• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Michal Milan Harminc (1869-1964)

    Kiállításmegnyitó és könyvbemutató a Szlovák Intézetben

    A "Dr. Szontágh Palace-szanatórium", Újtátrafüred, 1919-25

    A “Dr. Szontágh Palace-szanatórium”, Újtátrafüred, 1919-25

    Az év elején jelent meg Oelschläger (Őry) Alajos életművéről szóló háromnyelvű monográfia, s most kezünkbe vehetjük a délvidéki szlovák származású Harminc munkásságáról készült szlovák-angol nyelvű könyvet. Harmincz Mihály – ahogy pesti névjegyén szerepelt – a Délvidékről származott, ahol szlovákok és szerbek éltek együtt. Katonai szolgálata után id. Bobula János, majd Schickedanz és Herzog irodájában dolgozott, utóbbiaknál a millenniumi építkezések tervezésében vett részt, majd 1897-ben önálló építészeti vállalkozásba fogott bele. Bérházai, villái, templomai és középületei a historizmus szellemében készültek, csak néha érintették meg a szecesszió hatásai (pl. Jan Kohut túrócszentmártoni villája1908). Ebben az évben szerezte meg az építőmesteri képesítését. Az Építő Ipar című folyóirat (1901) közli pl. a pribilinai ev. templom tervét. Nagyrészt szlovák megrendelői mellett a szerbeket kell megemlíteni; ő tervezte köztük a pomázi Luppa-család sírboltját (1912) vagy a mohácsi ikonosztázt (1902). Fontos műve a túrócszentmártoni szlovák múzeum épülete (1906-8). Tevékeny részese volt a budapesti szlovák közéletnek.
    1922-től Pozsonyban működött a klasszicizáló késő historizmus jegyében. A korszak két legismertebb pozsonyi épülete a Szlovák Nemzeti Múzeum háromemeletes épülete (1925-28), és az 1925-ben tervezett, 1929-ben megépült Carlton-Savoy Hotel nagyszabású tömbje.
    A modern építészet hatása a 30-as években jelenik meg nála. Erről tanúskodik Pozsonyban az evangélikus templom (1932-33) és a Szlovák Liga épülete (1935-36), melyben hosszabb ideig irodája is működött. Utolsó jelentős munkája 1947-56 között a Magas-Tátrában megvalósult katonai szanatóriuma. 94 évesen fejezte be földi pályafutását.
    A Szlovák Intézetben bemutatott kétnyelvű kiállítást építészhallgatók makettjei és kétnyelvű katalógus egészíti ki. A kiállítás Jana Pohaničová munkája, a szép kiállítású, jól tagolt, adatgazdag monográfiát ugyanő jegyzi Matuš Dullával együtt. Reméljük, hogy ezt a Harmincról szóló könyvet a kutatások előrehaladtával a történelmi Magyarországon a mai Szlovákián kívül található munkákkal bővített kiadás követheti.

    Hadik András