• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Globalizált törzsek kommunikációja

    Trading Style. Weltmode im Dialog – Weltkulturen Museum
    Frankfurt am Main, 2012. 11. 07. – 2013. 08. 31.

    Szöveg: Bugya Brigitta

    Férfi és nő arcfestéssel, Dél-Afrika, 1930, illetve a Cassetteplaya modellje, 2011-12, fotó: Alis Pelleschi

    Férfi és nő arcfestéssel, Dél-Afrika, 1930, illetve a Cassetteplaya modellje, 2011-12, fotó: Alis Pelleschi

    A frankfurti Weltkulturen Museum megnyitotta antropológiai gyűjteményét a kortárs művészet és a design számára, és a múzeum épületéhez csatlakoztatva, kialakított egy a gyűjteményére építő atelier programok befogadására alkalmas projektteret. Ez a kezdeményezés talán nem is történhetett volna jobb időzítéssel, hiszen a törzsi kultúra és népművészet az utóbbi egy-két évben határozott lendülettel tör felszínre a művészek és tervezők keze alatt a világ számos pontján.

    Gyűjtemény hozzáférhető közelségben

    A Weltkulturen Museum a gyűjtemény felfedezésére és inspirációs forrásként való használatára ösztönzi a Teimaz Shahverdi kurátor által meghívott művészeket. A műtárgyakkal irigylésre méltóan szoros interakciót alakíthatnak ki a szerencsés kiválasztottak, ugyanis a gyűjteményhez, továbbá az itt dolgozó kutatók tudásához és a múzeum projekt teréhez egyaránt teljes hozzáférést kapnak. Minden forrás adott az elmélyült munkához, így az ősi kultúra a lehető legautentikusabb módon tud újra beépülni a művészek munkáiba.
    2012-ben a kurátor a divat területéről szemezgetett: négy márka alkotóit hívta meg néhány hétre Frankfurtba, hogy behatóbban megismerkedjenek az őrzött tárgyakkal és létrehozzák alkotásaikat. A nemzetközi palettáról válogatott négy márka Ausztráliából, Németországból, Nigériából és Nagy Britanniából érkezett, azzal a közös alkotói attitűddel, amely a helyi kézműves hagyományokból táplálkozik. A lokális tradíció a kortárs divat új anyagaival, szabásvonalaival ötvözve válik globális trendé munkáikban, ahogy a kis szériás, kézzel készített kollekciók tendenciája is egyaránt jellemző rájuk. Ez utóbbi egyrészt az induló márkákat érintő gazdasági okokra vezethető vissza, azonban a háttérben a tömegtermelésnek ellenszegülő, személyesebb használati tárgyak előállítását célzó kézművesség visszaállításának szándéka is meghúzódik.