Az organikus társadalomról

Szöveg: Miklóssy Endre

Tisztelettel emlékezve Miklóssy Endrére, aki lapunk szerzője, több tematikus Utóirat számunk szerkesztőtársa is volt, sokoldalú és igen jelentős urbanisztikai tevékenysége mellett szeretnénk felidézni gondolkodásának történelemfilozófiai vonulatát is, amellyel írásaiban a városok működésével együtt a társadalom, a demokrácia működését is vizsgálja. Az alábbi írás a dr. Kiss István emlékére összeállított, A cselekvés állama című kötetben jelent meg az Agroinform kiadónál 2006-ban, a kiadó szíves hozzájárulásával közöljük – a szerk.

1891-ben jelent meg a Rerum Novarum enciklika, amelyben, hosszú elzárkózásából kilépve, a Vatikán először próbált meg reflektálni a modern kor társadalmi és gazdasági kérdéseire. Kavart is vihart vele. A radikálisok, a protestánsok, a katolikus reakciósok eltérő alapállásból, de egyként támadták. Azután megtámadta az „egyéni szabadság” nevében a liberalizmus, amely akkor már az imperializmussal kacérkodván felháborítónak vélte az állam jogának lelkiismereti kétségbe vonását az általános hadkötelezettség elrendelésére. Furcsa biz ez, de így volt. Végül, de nem végsőleg a marxizmus, amely az egyedül üdvözítő osztályharc negligálását reakciós fideizmusnak tekintette. És valóban, a két utóbbi kifogás jogos: a Rerum Novarum a szociális problémák egyezkedéses megoldásáról szól. Ebből nőttek ki aztán azok a korporációs elméletek, amelyekre inkább kevesebb, mint több joggal a 20. század fasisztoid ideológiái hivatkoztak. A korporáció az osztályharc strukturális tagadása, ez igaz. Viszont az „osztályharcos” rendszerek is, a hatalom átvétele után korporatívvá változtak át, és a „permanens forradalmat” hirdető Trockij jégcsákányt kapott a fejébe volt elvtársaitól. És különben valóban tévedett, mivel egy társadalmat belső harcra nem lehet alapozni. Az a baj, hogy a fasiszta kísérletek olyan módon démonizálódtak a mértékadó köztudatban, ahogyan a bolsevista kísérlet nem, holott a lényege ugyanaz, sőt hazugságnak talán még nagyobb, mivel ideológiailag rejtegeti az új uralkodó osztály szociológiai tényét.