A Győri Nemzeti Színház rekonstrukciója

A pályázat eredménye

A Győri Nemzeti Színház az egyetlen olyan vidéki magyar kőszínház, amely 1977-es építése óta nem esett át komplex felújításon. A színház és környezetének felújítására a Modern Városok Program keretében nyílt lehetőség. Az önkormányzat 2017-ben épületrekonstrukciós tervpályázatot írt ki, amelynek eredményét 2018. március 27-én, a Színházak Világnapján tették közzé.
A bíráló bizottság – Révi Zsolt városi főépítész; Páternoszter Piroska, a Modern Városok Program végrehajtásáért felelős polgármesteri biztos; Markó Angéla, a Győri Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója; Fűke Péter, Kuslics Tibor, Lukács István és Mikó László építészmérnökök – döntése alapján a Teatro Építész Műterem Kft. pályaműve kapott első díjat. A zsűri kiemelt megvételre javasolta még az Építészkohó Kft., a Formi Concept Kft., illetve megvételre a Dimenzió Tervező Kft. terveit. A rekonstrukciós pályázat három fő kérdésre keresett választ: a színházterem és a színpadtechnológia megújítására, a nehezen megközelíthető és túl kicsi befogadóképességű Kisfaludy terem pozicionálására, valamint az épület külső megjelenésének kortárs átfogalmazására.
A Teatro Építész Műterem Kft. nyertes terve a szakmai zsűri szerint mindhárom kérdésben a lehető legjobb megoldást hozta. A teátrum 15 ezer négyzetméterének minden helyiségét és minden funkcióját egyformán fontosként kezelte, és a gyakorlatban mérte fel, mit érdemes megtartani, és miben kell mást, újat hozni. A terv változtat a nézőtér akusztikáján, megújítja a színpadtechnológiát, belülről elbontja az eredeti tetőszerkezetet – amelyet a város lakói sísáncnak neveztek –, így kiépülhet egy korszerű zsinórpadlás. Az átalakítás ugyanakkor nem érinti a színház külső sziluettjét, ami szervesen illeszkedik már a győri városképbe, mégis magában hordozza az újdonságot. A kamaraszínház új helyszínre, az épület mellé költözik, ami az utcai kapcsolat köszönhetően könnyen megközelíthető.

1. díj: TEATRO Építész Műterem Kft., építész: Sándor János, építész munkatársak: Fodor Balázs, Sallai Krisztián, Szendrényi Éva, Ruppert András, Köninger-Péter Zsuzsanna, Pánovits Norbert, Szigeti Zsófia, Ocskay Tamás, Antal Csaba

„Számunkra az épület legalább olyan jelképe Győrnek, mint Sydney-nek az Operaház. A két épület megítélésnek életútja között számos párhuzamot vélünk felfedezni – az 1978-ra befejezett színház a kezdeti negatív fogadtatása ellenére mára Győr egyik jelképévé vált. Meghatározóvá merész, városképből kiemelkedő, dinamikus, „sísáncnak” hívott tömege tette. Ikonikussága ellenére a mai napig megosztja a közvéleményt, viszont városképi és érzelmi jelentőségét nem lehet kétségbe vonni. Emellett a Győri Színház egy lenyomat is: építésének történetében, építészeti elemeiben hordozza a kor jellegzetességeit…” (részlet a pályázati koncepcióból)


Kiemelt megvétel: Építészkohó Kft., építész: Tarnóczky Tamás Attila

„A terv koncepciója a meglévő térbeli rend és műszaki megoldások korszerűsítésén alapul. Legnagyobb érdeme a meglevő ipari megformálású főtömeg kezelése, a tört síkokból álló tetőforma folyamatos, lendületes ívvé változtatása, a magaspont íves lezárása és formai levezetése, valamint az előtető kiegészítése és belső térbe való folytatása. A homlokzat kezelése – különösen a kiszolgáló épületszárnyra javasolt kerámia bevonatú üvegburkolat – összefogott, korszerű megjelenést ad az épületnek. A kamaraterem elhelyezését a terv a Teleki László utcai kiszolgáló traktusra való emeletráépítéssel javasolja. Megoldja annak önálló közönségforgalmi megközelítését, de felső szinti elhelyezkedése és a közönségforgalmi terek alulméretezése miatt ez a megoldás nem optimális. A nézőtér átalakítására vonatkozó javaslatai – oldalpáholyok és hátsó karzat – méreteit tekintve, láthatósági és teremakusztikai szempontból nem előnyösek.” (részlet a bíráló bizottság értékeléséből)


Kiemelt megvétel: Formi Concept Kft., DB Arch Bt., építészek: Halmai Dénes, Bach Péter, Bokányi Imre, Kukucska Gergely, Halmai Dénes

„A terület valójában a szűkebb értelemben vett történeti belváros peremén, az egykori várfal helyén található – a Czuczor Gergely utcára, mint a történeti belváros egyik legfontosabb tengelyére felfűződő városi terek sorában – ugyanakkor megállapítható, hogy a színház viszonylag zárt funkciójából adódóan jelenleg nem képes közvetlen környezetének működtetésére.
A pályázat egyik fő koncepcionális alapvetése, hogy a Dunakapu tér és a Széchenyi tér által meghatározott térsorba a színház környezete is beilleszthető legyen mint egy alapvetően kulturális funkciójú, jól működő és élettel teli városi köztér. A tervezési feladat alapvető kérdése, hogy a színház jelenlegi szövetidegen szabadon álló beépítése hogyan lehet bővíthető (amennyiben ez szükséges) – illetve, hogyan viszonyulhatunk ehhez a morfológiailag szabálytalan helyzethez? A tervpályázatban lehetséges válaszként egy újabb szoliter tömeg elhelyezését javasoljuk, tovább folytatva az eredeti beépítés által már irregulárisan megkezdett városi téralakítási metodikát. A tervezett bővítés önálló tömege (egyben szerves kapcsolattal a meglévő épülethez) a színház előtti, jelenleg üres térbe helyezkedik bele és kezdi szervezni magában és önmaga körül azt.” (részlet a pályázati koncepcióból)


Megvétel: Dimenzió Tervező Kft., építészek: Bodrossy Attila, Fodróczy József, Pintér Péter, építész munkatárs: Joó Kristóf

„A színház kétségtelenül karakterisztikus formarendszerrel bír. Karakterisztikus, s a kezdetektől fogva vitatott tetőformája azonban városképileg minden távolabbi nézőpontból előnytelen. Gyakorlatilag bármely irányból érkezünk Győrbe, ez az épülettömeg rátelepszik a város sziluettjére. Ezért úgy gondoljuk, hogy érdemes ezt tömeget magasságában olyan mértékig csökkenteni, hogy ne konkuráljon a belvárosi templomtornyokkal. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy a Vasarely-képek emblematikussága fontos, megtartandó elemei az identifikációnak (ezért javasoltunk olyan emblémát is a színház számára, mely erre finoman visszautal). Törekedtünk arra, hogy az új Kisfaludy terem az épület külső megjelenésében is szerepet kapjon: a vertikális közlekedőt tartalmazó tömör torony, az előcsarnok üvegfala és a Kisfaludy terem új, külön is hangsúlyozott tömege ezt a célt szolgálja.” (részlet a pályázati koncepcióból)