{"id":13562,"date":"2009-01-02T12:51:28","date_gmt":"2009-01-02T11:51:28","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13562"},"modified":"2021-12-30T20:41:44","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:44","slug":"a-mualkotas-a-bio-kibernetikus-reprodukcio-korszakaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-mualkotas-a-bio-kibernetikus-reprodukcio-korszakaban\/","title":{"rendered":"A m\u0171alkot\u00e1s a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban"},"content":{"rendered":"<p><strong>A m\u0171alkot\u00e1s a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban [1] <\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>W. J. T. Mitchell <\/strong><\/p>\n<p><em>\u201eMiel\u0151tt te megsz\u00fclett\u00e9l, a robotok nem \u00e1lmodtak, nem voltak v\u00e1gyaik\u201d \u2013 mondta tervez\u0151je David-nek, a robotfi\u00fanak.<br \/>\n(Stephen Spielberg: A.I. \u2013 Mesters\u00e9ges \u00e9rtelem) <\/em><\/p>\n<p>A k\u00e9pis\u00e9g, a k\u00e9pek \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 fordulat\u00e1hoz \u00e9rkezett korunkban: manaps\u00e1g a m\u00e9diumok \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken be\u00e1ll\u00f3 \u2013 \u00faj konstell\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati lehet\u0151s\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt a k\u00e9pek teremt\u00e9s\u00e9nek \u0151si m\u00edtosza, az intelligens organizmus mesters\u00e9ges, technikai eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 l\u00e9trehoz\u00e1sa. A genetikai \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes technol\u00f3gi\u00e1k \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa a spekulat\u00edv t\u0151ke \u00faj form\u00e1ci\u00f3ival a technikai fejleszt\u00e9s, a kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s \u00e9s a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltoztatta a cyber- \u00e9s bioteret (az organizmusok bels\u0151 szerkezet\u00e9t) \u2013 az uralom \u00faj form\u00e1ci\u00f3i megteremtik a t\u00e1rgyiass\u00e1g \u00e9s a territorialit\u00e1s \u00faj form\u00e1it. Stephen Spielberg az A.I. \u2013 Mesters\u00e9ges \u00e9rtelem c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben regisztr\u00e1lta is ezt a v\u00e1ltoz\u00e1st, t\u00f6rt\u00e9nete egy k\u00e9p megalkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, amely a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben egy \u201ev\u00e1gy-g\u00e9p\u201d. David, korunk Pinocchi\u00f3ja, \u00e1lmokkal, v\u00e1gyakkal \u00e9s egy l\u00e1that\u00f3an t\u00f6k\u00e9letesen kidolgozott emberi szubjektummal rendelkez\u0151 robotfi\u00fa. Arra programozt\u00e1k, hogy szeressen, \u00e9s hogy ig\u00e9nyelje a szeretetet. Az ig\u00e9ny azonban olyan megsz\u00e1llotts\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik benne \u2013 egy val\u00f3di, emberi \u201efi\u00fatestv\u00e9rrel\u201d kell versenyeznie \u00e9desanyja szeretet\u00e9\u00e9rt \u2013, hogy v\u00e9g\u00fcl vissza is utas\u00edtj\u00e1k, \u00e9s \u00e1rva lesz. A k\u00e9rd\u00e9sre, hogy mit is akarnak a k\u00e9pek, ez esetben nyilv\u00e1nval\u00f3 a v\u00e1lasz: azt akarj\u00e1k, hogy szeress\u00e9k \u0151ket \u00e9s \u201eval\u00f3ra v\u00e1lhassanak\u201d.<br \/>\nAz A.I. zsenialit\u00e1sa nem a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben rejlik, amely tele van val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen \u00e9s ostoba pillanatokkal, hanem az \u00faj vil\u00e1gr\u00f3l, \u00e9s annak \u00faj objektumair\u00f3l kialak\u00edtott v\u00edzi\u00f3j\u00e1ban. David egy szeretetrem\u00e9lt\u00f3 \u00e9s minden tekintetben b\u0171b\u00e1jos kisfi\u00fa t\u00f6k\u00e9letesen fotog\u00e9n \u00e9s csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3 szimul\u00e1kruma. A filmes n\u00e9z\u0151pont arra b\u00e1tor\u00edt, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben azonosuljunk vele, \u00e9s megvess\u00fck az \u00e9desany\u00e1t, aki megtagadja \u0151t. Az anya-fi\u00fa \u00e9den \u00e9mely\u00edt\u0151en \u00e9desk\u00e9s fant\u00e1zi\u00e1ja (az \u00d6dipusz-komplexus ut\u00f3pisztikus megold\u00e1sa?) m\u00f6g\u00f6tt a m\u00e1solat r\u00e9m\u00fclete rejlik, az automatikusan el\u0151\u00e1ll\u00edtott t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00fcnkkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s, a rettenet, amelyet m\u00e9g egy robotfi\u00fa is \u00e9rz\u00e9kel, amikor megpillantja a gy\u00e1rt\u00f3szalagon saj\u00e1t hasonm\u00e1sait, akik arra v\u00e1rnak, hogy becsomagolj\u00e1k \u0151ket a kar\u00e1csonyi v\u00e1s\u00e1rra. Az A.I. fant\u00e1zi\u00e1ja \u00edgy egyfajta extr\u00e9m elt\u00falz\u00e1sa a k\u00eds\u00e9rtetiesnek, amikor is a r\u00e9gi, j\u00f3l ismert f\u00f3bia vagy babona meglep\u0151 m\u00f3don v\u00e1lik val\u00f3ra. Ez a fant\u00e1zia persze mindig is l\u00e9tezett att\u00f3l a pillanatt\u00f3l fogva, hogy v\u00f6r\u00f6s agyagb\u00f3l megteremtett\u00e9k \u00c1d\u00e1mot, hogy cin\u00f3berrel megfestett\u00e9k az els\u0151 rajzot, vagy hogy egyiptomi aranyb\u00f3l ki\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k az aranyborj\u00fat. Korunkban a mat\u00e9ria organikus \u00f6sszetev\u0151kb\u0151l \u00e1ll, proteinekb\u0151l, sejtekb\u0151l, DNS-molekul\u00e1kb\u00f3l, a megform\u00e1l\u00e1s \u00e9s az \u00f6nt\u00e9s folyamat\u00e1t pedig sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek vez\u00e9rlik. Ez a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 kora, amikor (felt\u00e9telez\u00e9sem szerint) a k\u00e9pek val\u00f3ban \u00e9letre kelnek, \u00e9s akarnak t\u0151l\u00fcnk valamit. Ami ezek ut\u00e1n k\u00f6vetkezik, az egy k\u00eds\u00e9rlet, hogy felv\u00e1zoljam a jelen pillanat s\u0171r\u0171 le\u00edr\u00e1s\u00e1t, \u00e9s sz\u00e1mba vegyek n\u00e9h\u00e1ny kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatot.<br \/>\nA biol\u00f3gia \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika forradalm\u00e1t a kett\u0151s spir\u00e1l \u00e9s a Turing-g\u00e9p k\u00e9pei illusztr\u00e1lj\u00e1k, ezek etikai \u00e9s politikai implik\u00e1ci\u00f3i rengeteg olyan \u00faj k\u00e9rd\u00e9st vetnek fel, amelyekre a m\u0171v\u00e9szetek, a hagyom\u00e1nyos humanista diszcipl\u00edn\u00e1k \u00e9s a racionalit\u00e1s felvil\u00e1gosult form\u00e1i nincsenek felk\u00e9sz\u00fclve. Mi \u00e9rtelme egy\u00e1ltal\u00e1n hum\u00e1numr\u00f3l besz\u00e9lni, amikor igaza van a Katherine Hayles-hez hasonl\u00f3 humanist\u00e1knak, amikor azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy poszthum\u00e1n korban \u00e9l\u00fcnk? [2] Mire j\u00f3 firtatni az \u00e9let \u00e9rtelm\u00e9nek fajs\u00falyos filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9seit, amikor l\u00e1tsz\u00f3lag el\u00e9rkezt\u00fcnk annak hat\u00e1r\u00e1hoz, hogy a metafizika klasszikus k\u00e9rd\u00e9seit technikai probl\u00e9m\u00e1kra \u00e9s k\u00e9miai folyamatokra reduk\u00e1ljuk, arra, amit Giorgio Agamben \u201epuszta \u00e9let\u201d-nek nevez? [3] \u00c9s mi a helyzet a hal\u00e1l \u0151si miszt\u00e9rium\u00e1val az agyhalottak, a korl\u00e1tlan ideig fenntarthat\u00f3 k\u00f3ma \u00e9s a szerv\u00e1t\u00fcltet\u00e9sek kor\u00e1ban? A hal\u00e1l m\u00e1r csak m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k \u00e9s \u00fcgyv\u00e9dek \u00e1ltal kezelhet\u0151 probl\u00e9ma? Mi a helyzet a tudom\u00e1nyos \u00e9s a technikai tud\u00e1s strukt\u00far\u00e1j\u00e1val? Logikailag igazolhat\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s felt\u00e9telez\u00e9sek k\u00e9szlet\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 csup\u00e1n, ami egy \u00f6nmag\u00e1t korrig\u00e1l\u00f3 diszkurz\u00edv rendszer? Vagy rejt\u00e9lyes k\u00e9pek, metafor\u00e1k \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1k t\u00e1rh\u00e1za, amelyek \u00e9lik a maguk \u00e9let\u00e9t, \u00e9s az abszol\u00fat racion\u00e1lis rendszer \u00e1br\u00e1ndj\u00e1t az ellen\u0151rizhetetlen mell\u00e9khat\u00e1sok \u00e9s a k\u00e1osz r\u00e9m\u00e1lm\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltoztatj\u00e1k? Milyen m\u00e9rt\u00e9kben tekinthet\u0151k a biol\u00f3gia \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika sz\u00e9les k\u00f6rben \u00fcnnepelt technikai fejleszt\u00e9sei maguk is mitikus projekci\u00f3knak \u00e9s szimpt\u00f3m\u00e1knak, nem pedig jelent\u0151s esem\u00e9nyeknek? \u00c9s mindenekel\u0151tt ki van abban a helyzetben, hogy reflekt\u00e1ljon ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre, vagy ink\u00e1bb mely diszcipl\u00edn\u00e1knak van meg ahhoz az eszk\u00f6zt\u00e1ra, hogy megv\u00e1laszolja ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket? K\u00e9rdezz\u00fck a m\u0171v\u00e9szeket vagy a filoz\u00f3fusokat, az antropol\u00f3gusokat vagy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket, vagy ink\u00e1bb forduljunk a cultural studieshoz hasonl\u00f3 hibrid k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek k\u00e9pvisel\u0151ihez? Vagy b\u00edzzuk r\u00e1 a genetikai tervez\u0151kre \u00e9s a hackerekre, hogy reflekt\u00e1ljanak munk\u00e1juk etikai \u00e9s politikai kontextus\u00e1ra? Vagy forduljunk a bioetik\u00e1nak nevezett \u00faj kutat\u00e1si ter\u00fclethez, amelynek m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez kevesebb pap\u00edr sz\u00fcks\u00e9ges, mint amennyit egy fodr\u00e1szt\u00f3l elv\u00e1runk, \u00e9s amelyet az a vesz\u00e9ly fenyeget, hogy be\u00e9p\u00fcl a vizsg\u00e1lt c\u00e9gek PR-r\u00e9szleg\u00e9be, vagy \u2013 mint George W. Bush bioetikai tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fclet\u00e9nek eset\u00e9ben \u2013 a reprodukci\u00f3s folyamatokkal szembeni legtradicion\u00e1lisabb kereszt\u00e9ny \u00e1jtatoss\u00e1g \u00e9s f\u00f3bia meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek terep\u00e9\u00fcl szolg\u00e1l? [4]<br \/>\nNincsenek vil\u00e1gos \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszaim ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre, vagy ink\u00e1bb ezekre a dialektikus t\u00e9zisekre, amelyeket Walter Benjamin 1935-\u00f6s manifesztuma (A m\u0171alkot\u00e1s a technikai sokszoros\u00edthat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban) alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtottam fel. Mindazon\u00e1ltal kijel\u00f6lhetek egy kutat\u00e1si c\u00e9lpontot: a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 koncepci\u00f3j\u00e1t. A k\u00e9rd\u00e9sek imm\u00e1ron a k\u00f6vetkez\u0151k lenn\u00e9nek: mi a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3? Mit tettek eddig evvel a koncepci\u00f3val a kritikai \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi gyakorlatban, \u00e9s mit lehet m\u00e9g kezdeni vele?<br \/>\nBio-kibernetika<br \/>\nA bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 \u2013 a legsz\u0171kebb \u00e9rtelemben v\u00e9ve \u2013 a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes technol\u00f3gia \u00e9s a biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok kombin\u00e1ci\u00f3ja, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a genetikai tervez\u00e9st \u00e9s a kl\u00f3noz\u00e1st. Egy j\u00f3val sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben azokra az \u00faj technikai m\u00e9diumokra \u00e9s gazdas\u00e1gi-politikai strukt\u00far\u00e1kra utal, amelyek \u00e1talak\u00edtj\u00e1k az \u00e9l\u0151 organizmusok k\u00f6rnyezet\u00e9t ezen a bolyg\u00f3n. A bio-kibernetika a t\u00f6k\u00e9letes kiborgok sz\u00e1m\u00e1ra kialak\u00edtott sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g grandi\u00f3zus terveit\u0151l az amerikai eg\u00e9szs\u00e9gklubok k\u00f6zismert k\u00e9p\u00e9ig \u00edvel, ahol elh\u00edzott, k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa fogyaszt\u00f3k izzadnak \u00e9s er\u0151lk\u00f6dnek, mik\u00f6zben a hozz\u00e1juk kapcsolt digit\u00e1lis monitorok mutatj\u00e1k az \u00e9letjeleiket \u00e9s statisztik\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtenek azokr\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a ledolgozott kal\u00f3ri\u00e1kra. Nem korl\u00e1toz\u00f3dik a feh\u00e9rk\u00f6penyes technikusokkal \u00e9s elektronikus eszk\u00f6z\u00f6kkel ben\u00e9pes\u00edtett r\u00e9gi v\u00e1g\u00e1s\u00fa laborat\u00f3riumokra, hanem mag\u00e1ba foglalja a forgalmas \u00e9s kaotikus sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes termin\u00e1lok, a puszt\u00edt\u00f3 v\u00edrusok \u00e9s a k\u00e9zt\u0151csatorna szindr\u00f3ma vil\u00e1g\u00e1t is.<br \/>\nAz\u00e9rt alkalmazom ink\u00e1bb a t\u00f6bb-sz\u00f3tag\u00fa, nyelvt\u00f6r\u0151 \u201ebio-kibernetika\u201d kifejez\u00e9st a j\u00f3val kompaktabb \u201ekibernetika\u201d helyett, hogy kiemeljek egy alapvet\u0151 dialektikus fesz\u00fclts\u00e9get a koncepci\u00f3n bel\u00fcl. A \u201ekibernetika\u201d sz\u00f3 a g\u00f6r\u00f6g \u201ekorm\u00e1nyos\u201d sz\u00f3b\u00f3l ered, \u00e9s \u00edgy az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s a korm\u00e1nyz\u00e1s fegyelm\u00e9re is utal. Norbert Wiener kibernetik\u00e1nak nevezte \u201ea kontroll \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9let eg\u00e9sz tudom\u00e1nyter\u00fclet\u00e9t, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r g\u00e9pekr\u0151l, ak\u00e1r emberekr\u0151l.\u201d A \u201ebiosz\u201d m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l az \u00e9l\u0151 szervezetek szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ra vonatkozik, ami al\u00e1 van vetve a kontrollnak, de ami ilyen vagy olyan m\u00f3don ellenszeg\u00fcl az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1snak ragaszkodva a \u201esaj\u00e1t k\u00fcl\u00f6n \u00e9let\u00e9hez\u201d. A \u201ebio-kibernetika\u201d \u00edgy nem csup\u00e1n az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 fenntart\u00e1s\u00e1ra vonatkozik, hanem arra is, ami kij\u00e1tssza a kontrollt \u00e9s megtagadja a kommunik\u00e1ci\u00f3t. M\u00e1s sz\u00f3val, megk\u00e9rd\u0151jelezem azt az elk\u00e9pzel\u00e9st, amely jelen\u00fcnket adekv\u00e1t m\u00f3don az \u201einform\u00e1ci\u00f3 korak\u00e9nt\u201d, \u201edigit\u00e1lis kork\u00e9nt\u201d, vagy a \u201esz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p korszakak\u00e9nt\u201d \u00edrja le, \u00e9s egy j\u00f3val komplexebb \u00e9s ellentmond\u00e1sosabb modell mellett sz\u00e1lln\u00e9k s\u00edkra, amely \u00fagy tekint a kontroll \u00e9s a kalkul\u00e1ci\u00f3 modelljeire, hogy azok harcban \u00e1llnak a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g \u00e9s az ellen\u0151rizhetetlens\u00e9g \u00faj form\u00e1ival a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes v\u00edrusokt\u00f3l a terrorizmusig. [5] Az inform\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1t ink\u00e1bb a f\u00e9lre- vagy dezinform\u00e1l\u00e1s kor\u00e1nak nevezhetn\u00e9nk, \u00e9s a kibernetikus ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s korszaka \u2013 m\u00e1r ha a napilapok az igazat mondj\u00e1k \u2013 ink\u00e1bb a kontroll hi\u00e1ny\u00e1nak id\u0151szaka. R\u00f6viden, t\u00e1vol att\u00f3l, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e9s az internet b\u00e1rmif\u00e9le k\u00f6zvetlen m\u00f3don technikailag meghat\u00e1roz\u00f3 legyen, a digit\u00e1lis kor a h\u00fas-v\u00e9r, anal\u00f3g, nem-digit\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek \u00faj form\u00e1it is megteremti, \u00e9s a kibernetika kora mag\u00e1ba foglalja a biomorf entit\u00e1sok \u00faj fajt\u00e1it is, amelyek k\u00f6z\u00f6tt megtal\u00e1ljuk az \u201eintelligens bomb\u00e1khoz\u201d hasonl\u00f3 gondolkod\u00f3 g\u00e9peket, valamint azokat a m\u00e9g intelligensebb g\u00e9peket, akik \u201e\u00f6ngyilkos mer\u00e9nyl\u0151kk\u00e9nt\u201d k\u00f6zismertek. Az intelligens bomba \u00e9s az \u00f6ngyilkos mer\u00e9nyl\u0151 v\u00e9geredm\u00e9nyben ugyanoda vezet, egyfajta bio-kibernetikus \u00e9letform\u00e1hoz, az \u00e9l\u0151 szervezet g\u00e9pp\u00e9 vagy eszk\u00f6zz\u00e9 degrad\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, illetve egy g\u00e9p vagy eszk\u00f6z intelligens \u00e9s alkalmazkod\u00f3k\u00e9pes teremtm\u00e9nny\u00e9 form\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.<br \/>\nA \u201ebiosz\u201d mint az ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9s a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g z\u00f3n\u00e1j\u00e1nak megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel nem akarom \u00f6sszegy\u0171jteni a kibernetika mechanikus \u00e9s racion\u00e1lis m\u0171veleteivel szembe\u00e1ll\u00edtott \u201e\u00e9leter\u0151\u201d maradv\u00e1nyait. Ink\u00e1bb azt szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni, ahogy a kibernetika sz\u00edv\u00e9ben igen konkr\u00e9t form\u00e1kban fel\u00fcti a fej\u00e9t a biosz, a legfelt\u0171n\u0151bben a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes v\u00edrusokban, de finomabb form\u00e1kban is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201evesztes\u00e9ges t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s\u201d inform\u00e1ci\u00f3-sorvad\u00e1sa. [6] Hangs\u00falyozni szeretn\u00e9m a mechanikus \u00e9s az organikus oppoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak leboml\u00e1sa sor\u00e1n a k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa folyamatot is. Nem csak egyszer\u0171en arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az \u00e9l\u0151 dolgok a g\u00e9pekhez hasonl\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak, de a g\u00e9pek is minden kor\u00e1bbin\u00e1l ink\u00e1bb \u00fagy viselkednek, mint az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, \u00e9s a hardware \u00e9s a software k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1r egyre ink\u00e1bb egy \u201ewetware\u201d-nek nevezett harmadik z\u00f3n\u00e1v\u00e1 sz\u00e9lesedik. A makro-organizmusok j\u00f3val glob\u00e1lisabb szintj\u00e9n sem lehet semmibe venni a bio-kibernetikus paradigma felbukkan\u00e1s\u00e1t az Alberto Laszlo-Barabasihoz hasonl\u00f3 informatikusok munk\u00e1j\u00e1ban, aki szerint az \u201einternet kutat\u00f3i olyanok, mint az orvos, aki megpr\u00f3b\u00e1lja kital\u00e1lni, hogy is n\u00e9z ki a betege\u201d. A \u201eh\u00e1l\u00f3zat redundanci\u00e1ja\u201d a komplexit\u00e1s olyan fok\u00e1ra jutott, \u201eamely arra eml\u00e9keztet, amit a biol\u00f3gusok az \u00e9l\u0151 szervezetekn\u00e9l figyeltek meg\u201d, mik\u00f6zben (a m\u00e1sik oldalr\u00f3l) \u201ea biol\u00f3gusok rem\u00e9lik, hogy ezek a kutat\u00e1sok [az internet\u00e9] seg\u00edthetnek megtal\u00e1lni a kulcsot a term\u00e9szet m\u00e9lyebb miszt\u00e9rium\u00e1hoz. [7] A Lisa Jevbratt-hez hasonl\u00f3 internet-m\u0171v\u00e9szek meglehet\u0151sen komolyan veszik az internet mint \u00e9l\u0151 organizmus metafor\u00e1j\u00e1t. Jevbratt val\u00f3j\u00e1ban \u00fagy k\u00e9pzeli, hogy egy haldokl\u00f3 organizmusr\u00f3l van sz\u00f3, \u00e9s azon dolgozik, hogy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegye \u00e9letfolyamatait \u00e9s patol\u00f3gi\u00e1s jelens\u00e9geit. [8]<br \/>\n\u00c9rdemes most a bio-kibernetik\u00e1t elhelyezni a szemiotika \u00e9s az ikonol\u00f3gia (a jelek \u00e9s a k\u00e9pek tudom\u00e1nya) t\u00e1gabb elm\u00e9leti \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti keret\u00e9ben is. Ebben a sz\u00e9lesebb perspekt\u00edv\u00e1ban a \u201ebiosz\u201d \u00e9s a \u201ecyber\u201d viszonya \u00fajra\u00edrja a hagyom\u00e1nyos dialektikus kapcsolatot term\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara, emberek \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k, term\u00e9kek, g\u00e9pek \u00e9s m\u00e9diumok \u2013 amit egyszer\u0171en csak \u201eember alkotta vil\u00e1gnak\u201d szoktunk nevezni \u2013 k\u00f6z\u00f6tt. \u00dajraj\u00e1tssza a r\u00e9gi konfliktust k\u00e9p \u00e9s sz\u00f3, b\u00e1lv\u00e1ny \u00e9s t\u00f6rv\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt. A cyber-korm\u00e1nyos maga a digit\u00e1lis k\u00f3d, a kalkul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az iterabilit\u00e1s alfanumerikus k\u00f3dja, amely a nyelvet \u00e9s a matematik\u00e1t \u2013 a sz\u00e1raz sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokt\u00f3l a b\u00f6lcs becsl\u00e9sekig \u2013 az emberi racionalit\u00e1s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3berendez\u00e9s\u00e9v\u00e9 teszi. Ahogy egyszer Northrop Frye megjegyezte, a S\u00ednai-hegyen nem a mor\u00e1lis t\u00f6rv\u00e9ny volt az ember igazi aj\u00e1nd\u00e9ka, amely sz\u00e1jhagyom\u00e1ny \u00fatj\u00e1n m\u00e1r ismert volt, hanem a szemiotikai t\u00f6rv\u00e9ny, amely hangz\u00f3 \u00e1b\u00e9c\u00e9vel helyettes\u00edtette a k\u00e9pnyelv rendszer\u00e9t, \u00e9s digit\u00e1lissal az anal\u00f3g \u00edr\u00e1st. [9] A Cyber a b\u00edr\u00f3 \u00e9s a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151, aki az \u00edrott k\u00f3don kereszt\u00fcl uralkodik. A biosz m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l az analogikus regiszter, vagy, ahogy Roland Barthes a fotogr\u00e1fia kontextus\u00e1ban meghat\u00e1rozta, a \u201ek\u00f3d n\u00e9lk\u00fcli \u00fczenet\u201d fel\u00e9 mutat. [10] Ez az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, az \u00e9rz\u00e9s, a fant\u00e1zia, a mem\u00f3ria, a hasonl\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00e9pek \u2013 r\u00f6viden a lacani imagin\u00e1rius \u2013 birodalma. Hagyom\u00e1nyosan ezek a kateg\u00f3ri\u00e1k stabil hierarchi\u00e1ban rendez\u0151dnek az \u00e9rtelemmel, a logosszal. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a szimbolikus uralkodik, \u00e9s a k\u00e9p az \u00e9rzelmek, a szenved\u00e9ly \u00e9s az \u00edzl\u00e9s szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba szorul. Ez\u00e9rt van az, hogy a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1ssal \u00e9s a fetisizmussal kapcsolatos intelmekhez gyakran a materializmus \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g v\u00e1dja t\u00e1rsul. De itt j\u00f6n korunk furcsa fordulata. A digit\u00e1lis diadal\u00e1t ugyanabban a pillanatban \u00fcnneplik, amikor folyik az \u0151rj\u00f6ng\u00e9s a k\u00e9p \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny k\u00f6r\u00fcl. Akkor most melyik digit\u00e1lisr\u00f3l is van sz\u00f3, a sz\u00f3r\u00f3l vagy a k\u00e9pr\u0151l? Raymond Bellour jegyzi meg, hogy \u201eaz eg\u00e9sz francia reflexi\u00f3 egy j\u00f3 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada a sz\u00f3 \u00e9s a k\u00e9p harap\u00f3fog\u00f3j\u00e1ban zajlik\u201d, amit \u0151 Lacan, Deleuze, Barthes \u00e9s Foucault kapcs\u00e1n nyomon is k\u00f6vet. Bellour a sz\u00f3 \u00e9s a k\u00e9p, a diskurzus \u00e9s a figura, a fant\u00e1zia \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9ny \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t a jelek \u00e9s az \u00e9rzetek \u201ekett\u0151s spir\u00e1lj\u00e1hoz\u201d hasonl\u00edtja, amely meghat\u00e1rozza korunk \u00faj m\u00e9di\u00e1j\u00e1nak \u00e9s \u00faj \u201ek\u00e9ptereinek\u201d fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. [11] Ahogy Bellour spir\u00e1l metafor\u00e1ja is sugallja, a sz\u00f3-k\u00e9p dialektika az \u00e9letfolyamatok szintj\u00e9n is megjelenik. Felbukkan m\u00e9g a Jurassic Park egyik jelenet\u00e9ben is, amelyben egy velociraptor a park egyik t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3filmj\u00e9nek vet\u00edt\u0151sugara el\u00e9 l\u00e9p, \u00e9s b\u0151r\u00e9nek vet\u00edt\u0151v\u00e1szn\u00e1n jelennek meg azok a fosszilis nyomokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 DNS-k\u00f3dok, amelyeket a kreat\u00fara kl\u00f3noz\u00e1sa sor\u00e1n felhaszn\u00e1ltak. Ez a k\u00e9p egyfajta metak\u00e9pet ad a digit\u00e1lis \u00e9s az anal\u00f3g k\u00f3d, a DNS-szekvencia \u00e9s az abb\u00f3l l\u00e9trehozott \u00e9l\u0151l\u00e9ny kapcsolat\u00e1r\u00f3l.<br \/>\nEltekinten\u00e9k annak r\u00e9szletes bemutat\u00e1s\u00e1t\u00f3l, hogy a biokibernetikus reprodukci\u00f3hoz hasonl\u00f3 valami val\u00f3ban meghat\u00e1rozza korunkat tudom\u00e1nyos \u00e9s technikai \u00e9rtelemben, hogy a tudom\u00e1ny \u00e9lvonal\u00e1ban a fizik\u00e1t felv\u00e1ltotta a biol\u00f3gia, \u00e9s hogy a t\u00f6meg \u00e9s az energia fizikai mennyis\u00e9gei mint az anyag domin\u00e1ns form\u00e1i \u00e1tadt\u00e1k hely\u00fcket a digit\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3nak. Aki olvasta Donna Haraway-t a kiborgokr\u00f3l, vagy megn\u00e9zett egy-k\u00e9t fantasztikus filmet az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben, nem vonhatja ki mag\u00e1t e t\u00e9ma vonzerej\u00e9nek hat\u00e1sa al\u00f3l. [12] A Sz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz, a Nyolcadik utas a hal\u00e1l, a M\u00e1trix, a Videodr\u00f3m, a L\u00e9gy, a Hatodik napon, az A.I. \u00e9s a Jurassic Park napvil\u00e1gra hozt\u00e1k a bio-kibernetika k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 f\u00f3bi\u00e1kat \u00e9s fantazmag\u00f3ri\u00e1kat. Az \u201e\u00e9l\u0151 g\u00e9p\u201d r\u00e9me, a halott anyag \u00e9s a kihalt \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00fajra\u00e9leszt\u00e9se, a fajok identit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s elt\u00e9r\u00e9seinek destabiliz\u00e1l\u00e1sa, a mesters\u00e9ges szervek \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 berendez\u00e9sek elburj\u00e1nz\u00e1sa, valamint az emberi test \u00e9s az emberi elme hat\u00e1rtalan form\u00e1lhat\u00f3s\u00e1ga m\u00e1ra k\u00f6zhelly\u00e9 v\u00e1lt a popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl.<br \/>\nA mechanikus \u00e9s a bio-kibernetikus modell k\u00f6z\u00f6tti kontrasztot j\u00f3l illusztr\u00e1lja Arnold Schwarzenegger \u201e\u00faj kiborg-modellje\u201d a Termin\u00e1tor 2-ben. Schwarzenegger a hagyom\u00e1nyos robot szerep\u00e9t j\u00e1tssza, akinek fogaskerekekb\u0151l, csig\u00e1kb\u00f3l \u00e9s dugatty\u00fakb\u00f3l \u00f6sszerakott test\u00e9t egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p-agy ir\u00e1ny\u00edtja \u00e9s egy igen fejlett szervomotor hajtja meg. Neki kell szemben\u00e9znie egy \u00fajfajta \u201e\u00e9l\u0151 f\u00e9mb\u0151l\u201d alkotott termin\u00e1torral, egy alakv\u00e1lt\u00f3 kim\u00e9r\u00e1val, aki univerz\u00e1lis mimikrivel rendelkezik \u00e9s k\u00e9pes felvenni b\u00e1rminek az alakj\u00e1t. A film v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r nosztalgi\u00e1t \u00e9rz\u00fcnk a r\u00e9gi sz\u00e9p id\u0151k mechanikus emberei ir\u00e1nt, akik m\u00e9g sajn\u00e1lt\u00e1k, hogy nem tudnak s\u00edrni \u00e9s megr\u00e9m\u00fclni a hat\u00e1rtalan v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g \u00e9s \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s \u00faj alakj\u00e1t\u00f3l, aki k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl t\u00f6r az emberi faj kiirt\u00e1s\u00e1ra. [13]<br \/>\nElismerem, mer\u00e9sz \u00e1ll\u00edt\u00e1snak t\u0171nik, hogy a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korunk alapvet\u0151 technikai determin\u00e1nsak\u00e9nt felv\u00e1ltotta Walter Benjamin mechanikus reprodukci\u00f3j\u00e1t. [14] Ha a mechanikus m\u00e1solhat\u00f3s\u00e1g (fotogr\u00e1fia, mozi \u00e9s a kapcsol\u00f3d\u00f3 ipari technol\u00f3gi\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szerel\u0151sor) a modernizmus korszak\u00e1t uralta, akkor a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 (nagy sebess\u00e9g\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek, vide\u00f3, digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s, virtu\u00e1lis realit\u00e1s, internet \u00e9s az ipari m\u00e9ret\u0171 genetikai tervez\u00e9s) pedig azt a korszakot, amit \u201eposztmodernnek\u201d nevez\u00fcnk. Ez a kifejez\u00e9s, amely m\u00e9g hely\u00e9n volt az 1970-80-as \u00e9vekben, \u00fagy t\u0171nik, m\u00e1ra kimer\u00edtette haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u00e9s k\u00e9szen \u00e1ll arra, hogy olyan nagyobb le\u00edr\u00f3 er\u0151vel b\u00edr\u00f3 fogalmaknak adja \u00e1t a hely\u00e9t, mint a bio-kibernetika. (Mindazon\u00e1ltal ha e j\u00f3val pozit\u00edvabb le\u00edr\u00e1s fel\u00e9 mozdulunk is el, akkor sem szabad elfeledkezni arr\u00f3l a posztmodern projektr\u0151l, hogy t\u00fal kell l\u00e9pni a technikai determin\u00e1ci\u00f3 redukt\u00edv elk\u00e9pzel\u00e9sein ahhoz, hogy rekonstru\u00e1lhassuk egy korszak teljes kultur\u00e1lis kontextus\u00e1t.) [15]<br \/>\nBenjamin \u00e9s a bio-kibernetika<br \/>\nHa Walter Benjamin A m\u0171alkot\u00e1s a technikai sokszoros\u00edthat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1nak szellem\u00e9ben k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk a bio-kibernetika k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez, akkor minden egyes kifejez\u00e9st \u00fajra meg kell vizsg\u00e1lnunk. A \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d vagy \u201eKunst\u201d, ahogy Benjamin \u00e9rtette, nem puszt\u00e1n a fest\u00e9szet, a szobr\u00e1szat \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gaira vonatkozott, hanem az akkoriban megjelen\u0151 \u00faj technikai m\u00e9diumok (fotogr\u00e1fia, mozi, r\u00e1di\u00f3, telev\u00edzi\u00f3) teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1ra is. Maga az \u201ealkot\u00e1s\u201d [work, Kunst] sz\u00f3 is igen k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy a m\u0171t\u00e1rgyra (\u201eKunstwerk\u201d), a m\u0171v\u00e9szet m\u00e9dium\u00e1ra, vagy arra a feladatra (az alkot\u00e1s mint \u201eKunstarbeit\u201d) vonatkoztatjuk, amely ir\u00e1nt a m\u0171v\u00e9szet elk\u00f6telezett. Manaps\u00e1g, amikor m\u00e1r nem a \u201et\u00f6meges \u00e1rutermel\u00e9s\u201d, vagy a k\u00e9pek \u201et\u00f6meges reprodukci\u00f3ja\u201d, hanem a biol\u00f3gia reprodukt\u00edv elj\u00e1r\u00e1sai \u00e9s a hat\u00e1rtalanul v\u00e1ltoz\u00e9kony, digit\u00e1lisan anim\u00e1lt k\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa jelenti a technol\u00f3gia k\u00f6zponti probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, a \u201ereprodukci\u00f3\u201d \u00e9s a \u201ereproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u201d is meglehet\u0151sen elt\u00e9r\u0151 dolgot jelent. Vajon mit jelent az, ha a szerel\u0151soron t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem egy mechanizmus, hanem egy megtervezett organizmus a paradigmatikus t\u00e1rgy? \u00c9s mik\u00e9nt v\u00e1ltozik meg az organizmus \u00e9lete, ha anal\u00f3g \u00e9s digit\u00e1lis k\u00f3dok f\u00fazi\u00f3ja alkotja n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6zeg\u00e9t, amit Friedrich Kittler kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve egyfajta \u201eszemtiszt\u00edt\u00f3-folyad\u00e9k\u201d-nak is nevezhetn\u00e9nk a l\u00e1that\u00f3 \u00e9rzetadat \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte h\u00faz\u00f3d\u00f3 sz\u00e1mjegyek k\u00f6z\u00f6tt? [16]<br \/>\nMost a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 h\u00e1rom k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1ln\u00e9k \u2013 mindh\u00e1romnak megvan a p\u00e1rja Benjamin mechanikus reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1gr\u00f3l adott elemz\u00e9s\u00e9ben \u2013 \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 kategorikus kijelent\u00e9seket tenn\u00e9m: egyr\u00e9szt, a m\u00e1solat t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem als\u00f3bbrend\u0171, nem az eredeti s\u00e9r\u00fclt maradv\u00e1nya, hanem l\u00e9nyeg\u00e9ben annak tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se. M\u00e1sr\u00e9szt, a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s, a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a modell k\u00f6z\u00f6tti viszony t\u00e1volabbi, de egy\u00fattal bens\u0151s\u00e9gesebb is, mint a mechanikus reprodukci\u00f3 birodalm\u00e1ban. Harmadr\u00e9szt, az \u00faj temporalit\u00e1s, melyet az esem\u00e9ny er\u00f3zi\u00f3ja \u00e9s a relev\u00e1ns m\u00falt sz\u00e9d\u00edt\u0151 m\u00e9lys\u00e9ge jellemez, egy saj\u00e1tos \u00e9rtelemben vett \u201egyorsul\u00f3 pang\u00e1st\u201d hoz l\u00e9tre t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00e9p\u00fcnkben. [17]<br \/>\nEl\u0151sz\u00f6r is l\u00e1ssuk az eredeti \u00e9s a m\u00e1solat k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t a \u201ereproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u201d kapcs\u00e1n. Benjamin eml\u00e9kezetes m\u00f3don azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a fotografikus m\u00e1solat az \u201eaura megsemmis\u00fcl\u00e9s\u00e9hez\u201d vezet \u2013 az eredeti t\u00e1rgy misztikuma, autorit\u00e1sa \u00e9s jelenval\u00f3s\u00e1ga elv\u00e9sz. A bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 egy l\u00e9p\u00e9ssel tov\u00e1bb viszi ezt a folyamatot, \u00e9s ez\u00e1ltal vissz\u00e1j\u00e1ra ford\u00edtja az eredeti \u00e9s a m\u00e1solat viszony\u00e1t. Pontosabban, egy olyan vil\u00e1gban, ahol a k\u00fcl\u00f6nleges eredeti elk\u00e9pzel\u00e9se csup\u00e1n nomin\u00e1lis \u00e9s jogi fikci\u00f3, a m\u00e1solatnak minden es\u00e9lye megvan arra, hogy jav\u00edtott verzi\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon, b\u00e1rmi is sz\u00e1m\u00edtson eredetinek. A hang \u00e9s a k\u00e9p digit\u00e1lis reprodukci\u00f3ja p\u00e9ld\u00e1ul nem j\u00e1r a val\u00f3szer\u0171s\u00e9g \u00e9s az \u00e9leth\u0171s\u00e9g er\u00f3zi\u00f3j\u00e1val, s\u0151t igaz\u00e1b\u00f3l m\u00e9g jav\u00edthat is az eredeti anyagon. A m\u0171alkot\u00e1sok fotogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, a s\u00e9r\u00fcl\u00e9seket \u00e9s a hib\u00e1kat kijav\u00edtva le lehet \u201epucolni\u201d; az olajfestm\u00e9nyek \u00f6reged\u00e9s\u00e9t digit\u00e1lisan \u201evissza lehet ford\u00edtani\u201d, \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s hajdani \u00e1llapota a reprodukci\u00f3n helyre\u00e1ll\u00edthat\u00f3. Persze az aura \u2013 amit Benjamin a m\u0171alkot\u00e1s k\u00f6r\u00fcl felhalmoz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s hagyom\u00e1ny k\u00e9pzet\u00e9hez kapcsolt \u2013 \u00edgy is elv\u00e9sz, de ha az aura az eredeti vitalit\u00e1s \u00e9s k\u00e9zzelfoghat\u00f3s\u00e1g, az eredetis\u00e9g \u201elehelet\u00e9nek\u201d visszaszerz\u00e9se, akkor a digit\u00e1lis m\u00e1solat m\u00e9g mag\u00e1n\u00e1l az eredetin\u00e9l is k\u00f6zelebb ker\u00fclhet ahhoz, hogy \u00fagy n\u00e9zzen ki \u00e9s hangozzon, mint az eredeti. S\u0151t az Adobe Photoshop csod\u00e1latos programja m\u00e9g az eredeti \u00e9s a m\u00e1solat k\u00f6z\u00f6tti transzform\u00e1ci\u00f3k \u201et\u00f6rt\u00e9net\u00e9t\u201d is t\u00e1rolja, \u00edgy minden \u00e1talak\u00edt\u00e1s visszaford\u00edthat\u00f3.<br \/>\nEz m\u00e9g ink\u00e1bb nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, ha genetikai m\u00e1solatok \u00e9s mint\u00e1k manipul\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A kl\u00f3noz\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9ben olyan folyamat, melynek sor\u00e1n nem csup\u00e1n az eredeti organizmus ikertestv\u00e9r\u00e9t akarj\u00e1k l\u00e9trehozni, hanem egy tov\u00e1bbfejlesztett m\u00e1solatot. Gyermekeink vagy kl\u00f3nozott ut\u00f3daink rem\u00e9lhet\u0151leg \u00faj \u00e9rtelmet adnak majd a \u201etiszt\u00e1ra az anyja\u201d fr\u00e1zisnak, mivel a gyermek genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u201ekit\u00f6rlik\u201d azokat a hib\u00e1kat, amelyek a sz\u00fcl\u0151 t\u00f6k\u00e9letlens\u00e9g\u00e9hez vezettek. A Gattaca c\u00edm\u0171 film, amelyet a DNS molekul\u00e1ris k\u00f3dj\u00e1nak n\u00e9gy bet\u0171j\u00e9b\u0151l \u00e1ll\u00edtottak \u00f6ssze, val\u00f3szer\u0171 k\u00e9pet fest arr\u00f3l a sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1gr\u00f3l, ahov\u00e1 az \u00e9letform\u00e1k egyre fejlettebb m\u00e1solatai vezetnek. Eduardo Kac k\u00eds\u00e9rletei a g\u00e9nmanipul\u00e1lt m\u0171alkot\u00e1ssal meglep\u0151en \u00faj organizmusokat k\u00edn\u00e1lnak egy olyan website-on, amely mikroorganizmusok mut\u00e1ci\u00f3inak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val interakt\u00edv m\u00f3don reag\u00e1l a l\u00e1togat\u00f3k \u201etal\u00e1lataira\u201d. Kac egy m\u00e1sik k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben a med\u00faza feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t oltotta be a ny\u00fal DNS-\u00e9be, hogy a s\u00f6t\u00e9tben vil\u00e1g\u00edt\u00f3 nyulat hozzon l\u00e9tre, olyan m\u00e1solatot, amelynek ha az aur\u00e1ja nem is, de aureol\u00e1ja az eredetin\u00e9l er\u0151teljesebb.<br \/>\nA bio-kibernetika m\u00e1sodik k\u00f6vetkezm\u00e9nye a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s, illetve a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a modell viszony\u00e1nak \u00e1talakul\u00e1s\u00e1ra vonatkozik, ami az \u00faj eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s berendez\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edthat\u00f3. Egy meglep\u0151 p\u00e1rhuzamban Benjamin a mechanikus \u00e9s a manu\u00e1lis reprodukci\u00f3 korszak\u00e1t a var\u00e1zsl\u00f3 \u00e9s a seb\u00e9sz, illetve a fest\u0151 \u00e9s az operat\u0151r alakj\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e1ll\u00edtja egym\u00e1ssal szembe: \u201eA seb\u00e9sz \u2013 \u00edrja Benjamin \u2013 egy olyan rendszer egyik p\u00f3lus\u00e1t k\u00e9pviseli, amelynek m\u00e1sik p\u00f3lus\u00e1n a m\u00e1gus \u00e1ll. A m\u00e1gus k\u00e9zr\u00e1t\u00e9tellel gy\u00f3gy\u00edtja meg a beteget, a seb\u00e9sz viszont belev\u00e1g a beteg test\u00e9be. (\u2026) A var\u00e1zsl\u00f3 \u00e9s a seb\u00e9sz hasonl\u00edt a fest\u0151h\u00f6z \u00e9s az operat\u0151rh\u00f6z. A fest\u0151 munk\u00e1ja sor\u00e1n fenntartja a term\u00e9szetes distanci\u00e1t a val\u00f3s\u00e1ggal szemben, a filmoperat\u0151r viszont m\u00e9lyen behatol annak sz\u00f6ved\u00e9k\u00e9be.\u201d [18] A bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban k\u00e9t \u00faj figura t\u0171nt fel a sz\u00ednen. Az operat\u0151r \u00e1tadta hely\u00e9t az elektronikus architekt\u00fara \u00e9s a virtu\u00e1lis t\u00e9r tervez\u0151j\u00e9nek, a seb\u00e9sz viszont elsaj\u00e1t\u00edtotta a t\u00e1volr\u00f3l ir\u00e1ny\u00edtott, virtu\u00e1lis seb\u00e9szet \u00faj technik\u00e1it. A seb\u00e9sz a beteg test\u00e9t\u0151l term\u00e9szetellenes t\u00e1vols\u00e1gban oper\u00e1l, egy t\u00e1voli helyen, egy m\u00e1sik szob\u00e1ban, vagy ak\u00e1r egy m\u00e1sik orsz\u00e1gban hajtja v\u00e9gre mozdulatait. Adatkeszty\u0171ben mozgatja a kez\u00e9t, mint egy s\u00e1m\u00e1n, aki \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zik egy virtu\u00e1lis testbe, \u00e9s egyetlen k\u00e9zmozdulattal elt\u00e1vol\u00edtja a virtu\u00e1lis tumort. Arra is k\u00e9pes, hogy a m\u0171t\u00e9tet t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e9gigpr\u00f3b\u00e1lja egy virtu\u00e1lis testen, miel\u0151tt a val\u00f3di oper\u00e1ci\u00f3ra ker\u00fcl a sor. Mozdulatainak digit\u00e1lis miniat\u00fcriz\u00e1l\u00e1sa lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a hagyom\u00e1nyos manu\u00e1lis seb\u00e9szetben elk\u00e9pzelhet\u0151n\u00e9l m\u00e9lyebben \u00e9s pontosabban v\u00e1gjon. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen a cyber-m\u0171v\u00e9sz egyidej\u0171leg a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l t\u00e1volabb, \u00e9s ahhoz k\u00f6zelebb is dolgozik. A Stelarc-hoz hasonl\u00f3 performansz-m\u0171v\u00e9szek eset\u00e9ben a m\u0171alkot\u00e1s anyaga a m\u0171v\u00e9sz prosztetikus m\u0171t\u00e9teknek (m\u0171v\u00e9gtag be\u00fcltet\u00e9seknek) al\u00e1vetett teste, mik\u00f6zben a performansz r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a m\u0171v\u00e9sz test\u00e9nek elektronikus tov\u00e1bb\u00edt\u00e1sa is m\u00e1s orsz\u00e1gok t\u00e1voli helysz\u00edneire, hogy interakt\u00edv performansz j\u00f6hessen l\u00e9tre, melynek sor\u00e1n a n\u00e9z\u0151k ir\u00e1ny\u00edthatj\u00e1k a m\u0171v\u00e9sz test\u00e9nek mozg\u00e1s\u00e1t. A m\u0171v\u00e9sz \u2013 m\u0171alkot\u00e1s \u2013 testi val\u00f3s\u00e1g viszony \u00edgy minden kor\u00e1bbin\u00e1l intimebb\u00e9 v\u00e1lik, mik\u00f6zben a m\u0171v\u00e9sz szubjektuma szimult\u00e1n t\u00f6redezik \u00e9s sz\u00f3r\u00f3dik sz\u00e9t a m\u0171v\u00e9gtagok \u00e9s a t\u00e1vir\u00e1ny\u00edtott befogad\u00e1s \u00e1ramk\u00f6rein kereszt\u00fcl.<br \/>\nDe mindenekel\u0151tt a temporalit\u00e1s az, ami megv\u00e1ltozott a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban. Maga a technikailag determin\u00e1lt \u201ekor\u201d fogalma is m\u00e1sk\u00e9pp cseng m\u00e1r a 21. sz\u00e1zad k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n. Benjamin a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti kellemetlen id\u0151kben \u00edrt, amikor soha nem l\u00e1tott m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6tt a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00e1s \u00e9s a polg\u00e1ri lakoss\u00e1g kiirt\u00e1s\u00e1nak technol\u00f3giai fejletts\u00e9ge, a kr\u00edzis kor\u00e1ban, amikor visszaford\u00edthatatlan katasztr\u00f3f\u00e1k \u00e9s dr\u00e1mai technikai fejleszt\u00e9sek mutattak r\u00e1 \u00e9lesen a fenn\u00e1ll\u00f3 vesz\u00e9lyekre. Mi olyan id\u0151ket \u00e9l\u00fcnk, amikor a folyamatosan k\u00e9sleltetett elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s aggodalmak ink\u00e1bb a pokol torn\u00e1c\u00e1t id\u00e9zik. Minden megt\u00f6rt\u00e9nhet, vagy tal\u00e1n m\u00e1r meg is t\u00f6rt\u00e9nt an\u00e9lk\u00fcl, hogy \u00e9szrevett\u00fck volna. Don De Lillo Feh\u00e9r zaj\u00e1nak \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1ja egy nem megt\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9ny. Az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fa Jean Baudrillard szerint nem folyt le (hab\u00e1r arra jutott, hogy szeptember 11-e val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamif\u00e9le esem\u00e9ny volt, de hogy milyen, azt m\u00e9g ki kell tal\u00e1lni). Az emberi g\u00e9nt\u00e9rk\u00e9pet \u2013 \u201eaz \u00e9let titk\u00e1t\u201d \u2013 dek\u00f3dolt\u00e1k, \u00e9s m\u00e9gis minden ugyanolyan maradt. A vadonat\u00faj sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p, amit a m\u00falt h\u00e9ten v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1l, m\u00e9g azel\u0151tt elavul, hogy megtanuln\u00e1d haszn\u00e1lni. A politikai \u00e9let racionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak legegyszer\u0171bb mechanizmusa egy d\u00f6nt\u0151 \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 esem\u00e9nnyel (egy \u201eszabad v\u00e1laszt\u00e1ssal\u201d) m\u00e1r nem is t\u0171nik annyira egyszer\u0171nek, \u00e9s a vil\u00e1g leghatalmasabb nemzet\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9t egy olyan vita hat\u00e1rozza meg, amely arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a szavazatsz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n az emberi k\u00e9z vagy a g\u00e9p megb\u00edzhat\u00f3bb. Tal\u00e1n felesleges is mondani, hogy az emberi k\u00e9z fog vesz\u00edteni.<br \/>\nM\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa is, az emberek \u00e1ltal megtapasztalt legdr\u00e1maibb \u00e9s legmeghat\u00e1roz\u00f3bb t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9ny, radik\u00e1lisan bizonytalan \u00e9s elmos\u00f3d\u00f3 form\u00e1t \u00f6lt napjainkban. Amikor ezt \u00edrom, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok h\u00e1bor\u00faban \u00e1ll, de egy \u00fajfajta, k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171, be nem jelentett h\u00e1bor\u00fat v\u00edv, amelyben az ellens\u00e9g nincs sehol, \u00e9s m\u00e9gis minden\u00fctt ott van. Behat\u00e1rolhat\u00f3 ter\u00fclet \u00e9s identit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, valahol messze Afganiszt\u00e1nban \u00e9s Irakban lokaliz\u00e1lhat\u00f3, de egy\u00fattal ott van vel\u00fcnk egy\u00fctt Florid\u00e1ban is, barlangokban \u00e9s titkos b\u00e1zisokon rejt\u0151zik, de furgonj\u00e1val mint helyi lakos ny\u00edltan aut\u00f3zgat a bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontokban, \u201ealv\u00f3 sejt\u201d, amely pestist \u00e9s puszt\u00edt\u00e1st terjesztve figyelmeztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl b\u00e1rmikor \u00e9letre kelhet. A h\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1s\u00e1t a hal\u00e1l \u00e9s a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00e1s f\u00e1jdalmas, zsigeri katasztr\u00f3f\u00e1jak\u00e9nt \u00e9lt\u00fck meg, mik\u00f6zben m\u00e9diaesem\u00e9nyk\u00e9nt a fikci\u00f3 \u00e9s a k\u00e9tely hull\u00e1mai k\u00eds\u00e9rt\u00e9k. A katonai konfliktus a k\u00e9mked\u00e9st\u0151l, a diplom\u00e1ci\u00e1t\u00f3l \u00e9s a kommand\u00f3-akci\u00f3kt\u00f3l a teljes m\u00e9rt\u00e9k\u0171 megel\u0151z\u0151 h\u00e1bor\u00faig fejl\u0151d\u00f6tt. Ez egy frontok \u00e9s h\u00e1torsz\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli h\u00e1bor\u00fa, amely meghat\u00e1rozhatatlan \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg el\u00e9rhetetlen c\u00e9lok\u00e9rt folyik. Mik\u00f6zben megalapozza az \u00e1lland\u00f3 harck\u00e9sz\u00fclts\u00e9g \u00e1llapot\u00e1t, amely hozz\u00e1j\u00e1rul egy politikai p\u00e1rt, s\u0151t azon bel\u00fcl egy kis frakci\u00f3, hatalmi konszolid\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. Ha a fasizmus sz\u00f3t haszn\u00e1ljuk erre a helyzetre, akkor ez nem is annyira az elk\u00f6telezett elnevez\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l, hanem arr\u00f3l, hogy egy helyzetet val\u00f3ban nev\u00e9n nevezz\u00fcnk.<br \/>\nMik\u00f6zben a terrorizmust tekintik korunk leghatalmasabb gonosz\u00e1nak, a legn\u00e9pszer\u0171bb film ma a Matrix, amely egy maroknyi hacker-terrorist\u00e1t \u00e1ll\u00edt piedeszt\u00e1lra, akik az eg\u00e9sz vil\u00e1ggazdas\u00e1gi \u00e9s politikai rendszer lerombol\u00e1s\u00e1n f\u00e1radoznak, mivel bosszantja \u0151ket az a t\u00e9ny, hogy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k az emberek \u00e9let\u00e9t. Nagyon saj\u00e1tos id\u0151ben \u00e9l\u00fcnk, amikor egyre hatalmasabb m\u00e9dia k\u00f6zvet\u00edt egyre t\u00f6bb inform\u00e1ci\u00f3t egyre t\u00f6bb embernek, mik\u00f6zben a \u201ekapcsolat n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u201d jelens\u00e9ge soha nem volt ilyen dr\u00e1mai jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Az amerikai eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1si statisztika sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 el\u00e9gedetlens\u00e9get mutat a korm\u00e1nyz\u00f3 p\u00e1rt gyakorlatilag minden fontosabb politikai \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1val szemben, ugyanakkor a vezet\u0151 tov\u00e1bbra is p\u00e9ld\u00e1tlan n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend, \u00e9s p\u00e1rtja egym\u00e1s ut\u00e1n aratja a gy\u0151zelmeket. Minden tud\u00f3s csod\u00e1lkozik a \u201ekapcsolatn\u00e9lk\u00fclis\u00e9gen\u201d, ami megfert\u0151zte az amerikai k\u00f6ztudatot (m\u00e1r ha ennek a kifejez\u00e9snek m\u00e9g van egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rtelme), \u00e9s e \u201etudat\u201d minden egyes anal\u00edzise azt sugallja, hogy olyan helyre\u00e1ll\u00edthatatlanul megosztott\u00e1 v\u00e1lt, mintha az amerikaiak k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bolyg\u00f3n \u00e9ln\u00e9nek.<br \/>\nWalter Benjamin j\u00f3slata, miszerint az emberi faj k\u00e9pes lehet arra, hogy \u201esaj\u00e1t pusztul\u00e1s\u00e1t els\u0151rang\u00fa eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt\u201d n\u00e9zze v\u00e9gig, az apokaliptikus katasztr\u00f3fa-filmek hossz\u00fa sor\u00e1ban v\u00e1lt val\u00f3ra. [19] A 2001. szeptember 11-\u00e9n New Yorkb\u00f3l sug\u00e1rzott felv\u00e9teleket Hollywood m\u00e1r sz\u00e1mtalan alkalommal el\u0151revet\u00edtette, \u00e9s m\u00e9g arra is utalhatunk, hogy a terrorist\u00e1k \u00fagy id\u0151z\u00edtett\u00e9k a m\u00e1sodik rep\u00fcl\u0151 becsap\u00f3d\u00e1s\u00e1t a World Trade Center d\u00e9li torny\u00e1ba, hogy v\u00e1rakoz\u00e1sukhoz h\u00edven vide\u00f3kamer\u00e1k sz\u00e1zai r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k \u00e9s sug\u00e1rozt\u00e1k sz\u00e9t az esem\u00e9nyt \u00e9l\u0151ben az eg\u00e9sz vil\u00e1g fel\u00e9.<br \/>\nA jelen paleontol\u00f3gi\u00e1ja<br \/>\nMinden egyes t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat valamif\u00e9le m\u00falthoz k\u00e9pest hat\u00e1rozza meg mag\u00e1t, s ez al\u00f3l a mi\u00e9nk se kiv\u00e9tel. Benjamin szerint a modernit\u00e1s \u00e9s a mechanikus reprodukci\u00f3 mag\u00e1val hozta a primit\u00edv \u00e9s archaikus form\u00e1k \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s\u00e9t is: a modern fest\u00e9szetet p\u00e9ld\u00e1ul a fetisizmus nyomai teszik rejt\u00e9lyess\u00e9, a modern mozi pedig az univerz\u00e1lis hieroglifa-nyelv \u0151si \u00e1br\u00e1ndk\u00e9p\u00e9t v\u00e1ltja val\u00f3ra, amely helyre\u00e1ll\u00edthatja a B\u00e1bel-torony puszt\u00edt\u00e1s\u00e1t is. Korunk is osztozik a primit\u00edv m\u00falt ir\u00e1nti csod\u00e1latban, \u00e9s az \u00e9l\u0151, v\u00e1gyakkal teli k\u00e9p megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa \u2013 ahogy ezt meg is k\u00eds\u00e9reltem bemutatni \u2013 alkalmat ad az \u00e9let teremt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 archaikus \u00e9s premodern fant\u00e1zi\u00e1k \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re. De manaps\u00e1g az \u00fajra\u00e9lesztett m\u00falt \u00e9rz\u00e9se az archeol\u00f3gia \u00e9s az antropol\u00f3gia id\u0151beli keretein\u00e9l j\u00f3val m\u00e9lyebben lakozik. A paleontol\u00f3gia, a kihalt, \u0151si \u00e9letform\u00e1k (a dinoszauruszok a legh\u00edresebbek) tudom\u00e1nya dereng fel id\u0151beli keretk\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szet, a m\u00e9dia \u00e9s a technol\u00f3gia n\u00e9h\u00e1ny igen innovat\u00edv teljes\u00edtm\u00e9nye m\u00f6g\u00f6tt. A raptor \u00e1ll\u00f3k\u00e9pe a Jurassic Parkb\u00f3l, mint az \u00e9l\u0151 id\u0151 foly\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiszak\u00edtott megk\u00f6v\u00fclt fossz\u00edlia, t\u00f6k\u00e9letesen megragadja a bio-kibernetika paradoxon\u00e1t. A raptor, az \u0151t \u00e9letre kelt\u0151 DNS-k\u00f3d megvil\u00e1g\u00edtotta b\u0151r\u00e9vel, az \u00e9let leg\u0151sibb \u00e9s legmodernebb form\u00e1inak dialektikus k\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtja \u2013 egy szem\u00e9lyben egy technikailag megtervezett organizmus \u00e9s a vil\u00e1g uralkod\u00f3 teremtm\u00e9nye az eml\u0151s\u00f6k felbukkan\u00e1sa el\u0151tt. Egyetlen alakk\u00e1 olvad benne a biotechnol\u00f3gia ellentmond\u00e1sos, m\u00e9gis egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan ikerp\u00e1rja, a konstans fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s az \u00e1lland\u00f3 elavul\u00e1s, az \u00e9let kialakul\u00e1sa \u00e9s elt\u0171n\u00e9se, a reprodukt\u00edv kl\u00f3noz\u00e1s \u00e9s a fajok kihal\u00e1sa.<br \/>\nA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz T. J. Clark nemr\u00e9g \u00fagy \u00edrt a modern korr\u00f3l, Benjamin, Picasso \u00e9s Lenin kor\u00e1r\u00f3l, mint ami m\u00e1r olyan t\u00e1voli, hogy meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u201earcheol\u00f3gia\u201d sz\u00fcks\u00e9geltetik. [20] V\u00e9lem\u00e9nyem szerint jelen\u00fcnk \u2013 a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 m\u00e9g t\u00e1volabb \u00e1ll t\u0151l\u00fcnk, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van a \u201ejelen paleontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra\u201d, helyzet\u00fcnk \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra a t\u00e1voli m\u00falt perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ban, hogy az \u00faj kih\u00edv\u00e1sokkal szemben l\u00e9trehozhassuk a tudom\u00e1nyok \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek adekv\u00e1t szint\u00e9zis\u00e9t. A Robert Smithsonhoz, Allan McCollumhoz \u00e9s Mark Dionhoz hasonl\u00f3 m\u0171v\u00e9szek, akik az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt emelt\u00e9k be a term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet m\u0171v\u00e9szeti praxisukba, adnak n\u00e9mi ir\u00e1nymutat\u00e1st a tekintetben, hogy mi is lehet a m\u0171v\u00e9szet feladata az \u00f6kol\u00f3gia \u00e9s a fajok kihal\u00e1sa kapcs\u00e1n. Smithson a Spiral Jetty c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1t egyszerre tekintette kozmikus hieroglif\u00e1nak, a modern f\u00f6ldmozgat\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k term\u00e9k\u00e9nek, \u00e9s a dinoszauruszok l\u00e1bnyomaihoz hasonl\u00f3 geol\u00f3giai maradv\u00e1nynak, amely a t\u00e1voli id\u0151k fel\u00e9 kanyarogva t\u00f6rt\u00e9neti, s\u0151t archeol\u00f3giai id\u0151\u00e9rz\u00e9k\u00fcnket meglehet\u0151sen eleny\u00e9sz\u0151k\u00e9nt \u00e9s sek\u00e9lyesk\u00e9nt t\u00fcnteti fel. Allan McCollum festett, beton dinoszaurusz combcsont-\u00f6ntv\u00e9nyeket \u00e1ll\u00edtott ki a pittsburghi Carnegie Museum \u00e1trium\u00e1ban, hogy felid\u00e9zze azt, ahogy Amerika t\u00f6rt\u00e9neti tudata \u2013 legal\u00e1bbis Thomas Jefferson \u00f3ta \u2013 egyszerre eleven\u00edti fel a g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a r\u00f3mai birodalom klasszikus id\u0151szak\u00e1t \u00e9s a term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00e9g r\u00e9gebbi korszak\u00e1t, ami \u00e1ltal a nemzeti m\u00falt \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a vil\u00e1got egykor ural\u00f3 (ahogy ma Amerika teszi) hatalmas, felegyenesedett h\u00fcll\u0151k v\u00e9gzet\u00e9vel. Mark Dion install\u00e1ci\u00f3ja, a Dinos R U.S. \u2013 When Dinosaurs Ruled the Earth az amerikai fiatalok megsz\u00e1llott rajong\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja a vil\u00e1got hetvenmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt ural\u00f3, kihalt l\u00e9nyek ir\u00e1nt. Mi\u00e9rt van az, hogy jelenleg a F\u00f6ld\u00f6n a legismertebb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e1llatcsoport olyan kreat\u00far\u00e1k t\u00e1rsas\u00e1ga, amelyet a m\u00fazeumok \u00e9s a mozi falain k\u00edv\u00fcl soha nem l\u00e1ttak?<br \/>\nA jelen effajta paleontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak els\u0151 konkl\u00fazi\u00f3j\u00e1t Fredric Jameson egy megjegyz\u00e9se foglalhatn\u00e1 \u00f6ssze, mely szerint \u201emanaps\u00e1g k\u00f6nnyebb elk\u00e9pzelni az emberi faj kihal\u00e1s\u00e1t, mint a kapitalizmus v\u00e9g\u00e9t\u201d. Walter Benjamin idej\u00e9ben a hatalom legnagyobb akkumul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a nemzet\u00e1llam k\u00e9pezte, a Hobbes Leviat\u00e1nja \u00e1ltal szimboliz\u00e1lt kollekt\u00edv \u00e9letforma. Adorno a sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges, tot\u00e1lis \u00e1llam eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek nevezte a dinoszauruszokat, de korunkban egy \u00faj monstrum, a multinacion\u00e1lis v\u00e1llalat szimb\u00f3lumaiv\u00e1 v\u00e1ltak, amelyeket \u00f6sszek\u00f6t a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt folytatott darwini k\u00fczdelem, melynek sor\u00e1n a m\u00e9retcs\u00f6kkent\u00e9s \u00faj strat\u00e9gi\u00e1i, a rugalmass\u00e1g \u00e9s a gyors adapt\u00e1ci\u00f3 (a Velociraptor er\u00e9nyei) veszi \u00e1t a r\u00e9gi c\u00e9g\u00f3ri\u00e1sok m\u00e9retbeli f\u00f6l\u00e9ny\u00e9nek (a T. Rex erej\u00e9nek) hely\u00e9t. [21] A termel\u00e9si m\u00f3dok b\u00e1rmif\u00e9le kritik\u00e1ja, amely nem tekinti a c\u00e9get \u00e9letform\u00e1nak \u00e9s m\u0171alkot\u00e1snak, a multinacion\u00e1lis kapitalizmust pedig \u00e9l\u0151helynek, nem veszi figyelembe a k\u00e9rd\u00e9s t\u00e1gabb kontextus\u00e1t. Most a kapitalizmus az egyetlen alternat\u00edva, a m\u00e1sodik term\u00e9szet, amelyet az els\u0151 term\u00e9szet v\u00f6r\u00f6sl\u0151 fogainak \u00e9s karmainak szem\u00e9lytelen, darwini logik\u00e1ja legitim\u00e1l \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet is egyben. Nem csak arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a biotechnol\u00f3giai c\u00e9gek igen gyorsan kisaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k az \u00faj tervez\u00e9s\u0171 n\u00f6v\u00e9ny-, \u00e1llat- \u00e9s \u00e9lelmiszerfajt\u00e1k genetikai k\u00f3dj\u00e1nak szerz\u0151i jogait, vagy arr\u00f3l, hogy nemsok\u00e1ra emberi g\u00e9neket \u00e9s embri\u00f3kat fognak copyright al\u00e1 helyezni, hanem arr\u00f3l a s\u00falyosabb t\u00e9nyr\u0151l, hogy ezek a c\u00e9gek maguk is bio-kibernetikus \u201e\u00e9letform\u00e1k\u201d, kollekt\u00edv organizmusok, amelyeknek el kell puszt\u00edtaniuk, vagy fel kell falniuk vet\u00e9lyt\u00e1rsaikat ahhoz, hogy \u00e9letben maradjanak. Ha a kibernetika a sz\u00e1mok \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00e1s tudom\u00e1nya, akkor tal\u00e1n a t\u00f6k\u00e9letes m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3dot jelenti az \u00faj t\u00edpus\u00fa, c\u00e9galap\u00fa, spekulat\u00edv kereskedelmi t\u0151ke (ami m\u00e1r m\u00e1s, mint az innovat\u00edv v\u00e1llalkoz\u00f3i t\u0151ke) sz\u00e1m\u00e1ra, amelyet j\u00f3l szeml\u00e9ltet a \u201epont-com\u201d lufi \u00e9s a h\u00edres felsz\u00e1mol\u00e1si elj\u00e1r\u00e1s, amely kifejezetten j\u00f6vedelmez\u0151nek \u00e1ll\u00edtotta be az Enront. (Az Enron \u201esz\u00f6vets\u00e9g\u201d tagjait, amelyet arra tal\u00e1ltak ki, hogy felzab\u00e1lja az ad\u00f3ss\u00e1got \u00e9s jav\u00edtsa az anyac\u00e9g egyens\u00falyi mutat\u00f3it, jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171en \u201eRaptor\u201d-nak nevezt\u00e9k.) A legitim, vagy \u201enorm\u00e1lis\u201d v\u00e1llalati entit\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt persze ott \u00e1llnak s\u00f6t\u00e9t t\u00e1rsaik, a nemzetk\u00f6zi b\u0171nsz\u00f6vetkezetek \u00e9s a terrorizmus kartelei szem\u00e9lyes hadseregeikkel \u00e9s legitim \u201ehadm\u0171veleteikkel\u201d egyetemben. Ahogy Hyman Roth mondta oly prof\u00e9tikusan a Keresztapa 2-ben: \u201eMichael, mi nagyobbak vagyunk, mint a General Motors\u201d.<br \/>\n(\u2026)<br \/>\nV\u00e9gezet\u00fcl visszat\u00e9rn\u00e9k a digit\u00e1lis raptor k\u00e9p\u00e9hez Spielberg Jurassic Parkj\u00e1b\u00f3l. Gormley Sovereign State c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9hez hasonl\u00f3an Spielberg k\u00e9pe is j\u00f3l megragadja a bio-kibernetika \u00e1lm\u00e1t, mik\u00f6zben kifuttatja eg\u00e9szen a legv\u00e9gs\u0151 ill\u00fazi\u00f3ig. Az \u00e1lom nem csak a t\u00f6k\u00e9letesen \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 egyens\u00falyban fenntartott \u00e9letforma, hanem a kihalt \u00e9let felt\u00e1maszt\u00e1sa kibernetikus k\u00f3d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Az \u00e9let ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e1lma, annak kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 folyamatokra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reduk\u00e1l\u00e1sa itt, mint a legv\u00e9gs\u0151 fant\u00e1zia jelenik meg: nem csup\u00e1n a hal\u00e1l legy\u0151z\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 (mint Frankenstein bio-kibernetikus m\u00edtosz\u00e1ban), hanem a kipusztult \u00e9l\u0151l\u00e9nyek DNS-\u00e9nek kl\u00f3noz\u00e1s\u00e1val a fajok hal\u00e1l\u00e1nak legy\u0151z\u00e9s\u00e9r\u0151l. Term\u00e9szetesen a film narrat\u00edv\u00e1ja pontosan a kibernetikus ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s eff\u00e9le fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t k\u00e9rd\u0151jelezi meg. Az \u00e1ll\u00f3k\u00e9p pillanat\u00e1ban a raptor \u00e9ppen bet\u00f6r a dinoszaurusz-park ir\u00e1ny\u00edt\u00f3term\u00e9be, \u00e9s arra k\u00e9sz\u00fcl, hogy felfalja a szem\u00e9lyzetet. A DNS-k\u00f3d, amely a kihalt l\u00e9nyek szaporod\u00e1si folyamatainak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t szimboliz\u00e1lja, h\u00fas-v\u00e9r teremtm\u00e9nyeket engedett szabadj\u00e1ra, akik imm\u00e1r birtok\u00e1ban vannak a szaporod\u00e1sukhoz sz\u00fcks\u00e9ges saj\u00e1tos eszk\u00f6z\u00f6knek.<br \/>\nA digit\u00e1lis dinoszaurusz az \u00e9let teremt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 leg\u0151sibb m\u00edtosz leg\u00fajabb bio-kibernetikus verzi\u00f3ja. Az \u00e9let Isten szav\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s a sz\u00f3 testet \u00f6lt\u00f6tt a teremt\u0151 k\u00e9p\u00e9nek mint\u00e1j\u00e1ra, aki \u2013 mint tudjuk \u2013 v\u00e9g\u00fcl fell\u00e1zadt teremt\u0151je ellen. A bio-kibernetika k\u00f3dokkal pr\u00f3b\u00e1lja meg ir\u00e1ny\u00edtani a testet, \u00e9s szavakkal a k\u00e9pet. Az anal\u00f3gia az organizmusok biogenetikus tervez\u00e9se \u00e9s a grafikus k\u00e9pek digit\u00e1lis anim\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6k\u00e9letess\u00e9 v\u00e1lik, mintha valaki megnyomta volna a \u201emutasd a k\u00f3dot\u201d gombot, hogy egyszerre t\u00e1rja fel mag\u00e1nak a kreat\u00far\u00e1nak \u00e9s filmes reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak digit\u00e1lis b\u00e1zis\u00e1t. Tal\u00e1n ez lehetne a m\u0171v\u00e9szet egyik feladata a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban: felfedni a k\u00f3dot \u00e9s megmutatni az \u00e9let t\u00f6k\u00e9letes ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t. Egy m\u00e1sik feladat lehetne az, amit a \u201ejelen paleontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak\u201d neveztem, egy diszcipl\u00edna, amely el\u0151sz\u00f6r is felismern\u00e9, hogy a jelen tal\u00e1n m\u00e9g rejt\u00e9lyesebb, mint a k\u00f6zeli vagy a t\u00e1voli m\u00falt, k\u00e9s\u0151bb pedig ragaszkodna az \u00f6sszes lehets\u00e9ges \u00e9letforma \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak t\u00e9telez\u00e9s\u00e9hez, mely projekt az emberis\u00e9g \u00e9rdek\u00e9ben foghatn\u00e1 munk\u00e1ra a kibernetik\u00e1t. Tov\u00e1bbi feladat lehetne annak \u00fajrafogalmaz\u00e1sa, hogy mit is \u00e9rt\u00fcnk hum\u00e1num, humanizmus \u00e9s humanit\u00e1s alatt, egy olyan vizsg\u00e1lat, amelyben mindaz, amit megtanultunk az \u201eidentit\u00e1s\u201d-r\u00f3l \u00e9s az identit\u00e1s-politik\u00e1r\u00f3l a posztmodern korban, alkalmazhat\u00f3 lenne a fajok identit\u00e1s\u00e1nak alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re is. V\u00e9g\u00fcl ott van mag\u00e1nak a k\u00e9pnek \u00e9s az Imagin\u00e1riusnak a problematik\u00e1ja is. Ha val\u00f3ban a fert\u0151z\u0151 fant\u00e1zi\u00e1k kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck, akkor tal\u00e1n a legjobb gy\u00f3gyszer, amit a m\u0171v\u00e9szek aj\u00e1nlhatnak a k\u00e9pek szabadj\u00e1ra enged\u00e9se lehetne, hogy l\u00e1ssuk, hova \u00e9s hogyan vezetnek benn\u00fcnket. Egy bizonyos taktikai felel\u0151tlens\u00e9g a k\u00e9pekkel szemben \u00e9ppens\u00e9ggel j\u00f3 homeopatikus orvoss\u00e1g lehet az ellen, ami megfert\u0151z\u00f6tt minket.<br \/>\nWalter Benjamin a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00e1s r\u00e9mk\u00e9p\u00e9vel z\u00e1rta medit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a mechanikus reprodukci\u00f3r\u00f3l. Korunk legvesz\u00e9lyesebb eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nye m\u00e1r nem a t\u00f6megpuszt\u00edt\u00e1sban, hanem az \u00faj, egyre val\u00f3szer\u0171bb \u00e9s \u00e9letk\u00e9pesebb k\u00e9pek \u00e9s \u00e9letform\u00e1k t\u00f6meges el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban rejlik. \u00cdgy korunkban nem az jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171, amit a modernista mond, hogy \u201ea dolgok sz\u00e9thullanak\u201d, hanem az a m\u00e9g ink\u00e1bb balj\u00f3slat\u00fa szlogen, hogy \u201ea dolgok \u00e9letre kelnek\u201d. A m\u0171v\u00e9szek, a technikusok \u00e9s a tud\u00f3sok mindig is egyes\u00edtett\u00e9k er\u0151iket az \u00e9let imit\u00e1ci\u00f3ja, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pek \u00e9s g\u00e9pezetek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n, amelyek mint mondtuk, \u201e\u00e9lik a maguk \u00e9let\u00e9t \u00e9s megvannak a saj\u00e1t v\u00e1gyaik\u201d. Tal\u00e1n a gyorsul\u00f3 pang\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat\u00e1ban, amikor \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy megrekedt\u00fcnk a bio-kibernetika ut\u00f3pikus fant\u00e1zi\u00e1i \u00e9s a biopolitika diszt\u00f3pikus realit\u00e1sa, a poszthum\u00e1n retorika \u00e9s az egyetemes emberi jogok val\u00f3di s\u00fcrget\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt, itt lenne az id\u0151, hogy \u00e1tgondoljuk, mire is szolg\u00e1l a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let\u00fcnk.<\/p>\n<p><em>Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/em><\/p>\n<p>Jegyzetek <\/p>\n<p>[1] W. J. T. Mitchell: The work of art in the age of biocybernetic reproduction. Modernism\/Modernity, 10:3, 2003\/September, 481-500. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<br \/>\n[2] Katherine Hayles: How We Became Posthuman. Virtual Bodies in Cybernetics, Literature, and Informatics. University of Chicago Press, Chicago, 1999.<br \/>\n[3] Giorgio Agamben: Homo Sacer. Sovereign Power and Bare Life. Stanford University Press, Stanford, 1998.<br \/>\n[4] L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul Kass vallom\u00e1s\u00e1t a Nemzeti Bioetikai Tan\u00e1csad\u00f3 Test\u00fclet el\u0151tt 1997. m\u00e1rcius 14-\u00e9n Washingtonban annak p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt, hogy mi folyik az emberi kl\u00f3noz\u00e1ssal kapcsolatos \u00e9rvel\u00e9sekben: Az undort \u00e9rzelmileg gyakran egy m\u00e9lyebb b\u00f6lcsess\u00e9g t\u00e1masztja al\u00e1, amely t\u00fal van azon, hogy az \u00e9rtelem teljes m\u00e9rt\u00e9kben artikul\u00e1lja. Vajon k\u00e9pes-e b\u00e1rki is teljes m\u00e9rt\u00e9kben megmagyar\u00e1zni a rettenetet, amit az apa-l\u00e1ny v\u00e9rfert\u0151z\u00e9s, az \u00e1llatokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00f6z\u00f6s\u00fcl\u00e9s, vagy \u00e9ppen egy m\u00e1sik ember meger\u0151szakol\u00e1sa \u00e9s meg\u00f6l\u00e9se v\u00e1lt ki? \u00c9s az eff\u00e9le tettek keltette undor teljesen racion\u00e1lis igazol\u00e1s\u00e1nak hi\u00e1nya az undort mag\u00e1t etikailag gyan\u00fass\u00e1 teszi-e? Egy\u00e1ltal\u00e1n nem. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint az emberek kl\u00f3noz\u00e1sa ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba tartozik. V.\u00f6.: http:\/\/www.all.org\/abac\/clontx04.htm<br \/>\n[5] A digitaliz\u00e1ci\u00f3 mint univerz\u00e1lis megold\u00e1s elk\u00e9pzel\u00e9se m\u00e1r k\u00f6zhely a m\u00e9diatudom\u00e1nyban Marshall McLuhan glob\u00e1lis elektronikus faluj\u00e1t\u00f3l Friedrich Kittler kijelent\u00e9s\u00e9ig, miszerint \u201eminden m\u00e9dium \u00e1tford\u00edthat\u00f3 egy m\u00e1sikba\u201d a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kor\u00e1ban. L\u00e1sd: Gramophone, Film, Typewriter. Stanford University Press, Stanford, 1999. Ez a fajta kijelent\u00e9s al\u00e1becs\u00fcli a ford\u00edt\u00e1s probl\u00e9m\u00e1it \u00e9s hat\u00e1sait. A kibernetikus \u201ekommunik\u00e1ci\u00f3\u201d \u00e9s \u201eford\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u201d kor\u00e1t ink\u00e1bb elektronikus B\u00e1belk\u00e9nt \u00edrhatn\u00e1nk le, ahol minden egyes berendez\u00e9snek k\u00f6zvet\u00edt\u0151re van sz\u00fcks\u00e9ge, ahhoz hogy kommunik\u00e1lhasson b\u00e1rmelyik m\u00e1sikkal. \u00d6r\u00f6mmel l\u00e1tom e tekintetben, hogy az \u00faj m\u00e9dia Lev Manovich-hoz hasonl\u00f3 teoretikusai elvetik a digit\u00e1list mint k\u00f6zponti terminust, mindazon\u00e1ltal Manovich \u201eprogramozhat\u00f3\u201d kifejez\u00e9se sem t\u0171nik sz\u00e1momra meggy\u0151z\u0151nek, mivel az csup\u00e1n a nem programozhat\u00f3 dialektikus probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t helyezi el\u0151t\u00e9rbe. L\u00e1sd t\u0151le: The Language of New Media. MIT Press, Cambridge, 2001.<br \/>\n[6] Err\u0151l a jelens\u00e9gr\u0151l b\u0151vebben l\u00e1sd: Lev Manovich: The Language of New Media, 54.<br \/>\n[7] Barabasi megjegyz\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi: Jeremy Manier: Evolving Internet Boggles the Mind of its Originators. Chicago Tribune, 2002. okt\u00f3ber 6. 1.<br \/>\n[8] Jevbratt a Santa Barbara-i University of California m\u0171v\u00e9szeti fakult\u00e1s\u00e1nak munkat\u00e1rsa. Az internetre vonatkoz\u00f3 megjegyz\u00e9sei r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a Colorado Egyetem \u201eRethinking the Visual \/ Mapping Transitions\u201d c\u00edm\u0171 konferenci\u00e1j\u00e1n 2002. szeptember 13-\u00e1n.<br \/>\n[9] Northrop Frye: Fearful Symmetry. Princeton University Press, Princeton, 1947. 416.<br \/>\n[10] Roland Barthes: The Photographic Message. In: Image\/Music\/Text. Trans. Stephen Heath. Hill and Wang, New York, 1977. 19.<br \/>\n[11] Raymond Bellour: The Double Helix. In: Electronic Culture. Technology and Visual Representation. Ed. Timothy Druckrey, Aperture, New York, 1996. 173-199.<br \/>\n[12] A t\u00e9m\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben l\u00e1sd: Donna Haraway: Modest_Witness@Second Millenium. Female Man_Meets_OncoMouse. Routledge, New York, 1997. L\u00e1sd m\u00e9g: The Cyborg Handbook. Ed. Chris Hables Gray, Routledge, New York, 1995.<br \/>\n[13] Spielberg Mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1j\u00e1nak robotfi\u00faja, David j\u00f3val ink\u00e1bb zavarba ejt\u0151, mint az \u00faj termin\u00e1tor modell, akinek k\u00e9pess\u00e9gei sohasem fogj\u00e1k kiv\u00e1ltani a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g szimp\u00e1ti\u00e1j\u00e1t, m\u00e9g l\u00e1tv\u00e1nyos elolvad\u00e1s\u00e1nak pillanat\u00e1ban sem, amikor gyors alakv\u00e1lt\u00e1sokon \u00e1t felid\u00e9zi azoknak a szem\u00e9lyeknek az arcvon\u00e1sait, akiknek test\u00e9t a film sor\u00e1n mag\u00e1ra \u00f6lt\u00f6tte. Tal\u00e1n az a legborzaszt\u00f3bb pillanat a filmben, amikor a termin\u00e1tor a kisfi\u00fa hangj\u00e1n sz\u00f3lal meg, majd ut\u00e1na felveszi az \u00e9desanyja alakj\u00e1t elj\u00e1tszva az A.I.-t struktur\u00e1l\u00f3 \u00f6dip\u00e1lis dr\u00e1ma mindk\u00e9t oldal\u00e1t.<br \/>\n[14] Vitathat\u00f3, hogy Benjamin mennyire gondolt a mechanikus reprodukci\u00f3ra annak legsz\u0171kebb \u00e9rtelm\u00e9ben; a tanulm\u00e1ny kulcsszav\u00e1t mechanikus helyett technikainak is lehet ford\u00edtani. Ez a ford\u00edt\u00e1s manaps\u00e1g m\u00e1r szinte \u00f6n\u00e1ll\u00f3 autorit\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s minden egyes esetben \u00e9rv\u00e9nyes lehet az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy val\u00f3j\u00e1ban a \u201etechnikai reprodukci\u00f3\u201d (ink\u00e1bb bio-kibernetikus, mint mechanikus) \u00faj form\u00e1it tanulm\u00e1nyozzuk.<br \/>\n[15] Vil\u00e1gosnak t\u0171nik, hogy a posztmodern m\u00e1ra egy historiz\u00e1l\u00f3 korfogalomm\u00e1 v\u00e1lt, amely az 1960-a \u00e9vekkel kezd\u0151d\u0151 \u00e9s valahol a Berlini Fal leoml\u00e1sa k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n v\u00e9gz\u0151d\u0151 id\u0151szakra (durv\u00e1n 1968-1990) vonatkozik. \u00c9rz\u00e9sem szerint a t\u00f6rt\u00e9neti gondolkod\u00e1sra volt igaz\u00e1n nagy hat\u00e1ssal az 1980-as \u00e9vekben, amikor a politikai gondolkod\u00e1sban \u00e9s a kult\u00farakritik\u00e1ban sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le projekt sz\u00e1m\u00e1ra szolg\u00e1lt k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151k\u00e9nt.<br \/>\n[16] Kittler: Gramophone, Film, Typewriter, 1.<br \/>\n[17] Term\u00e9szetesen e transzform\u00e1ci\u00f3k mindegyik\u00e9t kimer\u00edt\u0151en t\u00e1rgyalja a Benjaminr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 szakirodalom. A m\u00e1solat probl\u00e9m\u00e1ja tal\u00e1n Baudrillard szimul\u00e1krum koncepci\u00f3j\u00e1ban nyeri el legdivatosabb elm\u00e9leti keret\u00e9t, a temporalit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seit pedig Fredric Jameson t\u00e1rgyalja a leg\u00e1tfog\u00f3bban. E t\u00e9ren l\u00e1sd t\u0151le: The End of Temporality. Critical Inquiry, 29:4, 2003\/Summer, 695-718.<br \/>\n[18] Walter Benjamin: A m\u0171alkot\u00e1s a technikai sokszoros\u00edthat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban. Ford. Barlay L\u00e1szl\u00f3. In: Komment\u00e1r \u00e9s pr\u00f3f\u00e9cia. Gondolat, Budapest, 1969. 322-323. (A ford\u00edt\u00e1st m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 HS)<br \/>\n[19] I. m. 334.<br \/>\n[20] T. J. Clark: Farewell to an Idea. Yale University Press, New Haven, 1999.<br \/>\n[21] Theodor Wiesengrund Adorno: Minima Moralia. Trans. E. F. N. Jephcott. Verso, London, 1947.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A m\u0171alkot\u00e1s a bio-kibernetikus reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban [1] Sz\u00f6veg: W. J. T. Mitchell \u201eMiel\u0151tt te megsz\u00fclett\u00e9l, a robotok nem \u00e1lmodtak, nem voltak v\u00e1gyaik\u201d \u2013 mondta tervez\u0151je David-nek, a robotfi\u00fanak. (Stephen Spielberg: A.I. \u2013 Mesters\u00e9ges \u00e9rtelem) A k\u00e9pis\u00e9g, a k\u00e9pek \u00e9lete d\u00f6nt\u0151 fordulat\u00e1hoz \u00e9rkezett korunkban: manaps\u00e1g a m\u00e9diumok \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinteken be\u00e1ll\u00f3 \u2013 \u00faj konstell\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an elm\u00e9leti [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13562"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13562"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13562\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39919,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13562\/revisions\/39919"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13562"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13562"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13562"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}