Reformáció 500

A reformáció emlékévének nyomai a városképben

Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Danyi Balázs, Polgárdi Ákos

2017-ben ünnepli a világ Luther fellépésének 500. évfordulóját. A Reformáció Emlékév Magyarországon is megmozgatta a kulturális és egyházi életet. A megemlékezések egy kis része építészeti-városképi jelentőségű, sőt kifejezetten a városlakók és a reformáció szellemiségének kapcsolatát kommunikálja.

2016 őszén a Reformáció Emlékbizottság pályázatot írt ki egy köztéri installáció tervezésére. Az első díjat Szabó Levente és Polgárdi Ákos pályaműve nyerte el, ennek alapján valósult meg 2017 májusában az emlékév legizgalmasabb projektje, a budapesti Kálvin téren, a református templom közelében a térburkolatban megjelenő installáció. A terv a reformációnak, illetve az ahhoz kötődő első magyar Biblia-fordításoknak a magyar irodalmi nyelvre, az írásbeliségre tett hatásából indult ki. A tér burkolatában elhelyezett 95 darab, 49x49x8 cm-es, puritán grafikai stílusban megjelenített szövegeket hordozó, finombeton térkő installáció Luther 95 tézisét formai keretként használva, egyszerű eszközökkel, de rendkívül érzékenyen közelít az évforduló jelentőségéhez, ami a projektleírásból is kitűnik: „A reformáció az egyetemes európai és a magyar történelem megkerülhetetlen része. Egyszerre hitéleti és kulturális paradigmaváltásként jelent meg 500 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én, Wittenbergben, Luther Márton legközismertebb gesztusában, a 95 pont vártemplom kapujára történt kiszögezésében. Luther gesztusa – melyet sok más legendás prédikátor, így Kálvin, Zwingli, Melanchton és társaik hasonlóan újító és progresszív cselekedetei követtek – hatással bírt az egyházi megújuláson túl a társadalmi, művészeti, gazdasági élet szinte minden rétegére. Ám nekünk, magyaroknak, a hazai hatástörténet is legalább ilyen jelentős, elég, ha Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Szenczi Molnár Albert vagy éppen Sylvester János életművére gondolunk. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.” Illyés Gyula e két mondatában minden benne van, ha át akarjuk érezni a nemzeti identitásunkhoz is erőteljesen hozzájáruló reformáció hazai jelentőségét. Ennek az 500 évvel ezelőtti gesztusnak, majd az azt követőknek a bátorságát, frissességét, erejét és szépségét visszatükrözni – ez volt a célunk az installáció megalkotásával.”

Koncepció és tervezés: Szabó Levente DLA és Polgárdi Ákos
Munkatárs: Dolmány Rita
Szövegválogatás: Dr. Bogárdi Szabó István, Galambos Ádám, Gyimóthy Lilla, Dr. Hafenscher Károly, Maczák Ibolya, Nagy Villő, Zászkaliczky Márton
Beton elemek: Enyed Tamás, Fazekas Veronika, Káposztay János, Pokoraczki Ádám, Vajda Szabolcs, Zajzon Ákos – VPi Betonmanufaktúra
Kivitelezés: Kőművészeti Kft.
Webdesign: Polgárdi Ákos
Webfejlesztés: Circumstances Creative co.
Megbízó: Reformáció Emlékbizottság