Memento

Emléksorok Kaffka Péter gödöllői nyaraló együtteséről

Szöveg: Prakfalvi Endre
Fotók: Nagy Krisztina, Bélavári Krisztina – Forster Központ

…ismerd meg…
(ifj. Plinius: Levelek.V.6.3.)

Építészettörténészi pályafutásomat 1990 elején kezdtem a jelenleginél szebb napokat látott Magyar Építészeti Múzeumban. Magától értetődő volt, hogy szemelvényezett ismereteimet első lépésben az egykorú publikációk és periodikák áttekintésével bővítsem. Nyilvánvaló módon, akinek kezén átment a Magyar Építőművészet 1941. évi júniusi száma, annak szeme megakadt a „Hétvégi ház Gödöllőn” és a „Vadászház jellegű nyaraló Gödöllőn” épületismertetéshez fűzött fényképeken.
A tervező, Kaffka Péter munkatársa volt a vitéz Irsy László szerkesztette havilapnak. A fotók alapján sem volt kérdéses a házak értéke, különlegessége. Csaknem negyed századon át készültem, hogy a helyszínen láthassam az épületeket, bízva meglétükben. S ahogy történni szokott, a ház sem várja az embert a végtelenségig. A nyaraló 2014 őszén leégett.
Az épületek újrafelfedezése a nyolcvanas évek elején történt meg. A Magyar Építőművészet harmincas évekkel foglalkozó tematikus számában Moravánszky Ákos újraközölte a kör alaprajzú kisebbik ház fotóját: hétvégi ház és víztározó, 1940 körül. Magát a műegyüttest építészetünk romantikusabb, nemzetiesebb irányzatán belül az „anonim” vagy „ösztönös” – ma inkább azt mondhatnók: spontán – válfaja alá sorolta. Egy évvel később Jakab Sándor, aki 1947-től (?) tulajdonolta az épületeket, rövid ismertetést adott mindenekelőtt a 200 m2 alapterületű nyaralóról. Az „impozáns” vadászterem 70 m2 alapterületű, a „nappali” szobájának hajópadlója az első Nemzeti Színház színpadáról való, ahol annyi sikert aratott Hegyesi Mari (1861–1925) színművésznő. Ma a róla elnevezett utcában állnak a Kaffka Péter tervezte házak. Hegyesi Mari Kaffka Péter édesanyja volt, apjának, Kaffka Lászlónak második felesége. (A villaegyüttes területén egyébiránt számos kőfaragvány lelhető fel az első Nemzeti Színház épületéről.) A szerkesztőség egy levélrészletet is közreadott a Kanadában élő Kaffkától. Az építész sajnálkozásának adott hangot, hogy az eredeti, 1941-es közlés nem mutatott képet a harmadik építményről, a 40 m hosszú, szintén nádfedeles, „tipikusan a magyar parasztház szellemét hordozó” cselédház, istálló, pince, kocsiszín helyiségeket magába foglaló egymenetes épületről, ahová nem volt mód bejutni. Kaffka korrigálta a Tisztelet a Szülőföldnek kiállítási katalógusban jelzett születési dátumának téves adatát: 1899.
A Névjegyzéke mindazoknak, akik a m. kir. József Műegyetemen 1928. évi június hó végéig oklevelet, absolutoriumot vagy oklevél honosítást nyertek (Bp. 1929) c. kiadvány szerint a Budapesten született Kaffka Péter építészi diplomáját 8732/1925. számon kapta meg 26 éves korában.