A természet ölén

Családi ház, Bugyi Ürbőpuszta Építész: Vékony Péter Szöveg: Kiss Tamás Fotók: Palkó György Az ország területére délről beékelődő Duna-Tisza közi homokhátság legészakabbi szegletében járunk, messze Budapest nyüzsgésétől, de annak még könnyen elérhető szükségszerű közelségében. A terület sokszínű természeti adottságokkal rendelkezik, amely – az itt élők számára evidenciaként – állandó nyugalmat kínál a városi lét elől […]

Aurea Mediocritas

Élelmiszeripari Üzem, Karcag Építész: Csanády Gábor Szöveg: Móré Levente Fotók: Csanády Gábor Feszes, szimmetrikus szerkesztés és kellemes ritmus jellemzi a karcagi Szentannai Sámuel szakközépiskola új élelmiszeripari üzemét, amelyet Csanády Gábor az Alföld építészeti hagyományának tiszteletben tartásával, mégis jól azonosítható kortárs jegyekkel alkotott meg. Százhúsz éve már, hogy 1899-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felavatta a karcagi […]

Pálcikaerdő

Háziorvosi Rendelőintézet, Kőbánya, Budapest Építészek: Horváth Roberta, Mészáros Erzsébet Szöveg: Ulrich Tamás Fotók: Mészáros Erzsébet A volt körzeti orvosi rendelő a Kőbánya-alsó vasútállomás közelében, a Kőbányai út és a vasút közötti területen, a Pongrác út és Pongrác köz közötti úszótelek-szerű területen épült a hetvenes években. Budapest valamikori iparkerületében járunk, ahol ma inkább kiürített, elhagyott ipari […]

Iskolák és pofonok

Szövetségi Gimnázium, Aspern Építészek: Fuchs & Fuchs Architekten Szöveg: Szegő György Fotók: Hertha Hurnaus, Paul Ott Aspern és Seestadt bécsi elővárosok a Duna szabályozása után maradt tóvidéken. Néhány éve az U2 metróvonal – többek között a Zaha Hadid által tervezett WU gazdasági egyetem campusa és egy új kórházkomplexum érintésével – közel hozta ide a belvárost. […]

Vonzás és taszítás

Passzázsház-torzók Újpest városközpontjában Szöveg és fotók Text and photos: Losonczy Anna Kornélia, Benkő Melinda Mielőtt 1950-ben Nagy-Budapest IV. kerületévé vált, Újpest az ország egyik legnagyobb, az iparfejlesztésnek köszönhetően dinamikusan fejlődő városa volt. Központi helyzetű lakótelepének kialakítása és a 3-as metró megépítése 1980-ra a hasonló szerepkörű elővárosi csomópontoknál jóval előnyösebb helyzetbe hozta Újpest-Központot, így a rendszerváltás […]

Spontán építészet Tiranában

Szöveg és fotók: Bene Bence Az albán főváros városépítészetében többször is találkozhatunk spontán fejlődéssel, különböző és változatos aspektusokban. Írásomban a város három fő építészeti-urbanisztikai folyamatát mutatom be, melyeknek alapja az informális és formális építészet közötti párbeszéd. Tirana fejlődése a 20. század elejéig spontán módon alakult, az első városrendezési terv az olasz befolyás idején készült, és […]

Sűrűsödő üresedés

Közösségszervező épületmagok az Oxfordi Egyetem új kortárs felsőoktatási intézményeiben Szöveg: Deichler Tímea, Jakab Dániel A felsőoktatási tanulási terekről folyó kutatásunkhoz kapcsolódóan 2019 októberében Oxfordban jártunk. A ködös, nyirkos utcákról belépve egyszerre monumentális és inspiratív, ugyanakkor otthonos és nyugalmat árasztó helyeket ismerhettünk meg. Tanulmányunkban a város egyetemének három, a 2010-es években átadott épületének térszervezési újdonságaira fókuszálunk. […]

Kőrössy Albert Kálmán

A szecesszió sztereotípiái és etimológiai problémája Szöveg: Baldavári Eszter „Csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe” (Babits Mihály) A magyar századforduló egyik legtehetségesebb építésze, Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából Díszítőérzékkel átszőtt tudás címmel kiállítást rendezett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. A budapesti Ráth György-villában, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár és […]

A bérpalota, ahová Gustav Mahler is beköltözött

Száz éve hunyt el Freund Vilmos Szöveg és fotók: Jeney András A budapesti Teréz körút 7. szám alatt áll egy Sváb Jakab nevű földbirtokos megbízásából, Freund Vilmos műépítész tervei alapján felépült elegáns bérpalota. A paksi születésű, idén éppen száz éve elhunyt Freund Vilmos (1846–1920) neoreneszánsz építészetünk egyik meghatározó tervezője volt, de pályája vége felé más […]

Tanúságtétel(ek) a modern építészet mélyebb megértéséhez

Vámossy Ferenc: Építészetelméleti írások Tarsoly Kiadó, 2019, 420 oldal Szöveg Text: Tatai Mária Vámossy tanár úr több száz írásművéből öt tanulmányt válogatott egybe a most megjelent kötetébe. Az öt önálló téma egy munkásság fő pilléreiként mintegy ívet alkotva segíti megismerni egy korszak építészetének elméleti hátterét kortárs példákkal, filozófiai-esztétikai szempontrendszerben. Az első tanulmány 1963-ban, az ötödik […]

Helyek a nem-helyek világában

Schneller István: Modern szakrális épületek Typotex, Budapest, 2019 Szöveg Text: Meggyesi Tamás Ha az ember egy építészeti tárgyú könyvet vesz a kezébe, ami tele van szép felvételekkel, hajlamos érdeklődését a képekre korlátozni. De ha valaki mégis csak belelapoz, és elkezd elmélyülni a szövegekben, hirtelen rájön, hogy egy páratlan revelációban van része, ami megéri a fáradtságot. […]

Katharina Roters: Egy álom anatómiája

Építészeti illúziók és városutópiák Örményországban Mai Manó Ház, 2020. január 29. – március 8. Szöveg: Jász Borbála Fotó: Mai Manó Ház Katharina Roters a képzőművészet felől érkező alkotó, akinek egész munkásságát a fenomenológiai kiindulópontú identitáskeresés és ideológiakritika jellemzi. A feladat tehát feldolgozni a feldolgozhatatlant: a történelem és az emlékek dekódolása, olykor átírása. A fenomenológia görög […]