Posztmodern Apolló

A salgótarjáni fórum megújult filmszínháza Szöveg és fotók: Katona Vilmos Salgótarján a 20. század nehézipari korszakának bányászvárosa volt. Az erdős-dombos nógrádi táj folyóvölgyeiben szerteágazó települést 1950-ben, mindössze 28 évvel a városi rang elnyerése után tették megyeszékhellyé. A címet a kulturális és történelmi jelentőségében messze előtte járó Balassagyarmattól vette át, ezért mind a közművelődés terén, mind […]

Emberi lépték

Megfontolások a város otthonosságáról Szöveg: Körmendy Imre, Zsovák Orsolya A szépség és a város egyes vonásai c. írásban szóltunk a város szépségének azon vonásairól, amelyeket a régi épületek és városnegyedek, az idő formálta, használattól megkopott, a történelem által „írt” elemei jelentenek. Jelen elemzés kérdése az, hogy az E. F. Schumacher 1973-ban megjelent A kicsi szép […]

A klímaparadoxonok feloldási lehetőségei

Szöveg: Antal Z. László A társadalmak életében néhány évtized rövid idő. A 20. század végén és a 21. század elején az éghajlat változása és a társadalmak alkalmazkodóképessége közötti kapcsolat sikerességének vagy kudarcának elemzését és ezek okainak vizsgálatát hosszabb idő után lehet majd elvégezni. Mégis azért vállalkoztam egy ilyen „rövid távú” vizsgálat elvégzésére, mert az elmúlt […]

Kontinuitás, komplexitás és megjelenés

Mi a valóság a digitális tervezők számára? Szöveg: Antoine Picon Ez az írás a valódiság legújabb keletű változatai egyikéről szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális építészet fejlődése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlődéstörténet újabb epizódja, amely megkísérli meghatározni az […]

Az építészet határterületei

Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]

[Fusi]city – Szereld meg Budapestet!

A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata Szöveg: Hory Gergely Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készítettek köztéri projekteket a [Fusi]city-Szereld meg Budapestet! című nemzetközi workshop résztvevői. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működő System D Academy és a Téreltérítés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014.évi Design Hét […]

Lakótelepsors 4 – Óvatos útkeresések a 21. században

Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Barcelona agglomeráció, Spanyolország, 1964–1970 Szöveg: Benkő Melinda Fotók: Benkő Melinda, Bach Péter Az európai paneles lakótelepekről az MÉ 2014/2. számában indult cikksorozat. Grenoble, Magdeburg és Vilnius után most Barcelona egy, a turisták által nem ismert arcának feltárására vállalkozik a szerző. A repülőtér és a belváros közt félúton, a 4,6 milliós metropolis […]

Lantos Ferenc és az építészet

Emlékezés a Mesterre Szöveg: Keserü Katalin Lantos Ferenc 2014. december 20-án, 85 éves korában hunyt el. Az MMA tagja volt, Munkácsy- és Kossuth díjas. Martyn Ferenc volt a mestere. A 70-es évek elején a Pécsi Tervezővállalatnál dolgozott, ahol elsősorban középületekhez készített zománcképeket. Megalapította a Pécsi Műhelyt, művészetpedagógusként tanítványaival Pécs szellemi életének autonómiáját erősítette. Elméleti és […]

Színkeretek – A polikróm város kialakulása

Lechner Párizsban Szöveg: Barry Bergdoll Lechner Ödönnek az 1890-es években és a 20. század legelején készült, rendkívül eredeti munkáit túl szorosan kötjük a hagyománnyal szakító szecesszióhoz és más tervezők – például a katalán Antonio Gaudí vagy a finn Lars Sonck – stílusához, a népművészettel átitatott szecesszióhoz. A viták nyomán, miszerint Lechner vajon személyes élményeket is […]

Lechner Ödön, a nemzeti modernizáció építésze

Nemzeti stílusok Európában Szöveg: Sármány-Parsons Ilona Lechner Ödön kísérlete, hogy egy magyar építészeti stílust teremtsen, több mint száz éve heves elméleti viták tárgya. Minden nemzedéket arra ösztönöz, hogy újra meg újra megkísérelje megvalósítani Lechner álmát, de mindig heves politikai vitákat vált ki. A nemzeti stílus megteremtésének gondolatával a magyar művészek nem álltak egyedül a hosszú […]

A vagabondok nemzedéke

Szerves építészet ma Szöveg: Kuli László A magyar organikus építészet alapgondolatait, alapköveit a két nagy hatású mester, Makovecz Imre és Csete György rakta le. Tanítványi nemzedékek sora került ki kezeik alól, szakmai jelenlétük megszűnése hatalmas űrt hagy utánuk. Kérdés, hogy az életművek gondozásán, ápolásán kívül meg tud-e maradni szellemi örökségük az építészeti nyelvben? Élő gondolatként […]

Építészet a Hagenbundban

Pragmatikus modernizmus – avantgárd és mainstream között Szöveg: Matthias Boeckl A „Hagenbund építészet” azt az avantgárd peremén és azon túl lévő cselekvési területet reprezentálja, amely rendszeresen ellátta a hétköznapi építészetet a modernizmus ötletkivonatával. Mivel széles körben elfogadott volt, így sokszor nagyobb befolyással bírt, mint az avantgárd látványos megnyilvánulásai, melyek alapvető kulturális újításait sokszor csak évtizedekkel […]