{"id":13549,"date":"2009-01-06T12:17:43","date_gmt":"2009-01-06T11:17:43","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13549"},"modified":"2021-12-30T20:41:48","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:48","slug":"kephaboru","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/kephaboru\/","title":{"rendered":"K\u00e9ph\u00e1bor\u00fa?"},"content":{"rendered":"

A Sivatagi Vihart\u00f3l a h\u00e1bor\u00fas porn\u00f3ig<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\u201eFelt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl egy\u00fctt \u00e9rzek a szeptember 11-ei mer\u00e9nylet \u00e1ldozataival, de ez sem ment fel a k\u00f6teless\u00e9g al\u00f3l, hogy hangosan kimondjam: nem hiszem, hogy ebben a b\u0171nt\u00e9nyben b\u00e1rki is b\u0171ntelen volna, politikai \u00e9rtelemben.\u201d
\nJacques Derrida [1]<\/em><\/p>\n

\u201eVal\u00f3j\u00e1ban Amerika saj\u00e1t mag\u00e1t \u00fcltette villamossz\u00e9kbe.\u201d
\nJean Baudrillard [2]<\/em><\/p>\n

Tal\u00e1n a hihetetlen intellektu\u00e1lis perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s szkepticizmus\u00e1r\u00f3l h\u00edres Bruno Latour sem gondolt bele abba valamikor 2002 folyam\u00e1n, hogy vannak olyan k\u00e9pek, amiket igen is v\u00e9gk\u00e9pp ki kellene irtani az emberi kult\u00far\u00e1b\u00f3l. De nem az\u00e9rt, mert min\u0151s\u00edthetetlen dolgokat \u00e1br\u00e1zolnak \u00e9s dokument\u00e1lnak, hanem az\u00e9rt, mert ha egyszer bel\u00e9ptek a szimbolikus csere, a politika \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar vil\u00e1g\u00e1ba, akkor ott megkezdik v\u00e9gel\u00e1thatatlan k\u00f6rforg\u00e1sukat. \u00c9s minden komoly szellemi er\u0151fesz\u00edt\u00e9s ellen\u00e9re sem annyira az embertelen borzalom, a pszichikai trauma lelki \u00e9s szellemi feldolgoz\u00e1s\u00e1t fogj\u00e1k szolg\u00e1lni, hanem a titkokra \u00e9s \u00e9lvezetekre \u00e9hes fogyaszt\u00f3i kult\u00fara v\u00e1gyainak kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t. Latour persze l\u00e1tta a 2001. szeptember 11-i terrort\u00e1mad\u00e1s k\u00e9peit, \u00e9s tal\u00e1n megtapasztalta a m\u00e9dial\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gg\u00e1[1] v\u00e1lt trag\u00e9dia etikai \u00e9s politikai (vizu\u00e1lis) sz\u0171r\u0151j\u00e9t is, \u00edgy a m\u00f3zesi t\u00f6rv\u00e9ny meglep\u0151 parafr\u00e1zis\u00e1val z\u00e1rta a k\u00e9prombol\u00e1snak szentelt nagy szab\u00e1s\u00fa Iconoclash ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak bevezet\u0151j\u00e9t: \u201eNe merev\u00edts ki semmilyen faragott k\u00e9pet\u201d.[2] A k\u00e9pekre teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9g van, nem \u00e9rdemes \u00e9s nem is szabad \u0151ket elpuszt\u00edtani, vagy letiltani. Egyszer\u0171en csak nincs \u00e9rtelme azonos\u00edtani a k\u00e9peket azzal a jelens\u00e9ggel vagy entit\u00e1ssal, amit reprezent\u00e1lnak, \u00e9s nem tan\u00e1csos \u0151ket kiemelni \u2013 erre utal a Latour \u00e1ltal haszn\u00e1lt freeze-frame kifejez\u00e9s \u2013 eredeti kontextusukb\u00f3l, hogy fetisiz\u00e1lva im\u00e1djuk vagy ut\u00e1ljuk magukat a k\u00e9peket.[3]
\nElk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a k\u00e9pek \u00e9s a reprezent\u00e1ci\u00f3k logik\u00e1ja, illetve j\u00f6v\u0151je fel\u0151l n\u00e9zve igaza van Latournak, m\u00e9g akkor is, ha az Abu Ghraibban megk\u00ednzott iraki civilek[4] egyetlen rokona vagy bar\u00e1tja sem \u00f6r\u00fclne annak, ha az \u00e1ldozatok k\u00e9pei folytatn\u00e1k \u00fatjukat a magas m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a popul\u00e1ris kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (a webes \u201epo\u00e9nkod\u00e1st\u00f3l\u201d a karikat\u00far\u00e1kon \u00e9s a divatfot\u00f3n \u00e1t az olajfestm\u00e9nyekig \u00e9s a fot\u00f3install\u00e1ci\u00f3kig) csatorn\u00e1in kereszt\u00fcl.[5] Latour szerintem W. J. T. Mitchell-lel, vagy David Freedberggel ellent\u00e9tben nem tulajdon\u00edt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb jelent\u0151s\u00e9get a k\u00e9peknek, hiszen azok csup\u00e1n a medi\u00e1ci\u00f3 vagy a h\u00e1l\u00f3zatos tud\u00e1s egy elem\u00e9t jelentik.[6] Ennek ellen\u00e9re vannak arra utal\u00f3 jelek, hogy ha a k\u00e9pek nem is kelnek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letre, de nem is puszt\u00e1n mell\u00e9kszerepl\u0151k a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00faban, vagy \u00e9ppen a 21. sz\u00e1zad elej\u00e9nek globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kult\u00far\u00e1j\u00e1ban \u00e9s radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 politik\u00e1j\u00e1ban. Ilyen ikonikus jel, illetve jelent\u0151s \u00e9s szimbolikus esem\u00e9ny a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fa vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u201esz\u00edv\u00e9ben\u201d maga a 9\/11 is, amelyet kifejezetten spektakul\u00e1ris csap\u00e1sk\u00e9nt, m\u00e9dia-l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt dolgozott ki \u00e9s hajtott v\u00e9gre az Osama Bin Laden \u00e1ltal vezetett t\u00e1lib (szigor\u00faan \u201ek\u00e9prombol\u00f3\u201d, afganiszt\u00e1ni, mohamed\u00e1n) terrorista-csoport.
\nA k\u00e9ph\u00e1bor\u00fa \u00edgy t\u00f6bb szempontb\u00f3l (technol\u00f3giai, ideol\u00f3giai, kultur\u00e1lis \u00e9s politikai) is olyan adekv\u00e1t keretet k\u00edn\u00e1l, amelyben elmondhat\u00f3 a \u201eh\u00e1bor\u00fas\u201d vizu\u00e1lis kult\u00fara t\u00f6rt\u00e9nete az els\u0151, mondhatni \u201edics\u0151s\u00e9ges\u201d \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fat\u00f3l[7] a m\u00e1sodik, mondhatni dicstelen \u00e9s sz\u00e9gyenletes \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00faig, amely a terrorizmus elleni \u201ev\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli\u201d h\u00e1bor\u00fa egyik f\u0151 fejezet\u00e9nek tekinthet\u0151. Ehhez a narrat\u00edv\u00e1hoz bizonyos \u00e9rtelemben a vizualit\u00e1s adja az alapokat, pontosabban a k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara konceptualiz\u00e1l\u00e1sa az els\u0151 igaz\u00e1n \u201etelevizu\u00e1lis\u201d h\u00e1bor\u00fa technikai csemeg\u00e9it\u0151l a World Trade Center val\u00f3s idej\u0171 lerombol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl az \u00e1rtatlan afg\u00e1n \u00e9s iraki lakoss\u00e1g bomb\u00e1z\u00e1s\u00e1ig, foglyul ejt\u00e9s\u00e9ig, jogfoszt\u00e1s\u00e1ig, \u00e9s brut\u00e1lisan obszc\u00e9n megk\u00ednz\u00e1s\u00e1ig. (Tendenci\u00f3zus utaz\u00e1s ez az \u00e9jszaka m\u00e9ly\u00e9re, a h\u00e1bor\u00fa pokl\u00e1ba, az emberi gyarl\u00f3s\u00e1g peremvid\u00e9keire. Vagy \u00e9ppen a l\u00e1tszatt\u00f3l \u00e9s a fel\u00fcletekt\u0151l a m\u00e9lys\u00e9g fel\u00e9, amely \u2013 Jean Baudrillard legkegyetlenebb v\u00edzi\u00f3it igazolva \u2013 meglep\u0151en sek\u00e9lyesnek \u00e9s illuz\u00f3rikusnak bizonyul majd maga is.)
\nPersze itt nem \u201epuszt\u00e1n\u201d k\u00e9pekr\u0151l van sz\u00f3, hanem \u2013 nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9s megker\u00fclhetetlen\u00fcl(!) \u2013 emberekr\u0151l \u00e9s emberi viszonyokr\u00f3l, m\u00e9gis a k\u00e9pek \u00e9s a k\u00e9pis\u00e9g szerepe egy\u00e1ltal\u00e1n nem elhanyagolhat\u00f3 \u00e9s nem is felt\u00e9tlen\u00fcl kontextus-f\u00fcgg\u0151 a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek kapcs\u00e1n. Erre utal az a szofisztik\u00e1lt reflexi\u00f3 is, amelyet Judith Butler szentelt Susan Sontag Regarding the Pain of Others c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek[8], \u00e9s az a j\u00f3val zsigeribb t\u00f6rt\u00e9net, amelyet Suhail Malik \u00edr le Fucking Straight Death Metal (szabad ford\u00edt\u00e1sban: kibaszott durva hal\u00e1l-met\u00e1l) c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban.[9] Az el\u0151bbi eszmefuttat\u00e1s politikai \u00e9s elm\u00e9leti kontextusa igen kiterjedt, \u00edgy m\u00e9g visszat\u00e9rn\u00e9k r\u00e1, az ut\u00f3bbi viszont ide\u00e1lis terep ak\u00e1r a \u201evad befogad\u00f3\u201d sz\u00e1m\u00e1ra is. Az afganiszt\u00e1ni, terrorizmus ellenes harcok egyik filmes dokumentum\u00e1ban egy amerikai katona \u00edgy komment\u00e1lja a gondosan Mekka fel\u00e9 ford\u00edtott \u00e9s felgy\u00fajtott afg\u00e1n harcosok l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t: \u201eH\u0171, figyeld csak a sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l kifoly\u00f3 v\u00e9rt, kibaszott durva death met\u00e1l, mi?\u201d A zenei asszoci\u00e1ci\u00f3hoz tudni kell, hogy a high-tech tankokb\u00f3l l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u0151 \u00e9s \u201eellens\u00e9geiket\u201d automata neh\u00e9zfegyverekkel legyilkol\u00f3 amerikai katon\u00e1k a bevet\u00e9sek alatt, az akci\u00f3hoz ill\u0151 met\u00e1l zen\u00e9t \u2013 annak is a legbrut\u00e1lisabb \u00e9s legz\u00faz\u00f3sabb fajt\u00e1j\u00e1t, death met\u00e1lt \u2013 hallgattak.[10]
\nHa nem is a pszichol\u00f3giai kondicion\u00e1l\u00e1s, de a katon\u00e1k pszichikai \u00e1llapota igen l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszott az abu ghraibi k\u00ednz\u00e1sok sor\u00e1n is. L\u00e1tsz\u00f3lag itt is a terrorist\u00e1k vallat\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 fizikai \u00e9s szellemi terror extremit\u00e1sai vezettek a foglyok szexu\u00e1lis megal\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz, de val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6nnyen lehet, hogy ett\u0151l is alantasabb \u00e9s szem\u00e9lyesebb motiv\u00e1ci\u00f3k domin\u00e1ltak. A katon\u00e1k ugyanis feletteseik tudt\u00e1val \u00e9s hallgat\u00f3lagos beleegyez\u00e9s\u00e9vel a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n porn\u00f3-site-okat is haszn\u00e1ltak kikapcsol\u00f3d\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A kapcsolat r\u00e1ad\u00e1sul nem is puszt\u00e1n egyir\u00e1ny\u00fa volt, hiszen az egyik porn\u00f3-site kezel\u0151je, Chris Wilson h\u00e1bor\u00fas k\u00e9pek\u00e9rt cser\u00e9be ingyenes hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st biztos\u00edtott a nowthatsfuckedup.com adatb\u00e1zisaihoz. A barter-\u00fczlettel Wilson is igen j\u00f3l j\u00e1rt, hiszen ezen az \u00fczlet\u00e1gon bel\u00fcl az egyik leg\u00e9rt\u00e9kesebb cikk az \u00fan. snuff porn\u00f3, ami olyan \u201ereality show\u201d, melynek sor\u00e1n a val\u00f3di szerepl\u0151ket val\u00f3di szexu\u00e1lis megal\u00e1ztat\u00e1soknak teszik ki, melyek gyakran a szerepl\u0151k val\u00f3di hal\u00e1l\u00e1val z\u00e1rulnak. Innen m\u00e1r csak egyetlen borzalmas l\u00e9p\u00e9s a h\u00e1bor\u00fas porn\u00f3, az abu ghraibi szexu\u00e1lis brutalit\u00e1s megrendez\u00e9se.[11] A virtu\u00e1lisb\u00f3l a re\u00e1lisba vezet\u0151, l\u00e9p\u00e9ss\u00e9 egyszer\u0171s\u00f6d\u0151 \u201ehal\u00e1lugr\u00e1s\u201d r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e1r nem is olyan rettenetesen neh\u00e9z az er\u0151szak \u00e9s a pornogr\u00e1fia Amerik\u00e1j\u00e1ban. Ezt az Amerik\u00e1t, az amerikai t\u00e1rsadalom vizu\u00e1lis, illetve politikai kult\u00far\u00e1j\u00e1t b\u00edr\u00e1lja \u00e9lesen Susan Sontag \u00e9s Judit Butler is[12], de a kollekt\u00edv \u00e9s az egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9g jogi \u00e9s etikai k\u00e9rd\u00e9sein innen a vizualit\u00e1s kapcs\u00e1n nem elhanyagolhat\u00f3 a technikai t\u00e9nyez\u0151, az \u201e\u00e1rtatlan\u201d hardware k\u00e9rd\u00e9se sem. Hiszen az \u00e1ltal\u00e1nosan hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 m\u0171holdas kapcsolat, a digit\u00e1lis kamer\u00e1k \u00e9s a net-szex kora el\u0151tt a megf\u00e1radt harcosoknak a kikapcsol\u00f3d\u00e1s k\u00e9zzel foghat\u00f3bb form\u00e1ival kellett be\u00e9rni\u00fck. L\u00e9nyeg\u00e9ben nem volt meg a szem\u00e9lyre szabott, \u201emobil\u201d eszk\u00f6zt\u00e1ruk ahhoz, hogy \u201emegcsin\u00e1lj\u00e1k\u201d a saj\u00e1t h\u00e1bor\u00fajukat. Ezt a fontos feladatot Vietn\u00e1mban m\u00e9g a hadvezet\u00e9s, az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n pedig a m\u00e9dia v\u00e1llalta mag\u00e1ra.
\nAz 1990-es \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s azon bel\u00fcl is a Sivatagi Vihar hadm\u0171velet az els\u0151 \u201em\u00e9diah\u00e1bor\u00fak\u00e9nt\u201d, s\u0151t az els\u0151 \u201evirtu\u00e1lis\u201d h\u00e1bor\u00fak\u00e9nt vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.[13] A m\u00e9diah\u00e1bor\u00fa nem csak azt jelentette, hogy a CNN be\u00e1gyazott tud\u00f3s\u00edt\u00f3kkal, \u00e9l\u0151 ad\u00e1sban sz\u00e1molt be a h\u00e1bor\u00fa minden \u201efontosabb\u201d esem\u00e9ny\u00e9r\u0151l, hanem azt is, hogy a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1k kulcsszerepet j\u00e1tszottak a h\u00e1bor\u00faban. Az amerikai hader\u0151 azzal ind\u00edtott, hogy t\u00f6nkretette az am\u00fagy sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben fejlett iraki katonai kommunik\u00e1ci\u00f3t \u00e9s l\u00e9gi felder\u00edt\u00e9st, majd a megvak\u00edtott iraki hader\u0151 l\u00e9gi flott\u00e1j\u00e1t \u00e9s l\u00e9gelh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1t iktatta ki t\u00e1vvez\u00e9relt robotrep\u00fcl\u0151g\u00e9pekkel. Az egyszerre medi\u00e1lis \u00e9s magas fokon mediatiz\u00e1lt h\u00e1bor\u00fat az tette teljess\u00e9, hogy gyakorlatilag egyetlen TV-csatorna tud\u00f3s\u00edtott a \u201ehelysz\u00ednr\u0151l\u201d, az amerikai CNN. \u00cdgy nem csoda, ha m\u00e1r 1991-ben olyan k\u00f6nyvek jelentek meg, mint a Hogyan nyerte meg a CNN a h\u00e1bor\u00fat Perry Smith t\u00e1bornok toll\u00e1b\u00f3l.[14] A m\u00e9dia, illetve a vizualit\u00e1s kit\u00fcntetett szerepe legal\u00e1bb annyira technol\u00f3giai, mint politikai k\u00e9rd\u00e9st csin\u00e1lt a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l. A leny\u0171g\u00f6z\u0151 intelligens bomb\u00e1k \u00e9s a d\u00f6bbenetesen r\u00e9szletes m\u0171holdas felv\u00e9telek, hogy a rak\u00e9t\u00e1kra szerelt kamer\u00e1kr\u00f3l m\u00e1r ne is besz\u00e9lj\u00fcnk, persze nem v\u00e9letlen\u00fcl \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151t\u00e9rbe a technik\u00e1t \u00e9s a vizualit\u00e1st.[15] Term\u00e9szetesen ez kellett ahhoz, hogy a h\u00e1bor\u00fa l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gg\u00e1 v\u00e1ltozzon, de az\u00e9rt Jean Baudrillard provokat\u00edv \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, miszerint \u201eaz \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fa nem t\u00f6rt\u00e9nt meg\u201d, csak kevesen fogadt\u00e1k el n\u00e9v\u00e9rt\u00e9ken, pedig a szimul\u00e1krumok \u00e9s a hiperrealit\u00e1s elm\u00e9lete fel\u0151l Baudrillard k\u00f6vetkeztet\u00e9se egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151.[16]
\nS\u0151t az sem meglep\u0151, hogy t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Baudrillard els\u0151sorban szimbolikus csap\u00e1sk\u00e9nt reag\u00e1lt a World Trade Center elleni rep\u00fcl\u0151g\u00e9pes t\u00e1mad\u00e1sra.[17] Ha ismerj\u00fck a \u201el\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalom\u201d diskurzus\u00e1t[18] \u00e9s Baudrillard szituacionista gy\u00f6kereit, illetve provokat\u00edv retorik\u00e1j\u00e1t, nincs mi\u00e9rt felh\u00e1borodni m\u00e9g az al\u00e1bbi kijelent\u00e9s\u00e9n sem: \u201e[a] terrorista er\u0151szak nem \u00bbval\u00f3s\u00ab. Bizonyos tekintetben rosszabb: szimbolikus.\u201d A sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetb\u0151l persze kider\u00fcl: Baudrillard ez\u00fattal sem azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a val\u00f3s\u00e1gban nem t\u00f6rt\u00e9nt meg a katasztr\u00f3fa, hanem azt, hogy \u201eval\u00f3j\u00e1ban\u201d egy \u201em\u00e1sik\u201d t\u00e1mad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt meg, egy szimbolikus l\u00e1tv\u00e1ny-csap\u00e1s, ami \u2013 politikailag \u00e9s ideol\u00f3giailag (!!!) \u2013 j\u00f3val s\u00falyosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokra, mint a terrorist\u00e1k szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l m\u00e1sodlagos jelent\u0151s\u00e9g\u0171, sz\u00e1mszer\u0171 emberi vesztes\u00e9g.[19] Buadrillardn\u00e1l j\u00f3val k\u00eds\u00e9rtetiesebb, \u00e9s vel\u0151tr\u00e1z\u00f3bb Slavoj \u017di\u017eek egyik 2001-es komment\u00e1rja, amelyben ezt \u00edrja: \u201eA WTC elleni mer\u00e9nylet a hollywoodi katasztr\u00f3fa-filmekhez k\u00e9pest vajon nem \u00fagy hatott-e, mint a snuff porn\u00f3, \u00f6sszevetve az \u00e1tlagos szado-mazo filmekkel?\u201d[20] \u017di\u017eekben itt mintha t\u00f6bb lenne Debord-b\u00f3l, mint Lacanb\u00f3l, de igaz\u00e1n a popul\u00e1ris kult\u00fara ir\u00e1nti affinit\u00e1sa leny\u0171g\u00f6z\u0151. Az, ahogy megmutatja, hogy a spektakul\u00e1ris t\u00e1mad\u00e1s alapjait maga az amerikai \u2013 sensu stricto hollywoodi \u2013 kult\u00fara teremtette meg.[21] Debord maga tal\u00e1n sokkal kem\u00e9nyebben \u00e9s sokkal kev\u00e9sb\u00e9 popul\u00e1risan fogalmazott volna, valahogy \u00fagy, ahogy n\u00e9gy mai kaliforniai szituacionista teszi a Les\u00fajtott hatalmak (T\u0151ke \u00e9s spekt\u00e1kulum a h\u00e1bor\u00fa \u00faj korszak\u00e1ban) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben.[22] Ez a kritika m\u00e1r csak az\u00e9rt is m\u00e9lyrehat\u00f3bb, mert Debord eredeti intenci\u00f3ival \u00f6sszhangban nem \u201eszimpla\u201d kult\u00farakritika, hanem politikailag orient\u00e1lt t\u00e1rsadalomkritika. Nem csup\u00e1n a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalomm\u00e1 absztrah\u00e1l\u00f3dott kapitalista fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom gondolat\u00e1t veszik \u00e1t Debord-t\u00f3l, hanem a mindennapi \u00e9let egyre er\u0151teljesebb koloniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak fogalm\u00e1t is, amellyel arra mutatn\u00e1k r\u00e1, hogy a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalom nem puszt\u00e1n a fogyaszt\u00e1s, de az ideol\u00f3gia szintj\u00e9n is manipul\u00e1lja az egy\u00e9nt, \u00e9s \u00edgy lehetetlenn\u00e9 tesz b\u00e1rmif\u00e9le \u00e9rdemi kultur\u00e1lis \u00e9s politikai reflexi\u00f3t. A val\u00f3ban profetikus szellemis\u00e9g\u0171 \u2013 \u00e9s gyilkos humor\u00fa \u2013 Debord jelenik meg azon \u00e1ll\u00edt\u00e1sukban is, hogy 2001. szeptember 11-\u00e9n az USA nem puszt\u00e1n l\u00e1tv\u00e1nyos, de strat\u00e9giai veres\u00e9get is szenvedett.[23] Olyan veres\u00e9get, amelyre \u201ecsup\u00e1n\u201d elhamarkodott, er\u0151szakos v\u00e1laszt k\u00e9pes adni, amellyel csak tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtja helyzet\u00e9t, mivel az \u00fan. \u201egyenge\u201d \u00e1llamoknak nincs vesztenival\u00f3ja.
\nA Retort penge\u00e9les anal\u00edzise sz\u00e1mos kritik\u00e1t kapott egyr\u00e9szt ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1ga \u00e9s pesszimizmusa miatt, m\u00e1sr\u00e9szt az\u00e9rt, mert nem veszi figyelembe, hogy Debord hal\u00e1la (\u00e9s n\u00e9mi mal\u00edci\u00e1val Negri \u00e9s Hardt 2000-es Empire c\u00edm\u0171 k\u00f6tete[24]) \u00f3ta sokat v\u00e1ltozott a vil\u00e1g arculata.[25] Gopal Balakrishnan p\u00e9ld\u00e1ul nagy vonalakban egyet\u00e9rt az iraki h\u00e1bor\u00fa vil\u00e1ggazdas\u00e1gi \u00e9s geopolitikai okainak \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek \u201eszituacionista\u201d le\u00edr\u00e1s\u00e1val, csak \u00e9ppen Antonio Negri \u00e9s Michael Hardt nyom\u00e1n \u00fagy gondolja, hogy imm\u00e1r nem az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat kell kritiz\u00e1lni, hanem a \u201ebirodalmat\u201d, amely m\u00e1r nem nemzeti alapokon szervez\u0151dik. R\u00e1ad\u00e1sul mintha az indiai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa politika-filoz\u00f3fus is osztan\u00e1 Negri \u00e9s Hardt v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, miszerint a birodalommal m\u00e1r nem a gyenge \u00e1llamok \u00e1llnak szemben, hanem az \u00fan. \u201esokas\u00e1g\u201d, amely ak\u00e1r m\u00e9g a globaliz\u00e1ci\u00f3 er\u0151ivel is hat\u00e9konyan szembe tud sz\u00e1llni.[26] \u00c9n azonban a Retort-tal egy\u00fctt att\u00f3l tartok, hogy az optimizmus egy\u00e1ltal\u00e1n nem indokolt, \u00e9s mintha Abu Ghraib is azt mutatn\u00e1, hogy az egy\u00e9nek sajn\u00e1latos m\u00f3don egy\u00e1ltal\u00e1n nem demokratikus \u00e9s humanit\u00e1rius fant\u00e1zi\u00e1ikat (ha egy\u00e1ltal\u00e1n m\u00e9g maradtak ilyenek) v\u00e1ltj\u00e1k val\u00f3ra, hanem ink\u00e1bb legalantasabb \u00e9s legmocskosabb v\u00e1gyaik \u00f6ltenek testet. Negri \u00e9s Hardt trendi frazeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t Nicholas Mirzoeff is alkalmazza egyik legfrissebb \u00edr\u00e1s\u00e1ban \u2013 melynek c\u00edme igen transzparens \u00e9s sokatmond\u00f3: A l\u00e1thatatlan birodalom. Abu Ghraib, a megtestes\u00fclt l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u2013, de egyet csavar is rajta, \u00e9s arra mutat r\u00e1, hogy az abu ghraibi amerikai fegy\u0151r\u00f6k egy\u00e1ltal\u00e1n nem a \u201esokas\u00e1g\u201d n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t vett\u00e9k fel, hanem a \u201ebirodalom\u201d maszkulin tekintet\u00e9vel azonos\u00edtott\u00e1k magukat: feminiz\u00e1lt\u00e1k \u00e9s szodomiz\u00e1lt\u00e1k a keleti foglyokat.[27] Mirzoeff nagyszab\u00e1s\u00fa k\u00f6nyv\u00e9ben a Watching Babylonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151 m\u00f3don azt vizsg\u00e1lja, hogy juthatott el ide az amerikai t\u00e1rsadalom, \u00e9s a konkl\u00fazi\u00f3, mintha Susan Sontag \u00e9s Judith Butler \u00f6tv\u00f6zete lenne.[28] A t\u00falp\u00f6rg\u00f6tt l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalom rettenetes randev\u00faja a politikailag \u00e9s etikailag tot\u00e1lisan legyeng\u00edtett (\u00e9rtsd: lebut\u00edtott) amerikai t\u00e1rsadalommal. H\u00e1t nagyj\u00e1b\u00f3l \u00e9s eg\u00e9sz\u00e9ben ez van a szodomita fot\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt.
\nSontag a M\u00e1sok szenved\u00e9se c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben element\u00e1ris er\u0151vel mutatta be a h\u00e1bor\u00fas a megal\u00e1ztat\u00e1sok, a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s az emberi szenved\u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, 2004-es cikk\u00e9ben pedig a kor\u00e1bbi katonai, politikai \u00e9s faji atrocit\u00e1sok legfrissebb \u00e9s minden kor\u00e1bbin\u00e1l sz\u00e9gyenteljesebb fejezetek\u00e9nt \u00edrta le az abu ghraibi fot\u00f3kat. S\u0151t meggy\u0151z\u0151en \u00e9rvet amellett, hogy a k\u00ednz\u00e1sok \u00e9s a szexu\u00e1lis b\u0171ntettek k\u00f6zvetlen vizu\u00e1lis \u00e9s ideol\u00f3giai el\u0151zm\u00e9nyeit nem is annyira a h\u00e1bor\u00fas fotogr\u00e1fia jelentette, hanem a Ku-Klux-Klan tev\u00e9kenys\u00e9ge, a faji alapokon megideologiz\u00e1lt lincsel\u00e9sekkel. A lincsel\u00e9sekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fotogr\u00e1fi\u00e1kon l\u00e1that\u00f3k ugyanis az amerikai b\u00f6rt\u00f6n\u0151r\u00f6kh\u00f6z hasonl\u00f3an, fesztelen\u00fcl, felszabadultan \u00e9s diadalittasan mosolyg\u00f3 feh\u00e9r f\u00e9rfiak \u00e1ldozataik t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. De Sontag tov\u00e1bb is megy, az emberi testekb\u0151l \u00e9p\u00edtett szodomita \u201eg\u00fal\u00e1k\u201d kapcs\u00e1n az okkult di\u00e1ksz\u00f6vets\u00e9gek beavat\u00e1si szertart\u00e1sait is felid\u00e9zi. K\u00f6vetkeztet\u00e9se egy\u00e9rtelm\u0171en az, hogy az abu ghraibi k\u00ednz\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt az er\u0151szak legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb form\u00e1it \u00e9lvezeti cikk\u00e9nt fogyaszt\u00f3 amerikai t\u00e1rsadalom romlotts\u00e1ga \u00e1ll. Ez k\u0151kem\u00e9ny, politikailag orient\u00e1lt kult\u00farakritika, de Judith Butler szerint m\u00e9g ez sem el\u00e9g. Butler egyet\u00e9rt Sontaggal, hogy nem a fotogr\u00e1fia a l\u00e9nyeg, hanem maga az embertelen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d, de az okok tekintet\u00e9ben tov\u00e1bb megy. Michel Foucault, Jacques Derrida \u00e9s Gayatri Chakravorty Spivak nyom\u00e1n azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az alapvet\u0151 emberi jogok megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben a korm\u00e1nyzatot is komoly felel\u0151ss\u00e9g terheli, hiszen a foglyok jogfoszt\u00e1s\u00e1val t\u00f6rv\u00e9nyes lehet\u0151s\u00e9get kaptak a b\u00f6rt\u00f6n\u0151r\u00f6k arra, hogy \u00e1llatk\u00e9nt kezelj\u00e9k a fogva tartott \u00e9s eln\u00e9m\u00edtott, faji \u00e9s ideol\u00f3giai \u00e9rtelemben is al\u00e1vetett (subaltern) embert\u00e1rsaikat. A Foucault-f\u00e9le \u201ement\u00e1lis korm\u00e1nyzat\u201d (governmentality)[29] fals szerep\u00e9nek hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1n t\u00fal Butler a k\u00e9pek \u00e1ltal keltett felh\u00e1borod\u00e1s kapcs\u00e1n a szexu\u00e1lis megal\u00e1z\u00e1s t\u00edpus\u00e1t is l\u00e9nyegesnek tartja, \u00e9s kiemeli, hogy a k\u00e9pek undor\u00edt\u00f3s\u00e1g\u00e1ban a homoszexu\u00e1lis aktusok \u201eszimul\u00e1l\u00e1sa\u201d is l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszik.[30]
\nButler \u00e9s Sontag \u00edr\u00e1sai igen r\u00e9szletesen felv\u00e1zolj\u00e1k az abu ghraibi testi \u00e9s lelki pokolhoz vezet\u0151 utat, az amerikai katon\u00e1k ideol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t, akik meglep\u0151 k\u00f6z\u00f6nnyel \u00e9s szarkazmussal egyar\u00e1nt \u201ereflekt\u00e1lnak\u201d a meleg \u00e9s a rasszista szubkult\u00far\u00e1k k\u00e9pi toposzaira, de mindezt amerikai katonak\u00e9nt teszik, \u00e9s a legborzaszt\u00f3bb tal\u00e1n az, hogy igaz\u00e1b\u00f3l \u201eviccel\u0151dnek\u201d, par\u00f3di\u00e1kat mutatnak be a digit\u00e1lis kamera \u00e9s a pornogr\u00e1f website sz\u00e1m\u00e1ra. Az igazi \u0151r\u00fclet az, hogy a felv\u00e9telek sz\u00e1mukra val\u00f3ban \u201ecsak\u201d k\u00e9pek, az eladhat\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt megrendezett k\u00ednz\u00e1sok. A Watching Babylonban Mirzoeff nem v\u00e9letlen\u00fcl helyezte \u00e9rvel\u00e9se centrum\u00e1ba a k\u00e9pek devalv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, ki\u00fcresed\u00e9s\u00e9t. Tal\u00e1n maga Debord se gondolta volna, hogy a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e1rsadalom legnagyobb \u00e1tka az, hogy a k\u00e9pek \u00f6z\u00f6ne egy id\u0151 ut\u00e1n a k\u00e9pek hatalm\u00e1nak meggyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9hez fog vezetni. A referencia h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa, \u00e9s a k\u00e9pek \u201etestetlen\u00edt\u00e9se\u201d (disembodied images) pedig akkor \u00fct vissza elemi er\u0151vel, ha a k\u00e9pek vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9l\u0151k a val\u00f3s\u00e1got is a k\u00e9pek alapj\u00e1n hozz\u00e1k l\u00e9tre. Az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fanak voltak val\u00f3s c\u00e9ljai, amiket a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g k\u00f6nt\u00f6s\u00e9be b\u00fajtatva lehetett a legjobban eladni a n\u00e9pnek, bizonyos tekintetben m\u00e9g a WTC elleni terrort\u00e1mad\u00e1sban is \u201ecsak\u201d csap\u00e1sm\u00e9r\u0151 eszk\u00f6z volt a k\u00e9p, az abu ghraibi k\u00ednz\u00e1sok sor\u00e1n azonban az eszk\u00f6zb\u0151l c\u00e9l lett, \u00e9s ha m\u00e1r nem lehet g\u00e1tat szabni felhaszn\u00e1l\u00e1suknak, akkor legal\u00e1bb valahogy azt az \u00f6ntelt \u00e9s b\u00e1rgy\u00fa vigyort le k\u00e9ne t\u00f6r\u00f6lni Charles Graner arc\u00e1r\u00f3l. Ha Foucaultnak \u00e9s Butlernek igaza van, akkor van olyan hatalom, ami erre k\u00e9pes lehet, ha nincs, akkor itt az ideje, hogy lesz\u00e1moljunk b\u00e1rmif\u00e9le purgat\u00f3rium ill\u00fazi\u00f3j\u00e1val.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

[1] Err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l b\u0151vebben: Douglas Kellner: Media Spectacle And The Crisis Of Democracy: Terrorism, War, And Election Battles. Paradigm, London, 2005. Magyarul: Szab\u00f3 S\u00e1ra: Katasztr\u00f3famaraton avagy \u201ea t\u00e9nyek gigantikus elkend\u0151z\u00e9se\u201d. M\u00e9diakutat\u00f3, 2004\/t\u00e9l
\n[2] Bruno Latour: What is Iconoclash? Or is There a World Beyond the Image Wars? In: Bruno Latour \u2013 Peter Weibel: Iconoclash. Beyond the Image Wars in Science, Religion, and Art. MIT Press, Cambridge, 2002. 14-37.
\n[3] Latour am\u00fagy a \u201ek\u00e9ptagad\u00e1s\u201d \u00f6t t\u00edpus\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg: (1) az emberek elleneznek minden fajta k\u00e9pet, (2) az emberek a k\u00e9pek kimerev\u00edt\u00e9s\u00e9t ellenzik, nem a k\u00e9peket, (3) az emberek nem ellenzik a k\u00e9peket \u00e1ltal\u00e1ban, csak az ellenfeleik k\u00e9peit, (4) az emberek \u00e9sz n\u00e9lk\u00fcl rombolj\u00e1k a k\u00e9peket, (5) az emberek egyszer\u0171en csak emberek: kig\u00fanyolj\u00e1k a k\u00e9prombol\u00f3kat \u00e9s a k\u00e9pim\u00e1d\u00f3kat is.
\n[4] Az abu ghraibi k\u00e9peknek \u00f3ri\u00e1si az irodalma. Bevezet\u0151\u00fcl: Karen J. Greenberg \u2013 Joshua L. Dratel: The Torture Papers: The Road to Abu Ghraib. Cambridge University Press, Cambridge, 2005.
\n[5] Arr\u00f3l, hogy mik\u00e9nt l\u00e9pett be a popul\u00e1ris \u00e9s a magas kult\u00far\u00e1ba az egyik abu ghraibi k\u00e9p (a \u201emegfesz\u00edtett csukly\u00e1s fogoly k\u00e9pe, akib\u0151l elektrosokkra utal\u00f3 dr\u00f3tok \u201el\u00f3gtak ki\u201d) l\u00e1sd: Nathan Roger: Abu Ghraib Prisoner Abuse. Threatening Electrocution and the Making of an Iconic Image. (2007) Bath PSA Conference Paper, www.psa.ac.uk\/2007\/pps\/Roger.pdf
\n[6] A \u201ek\u00e9pek hatalm\u00e1nak\u201d kiterjedt diskurzus\u00e1hoz l\u00e1sd: David Freedberg: The Power of Images. Studies in the History and Theory of Response. University of Chicago Press, Chicago, 1989. illetve leg\u00fajabban a kl\u00f3noz\u00e1s \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyterrorizmus tapasztalataira \u00e9p\u00edtve: W. J. T. Mitchell: What Do Pictures Want? The Lives and Loves of Images. University of Chicago Press, Chicago, 2005.
\n[7] Persze m\u00e1r az egyik els\u0151 k\u00f6nyv az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00far\u00f3l felh\u00edvta a figyelmet arra, hogy Kuvaitban nem igaz\u00e1n \u201efelszabad\u00edt\u00f3\u201d h\u00e1bor\u00fa folyt. V.\u00f6.: Douglas Kellner: The Persian Gulf TV War. Westview Press, Boulder, 1992.
\n[8] Szabad ford\u00edt\u00e1sban (mivel minden sz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9gteljes): A m\u00e1sik szenved\u00e9s\u00e9nek tekintet\u00e9ben. Magyarul: Susan Sontag: A szenved\u00e9s k\u00e9pei. (2003) Ford\u00edtotta: Kom\u00e1romy Rudolf. Eur\u00f3pa, Budapest, 2004., illetve Judith Butler queer \u00e9s posztkolonialista n\u00e9z\u0151pont\u00fa kritik\u00e1ja a k\u00f6nyvr\u0151l: Photography, War, Outrage. PMLA, 120, 2005\/3. 822-827.
\n[9] Suhail Malik: Fucking Straight Death Metal. Journal of Visual Culture, 5, 2006\/1. 107-112. Az \u00edr\u00e1s egy tematikus blokk r\u00e9szek\u00e9nt jelent meg: Suhail Malik: The War in Iraq and Visual Culture, Journal Of Visual Culture, 5, 2006\/1. 81-118.
\n[10] Ehhez tov\u00e1bbi adal\u00e9kokkal szolg\u00e1l Michael Moore Fahrenheit 9\/11 c\u00edm\u0171 filmje.
\n[11] Jean Baudrillard: Pornographie de la guerre. Liberation, 2004. m\u00e1jus 19.
\n[12] Judith Butler: Precarious Life. The Power of Mourning and Violence. Verso, New York, 2004., illetve Susan Sontag: A m\u00e1sok megk\u00ednz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ford\u00edtotta: Vitai Gergely. \u00c9let \u00e9s Irodalom, 48, 2004\/23.
\n[13] A virtu\u00e1lis h\u00e1bor\u00fa k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd: James Der Derian: Virtous War. Mapping the Military-Industrial-Media-Entertainment Network. Westview Press, New York, 2001.
\n[14] Perry Smith: How CNN Fought the War. Birch Lane Press, New York, 1991. A be\u00e1gyazott riporterek munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g \u201eobjekt\u00edv\u201d bemutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l: Robert Wiener: Live From Bhagdad. Gathering News at Ground Zero. Dubleday, New York, 1992. Az akkoriban form\u00e1l\u00f3d\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00fara szempontj\u00e1b\u00f3l \u2013 ink\u00e1bb a politikai \u00e9s ideol\u00f3giai, mintsem az episztemol\u00f3giai \u00e9s technol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekre koncentr\u00e1lva \u2013 l\u00e1sd: W. J. T. Mitchell: From CNN to JFK. In: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations. University of Chiago Press, Chicago, 1994. 397-416.
\n[15] A h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa persze nem az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00faban kezd\u0151d\u00f6tt. Ehhez l\u00e1sd a k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s a h\u00e1bor\u00fas technol\u00f3gi\u00e1k \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9t Friedrich Kittlert\u0151l: Optikai m\u00e9diumok. (1999) Ford\u00edtotta: Kelemen P\u00e1l. R\u00e1ci\u00f3, Budapest, 2005. De az is elgondolkodtat\u00f3, hogy szimul\u00e1ci\u00f3, \u00e9s a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1ja csak az 1980-as \u00e9vekben tette lehet\u0151v\u00e9 egy virtu\u00e1lis \u2013 Virilio kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u2013 k\u00e9perny\u0151-h\u00e1bor\u00fa (angolul Virilio a Desert Storm \u201ehelyett\u201d \u00edr Desert Screen-t) kivitelez\u00e9s\u00e9t. V.\u00f6: Paul Virilio: L\u2019Ecran du desert: chroniques de guerre. Galil\u00e9e, Paris, 1991. Magyarul: H\u00e1bor\u00fa \u00e9s telev\u00edzi\u00f3. A 304-es partszakaszn\u00e1l elt\u0171nt katona eml\u00e9k\u00e9re. Ford\u00edtotta: \u00c1d\u00e1m Anik\u00f3. Magus Design Studio, Budapest, 2003.
\n[16] Baudrillard term\u00e9szetesen nem azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy nem t\u00f6rt\u00e9ntek h\u00e1bor\u00fas cselekm\u00e9nyek, vagy val\u00f3s katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s trag\u00e9di\u00e1k, hanem azt, hogy az, amit a m\u00e9di\u00e1n kereszt\u00fcl l\u00e1ttunk \u00e9s megtapasztaltunk az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fab\u00f3l csup\u00e1n annak szimul\u00e1kruma volt. Egyfajta hiperre\u00e1lis koll\u00e1zs a val\u00f3s\u00e1g egyes elemib\u0151l \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l alkotott reprezent\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l. V.\u00f6.: Jean Baudrillard: The Gulf War Did Not Take Place. Indiana University Press, Bloomington, 1995. (A k\u00f6tet a szerz\u0151 1991-es Liberation-ban publik\u00e1lt \u00edr\u00e1saib\u00f3l \u00e1llt \u00f6ssze.)
\n[17] Jean Baudrillard: L\u2019esprit du terrorisme. Le Monde, 2001. november 2.
\n[18] Guy Debord: A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma. (1967) Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s. Balassi \u2013 Tart\u00f3shull\u00e1m, Budapest, 2006.
\n[19] L\u00e9nyeg\u00e9ben a Baudrillard-i \u2013 plusz egy kis Debord, egy kis Foucault, egy kis \u017di\u017eek \u2013 nyomvonalon halad W. J. T. Mitchell elemz\u00e9se is azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy \u0151 \u2013 sz\u00e1momra egy kiss\u00e9 indokolatlanul \u2013 retorikai alapokon (\u201ethe evil twin\u201d) \u00f6sszekapcsolja a kl\u00f3noz\u00e1s \u00e9s a terrorizmus jelens\u00e9gcsoporjait: Vital signs \/ Cloning Terror. In: Mitchell 2005. 5-27.
\n[20] Slavoj \u017di\u017eek: Isten hozott a val\u00f3 sivatag\u00e1ban. Gondolatok a WTC mer\u00e9nylettel kapcsolatban. (2001) Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s. http:\/\/www.c3.hu\/~ligal\/ManaZizek2.htm
\n[21] E jelens\u00e9g kit\u0171n\u0151 kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti szcen\u00edroz\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1sd: Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: Az al-Kaida Hollywoodba megy. \u00c9let \u00e9s Irodalom, 47, 2003\/11.
\n[22] Retort (Iain Boal, T. J. Clark, Joseph Matthews, Michael Watts): Afflicted Powers. Capital and Spectacle in a New Age of War. Verso, London, 2005. A k\u00f6nyv els\u0151 fejezete m\u00e1r kor\u00e1bban megjelent (Afflicted Powers. The State, the Spectacle and September 11. New Left Review, 27, 2004\/may-june) \u00e9s komoly vit\u00e1kat kavart.
\n[23] Guy Debord: Comments on the Society of the Spectacle. Verso, London, 1988.
\n[24] Antonio Negri \u2013 Michael Hardt: Empire. Harvard University Press, Harvard, 2000. A k\u00f6tet nyom\u00e1n a kor\u00e1bbi postcolonial studies is \u00faj ir\u00e1nyvonalat l\u00e1tszik felvenni. Legal\u00e1bbis erre utal a Kathleen Wilson \u00e1ltal kigondolt \u00e9s gr\u00fcndolt critical imperial studies, amely a gender \u00e9s a subaltern diskurzus sz\u00e1lait fonja egybe a globaliz\u00e1ci\u00f3-kritika jelens\u00e9geivel. V.\u00f6.: Kathleen Wilson: Old Imperialism and New Imperial Histories. Rethinking the History of the Present. Radical History Review, 95, 2006\/spring, 211-234.
\n[25] Negri \u00e9s Hardt k\u00f6nyv\u00e9nek bevezet\u0151 fejezete \u2013 t\u00f6bb az iraki h\u00e1bor\u00fara vonatkoz\u00f3 fontos sz\u00f6veggel egyetemben \u2013 Erhardt Mikl\u00f3s ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban magyarul is olvashat\u00f3 a manamana site-j\u00e1n: http:\/\/www.c3.hu\/~ligal\/ManaBirodalom.html
\n[26] Antonio Negri \u2013 Michael Hardt: Multitude. War and Democracy in the Age of Empire. Penguin, New York, 2004. Negri \u00e9s Hardt \u201e\u00faj imperializmus\u201d koncepci\u00f3j\u00e1nak \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9hez \u00e9s kritik\u00e1j\u00e1hoz l\u00e1sd: Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s: Isten hozta Mr. Bush. \u00c9let \u00e9s Irodalom, 2005. \u00e1prilis 25.
\n[27] Nicholas Mirzoeff: Invisible Empire. Visual Culture, Embodied Spectacle, and Abu Ghraib. Radical History Review, 95, 2006\/spring, 21-44.
\n[28] Nicholas Mirzoeff: Watching Babylon. The War in Iraq and Global Visual Culture. Routledge, New York, 2005.
\n[29] Michel Foucault: \u201eKorm\u00e1ny-f\u0151vel\u201d gondolkodni. (1978) In: Michel Foucault: Nyelv a v\u00e9gtelenhez. Latin bet\u0171k, Debrecen, 2000. 287-305. illetve Judith Butler: Indefinite Detention. In: Precarious Life. The Power of Mourning and Violence. Verso, New York, 2004.
\n[30] Az abu ghraibi fot\u00f3k gender illetve queer szempontok szerinti t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1hoz, illetve Sontag \u00e9s Butler kritik\u00e1j\u00e1nak ismertet\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd: Alexandra Murphy: The Missing Rhetoric of Gender in Responses to Abu Ghraib. Journal of International Women\u2019s Studies, 8, 2007\/2. 20-34.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Sivatagi Vihart\u00f3l a h\u00e1bor\u00fas porn\u00f3ig Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor \u201eFelt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl egy\u00fctt \u00e9rzek a szeptember 11-ei mer\u00e9nylet \u00e1ldozataival, de ez sem ment fel a k\u00f6teless\u00e9g al\u00f3l, hogy hangosan kimondjam: nem hiszem, hogy ebben a b\u0171nt\u00e9nyben b\u00e1rki is b\u0171ntelen volna, politikai \u00e9rtelemben.\u201d Jacques Derrida [1] \u201eVal\u00f3j\u00e1ban Amerika saj\u00e1t mag\u00e1t \u00fcltette villamossz\u00e9kbe.\u201d Jean Baudrillard [2] Tal\u00e1n a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13549"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13549"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13549\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39954,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13549\/revisions\/39954"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13549"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13549"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13549"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}