{"id":13551,"date":"2009-01-05T12:32:41","date_gmt":"2009-01-05T11:32:41","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13551"},"modified":"2021-12-30T20:41:47","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:47","slug":"pokolkep","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/pokolkep\/","title":{"rendered":"Pokolk\u00e9p"},"content":{"rendered":"

Szab\u00f3 Dezs\u0151 Time Bomb c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hor\u00e1nyi Attila <\/strong><\/p>\n

\"pokolgep1\"<\/p>\n

Szab\u00f3 Dezs\u0151 munk\u00e1it a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 posztfotografikus helyzet\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben szok\u00e1s v\u00e9giggondolni. Abb\u00f3l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l teh\u00e1t, amely m\u00e9lys\u00e9gesen szkeptikus a kamer\u00e1k \u00e1ltal r\u00f6gz\u00edtett l\u00e1tv\u00e1nyok hiteless\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban. Szab\u00f3 k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t ebb\u0151l a szempontb\u00f3l az adja, hogy \u0151 szkepszis\u00e9t nem a (digit\u00e1lisan k\u00e9sz\u00edtett) k\u00e9pek, hanem az anal\u00f3g kamera el\u00e9 t\u00e1rul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1val, manipul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1val demonstr\u00e1lja: maketteket k\u00e9sz\u00edt \u00e9s ezeket fotograf\u00e1lja le \u00fagy, hogy az elk\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pen el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en a val\u00f3s\u00e1g (\u00e9s nem egy makett) m\u00e1s\u00e1nak tekintj\u00fck, \u00e9s csak alaposabb n\u00e9z\u00e9s ut\u00e1n d\u00f6bben\u00fcnk r\u00e1, hogy \u201eegy ill\u00fazi\u00f3 \u00e1ldozatai lett\u00fcnk.\u201d Ez\u00e1ltal Szab\u00f3 mintha azt is k\u00e9rdezn\u00e9: \u201eMi\u00e9rt, mikor nem vagyunk a f\u00e9nyk\u00e9p ill\u00fazi\u00f3j\u00e1nak \u00e1ldozatai?\u201d
\nSzab\u00f3 k\u00e9peinek m\u00e1sik szok\u00e1sos elemz\u00e9si keret\u00e9t a vizu\u00e1lis kult\u00fara jelenti, hiszen azokon viszontl\u00e1tjuk napjaink m\u00e9dia-kult\u00far\u00e1j\u00e1nak ikonikus l\u00e1tv\u00e1nyait: rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1kat, b\u0171n\u00fcgyi helysz\u00edneket \u00e9s hurrik\u00e1nokat, f\u00f6ldreng\u00e9seket \u00e9s nationalgeographicokat. Ezzel r\u00e1ad\u00e1sul a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1iban j\u00e1ratlan, alkalmi k\u00e9pn\u00e9z\u0151nek is lehet\u0151s\u00e9get ad a munk\u00e1iba val\u00f3 bekapcsol\u00f3d\u00e1sra, hiszen ezeket a l\u00e1tv\u00e1nyokat mindenki \u00e9rti, de legal\u00e1bbis mindenki l\u00e1tta m\u00e1r. Nem biztos, hogy mindenki eljut oda, hogy egy katasztr\u00f3fa Spektrum-t\u00e9v\u00e9b\u0151l megismert k\u00e9p\u00e9t \u00f6sszek\u00f6tve Szab\u00f3 fotogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1val a k\u00e9tfajta lek\u00e9pez\u00e9si\/k\u00e9pteremt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1st is \u00f6sszek\u00f6sse, illetve k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit sz\u00e1mba vegye \u2013\u2013 de ez nem is biztos, hogy baj. Vel\u00e1zquez Las Meninasa is n\u00e9zhet\u0151 an\u00e9lk\u00fcl, hogy a n\u00e9z\u0151 tudat\u00e1ban lenne annak, hogy e festm\u00e9nyen a klasszikus reprezent\u00e1ci\u00f3 strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak reprezent\u00e1l\u00e1s\u00e1t l\u00e1tja. Sokan sokf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9rtj\u00fck\/haszn\u00e1ljuk (\u00e9rtett\u00fck\/haszn\u00e1ltuk) a m\u0171alkot\u00e1sokat, \u00e9s Szab\u00f3 tov\u00e1bbi \u00e9rdeme, hogy olyanokat is k\u00e9pes haszn\u00e1l\u00f3i k\u00f6r\u00e9be vonni, akik szok\u00e1sosan nem m\u0171v\u00e9szet-fogyaszt\u00f3k.
\nE szok\u00e1sos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek Szab\u00f3 leg\u00fajabb, Time Bomb c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatban is m\u0171k\u00f6dtethet\u0151ek; ezek r\u00e9szletesebb kifejt\u00e9se helyett azonban ebben az \u00edr\u00e1sban n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sik szemponttal szeretn\u00e9k foglalkozni. Egyfel\u0151l Szab\u00f3 Dezs\u0151 most ki\u00e1ll\u00edtott sorozata az eddigi makett-k\u00e9pek k\u00f6z\u00fcl a leger\u0151szakosabb \u00e9s \u2013 ett\u0151l tal\u00e1n nem f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 a legrealisztikusabb is. M\u00e1sfel\u0151l tal\u00e1n ezekkel a k\u00e9pekkel \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00f6ssze\u00e9gett embert \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fotogr\u00e1fi\u00e1val \u2013 kapcsolatban v\u00e1lik legnyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 Szab\u00f3 fest\u0151-h\u00e1ttere: m\u00faltja (hiszen eredetileg fest\u0151 szakon v\u00e9gzett a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetemen) \u00e9s jelene. V\u00e9g\u00fcl \u00e9rdemes lesz tal\u00e1n felvetni azt is, hogy ha e k\u00e9t-h\u00e1rom szempontban igazam van, akkor annak mi a k\u00f6vetkezm\u00e9nye a technikai k\u00e9p-centrikus vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\n

\"pokolgep2\"<\/p>\n

Az, hogy a Time Bomb-sorozat a m\u0171v\u00e9sz eddig elk\u00e9sz\u00edtett leger\u0151szakosabb k\u00e9peib\u0151l \u00e1ll, nem egyszer\u0171en az\u00e9rt van, mert kor\u00e1bbi k\u00e9pein nem \u00e1br\u00e1zolt er\u0151szakot. Ez term\u00e9szetesen igaz, hiszen mind a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 katasztr\u00f3fa-k\u00e9pekr\u0151l, mind a b\u0171nt\u00e9nyek helysz\u00edneir\u0151l k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pekr\u0151l hi\u00e1nyzik az er\u0151szak: az ut\u00f3bbiakon is legfeljebb az er\u0151szak nyomait (v\u00e9rt\u00f3cs\u00e1kat vagy \u00e9ppen v\u00e9rrel telt k\u00e1dat) l\u00e1thatni, mag\u00e1t az er\u0151szakot nem. E tekintetben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a Time Bomb: amint arra Jokesz Antal egy besz\u00e9lget\u00e9sben felh\u00edvta a figyelmemet, a sorozatot nyit\u00f3 p\u00e1r-k\u00e9p a robban(t)\u00e1s pillanat\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja, \u00e9s ez, teh\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s folyamat\u00e1ban val\u00f3 r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, eddig hi\u00e1nyzott Szab\u00f3 k\u00e9peib\u0151l. \u00c1m nem ez \u2013 az \u00e1br\u00e1zolt l\u00e1tv\u00e1ny \u2013 a legfontosabb oka a k\u00e9pek er\u0151szakoss\u00e1g\u00e1nak: enn\u00e9l j\u00f3val fontosabb az, hogy valamik\u00e9ppen az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s maga is er\u0151szakoss\u00e1 v\u00e1lt. A nyit\u00f3 k\u00e9pp\u00e1ron k\u00edv\u00fcl nincsen egyetlen n\u00e9gyzetcentim\u00e9tere sem a k\u00e9peknek, amelyet ne v\u00e9r, por, \u00fcvegszil\u00e1nk vagy f\u00e9mdarab uralna, vagyis nincsen egyetlen r\u00e9szlet sem, ahol szem\u00fcnk megnyugodhatna. A romok hat\u00e1s\u00e1nak intenzit\u00e1s\u00e1t fokozza, hogy a nyit\u00f3 k\u00e9pp\u00e1ron k\u00edv\u00fcl egyetlen nagyobb teret l\u00e1ttat\u00f3 k\u00e9p van, az \u00f6sszes t\u00f6bbi k\u00f6zeli, vagy \u00e9ppen csak egyetlen r\u00e9szletre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 felv\u00e9tel. M\u00e1rpedig a t\u00f6r\u00f6tt \u00fcveg, az \u00e9gett f\u00e9m, a v\u00e9res pap\u00edr t\u00f6r\u00f6tt \u00fcvegnek, \u00e9gett f\u00e9mnek, v\u00e9res pap\u00edrnak n\u00e9z ki \u2013\u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a val\u00f3s\u00e1g vagy egy makett r\u00e9szletek\u00e9nt l\u00e1tjuk. \u00c9s ez az \u2013 egyik \u2013 oka annak, hogy a Time Bomb j\u00f3val realisztikusabbnak t\u0171nik a kor\u00e1bban megszokottakn\u00e1l. M\u00edg a kor\u00e1bbi k\u00e9peken \u00e1ltal\u00e1ban t\u00e1rgyak (\u00e9s n\u00e9ha emberek) csoportjait \u2013 \u00e9s \u00edgy egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonyait \u2013 l\u00e1ttuk a t\u00e9rben, \u00e9s ez szinte soha nem tudott nem-makettk\u00e9nt is kin\u00e9zni (hogy mikor mennyire l\u00e1tszott makettnak, azt a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1tos, sorozatonk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3 megfontol\u00e1sai alapvet\u0151en befoly\u00e1solt\u00e1k), addig most alig l\u00e1tunk eg\u00e9sz t\u00e1rgyat (aut\u00f3t), egyn\u00e9l t\u00f6bbet pedig csak egyszer, hi\u00e1nyzik a klasszikus \u00e9rtelemben vett h\u00e1tt\u00e9r is, \u00e9s \u00edgy hi\u00e1nyoznak azok a viszony\u00edt\u00e1si pontok, amelyek a makettszer\u0171s\u00e9g felismer\u00e9s\u00e9t seg\u00edten\u00e9k. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s er\u0151szakoss\u00e1g\u00e1t (\u00e9s realisztikuss\u00e1g\u00e1t) teh\u00e1t a n\u00e9z\u0151pont t\u00e1rgy-k\u00f6zelis\u00e9ge, egyter\u0171s\u00e9ge, a fizikai t\u00e1vols\u00e1g-tart\u00e1s hi\u00e1nya okozza. Ez ut\u00f3bbi r\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 a szellemi \u00e9s \u00e9rzelmi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1nak jelek\u00e9nt is: a k\u00e9pek \u2013 az az ember \u00e9rz\u00e9se \u2013 mintha egy element\u00e1ris sokkb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek volna.
\nAz im\u00e9nt er\u0151szakoss\u00e1g \u00e9s realisztikus hat\u00e1s \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak egyik ok\u00e1t a viszony\u00edt\u00e1si pontok hi\u00e1ny\u00e1ban tal\u00e1ltam meg. Egy m\u00e1sik ok \u2013 \u00e9s ennek paradigmatikus p\u00e9ld\u00e1ja az elszenesedett ember \u201e\u00e9letnagys\u00e1g\u00fa\u201d k\u00e9pe \u2013 az iszonyat megfigyelhetetlens\u00e9ge. Ezen azt \u00e9rtem, hogy a h\u00fasbav\u00e1g\u00f3 iszonyat l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t \u2013 \u00e9ppen iszonyatoss\u00e1ga miatt \u2013 k\u00e9ptelens\u00e9g elemz\u0151 m\u00f3don megfigyelni, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen Szab\u00f3 k\u00e9pe eset\u00e9ben a realisztikuss\u00e1g pr\u00f3b\u00e1ja (az \u00f6sszevet\u00e9s) els\u0151sorban a k\u00e9pzeletre kell hogy hagyatkozz\u00e9k. A k\u00e9pzeletnek viszont sokszor el\u00e9g a m\u00e9goly absztrakt utal\u00e1s is ahhoz, hogy elsz\u00f6rnyedjen a l\u00e1tv\u00e1ny (alig-l\u00e1tott \/ elk\u00e9pzelt) iszonyata felett. Tal\u00e1n ez magyar\u00e1zza azt a megd\u00f6bbent\u0151nek t\u0171n\u0151 v\u00e1laszt, amelyet arra felvet\u00e9semre, hogy a sorozatnak ez a legink\u00e1bb val\u00f3s\u00e1gh\u0171 k\u00e9pe, Szab\u00f3 Dezs\u0151 adott, amikor a l\u00e1tv\u00e1ny absztrakts\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a hullak\u00e9nt megjelen\u0151 gyurmadarab megform\u00e1lts\u00e1g\u00e1nak esetlegess\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9lt.<\/p>\n

\"pokolgep3\"<\/p>\n

Ez a megjegyz\u00e9s ugyanakkor egy m\u00e1sik \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben is sokatmond\u00f3. A gyurmadarab megform\u00e1lts\u00e1ga, megform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak (id\u0151ben zajl\u00f3) aktusa ugyanis a makett-k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek egy olyan aspektus\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet, amely eddig viszonylag elemz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl maradt. Az anyaghoz, a form\u00e1hoz, a megform\u00e1l\u00e1shoz \u00e9s a teremt\u00e9shez val\u00f3 viszonyra gondolok; arra, ami valamik\u00e9ppen mindig is a m\u0171v\u00e9szetcsin\u00e1l\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, \u00e9s nagyon gyakran elemi \u00f6r\u00f6m\u00e9t jelentette. Amint err\u0151l bevezet\u0151mben m\u00e1r \u00edrtam, Szab\u00f3 makett-k\u00e9peit a (poszt)fotografikus lek\u00e9pez\u00e9s \u00e9s megjelen\u00edt\u00e9s kritik\u00e1jak\u00e9nt, illetve a kort\u00e1rsi (els\u0151sorban medi\u00e1lis) vizu\u00e1lis kult\u00fara komment\u00e1rjak\u00e9nt szok\u00e1s n\u00e9zni, \u00e9s nem alaptalanul. \u00c1m a (poszt)fotografikus \u00e9s medi\u00e1lis k\u00e9pek anyagtalans\u00e1ga \u00e9s k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00fck (legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lagos) pillanatnyis\u00e1ga fel\u0151l alig l\u00e1that\u00f3 a l\u00e1tv\u00e1ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek, (vagy mint paradigmatikus p\u00e9ld\u00e1nkban) az anyag meggy\u00far\u00e1s\u00e1nak folyamata, v\u00e9gs\u0151 soron a k\u00e9p teremt\u00e9s\u00e9nek aktusa. M\u00e1rpedig ez legal\u00e1bb annyira alapmozzanata Szab\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, mint a fotogr\u00e1fia m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kritikai vizsg\u00e1lata: j\u00f3l mutatja ezt a m\u0171vek form\u00e1tum\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa, amellyel Szab\u00f3 fotogr\u00e1fi\u00e1it a t\u00e1blak\u00e9pekhez k\u00f6zel\u00edti, ezzel utalva a (teremt\u0151 m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt felfogott) fest\u00e9szet trad\u00edci\u00f3j\u00e1ra. Arra a trad\u00edci\u00f3ra, amelyet \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171fajk\u00e9nt folytathatatlannak tart (Szab\u00f3 egyetemi \u00e9vei \u00f3ta fest monokr\u00f3m k\u00e9peket), \u00e1m amelyet \u2013 \u00e9ppen az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, a teremt\u00e9s v\u00e1gya ok\u00e1n \u2013 m\u0171k\u00f6dtetni akar. Innen n\u00e9zve teh\u00e1t Szab\u00f3 k\u00e9pei makettban \u00e9s fotogr\u00e1fi\u00e1ban megmutatott festm\u00e9nyek.
\nA festm\u00e9nyek (id\u0151ben zajl\u00f3) megform\u00e1l\u00e1sa ugyanakkor nemcsak az anyaghoz, de az \u00e1br\u00e1zolthoz val\u00f3 viszony probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t is mag\u00e1ban hordozza. Ha \u00fagy tetszik, egy arc megfest\u00e9s\u00e9ben nemcsak az anyaggal val\u00f3 materi\u00e1lis kapcsolat van jelen, de a megjelen\u0151 arccal val\u00f3 sokszor hosszadalmas foglalkoz\u00e1s is, az elid\u0151z\u00e9s az \u00e1br\u00e1zolt\/megteremtett arc r\u00e9szletei felett, a viszonyul\u00e1s annak saj\u00e1toss\u00e1gaihoz. De mit jelent mindez egy meg\u00e9gett emberi test eset\u00e9ben? Vagy m\u00e9g ki\u00e9lezettebben fogalmazva: mit jelent egy sz\u00e9tm\u00e1ll\u00f3 testet l\u00e9trehozni?
\nAk\u00e1rhogyan v\u00e1laszoljuk is meg e k\u00e9rd\u00e9st, annyi bizonyos, hogy ez a viszony alig k\u00e9pezi r\u00e9sz\u00e9t ugyanezen alak puszt\u00e1n fotografikus \/ medi\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek. Mint ahogy e viszony meg\u00e9rt\u00e9se sem k\u00e9pezi r\u00e9sz\u00e9t az els\u0151sorban fotografikus \u00e9s medi\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00fara-kutat\u00e1snak.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t