Kassa építészete a két háború között (1918–1948)

Adriana Priatková

Kassa építészete a két háború
között (1918–1948)

A posta és telegráf hivatal épülete

A modern építészet elfogadásának és elterjedésének előfeltételei Szlovákiában – ahogyan Csehországban is – folyamatosan alakultak ki a 19. és a 20. század fordulóján. Jelentős hatást gyakorolt ebben az irányban az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulása 1918-ban. Az új ország építése kivételes érvényesülési lehetőséget nyújtott az építészek és várostervezők számára.

Építészeti szemléletváltásban 1924-1925 áttörést jelentett. Prágában és Brünnben előadássorozatot rendeztek, melyen
a kor legjelentősebb európai építészei vettek részt, a hazai építészek pedig programnyilatkozatot adtak ki Az új építészetért címmel. Rövid időn belül a fő európai központok (Hollandia, Németország, Franciaország, az akkori Szovjetunió) nemzetközi stílusa ösztönözte a cseh építészeket, akik nemegyszer gazdagították, ötvözték azt sajátos megoldásaikkal. A modern építészeti mozgalomnak Csehországban és Morvaországban széles bázisa volt, amelynek központjai Prágán kívül Brünn, Hradec Králové, kelet Csehországban pedig Zlín – a Bata cipőkonszern székhelye– volt. Innen terjedt tovább a funkcionalista építészeti irányzat a kisebb városokba, illetve Szlovákiába és Kárpátaljára. Világhírű cseh építészek, köztük Bohuslav Fuchs és Jaromír Krejcar elméleti munkái haladó szellemű szaklapokban jelentek meg, nemzetközi visszhanggal bírtak. A korszak legjelentősebb folyóirata a Stavba (Építkezés), alapítói és szerkesztői elméleti szakemberek és építészek voltak, mint Karel Teige, Ján Emanuel Koula és Oldřich Starý. Ez volt Európa első olyan folyóirata, amely kizárólag a modern építészeti stílussal foglakozott.