{"id":12892,"date":"2009-01-20T13:57:50","date_gmt":"2009-01-20T12:57:50","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=12892"},"modified":"2021-12-30T20:41:53","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:53","slug":"festett-referencianyalab","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/magyar-epitomuveszet-hirek\/festett-referencianyalab\/","title":{"rendered":"Festett referencianyal\u00e1b"},"content":{"rendered":"

Vajda Lajos (1908-1941) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa
\nMNG, 2008. december 13. \u2013 2009. febru\u00e1r 22.<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy<\/strong><\/p>\n

\"Lebeg\u0151

Lebeg\u0151 h\u00e1zak, 1937<\/p><\/div>\n

Vajda Lajos egyetemes jelent\u0151s\u00e9g\u0171 alkot\u00f3. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1torai hazai viszonylatban Csontv\u00e1ry, Ferenczy \u00e9s Rippl-R\u00f3nai teljes\u00edtm\u00e9nyeihez hasonl\u00edtj\u00e1k az \u00e9letm\u0171v\u00e9t, pedig a fest\u0151 csak 33 \u00e9vet \u00e9lt. Ez most centen\u00e1riumi \u201enagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa\u201d, s val\u00f3ban szuperlat\u00edvuszokban lehet h\u00edrt adni r\u00f3la, nem t\u00fal sok el\u0151zm\u00e9ny ut\u00e1n, v\u00e9gre. (De mert a m\u0171veket az MNG nem birtokolja, az al\u00e1rendelt terekben l\u00e1thatjuk most is, az emeleti “magyar fest\u00e9szetbe” ezent\u00fal sem tudja beilleszteni az arra ritk\u00e1n vet\u0151d\u0151 n\u00e9z\u0151.)
\nMi\u00e9rt? Mert Vajda Kass\u00e1k Munka-k\u00f6r\u00e9vel kezdett, de kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rintett\u00e9k meg az orosz konstruktivist\u00e1k, mint a t\u00f6bbi \u201eProgressz\u00edv Fiatalt\u201d. Emiatt \u00e9vtizedekig elfelejtett\u00e9k\u2026 Pedig \u0151t is eltan\u00e1csolt\u00e1k 1930-ban a f\u0151iskol\u00e1r\u00f3l \u00e9s n\u00e9gy \u00e9vre P\u00e1rizsba ment. Amikor visszaj\u00f6n az izmusok forrong\u00f3 szellem\u0171 P\u00e1rizs\u00e1b\u00f3l, nem a Munka-k\u00f6r\u00f6sok \u201es\u00edk-konstruktivizmus\u00e1hoz\u201d t\u00e9r vissza, hanem elt\u00e9r\u0151 n\u00e9z\u0151pontokat egyes\u00edtve: kiter\u00edti a k\u00e9p t\u00e1rgy\u00e1t a s\u00edkra. Nagyj\u00e1b\u00f3l ekkor, 1934-ben megy Londonba G\u00e1bor D\u00e9nes, aki 1948-ra kidolgozza hasonl\u00f3 szeml\u00e9let\u0171 hologr\u00e1fia k\u00e9pr\u00f6gz\u00edt\u0151 elm\u00e9let\u00e9t. (Ebben a \/l\u00e9zer\/sugarakkal megvil\u00e1g\u00edtott t\u00e1rgyr\u00f3l az \u00fan. \u201ereferencianyal\u00e1b\u201d interferenci\u00e1it r\u00f6gz\u00edt\u0151 mint\u00e1zat is r\u00f6gz\u00fcl: maga a hologram. Vajda egy m\u00e1s m\u0171fajban, p\u00e1rhuzamosan \u201efeltal\u00e1lta\u201d ugyanezt.) Ha lenn\u00e9nek olyan holisztikus szeml\u00e9let\u0171 kutat\u00f3ink, mint p\u00e9ld\u00e1ul az osztr\u00e1kokn\u00e1l Peter Weibel, akkor Vajda szentendrei k\u00e9peit ma az eg\u00e9sz vil\u00e1g ismern\u00e9. (l\u00e1sd Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy Odakint c. \u00edr\u00e1s\u00e1t a 2008-as Velencei Bienn\u00e1l\u00e9r\u00f3l az M\u00c9 2008\/5. 61\u201363. oldal\u00e1n \u2013 a szerk.)
\nTov\u00e1bbi felt\u00e9teles m\u00f3dban feltehet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy a Vajda \u00e9s Korniss Dezs\u0151 \u00e1ltal 1936-ban \u00edr\u00e1sban is megfogalmazott \u201eSzentendrei programban\u201d elgondolt mot\u00edvumgy\u0171jt\u00e9s\u00fck mire vezetett volna. \u201eBart\u00f3k \u00e9s Kod\u00e1ly p\u00e9ld\u00e1j\u00e1ra hivatkozva mot\u00edvumgy\u0171jt\u00e9snek nevezik [met\u00f3dusukat]\u2026 Bart\u00f3k amellett, hogy p\u00e1ratlan kincset hagyott a folkl\u00f3rkutat\u00e1sra, a n\u00e9pdalok elemeit, t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit saj\u00e1t zen\u00e9je szuver\u00e9n r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 \u00e9p\u00edtette, \u00edgy teremtve meg egy trad\u00edci\u00f3n alapul\u00f3, de alapvet\u0151en modern vil\u00e1got\u201d \u2013 \u00edrja a katal\u00f3gus P\u00e1rduc \u00e9s liliom c\u00edm\u0171 fejezet\u00e9ben Pataki G\u00e1bor m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Vajda szentendrei \u00e9s szigetmonostori architekt\u00fara-k\u00e9pei kapcs\u00e1n. A met\u00f3dust \u201etranszparens mont\u00e1zsnak\u201d nevezik, amelyben a fest\u0151 k\u00e9t kedvvel m\u0171velt \u00e9s biztos kez\u0171 technik\u00e1j\u00e1t, a vonalrajzot \u00e9s a \u201er\u00e9tegekkel\u201d \u00e1tfed\u0151 koll\u00e1zst egyes\u00edtette \u201ekiterjesztett perspekt\u00edv\u00e1v\u00e1\u201d \u2013 ez ut\u00f3bbi Kar\u00e1tson G\u00e1bor elnevez\u00e9se. E saj\u00e1tos t\u00e9ri l\u00e1t\u00e1sm\u00f3ddal megk\u00eds\u00e9relte a t\u00e9r pszichikai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti dimenzi\u00f3inak megragad\u00e1s\u00e1t, \u201eember \u00e9s vil\u00e1g egym\u00e1sra vonatkoztat\u00e1s\u00e1nak\u201d kifejez\u00e9s\u00e9t. 1941-ben Andr\u00e9 Breton m\u00e1r a Yale Egyetemen tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban a kauzalit\u00e1s semmibev\u00e9tel\u00e9vel l\u00e1tta az emberis\u00e9g trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t. Vajda saj\u00e1t szavaival a \u201eF\u00f6ld gondjair\u00f3l\u201d csin\u00e1lta legszebb koll\u00e1zsait. 1941-ben Vajda t\u00fcd\u0151bajban meghalt, a h\u00e1bor\u00fa tov\u00e1bb terjedt.
\nK\u00e9t emigr\u00e1ns, Kepes Gy\u00f6rgy \u00e9s Trauner S\u00e1ndor \u2013 akikkel egy\u00fctt 1930-ban kir\u00fagt\u00e1k Vajd\u00e1t a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l \u2013 ekkor m\u00e1r a vil\u00e1g \u00e9lvonal\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 vizu\u00e1lis alkot\u00f3k. Olyan t\u00fal\u00e9l\u0151k az emigr\u00e1ci\u00f3ban, akik nem mellesleg, meg\u00faj\u00edtott\u00e1k a \u201el\u00e1t\u00e1s nyelv\u00e9t\u201d \u2013 \u00edr\u00e1sban, k\u00e9pben \u00e9s oktat\u00f3k\u00e9nt. A Vajda jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t itthon felismer\u0151, 1945-t\u0151l szervez\u0151d\u0151 Eur\u00f3pai Iskol\u00e1t 1948-ra (ez G\u00e1bor D\u00e9nes londoni tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1nak \u00e9ve) felsz\u00e1molta a m\u00e1r k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u0151 szocre\u00e1l ideol\u00f3gia.
\nMa, amikor a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p el\u0151tt \u00fclve tervekkel, k\u00e9pekkel, szerkeszt\u00e9ssel \u201er\u00e9tegek\u201d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel dolgozunk, minden nap gondolhatn\u00e1nk Vajda Lajosra. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9p\u00edt\u00e9sznek kihagyhatatlan.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t