{"id":13547,"date":"2009-01-07T12:14:47","date_gmt":"2009-01-07T11:14:47","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13547"},"modified":"2021-12-30T20:41:48","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:48","slug":"visual-studies-a-skeptical-introduction-recenzio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/visual-studies-a-skeptical-introduction-recenzio\/","title":{"rendered":"Visual Studies. A Skeptical Introduction (recenzi\u00f3)"},"content":{"rendered":"<p><strong>James Elkins: Visual Studies. A Skeptical Introduction. Routledge, New York, 2003. 230 oldal, 56 ill. [1]<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Sunil Manghani <\/strong><\/p>\n<p>Egyre t\u00f6bb \u00e1ttekint\u00e9s jelenik meg a vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, olyanok, mint Mirzoefft\u0151l az Introduction to Visual Culture(1999), vagy Rose kit\u0171n\u0151 Visual Methodologies-a (2001), \u00e9s \u00fajabban Howellt\u0151l a Visual Culture: An Introduction(2003), illetve Fuery \u00e9s Wagner Visual Cultures and Critical Theory(2003) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja. Egyetlen sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny sem k\u00e9pes azonban \u00e1tfogni egy ilyen \u00e1jtatosan interdiszciplin\u00e1ris tudom\u00e1ny eg\u00e9sz\u00e9t, de mindegyik hasznos lehet a maga m\u00f3dj\u00e1n. Elkins id\u0151szer\u0171 Visual Studies k\u00f6tete sem kiv\u00e9tel, de m\u00e9gis egy l\u00e9p\u00e9ssel tov\u00e1bb vezet. \u201eSzkeptikus bevezet\u0151k\u00e9nt\u201d ez a m\u0171 egy az eddigiekn\u00e9l ambici\u00f3zusabb \u00e9s szigor\u00fabb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t jelzi. Elkins a \u201evisual studies\u201d kifejez\u00e9st v\u00e1lasztotta a k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9\u00fcl, egy m\u00e9g elj\u00f6vend\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fcletre adott utal\u00e1sk\u00e9nt. Szerinte a visual studies azt a tudom\u00e1nyt jel\u00f6li, \u201eamelly\u00e9 a vizu\u00e1lis kult\u00fara v\u00e1lhatna: a vizu\u00e1lis praxis hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcli tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s\u00e1t.\u201d (Elkins, 7.)[2] Elkins \u00e1llhatatos k\u00f6nyvt\u00e1ros munk\u00e1val ind\u00edt, katalogiz\u00e1lja azokat a kutat\u00f3kat, helysz\u00edneket, publik\u00e1ci\u00f3kat \u00e9s esem\u00e9nyeket, amelyek a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3k. \u00cdgy egy hasznos \u00e1ttekint\u00e9st kapunk arr\u00f3l, hogy praktikusan mennyire is vir\u00e1gzik a t\u00e9ma, \u00e9s egy\u00fattal a szerz\u0151 el\u0151k\u00e9sz\u00edti a terepet a tudom\u00e1nyter\u00fclet j\u00f6v\u0151j\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9hez is.<br \/>\nA vizu\u00e1lis kult\u00fara sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s vitatott interdiszciplinarit\u00e1sa kapcs\u00e1n Elkins k\u00e9t f\u0151bb \u00e1ll\u00e1spontot azonos\u00edt. Egyr\u00e9szt az interdiszciplinarit\u00e1s fel\u0151l n\u00e9zve l\u00e9tezik sz\u00e1mos, t\u00f6bbnyire \u201e\u00e9rdektelen\u201d pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s. Ezek k\u00f6z\u00fcl Elkins h\u00e1rom alapvet\u0151 modellre h\u00edvja fel a figyelmet: (1) a szarka-elm\u00e9let egyszer\u0171en \u201em\u00f3dszereket, t\u00e9m\u00e1kat \u00e9s sz\u00f6vegeket hord \u00f6ssze k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszcipl\u00edn\u00e1kb\u00f3l\u201d (27.); (2) a tudom\u00e1ny\u00e1gak dinamikusabb, transzdiszciplin\u00e1ris kever\u00e9se, amelyb\u0151l azonban sokf\u00e9le probl\u00e9ma ad\u00f3dik; (3) \u00e9s W. J. T. Mitchell \u201ediszciplin\u00e1latlan\u201d te\u00f3ri\u00e1ja, amelynek sor\u00e1n a vizu\u00e1lis kult\u00fara kiemelkedik a diszcipl\u00edn\u00e1k birodalm\u00e1b\u00f3l, hogy felfedezze mi is az, ami f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ltal\u00e1ban \u00e1tsiklanak, vagy amit \u00e9ppens\u00e9ggel kirekesztenek. Ezekkel a modellekkel az a probl\u00e9ma, hogy \u201eam\u00edg tudod, hogy mit csin\u00e1lsz, addig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg olyan m\u00f3don m\u0171k\u00f6dsz, ami le\u00edrhat\u00f3 diszciplin\u00e1risk\u00e9nt, m\u00e9g akkor is, ha egyfajta diszciplin\u00e1ris sz\u00e9lh\u00e1moskod\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3.\u201d (29.) Mindazon\u00e1ltal ebb\u0151l m\u00e9g nem k\u00f6vetkezik, hogy a \u201ediszciplin\u00e1ris sz\u00e9lh\u00e1moskod\u00e1s\u201d eredm\u00e9nye sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen \u201e\u00e9rdektelen\u201d lenne. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l van viszont az \u201e\u00e9rdekes\u201d interdiszciplin\u00e1ris vizu\u00e1lis kult\u00fara-kutat\u00e1s, amely \u201enem ismeri el\u0151zetesen a t\u00e9m\u00e1it, hanem kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl elm\u00e9lyedve tal\u00e1l r\u00e1 azokra.\u201d (30.) Ebben az esetben a tudom\u00e1ny\u00e1gakat j\u00f3r\u00e9szt sz\u00e1m\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k; ehelyett a meg\u00e9rz\u00e9sekre szok\u00e1s hagyatkozni. \u00c9s Elkins \u00edgy is tesz, ugyan t\u00falnyom\u00f3an a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net alapjait\u00f3l indul el m\u00e1s ir\u00e1nyokba, az alapelve m\u00e9gis az, hogy \u00e1t kell t\u00f6rni a \u201etud\u00e1s kodifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak\u201d k\u00e9nyszer\u0171 korl\u00e1tait. (Hogy tiszt\u00e1n l\u00e1ssunk, csak az\u00e9rt lesz a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a kiindul\u00f3pont, mert Elkins maga els\u0151sorban ilyen ir\u00e1ny\u00fa k\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt \u2013 a h\u00e1tt\u00e9rben nem m\u0171k\u00f6dik semmif\u00e9le diszciplin\u00e1ris lobbi.) Elkins sz\u00e1m\u00e1ra vonz\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tudom\u00e1ny\u00e1gak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek ide\u00e1ja, de nem akar el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtani egyetlen specifikus kombin\u00e1ci\u00f3t sem. Mindenesetre, az \u201e\u00e9rdekes\u201d interdiszciplinarit\u00e1s mibenl\u00e9te v\u00e9g\u00fcl hom\u00e1lyban marad, pedig bizony\u00e1ra vonz\u00f3 taktik\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, \u00e9s v\u00e9lhet\u0151en pontos k\u00e9pet adna a jelenleg foly\u00f3 kutat\u00e1sok nagy r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. (M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert a kutat\u00e1st \u2013 legal\u00e1bbis a hum\u00e1n tudom\u00e1nyokban \u2013 m\u00e9g mindig j\u00f3 r\u00e9szt szem\u00e9lyes motiv\u00e1ci\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg.) Tov\u00e1bbra is megold\u00e1sra v\u00e1r az a k\u00e9rd\u00e9s is, hogy igaz\u00e1n megnyugtat\u00f3 m\u00f3don el lehet-e k\u00e9pzelni olyan tev\u00e9kenys\u00e9get, amely t\u00f6bbf\u00e9le metodol\u00f3gi\u00e1k kombin\u00e1l eredeti m\u00f3don, ahelyett hogy teljesen konvencion\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket k\u00edn\u00e1lna t\u00e9m\u00e1k, t\u00e1rgyak \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netek sokas\u00e1g\u00e1hoz.<br \/>\nAz interdiszciplin\u00e1ris t\u00f6rekv\u00e9seken t\u00fal term\u00e9szetesen egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara eg\u00e9sz gyorsan egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nny\u00e1 \u00e1llt \u00f6ssze, \u00e9s sajn\u00e1latos m\u00f3don nem puszt\u00e1n intellektu\u00e1lisan fejl\u0151dik. Elkins r\u00e1mutat, hogy a kutat\u00f3k ragaszkodnak a kanoniz\u00e1lt szerz\u0151kh\u00f6z, \u00e9s mik\u00f6zben a visual studies programok t\u00f6bbs\u00e9ge a metodol\u00f3gi\u00e1ra \u00e9s az ideol\u00f3giakritik\u00e1ra (ami szinte b\u00e1rmire alkalmazhat\u00f3) f\u00f3kusz\u00e1l, val\u00f3j\u00e1ban ritk\u00e1n foglalkoznak kev\u00e9sb\u00e9 hagyom\u00e1nyos k\u00e9pekkel. T\u00e9nylegesen a huszadik sz\u00e1zadi popul\u00e1ris, nyugati kult\u00fara t\u00e1rgyait \u00e9s jelens\u00e9geit elemzik, \u00e9s ez \u00e1ltal\u00e1ban azt jelenti, hogy a magas \u00e9s a popul\u00e1ris kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tti feszt\u00fclts\u00e9get leegyszer\u0171s\u00edtik, vagy egyszer\u0171en figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k. Elkins a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l egy dekonstrukt\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st r\u00e9szes\u00edt el\u0151nyben, hogy a \u201ehigh\/low\u201d problematik\u00e1t \u201ea tudom\u00e1nyter\u00fclet alapvet\u0151 n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sek\u00e9nt\u201d \u00e9letben tartsa. (58.)<br \/>\nElkins nem b\u00edzik a f\u00fcggetlen vizu\u00e1lis kult\u00fara programokban, mivel ezeket az a vesz\u00e9ly fenyegeti, hogy \u201ea t\u00f6bbihez hasonl\u00f3 konvencion\u00e1lis, specializ\u00e1lt tudom\u00e1nyos program lesz bel\u0151l\u00fck.\u201d (41.) (Persze azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik nem az USA-ban dolgoznak, \u00e9s \u00e9ppens\u00e9ggel teljesen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 programokat akarnak l\u00e9trehozni, ezek a szempontok m\u00e9g kicsit koraiak.) Alternat\u00edvak\u00e9nt Elkins egy olyan vizu\u00e1lis tudom\u00e1nyt k\u00e9pzel el, \u201eamely m\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabb lenne, m\u00e9g t\u00f6bb diszcipl\u00edna kutat\u00f3it fogadn\u00e1 be, \u00e9s elmozdulna a premodern nyugati vizualit\u00e1s, a nem-nyugati m\u0171v\u00e9szet, az archeol\u00f3gia \u00e9s a lingvisztika vizu\u00e1lis elemei fel\u00e9.\u201d (41.) Ez egy igen \u00fcdv\u00f6s \u00e9s izgalmas meghat\u00e1roz\u00e1s, de egy hatalmas (m\u00e1r-m\u00e1r egyetemnyi) tansz\u00e9ket ig\u00e9nyelne, amelyen bel\u00fcl sz\u00e1mtalan specialista m\u0171k\u00f6dne. Amikor Saussure lefektette a szemiol\u00f3gia alapjait, \u00fagy k\u00e9pzelte, hogy az egy magasabb tudom\u00e1ny lenne, \u00e9s azon bel\u00fcl lehetne kialak\u00edtani tov\u00e1bbi tudom\u00e1nyter\u00fcleteket (k\u00f6zt\u00fck a lingvisztik\u00e1t). Vajon a folyamatban l\u00e9v\u0151 \u201evizu\u00e1lis fordulattal\u201d a visual studies egy ilyen magasabb kateg\u00f3ria fel\u00e9 t\u00f6rekszik? Azt hiszem nem, de csod\u00e1lkozn\u00e9k, ha a vizualit\u00e1s k\u00f6r\u00fcli izgalom \u2013 amely hasonl\u00f3 a nyelv k\u00f6r\u00fclihez \u2013 lankadna, \u00e9s ink\u00e1bb egy alapvet\u0151 ir\u00e1nyults\u00e1gg\u00e1, vagy \u00e1llapott\u00e1 form\u00e1l\u00f3dna, semmint diszcipl\u00edn\u00e1v\u00e1. Azokat, akik ismerik Elkins munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, nem fogja meglepni abb\u00e9li rem\u00e9nye, hogy a vizu\u00e1lis tudom\u00e1ny \u201ehat\u00e1sk\u00f6re tekintet\u00e9ben kiterjedtebb\u00e9, elemz\u00e9seiben ig\u00e9nyesebb\u00e9, \u00e9s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben bonyolultabb\u00e1 v\u00e1lhat majd\u201d. (vii.) K\u00f6nyv\u00e9nek f\u0151 fejezet\u00e9ben Elkins t\u00edz olyan m\u00f3dszert mutat be, amellyel ez el\u00e9rhet\u0151. Ezek az esettanulm\u00e1nyk\u00e9nt el\u0151adott javaslatok h\u00e1rom f\u0151 szempont k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edthat\u00f3ak: min\u0151s\u00e9g, hat\u00e1sk\u00f6r, \u00e9s \u2013 ahogy \u00e9n nevezn\u00e9m \u2013 a tudom\u00e1nyter\u00fclet rezonanci\u00e1ja.<br \/>\nA min\u0151s\u00e9g tekintet\u00e9ben Elkins az elm\u00e9let felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e9s implik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, illetve a t\u00e9mak\u00f6r\u00f6k oktat\u00e1si elveinek \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t s\u00fcrgeti. Az els\u0151 esettanulm\u00e1nyban p\u00e9ld\u00e1ul a vizu\u00e1lis kult\u00fara ideol\u00f3giakritikak\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmaz\u00e1s\u00e1nak jogosults\u00e1g\u00e1t firtatja azt sugallva, hogy mik\u00f6zben az oszt\u00e1lyok, a fogyaszt\u00e1s \u00e9s a globaliz\u00e1ci\u00f3 stb. tekintet\u00e9ben ez j\u00e1r n\u00e9mi nyeres\u00e9ggel, az eredm\u00e9ny t\u00f6bbnyire egy diszkr\u00e9t elemz\u00e9s, amely esetenk\u00e9nt tal\u00e1n m\u0171k\u00f6dik, de nem vezet semmif\u00e9le logikus (\u00e9s radik\u00e1lis) konkl\u00fazi\u00f3hoz. Tov\u00e1bbi probl\u00e9m\u00e1k mer\u00fclhetnek fel akkor, amikor a vizu\u00e1lis ir\u00e1nti vonzalom t\u00faldetermin\u00e1lt, vagy \u00e9ppen f\u00e9lrevezet\u0151, vagy ha a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1sa eg\u00e9sz egyszer\u0171en mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz jut el. P\u00e9ld\u00e1ul nem felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, hogy egy olyan esem\u00e9ny k\u00e9pei, mint Diana hercegn\u0151 hal\u00e1la valamif\u00e9lek\u00e9ppen a m\u00e9dia globaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak l\u00e9nyeg\u00e9t fejezz\u00e9k ki. Val\u00f3j\u00e1ban Elkins eljut eg\u00e9szen addig az \u00e1ll\u00edt\u00e1sig, hogy a k\u00e9pek \u201enem mindig optim\u00e1lis helyek a gender, az identit\u00e1s \u00e9s a politika nyomainak kutat\u00e1s\u00e1hoz.\u201d (83.) Ennek megfelel\u0151en, hib\u00e1t k\u00f6vet\u00fcnk el, ha nem figyel\u00fcnk oda kell\u0151k\u00e9ppen mag\u00e1ra a vizu\u00e1lis mat\u00e9ri\u00e1ra. Itt sz\u00e1mos p\u00e9lda ad\u00f3dik a m\u00e9dia- \u00e9s a filmkritika ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, ahol az elemz\u00e9s t\u00fal gyakran t\u00e1maszkodik kiz\u00e1r\u00f3lag sz\u00f6vegekre (reg\u00e9nyekre, sz\u00f6vegk\u00f6nyvekre, forgat\u00f3k\u00f6nyvekre), ahelyett, hogy a leforgatott anyagra f\u00f3kusz\u00e1lna.<br \/>\nElkins kiv\u00e1l\u00f3 kritik\u00e1t ad a vizu\u00e1lis kult\u00fara elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9r\u0151l is. Nyilv\u00e1nval\u00f3an fenn\u00e1ll egyfajta vonz\u00f3d\u00e1s az olyan teoretikusok ir\u00e1nt, mint Benjamin, Warburg, Barthes \u00e9s Foucault, ami sz\u00fcks\u00e9gtelen\u00fcl er\u0151teljes elm\u00e9leti f\u00fcgg\u0151s\u00e9ghez vezet. A hat\u00e1sk\u00f6r lehat\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak hi\u00e1nya kihat a vizsg\u00e1lt anyagokra \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netekre is. Elkins arra int, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1nak sokkal nyilv\u00e1nval\u00f3bban multikultur\u00e1lisnak kellene lennie ahhoz, hogy a vizu\u00e1lis mat\u00e9ria j\u00f3val sz\u00e9lesebb szegmens\u00e9t vizsg\u00e1lhassa, \u00e9s arra, hogy vegy\u00fck \u201ekomolyabban\u201d a tudom\u00e1nyt \u2013 azaz \u201ea tudom\u00e1nyt ink\u00e1bb tekints\u00fck (\u2026) megalapozott igazs\u00e1gnak, amely hasznos lehet a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a vizualit\u00e1s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, mint t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3nak.\u201d (87.)<br \/>\nV\u00e9g\u00fcl, a rezonancia kapcs\u00e1n, Elkins nagyobb teret adna a diszcipl\u00edna t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek, mivel a teoretikusok \u00e9s a kanoniz\u00e1lt sz\u00f6vegek t\u00f6bbs\u00e9ge hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kat vet fel. Ezen t\u00fal k\u00edv\u00e1natosnak tartan\u00e1 m\u00e9g az \u201eambici\u00f3zus \u00edr\u00e1st\u201d is. E t\u00e9ren John Berger m\u0171veinek m\u00e9g mindig er\u0151s inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra eml\u00e9keztet, \u00e9s felteszi a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt \u201enincs a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl egyetlen olyan kutat\u00f3 se, aki \u00fagy \u00edrna, mint Berger\u201d? Ez egy provokat\u00edv k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban is inspir\u00e1l\u00f3, mivel hozz\u00e1teszi, hogy \u201eaz\u00e9rt nem j\u00e1r b\u00fcntet\u00e9s, ha mag\u00e1ra az \u00edr\u00e1sra is odafigyel\u00fcnk\u201d. (121.) Ezzel egy\u00fctt figyelmet \u00e9rdemel a k\u00f6nyv egy izgalmas von\u00e1sa: egyfajta fot\u00f3-essz\u00e9 h\u00faz\u00f3dik v\u00e9gig a fejezeteken, amely kihaszn\u00e1lja a legend\u00e1k \u00e9s a k\u00e9pek Barthes k\u00e9s\u0151i \u00edr\u00e1saira (\u00e9s \u00fajabban W. G. Sebald reg\u00e9nyeire) jellemz\u0151 \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1t: gondolat\u00e9breszt\u0151 \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt megrend\u00edt\u0151 komment\u00e1rokat f\u0171z a f\u0151sz\u00f6veghez.<br \/>\nAz utols\u00f3 fejezetben Elkins a \u201evizu\u00e1lis ir\u00e1sbelis\u00e9g\u201d paradox elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lja. Ehhez a kifejez\u00e9shez \u0151 \u00e1ltal\u00e1ban a \u201ekompetencia\u201d (ami \u00f6nmag\u00e1ban is problematikus terminus) fogalm\u00e1t t\u00e1rs\u00edtja. A h\u00e1tt\u00e9rben az a t\u00f6rekv\u00e9s \u00e1ll, hogy a visual studies olyan tant\u00e1rgy lehessen, amelyet b\u00e1rmelyik tudom\u00e1ny hallgat\u00f3i felvehetnek, ha a vizualit\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 tud\u00e1sukat akarj\u00e1k fejleszteni. Az egyik \u00e9rdekes felvet\u00e9se \u00e9ppen arra vonatkozik, hogy a hallgat\u00f3knak k\u00e9peket is kellene k\u00e9sz\u00edtenie (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha am\u00fagy eff\u00e9le dolgokkal nem foglalkoznak). Csak azt nem \u00e9rtem, hogy ez a felvet\u00e9se mi\u00e9rt nem szerepel a vizu\u00e1lis tudom\u00e1ny \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 t\u00edz javaslat k\u00f6z\u00f6tt.<br \/>\nSajn\u00e1latos m\u00f3don ez az utols\u00f3 fejezet r\u00e1vil\u00e1g\u00edt sz\u00e1mos alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre is, amelyek \u00e1lland\u00f3an el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclnek, ha megk\u00eds\u00e9relj\u00fck \u00e9letszer\u0171en defini\u00e1lni a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t. Ott van p\u00e9ld\u00e1ul az ikonof\u00edlia k\u00eds\u00e9rtete. A vizu\u00e1lis tudom\u00e1ny v\u00e1zolt \u00e1ltal\u00e1nos kurzusa sem t\u00e9r vissza mark\u00e1nsan ahhoz az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9shez, hogy a k\u00e9pek ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mi\u00e9rt is olyan fontos, \u00e9s mi\u00e9rt is kell a hallgat\u00f3knak r\u00e9sz vennie egy eff\u00e9le bevezet\u0151 kurzuson. Ahogy Elkins megjegyzi az el\u0151sz\u00f3ban \u0151, szem\u00e9ly szerint rajong a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1g\u00e9rt, m\u00e1s sz\u00f3val a megn\u00e9zhet\u0151, lefilmezhet\u0151, megfesthet\u0151, \u00f6sszegy\u0171jthet\u0151, lem\u00e1solhat\u00f3, manipul\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s megsemmis\u00edthet\u0151 k\u00e9pek hatalmas birodalm\u00e1\u00e9rt. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen \u00fagy t\u0171nik, hogy ami hi\u00e1nyzik, az a m\u00e1sfajta (p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6lt\u0151i) k\u00e9pek ir\u00e1nti rajong\u00e1s a \u201ek\u00e9pek csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l\u201d (Mitchell, 1987. 9-14.). Ez az egyik oka annak, hogy mi\u00e9rt is lenne megfelel\u0151bb \u00e9s pontosabb erny\u0151-fogalom az image studies. Persze a megold\u00e1s nem ilyen egyszer\u0171, mivel egyre t\u00f6bb ter\u00fcletr\u0151l jutnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutat\u00f3i csoportok a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1hoz. Igaz\u00e1b\u00f3l ez megint egy olyan dolog, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a j\u00f6v\u0151ben is meg fogja hat\u00e1rozni a tudom\u00e1nyter\u00fclet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<br \/>\nJelent\u00e9ktelenebb k\u00e9rd\u00e9s a nem-nyugati\/nyugati dichot\u00f3mia. Elkins nagyon \u00e9rt ahhoz, hogy obsk\u00farus vizu\u00e1lis t\u00e1rgyak fel\u00e9 terelje figyelm\u00fcnket (\u00e9s kimutassa obsk\u00faruss\u00e1guk politikai jelleg\u00e9t), de ezek a mat\u00e9ri\u00e1k nem viszik tov\u00e1bb a vit\u00e1t, \u00e9s puszt\u00e1n mell\u00e9kesnek t\u0171nnek. Problematikusabb, hogy elszigetelt, eldologiasodott t\u00e1rgyakr\u00f3l van sz\u00f3 (persze m\u00e1r obsk\u00farus voltuk is ilyen ir\u00e1nyba mutat). Annak ellen\u00e9re, hogy a szerz\u0151 t\u00e1g\u00edtani akarja a visual studies horizontj\u00e1t (ami teljesen jogos), eszmefuttat\u00e1sa belev\u00e9sz a posztkoloni\u00e1lis kritika t\u00fals\u00e1gosan fel\u00fcletes t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ba. Ezen t\u00fal egy j\u00f3val gyakorlatiasabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki is rendelkezik olyan tud\u00e1ssal, hogy tan\u00edtsa ezt a csod\u00e1latosan fel\u00e9p\u00edtett vizu\u00e1lis tudom\u00e1nyt? Amikor a gondolatmenet az \u00faj egyetemi programok \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e1talak\u00edt\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1ba mozdul el, akkor f\u00e9lelmetesen praktikus k\u00e9rd\u00e9sek ker\u00fclnek ter\u00edt\u00e9kre. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ez a \u201eszkeptikus\u201d bevezet\u00e9s id\u0151nk\u00e9nt ut\u00f3pikus regiszterekbe fordul. Amikor a k\u00f6nyv el\u0151sz\u00f6r bukkant fel (e foly\u00f3irat els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban) egy \u201ePreface to an imaginary book\u201d form\u00e1j\u00e1ban, akkor m\u00e9g egy kicsit ellentmond\u00e1sosabb, fon\u00e1kabb \u00e9s produkt\u00edvabb volt a hangv\u00e9tele. Val\u00f3di k\u00f6nyvk\u00e9nt ink\u00e1bb t\u0171nik gyakorlati k\u00e9zik\u00f6nyvnek, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb kritikai bevezet\u0151nek.<br \/>\nAmi a legjobb ebben a k\u00f6nyvben, az a visual studies-on kereszt\u00fcl-kasul vezet\u0151, mer\u00e9sz \u00e9s inspir\u00e1l\u00f3 \u201eaut\u00f3st\u00e9rk\u00e9p\u201d, amely rengeteg mell\u00e9kutat is felt\u0171ntet a tov\u00e1bbi kutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. Rem\u00e9lem, hogy sokan fogj\u00e1k haszn\u00e1lni, de nem az\u00e9rt, mert minden mondat\u00e1val egyet\u00e9rtek, hanem az\u00e9rt, mert azt hiszem, hogy olyan r\u00e9g\u00f3ta esed\u00e9kes \u00fatra l\u00e9pett, amelyen egyenes k\u00e9rd\u00e9seket lehet feltenni, \u00e9s pragmatikus d\u00f6nt\u00e9seket lehet hozni abban a tekintetben, hogy mit is akarunk el\u00e9rni a visual studies lobog\u00f3ja alatt. Amellett, hogy kit\u0171n\u0151 p\u00e9ld\u00e1t szolg\u00e1ltat az ambici\u00f3zus \u00e9s komplex kutat\u00e1sra, Elkins legal\u00e1bb annyira eml\u00e9keztet arra is, hogy a megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k \u2013 \u00f6nmagukban \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem s\u00falyosak. A Visual Studies mindenk\u00e9ppen k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1ny a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00f3i, hallgat\u00f3i \u00e9s oktat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra; nem csak az\u00e9rt, mert ir\u00e1nymutat\u00f3 (\u00e9s konstrukt\u00edvan bomlaszt\u00f3) sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9sben, hanem az\u00e9rt is, mert minden tekintetben er\u0151t ad. \u00c9s tal\u00e1n \u00edgy hamarosan eljuthatunk az \u201e\u00e9rdekesebb\u201d fajta interdiszciplin\u00e1ris munk\u00e1hoz, amelyr\u0151l valamif\u00e9lek\u00e9ppen a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak sz\u00f3lnia kellene.<\/p>\n<p>Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n<p>Irodalom:<\/p>\n<p>James Elkins: Preface to the book A Skeptical Introduction to Visual Culture. Journal of Visual Culture, 1:1, 2002. 93-99.<br \/>\nPatrick Fuery \u2013 Kelli Wagner: Visual Culture and Critical Theory. Hodder Arnold, London, 2003.<br \/>\nRichard Howells: Visual Culture. An Introduction. Polity Press, London, 2003.<br \/>\nNicholas Mirzoeff: Introduction to Visual Culture. Routledge, London, 1999.<br \/>\nW. J. T. Mitchell: Iconology. Image, Text, Ideology. University of Chicago Press, Chicago, 1987.<br \/>\nGillian Rose: Visual Methodologies. An Introduction to the Interpretation of Visual Materials. Sage, London, 2001.<\/p>\n<p>Jegyzetek<\/p>\n<p>[1] Sunil Manghani: James Elkins: Visual Studies. A Skeptical Introduction. Journal of Visual Culture, 3:3, 2004. 373-377. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<br \/>\n[2] James Elkins: Visual Studies. A Skeptical Introduction. Routledge, New York, 2003. (A z\u00e1r\u00f3jeles oldalsz\u00e1mok erre a kiad\u00e1sra vonatkoznak. A k\u00f6nyv els\u0151, bevezet\u0151 fejezete magyarul is olvashat\u00f3 rovatunk egy kor\u00e1bbi sz\u00e1m\u00e1ban.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>James Elkins: Visual Studies. A Skeptical Introduction. Routledge, New York, 2003. 230 oldal, 56 ill. [1] Sz\u00f6veg: Sunil Manghani Egyre t\u00f6bb \u00e1ttekint\u00e9s jelenik meg a vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, olyanok, mint Mirzoefft\u0151l az Introduction to Visual Culture(1999), vagy Rose kit\u0171n\u0151 Visual Methodologies-a (2001), \u00e9s \u00fajabban Howellt\u0151l a Visual Culture: An Introduction(2003), illetve Fuery \u00e9s Wagner Visual [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13547"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13547"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13547\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39959,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13547\/revisions\/39959"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13547"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13547"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13547"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}