2012/2

2012. május 7-én a Magyar Építőművészek Szövetsége tagjainak jóvoltából e nagyhírű – immáron 110 éves – társaság elnöke lettem. Megtisztelő megbízatásomat négy évre vállaltam, majd a stafétát szeretném átadni a fiatalok közül annak, aki képes és alkalmas lesz tovább éltetni a MÉSZ-t.

A tárlat eddig együtt soha nem látott, hallatlanul gazdag anyaggal tárja a néző elé a két háború közötti Magyarország művészi igényű enteriőrjeinek, iparművészek, építészek alkotta lakberendezési tárgyainak már-már elfeledett világát.

Időkelepcében vagyunk. Késve mind az öneszmélésben, mind a külső eszmerendszerek hazai alkalmazásában. A nyomkövetés életmóddá vált a politikában és az építészetben. Előbb a modernizmus, majd a posztmodern, ma még a regionalizmus, holnap valami holland…

Egy ház, amelyet megépített, de be nem költözhetett abba. Az építészet drámájának utójátéka – valahol az életmű felett, azon túl. Lehetőség a megértésre. Házának jelentősége nem a funkciók és a forma egysége, hanem a szellemfilozófia felől közelíthető, ehhez vezetőként a magyarországi antropozófia egyik szellemi vezetője, Kálmán István friss szövegeire is támaszkodtam.

Építsünk a múltból jövőt – ez lehetne az egykori Spetz-ház megújításának háromszorosan igaz mottója. Először is, mert a Povolny Ferenc építette egri palota ugyanazt a francia forradalmi építészetet rejti a klasszicizmus „sajátos magyarországi virágzásában”, mint amit Zádor Anna kibontott a mostoha sorsú pesti Szép u. 6. alatt omladozó Almásy-palota históriájából.

Alkotóelemeire hulló világunkban a közösségteremtő munkának nagyobb jelentősége van, mint valaha. A közösségépítésre hivatott és szellemi közéletünket megalapozó alapfokú oktatási, nevelési, művelődési intézményrendszerünk súlyos problémákkal küzd.

Alkeszi a középkortól jelentős, templommal is rendelkező település volt, ókori, népvándorlás kori előzményekkel, amelyet a török háborúk után német telepesekkel népesítettek be. Kezdetben a szőlőművelés, mezőgazdaság, később a budai, majd budapesti ipar jelentett megélhetést.

A Cseh Műszaki Egyetem (CVUT) utóbbi 35 évének legnagyobb beruházásaként végleg saját otthonára lelt az Építészmérnöki Kar Prága egyetemvárosában. A dejvicei campus tudományos- oktatási célú bővítésében a Šrámková Építészeti Studió által tervezett új épület immáron a harmadik a sorban, a Hallgatók Háza és a Nemzeti Műszaki Könyvtár megépülése után.

A 2003-as EKF kiteljesítette azt a hosszú kulturális törekvést, amellyel Graz – leginkább a Stájer Ősz rendezvényeivel – Bécs mellett az osztrák kortárs művészet központja lett. Elsősorban kulturális, turisztikai, építészeti teljesítmények (l. MÉ 2003/1, 2009/5) hoztak áttörést.

Pécs nemzetközi ismertsége a 2010-es Európa Kulturális Főváros események nyomán jelentősen megnőtt. Elkészült a Budapestről ide vezető autópálya, a Tudományok Háza, a Kodály Központ, számtalan tér és közterület újult meg, de a kitüntető cím legnagyobb hozadéka a Zsolnay-örökség újéletre keltése.

Budapest talán legexponáltabb pontján, a Ferenciek tere és az Erzsébet híd felhajtójának torkolatában, ott, ahol a két századfordulós Klotild palota városkapu motívuma áll, hamarosan megnyitja kapuit a Buddha Bar Hotel. Az egzotikus elnevezésű intézménynek az északi, úgynevezett II. számú Klotild palota ad helyet…

A francia alapítású, de mára európaivá szélesedett, kétévente megrendezett EUROPAN Nemzetközi Építészeti-Városépítészeti tervpályázatnak célja az, hogy egy európai szintű hálózaton keresztül segítsen az önkormányzatoknak abban, hogy a legbonyolultabb helyszíneikre friss és előremutató, az adott helyzetet legjobban megoldó tervek szülessenek.