Valerio Olgiati építészete saját tervezéselméletének tükrében

Szöveg: Zacher Bendegúz

A kortárs tervezéselméleti szövegek műfaján belül szokatlan az a fajta mindenre kiterjedő alaposság, ami Valerio Olgiati Non-Referential Architecture című könyvét áthatja. Nem csupán a szöveg minőségére gondolok, de a tipográfia, a tördelés vagy a világoskék, keménykötésű könyv fizikai valósága is mind a tartalmat támogatja. A referencia nélküli építészet koncepciójának gyökere a többpólusú, mindenen átívelő közös tudatot és elvet nélkülöző, így közös referencia nélkül maradt világ, illetve társadalom.

A tanulmány a BME Építészmérnöki Karán 2020. november 12-én tartott TDK-konferencián, a Középülettervezési Tanszék által kiírt Kortárs építészet/Elmélet/Kritika szekciójára készült dolgozat rövidített változata. Az eredeti dolgozattal a szerző holtversenyben megnyerte a szekciót és ezen kívül megkapta a kari tudományos különdíjat. Konzulense Szabó Levente tanszékvezető egyetemi tanár volt.