• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Smart City

    Várostervezés az adatok bűvöletében

    Szöveg: Szczuka Levente

    szczuka1

    A 21. század társadalma az információs társadalom utódjaként az adatokon alapuló digitális társadalom felé halad. Míg az Y generáció viszonylag jól használja az adatok kezelésére alapuló eszközöket, addig a „digitális bennszülöttek” (Z generáció) már készség szinten ismerik és alkalmazzák a legújabb csúcstechnológiákat. Mindeközben a Föld lakossága a legújabb elemzések szerint negyven éven belül eléri a 10 milliárd főt, az urbanizált körülmények között (városokban) lakók aránya pedig már évekkel ezelőtt túllépte az 50%-ot. Mindez jelentősen meg fogja változtatni a városok fejlesztésével, működésével, működtetésével szemben támasztott elvárásokat, így a várostervezést is új kihívások elé állítja.
    Mondhatnánk: nincs semmi gond, hiszen van még hová növekedni, elfér az a néhány milliárd ember, majd építünk új városokat, a régieket pedig tovább növeljük, sűrítjük. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a méret és a sűrűség újabb és újabb problémákat szül, ilyenek a közlekedési problémák, a növekvő környezetterhelés, nem is beszélve a társadalmi egyenlőtlenségről. Ha nincs megfelelően szervezett irányítás, akkor a város működése átláthatatlanná, kezelhetetlenné válhat, a megalapozatlan ad hoc döntések pedig idővel visszaütnek. Persze lehet „érzésből” is várost tervezni, csakhogy az a legkevésbé számít korszerűnek, nincs garancia arra, hogy hosszú távon szolgálja a fenntarthatóság és hatékonyság komplex rendszerét. Nagyjából az előző gondolatok szülték a Smart City, az „okos város” eszméjét, melynek lényege, hogy a legtöbb szakterületet a digitális technológiák segítik, a beavatkozások döntéstámogató rendszerek segítségével vagy automatizált módon, trendeket, szabályokat követve történnek.
    A városok, országok irányítása, fejlesztése persze ősidők óta adatokon nyugszik, így a várostervezés is jó ideje vizsgálatokra, elemzésekre támaszkodik. Értelemszerűen mindig is figyelembe vették a demográfiai adatokat, voltak népszámlálások, földnyilvántartások, adózási sorok, egyéb adatfelvételek. A mostani világ azonban más. A tárolt és valós idejű adatok körülvesznek minket (Big-Data), csupán az a kérdés, mit mire tudunk felhasználni, és hogyan férünk hozzá az egyes adatbázisokhoz. A településeknek tehát fel kell készülni a mindenhol jelenlévő adatok használatára, mely jelentős segítséget nyújthat mind a tervezés, mind a működés, működtetés folyamán.