• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Visszatekintés

    Válogatás a 100. számához ért Utóirat melléklet írásaiból

    A Magyar Építőművészet folyóirat 2001-es átalakulása kínált alkalmat arra, hogy a lap részeként egy új, önálló elméleti mellékletet hozzunk létre. A címe Utóirat / Post Scriptum lett, jelezve, hogy az építészet mindenkori helyzetének áttekintése, az aktuális eredmények és a szakmai párbeszéd témáinak bemutatása mellett egy bővített tartalmú kiegészítést is szükségesnek éreztünk. Az Utóiratban építészetelmélet és -történet, társművészetek és társtudományok, innovatív technológiai újdonságok, az épített környezettel kapcsolatos filozófiai, esztétikai, ökológiai és szakmai és szakmapolitikai tárgyú írások jelennek meg. 2012 végéig a folyóirat mellett, önálló kiadványként jelent meg, az előfizetők részére ingyenesen. 2013 elejétől a lap részeként, annak egy rovataként szerepel, változatlanul igényes és sokoldalú tartalommal, autentikus szerzők tollából született írásokkal. Számos egyetemen és főiskolán oktatnak azokra a tanulmányokra támaszkodva, amelyek az Utóiratban jelentek meg először. Magyarországon sem a 2001-es alapításakor nem volt, sem azóta nincs hasonló, rendszeresen megjelenő építészetelméleti periodika.
    Az alábbiakban az éppen 100. számát ünneplő Utóirat korábbi tanulmányaiból válogattunk egy-egy szövegrészletet – a szerkesztők.

    Kunszt György: Valóban Kenneth Frampton-e az építészetelmélet legfontosabb mai alakja? (Utóirat 2001/1)
    Gerle János: Kommentár Kenneth Frampton Kritikai regionalizmus: az ellenállás hat pontja című tanulmányához (Utóirat 2001/1)
    Greg Lynn: Geometria az időben (Utóirat 2001/6)
    Hannes Böhringer: Használni / Lakozni / Elvenni (Utóirat 2004/4, fordította Tillmann J. A.)
    Boris Groys: A város a turisztikai reprodukálhatóság korában (Utóirat 2004/6, fordította Tillmann J. A.)
    Frei Otto: Építészet – természet (Utóirat 2005/4)
    Karátson Gábor: Az intencionális ricsaj mint metafora és mint emberölési módszer (Utóirat 2005/5)
    Ekler Dezső: Térrablás és mozgósítottság. A nagyvárosok hatása a lélekre (Utóirat 2005/5)
    Alain de Botton: A dizájn értelméről (Utóirat 2006/5, fordította Németh Anikó)
    Lővei Pál: A műemlékvédelem: a haladás gátja? (Utóirat 2007/2)
    Vidor Ferenc: Patrick Geddestől Hamvas Béláig. Az architektúra teljességéről (Utóirat 2007/5)
    Vámos Dominika: A győri programtól a hároméves tervig (Utóirat 2008/2)
    Katona Vilmos, Vukoszávlyev Zorán: Intuitív tradíció. Gondolatok Peter Zumthor, Sigurd Lewerentz és Hans van der Laan építészetéről (Utóirat 2009/2)
    Hornyik Sándor: Fekete dobozok. A kritika tere a filozófiában, a képzőművészetben és az építészetben (Utóirat 2011/1)
    Moravánszky Ákos – Judith Hopfengärtner: Az Aldo Rossi korszak. Akik olyan szerencsések voltak, hogy ismerhették (Utóirat 2011/6, fordította Beliczay Zsuzsa)
    Bun Zoltán: A poszt-kritikai építészet mibenlétéről (Utóirat 2013/10)
    Antal Z. László: Az építkezés természetes határai (Utóirat 2014/2)
    Alejandro Aravena: Jelentés a Frontról. A 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé főkurátori programja (Utóirat 2015/9, fordította Marosi Bálint)
    Antoine Picon: Okos városok. Új kihívás a tervezés számára (Utóirat 2015/10, fordította Németh Anikó)
    László Ervin: A globális világ kihívásai. Előadás a MÉSZ Csütörtöki Iskolájában (Utóirat 2016/1)
    Szegő György: Építészet Ausztriában a 20. és 21. században – egy könyvről magyar szemmel (Utóirat 2016/2)
    Meggyesi Tamás: Promenadológia – a séta költészete az urbanisztikában (Utóirat 2016/3)