Kivételes adottsága a Sopron közeli ausztriai településnek, Raidingnak, hogy itt született Liszt Ferenc. Néhány éve a szülőház-múzeum mellé egy holland építész tervei alapján korszerű koncerttermet építettek, EU-s és saját Bundes-pénzből (l. MÉ 2006/6). A nyári zenei fesztivál egymaga nem állítja le a 850 fős falu fogyását.
2005 óta Magyarországon is felgyorsult az európai uniós tendencia: a kistelepülések lakói felhagynak a földműveléssel és beköltöznek a városokba. De már sok kisváros fiatalsága sem marad helyben, mert ott sincs elég munka. Ám ezzel párhuzamosan megkezdődött a vidéki élet felértékelődése, nálunk is vezető művészek mennek eldugott falvakba…
Egy bevezetővel kell kezdenem. Az alábbi gondolatok, szövegek és szöveg töredékek nem most fogalmazódtak meg, nem is az Építészkongresszuson hangzottak el elsőként – mintegy húsz éve folyamatosan íródnak, formálódnak a szerint, ahogy a tájról és identitásról, a hagyományról és modernitásról, végül is, ahogy az építészetről gondolkodom.
A RATI új üzem- és irodacsarnokával megépült Magyarország első olyan ipari létesítménye, amelyik nem szorul külső energiaellátásra, sőt hamarosan plusz energiát fog előállítani. A saját fejlesztésű, innovatív autófelszereléseket gyártó cég tulajdonosa és az építészek már az ötlet pillanatában felvállalták, hogy ezen a szántóföldön…
A szegedi Tér és Forma építészei több mint húsz éve készítenek terveket Hódmezővásárhelyre, jól ismerik, „érzik” a várost. A Tornyai Múzeum környezetének rendezésére készített koncepciótervük is, több más tanulmánytervhez hasonlóan, évek óta várt az asztalfiókban, míg két egymást követő uniós pályázat forrásai lehetővé tették…
A jövőbe hajló csúcstechnika illő anyagtalanságot, precizitást, simaságot és sterilitást követel. Emberi oldalról ugyanakkor legalább ilyen intenzíven fogalmazódik meg a nyugalmas, puha, meleg pihenőhely, az oldott hangulatú közösségi találkozóhely és mindenféle szabadidős elfoglaltságokra, testmozgásra, játékra alkalmas terek iránti igény…
Szépen gyarapodik a rendszerváltás óta a magyar felekezetek templomi, szociális és oktatási célokat szolgáló épületeinek száma. E sorban a legifjabb a Szolnoki Református Egyházközség Szandaszőlősi Református Közösségi Háza harangtoronnyal, amelyet 2012 októberében szenteltek fel. A tervezett együttes három különálló egysége a templom…
Az f_f_f_2013 a 2006-ban – Dr. Reischl Gábor a MÉSZ akkori elnöke kezdeményezésére – elindított és 2008-2010 között is sikeres program folytatása. Célja felmérni, hogy a fiatal generáció hogyan járul hozzá az adott hely építészeti karakteréhez, a fenntarthatósághoz, a közösségek megerősödéséhez, hogyan működik együtt…
Az utóbbi évtizedek építészeti diskurzusának egyik figyelemreméltó témája az új geometriai és technológiai lehetőségek kutatása. A rengeteg felmerülő kérdés két fontos vektora, hogy egyrészt mire vagyunk képesek az új rendszerek alkalmazásával, másrészt hogyan lehet – és hogyan érdemes – az építészeti oktatásba beépíteni az új alkotás-módszertanokat.
A 20. század három jeles alkotója most Bécsben – három kiállításon – egyszerre látható, összefüggésük szembeötlő. Szinte Csehov Három nővérének elvágyódás-változatai a német kultúra térvesztéseinek három nemzedékétől, az európai hegemónia napfogyatkozásában. Egy másféle, negyedik testvérük talán Klimt lehetne…
Amerika-szerte immár több mint 60 millió gyerek jár nap mint nap úgynevezett K-12 iskolába, azaz olyan épületben tölti ideje nagy részét, amelyik kialakításában és működtetésében biztonságos, egészséges, egészségre nevel és általában: jó benne lenni. A washingtoni National Building Museum majdnem egy évig látható kiállításán…
A Budapest Galéria márciusi kiállítása ritka témával szolgált: Bagossy Levente grafikus és díszlettervező 32 színházi díszletet ábrázoló makettjét láthatta a közönség. A díszlettervezők többsége – az építészekhez hasonlóan – rajzokat, két dimenzióban ábrázolt látványterveket készít, nem maketteket. A számítógép térhódításával különösen…