Fény és panoráma

A Budaörsi Repülőtér metamorfózisai
FUGA, 2018. október 17 – november 12.

Szöveg: FUGA

A Budaörsi reptér történetét megidéző kiállítást mutatott be Cs. Plank Ibolya fotótörténész és Csengel Péter jogász, műemléki kutató a FUGA-ban. A kiállítás középpontjában a jelenleg puszuló állapotban lévő körkép állt, amely az egykori utasváró mellvédjét díszítette.
A Mátyásföldi repülőteret felváltó, első modern közforgalmi repülőtér Budaörsön épület fel, Králik János és Bierbauer Virgil egyesített terveinek kidoglozásával, nagy hangárját Czakó László és Méhes György tervezte. Az építkezés 1937-ben fejeződött be. Mindkét létesítmény építészeti bravúrnak számított a maga korában, a körépület az utasforgalom szervezésének racionalizálásával és a modern építészeti stílus alkalmazásával teremtett újat a repülőterek addig ismert építészetében, míg a nagyhangár egyedülálló méreteivel az 1930-as évek Európájában a legnagyobb feszítőműves szerkezetű hangár épületét hozta létre.
A forgalmi épület kétségtelenül legkülönösebb belsőépítészeti dekorációs eleme az utasváró mellvédjén elhelyezett fotófríz. A 44 méteres kompozíció 1937-ben, az építészés utolsó évében készült el Bierbauer és Marsovszkyné Ackermann Ada fotográfusnő közös koncepciója alapján, és a repülés népszerűsítése mellett elsődleges funkciója az utazás hangulatát előkészítő környezet tudatos kialakítása volt. “A téma a mai embert nagyon is érdekli: aki repül, közel érzi magát a falkép tartalmi adottságaihoz, aki pedig még nem repül, azt felizgatja és kedvet ad neki e csodálatos élmény megismerésére.” – írta Bierbauer 1937-ben. A montázstechnikára épülő körkép tökéletesen illeszkedett a repülőtér funkciójához és a térhez, amellyel ma is szerves egységben áll. A művészeti irányzatok körül leginkább a futurizmus, az expresszionizmus és a szürrealizmus hatásai fedezhetők fel a mű alapkoncepciójában és megformálásában.