Debreceni Egyetem Műszaki Kar bővítése, I. ütem

Építészek: Puhl Antal, Dajka Péter
Szöveg: Bán András
Fotók: Skrabák Zoltán

A maga mögött négy és fél évszázados múltat számon tartó Debreceni Egyetem 2000 óta működik jelen intézményi keretei között. Tizenöt kara közül az egyik a Műszaki Kar, amelynek múltja szintén évszázadnyi, ám története sok változáson át – így a korábban Budapesten és Debrecenben működött Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán keresztül – vezetett a mai, az universitasba integrálódott formáig és az egyetemi szintű képzéséig.
Az egyetem konzervatív intézmény: a létező tudomány magas szintű átadása a hivatása. Az egyetem progresszív intézmény, hiszen az itt összegyülekező tudós elmék az új gondolatok megalkotói.
Az egyetem hierarchikus intézmény: a tanár tekintélyével és tudásával mindig a diákok fölött áll. Az egyetem demokratikus intézmény: a legifjabb hallgatóknak is lehetnek olyan ötleteik, meglátásaik, amelyek inspirálják az új eredményeket.
Az egyetem a késő középkor óta zárt intézmény: a campus a maga tereivel és szokásaival a tudományos beavatás rejtélyes helyszíne. Az egyetem változékony, nyitott intézmény: a fiatalok életük egy meghatározott idejét töltik itt, s máris nyomukban a következő generáció, amelyik másmilyen, másképp gondolkodik, mást akar.
Ezekkel a – nem épp ellentmondásokat nélkülöző – tapasztalatokkal kell szembenéznie annak, aki egyetemi épületet tervez, az universitas térgondolatát formálja.

Építész vezető tervezők: Prof. Puhl Antal DLA, Dajka Péter
Projektvezető építészek: Huszár Tamás, Füzesi Katalin
Építész munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Kassáné Kalcsó Kitti
Statika: Hatolkay Márta, Kalmár Zsolt
Gépészet: Oltvai András, Oltvai Tamás
Elektromosság: Ivanics Zoltán, Mészáros Attila
Kert- és tájtervezés: Andor Anikó, Torma Sarolta
Úttervezés: Gulyás Imre
Közmű: Orosz Tamás, Bartha Miklós