Írország nyugati partvidékén, Galway nevű kisváros határában 2010-ben új autós gyorsétterem épült. A kereskedelmi építészet íratlan szabályai szerint ugyanez nálunk jellegtelen, gyorsan elbontható, harsány fényreklámokkal borított kocka lenne. Galway vidékén azonban a jelek szerint még az autóban töltött élet is megélhető egyfajta világvégi melankóliával.
Vinnai, Teleki, Bakonyi, Úrágya, Király, Somos, Sajgó, Palandor, Mestervölgy: dűlőnevek, melyek a nem idevalósi ember számára pusztán furcsán csengő szavak. A hegyaljai tájnak eme névvel is megkülönböztetett szőlőtermelő pontjai az itt élő emberek számára a mindennapi élet sokrétű jelentéssel bíró, történelmi helyszínei. Illatok, ízek, hangulatok, történetek szövődnek valósággá, mely számunkra, látogatók számára felfedezésre váró világ.
Az építészeti újrahasznosítás fejezetén belül a laktanyaterületek revitalizációja sajátos kihívásokat rejt. A funkcióvesztés, a felhagyottság leginkább az ipari területek barnamezős szabadságfokát ígéri a befektetők számára, mégis, az épületek tipikus térrendszere, vagy akár a területek városszövetbe ágyazottsága megválaszolandó kérdéseket vetnek fel. Amíg az értékőrzéssel együtt is sikeres fejlesztések…
Gondolkodás és érzés, tájékozódás és azonosulás összeegyeztetése, mint a modern építészet alapkövetelménye. Ezeket a Christian Norber-Schulztól eredő fogalmakat emeli ki Somogyi Krisztina Balázs Mihályról készült monografikus beszélgető- (és nézegető) kötetében (Kijárat Kiadó, 2006) s valóban, tömör összefoglalása ez Balázs építészetének. A modern…
A nagy személyiség, de akár közeli szerettünk halála mentén is gyakran önmarcangoló kérdéseket teszünk fel magunknak: miért is történt így meg így? A Mester már a Műegyetemen mágnesként vonzott bennünket, szabadkurzusának hallgatóit, aztán tanítványa lettem az Iparon. Tanítása egyértelmű, halála nyomán mégis sok a “miért”.
A Káli-medencében minden valamire való faluban voltak majorságok, így tehát minden településnek meg volt a maga – egy vagy több – nagyobb gazdasági egysége. Ezek az épületegyüttesek általában a falvak külterületein voltak, bár némelyik a lakóházak közé is beköltözött. Vincze László építész a hely saját szépségét fogta meg, és elkezdődött egy újabb mese.
Verőce polgármestere, Bethlen Farkas határozta el, hogy a Duna-kanyar menti településhez közeli Katalin-pusztára vezető út mentén, a Lósi-völgy vonzásában, egy erdővel borított dombon, széles körű közösségi összefogással, kalákában, közadakozásból egy templomot kell építeni: a Kárpát-Haza templomát.
A Divatcsarnok 1989-ig jól menő áruház volt, hiszen a plázák megjelenése előtt nem volt erős a konkurenciaharc. A 90-es évekre az áruház sorsa megpecsételődött. A karbantartás hiányát állagromlás követte, és időközben több, az épület újrahasznosítását célzó próbálkozás elbukott. Előbb informatikai központot akartak létrehozni itt, majd…
Ha társadalomtudósok tanulmányozzák a köztereket, akkor rendszerint egy-egy konkrét helyről gondolkodnak, s azt firtatják, mitől épp olyan, amilyen; és mit tesz, azaz adott formáival, elrendezésével hogyan hat az emberek tevékenységeire, sőt a társadalmi-történeti változásokra. Lévén a köztér tárgyak és emberek, jelek és viselkedések, természeti viszonyok…
» » »
Fontos kötetről van szó, hiszen a tanulmányok olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekről hosszú évek óta nem sikerült a szakma gyakorlóitól ilyen összegyűjtött formában leírt véleményt olvasni. Ez a kötet egy lépést is jelenthet előre a pozitív irányú változás útján, hiszen módszereket, szervezeti változásokat javasol, tervezési szisztémákat vázol fel…
» » »
A Szépművészeti Múzeumban januárig látható a Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895–1905 című nagyszabású kiállítás, amely a bécsi Albertina és több nemzetközi gyűjtemény anyagából válogatva feltárja a bécsi szecesszió stílusművészetének kialakulását, első periódusát és a korszak néhány kiemelkedő művészeti eseményét.
» » »
Bécs kulturális életét hosszú időkre meghatározta az a bőséges történeti forrásból ismerhető botrány, mely Gustav Klimt fakultásképei körül robbant ki. Mivel a képek körüli vitát túlnyomórészt férfiak folytatták egy férfi által készített műről, ezért mintaszerűen követhető benne, milyen volt a nemek rendje a századfordulón. A Klimt művek körüli botrányban sem érintettek…
» » »
A Belügyminisztérium hirdetménye a 2011. évi Ybl Miklós-díjak adományozásáról. A 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelettel szabályozott Ybl Miklós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható.
» » »
Budapest számára megfontolandó, szinte kötelező program: olyan városfejlesztési központ létrehozása, amely a tervezés szellemi, urbanisztikai hátterének feltárása mellett a gyakorlati megvalósítást is követi, biztosítja a visszacsatolást. A központon belül több csoport együttes működésével – egyebek mellett – kulturálisan megalapozott projektek indíthatók/követhetők.
» » »
Mi történt korábban, hol tartunk most? A Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai színházat 1909-ben Lajta Béla a szlömös Terézváros közepén forradalmian modern mulató-palotaként tervezte. Az új életforma, egy világraszóló dinamikával kiugró fejlődést produkáló város és polgárainak gyarapodása 1912-14-re lezárult.
» » »
Nicolas Schöffer élete utolsó éveiben a számítógép kínálta lehetőségeket aknázta ki grafikai munkáiban. Sajnos már nem érhette meg az internet és a virtuális közösségek új dimenzióit, nem alkalmazhatta azokat cybernetikus terveinek a virtuális világba való átültetésére. Az internet általános elterjedése óta – N.S. meg nem épült munkáiból a La Defense…
» » »
Idei első, összevont számát a Helikon folyóirat a térpoétika témakörének szentelte. Gaston Bachelard 1958-as, hasonló című kötetére támaszkodva a tanulmányok sora a térérzékelés és az emlékezet, tér és tudat viszonyát elemzik. Noha a kiindulópont egy irodalomelméleti munka, a szövegek a kultúra szinte minden területét bevonják a kutatásba.
» » »
A BME Urbanisztika Tanszék szervezésében, 2010. november 24-én.
Az Urbanisztika Tanszék és a „Városépítészetért Alapítvány” 1. nemzetközi konferenciája
Helyszín: BME Központi épület
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., 1. emelet, „Díszterem”
A 2010-es Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjába tervezett kiállítás munkafázisainak dokumentációja során több ezer fotóból álló archívum jött létre. Bujnovszky Tamás poétikus képei nem csak dokumentálták az építést, hanem a kiállításhoz készített filmek, interjúk, találkozók riportszerű feldolgozásával olyasfajta párhuzamos kép-univerzumot hoztak létre…
» » »
________________________________________
is proudly powered by WordPress. Entries (RSS) and Comments (RSS) | modified Swift theme Original theme by Satish Gandham a product of SwiftThemes.Com
