{"id":12565,"date":"2009-03-11T11:30:49","date_gmt":"2009-03-11T10:30:49","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=12565"},"modified":"2021-12-30T20:43:11","modified_gmt":"2021-12-30T19:43:11","slug":"hoepfner-guido-1868-1945","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/archivum\/hoepfner-guido-1868-1945\/","title":{"rendered":"Hoepfner Guido (1868\u20131945)"},"content":{"rendered":"<p><strong>Pozsony \/ Bratislava, Sas Gal\u00e9ria, 2009. m\u00e1rcius 5-29.<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Maro\u0161 Seman\u010d\u00edk<\/strong><\/p>\n<div id=\"attachment_12566\" style=\"width: 610px\" class=\"wp-caption alignnone\"><img aria-describedby=\"caption-attachment-12566\" loading=\"lazy\" src=\"http:\/\/meonline.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/12\/hoepfner1.jpg\" alt=\"F\u00fcrd\u0151h\u00e1z, \u00d3-T\u00e1traf\u00fcred, 1901-1903 (1904 k\u00f6r\u00fcl)\" width=\"600\" height=\"429\" class=\"size-full wp-image-12566\" srcset=\"https:\/\/meonline.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/12\/hoepfner1.jpg 600w, https:\/\/meonline.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/12\/hoepfner1-209x150.jpg 209w, https:\/\/meonline.hu\/wp-content\/uploads\/2014\/12\/hoepfner1-300x214.jpg 300w\" sizes=\"(max-width: 600px) 100vw, 600px\" \/><p id=\"caption-attachment-12566\" class=\"wp-caption-text\">F\u00fcrd\u0151h\u00e1z, \u00d3-T\u00e1traf\u00fcred, 1901-1903 (1904 k\u00f6r\u00fcl)<\/p><\/div>\n<p>Hoepfner Guido Korn\u00e9l \u00e9p\u00edt\u00e9sz 140 \u00e9ve, 1868. augusztus 23.-\u00e1n sz\u00fcletett Szepesv\u00e1ralj\u00e1n. A l\u0151csei re\u00e1liskola elv\u00e9gezte ut\u00e1n egyetemi tanulm\u00e1nyait 1886-91 k\u00f6z\u00f6tt a budapesti M\u0171egyetemen folytatta. Budapesten telepedett le. M\u00e9g diploma el\u0151tt 1891-t\u0151l m\u00e9rn\u00f6k gyakornokk\u00e9nt a M\u00c1V magas\u00e9p\u00edt\u00e9si r\u00e9szleg\u00e9n\u00e9l kezdte el p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, \u00f6t \u00e9ven \u00e1t volt itt \u00e1ll\u00e1sban. Itt tervezte a temesv\u00e1ri vas\u00fat\u00e1llom\u00e1st \u00e9s az \u00e1llamvasutak ezred\u00e9ves ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A vas\u00fati munk\u00e1kon k\u00edv\u00fcl t\u00f6bb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1zaton is r\u00e9szt vett: 1893-ban Keresztes Istv\u00e1nnal 21 beny\u00fajtott p\u00e1ly\u00e1zati m\u0171 k\u00f6z\u00f6tt megnyerte a szabadkai Szent R\u00f3kus r. k. templom p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1t, \u00e9s megnyerte a Magyar M\u00e9rn\u00f6k \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9sz Egylet \u00e1ltal 1895-1896-ban a sz\u00ednh\u00e1zra ki\u00edrt elvi p\u00e1ly\u00e1zatot.<br \/>\nA sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00e1j\u00e1n Hoepfner Hauszmann Alajos m\u0171term\u00e9ben a budai kir\u00e1lyi v\u00e1r \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9si \u00e9s b\u0151v\u00edt\u00e9si terve keret\u00e9n bel\u00fcl a kir\u00e1lyi lovarda, a kir\u00e1lyi \u00e9s \u00faj f\u0151hercegi ist\u00e1ll\u00f3, majd a magyar paraszt h\u00e1za, l\u00e9pcs\u0151zetek, v\u00edzes\u00e9sek \u00e9s a v\u00e1rkerti p\u00e1lmah\u00e1z tervein dolgozott. Ez\u00e9rt a munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt kapta meg Ferenc J\u00f3zsef-t\u0151l 1906-ban a Ferenc J\u00f3zsef-rend lovagkeresztj\u00e9t. A m\u0171teremben megismerkedett Gy\u00f6rgyi G\u00e9z\u00e1val (1851\u20131934), 1903-ban kezd\u0151d\u00f6tt el \u00e9vekig tart\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck. 1909-ben tagja lett a Sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1ros T\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi Bizotts\u00e1g\u00e1nak. A gyermekek v\u00e9delm\u00e9\u00e9rt \u00e9s az els\u0151 balatoni gyermekszanat\u00f3rium \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt (1910\u20131911) az uralkod\u00f3 1912-ben kir\u00e1lyi tan\u00e1csoss\u00e1 nevezte ki. 1917-ben az Orsz\u00e1gos K\u00f6z\u00e9p\u00edt\u00e9si Tan\u00e1cs tagja lett, k\u00e9s\u0151bb m\u0171szaki tan\u00e1csad\u00f3ja volt a J\u00f3zsef Szanat\u00f3rium Egyes\u00fclet, 1918-ban kimagasl\u00f3 szolg\u00e1latai\u00e9rt megkapta a 3. oszt\u00e1ly\u00fa vaskoronarendet.<br \/>\nId\u0151sebb \u00e9veiben Budapesten reprezentat\u00edv funkci\u00f3kat l\u00e1tott el, tagja volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a M\u00e9rn\u00f6ki Tan\u00e1csnak, az Orsz\u00e1gos Irodalmi \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Tan\u00e1csnak, 1924-t\u0151l 1927-ig a Budapesti M\u00e9rn\u00f6ki Kamara v\u00e1lasztm\u00e1ny\u00e1nak. 1929-ben a Magyar M\u00e9rn\u00f6k \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9sz Egylet aleln\u00f6ke lett, \u00e9s ugyanezt a tiszts\u00e9get t\u00f6lt\u00f6tte be a Magyar M\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00e9s \u00c9p\u00edt\u00e9szek Nemzeti Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9n\u00e9l is. 1932-t\u0151l a magyar parlament fels\u0151h\u00e1zi tagja lett. 76 \u00e9vesen, 1945. febru\u00e1r 26-\u00e1n, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa utols\u00f3 napjaiban, Budapesten hunyt el.<br \/>\nHoepfner eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben figyelemmel k\u00f6vette az \u00e9p\u00edt\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s nyitott volt az \u00faj ir\u00e1nyzatokkal szemben; a k\u00e9s\u0151i historizmusb\u00f3l kiindulva k\u00e9s\u0151bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alkalmakkor szecesszi\u00f3s, ill. funkcionalista \u00e9p\u00fcleteket is tervezett. Korai tervei sz\u00e9les st\u00edlusreperto\u00e1rr\u00f3l tan\u00faskodnak \u2013 a neog\u00f3tik\u00e1t\u00f3l (szabadkai Szent R\u00f3kus templom, 1893\u20131896) eg\u00e9szen a neobarokkig (sz\u00ednh\u00e1ztervek, 1896; Vigad\u00f3, Igl\u00f3, 1898; budai v\u00e1r\u00e9p\u00fcletek).<br \/>\nA T\u00e1tr\u00e1ba k\u00e9sz\u00fclt terveit a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n legink\u00e1bb a sv\u00e1jci st\u00edlus befoly\u00e1solta,  az egyes impulzusokat eklektikus fest\u0151i egys\u00e9gbe \u00f6tv\u00f6zte. A Magas-T\u00e1tra korabeli hagyom\u00e1nyaihoz igazodva Hoepfner fachwerk szerkezeteket haszn\u00e1lt, melyek alapj\u00e1ul n\u00e1la a renesz\u00e1nsz n\u00e9met, angol illetve francia mint\u00e1k szolg\u00e1ltak (a t\u00e1tralomnici sz\u00e1lloda v\u00e1zlatai, 1897; az \u00f3t\u00e1traf\u00fcredi vir\u00e1g- \u00e9s fodr\u00e1szh\u00e1z, 1897-98; Cs\u00e1kyh\u00e1z sz\u00e1lloda, \u00d3-T\u00e1traf\u00fcred, 1898-1900). A k\u00fclf\u00f6ldi befoly\u00e1sokat gyakran a K\u00e1rp\u00e1t-medence n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek (tet\u0151form\u00e1k) st\u00edlus\u00e1val \u00f6tv\u00f6zte (Cs\u00e1kyh\u00e1z sz\u00e1lloda \u00e9s f\u00fcrd\u0151h\u00e1z,  \u00d3-T\u00e1traf\u00fcred). Ezeket a mot\u00edvumokat a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n szecesszi\u00f3s ornamentik\u00e1val gazdag\u00edtotta (f\u00fcrd\u0151h\u00e1z, \u00d3-T\u00e1traf\u00fcred, 1901-1903). A legjelent\u0151sebb magast\u00e1trai megrendel\u00e9sei \u2013 az \u00f3t\u00e1traf\u00fcredi Grand Hotel (1903 \u2013 1904), a t\u00e1tralomnici Palace Hotel (ma Grand Hotel Praha, 1903.1905, Gy\u00f6rgyivel k\u00f6z\u00f6sen) \u00e9s a Csorba-t\u00f3i Grand Hotel (ma Kriv\u00e1\u0148, 1904-1906, Gy\u00f6rgyivel k\u00f6z\u00f6sen) az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s urbanisztikai \u00e9rt\u00e9kek mellett egy \u00faj min\u0151s\u00e9gi szintet hozott mag\u00e1val a sz\u00e1llodai szolg\u00e1ltat\u00e1sokban. A kiv\u00e9teless\u00e9g ig\u00e9nye nemcsak a bels\u0151 berendez\u00e9s luxus\u00e1ban jelenik meg, de a sz\u00e1lloda m\u0171szaki felszerel\u00e9s\u00e9ben is. A t\u00e1trai m\u0171vekben \u00e9rezhet\u0151 az angol Arts &#038; Crafts mozgalom hat\u00e1sa is.<br \/>\nAz angol befoly\u00e1s  megnyilv\u00e1nult a vill\u00e1k t\u00e9rbeli alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban is, a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9ben k\u00f6zkedvelt hallos elrendez\u00e9sben (Bayer-villa, Minerva utca 3, Budapest, 1905-1907, Gy\u00f6rgyivel k\u00f6z\u00f6sen). A kiv\u00e9teless\u00e9g \u00e9s a luxus gazdag, barokk \u00e9rzelm\u0171 szecesszi\u00f3s stukk\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u00e9sekben nyilv\u00e1nul meg, amely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s n\u00e9pi mot\u00edvumok feldolgoz\u00e1s\u00e1t tartalmazza (Bayer-villa, Budapest;  J\u00f3zsef f\u0151herceg sz\u00e1lloda, Herkulesf\u00fcrd\u0151, 1905(?) &#8211; 1906, Gy\u00f6rgyivel k\u00f6z\u00f6sen).<br \/>\nA szecesszi\u00f3 k\u00e9s\u0151i geometrikus f\u00e1zis\u00e1t az \u0151 m\u0171v\u00e9ben a budapesti b\u00e9rh\u00e1z (Kr\u00fady utca 12, 1909-1910) \u00e9s a Vikt\u00f3ria Biztosit\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g palot\u00e1ja (Budapest, K\u00e1roly k\u00f6r\u00fat 3, 1911-1912, Gy\u00f6rgyivel k\u00f6z\u00f6sen) k\u00e9pviseli. A geometrikus szecesszi\u00f3 budapesti v\u00e1ltozata megnyilv\u00e1nult az Eisele-villa (Bencz\u00far utca 46, Budapest, 1909-1910, Gy\u00f6rgyivel k\u00f6z\u00f6sen) k\u00fclsej\u00e9ben. Ezt r\u00e9szben az 1911-es r\u00f3mai jubileumi vil\u00e1gki\u00e1llit\u00e1s magyar pavilonj\u00e1nak gy\u0151ztes p\u00e1ly\u00e1zati terv\u00e9n is \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette. Az \u00faj konstruktivista hajlam\u00fa els\u0151sorban a modernista csorbat\u00f3i k\u00e1v\u00e9h\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben (1914-1917) nyilv\u00e1nult meg. A 30-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt terveiben r\u00e9szint a purista ridegs\u00e9g \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt (\u00d3budai kislak\u00e1sos \u00e9p\u00fclet p\u00e1lyaterve, 1930-as \u00e9vek), historiz\u00e1l\u00f3 r\u00e9szletekkel toldva (saj\u00e1t h\u00e1za, Budapest, Cs\u00e9vi u. 26, 1931-1932), r\u00e9szint pedig a kiforrott funkcionalizmus jellegzetesen modern gesztusa a luxus \u00dcd\u00fcl\u0151sz\u00e1ll\u00f3 terve, Gell\u00e9rthegy, Budapest, 1935, Riman\u00f3czy Gyul\u00e1val).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Pozsony \/ Bratislava, Sas Gal\u00e9ria, 2009. m\u00e1rcius 5-29. Sz\u00f6veg: Maro\u0161 Seman\u010d\u00edk Hoepfner Guido Korn\u00e9l \u00e9p\u00edt\u00e9sz 140 \u00e9ve, 1868. augusztus 23.-\u00e1n sz\u00fcletett Szepesv\u00e1ralj\u00e1n. A l\u0151csei re\u00e1liskola elv\u00e9gezte ut\u00e1n egyetemi tanulm\u00e1nyait 1886-91 k\u00f6z\u00f6tt a budapesti M\u0171egyetemen folytatta. Budapesten telepedett le. M\u00e9g diploma el\u0151tt 1891-t\u0151l m\u00e9rn\u00f6k gyakornokk\u00e9nt a M\u00c1V magas\u00e9p\u00edt\u00e9si r\u00e9szleg\u00e9n\u00e9l kezdte el p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, \u00f6t \u00e9ven \u00e1t volt [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":12566,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[423,7,20],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12565"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12565"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12565\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":40878,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12565\/revisions\/40878"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/12566"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12565"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12565"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12565"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}