„Újra elkápráztatott minket az a roppant mértékű kreativitás, amelyről az építészek a téglák felhasználása során tettek tanúbizonyságot” – mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG Elnök vezérigazgatója. „A tégla – a díjazottaknak és az összes jelölt tervezőnek köszönhetően – megkapja azt a nyilvánosságot, amire érdemes.”

A nagydíjat és a „Speciális megoldások téglából” díjat a Dél-afrikai Mapungubwe Interpretation Centre múzeum épülete nyerte, mely az azonos nevű nemzeti parkban található. A nemzeti park 2003-tól az UNESCO világörökség része. Peter Rich, Michael Ramage és John Ochsendorf természetbe olvadó épületet álmodott meg. Így nem csak a kiállított régészeti leletek idézik a régmúlt korok történetét, hanem – az újrafogalmazott történelmi boltozási  technikáknak köszönhetően – maga a múzeumépület is.

„Családi ház” kategóriában Bart Jens tervezőnek sikerült lenyűgöznie a zsűrit Gaasbeekben (Belgium) létesített  „Nyúlüreg” elnevezésű projektjével. Egy már meglévő, téglából épült parasztházba lehelt új életet. Kitűnő érzékkel alakította ki a lakóhelységet és létesített egy új állatorvosi rendelőt, a két épületrészt egy intenzív fényviszonyokkal rendelkező köztes térrel összekapcsolva.

Szokatlan érzékenységről árulkodik a lisszaboni Francisco és Manuel Aires Mateus tervezők munkája, melyet idén a „Lakóépület” kategóriában jutalmazott Wienerberger Brick Award díjjal a zsűri. Az Alcácer do Sal-i idősek otthona kiváló példa arra, hogyan lehet a funkcionalitást és a szociális hasznot úgy érvényre juttatni, hogy az építészeti minőségről se kelljen lemondani.

A szénfekete téglából készült transzformátorállomást a 2012-es olimpiai játékokra építette meg a skót NORD építészeti iroda Londonban. A szolid, szögletes építmény látható kontrasztjaival, absztrakt szobraival, valamint geometriai megoldásaival lebilincselő látványt nyújt, ezért is választotta meg a zsűri a „Nem lakáscélú építmény” kategória egyértelmű győztesévé.

A pozsonyi Panák tervező által megtervezett, és az „Átépítés” kategória győzteseként díjazott hétvégi ház és építészstúdió megmutatja, hogyan lehet egy régi romból modern, fényben úszó épületet létrehozni. A tervező egy korábbi téglaégető kemencét alakított át saját téglaépítésű építészeti búvóhelyévé – több mint 10 év alatt, a munkák java részét maga végezve.

„Brick’12“ építészeti album:
A Wienerberger Brick Award 2012 odaítélésével egyidejűleg, ebben az évben immáron ötödször jelenik meg a „Brick’12“ címet viselő építészeti album. A 240 oldalas átfogó kézikönyvben nemzetközi szakújságírók mutatják be öt kontinens 28 országának összesen 50 nevezett és díjazott építményét. A kiadványba egy magyar projekt is bekerült, a Káli medencében létesült, Vincze László által tervezett majorsági épület. Az idei évi kiadvány újdonsága a könyv második felében található Brick+ magazin, amely különféle történeteket tartalmaz téglaépítés témában. Az építészet iránt érdeklődők és az építészet szerelmesei a 2012 májusától a Callwey online shopon keresztül a http://www.callwey-shop.de/brick-12.html címen, valamint számos további neves online-shopon böngészve szerezhetik be a könyvet.

(forrás: Wienerberger)

Az EUROPAN Magyarország Titkársága olyan HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS FEJLESZTÉSI TÁRSASÁGOK JELENTKEZÉSÉT VÁRJA, amelyek fiatal európai várostervezők és építészek számára izgalmas tervezési feladatot jelentő FEJLESZTÉSI TERÜLETTEL RENDELKEZNEK, ÉS AZT FELAJÁNLJÁK TERVEZÉSI HELYSZÍNNEK AZ EUROPAN 12 NEMZETKÖZI VÁROSTERVEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI PÁLYÁZATHOZ.

A kétévente megrendezett EUROPAN pályázati rendszer célja az, hogy

• helyi önkormányzatok, illetve fejlesztő társaságok problémás fejlesztési területeire az adott feladatot más-más nézőpontból megközelítő, friss és előremutató tervek járuljanak hozzá a fejlesztés megvalósításához.

• 40 év alatti fiatal várostervezők és építészek számára lehetőséget biztosítson a nemzetközi megmérettetésre és tervezési munka elnyerésére.

7 ok, amiért az ön városának vagy fejlesztési társaságának is érdemes részt vennie az EUROPAN 12 nemzetközi várostervezési és építészeti pályázaton:

• Ez az anyagilag legkedvezőbb megoldás arra, hogy a hazai kapacitásokkal csak nehezen megoldható, nagyobb, összetett problémákkal terhelt területek megújítására sok változat számbavétele nyomán optimális megoldás születhessen, hiszen a részvételi költség – három évre elosztva – kisebb ráfordítást igényel, mint egy országos ötletpályázat kiírása az adott területre.
• A felajánlott tervezési helyszínekre átlagosan 30-50 terv érkezik, amelyek bőségesen tartalmaznak változatokat a legjobb megoldás kiválasztásához.
• A pályázók Európa legkiválóbb fiatal, de már tapasztalt tervezői, akik a külső szemlélő függetlenségével képesek elrugaszkodni a gyakran kicsinyes problémáktól, és nemzetközi szinten is előremutató, innovatív megoldásokat javasolni.
• A nemzetközi zsűri döntését nem befolyásolják helyi presztízs-szempontok, személyes kapcsolatok, ezért a titkos pályázatok elbírálása során objektív eredmény születik.
• Az európai szintű pályázat ténye és eredménye igen jól kommunikálható nemcsak a helyi, de a regionális és az országos médiában is.
• A pályázat lebonyolítása során tartott rendezvények segítenek a nemzetközi szakmai kapcsolatok építésében, a legjobb megoldások megtalálásában továbbá más városrendezési problémák megoldásában is. A nyertes bekapcsolódhat az EUROPAN 12 nemzetközi fórumainak szakmai munkájába.
• A nyertes pályázó 2014-ben kedvezményes feltételekkel vehet részt az Urb:Icon Nemzetközi Városfejlesztési Kiállítás és Projektvásáron

További információ: ITT

Építészek / architects: L. Balogh Krisztina, ifj . Lőrincz Ferenc
Szöveg / text: L. Balogh Krisztina
Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

„A legtöbb város mostanára kicsi, amely egykoron nagy volt; és azok, amelyek kicsik voltak, még életemben naggyá lettek.”
(Hérodotosz, Kr.e. 440)

A várost építészeti értelemben soha nem tekinthetjük örök, statikus, megváltoztathatatlan egységnek, hiszen az az időben folyamatosan változó utcák és terek valamint az ezeket határoló épületek, térfalak összessége. Az építész feladata, hivatása, hogy fizikai keretet adjon a létnek, az emberi tevékenység kifejtéséhez szükséges meghatározott méretű tereket hozzon létre – legyen ez akár egy épületen belüli zárt tér, akár egy térfalakkal körbevett városi tér.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Siófok – több balatoni városhoz hasonlóan – sokak számára a fürdés és a napfény, a pihenés, a mediterrán hangulat asszociációja. Neve már a 19. század óta összeforr az idegenforgalommal. Napjainkra a város a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, egyre jelentősebbek kulturális rendezvényeinek, turistacsalogató
fesztiváljainak is köszönhetően. Az évről-évre bővülő turisztikai programkínálat, a megváltozott nyaralási szokások, a települések azonosíthatóságának igénye szükségessé tette egy valódi városi főtér kialakítását. Az üdülőhely központja 2011-ben megújult. Kis helyre koncentrálva több mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, részben uniós támogatással, részben magánerőből, részben pedig önkormányzati forrásból. A fejlesztések egyik eleme az egykori Fő utca mentén történetileg kialakult Szabadság tér rehabilitációja volt. Szerencsés, de irányított egybeesés, hogy tér újrafogalmazásával egy időben a térfalat alkotó épületállomány egy része is megújult, lecserélődött. A 18. században még csak egyszerű közlekedési funkciót betöltő
Fő utca jelentősége a vasút megjelenésével gyorsan nőtt. A 19. század végére ezen a helyen már négy utca  találkozásának metszéspontjában alakult ki a mai teresedés városszerkezeti elődje, közlekedési csomópontelepülés tokra jellemzően kereskedelemi funkcióval kiegészülve itt talált magának helyet a piac. A 20. század elején megépült víztorony, majd az első világháború után felállított háborús emlékmű már bizonyos építészeti karaktert adott a térnek, de annak alapvető rendeltetése továbbra is a forgalom átvezetése és a kereskedés volt. Ezt kiegészítve épült fel az
elmúlt rendszerben a Sió Áruház, valamint alakították ki a teresedés déli nyúlványát: a Fő teret. A kulturális és szolgáltató épületek között kialakított mesterséges tér meghatározott befogadóképességével, behatárolt fizikai korlátaival azonban szűknek bizonyult a városi rendezvények megtartására.

Siófok , Szabadság tér rekonstrukció
Generál tervező / general design: Arker Stúdió Kft.
Vezető építészek / leading architects:
L. Balogh Krisztina, ifj. Lőrincz Ferenc
Építészek / architects: Ligeti Ádám, Kovács Gyula
Közlekedés / traffic: Grósz Krisztina – Fejér Európa Kft.
Kertészet / landscape: Gazsó István – Kerten Bt.
Díszvilágítás / lights: Sándorfi György, Orbán Zoltán
Szökőkút / well: Szűcs Sándor – Jet Design Kft.
Statika / structure: Harsányi Csaba – Statikplan Kft.
Generál kivitelező / main contractor: Adler Sió Kft.

A tér urbanisztikai koncepcióját bemutató „szerzői” ismertető mellett fontosnak tartjuk röviden leszögezni: a könyvtár architektúrája tervezői telitalálat. A tömböt osztott épülettömegekre szeleteli a főbejárat szinte mediterrán hangulatú, lépcsős „utcája” és az üzemi bejárat, amolyan „sóhajok hídjával” részben fedett szerviz-utcája. Így a földszinti  üzletekkel is felnyitott sarokház jól illeszkedik a Siófok régi beépítésekor kialakult, emberi léptékű városszövetbe. Ennek a pláza sem mond ellent, de a funkciót sikerhez segítő látványmarketing inkább fenti urbanisztikai koncepciót igazolja, amely a város örök befejezetlenségében reálisan gondolkodik. A pláza a mozgásban lévő város múltja helyett a folyamatos jövő felé mutat – a szerk.
Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Üzlet
Vezető tervező / leading architect: Kokas Ignác
Generáltervező / general design: Kokas és Társa Építész és
Településtervező Iroda Kft.
Építész tervezők / fellow architects: Balog Farkas Csaba
Tartószerkezet / structure: Csuzi András – Palladio Bt.
Gépészet / technical installations: Dankó Zoltán – W&D Kft.
Közmű / public utilities: Futó András
Útépítés, térburkolás / roads: dr. Balázs Ferenc
- Balázs Mérnöki Iroda Bt.
Kertépítés / garden design: Böszörményi Krisztina

Ernyey Gyula: Design 1750-2010

Ráday Könyvesház, 2012

Ernyey Gyula könyve hiánypótló műként jelent meg 2000-ben. A kötetre az elmúlt évtizedben a hazai művészeti képzés alapműveként tekintett a design oktatás. A történet, a fogalmak logikusan egymásra épített, rendszerező szerkesztéssel dolgozza fel az ipari terméket formakultúrájának egyetemes históriáját. Kellő didaxissal haladva mutatja be a nagy design korszakok legjellemzőbb tárgyait, gondolkodásmódját és a  tervezéselmélet legfontosabb kérdéseit. A mostani második kiadást a szerző átdolgozta és kiegészítette az utóbbi évtized friss eredményeivel és a kutatás új dokumentumaival. Az új kiadás tipográfiája segíti a megértést, különösen funkcionális megoldás, hogy a széljegyzeten jól követhető a gazdag irodalomjegyzék.

B.B.

Kedves Diákok!
A Falufejlesztési Társaság és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat „NAGYAPÁM HÁZA” címmel MESTER–INAS képzést szervez középiskolások, egyetemisták, főiskolások, a népi építészet iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalok számára. A „NAGYAPÁM HÁZA” program olyan gyakorlati képzés, ahol 2012 nyarán, 4 héten keresztül egy népi műemlék épület, tájház, vagy parasztház felújítása, állagmegóvása során élőben ismerkedhetsz meg a tradicionális építészet értékeivel, a hagyományos népi építőmesteri technológiákkal.

A képzésre jelentkezni lehet egy maximum 5-20 oldalas, kötetlen formájú (műszaki, irodalmi, fényképes, rajzos, stb.) dolgozat beadásával. A dolgozatot nyomtatott formában vagy elektronikus úton is be lehet adni a:

VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) 1223 Budapest, Park u. 2 címre, vagy a nagyapamhaza@gmail.com elektronikus postacímre. A beadási határidő : 2012. május 15.
A borítékra, vagy az e-mailbe mindenki írja rá: „NAGYAPÁM HÁZA”
Részletes tájékoztatás:

I. „NAGYAPÁM HÁZA” dolgozat írása:
Beadási határidő: 2012. május 15

A képzésre jelentkező fiataloknak egy 5-20 oldalas, kötetlen formájú (műszaki, irodalmi, fényképes, rajzos, stb.) dolgozatot kell beadniuk, „NAGYAPÁM HÁZA” címmel, amiben egy általuk kiválasztott népi műemlék épületet, tájházat, parasztházat ismertetnek, bemutatva annak építészettörténeti, helytörténeti múltját, értékeit. A dolgozat tartalmazhat építészeti felmérést, fotó dokumentációt, helytörténeti leírást, vagy más személyes élményeket is. A dolgozatban minden jelentkezőnek meg kell adnia a beadott épület pontos címét és meghatározását, valamint a pályázó nevét, postacímét, e-mail címét, telefonszámát, születési évét és jelenlegi iskolájának pontos megnevezését. A dolgozatot írott formában postán a:

VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) 1223 Budapest, Park u. 2
címre, vagy elektronikusan a nagyapamhaza@gmail.com e-mail címre kell eljuttatni.
Beadási határidő 2012. május 15 – A borítékra, vagy az e-mailbe mindenki írja rá: „NAGYAPÁM HÁZA”

A „NAGYAPÁM HÁZA” MESTER-INAS KÉPZÉS igazgató tanácsa értékeli a beérkezett dolgozatokat és kiválasztja a legjobbakat, akiknek a nevét 2012. május 31-ig közzéteszi a www.falu.bog.hu címen, és személyesen e-mailben is értesíti őket. A kiválasztott „inasok” részt vehetnek 2012 nyarán egy népi műemlék, tájház, malom, vagy parasztház felújítási munkálatain a MESTER-INAS képzés keretén belül.

II. „NAGYAPÁM HÁZA” MESTER-INAS képzés:
Időtartam: 2012 nyara, 4 héten keresztül

A MESTER-INAS képzés alkalmat teremt a programban résztvevő mesterek és fiatalok együttműködésére. A kiválasztott „inasok” egy-egy mester mellé kerülnek, és részt vesznek egy műemlék épület, tájház, malom vagy parasztház felújításán, kivitelezési munkáiban. Olyan hasznos alkotó munkát végeznek, amellyel gyarapíthatják tudásukat, bővíthetik szakmai ismereteiket, közvetlen tapasztalatot gyűjthetnek a népi építőmesteri munkákról, hagyományos kőműves mesteri technológiákról. Megtanulhatják a hagyományos házépítés ács és tetőfedő szakmáit, elsajátíthatják a mesterfogásokat, betekinthetnek a népi építkezés, felújítás folyamataiba. A képzés időtartama 4 hét, ami a munkafolyamatokhoz igazodóan, egyénileg kerül meghatározásra. Az inasoknak munkabér nem jár. A mesterek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal kötött együttműködési megállapodás keretei között, vállalják a tanulók szállás és étkezési költségeit. A „NAGYAPÁM HÁZA” MESTER-INAS KÉPZÉST az akkreditált tanintézetek kötelező nyári gyakorlatnak beszámítják. A képzésben részt vett fiatalok oklevelet kapnak, amelyen a mester és a támogató szakmai szervezetek ajánlása szerepel.

Ha érdekel a népi épületeink megóvása, a hagyományos kőműves mesteri technológiák, szakismeretek elsajátítása, és szeretnél alkotó, közös munkában együttműködni vidéken élő mesteremberekkel, jelentkezz és add be a „NAGYAPÁM HÁZA” dolgozatodat 2012. május 15-ig az alábbi címen:
VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) Posta cím: 1223 Budapest, Park u. 2
e-mail: nagyapamhaza@gmail.com

Bővebb felvilágosítás:
Krizsán András Ybl-díjas építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke
mobil: (30) 999-0027

Építészek / architects: Paul Dillon, Zsuffa Zsolt
Szöveg / text: Götz Eszter
Fotók / photos: Paul Tierney

Fotók / photos: Paul Tierney

Írország nyugati partvidékén, Galway nevű kisváros határában 2010-ben új autós gyorsétterem épült. A kereskedelmi építészet íratlan szabályai szerint ugyanez nálunk jellegtelen, gyorsan elbontható, harsány fényreklámokkal borított kocka lenne. Galway vidékén azonban a jelek szerint még az autóban töltött élet is megélhető egyfajta világvégi melankóliával.

A tenger felé menő autóforgalom, a közeli bevásárlóközpont, az ipari park és egy olcsó szálloda, a parkoló és a szemhatár szélén a város keleti vége összességében nem túl vonzó környezeti feltételeket kínál a tervezőknek. A keskeny teleknek nincs határozott első vagy hátsó nézete, körülötte folyamatos mozgás közömbösíti a horizontális irányokat, és kresztáblák, lámpaoszlopok unalmas-esetleges vertikalitása tagolja a látványt. Ráadásul a mozgás, a  nézőpontok állandó változása valami vizuális megnyugvást igényel egy olyan helyen, ahol ezt nem egyszerű létrehozni.
Paul Dillon és Zsuffa Zsolt építészek azonban számoltak azzal, hogy ezen a helyen nincs tere az illeszkedésnek. Ehelyett a közeli városka építészeti hagyományait megidézve, mintegy kapuként jelölték meg a helyet. A koncepció végül a tér irányainak összemetsződésében egy menedék, egy nyugodt, stabil, rövid megállást és pihenést kínáló, arányaiban és anyaghasználatában egyszerű, formavilágában letisztult tömböt eredményezett.

Generáltervező / general design: Paul Dillon Architects
Építészek / architects: Paul Dillon, Zsuffa Zsolt
Építész munkatárs / fellow architect: Brendan Horan
Statika / structure: O’Connor Sutton Cronin
Tájépítészet / landscape: ait urbanism + landscaping
Elektromosság és gépészet / electrical engineering and technical
installations: Canney Associates
Tűzvédelem / fire protectior: Jeremy Gardner Associates
Kivitelező / main contractor: Purcell Construction Ltd.
Megbízó / client: Liam Mulryan

Breuer Marcell

A New York állambeli Syracuse Egyetem 2009-ben nyerte el az állami támogatást az egyetemi könyvtár speciális gyüjteményében található Breuer archívum digitalizálására.  Az első fáziban az életmű korai szakaszára fókuszáltak, a legjelentősebb alkotásnak tartott UNESCO székházig bezárólag.  Az egyetem saját archívumának gazdag anyagából és a partner intézmények gyűjteményeiből összesen több mint 30.000 fotót, rajzokat, leveleket, illetve egyéb dokumentumot digitalizáltak. Az archívum az interneten keresztül is elérhető, kutatható.  http://breuer.syr.edu/

Jelenleg a projekt következő fázisához gyűjtik a támogatókat. A cél az életmű teljes anyagának digitalizálása. A partnerintézmények között található a  Berlini Bauhaus Archívum, a Dessaui Bauhaus Alapítvány, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola, az Amerikai Művészetek Archívuma, a Smithsonian Intézet, a Kelet Angliai Egyetem és a Vitra Design Múzeum.

Légy te az egyik kiállítója a 13. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának!

Space maker pályázat

A pályázaton résztvevők egyénileg vagy legfeljebb 5 fős csoportban indulhatnak. A pályázaton egy darab, maximálisan 21×21x21 cm befoglaló méretű, tetszőleges( a velencei klímának – magas hőmérséklet és magas páratartalom -  ellenálló ) anyagú modellel lehet részt venni, igény szerint 3D plotteres technikával is. A pályamű súlyára valamint színére vonatkozóan a következő megkötések vonatkoznak:

súlya: max. 3 kg
színe: kötelezően fehér

A modellpályázat három kategóriája:

- plasztika
- vázlattervi modell
- kész terv modell

A pályázók által benyújtott modellek közül zsűrizéssel kerülnek kiválasztásra a magyar pavilonban 2012. augusztus 29 – 2012. november 25. között szereplő alkotások.

A zsűri tagjai:

Prof. Dr. Bachman Zoltán – zsűri elnöke
Bachmann Bálint DLA – kurátor
Markó Balázs DLA – kiállítás tervező
Dévényi Sándor DLA – zsűri tagja
Kiss Gyula DLA – zsűri tagja

A pályázat beadási határideje: 2012. május 15.
(A pályázatot személyesen és postai úton lehet benyújtani. A beadási határidő a postai feladás napja. )

A pályázat beadásának helye: 7624 Pécs, Boszorkány utca 2.
Címzettje: Bachmann Bálint PTE-PMMIK

A pályázó köteles a megadott adatrögzítő lapot , valamint egy felhasználói és  lemondó nyilatkozatot kitölteni, melyeket www.modellpavilon.hu weboldalon érhet el.
A pályázó köteles továbbá az általa elkészített modellt sérülésmentesen eljuttatni a megadott címre.
A zsűri által kiválasztott, kiállításon résztvevő modell alkotói külön jutalmazásban nem részesülnek.

Pályázat 2.

A Műcsarnok megbízásából a velencei építészeti biennále kurátorai nemzetközi,hallgatói ötletpályázatot hirdetnek, melynek témája a 13. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának  kiállítási katalógusa.

A feladat:

Egy tárgyként használható, modellként összeállítható, szöveges információkat hordozó 21 x 21 cm-es szabásmintából kialakítható KATALÓGUSLAP ötlettervének elkészítése( a katalóguson kötelezően megjelenítendő szöveges és képi anyag a lent említett webcímen érhető el).
A megtervezett katalóguslapot 2 példányban kell beadni ( 1. példány – alap, szerkesztett szabásminta, 2. példány – lapból hajtogatott kész modell). A pályázók által benyújtott ötlettervek közül zsűrizéssel kerül kiválasztásra a kiállítás „KATALÓGUSLAPJA”.

A zsűri tagjai:

Prof. Dr. Bachman Zoltán – zsűri elnöke
Bachmann Bálint DLA – kurátor
Markó Balázs DLA – kiállítás tervező
Dévényi Sándor DLA – zsűri tagja
Kiss Gyula DLA – zsűri tagja

A pályázat beadási határideje: 2012. május 15.
( A pályázatot személyesen és postai úton lehet benyújtani. A beadási határidő a postai feladás napja. )
A pályázat beadásának helye: 7624 Pécs, Boszorkány utca 2.
Címzettje: Bachmann Bálint PTE-PMMIK

A pályázó köteles a megadott adatrögzítő lapot , valamint egy felhasználói és  lemondó nyilatkozatot kitölteni, melyeket www.modellpavilon.hu weboldalon érhet el.
A pályázó köteles továbbá az általa elkészített modellt sérülésmentesen eljuttatni a megadott címre.
A zsűri által kiválasztott, kiállításon résztvevő katalógus alkotói külön jutalmazásban nem részesülnek.

Szöveg / text: Szegő György

Ferenczy Károly: Kődobálók, 1890

Az éppen beolvadó Nemzeti Galéria Ferenczytárlata méltó epilógus lett. A katalógus 398 festményt (és 347 grafikát) sorol fel, egy részük lappang, többet még a festő – nem éppen szelíd gesztussal – semmisített meg. Az 1885-től induló Nagybányai iskolát pedig „szelíd moderneknek” nevezi Sármány-Parsons Ilona a katalógus egyik vezető   tanulmányában, ilyen címmel: Ferenczy és a modernizmus kezdetei a magyar festészetben. E kezdetek összefüggései még nincsenek maradéktalanul feltárva.
A pazar képekhez készült átfogó katalógus másik bevezető esszéjét A művészet Ferenczy Károly korában címen Keserü Katalin jegyzi. Témáját a művésztelepek, az alak, a szín és a tér fogalmai mentén bontja ki. Elemzi a processzust, ahogyan a korábbi perspektívával és képi mélységgel értelmezett teret a modernek a formákban és ezek struktúráiban jelenítik meg, megtoldva azzal az apokrif viszonnyal, ami a festő és a befogadó személyes, érzelmi térélménye. Ezek is a váltás fő elemei. A Ferenczy-jelenséget összeveti az „Ifjú Lengyelország”  manifesztumával, Stanisław Przybyszewski tér-idő koncepciójával, aki a Confiteorban (1899) hirdeti „az örökkévaló áttetszősége az időlegesen át és az időlegességben” új művészet-fogalmát. De Ferenczy Archeológia (1896) c. tempera-képét most csak az illesztheti ide, aki a grafikai terembe is betér. A katalógus a festmények közé teszi e  vitathatatlan főművet. Bármennyire is fájó az MNG körüli kultúrharc, itt kell leszögezni, hogy a Palota és benne a volt Munkásmozgalmi Múzeum terei, térstruktúrája ilyen nagyszabású kiállítás közönségbarát megrendezését alig képeskiszolgálni. Ha a néző még nem ismeri a katalógust, csak tanulmányai, minőségérzéke mentén tájékozódhat. Éppen főművek mentén: Kavicsot hajító fiúk (1890), Madárdal (1893), Orfeusz (1894), Ádám (1895) – ez szinte Massaccio-parafrázis –, Királyok imádása (1895), Két angyal (szétvágva 1897 előtt), A hegyi beszéd (1897),  Háromkirályok (1898), Józsefet eladják testvérei (1900), Keresztlevétel (1903). Szimbolista képek, majd biblikus, de immár naturalista témák. A Műteremházam Nagybányán (1897), a Cigányok (1901), a Márciusi est / Oláh templom fiákerrel (1902), A merengőhöz (1902), A nagybányai cinterem (1907) pedig egy személyes Paradicsom mára a történelem által nemzeti festészetté szublimált magánmitológiája. És végül a pálya utolsó évtizedének csendéletei és aktjai szinte a 20. század izmusait prófétálják – ezek az életmű szürrealizmust, tárgyias piktúrát megelőlegező remek zárványai. Egyszerre ígérik a tér-idő filozófiai fogalmának változását és a naturalizmus megújulását. A festőt Kállai Ernő 1940-ben egyenesen a konstruktív irány előfutárának látta. A felfedező-bolyongás afféle gyönyörűség, mint amit Keserű idézett tanulmányában leír: „Ferenczy tudta és látta, ami a művészet központjaiban történik, mégis a természetet figyelte közelről, Nagybányán, a Paradicsomból kitett ember kertjéből”.
A tanulmányolvasás utáni okos, kevésbé érzéki újranézés pedig: a teljességérzet törékeny élményét adja. Ha valaki hozzáolvassa Malonyay Dezsőnek a Kós Károlyékat üdvözlő A Fiatalok c. kötetében (1906) a már 44 éves Ferenczynek szentelt fejezetet is, akkor felsejlik az a kor, amelyben a magyar művészetek az építészettel együtt lámpásai voltak az európai „moderneknek”. Egészen, amíg a Nagy Háború és a Versailles-i békerendszer át nem írta / el nem törölte ezt a szép utópiát.