{"id":13473,"date":"2009-01-25T15:29:13","date_gmt":"2009-01-25T14:29:13","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13473"},"modified":"2021-12-30T20:42:56","modified_gmt":"2021-12-30T19:42:56","slug":"posztkonceptualis-arboretum","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/posztkonceptualis-arboretum\/","title":{"rendered":"Posztkonceptu\u00e1lis arbor\u00e9tum"},"content":{"rendered":"

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00e9s az Indigo csoport egyik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor<\/strong><\/p>\n

\"posztkoncept1\"<\/p>\n

Az enteken innen \u00e9s a land art f\u00e9nykor\u00e1n t\u00fal volt egyszer egy efemer ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Kert\u00e9szeti Egyetem budai arbor\u00e9tum\u00e1ban, ahol az Indigo csoport tagjai mutatt\u00e1k be t\u00e1jba \u201e\u00e9p\u00edtett\u201d, konceptu\u00e1lis jelleg\u0171 munk\u00e1ikat.[2] Az Indigo csoport tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u201em\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai\u201d munk\u00e1ss\u00e1ga mindezid\u00e1ig nagyj\u00e1b\u00f3l a legend\u00e1k k\u00f6d\u00e9be veszett. A legend\u00e1k k\u00f6de itt \u00e9s most nem els\u0151sorban az \u201eavantg\u00e1rd hal\u00e1la\u201d ut\u00e1ni alternat\u00edv l\u00e9tm\u00f3dra, vagy a \u201efenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u201d progresszivit\u00e1s\u00e1ra utal, hanem ink\u00e1bb arra, hogy a gondolati trouvaille-ra \u00e9p\u00edtett, tudatosan efemer m\u0171vekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l a fotografikus dokument\u00e1ci\u00f3n t\u00fal sok esetben csak a szubjekt\u00edv eml\u00e9kezet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel alkothatunk k\u00e9pet. Ma ott tartunk, hogy ha az egyes m\u0171vek \u00e9s esem\u00e9nyek m\u00e9g nem is rekonstru\u00e1lhat\u00f3k teljes pontoss\u00e1ggal, de a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck foly\u00f3 \u00e9s benn\u00fck \u201etestet \u00f6lt\u0151\u201d gondolkod\u00e1sm\u00f3d m\u00e1r egyre jobban k\u00f6rvonalazhat\u00f3.[3] Az 1980 m\u00e1rcius\u00e1ban megrendezett Arbor\u00e9tum c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem jelent kit\u00fcntetett pontot az Indigo csoport esem\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, de kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l annak bemutat\u00e1s\u00e1hoz, hogy Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u201etan\u00edtv\u00e1nyai\u201d mik\u00e9nt reflekt\u00e1ltak az avantg\u00e1rd k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyaira, azon bel\u00fcl is a land artra, \u00e9s arra a komplex jelens\u00e9gcsoportra, amelyet manaps\u00e1g az environmental art k\u00f6r\u00e9be sorolnak.[4]<\/p>\n

A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett gyorsan le kell sz\u00f6geznem, hogy az Arbor\u00e9tum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a helysz\u00edn ihlette, \u00e9s nem tudunk arr\u00f3l, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megel\u0151zte volna egy olyan komolyabb el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munka, ami az Indigo csoport kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait (Sz\u00e9n \u00e9s sz\u00e9nrajz, Homok \u00e9s mozg\u00e1sform\u00e1i, S\u00faly, Festm\u00e9ny, H\u0171s\u00e9g, M\u0171v\u00e9szkij\u00e1rat) jellemezte. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tal\u00e1n \u00e9ppen az\u00e9rt lehet izgalmas, mert ugyan nem egy konkr\u00e9t koncepci\u00f3, vagy elk\u00e9pzel\u00e9s kor\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt, viszont a helysz\u00edn maga m\u00e1r implicit m\u00f3don szolg\u00e1lt egyfajta konceptu\u00e1lis kiindul\u00f3ponttal, a t\u00e1jjal, a t\u00e1jm\u0171v\u00e9szettel, \u00e9s a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezettel. Ha maga a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem is az environmental art jegy\u00e9ben fogant, az mindenk\u00e9ppen figyelmet \u00e9rdemel, hogy az Indigo csoport tagjai kor\u00e1bban az egyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 egys\u00e9gk\u00e9nt, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszetev\u0151kb\u0151l (\u201em\u0171t\u00e1rgyakb\u00f3l\u201d) \u00e1ll\u00f3 environmentekk\u00e9nt k\u00e9pzelt\u00e9k el \u00e9s alkott\u00e1k meg.[5] Ezen t\u00fal az explicit koncepci\u00f3 hi\u00e1nya abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is \u00e9rdekes lehet, hogy a csoport egyes tagjai \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171vekkel szerepeltek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, \u00e9s az individualit\u00e1s j\u00f3val hangs\u00falyosabb szerepet kapott, mint a kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon.[6]\u00cdgy az egyes m\u0171vek arra is lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lnak, hogy rajtuk kereszt\u00fcl fogalmat alkothassunk az egyes m\u0171v\u00e9szek szem\u00e9lyes reflexi\u00f3ir\u00f3l, mik\u00f6zben egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal van dolgunk, amelynek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges Erd\u00e9ly \u201em\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai\u201d elk\u00e9pzel\u00e9seinek ismerete is. Egy k\u00e9nyszeredett, m\u00e9gsem \u00e1rtalmatlan metafor\u00e1val \u00e9lve azt gondolhatjuk, hogy az arbor\u00e9tum egyedei \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is \u00e9letk\u00e9pesek, m\u00e9gis egy\u00fcttesen adnak ki egy jellegzetes \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1t, amely r\u00e1ad\u00e1sul nem egyszer\u0171en a term\u00e9szet egy darabja, hanem emberi term\u00e9k, ha tetszik m\u0171alkot\u00e1s a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben.<\/p>\n

Az environment \u00e9s a k\u00f6rnyezetm\u0171v\u00e9szet fogalmait csak m\u00e9g tov\u00e1bb \u00e1rnyalhatja az, hogy Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s mag\u00e1ra az Indigo csoportra is egyfajta \u00f6kosziszt\u00e9mak\u00e9nt, mikrok\u00f6rnyezetk\u00e9nt tekintett. A c\u00e9lja eg\u00e9szen egyszer\u0171en egy olyan t\u00e1rsas\u00e1g l\u00e9trehoz\u00e1sa volt, amelyben lehet gondolkozni, \u00e9s \u00e9rdemes alkotni, mert a t\u00e1rsas\u00e1g egyes tagjai k\u00e9pesek egym\u00e1s gondolkod\u00e1s\u00e1t inspir\u00e1lni, \u00e9s k\u00e9pesek arra is, hogy hat\u00e1ssal legyenek sz\u0171kebb k\u00f6rnyezet\u00fckre. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban: \u201eA kreativit\u00e1si csoport tev\u00e9kenys\u00e9gem r\u00e9sz\u00e9nek tekinthet\u0151, amellyel megpr\u00f3b\u00e1ltam kitermelni azt a k\u00f6zeget, amelyben egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rdemes dolgozni. Gondoltam, legyen k\u00f6rnyezete is annak, amit csin\u00e1lok. Megpr\u00f3b\u00e1ltam el\u0151adni, n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni azt a gondolkod\u00e1si m\u00f3dot, amit l\u00e9nyegesnek tartok. Ez viszont csak \u00fagy lehets\u00e9ges, ha m\u00e1sok is, a \u201etanul\u00f3k\u201d is megpr\u00f3b\u00e1lnak valamit csin\u00e1lni. Mindez sz\u00e9pen kifejl\u0151d\u00f6tt, val\u00f3di k\u00f6rnyezett\u00e9 v\u00e1lt \u2013 nem egyszer\u0171 epigonizmus lett bel\u0151le, hanem m\u0171v\u00e9szek fejl\u0151dtek ki, akik munk\u00e1ss\u00e1gom j\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00e9nek bizonyultak. Mondhatom, ez a k\u00f6rnyezet lett tev\u00e9kenys\u00e9gem legjobb kritikusa.\u201d[7] Az 1978-79-es els\u0151 \u201eindigo-\u00e9v\u201d nagyon alaposan \u00e1tgondolt, s\u00falyosan konceptu\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai (Sz\u00e9n \u00e9s sz\u00e9nrajz, Festm\u00e9ny, M\u0171v\u00e9szkij\u00e1rat) ut\u00e1n az 1980-as Arbor\u00e9tum tekinthet\u0151 az els\u0151 olyan Indigo-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, amely gyakorlatilag Erd\u00e9ly Mikl\u00f3st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9s maga a \u201emester\u201d nem is \u00e1ll\u00edtott ki.<\/p>\n

Az Arbor\u00e9tumr\u00f3l nagyon kev\u00e9s dokumentum maradt fenn, szinte csak a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k szem\u00e9lye, \u00e9s az elk\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek fot\u00f3ja ismert, \u00edgy a m\u0171vek le\u00edr\u00e1sa \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n nagyban fogok t\u00e1maszkodni a r\u00e9sztvev\u0151 m\u0171v\u00e9szek visszaeml\u00e9kez\u00e9seire.[8] A hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett term\u00e9szeti k\u00f6rnyezethez tal\u00e1n Sug\u00e1r J\u00e1nos Pontos f\u00e1k c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja \u00e1llt a legk\u00f6zelebb. Sug\u00e1r a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola hallgat\u00f3jak\u00e9nt nem sokkal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151tt csatlakozott az Indigo csoporthoz, \u00e9s tal\u00e1n az \u0151 m\u0171ve reflekt\u00e1lt a legk\u00f6zvetlenebb\u00fcl a land art trad\u00edci\u00f3j\u00e1ra. Az alkot\u00f3 kereszt alakban a f\u00f6ldre fektetett pap\u00edrcs\u00edkokkal jel\u00f6lt ki n\u00e9h\u00e1nyat az arbor\u00e9tum f\u00e1i k\u00f6z\u00fcl. A \u201epontos f\u00e1k\u201d c\u00edm azt a hat\u00e1st kelti, mintha a f\u00e1k pontosan a sz\u00e1mukra kijel\u00f6lt helyen lenn\u00e9nek a term\u00e9szetben. Az emberi tulajdons\u00e1ggal felruh\u00e1zott n\u00f6v\u00e9nyek \u00edgy egy\u00fattal direkt m\u00f3don jelen\u00edtik meg az \u00e9p\u00edtett \u00e9s a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezet elhat\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak paradoxit\u00e1s\u00e1t is, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a t\u00e1j\u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s az olyan mesters\u00e9gesen kialak\u00edtott, \u201eterm\u00e9szetes\u201d \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k eset\u00e9ben, mint amilyen egy arbor\u00e9tum is. \u00c1tvitt \u00e9rtelemben a Pontos f\u00e1k megjelen\u00edtik azt a fesz\u00fclts\u00e9get is, amely az emberi t\u00e1j- \u00e9s k\u00f6rnyezet-\u00e1talak\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Szinte sohasem \u00e1llap\u00edthat\u00f3 meg ugyanis pontosan, hogy hol is h\u00faz\u00f3dik a hat\u00e1r a term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara jelens\u00e9gei \u00e9s entit\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt. Ezen t\u00fal a t\u00e1jba helyezett install\u00e1ci\u00f3 a m\u0171v\u00e9szi l\u00e1tszat \u00e9s a konceptualit\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1ba is bevezet, hiszen a m\u0171v\u00e9sz azt a hat\u00e1st kelti, mintha a f\u00e1k pontosan ott n\u0151ttek volna, ahol kell, \u00e9s ezt minim\u00e1lis anyagi eszk\u00f6zt\u00e1rral \u00e9s \u201enyelvj\u00e1t\u00e9k\u201d-kal \u00e9ri el.<\/p>\n

\"posztkoncept2\"<\/p>\n

Hasonl\u00f3an, els\u0151sorban a nyelvi j\u00e1t\u00e9kokra, illetve a nyelvj\u00e1t\u00e9kokra \u00e9p\u00edt L\u00e1bas Zolt\u00e1n \u00e9s Nemesi Tivadar munk\u00e1ja is. Nemesi egyenesen egy sz\u00f3l\u00e1smond\u00e1s \u201eland artos\u201d k\u00e9p\u00e9t alkotta meg: Viseli a k\u00e9kj\u00e9t. A sz\u00f3l\u00e1s eredetileg azt jelen\u00edtette meg verb\u00e1lisan \u00e9s vizu\u00e1lisan, hogy a t\u00e1rsadalom \u00e9rt\u00e9kes emberi tulajdons\u00e1gnak tekintette azt, ha valaki m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal viseli m\u00e9g oly neh\u00e9z \u2013 k\u00e9k-z\u00f6ld foltokkal tark\u00edtott \u2013 sors\u00e1t is. Nemesi az arbor\u00e9tum egyik bitumennel fedett gyalog\u00fatj\u00e1t \u201ev\u00e1gta \u00e1t\u201d egy har\u00e1nt ir\u00e1ny\u00fa, 8-10 cm magas gipszs\u00e1vval, amely beleny\u00falt a f\u00fcves r\u00e9szekbe is. A gipszs\u00e1vra l\u00e1tsz\u00f3lag random elrendez\u00e9sben \u00fcveglapokat fektetett, amelyek \u201emegv\u00e9dt\u00e9k\u201d a gipszport az id\u0151j\u00e1r\u00e1s viszontags\u00e1gait\u00f3l. A gipsz ez\u00e1ltal csak ott k\u00f6t\u00f6tt meg, csak ott alkotott tart\u00f3s, szil\u00e1rd strukt\u00far\u00e1t, ahol \u00e9rte az es\u0151ver\u00e9s, utalva ezzel arra, hogy csak az \u00e9let neh\u00e9zs\u00e9gei kem\u00e9ny\u00edthetik meg az embert. Ha a gipszs\u00e1vot egyfajta mezsgyek\u00e9nt, vagy \u00fatk\u00e9nt szeml\u00e9lj\u00fck, akkor az emberi \u00e9let alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak is tekinthet\u0151, amely a term\u00e9szeti (f\u00fcves r\u00e9sz) \u00e9s term\u00e9szetes (sz\u00fclet\u00e9s) k\u00f6rnyezett\u0151l indulva a kult\u00fara mesters\u00e9gesen kialak\u00edtott (gyalog\u00fat, kijel\u00f6lt \u00e9letp\u00e1lya) k\u00f6rnyezet\u00e9n \u00e1t \u00fajra a term\u00e9szethez (hal\u00e1l) vezet. L\u00e1bas Zolt\u00e1n Domb c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja is a gyalog\u00fat \u00e9s a terep adotts\u00e1gait haszn\u00e1lta ki, \u00e9s Nemesi m\u0171v\u00e9hez hasonl\u00f3an igen nehezen lenne rekonstru\u00e1lhat\u00f3 csup\u00e1n a fot\u00f3 alapj\u00e1n, amelyen egy t\u00f6r\u00f6tt poh\u00e1r, egy krumpli \u00e9s egy s\u00edbot indexikus nyomai fedezhet\u0151k fel. Az alkot\u00f3 el\u0151sz\u00f6r kiv\u00e1lasztotta a repedezett (h\u0151t\u00e1gul\u00e1s, id\u0151j\u00e1r\u00e1s vs. \u00e9p\u00edt\u0151anyag) gyalog\u00fat egyik enyh\u00e9n dombor\u00fa r\u00e9sz\u00e9t, majd lesz\u00farta a s\u00edbotot a sz\u00e9l\u00e9re, \u00e9s az volt a terve, hogy egy (kr\u00e9t\u00e1val) el\u0151re kijel\u00f6lt \u00fatvonalon odagur\u00edtja a bothoz el\u0151sz\u00f6r a poharat, azt\u00e1n a krumplit. A poh\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1sfel\u00e9 gurult, \u00e9s \u00f6ssze is t\u00f6rt, de a m\u00e1r egy kicsit k\u00f6zelebbr\u0151l ind\u00edtott krumpli sem a botn\u00e1l k\u00f6t\u00f6tt ki. L\u00e1bas a gur\u00edt\u00e1sok ut\u00e1n felrajzolta a term\u00e9szetes (krumpli) \u00e9s a mesters\u00e9ges (poh\u00e1r) (m\u0171)t\u00e1rgy val\u00f3s \u00fatvonal\u00e1t is, amely meglehet\u0151sen elt\u00e9rt az alkot\u00f3 el\u0151zetes elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t\u0151l. A gyalog\u00faton k\u00e9szen fellelt \u201edomb\u201d is tekinthet\u0151 az \u00e9let allegorikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak, amely a v\u00e9letlenek \u00e9s a k\u00f6rnyezeti adotts\u00e1gok kruci\u00e1lis szerep\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet, \u00e9s egy\u00fattal a tudom\u00e1nyos megfigyel\u00e9s \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s szerepk\u00f6r\u00e9vel is elj\u00e1tszik.[9]<\/p>\n

A term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara kett\u0151ss\u00e9ge egy m\u00e1sik aspektusb\u00f3l jelenik meg Bori B\u00e1lint \u00e9s B\u00e1lint \u00c1d\u00e1m m\u0171vein. Bori m\u0171ve, a Szem\u00e9t Schubert\u2013 kicsit komolykod\u00f3an elemezve \u2013 a kottapap\u00edrt kett\u0151s szerepbe helyezve egyr\u00e9szt a kultur\u00e1lis termel\u00e9s \u00f6kol\u00f3giai dimenzi\u00f3j\u00e1ra reflekt\u00e1l, m\u00e1sr\u00e9szt elj\u00e1tszik a pop- \u00e9s a magaskult\u00fara dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1val is. A \u201eszem\u00e9t\u201d Schubert zenei munk\u00e1ss\u00e1ga Mozart \u00e9s Beethoven fel\u0151l val\u00f3ban a t\u00f6megtermel\u00e9s fel\u00e9 mutat, mik\u00f6zben a kort\u00e1rs popzen\u00e9hez k\u00e9pest val\u00f3di magaskult\u00far\u00e1t k\u00e9pvisel. E kett\u0151s\u00e9get jelen\u00edti meg vizu\u00e1lisan a kottapap\u00edrok k\u00e9tf\u00e9le install\u00e1ci\u00f3ja: Bori a c\u00edmlapot ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si szitu\u00e1ci\u00f3ban t\u00e1masztja egy fa el\u00e9, mik\u00f6zben az \u00f6sszegy\u0171rt kottalapokat sz\u00e9tsz\u00f3rt szem\u00e9tk\u00e9nt sz\u00f6geli a f\u00f6ldh\u00f6z. Az install\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetbe helyez\u00e9se a kultur\u00e1lis szem\u00e9t t\u00e1g asszoci\u00e1ci\u00f3s k\u00f6r\u00e9t is megnyitja az inform\u00e1ci\u00f3t\u00e1rol\u00e1s \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g absztrakt problematik\u00e1j\u00e1t\u00f3l a pap\u00edrgy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s a faipar konkr\u00e9t \u00f6kol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9seiig. A Szem\u00e9t Schubert egy\u00fattal, \u00e9s tal\u00e1n mindenekel\u0151tt m\u00e9giscsak egy geg, \u00e9s a Domb, illetve a Viseli a k\u00e9kj\u00e9t c\u00edm\u0171 m\u0171vek ironikus humor\u00e1t is kihangs\u00falyozza. A humor egy m\u00e1sik, groteszkebb regisztere jelenik meg B\u00e1lint \u00c1d\u00e1m c\u00edmn\u00e9lk\u00fcli munk\u00e1j\u00e1n. Els\u0151 blikkre egy hatalmas m\u0171l\u00e1b emelkedik ki egy f\u00f6ldre fektetett n\u00e9gyzetr\u00e1csb\u00f3l, amelynek egyes \u201ekock\u00e1iban\u201d k\u00e9pt\u00e1bl\u00e1ra nyomtatott sz\u00f6vegek l\u00e1that\u00f3k. Mivel a sz\u00f6vegek nehezen olvashat\u00f3k, az ut\u00f3lagos (2005-\u00f6s) szerz\u0151i komment\u00e1r igen fontos \u00fatmutat\u00e1st ad: \u201eA ki\u00e1ll\u00edtott darab a g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia \u00bbs\u00e1nt\u00edt\u00f3 h\u0151seinek\u00ab pr\u00f3b\u00e1lt eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani. Mindegyik s\u00e1nta, mert autochton, egyenesen a f\u00f6ldb\u0151l sz\u00fcletett stb.\u201d[10] A t\u00e1bl\u00e1kon a th\u00e9bai mondak\u00f6r legend\u00e1s szerepl\u0151i t\u0171nnek fel, mindenekel\u0151tt Kadmosz, aki megalap\u00edtotta a v\u00e1rost, \u00e9s aki s\u00e1rk\u00e1nyfogakat vetve a f\u00f6ldbe (amelyb\u0151l legend\u00e1s harcosok sarjadtak ki) l\u00e9trehozta a th\u00e9bai arisztokr\u00e1ci\u00e1t. Az egyik kir\u00e1lyi dinasztia legismertebb tagja \u00e9ppen a \u201edagadt l\u00e1b\u00fa\u201d Oidipusz lett, akinek H\u00e9phaisztoszra is visszautal\u00f3 s\u00e1ntas\u00e1ga mag\u00e1ban hordozta a \u201ef\u00f6ldb\u0151l sz\u00fcletett\u201d th\u00e9bai nemess\u00e9g princ\u00edpium\u00e1t.<\/p>\n

A mitol\u00f3gia egy m\u00e1sik t\u00edpusa, a mag\u00e1nmitol\u00f3gia uralja B\u00f6r\u00f6cz Andr\u00e1s \u00e9s R\u00e9v\u00e9sz L. L\u00e1szl\u00f3 R\u00e9szlet egy performance-b\u00f3l c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t. B\u00f6r\u00f6cz Andr\u00e1s visszaeml\u00e9kez\u00e9se szerint az volt a terv\u00fck, hogy a parkban majd tal\u00e1lkoznak a \u201eNagy Szellemekkel\u201d, a popul\u00e1ris kult\u00fara fikt\u00edv \u00e9s val\u00f3s ikonjaival, de m\u00e1s ir\u00e1ny\u00fa elfoglalts\u00e1gaik miatt nem tudtak jelen lenni, \u00edgy \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa b\u00e1buikat \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki. A k\u00e9t sz\u00fcrre\u00e1lis hat\u00e1st kelt\u0151 b\u00e1b\u00fa feje hely\u00e9n az alkot\u00f3k felnagy\u00edtott igazolv\u00e1nyk\u00e9pe volt l\u00e1that\u00f3; B\u00f6r\u00f6cz \u00e9desapja h\u00e1zilag k\u00e9sz\u00edtett TV-antenn\u00e1j\u00e1ra sz\u00farta fel a portr\u00e9j\u00e1t, R\u00e9v\u00e9sz pedig egy kurblis j\u00e9gkorcsoly\u00e1ra. A k\u00e9t f\u0151iskolai hallgat\u00f3 performance-munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra is utal\u00f3 m\u0171 els\u0151sorban a reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3, illetve a jelenl\u00e9t \u00e9s a t\u00e1voll\u00e9t medi\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seivel j\u00e1tszott el. A reprezent\u00e1ci\u00f3, a medialit\u00e1s \u00e9s a szimb\u00f3lumalkot\u00e1s problematik\u00e1ja fel\u0151l \u00e9rtelmezhet\u0151 Erd\u00e9ly D\u00e1niel k\u00e9t munk\u00e1ja is. Az egyik, c\u00edmn\u00e9lk\u00fcli alkot\u00e1s\u00e1n k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00fckr\u00f6ket fektetett a f\u00f6ldre, amelyek egy\u00fcttesen egy k\u00f6rt alkottak. Ebben az egyszerre fragment\u00e1lt \u00e9s m\u00e9gis t\u00f6k\u00e9letes (a k\u00f6r a teljess\u00e9g egyik szimb\u00f3luma), hangs\u00falyosan a f\u00f6ldre helyezett t\u00fck\u00f6rben a f\u00f6ld transzcendens \u00e9s val\u00f3s \u201eellenpontjak\u00e9nt\u201d az \u00e9g k\u00e9pe v\u00e1lt l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A \u00c9gbe, f\u00f6ldbe m\u00e1rtva c\u00edm\u0171 m\u00e1sik m\u0171ve is a reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a transzcendencia kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t jelen\u00edtette meg egy fokkal elvontabb, fest\u0151ibb \u00e9s k\u00f6lt\u0151ibb regiszterben. Az absztrakt expresszionizmus k\u00e9pis\u00e9g\u00e9t megid\u00e9z\u0151 v\u00e1szon als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t z\u00f6ld fest\u00e9kkel, fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t pedig val\u00f3di \u2013 az \u00e9desanyj\u00e1t\u00f3l, Szenes Zsuzsa textilm\u0171v\u00e9szt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u2013 k\u00e9k\u00edt\u0151vel sz\u00ednezte meg, amely az alkot\u00f3 intenci\u00f3ja szerint felid\u00e9zte a k\u00f6zismert verssort is: \u201ek\u00e9k\u00edt\u0151t old az \u00e9g viz\u00e9ben\u201d.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl egy tal\u00e1nyos id\u00e9zettel fejezn\u00e9m be ezt a r\u00f6vid s\u00e9t\u00e1t az Indigo csoport arbor\u00e9tum\u00e1ban, amellyel Erd\u00e9ly D\u00e1niel bizonyos \u00e9rtelemben nemcsak a saj\u00e1t m\u0171v\u00e9t (\u00c9gbe, f\u00f6ldbe m\u00e1rtva), de az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, s\u0151t Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is szitu\u00e1lhatja: \u201eA horizontot is feloldottam ezzel a m\u0171vel.\u201d[11] Az Arbor\u00e9tum c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nemcsak a land art \u201eklasszikus\u201d horizontv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1lt, teh\u00e1t arra a horizontra, amely a kult\u00fara \u00e9s a term\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik, hanem azokra a mesters\u00e9ges hat\u00e1rokra is, amelyek elv\u00e1lasztj\u00e1k egym\u00e1st\u00f3l az \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet \u201edolgait\u201d, illetve a h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00f6lt\u0151i fikci\u00f3 vil\u00e1g\u00e1t. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s egyik c\u00e9lja tal\u00e1n \u00e9ppen az volt a Kreativit\u00e1si gyakorlatokkal \u00e9s a Fant\u00e1ziafejleszt\u0151 gyakorlatokkal, hogy a nyugati kreativit\u00e1s \u00e9s a keleti meditat\u00edv gondolkod\u00e1s, illetve a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (term\u00e9szettudom\u00e1nyos, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, vall\u00e1sb\u00f6lcseleti \u00e9s t\u00e1rsadalmi) verb\u00e1lis \u00e9s vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3k \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9vel elbizonytalan\u00edtsa azokat a hat\u00e1rokat \u00e9s r\u00f6gz\u00fclt szab\u00e1lyrendszereket, amelyek az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtj\u00e1k az alkot\u00f3 fant\u00e1zia m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

\"posztkoncept9\"<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

[1] Az Indigo csoport \u201etagjai\u201d k\u00f6z\u00fcl B\u00e1lint \u00c1d\u00e1m, Bori B\u00e1lint, B\u00f6r\u00f6cz Andr\u00e1s, Erd\u00e9ly D\u00e1niel, L\u00e1bas Zolt\u00e1n, Nemesi Tivadar, R\u00e9v\u00e9sz L. L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Sug\u00e1r J\u00e1nos szerepelt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Rajtuk k\u00edv\u00fcl m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u00f5k vettek r\u00e9szt t\u00f6bb-kevesebb rendszeress\u00e9ggel, vagy \u00e9ppen csak alkalmank\u00e9nt az Indigo csoport munk\u00e1j\u00e1ban: Ambrus Erzs\u00e9bet, B\u00e9k\u00e9s Rozi, Ber\u00e9nyi P\u00e9ter, Ber\u00e9nyi Zsuzsa, Birk\u00e1s \u00c1kos, B\u00edr\u00f3 D\u00e1niel, Csik\u00f3s Tibor, Czak\u00f3 M\u00e1ria, Enyedi Ildik\u00f3, Erd\u00e9ly Gy\u00f6rgy, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Eszik Alajos, Fazekas Gy\u00f6rgy, Fut\u00f3 P\u00e9ter, G\u00e1bor \u00c1ron, Gesk\u00f3 Judit, H\u00e1y \u00c1gnes, Horv\u00e1th \u00c1gnes, Horv\u00e1th Judit, Juh\u00e1sz Judit, Kor\u00e9nyi Kinga, Lov\u00e1sz Erzs\u00e9bet, Ment\u00e9nyi Kl\u00e1ra, Mikesi Eszter, M\u00fajdricza P\u00e9ter, Orosz Mikl\u00f3s, Palotai G\u00e1bor, Pataki G\u00e1bor, Perczel Istv\u00e1n, Petern\u00e1k Mikl\u00f3s, R\u00e1cz Andr\u00e1s, R\u00e9nyi Krisztina, Rosk\u00f3 G\u00e1bor, Ruppenthal Judit, Sebesty\u00e9n Erika, Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy, Sz\u00e1va Gyula, Szer\u00e9nyi G\u00e1bor, Szijj Kamilla, Szirtes J\u00e1nos, Ulrich P\u00e9ter, Varga M\u00e1ria.<\/p>\n

[2] Az id\u00f5beli hat\u00e1rok term\u00e9szetesen ink\u00e1bb a retorika szab\u00e1lyait k\u00f6vetik \u00e9s nem annyira a val\u00f3s esem\u00e9nyt\u00f6rt\u00e9netet. Tolkien h\u00edres reg\u00e9ny\u00e9nek (The Lord of the Rings, 1954-55) teremtm\u00e9nyei, a hatalmas, intelligens fa\u00f3ri\u00e1sok, az entek id\u00f5ben megel\u00f5zt\u00e9k az Indigo csoportot, b\u00e1r az is tagadhatatlan, hogy a magyar ford\u00edt\u00e1s a nyolcvanas \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt el, \u00e9s a Gy\u0171r\u0171k ura vil\u00e1ga igaz\u00e1n csak a h\u00e1romr\u00e9szes, hollywoodi, filmes verzi\u00f3 ut\u00e1n, a 2000-es \u00e9vekben v\u00e1lt n\u00e9pszer\u00fbv\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon. Ahhoz sem f\u00e9rhet k\u00e9ts\u00e9g, hogy a land art magyarorsz\u00e1gi fejlem\u00e9nyei sem t\u00fbntek el a nyolcvanas \u00e9vekben, de a P\u00e9csi M\u0171hely \u00e9s a MAM\u0170 ilyen ir\u00e1ny\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek \u201ef\u00e9nykora\u201d az\u00e9rt ink\u00e1bb a hetvenes \u00e9vekre esik.<\/p>\n

[3] T\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ves munka eredm\u00e9nyek\u00e9nt id\u00e9n, 2008-ban l\u00e1tott napvil\u00e1got az Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s m\u00fbv\u00e9szetpedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t bemutat\u00f3 \u00e9s r\u00e9szben feldolgoz\u00f3 k\u00f6tet, amely majd minden rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 \u00edrott \u00e9s k\u00e9pi forr\u00e1st tartalmaz a t\u00e9m\u00e1ban. V.\u00f6.: Kreativit\u00e1si gyakorlatok, FAFEJ, Indigo. Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s m\u00fbv\u00e9szetpedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9ge 1975-1986. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor \u00e9s Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. MTA MKI \u2013 Gondolat \u2013 2B \u2013 EMA, Budapest, 2008. (A tov\u00e1bbiakban: Hornyik \u2013 Sz\u0151ke, 2008) Az Indigo csoportr\u00f3l l\u00e1sd b\u00f5vebben: Sz\u0151ke Annam\u00e1ria: Bevezet\u00e9s az InDiGo t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. (175-190.)<\/p>\n

[4] V.\u00f6.: Alan Sonfist (ed.): Art in the Land. A Critical Anthology of Environmental Art. Dutton, New York, 1983. \u00e9s Jeffrey Kastner – Brian Wallis (eds.): Land and Environmental Art. The definitive Survey of Land Art and contemporary Environmental Art. Phaidon, London, 1998.<\/p>\n

[5] Az Indigo csoport environmentjei term\u00e9szetesen nem a k\u00f6rnyezettudatos environmental art jegy\u00e9ben fogantak, hanem ink\u00e1bb a Fluxus, pontosabban Allan Kaprow environment-felfog\u00e1s\u00e1hoz \u00e1lltak k\u00f6zel, amely az assemblage \u00e9s a happening kontextus\u00e1ba helyezi az environmentet. Kaprow szavaival: \u201eM\u00edg az assemblage-ok kezelhet\u00f5ek vagy k\u00f6rbes\u00e9t\u00e1lhat\u00f3k, addig az environmentekbe be kell s\u00e9t\u00e1lni.\u201d \u2013 Allen Kaprow: Assemblage, environmentek \u00e9s happeningek. (1965) Ford.: Hor\u00e1nyi Attila. Artpool, Budapest, 1996. 9. A k\u00f6tet on line is el\u00e9rhet\u00f5: http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/p>\n

[6] A ki\u00e1ll\u00edtott \u00e9s fotografikusan dokument\u00e1lt m\u00fbvek k\u00f6z\u00fcl egynek az alkot\u00f3ja m\u00e9g mindig nem ismert. A fot\u00f3 tan\u00fas\u00e1ga szerint az alkot\u00f3 egy nagym\u00e9ret\u00fb k\u00e9pet (fot\u00f3t) er\u00f5s\u00edtett fel egy fa \u00e1g\u00e1ra. A fot\u00f3n egy nagym\u00e9ret\u00fb ajt\u00f3 mellett \u00e1ll\u00f3 id\u00f5s n\u00f5 l\u00e1that\u00f3, aki el\u00f5tt egy geometrikus t\u00e9ridom \u201elebeg\u201d.<\/p>\n

[7]\u00daj misztika fel\u00e9. Seb\u00f5k Zolt\u00e1n besz\u00e9lget\u00e9se Erd\u00e9ly Mikl\u00f3ssal. H\u00edd, 1982\/3. 366. A r\u00e9szlet \u00fajrak\u00f6z\u00f6lve: Hornyik \u2013 Sz\u0151ke, 2008. 131.<\/p>\n

Az interj\u00fa 1982-ben k\u00e9sz\u00fclt, \u00edgy a benne elmondottak nem csak az 1975-t\u00f5l 1977-ig foly\u00f3 Kreativit\u00e1si gyakorlatokra \u00e9rv\u00e9nyesek, hanem a FAFEJ-re (1977-78) \u00e9s az Indigo csoportra (1978-) is. A h\u00e1rom \u201ekurzus\u201d-t maga Erd\u00e9ly is \u00f6sszef\u00fcgg\u00f5 egys\u00e9gnek tekintette: \u201eA negyedik \u00e9vben [Az Indigo 1978-ban Interdiszciplin\u00e1ris gondolkod\u00e1s kurzusk\u00e9nt indult \u2013 HS] az el\u00f5z\u00f5 h\u00e1rom \u00e9v st\u00fadiumainak eredm\u00e9ny\u00e9t anyag- \u00e9s t\u00e9ralak\u00edt\u00e1sban pr\u00f3b\u00e1ltuk demonstr\u00e1lni, \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9 tenni. Ez\u00e9rt havonta egy bemutat\u00f3t tartottunk, hol ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, hol environment, hol pedig akci\u00f3, illetve akci\u00f3objekt jelleggel.\u201d \u2013 Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Kreativit\u00e1si interdiszciplin\u00e1ris kurzus. (1980) A sz\u00f6veget gondozta: Sz\u00f5ke Annam\u00e1ria. In: Hornyik \u2013 Sz\u0151ke, 2008. 127-128.<\/p>\n

[8] V.\u00f6.: Hornyik S\u00e1ndor \u2013 Sz\u0151ke Annam\u00e1ria: Arbor\u00e9tum (1980. m\u00e1rcius). In: Hornyik \u2013 Sz\u00f5ke, 2008. 279-284.<\/p>\n

[9] A k\u00eds\u00e9rlet terep\u00e9t, vagy L\u00e1bas kifejez\u00e9s\u00e9vel az \u201eesem\u00e9ny helysz\u00edn\u00e9t\u201d k\u00e9t p\u00e1rhuzamos kr\u00e9tavonallal jel\u00f6lte ki az alkot\u00f3 a gyalog\u00faton. L\u00e1bas Zolt\u00e1n 2005. szeptember 27-ei e-levele. Id\u00e9zi: Sz\u0151ke Annam\u00e1ria, In: Hornyik \u2013 Sz\u0151ke, 2008. 283.<\/p>\n

[10] B\u00e1lint \u00c1d\u00e1m 2005. m\u00e1jus 4-ei e-level\u00e9t id\u00e9zi Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. In: Hornyik \u2013 Sz\u0151ke, 2008. 279.<\/p>\n

[11] Erd\u00e9ly D\u00e1niel 2005. szeptember 26-ai e-level\u00e9t id\u00e9zi Sz\u0151ke Annam\u00e1ria. In: Hornyik \u2013 Sz\u0151ke, 2008. 281.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t