Már a fél tucatot is meghaladja Reimholz Péter felépült házainak száma a Várnegyedben, illetve annak legszűkebb környékén, de fontos emlékeztetni rá, hogy nem egyszer feleségével, Csomay Zsófiával együtt tervezte őket. Gondoljunk saját lakóházukra, azután a Palaházra, a Hapimag üdülőházra, a Collegium Budapest Wallenberg vendégházára…

A tervezőiroda feladata meglehetősen komplex volt, hiszen eltérő korok védett emlékeit kellett megtartaniuk ahhoz, hogy új épületek valósulhassanak meg a területen. Méretéből adódóan a legkarakteresebb elem a területen az U-alakú kétemeletes tégla iskolaépület, melyen a fiú- és leányiskolai szárnyak bejáratai a Bécsi út és Lajos utca felé nyíltak.

A Budapesti Építészeti Nívódíjas SZÁMALK szigorú épület. Meghatározó tömege a hasáb, mondhatnánk, funkcionalista doboz, de ez már értékelés is lenne, mert a funkcionalitás ma kevés a dicsőséghez. Tény, hogy a ház nem él a divatos vagy bevált megoldások egyikével sem.

Egy postaépület tipikus kis-középület: belátható, könnyen átfogható lépték, nem túl bonyolult, állandó funkcionális elvárásokkal. Lengyel István számára pedig akár már rutinfeladat is lehetne, hiszen két hasonló méretű postája is megépült már, Nyírbátorban és Újfehértón.

Talán már nem is építészetként foghatjuk fel azt a nagyszabású feladatot, amit a kortárs építészet svájci sztárja, Bernard Tschumi nyert el a görög kulturális minisztériumtól: 2009 nyarán adták át az általa tervezett Új Akropolisz Múzeumot az athéni Parthenon lábánál.

A tervpályázat célja a Nemzeti Emlékhely rendezése, a pusztuló régészeti emlékek megmentése és a hely jelentőségének megfelelő bemutatása. Mindezt az építészet, kertépítészet és képzőművészet nyelvén mutassa be az emlékhely történeti jelentőségére való tekintettel. A Romkert ma sebként jelenik meg Székesfehérvár központjában.

A kiállítás filozófiáját Gottfried Semper híres-neves Bekleidungstheorie levezetésétől indíthatja az építész látogató. Noha a művek egy része kemény anyag, faragott kő, mondhatni építészek és épületeik összenőtt karikatúráit látjuk. Valaha a kőfaragó tudás egybeesett az építész mesterséggel.

Herzog és de Meuron Fórumától nem messze rendezték november elején a World Architecture Festivalt. Az egyetlen magyar pályázó, a budapesti A4 Stúdió szereplése kifejezetten sikeresnek mondható: a közel ezerötszáz pályamű közül a zsűri a legjobbak közé sorolta Szentendre új köztemetőjének tervét.

A zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum 1954-ben jött létre azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészet eseményeit, irányzatait és jelenségeit nyomon kövesse, dokumentálja és hirdesse. A múzeum a kezdetektől fogva egy reprezentatív gyűjtemény kialakítására, valamint a kor igényei szerint a modern muzeológia elveinek megfelelő működésre törekszik.

Urbanisztikai léptékből tekintve az Allee-ra eszünkbe jut a II. kerületi Moszkva tér – Ganz példája. Jóval a Millenáris Park beruházása előtt szóba került, hogy az Új Nemzeti Színház legyen Budán. Épülhetett volna Budára, mert a Duna jobb partjának nincs belvárosa. Nem lett azóta sem. Hacsak most nem lesz végre.

Lezárult a Ráday Kult2ucca hallgatói ötletpályázat. 35 beérkezett pályaműből válogatva 2 első díjról 3 megvételről és 10 költségtérítésről született döntés. A Bíráló Bizottság eredményesnek és sikeresnek tartja a pályázatot. A pályaművekben szereplő megoldások, ötletek igen sokszínűek.

Éppen a Ráday sikerét irigyelte meg most Újbuda, s – a déli Váci utca nyomvonalát átkanyarítva a megújított Szabadság hídon – a Szent Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig kultúrnegyedet akar kialakítani a Bartók Béla útból, Gárdonyi Géza téri központtal, a Bercsényi utca bevezető szakaszának bevonásával.