledésétől a fenntarthatóságon át a mesterséges intelligenciáig.
Ez a könyv egy tervező elmélkedése a saját területéről, egy nyitott, a világban zajló folyamatokra figyelő ember szemlélődése a tárgykultúra és az épített-tervezett jelenségek területén, egy rendszeralkotó elme munkája – mindez egyszerre. Ugyanakkor okos kézikönyv is, ami sikeresen elkerüli a klasszikus csapdát: nem a régi görögökig megy vissza. Igényes képanyaga nem a designtörténetből válogat, hanem minden esetben kortárs példákon keresztül szemlélteti az éppen tárgyalt kérdést. A mai tárgy- és környezettervezés előzményeiről csak annyit tart érdemesnek összefoglalni, amennyi a tárgykészítő ember és a kész termék közötti kapcsolat változását, ember és tárgy mai világra jellemző viszonyát érinti. Fontosabbnak tartja, hogy tisztázza a design feladatkörét, a tervezés folyamatát, a tárgy életciklusának fogalmát, a tervező felelősségi körét, a tárgyhasználat kereteit, a túltermelés, a tárgydömping hátulütőit, és nem utolsó sorban azt a tényt, hogy a tervezés nem feltétlenül azonos egy tárgy létrehozásával. Végigvezet az érzékelés pszichológiai-neurológiai részletein és a tervezés egyes fázisain, összekapcsolja a térhasználat tanulmányozásából fakadó következtetéseket a tervezői oldalon megjelenő szempontokkal, és egy sor olyan etikai-filozófiai-esztétikai kérdést is érint, amelyekkel viszonylag ritkán találkozhatunk a szaktudományok zárt világán kívül. Mindezt a szerző jól kidolgozott ábrákkal is szemlélteti, hogy könnyen érthető legyen az egyes fogalmak összefüggése. A könyv végén felsorolt szakirodalom az utóbbi harminc év magyar és angol nyelvű designelméleti munkái mellett a társtudományok idevágó főbb munkáit is felsorolja, a Scolar kiadó pedig odafigyelt arra is, hogy kemény fedelű, igényes papíron kiállított, tökéletes nyomdai minőségben kiállított könyv szülessen belőle. A műfaji bizonytalanság azonban némi zavart okoz: nem lehet pontosan tudni, kinek szól ez a rendkívül alapos munka. Ha tankönyv, akkor a tervezés mechanizmusának igen részletesen, majdhogynem alapfokon leírt folyamata van útban itt, ha a laikusokat kívánja bevezetni a design mai fogalmi körébe, akkor túl szakmai, túlságosan távolságtartó a nyelvezete; néhol papírízű, enciklopédikus stílusán kevéssé üt át a személyes érintettség, miközben a szerző több helyen is a saját egyetemi oktatói tapasztalatáról beszél. Így az olvasó inkább válogatni tud a számára könnyebben megnyíló szövegrészek között, szerencsére a lenyűgöző képanyag, a kortárs design csúcsteljesítményeinek gazdag példatára és a kötet jó tagolása ebben is segíti. Összességében izgalmas mű született, amihez gyakran lehet fordulni mint informatív tájékozódási ponthoz, ha el akarunk igazodni a kortárs design világában.