A Lechner-palota kupolaterme jó kerete az „aranykor” toposzának. Az eredeti mítoszt Hésziodosz, az első nevesíthető görög költő írta meg a hanyatlásról, annak öt korszakáról. Fekete György ars poeticája szerint – legalábbis számára – az Aranykor jelenidő.

Kedves Gyuri! Nem csak én, de senki sem hiszi el, hogy Te nyolcvan éves lettél. Az lehetetlen. Nem is úgy nézel ki. Aki meg beszél Veled, annak eszébe nem jutna ilyet gondolni. Pedig valami igazság mégiscsak lehet ebben, mert akkor mire fel volt az a pompás köszöntésed az Iparművészeti Múzeum gyönyörű csarnokában?

Megható, rokonszenves, szeretnivaló könyvet készített Wagner Péter és Kőnig Tamás arról a harmincnyolc évről, amit egy közös építésziroda tervezőiként töltöttek el eddig. Semmi nagyképűség, semmi fontoskodás nincs a több mint háromszáz oldalon, ami ma, itt, ebben a szakmában igazán példaértékű.

Fővárosunk turizmusában a németnyelvű vendégeknek jelentős a súlya. Sokan közülük építészek / a vizuális kultúra munkásai. Számít, hogyan látják a magyar történeti építészetet / látják-e és hogyan a kortárs-architektúrát. Mert Budapest nemcsak az írók és a filozófusok városa, de az építészeké is.

János egyszerre volt és maradt építészettörténeti/elméleti gurum és személyes barátom.
A 70-es években kiadott egy szamizdat levél-folyóiratot ÉL címen, akkor kerültünk közel egymáshoz. Az élő építészet fogalom még nem volt definiálva…