• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása

    MÉSZ-MÉK Diplomadíj 2019

    Terv: Megyesi Miklós, DE Műszaki Kar
    Konzulens: Keller Ferenc

    Doboz, más Békés megyei településekkel együtt, 1800 körül került a Wenckheim család tulajdonába. Doboznak mint az egyik fontos uradalmi központnak a 19. század első felében Wenckheim Rudolf, később unokaöccse, Dénes lett a birtokosa, akik vadászkastélyt építtettek itt (ma általános iskolaként működik). Rudolf nagy mezőgazdász volt, amiben később Dénes is követte. Igazi mintagazdaságot hoztak itt létre, és sok mezőgazdasági újítást vezettek be. Ehhez a mezőgazdasági funkcióhoz kapcsolódóan építtetett Dobozon Wenckheim Rudolf egy magtárat (1864), melynek terveit Ybl Miklós készítette.
    A magtár épülete a település központjától nem messze, a Vésztői út mentén található. A telekkel szemben a Vargahossza főcsatorna folyik, ennek kanyarulatában van a kastélypark. A 20. század fordulója körül Wenckheim Dénes itt építtette fel a családi kriptát és a hozzá kapcsolódó kápolnát. A nyeregtetős épület két részét, a négyszintes magtárat és a vele szemben álló, apró nyílásokkal áttört szárítótornyot a harmadik emeleten alulról félköríves záródású közlekedő híd köti össze. Működését tekintve jellemzően búzát, kukoricát és zabot tároltak a magtárban. Ha a betakarított termés nedves volt, a szárítótoronyban raktározták. Ide felülről, a harmadik emeletről lehetett betárazni a termést, és a földszinten egy garaton lehetett kiengedni. A magtárban a szintek között a terményt elektromosan működő serleges felvonóval mozgatták.