• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Mario Botta szent terei

    Locarno, Casa Rusca, 2018. április 2. – augusztus 12.

    Szöveg és fotók: Szegő György

    A svájci fesztiválváros nyüzsgésében egy módos középkori polgárház, a Casa Rusca földszintjére és udvarára idén nyáron beköltözött a csend. A 75 éves Mario Botta tizennyolc
    megvalósult templomát mutatták be itt nagyméretű fotókkal, rajzokkal és modellekkel.
    Az udvaron egy UFO-ra emlékeztető, félig nyitott, sátorszerű faépületben a nézőt körülölelték az építész emblematikus szakrális munkái. A kiállítóhely tulajdonképpen a milánói Malpensa repülőtér Botta tervezte kápolnájának az 1:1 arányú famodellje. Hasonló életnagyságú famodell úszott a Luganói-tavon 2017-ben, Borromini halálának 450. emlékévében: egy uszályon állt a római San Carlino templomának keresztmetszet mentén félbevágott építménye. Botta és Borromini „közös munkája” a legszebb építészeti plasztika volt, amit valaha láttam.
    A most bemutatott tizennyolc épületből nincs két hasonló, mind más-más módon alakítja az általában tégla és kő építőanyagokkal tektonikus módon megkonstruált formát. Mégis az építészet iránt érdeklődő azonnal felismeri bennük Bottát, aki súlyos, tömör anyagválasztását úgy kommentálja: „keresem az anyagban azt a kifejezést, őserőt, ami az architektúra gyökereihez elvezet”. A gyökerekhez hozzátartozik, hogy Ticino – a kiállítás helyszíne – Botta szülőföldje. A tárlat kiemelkedő „műtárgyai” a Santa Maria degli Angeli (Monte Tamaro, 1990), a San Giovanni Battista templom (Mogno, 1994), az Èvry katedrális (1995), a Cymbalista zsinagóga (Tel Aviv, 1998), a Santo Volto templom (Torino, 2006).
    A 15 évesen egy luganói építésztechnikumban tanulmányait elkezdő, majd felsőfokon Velencében folytató építész a világ számos egyetemén tanít, sokféle építészeti kitüntetés birtokosa. A világ négy sarkából 20 jelentős építész jött el a születésnapi vernisszázsra köszönteni az alkotót, akinek „az építész alkotómunka a banalitással szembeni ellenállás eszköze”.