A kettészakított út

Katyń Múzeum, Varsó

Építészek: Jan Belina-Brzozowsk, Konrad Grabowiecki, Jerzy Kalina, Krzysztof Lang
Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Juliusz Sokolowski

2017 őszén készült el az a múzeum, amely a lengyel történelem egyik katasztrófájáról fél évszázados elhallgatás-elhazudás után végre méltó módon tud megemlékezni. A varsói BBGK Architects Katyń Múzeuma az építészet és a tájépítészet határán egyensúlyozó alkotás, amely átadásának évében, 2017-ben az Európa legjobb épületeit díjazó Mies van der Rohe Award egyik döntőse lett.
Az 1940 áprilisában megölt, több mint húszezer lengyel tartalékos állományban lévő katona- és rendőrtisztet – akik civilben magas rangú hivatalnokok, orvosok, építészek, írók voltak, a lengyel értelmiség vezetői – szovjet hadifogolytáborokból szállították a katyńi erdőbe és további négy helyszínre, ahol agyonlőtték őket, és az áldozatok testét tömegsírokban hantolták el. 1943-ban lengyel vasúti síneket karbantartó kényszermunkások fedezték föl az egyik tömegsírt. 1945 után egészen a rendszerváltásig a németeket tették felelőssé a történtekért, csak 1990-ben ismerte el a Szovjetunió, hogy az NKVD tisztjei hajtották végre a vérengzést.
A fél évszázados némaság után lassan tisztázódtak a részletek. Az áldozatok hozzátartozóinak kálváriája a lengyel nemzeti identitás súlyos töréspontja lett. A gyászhoz tragikus újabb adalék is járult: 2010-ben a katyni helyszínén tervezett állami megemlékezésre utazó repülő lezuhant, és összes utasa – a lengyel politikai elit nagy része, köztük Lech Kaczyński államfő – életét vesztette.
Nem véletlen, hogy a varsói új múzeum elsősorban nem a történelmi hátteret és a tragédia következményeit jeleníti meg, hanem azt a mély fájdalmat, ami a hiányból és az azt követő, sokáig tartó némaságból fakadt. A múzeum helyszíne a Varsó központjától gyalogos sétával megközelíthető, erdős domb lett, amelyen a 19. században a cári orosz katonaság által épített citadella áll. A vakolatlan vöröstéglából épült erőd egy része még ma is katonai objektum; kialakítása a kor jellegzetes erődítményeinek szerkezetét követi. A Katyń Múzeum a Citadella két szintjét foglalja el, de kiegészül egy nagyszabású szabadtéri installációval. Az erőd egyik kapujához tört vonalú, a terep lágy emelkedőibe nyers, támfal nélküli vájatokkal belevágott út vezet. A bejárattal szemben egy szabályos négyzetben 90 gyertyánfa áll, akár egy szakasz katona, fegyelmezett, egyenes testtartással. A négyzet előtt egy csupasz, jeltelen tölgyfa kereszt és egy zászlórúd magasodik.