Feminista vizuális kultúra

Szöveg: Tatai Erzsébet Vajon úgy kell-e a feminista vizuális kultúrát érteni, hogy feminista nézőpontból értelmezzük a vizuális kultúrát (illetve annak egy nem akármilyen részét), vagy pedig a vizsgálat tárgya, azaz a vizuális kultúra egy szegmense maga feminista? Ulrike Rosenbach esetében mindkettőről szó van, de egyik válasz sem teljesen kielégítő. Egyfelől Rosenbach művészete sem írható le […]

Virilio képernyője

Egy metaforikus jelenség a technológiai konvergencia korszakában [1] Szöveg: Anne Friedberg „Bizonyos tekintetben az üveg és a transzparencia jelentősége napjainkban az anyag eltűnésének metaforájaként is olvasható. Ez alapozta meg a teljes egészében képernyőkből álló homlokzatok kialakítását az ázsiai városok médiaépületein. Bizonyos értelemben a képernyő a végső fallá vált. Nincsenek már kőből készült falak, csak képeket […]

Köztes tér

El-Hassan Róza retrospektív kiállítása a Műcsarnokban Szöveg: Dékei Kriszta – R. a túlnépesedésről gondolkodik / álmodik A Műcsarnok vezetésének új koncepcióját ismerve nem meglepő, hogy egy magyarországi viszonyok között fiatalnak számító művész retrospektív bemutatkozási lehetőséget kap. Hogy miért éppen El-Hassan Róza, azt alighanem nemzetközi elismertségével magyarázhatjuk: 1993-ban külföldi kurátorok meghívására szerepelt a Velencei Biennálé Aperto-szekciójában, […]

Mi a visual studies?

Szöveg: James Elkins Egy új tudományterület áttekintéséhez jó kiindulópontot képeznek azok az alapvető kérdések, amelyeket egy adminisztrátor vagy egy könyvtáros tenne fel: Honnan kapta a nevét? Milyen folyóiratai és fontosabb alapművei vannak? Hol tanítják, és milyen szövegeket használnak? Mennyiben tér el legközelebbi szomszédaitól? És végül – a leginkább szenzitíven – új diszciplína-e a tudományterület, vagy […]

High-tech vizualizációs technológiák a szórakoztatóiparban

avagy miért lett a Helyszínelők Amerika legnépszerűbb TV-sorozata Szöveg: Hornyik Sándor A Crime Scene Investigation (CSI), azaz a Helyszínelők vitathatatlanul a 21. század elejének legnépszerűbb bűnügyi TV-film sorozata. A CBS az Egyesült Államokban 2000. október 6-án kezdte el sugározni és azóta is több, mint 25 millióan nézik rendszeresen. A CSI 2003-ban és 2004-ben a Nielsen […]

Idegenek, (át)utazók és outsiderek a képek birodalmában

Problémák a vizuális kultúra körül Szöveg: Hornyik Sándor Miközben Mieke Bal elsöprően sikeres akadémiai bestselleréből (Travelling Concepts in the Humanities [1] ) megismerhetjük a humaniórák történeti topográfiáját, azon is elgondolkozhatunk, hogy a diszciplínák között vándorló filozófiai és tudományos koncepciók útját mennyire befolyásolták azok az ügynökök, akiknek érdekében állt az elméletek „utaztatása”. A művészettörténet 1980-as évekbeli […]

Amikor a művészettörténet vezető tudomány akar lenni

Piruettek a „pictorial turn” körül* Veszteségek Szöveg: Sigrid Schade A német művészettörténész társadalom az utóbbi két évtizedben szembesült azzal, hogy a kortárs képi világgal egyre inkább más, újonnan keletkező diszciplínák, így a kultúra-, film- vagy médiatudományok, az alkalmazott informatika és más tudományágak foglalkoznak, méghozzá anélkül, hogy a hagyományosan ezért felelős diszciplínától tanácsot, vagy netán engedélyt […]

Kurátorok a kiállítás ipar szolgálatában

Szöveg: Süvecz Emese A gördeszkázás élményének vizuális látványába ágyazottan lehetett megtekinteni egy sor, „a mai fiatalok vizuális kultúrájáról” szóló kortárs képzőművészeti alkotást illetve fogyasztási cikket a Műcsarnok Coolhunters. Fiatalok a média és a piac között című tematikus kortársművészeti kiállításán. A középső termekbe lépve a látogatót egy monumentális gördeszka pálya látványa fogadta, a kiállításon szereplő munkáknak […]

A technika magaslatai és a tudat mélységei

Szöveg: Hornyik Sándor A kulturális és politikai paranoia századában a terrorizmus ábrázolása különösen kényes kérdéssé vált. Habár az autonóm esztétikai szféra már jó száz éve romokban hever, egyesek mégis arra tesznek kísérletet, hogy a művészet romantikus kulisszái között aknázzák ki a terrorizmus és a destrukció látványosságai iránti igényt. Egy ilyen vállalkozás során ugyanis csak arra […]

Kattints a múltra

Forgách Péter: A dunai exodus Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, 2006. február 10. – március 19. Szöveg: Turai Hedvig A történet egyszerű: egy amatőr filmes hajóskapitány megörökíti az Erzsébet Királyné nevű hajóján szállított zsidó menekülőket 1939-ben, majd egy évvel később az ugyanezen a hajón, ugyancsak kényszerűségből utazó német kitelepítetteket. A dunai exodus (1998) című […]

Vizuális kultúra kérdőív

1. Úgy tűnik, hogy a „vizuális kultúra” interdiszciplináris projektje már nem a történettudomány (ahogy a művészettörténet, az építészettörténet, a filmtörténet stb.), hanem az antropológia mintájára szerveződik. Így egyesek szerint a vizuális kultúra excentrikus (sőt néha antagonisztikus) pozíciót foglal el a „kontextus” és „szöveg” modelleket használó, társadalomtörténeti és szemiotikai imperatívuszok által hajtott „új művészettörténethez” képest. 2. […]

A „posztmodern” és a vizuális kultúra

Széljegyzetek az October folyóirat Vizuális Kultúra Kérdőívéhez Szöveg: Hornyik Sándor Az egyik legprogresszívebb amerikai kulturális folyóirat, az October (nem egészen véletlenül kapta ezt a nevet a hetvenes évek hidegháborús időszakában) 1996-ban egy kellőképpen provokatív és meglepően nem jóindulatú kérdőívet tett közzé a visual culture és a visual studies interdiszciplináris jelenségcsoportjával kapcsolatban. Habár a kérdések a […]