• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Tavaszi Építészeti Fesztivál 2010

    Szöveg: Botzheim Bálint 

    Magyar Építészek 3. Világtalálkozója

    Olasz Kulturális Intézet, 2010. március 5.

    Az immár harmadik alkalommal megrendezett világtalálkozó előadásai a „hagyomány, válság, kiút” hívószavak köré csoportosultak. A világtalálkozó kettős értelmű kifejezésnek bizonyult: egyrészt külföldön dolgozó magyarok is előadtak, másrészt az előadások az építészet új helyét kísérelték meg felmérni az új fizika és a még újabb globális kommunikáció tereiben.

    Ritoók Pál a Kárpát medence geográfiai-kulturális terének építészeti hagyományait foglalta össze a magyar államalapítás korának földváraitól a 20. századi organikusok mozgalmáig, az építészeti fejlődést egy-egy korszak kihívásaira/válságaira adott válaszként értelmezve. Dr. Károlyházi Frigyes fizikus tudománytörténeti összefoglalóval folytatta: a térfogalom fejlődését mutatta be Thalesztől Einsteinig. Az építészeti térformálás lehetőségének kulcsfogalma a tér. Az előadás befejező gondolata: a görbült tér erővonalainak sűrű hálója valahol találkozik az építészettel.

    Ezután az UIA leköszönő elnöke, Gaetan Siew előadása következett a globalizáció hatásairól, a krízisről és a kulturális diverzitásról. Külön kitért a legnépesebb „virtuális állam”, a Facebook jelenségére. Majd az angliai Dr. Nagy Zsigmond, a Olimpia 2012 London szervezőbizottságának tagja beszélt a legelső „fenntartható olimpiáról”. Bemutatta, hogyan tervezi a brit főváros a létesítmények utóhasznosítását. Hangsúlyozta: London azzal nyerte el a rendezési jogot, hogy 25 évre szóló tervet dolgoztak ki az Olimpiai Játékok területének fejlesztésére. A délelőtti szekció utolsó előadója, Josep Acebillo – Barcelona korábbi főépítésze – részletesen kifejtette városépítészeti gondolatait, illetve vázolta a barcelonai fejlesztéseket.

    A késve induló délutáni szekciót Geraint John, az UIA Sport és Szabadidő Bizottságának tiszteletbeli elnöke  nyitotta. Előadásának bevezető részében érdekességként említette, hogy Magyarország világelső az olimpián versenyző építészek számát tekintve. Ezután érveket hozott fel egy jövőbeli olimpiai pályázattal kapcsolatban – pro és kontra. Szerinte Budapestnek érdemes pályáznia az olimpia rendezéséért; már maga a pályázat kidolgozása is pozitív hatással lesz a város fejlődésére. Ezután Prof. Peter P. Schweger erdélyi származású építész (a berlini CHB tervezője, lásd MÉ 2008/1) beszélt Hamburg olimpia pályázatáról, kiemelve, hogy a város és a térség fejlődését jótékonyan befolyásolta a sikertelen eredmény is. A következő előadást Pálfy Sándor, a BMGE Urbanisztika tanszék vezetője tartotta, Budapest 2021 címmel. Gondolatmenete vázolta, milyen hatásai lehetnek Budapest fejlődésére a 2020-as Budapesti Olimpiának. A konferencia-szerű világtalálkozót Janesch Péter előadása zárta, amelyben egy hányatott sorsú – a budai és pesti Duna-part rendezésére kiírandó ­– pályázat végtelen történetét hallgathatta a kitartó közönség.

    Nagy Építészet, kontra jó építészet

    MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszus, Olasz Kulturális Intézet, 2010. március 6.

    A második napon rendezett konferencia előadói zömmel külföldi építészek voltak, akik nagyrészt saját projekteikről beszéltek. Petra Ceferin (Ljubljana) szereplése kuriózumnak számított, hiszen az évek óta megszervezett konferenciák történetében ő volt az első női előadó. Ezt követően Nagy Tamás beszélt az építésszé válásról, kiemelve abban a beavatás jelentőségét. Eduardo Souto de Moura (Portugália) projekteinek széles spektrumából mutatott be néhányat, a folyóparti lakóháztól a sziklába vájt stadionig. Ezután Maurizio Bradaschia (Trieszt), Davide Macullo (Lugano-Milánó) és Tony Fretton (London) mutatták be újabb munkáikat. Záróakkordként két egymással éles kontrasztot alkotó előadásával csendült meg. A francia Éduard Françios előadása – építészetéhez illően –  tele volt teátrális eszközökkel, míg a templomairól, múzeumairól világszerte ismertté vált Heinz Tesar (róla szóló két írásunk az Utóirat 2009/6. számában olvasható – a szerk.) plasztikaként megfogalmazott épületeiből mutatott be néhányat. Érzékeny, gondolatokkal teli építészete szellemi útravalóul szolgál a hallgatóságnak a következő építészkongresszusig.