• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Ezüst Ácsceruza díj 2015

    A Honi Művészetért Alapítvány által adományozott Ezüst Ácsceruza-díjat 2015-ben Götz Eszter és Tatai Mária kapta, valamint a Budapesti Építész Kamara különdíjjal jutalmazta Kovács Olivér munkásságát.

    Fotó: Horváth Réka Lilla

    Fotó: Horváth Réka Lilla

    Tatai Mária

    Tatai Mária alapképzését, azaz az építészmérnöki tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1973 és 1978 között. 1979 és 1982 között ugyanitt továbbképző tanfolyamokon vett részt. Ezt követően különböző tervező vállalatoknál folytatta tevékenységét, immáron munkatársként, majd önállóan.
    Vérmérsékletére, szakmai érdeklődésére és hozzáállására ennek ellenére nem a tervezőként eltöltött időszak a legjellemzőbb, hanem az ezzel párhuzamosan, majd később egyéb szakmai szervezeteknél folytatott tevékenysége melletti publikációi. Mindemellett felső szintű oktatási tevékenysége is említésre méltó.
    Ami miatt az Ezüst Ácsceruza Díjra a Jelölő Bizottság érdemesnek tartja, az a szakmánk gondolatainak és jelenlétének társadalmasítása, illetve e cél elérése érdekében megtett akciói. Tíz éven keresztül az akkori Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, majd jogutódainak megbízására Építészeti Kultúra Fejlesztése az általános iskolákban című programot szerkesztett. Számos országos és nemzetközi konferenciát tartott, előadásokat hasonló témakörben és 1980-ban Tatai Erzsébettel I. díjat nyert Környezetkultúra Szakkör Gyerekeknek című művével egy építészeti tanulmány pályázaton. 2006-tól a Magyar Építész Kamara szervezetén belül foglalkozik szakmánk műveléséhez elengedhetetlenül fontos koordinációs és logisztikai kérdésekkel, de mindenkor szem előtt tartva az építészetet, mint környezetet meghatározó tevékenységet, továbbá annak a gondolatnak a tudatosítását, hogy környezetünk formálása kultúránk egyik alappillére.
    Napjainkban tevékenyen részt vesz a MÉK stratégiája 1. pontjának megvalósításában, azaz a vizuális kultúra oktatása alapjainak lerakásában, különös tekintettel az óvodás korú és általános iskolás gyermekek csoportjára.
    Az Értékelő Bizottság úgy ítéli, hogy Tatai Mária évtizedek óta tartó építészeti kultúrával kapcsolatos közéleti szereplése, szakmánk irodalmi megjelenítése olyan társadalmi értékeket hordoz, melyek elismerésére méltónak tartja az Ezüst Ácsceruza Díj adományozására.
    További sok sikert kívánva gratulálunk a díjhoz!

    Értékelő Bizottság (Bálint Imre)

    Götz Eszter

    Götz Eszter lassan húsz éve szerkeszti a Magyar Építőművészet című építészeti, építészetelméleti, művészeti folyóiratot, felébresztve a szebb napokat látott újságot „csipkerózsika-álmából” – lassú, kitartó munkával, hittel és szeretettel régi rangjára emelve azt. Ez a magas szintű és odafigyelésre-késztető (csapat)munka lassan szépírói dimenziókba emelte/emeli az építészeti közírást, – nem csak az Építőművészet hasábjain, de Eszter egyéb irodalmi igényű újságírói munkásságában is. Évtizedeket átívelő munkálkodásának középpontjában mindig az ÉPÍTÉSZET ügye állt, akár újságot szerkesztett, akár kritikát írt, akár tanított.
    Nem csak szigorúan vett szakmai fórumokon, de szélesebb körben is népszerűsítette az igazi építészeti produktumot, értékelve, értelmezve – ha kell ostorozva azt, – mindig érzékenyen, értőn és bátran. Tette ezt – a teljesség igénye nélkül – a Művészet, a Kritika, a Magyar Narancs, a Magyar Hírlap, a Magyar Iparművészet lapjain, vagy például az Origó internetes oldalán, – hogy csak a legismertebbeket említsem.
    Több évtizedes példaértékű és irodalmi igényességű újságírói, szerkesztői és elméleti munkásságáért a Bizottság 2015 évben egyhangúlag EZÜST ÁCSCERUZA Díjban részesítette.

    Vadász Bence
    építész

    Kovács Olivér

    2003 márciusa óta szerkeszti az ország egyetlen örökségvédelmi témájú rádióműsorát, a Közkincset, először a Klubrádióban, majd 2012 óta a Gazdasági rádióban. Ez utóbbi idén a Trend FM nevet vette fel, a műsor neve pedig Közkincs-kereső lett. Olivér az elmúlt 12 évben 700 órányi rádiós műsort készített, ezekben 2000 riport hangzott el, és hogy mindez létrejöhessen, több mint 300 ezer km-t (!) utazott a Kárpát-medencében. Ezzel a kilométer mennyiséggel közel nyolcszor megkerülhette volna a Földet.
    A muemlekem.hu oldalt 2008-ban hozta létre, bár az ötlet már 2005-ben megszületett, hogy az évek során a csak úgy mellesleg, rádiós munkája melléktermékeként létrejött műemlékes adatbázis nyilvános lehessen, legyen az is közkincs. Olivér nem egyedül táplálja ezt az adatbázist, hanem játékos, verseny formájában meghirdetett és azóta is folyamatosan zajló munka keretében a felhasználók felkeresik az egyes védett műemlékeket, és azok állapotáról jelentéseket tesznek közzé fotókkal és leírásokkal. Eddig több, mint 63 ezer ilyen jelentés született, amelyek az osztályozási rendszernek hála, a tendenciákat is mutatják. Mivel a helyi védettséget is bevették, jelenleg 33 ezer objektum szerepel a műemlékem.hu-ról elérhető adatbázisban. A portál közönsége 11 ezer út menti, nem temetkezésekhez kötődő keresztet térképezett fel, illetve ezzel párhuzamosan a határon túli műemlékek rögzítése is elindult, itt már több, mint 4000 objektumról vannak adatok. Olivér a portálon 2008 óta szervez fotópályázatokat.
    A műemlékem.hu magazin örökségvédelmi cikkeket, többnyire riportokat ad közre gazdag fotóanyaggal. Olivér kb. 800 cikket írt a magazinba az elmúlt 7 évben. Írt cikket a Közép-Európai Világörökségekről, Buzás Gergellyel közösen a középkori várak fejlődéséről. Műemlékekről szóló cikkei, fotói jelentek meg a Reader’s Digest Magazinban, de foglalkozott a postához kötődő épített emlékekkel a Magyar Posta reprezentatív kiadványában, a Világunk és Értékeink című magazinban is – itt lassacskán valamennyi magyarországi műemlék postaépület részletes, olvasmányos bemutatására sor került már.
    Kovács Olivér Miskolcon született 1969-ben. 1992-ben diplomázott az Egri Tanárképző Főiskolán, történelem szakon. Diplomája után azonnal a médiában kezdett el dolgozni, a tudományos ismeretterjesztés területén, az IPM magazinnál. Később pár évig a Kurírnál napilapot csinált, majd a Magyar Rádióhoz került, ahol megszületett örökségvédelmi műsorának ötlete. A rádió átszervezései során Olivérnek a műsorával együtt új helyet kellett keresnie, így került először a Klubrádióhoz, majd 2012-ben a Gazdasági rádióhoz. Azzal talán nem árulok el nagy titkot, hogy a rádióműsor készítéséért ezek a kis közösségi rádiók fizetni nem tudnak, sőt, Olivérnek kell fizetnie azért, hogy a műsor lemehessen a rádióban.
    Mindezekután ne csodálkozzunk, hogy sikerült valami olyasmit kitalálnia, aminek nincs versenytársa. Nincs, mert a potenciális versenytársak joggal azt gondolhatják – az ismert elektronikai áruházlánc szlogenjét szabadon idézve – „hülye azért nem vagyok”. Az örökségvédelemben nincs pénz, mert legnagyobb finanszírozója – az állam – gyakorlatilag kivonul a terület nagy részéről. A nagy projektek, a csillogó turisztikai látványosságok mögött ott marad több ezer sorsára hagyott pusztuló műemlék. Szerencsére létezik egy olyan szakmai és civil kurázsi, amely megpróbál a pusztulás ellen dolgozni. Ki ki a maga módján, sokszor egyedül, elszigetelten, vagy kisebb csoportokban, egyesületekben.
    Kovács Olivér médiamunkás az általa létrehozott információs csomópontokkal és közös munkára ösztönző programjaival az örökségvédelem területén ezt a civil kurázsit inspirálja fotópályázatokkal, a közösség által menedzselt több tízezer műemlék kereshető adatbázisával, leírásokkal, interjúkkal, képes riportokkal. Meggyőző, sokszor lelkesítő írásain, kitűnő helyszíni fotóin és komoly szakmai referenciáin túl, áldozatos munkájának számomra talán legfontosabb része, hogy embereket és közösségeket ösztönöz épített örökségünk szeretetére és védelmére. A műemlékem.hu-val nem csak tájékoztat, informál, szórakoztathat, illetve támogatja a civil kurázsit, hanem ténylegesen közösséget épít.

    Pásztor Erika Katalina
    főszerkesztő, epiteszforum.hu