Volánbusz pályaudvar, Hatvan

Építészek: Kaló Emese, Pásztor József – Építészkaláka
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Hajdú József

Hatvan új buszpályaudvara kapcsán elsőként az a benyomásunk, hogy nem az épületen, az itt elért építészeti minőségen múlik majd az utazáshoz fűződő élmények megítélése. A meghívásos pályázat útján kiválasztott tervezőpáros biztos kézzel, képletszerűen kezeli a klasszikus elemkészletet. A lekerekített sarkú háromszögben vezetett perontető szervezi, mintegy keretezi a látványt, az így kijelölt terület súlypontjába került az állomásépület, transzparens utasforgalmi és zárt homlokzatú üzemviteli egységekkel. Ugyanakkor a látványt az igényes munkával felújított egykori vasúti víztorony uralja, mintegy ellenpontozva a meglepően tágasan elterülő, a területet kényelmes eleganciával megtöltő épületegyüttes horizontális szerkesztését. A váróterem transzparens tágassága csábító, a mellékhelyiségbe sem szorongva lépünk be, a felszállás topogó sorbanállása közben egy városi park gazdagságával formált kelt látványába feledkezhetünk bele. Gyönyörű a látvány, különösen az esti megvilágítás fényeiben, jó lesz ide megérkezni, vagy várakozni itt a hazatérő kedvesre.

Generáltervező: Építész Kaláka Kft
Építészek: Kaló Emese, Pásztor József, Igar Péter, Dénes György
Közlekedés: Rohrer Ádám
Környezetrendezés: Bán Karolin
Tartószerkezet: †dr. Nagy Tibor, Balogh Béla
Épületgépészet: Erhardt Lajos, Erhardt Péter
Villamosság: Rajkai Ferenc, Barta Richárd, Robákné Nagy Beáta
Közmű: Aniot Pál, Aniotné Kallay Gizella