Metszéspont

Írország nyugati partvidékén, Galway nevű kisváros határában 2010-ben új autós gyorsétterem épült. A kereskedelmi építészet íratlan szabályai szerint ugyanez nálunk jellegtelen, gyorsan elbontható, harsány fényreklámokkal borított kocka lenne. Galway vidékén azonban a jelek szerint még az autóban töltött élet is megélhető egyfajta világvégi melankóliával.

Rétegek múltból, kőből, borból

Vinnai, Teleki, Bakonyi, Úrágya, Király, Somos, Sajgó, Palandor, Mestervölgy: dűlőnevek, melyek a nem idevalósi ember számára pusztán furcsán csengő szavak. A hegyaljai tájnak eme névvel is megkülönböztetett szőlőtermelő pontjai az itt élő emberek számára a mindennapi élet sokrétű jelentéssel bíró, történelmi helyszínei. Illatok, ízek, hangulatok, történetek szövődnek valósággá, mely számunkra, látogatók számára felfedezésre váró világ.

Első lépés

Az építészeti újrahasznosítás fejezetén belül a laktanyaterületek revitalizációja sajátos kihívásokat rejt. A funkcióvesztés, a felhagyottság leginkább az ipari területek barnamezős szabadságfokát ígéri a befektetők számára, mégis, az épületek tipikus térrendszere, vagy akár a területek városszövetbe ágyazottsága megválaszolandó kérdéseket vetnek fel. Amíg az értékőrzéssel együtt is sikeres fejlesztések…

Maradunk

Gondolkodás és érzés, tájékozódás és azonosulás összeegyeztetése, mint a modern építészet alapkövetelménye. Ezeket a Christian Norber-Schulztól eredő fogalmakat emeli ki Somogyi Krisztina Balázs Mihályról készült monografikus beszélgető- (és nézegető) kötetében (Kijárat Kiadó, 2006) s valóban, tömör összefoglalása ez Balázs építészetének. A modern…

Makovecz Imre testamentuma

A nagy személyiség, de akár közeli szerettünk halála mentén is gyakran önmarcangoló kérdéseket teszünk fel magunknak: miért is történt így meg így? A Mester már a Műegyetemen mágnesként vonzott bennünket, szabadkurzusának hallgatóit, aztán tanítványa lettem az Iparon. Tanítása egyértelmű, halála nyomán mégis sok a “miért”.

Legó a mandulásban

A Káli-medencében minden valamire való faluban voltak majorságok, így tehát minden településnek meg volt a maga – egy vagy több – nagyobb gazdasági egysége. Ezek az épületegyüttesek általában a falvak külterületein voltak, bár némelyik a lakóházak közé is beköltözött. Vincze László építész a hely saját szépségét fogta meg, és elkezdődött egy újabb mese.

Három kortárs zarándoktemplom

Verőce polgármestere, Bethlen Farkas határozta el, hogy a Duna-kanyar menti településhez közeli Katalin-pusztára vezető út mentén, a Lósi-völgy vonzásában, egy erdővel borított dombon, széles körű közösségi összefogással, kalákában, közadakozásból egy templomot kell építeni: a Kárpát-Haza templomát.

Érzékeny kontextusteremtés

A Divatcsarnok 1989-ig jól menő áruház volt, hiszen a plázák megjelenése előtt nem volt erős a konkurenciaharc. A 90-es évekre az áruház sorsa megpecsételődött. A karbantartás hiányát állagromlás követte, és időközben több, az épület újrahasznosítását célzó próbálkozás elbukott. Előbb informatikai központot akartak létrehozni itt, majd…

Prev 1 2 3 4 5 6 7 8 Next

Európai Építészetpolitikai Fórum

Európai Építészetpolitikai Fórum
Európa – Duna – Víz • Innováció és fenntarthatóság
Budapesti Nemzetközi Konferencia
2011. május 4-7.
Újvárosháza Díszterem, Budapest V. Váci utca 62-64. II. emelet

» » »

Megjelent a régi-új Magyar Építőművészet 2011/1. száma!

Tisztelt Olvasó!
Megjelent a régi-új Magyar Építőművészet 2011/1. száma!
Folyóiratunk hírlapárusoknál, illetve a következő könyvesboltokban kapható:
FUGA 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Ráday Könyvesház 1092 Budapest, Ráday utca 27.

» » »

A repülő osztály

A gyerekeknek eleven terekre van szükségük, melyek fejlődni és lélegezni tudnak, olyan terekre, melyek nincsenek végleg lezárva, funkciójuk és formájuk rendre újrafogalmazható. A gyermeki fejlődésben a térformák érzéki megtapasztalása, a saját és az idegen ötletek világának felfedezése különösen fontos tényező.

» » »

Az iskolafejlesztés komplexitása

A világ működésének – az ezredfordulón kritikussá vált – fogyasztás vezérelte szisztémája egyre jobban szétzilálja oktatásunk 150 éves rendjét, valóban sokat felejtettünk. Csak a közelebbi múltból: a 70-es, 80-as évek magyar iskolaépítészete valóban világszínvonalú volt, illetve a mögötte lévő úttörő építészek munkássága nem felejthető…

» » »

150 évet visszalépünk?

Szomorúan és elkeseredve látjuk, hogy a hazai iskolaépítés alaprajzi szervezés szempontjából jó 150 évet visszalép, mivel újabban sorozatosan épülnek az oldalfolyosós iskolák. Az oldalfolyosós alaprajzi rendszer – mint tudjuk – a leggazdaságtalanabb és pedagógiai szempontból a legrosszabb megoldás. Hogy miért? Mert az oldalfolyosót fűtjük, világítjuk, szellőztetjük, takarítjuk…

» » »

A Duna-reneszánsz margójára

A Duna reneszánszát éli és ennek számos globális, európai nagytérségi, geopolitikai és helyi, városi szintű háttere és konkrét városfejlesztést érintő, építészeti vonatkozású megnyilvánulása van. A folyók városi térben való jelenléte jelentősen átalakult, többnyire felértékelődött a poszt-indusztriális időszak városi funkcióváltásával, az ipari termelés nagyvárosokból…

» » »

Budapest köztérhasználata húsz év múlva

2010 évtől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kutatóegyetemi Programjában fontos szerepet kap az városépítészet. Az Urbanisztika Tanszék a Fenntartható energetika és az Intelligens környezetek és e-technológiák kiemelt kutatási területén belül vezet külön témákat. Utóbbinál a lakóközösségek és a közterületi felelősség virtuális térjátékokkal…

» » »

Mezőgazdaság és építészet

Reischl Gábor építésznek, a Szent István Egyetem egykori professzorának hátrahagyott kéziratát a TERC Könyvkiadó adta ki 2010 őszén. Beharangozójában ez áll: „A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit.

» » »

Budapest–Tallinn 1900-2000

A 2010 őszén Tallinnban megrendezett kiállítás az észt-magyar építészeti, iparművészeti és design kapcsolatok 20. századi történetéről az első kísérlet volt arra, hogy a térben távoli, történetében és céljaiban közeli két kultúra kapcsolódásait és további lehetőségeit jelezze. E kapcsolatok kezdetei a 19. század második harmadára, a modern magyar kultúra és gazdaság…

» » »

Árvíz és újjáépítés

2010-ben az árvíz súlyos károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településében. A legnagyobb károk Felsőzsolcát sújtották, ahol vályogház és vertfalu házak közül 173 összedőlt, további 28 épület életveszélyessé vált. Az újjáépítés folyamatáról, az árvíz településrendezési hatásairól ír a város 2010-ben leköszönő főépítésze.

» » »

3D lézerszkennerek alkalmazása műemléki felmérésekben

Számos tanulmány foglalkozik a 3D lézerszkennerek lehetséges használatával és szerepével a műemlékvédelemben, ami nem csak elméleti rekonstrukciók készítését jelentheti, de pl. ipari közegben, a közművek feltérképezését és kockázatbecslését is segítheti. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a 3D lézerszkenner azon rendelkezésre álló eszközök egyike, melyek…

» » »

Fekete dobozok

A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…

» » »

Megjelent! MÉ 2012/1.

________________________________________ Iratkozzon fel RSS hírcsatornánkra!

Subscribe ________________________________________

Támogatók/Partnerek: