Nyéki lak

Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum és Csajághy Laura Színpad, Kápolnásnyék

Építész: Ónodi Szabó Lajos
Szöveg: Csontó Sándor
Fotók: Ónodi Szabó Lajos, Juhász Norbert

Hetven év után most lett igazán emlékmúzeum abból a szimpla kápolnásnyéki kúriából, amelyben a magyar reformkor romantikus költészetének meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály gyermekkorát töltötte 1802 és 1811 között. Ez elsősorban a tárlat rendezőjének, Dr. Kovács Idának, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetőjének és Kemény Gyula látványtervezőnek köszönhető.

Maga az épület nem annyira építészeti, mint inkább szellemi értékei miatt képvisel védett értéket. A házat Nádasdy Mihály gróf földbirtokos gazdatisztjének, idősebb Vörösmarty Mihálynak és családjának szánta szolgálati lakóhelyül, s az építkezés (1800–1801) felügyeletét is rábízta. A Vörösmarty család tíz gyermekkel népesítette be a házat – ebben a házban 7 született –, és az eredeti, fazsindelyes tetőzetű, egyszerű, földszintes épület fontos szerepet játszott a költő életében. A Nádasdyak 1884-ben adták el a nyéki, 118 kataszteri holdnyi földbirtokot az udvarházzal együtt Ott Károly miniszteri tanácsosnak. Az új tulajdonos három szobával bővíttette az épületet, s parkosította környezetét. Később a kúria öröklés révén Ott unokahúgára, Kresz Gézánéra szállt, tőle pedig fiára, Kresz Géza hegedűművészre. A következő örökös Kresz Mária néprajzkutató lett, aki a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, azzal a feltétellel, hogy az épületben emlékmúzeumot rendezzenek be Vörösmarty Mihály tiszteletére. Az első kiállítást 1950-ben nyitották meg, de ez gyakorlatilag csak három szobára korlátozódott, mert az épület egy szolgálati lakást és egy vendégszállást is magában foglalt. Ez a méltatlan helyzet részben megszűnt 2010-ben, amikor az épület és a kiállítási terek részlegesen megújultak.
Ám a teljes körű rekonstrukció mostanáig váratott magára: a költő 220 évvel ezelőtti születésének évfordulójára a kápolnásnyéki házat – az Irodalmi Emlékház Program keretében – közel félmilliárd forintból kívül-belül felújították. A tervezései feladatokat a TSPC látta el, építészpartnerük Ónodi Szabó Lajos és a Bicske Építő Kft. voltak. A felújítás célja az volt, hogy a múzeumi intézmény a Szózat szerzőjéhez méltó, iskolás és felnőtt látogatócsoportok számára alkalmas épületben működhessen tovább, valamint turisztikai céloknak is megfeleljen. A kiállított anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. A kerttervezéssel és a történeti kertrekonstrukció koncepciójának kidolgozásával a kúria mögötti üres területen gyönyörű park létesült korzózásra invitáló sétánnyal, és majd egy természetes tavacskával. A völgyben tavaly átadott Csajághy Laura szabadtéri színpadon színházi előadásokat, koncerteket, táncelőadásokat láthat és hallhat a közönség a nyári időszakban.

 

Generáltervezés: TSPC Mérnökiroda Kft.
Kiállítási koncepció, berendezés: Petőfi Irodalmi Múzeum
Építészet: Bicske Építő Kft.
Vezető tervező: Ónodi Szabó Lajos
Építész munkatárs: Ónodi Szabó Ákos
Műemléki szakértő: Fáy Piros
Tájépítészet: Almási Balázs
Út, közlekedés: Horváth Zoltán – Horváth Project Mérnökiroda
Épületgépészet: Vincze Gábor – InnoÉpület Kft.
Épületvillamosság: Kovács Balázs
Megbízó: Velence-tavi Terület- és Településfejlesztési Nonprofit Kft.