{"id":13566,"date":"2009-01-01T13:06:42","date_gmt":"2009-01-01T12:06:42","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13566"},"modified":"2021-12-30T20:41:44","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:44","slug":"a-film-es-a-digitalis-vilag-a-vizualitas-tudomanyaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-film-es-a-digitalis-vilag-a-vizualitas-tudomanyaban\/","title":{"rendered":"A film \u00e9s a digit\u00e1lis vil\u00e1g a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1ban"},"content":{"rendered":"<p><strong>A film \u00e9s a digit\u00e1lis vil\u00e1g a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1ban [1]<br \/>\nA filmtudom\u00e1ny a konvergencia korszak\u00e1ban<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Lisa Cartwright <\/strong><\/p>\n<p>A huszadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve egyre ink\u00e1bb m\u00e1s m\u00e9diumokon (telev\u00edzi\u00f3n, vide\u00f3n, DVD-n \u00e9s interneten) kereszt\u00fcl tal\u00e1lkozhatunk a mozival. A m\u00e9dia \u00e9s az ipar ezredv\u00e9gi konvergenci\u00e1ja m\u00e1r megval\u00f3sult az HBO megjelen\u00e9s\u00e9vel az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a h\u00e1zi vide\u00f3z\u00e1s elterjed\u00e9s\u00e9vel a nyolcvanas \u00e9vekben, \u00e9s azzal, hogy az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vtizedben a digit\u00e1lisan kidolgozott speci\u00e1lis effektekt\u0151l eljutottak a digit\u00e1lis v\u00e1g\u00e1sig \u00e9s vet\u00edt\u00e9sig. A webes kereskedelem \u00e9s a filmek online el\u00e9rhet\u0151s\u00e9ge a Disney-Capital Cities-ABC konglomer\u00e1tumhoz hasonl\u00f3 t\u00e1rsul\u00e1sokhoz vezetett, amelyek vertik\u00e1lisan egyes\u00edtenek olyan egym\u00e1st\u00f3l igen elt\u00e9r\u0151 \u00e1gazatokat, mint a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar, az informatika, az \u00e9lelmiszeripar \u00e9s a nukle\u00e1ris energiatermel\u00e9s, az ijeszt\u0151en glob\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l m\u00e1r nem is besz\u00e9lve. A New Economist szerkeszt\u0151je, Frances Cairncross \u00e1llap\u00edtotta meg, hogy a t\u00e1vols\u00e1g megsz\u0171nt abban a szabadpiaci vil\u00e1gban, ahol a nagyv\u00e1llalatok eg\u00e9szen \u00faj piacokat alak\u00edtanak ki a nemzet\u00e1llamok elt\u00fcntet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a Harmadik Vil\u00e1g elektronikus beh\u00e1l\u00f3z\u00e1s\u00e1val. [2]<br \/>\nA m\u00e9diakonvergencia fontos k\u00e9rd\u00e9seket vet f\u00f6l a filmtudom\u00e1ny (film studies) ter\u00fclet\u00e9n is. Azt vessz\u00fck \u00e9szre, hogy tudom\u00e1nyunk t\u00e1rgya, a film k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e9diumokra esik sz\u00e9t, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel \u00f6sszeolvad m\u00e1sokkal. A m\u00e9diakonvergencia term\u00e9szetesen nem \u00faj jelens\u00e9g. A film sohasem volt auton\u00f3m m\u00e9dium vagy ipar\u00e1g. A nagyv\u00e1llalatok glob\u00e1lis terjeszked\u00e9se ugyan az internet elterjed\u00e9s\u00e9vel \u00f6lt\u00f6tt hihetetlen m\u00e9reteket, de nem ezzel kezd\u0151d\u00f6tt el. A filmipar \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa a telev\u00edzi\u00f3z\u00e1ssal, a fogyaszt\u00e1si cikkek termel\u00e9s\u00e9vel, az energia- \u00e9s a villamosiparral, s\u0151t a kozmetikumok \u00e9s a divat vil\u00e1g\u00e1val a mozi megsz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta dokument\u00e1lt jelens\u00e9g. A kilencvenes \u00e9vek konvergencia-\u0151r\u00fclete abb\u00f3l fakad, hogy a kor\u00e1bbi folyamatok a komplexit\u00e1s olyan fok\u00e1hoz \u00e9rkeztek, amelyet egy felkapott gazdas\u00e1gi kifejez\u00e9s, a szinergia fejez ki a legjobban. Ezt haszn\u00e1lj\u00e1k az exponenci\u00e1lis gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amit az ipar ter\u00fclet\u00e9n a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eszk\u00f6z\u00f6k, term\u00e9kek \u00e9s gazdas\u00e1gi t\u00e1rsul\u00e1sok integr\u00e1ci\u00f3ja eredm\u00e9nyezett. A konvergencia sci-fi fant\u00e1zi\u00e1inak megval\u00f3sul\u00e1sa egyre kevesebb technol\u00f3giai korl\u00e1ttal \u00e9s olyan \u00e1ltal\u00e1nos szellemi kl\u00edm\u00e1val szembes\u00fcl, amelyben \u2013 az amerikai viszonyokra utalva \u2013 a vertik\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9gi ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t a Reagen-korszak \u00f3ta hat\u00e9konyan els\u00f6p\u00f6rt\u00e9k a m\u00e9dia deregul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak hull\u00e1mai, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben teljesedhetett ki a Clinton-korszak glob\u00e1lis szabadpiaci mentalit\u00e1sa. Technikai szinten akkor k\u00f6vetkezett be min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1s konvergencia ter\u00fclet\u00e9n, amikor a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ltak a film \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 m\u00e9dia-technol\u00f3gi\u00e1inak kezel\u00e9s\u00e9re: a kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9pek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a val\u00f3s idej\u0171 mozg\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re, hab\u00e1r ez ut\u00f3bbi m\u00e9g mindig nem \u00e9ri el a mozi \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 szintj\u00e9t.<br \/>\nAz akad\u00e9miai \u00e9letben a kilencvenes \u00e9vek m\u00e9diakonvergencia hull\u00e1ma egybeesett a filmtudom\u00e1ny int\u00e9zm\u00e9nyi b\u00e1zis\u00e1nak megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9vel. A filmtudom\u00e1ny l\u00e9trehoz\u00e1sa akkor m\u00e1r legal\u00e1bb negyedsz\u00e1zada ter\u00edt\u00e9ken volt, a mozi meg m\u00e1r sz\u00e1z \u00e9ves is elm\u00falt. A fiatal tudom\u00e1nyter\u00fclet (vitathat\u00f3) destabiliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa r\u00e9szben a nyolcvanas-kilencvenes \u00e9vek kutat\u00e1si \u00e9s metodikai interdiszciplinarit\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. Ezt a folyamatot el\u0151seg\u00edtette a cultural studies \u00e9s a visual studies r\u00e9szleges int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se is, amelyek \u00e9rtelemszer\u0171en otthont adtak a film mint m\u00e9dium, mint ipar\u00e1g, \u00e9s mint kultur\u00e1lis term\u00e9k tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak is. A film int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se azokon a sz\u00f6vets\u00e9geken m\u00falott, amelyek a hagyom\u00e1nyos tudom\u00e1nyter\u00fcleteken (t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny, t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny, irodalomtudom\u00e1ny) bel\u00fcl kov\u00e1csol\u00f3dtak \u00f6ssze a film, mint t\u00e1rgy, \u00e9s annak t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9nye, a mozi tekintet\u00e9ben. Ahogy erre David Rodowick eml\u00e9keztetett benn\u00fcnket, a filmtudom\u00e1ny a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s id\u0151szak\u00e1ban bukkant fel a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a n\u0151tudom\u00e1ny \u00e9s az Afrika-kutat\u00e1sok (Africana studies) t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban, a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya (visual studies) viszont olyan viszonyok k\u00f6z\u00f6tt, amikor a hum\u00e1ntudom\u00e1nyok forr\u00e1shi\u00e1nnyal k\u00fcszk\u00f6dtek. [3] A cultural and visual studies interdiszciplinarit\u00e1sa pedig igen j\u00f3l passzolt a karcs\u00fas\u00edt\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyi ir\u00e1nyelveihez. (Nemsok\u00e1ra m\u00e9g visszat\u00e9rek a gazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151kh\u00f6z.) Most m\u00e9g maradjunk a filmtudom\u00e1ny felbukkan\u00e1s\u00e1n\u00e1l a poszt-hatvannyolcas kl\u00edma idej\u00e9n. A n\u0151tudom\u00e1ny \u00e9s az Afrika-kutat\u00e1s programjait az identit\u00e1s-politik\u00e1ra alapozt\u00e1k, \u00e9s \u00edgy ezek a polg\u00e1rjogi \u00e9s felszabad\u00edt\u00e1si mozgalmak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t is \u00e9lvezt\u00e9k. A t\u00e1rsadalmi nemi szerepek \u00e9s az etnikumok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa mindig is mag\u00e1n viselte a politikai szempontok \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3k nyomait. A filmtudom\u00e1ny elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl ezekt\u0151l a ter\u00fcletekt\u0151l, mivel alapjai t\u00e1rgyszer\u0171ek, \u00e9s nem k\u00f6t\u0151dik az egyes politikai mozgalmakhoz, illetve a szubjektum t\u00e1rsadalmi kond\u00edci\u00f3ihoz. A filmelm\u00e9let \u00e9s a filmkritika persze kapcsol\u00f3dik a korszak szoci\u00e1lis, egyetemi \u00e9s egyenjog\u00fas\u00e1gi probl\u00e9m\u00e1ihoz, de a filmtudom\u00e1ny ezekt\u0151l elt\u00e9r\u0151 diszciplin\u00e1ris alapokon (is) nyugszik, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a mozi \u00e9s a film t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1n. Neh\u00e9z lenne csup\u00e1n politikai motiv\u00e1ci\u00f3khoz k\u00f6tni a diszcipl\u00edna felbukkan\u00e1s\u00e1t.<br \/>\nA filmtudom\u00e1ny kialakul\u00e1s\u00e1hoz tal\u00e1l\u00f3bb p\u00e1rhuzamot k\u00edn\u00e1lnak a semlegesebb, \u201e\u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3\u201d min\u0151s\u00edt\u00e9s\u0171 tudom\u00e1nyk\u00f6zi programok \u00e9s tansz\u00e9kek, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomtudom\u00e1ny, a komparatisztika, vagy a k\u00e9s\u0151bbiekben az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szettudom\u00e1ny (comparative arts). Ahogy az \u201e\u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3\u201d jelz\u0151 \u00e1tadta hely\u00e9t a \u201ekultur\u00e1lis\u201d-nak n\u00e9mely int\u00e9zm\u00e9nyben (mint az eny\u00e9mben is, ahol az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomtudom\u00e1ny kurzusb\u00f3l modern nyelvek \u00e9s kult\u00far\u00e1k lett, az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szettudom\u00e1nyb\u00f3l pedig visual and cultural studies), a film bizonyos helyeken betagoz\u00f3dott a kult\u00fara nagyobb rubrik\u00e1ja al\u00e1. Az angliai t\u00f6rt\u00e9net ett\u0151l elt\u00e9r\u0151, mivel ott a cultural studies term\u00e9szetesen egy az amerikain\u00e1l kor\u00e1bbi \u00e9s \u00e1tfog\u00f3bb jelens\u00e9get takar, amely a filmtudom\u00e1nnyal p\u00e1rhuzamosan jelent meg. Angli\u00e1ban a visual studies rubrik\u00e1t is kor\u00e1bban \u00e9s sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vezett\u00e9k be, mint az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. Az \u201e\u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3\u201d kifejez\u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 generikus semlegess\u00e9ge \u00e9ppens\u00e9ggel ellent\u00e9tben \u00e1llt ezekkel. Felt\u00e9telezte a t\u00e1rgyak (p\u00e9ld\u00e1ul nemzeti irodalmak) k\u00f6z\u00f6tti hasonl\u00f3s\u00e1g bizonyos fok\u00e1t. A kultur\u00e1lis \u00e9s a kult\u00fara kifejez\u00e9seknek \u2013 az angol, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb az amerikai cultural studies speci\u00e1lis diszciplin\u00e1ris \u00e9s m\u00f3dszertani ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 egyfajta politikai \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge \u00e9s orient\u00e1ci\u00f3ja volt, ami elhat\u00e1rolta a cultural studiest a kifejez\u00e9s kor\u00e1bbi antropol\u00f3giai alkalmaz\u00e1s\u00e1t\u00f3l. A kifejez\u00e9sek k\u00e9tf\u00e9le \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge mindm\u00e1ig n\u00e9mi zavart kelt, \u00e9s m\u00e9g a vizu\u00e1lis kult\u00fara kezdem\u00e9nyez\u00e9sein bel\u00fcl is kitapinthat\u00f3 mindk\u00e9t gondolkod\u00e1si m\u00f3d \u2013 a r\u00e9gebbi antropol\u00f3giai, \u00e9s az \u00fajabb \u201ekult\u00farakutat\u00e1si\u201d is.<br \/>\nA filmtudom\u00e1ny, ezekt\u0151l a kateg\u00f3ri\u00e1kt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en, m\u00e1r a nev\u00e9vel is felid\u00e9z egy m\u00e9diumot, egy ipar\u00e1gat, \u00e9s a speci\u00e1lis anyagok egy k\u00e9szlet\u00e9t, ami a tudom\u00e1nyter\u00fclet \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u00e9t l\u00e1tsz\u00f3lag ezen entit\u00e1sok fennmarad\u00e1s\u00e1t\u00f3l teszi f\u00fcgg\u0151v\u00e9. Bel\u00e1that\u00f3, hogy az irodalomtudom\u00e1ny hasonl\u00f3 m\u00f3don mindig is saj\u00e1tos anyagi t\u00e1rgyakhoz kapcsol\u00f3dott, mindazon\u00e1ltal \u00e1tv\u00e9szelte az \u00faj m\u00e9diumok, m\u00f3dszerek \u00e9s adatr\u00f6gz\u00edt\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k felbukkan\u00e1s\u00e1t \u00e9s konvergenci\u00e1j\u00e1t. Persze a nyomtatott kult\u00fara j\u00f3val r\u00e9gebbi, \u00e9s materi\u00e1lisan is v\u00e1ltozatosabb. Az \u00faj t\u00e1rgyak \u00e9s technik\u00e1k (film, telev\u00edzi\u00f3, hipertext) m\u00e1r be is \u00e9p\u00fcltek az irodalomtudom\u00e1nyba, mint \u00fajfajta sz\u00f6vegt\u00edpusok. A mozi (a t\u00e1rsadalmi int\u00e9zm\u00e9ny) \u00e9s a film (a t\u00e1rgy) j\u00f3val r\u00f6videbb, m\u00e9dium-specifikus t\u00f6rt\u00e9nete val\u00f3j\u00e1ban el\u00e9gg\u00e9 behat\u00e1rolhatja a filmtudom\u00e1ny kiterjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00e9lettartam\u00e1t is. Ez a megr\u00f6vid\u00edtett \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg e tudom\u00e1nyter\u00fcletet sokkal jobban els\u00e1ncolt el\u0151dj\u00e9t\u0151l \u00e9s p\u00e1rhuzam\u00e1t\u00f3l, az irodalomtudom\u00e1nyt\u00f3l azt sugallva, hogy a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett filmtudom\u00e1ny k\u00f6nnyen a holt nyelvek kutat\u00e1s\u00e1nak sors\u00e1ra juthat.<br \/>\nEz lenne a helyzet, ha a filmtudom\u00e1ny val\u00f3ban a film tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lna. A figyelmeztet\u00e9st k\u00e9tszeresen is komolyan kell venn\u00fcnk. El\u0151sz\u00f6r is a filmre, mint entit\u00e1sra kell vonatkoztatnunk. Ha a film olyan m\u00e9diumm\u00e1 v\u00e1lik, amely \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a digit\u00e1lis m\u00e9dia t\u00e1gabb kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1val, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb tal\u00e1n be is sorol\u00f3dik al\u00e1, akkor \u00e1t kell gondolnunk, hogy mit kezdj\u00fcnk a filmmel, mint a tudom\u00e1ny t\u00e1rgy\u00e1val. Ezt a probl\u00e9m\u00e1t csak r\u00e9szben oldja meg az a j\u00e1t\u00e9k, hogy \u00e1tnevezz\u00fck a tudom\u00e1nyt az \u00faj objektumok ig\u00e9nyei szerint (film and television studies, film and media studies, comparative media studies, visual studies). Meg kell vizsg\u00e1lnunk azokat az interdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcleteket is, ahova a film eljutott, \u00e9s amelyeknek t\u00e1rgyai \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3i fel\u00e9 konverg\u00e1l. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Cristopher Wood \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, miszerint \u201ea diszcipl\u00edn\u00e1k elnevez\u00e9s\u00e9vel b\u00edbel\u0151djenek csak a b\u00fcrokrat\u00e1k\u201d, olyan irigyl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9g sug\u00e1rzik, amit csak azok engedhetnek meg maguknak, akiknek nem kell t\u00f6r\u0151dni\u00fck az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9ssel. [4] Az elnevez\u00e9s t\u00e9tje akkor v\u00e1lik jelent\u0151ss\u00e9, amikor a v\u00e1lasztott t\u00e1rgyak, m\u00f3dszerek \u00e9s orient\u00e1ci\u00f3k nem maradnak meg egy tansz\u00e9k keretein bel\u00fcl. A diszcipl\u00edna elnevez\u00e9se a kutat\u00e1si tervekben \u00e9s a k\u00e1nonokban is megjelenik, \u00e9s azt is befoly\u00e1solja, hogy milyen intellektu\u00e1lis politik\u00e1t folytathatunk, hiszen kijel\u00f6li az alkalmazhat\u00f3 m\u00f3dszereket \u00e9s a v\u00e1laszthat\u00f3 t\u00e1rgyakat. Az \u201eelnevez\u00e9s, mint diszcipl\u00edna\u00e9p\u00edt\u00e9s\u201d helyzete felveti azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mely tudom\u00e1nyter\u00fcletek rendelkeznek az ahhoz sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6zt\u00e1rral, hogy a film, mint m\u00e9dium, mint ipar\u00e1g, \u00e9s mint kult\u00fara jelenlegi \u00e9s j\u00f6v\u0151beli st\u00e1tusz\u00e1t elemezhess\u00e9k? Vajon minek a tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra kapnak majd enged\u00e9lyt a filmtud\u00f3sok? Mi lesz a filmtudom\u00e1nyb\u00f3l a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak keretein bel\u00fcl?<br \/>\nA figyelmeztet\u00e9s arra is vonatkozik, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n mennyire sz\u00f3l a filmtudom\u00e1ny mag\u00e1r\u00f3l a filmr\u0151l? M\u00e1sk\u00e9ppen fogalmazva, a filmtudom\u00e1ny egyik t\u00e1rgy\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott m\u00e1r a filmt\u00f6rt\u00e9net kezdetei \u00f3ta \u2013 az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a filmez\u00e9s mechanik\u00e1j\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 az egy\u00e9neknek \u00e9s a popul\u00e1ci\u00f3knak a film anyag\u00e1ra \u00e9s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 tapasztalata. A filmtudom\u00e1ny mindig is legal\u00e1bb annyira a hang, a figyelem, az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, a t\u00e9rbelis\u00e9g \u00e9s az id\u0151belis\u00e9g form\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s felfog\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt a modern korban, mint a filmek k\u00e9peir\u0151l \u00e9s sz\u00f6vegeir\u0151l. Ez a fajta gondolkod\u00e1sm\u00f3d a filmtudom\u00e1ny t\u00e1rgy\u00e1r\u00f3l, legyen az a n\u00e9z\u0151, a megfigyel\u0151, a t\u00e1rsadalom, a biol\u00f3giai test, a popul\u00e1ci\u00f3, vagy a szubjektum, olyan egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seknek szolg\u00e1lt alapj\u00e1ul, mint a pszichoanal\u00edzis, a fenomenol\u00f3gia, a befogad\u00f3i attit\u0171d szociol\u00f3giai vizsg\u00e1lata, a mozi int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti anal\u00edzise \u00e9s a recepci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kutat\u00e1si ir\u00e1nyai. A filmekkel nem foglalkoz\u00f3 filmtudom\u00e1nyi szakemberek sz\u00e1ma jelent\u0151s. A telev\u00edzi\u00f3-t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Lynn Spigel p\u00e9ld\u00e1ul a pszichoanalitikus, feminista filmelm\u00e9let ter\u00e9n szerzett tapasztalatait kamatoztatta a telev\u00edzi\u00f3z\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, \u00e9s \u00fagy alapozta a telev\u00edzi\u00f3 korai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9t a filmk\u00e1nonra, hogy az egyes filmekre nem is t\u00e9rt ki. Komplexebb p\u00e9ld\u00e1val szolg\u00e1l Anne Friedberg, az Irvine Egyetem Visual Studies programj\u00e1nak alap\u00edt\u00f3ja, aki az elm\u00falt \u00e9vtizedben a tekintet \u00e9s a l\u00e1t\u00e1s vizu\u00e1lis kontextualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta nem-filmes szitu\u00e1ci\u00f3kban. Aktu\u00e1lis projektj\u00e9nek, amely az ablakkal, mint jelens\u00e9ggel \u00e9s mint metafor\u00e1val foglalkozik, el\u0151zm\u00e9nyeit abban a k\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1lhatjuk meg, amely a modernit\u00e1s nyilv\u00e1nos v\u00e1rosi tereiben pr\u00f3b\u00e1lta nyomon k\u00f6vetni a virtu\u00e1lis tekintet kialakul\u00e1s\u00e1t. [5] Friedberg a 19. sz\u00e1zadi modernit\u00e1s megfigyel\u0151j\u00e9t a virtu\u00e1lis tekinteten kereszt\u00fcl defini\u00e1lta, amely a panor\u00e1m\u00e1k, a dior\u00e1m\u00e1k, a kirakatok \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s \u00e1ltal form\u00e1lta a l\u00e1t\u00e1st. Friedbergn\u00e9l a filmelm\u00e9let adja az alapokat a fl\u00e2neur \u00e9s a fl\u00e2neuse vil\u00e1g\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1hoz; e kutat\u00e1saihoz am\u00fagy az egyik els\u0151 filmtudom\u00e1nyi program ny\u00fajtott kereteket. De tudom\u00e1nyos t\u00e1rgya igen messze esik a film materialit\u00e1s\u00e1t\u00f3l, a filmk\u00e9pt\u0151l \u00e9s a film speci\u00e1lis befogad\u00f3i attit\u0171dj\u00e9t\u0151l \u2013 eltekintve att\u00f3l, hogy ez ut\u00f3bbi az egyik olyan ter\u00fclet, ahol a modernit\u00e1s virtu\u00e1lis tekintete \u00e9letre kelt. Friedberg kutat\u00e1sai olyan ir\u00e1nyba viszik a filmtudom\u00e1nyt, ahov\u00e1 a film \u00e9s mozi specifikus vizsg\u00e1lata m\u00e9g sosem jutott el. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl kil\u00e9phet\u00fcnk a film k\u00f6zvetlen vizu\u00e1lis k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l, \u00e9s felfedezhetj\u00fck, hogy milyen m\u00e1s tekintetek form\u00e1lt\u00e1k a filmek befogad\u00e1s\u00e1t a mozi sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n. A posztmodernit\u00e1s virtu\u00e1lis tekintet\u00e9ben pedig azokat az \u00f6sszetev\u0151ket azonos\u00edtja, amelyek legink\u00e1bb az \u00faj digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1khoz kapcsol\u00f3dnak, \u00e9s megadj\u00e1k e tekintet t\u00f6rt\u00e9neti kereteit.<br \/>\nAz \u00e9n kutat\u00e1saim a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1n bel\u00fcl filmekhez, hab\u00e1r meglehet\u0151sen obsk\u00farus filmekhez (korh\u00e1zak \u00e9s orvosi m\u00fazeumok ijeszt\u0151 alagsoraiban fellelt, korai orvosi, tudom\u00e1nyos filmekhez) kapcsol\u00f3dtak. Ezek az objektumok \u00e9s k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00fck, illetve felhaszn\u00e1l\u00e1suk k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei oda vezettek, hogy nem csup\u00e1n a film eredet\u00e9nek elfogadott materi\u00e1lis kontextusa v\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 sz\u00e1momra, hanem a mozi int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek bevett korai t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s el\u0151t\u00f6rt\u00e9nete is. A kutat\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra \u00fajra kellett gondolnom a filmarch\u00edvum fogalm\u00e1t is, mivel a filmeket egy olyan t\u00f6rmel\u00e9khalmazban tal\u00e1ltam meg, amelyet orvosi szeml\u00e9ltet\u0151eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s orvosi c\u00e9lokra (vizu\u00e1lis k\u00eds\u00e9rletekhez) \u00e1talak\u00edtott filmes felszerel\u00e9sek alkottak. Ez a tekintet ama birodalm\u00e1ba rep\u00edtett, amely meglehet\u0151sen elt\u00e9r att\u00f3l, ami a sz\u00f3rakoztat\u00f3 mozi k\u00f6r\u00fcl konceptualiz\u00e1l\u00f3dott.<br \/>\nEzen a ponton vissza kell t\u00e9rnem a konvergencia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez. A m\u00e9diakonvergenci\u00e1t adottnak veszem, de nem az\u00e9rt, mert \u00faj jelens\u00e9gnek tartom, hanem az\u00e9rt, mert ez a huszadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek realit\u00e1sa, ami \u00e9pp egybev\u00e1g az interdiszciplinarit\u00e1s \u00e1ramlataival, \u00e9s azokkal a reformokkal \u00e9s le\u00e9p\u00edt\u00e9sekkel, amelyek \u00e1talak\u00edtott\u00e1k a hum\u00e1ntudom\u00e1nyokat az 1990-es \u00e9vekben. A technol\u00f3giai konvergenci\u00e1t is elfogadom id\u0151leges premisszak\u00e9nt, hogy egyb\u0151l a film, a digitalit\u00e1s \u00e9s a vizualit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyrendszereinek k\u00e9rd\u00e9seivel foglalkozhassak. Az int\u00e9zm\u00e9nyi konvergencia sz\u00e1momra a diszcipl\u00edn\u00e1k vertik\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t jelenti \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan egy adott ter\u00fcleten bel\u00fcl a kutat\u00e1s t\u00e1rgyainak horizont\u00e1lis expanzi\u00f3j\u00e1t. A kutat\u00e1si t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok leboml\u00e1s\u00e1n \u00e9s a kutat\u00e1si ter\u00fcletek \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1n bel\u00fcl engem legink\u00e1bb a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya foglalkoztat. \u00c9s ezzel kapcsolatosan a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fclnek fel bennem: hogyan ker\u00fclt a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak diszciplin\u00e1ris hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be a film? Ezt a kutat\u00e1si ter\u00fcletet hogyan alak\u00edtja \u00e1t a digit\u00e1lis kult\u00fara, amely az ezredv\u00e9gi vizu\u00e1lis kult\u00fara egyik mark\u00e1ns \u00f6sszetev\u0151jek\u00e9nt a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1val p\u00e1rhuzamosan indult h\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra? Mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha a filmtudom\u00e1ny be\u00e1gyaz\u00f3dik, vagy \u00e9ppen be\u00e9p\u00fcl a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1ba? Ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket fogom \u00e9rinteni a k\u00f6vetkez\u0151 oldalakon.<br \/>\n(\u2026)<br \/>\nHol helyezkedik el a filmtudom\u00e1ny a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1n bel\u00fcl?<br \/>\n1996-ban az October foly\u00f3irat egyik sz\u00e1m\u00e1ban egy v\u00e1laszcsokorral \u00f6sszef\u0171z\u00f6tt k\u00e9rd\u0151\u00edv jelent meg, amely a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara interdiszciplin\u00e1ris projektj\u00e9t\u201d vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1. A publik\u00e1ci\u00f3, amely n\u00e9gy, \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt el\u0151vezetett \u201ek\u00e9rd\u00e9ssel\u201d ind\u00edtott a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ra \u00e9s a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1ra vonatkoz\u00f3an, felkeltette azok \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t (k\u00f6zt\u00fck az eny\u00e9met is) akik \u00e9ppen a Rochesteri Egyetem Visual and Cultural Studies programj\u00e1n tan\u00edtottak akkoriban. Abban az id\u0151ben ez volt az egyetlen akkredit\u00e1lt gradu\u00e1lis program az orsz\u00e1gban, \u00edgy k\u00edv\u00e1ncsian v\u00e1rtuk, hogyan vizsg\u00e1zik majd az \u00e1ltalunk ist\u00e1polt tudom\u00e1nyter\u00fclet a felk\u00e9rt diszcipl\u00edn\u00e1k szigor\u00fa tud\u00f3sai el\u0151tt. Meglep\u0151dve tapasztaltam, hogy csup\u00e1n k\u00e9t filmes szakember szerepelt a tizenkilenc v\u00e1laszad\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3, illetve az \u00faj m\u00e9dia ter\u00fclet\u00e9n dolgoz\u00f3 tud\u00f3sok reprezent\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151bb volt (az egyik filmes k\u00e9pviselte ezt a kateg\u00f3ri\u00e1t is). A v\u00e1laszad\u00f3k fele m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz volt. A felvet\u00e9sek \u00e9s a lek\u00f6z\u00f6lt v\u00e1laszok \u00edgy olyan essz\u00e9k k\u00f6z\u00e9 \u00e1gyaz\u00f3dtak be, amelyeket a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net fel\u00f6li diszkusszi\u00f3nak szenteltek, \u00e9s amelyek csak m\u00e9g ink\u00e1bb teret adtak a k\u00e9rd\u0151\u00edv t\u00e9mafelvet\u00e9seit \u00e1that\u00f3 implicit kritik\u00e1nak. Ez a kritika nemcsak a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t, mint paradigm\u00e1t \u00e9s a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1t, mint diszcipl\u00edn\u00e1t \u00e9rintette, hanem azt a digit\u00e1lis j\u00f6v\u0151t is, amelynek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya is felel\u0151s.<br \/>\nHangs\u00falyozni szeretn\u00e9m, hogy ezek ut\u00e1n nem c\u00e9lom, hogy a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak felszabad\u00edt\u00f3, vagy esetleg intellektu\u00e1lisan vonz\u00f3 interdiszciplin\u00e1ris szempontjai mellett t\u00f6rjek l\u00e1ndzs\u00e1t. Ink\u00e1bb \u2013 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtand\u00f3 \u2013 egy j\u00f3val pragmatikusabb \u00e9rvel\u00e9sre v\u00e1llalkozn\u00e9k, ami a m\u00e9diakonvergencia t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seihez (ide tartozik a technikai fejl\u0151d\u00e9s, a glob\u00e1lis kapitalizmus \u00e9s a t\u00f6bbi) kapcsol\u00f3dik. A vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya azon kev\u00e9s helyek egyike, ahonnan nem csup\u00e1n a m\u00e9diakonvergencia jelens\u00e9geire reflekt\u00e1lhatunk \u00e9rdemben, hanem ezek hossz\u00fa \u00e9s komplex t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9re is. (A science and technology studies az a m\u00e1sik felemelked\u0151 diszcipl\u00edna, ahonnan ez m\u00e9g minden bizonnyal lehets\u00e9ges.) Az October k\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9nek egyik felvet\u00e9se arra c\u00e9lzott, hogy a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya a globaliz\u00e1ci\u00f3 er\u0151inek, a kapitalizmus k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e1zis\u00e1nak cinkosa, \u00e9s b\u0171nr\u00e9szese a k\u00e9pek testt\u0151l val\u00f3 megfoszt\u00e1s\u00e1nak. \u201e\u00dagy t\u0171nik \u2013 fogalmazz\u00e1k meg a szerkeszt\u0151k \u2013, hogy a visual studies el\u0151felt\u00e9telezi a l\u00e1that\u00f3, mint testetlen k\u00e9p \u00fajonnan kialak\u00edtott koncepci\u00f3j\u00e1t, amelyet a jelcsere \u00e9s a fantazma-projekci\u00f3 virtu\u00e1lis terei sz\u00e1m\u00e1ra re-kre\u00e1ltak.\u201d Ezek ut\u00e1n pedig azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya \u201ea maga szer\u00e9ny, akad\u00e9mikus m\u00f3dj\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rul a globaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokozat\u00e1hoz tartoz\u00f3 szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.\u201d [6] Azt hiszem, hogy a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya, a testetlen k\u00e9p paradigm\u00e1j\u00e1val egyetemben, nem oka, hanem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 k\u00f6vetkezm\u00e9nye azoknak a folyamatoknak, amelyeket a fenti passzus becsm\u00e9rel. A digit\u00e1lis m\u00e9dia elleni t\u00e1mad\u00e1s legtiszt\u00e1bb form\u00e1j\u00e1ban Emily Apter, Susan Buck-Morss \u00e9s Hal Foster sz\u00f6vegeiben jelenik meg, akik \u00e9pp eme online foly\u00f3irat k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban fognak majd publik\u00e1lni. Vel\u00fck szemben \u00fagy gondolom, hogy a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya egy sz\u00fcks\u00e9ges platform, amelyen kereszt\u00fcl egyszerre historiz\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s kontroll\u00e1lhat\u00f3 a glob\u00e1lis m\u00e9diakult\u00fara \u2013 egy kult\u00fara, amely aligha korl\u00e1toz\u00f3dik a vizu\u00e1lisra, de a vizualit\u00e1son kereszt\u00fcl k\u00f6zel\u00edthet\u0151 meg.<br \/>\nMindenekel\u0151tt azt kell lesz\u00f6gezn\u00fcnk, hogy a k\u00e9pek \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak \u2013 a testi mivolt elveszt\u00e9se, a szabad lebeg\u00e9s a vizualit\u00e1s virtu\u00e1lis ter\u00e9ben \u2013 hipot\u00e9zise az\u00e9rt vizsg\u00e1lhat\u00f3 j\u00f3l a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya fel\u0151l, mivel az m\u00e1r eleve interdiszciplin\u00e1ris. Hiszen az interdiszciplinarit\u00e1s azt jelenti, hogy rendelkez\u00fcnk olyan eszk\u00f6z\u00f6kkel, amelyekkel elemezhetj\u00fck a mai kultur\u00e1lis forgatag k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1j\u00fa k\u00e9peit, amelyek tov\u00e1bb gazdag\u00edtj\u00e1k azokat a tudom\u00e1nyter\u00fcleteket is, amelyekb\u0151l a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya \u00e9p\u00edtkezik. Az October egy m\u00e1sik v\u00e1laszad\u00f3ja, Keith Moxey jegyezte meg, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net az\u00e9rt kritiz\u00e1lja a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1t, mert az \u201enem k\u00e9pes elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a m\u00e1sfajta k\u00e9pek kutat\u00e1s\u00e1t egym\u00e1st\u00f3l.\u201d [7] V\u00e1laszul erre a kritik\u00e1ra Moxey az interdiszciplinarit\u00e1s el\u0151nyeit kihaszn\u00e1l\u00f3 komparat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dokat javasolt: \u201eAhelyett, hogy az \u00faj tudom\u00e1nyt, mely a k\u00e9ptermel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s gyakran popul\u00e1ris form\u00e1it tanulm\u00e1nyozza \u2013 ahol a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1sf\u00e9le vizu\u00e1lis term\u00e9kek k\u00f6zt kap helyet \u2013, esetleges fenyeget\u00e9sk\u00e9nt tekinten\u00e9nk a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9re, azt \u00e1ll\u00edtom, hogy ezeknek a vizu\u00e1lis ellent\u00e9teknek az \u00e9rt\u00e9ke a m\u0171fajok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban van. P\u00e9ld\u00e1ul a fest\u00e9szet \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3, vagy \u00e9ppen a rekl\u00e1mok vizsg\u00e1lat\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa az\u00e9rt fontos, mert ez\u00e1ltal eljutunk azokhoz a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokhoz, ahogyan a tud\u00f3sok \u00e9s a kritikusok az egyes m\u00e9diumokat \u00e9rtelmezik.\u201d [8]<br \/>\nA komparat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s modellk\u00e9nt eddig j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az MIT Comparative Media kurzus\u00e1hoz hasonl\u00f3 programokban, ahol a hallgat\u00f3k az \u00fajabb \u00e9s r\u00e9gebbi m\u00e9diumok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s\u00e9vel j\u00f3 alapokat kaptak a tov\u00e1bbi tudom\u00e1nyos kutat\u00e1shoz \u00e9s a piaci karrierhez is. A v\u00e9gz\u0151s\u00f6k \u00e1ll\u00edt\u00f3lag k\u00e9pesek lehetnek majd arra, hogy kritikai tudattal ell\u00e1tott \u00f6sszek\u00f6t\u0151k legyenek a m\u00e9g csak el sem k\u00e9pzelt medi\u00e1lis szolg\u00e1ltat\u00e1sok \u00e9s azok felhaszn\u00e1l\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt, s\u0151t m\u00e9g arra is, hogy t\u00f6rt\u00e9neti ismereteik \u00e9s kritikai \u00e9rz\u00e9k\u00fck seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a high-tech gazdas\u00e1gi lobby (industry moles) r\u00e9szek\u00e9nt a glob\u00e1lis kapitalizmus \u00e1ramlatait szab\u00e1lyozz\u00e1k. Moxey azonban nem azt a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t v\u00e1zolja fel a komparat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek, amely felt\u00e9tlen\u00fcl ebbe az ir\u00e1nyba mutatna, hanem ink\u00e1bb olyan diszciplin\u00e1ris hat\u00e1r\u00e1tl\u00e9p\u00e9seket akar megalapozni, amelynek el\u0151zm\u00e9nyei Warburgn\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9s ez\u00e1ltal egy szigor\u00faan m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti geneal\u00f3gi\u00e1t k\u00edn\u00e1lnak a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1hoz. Thomas Dacosta Kaufmannhoz \u00e9s m\u00e1sokhoz hasonl\u00f3an Moxey Michael Baxandall-lel kezdi a t\u00f6rt\u00e9netet \u00e9s Svetlana Alpersen kereszt\u00fcl jut el W. J. T. Mitchellig. [9] A \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d kifejez\u00e9s megjelen\u00e9s\u00e9t eszerint az a n\u00e9zet motiv\u00e1lta, hogy kapcsoljuk \u00f6ssze a m\u0171v\u00e9szet termel\u00e9s\u00e9t a sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi kontextussal, de \u00fagy, hogy a m\u0171v\u00e9szet maradjon a centrumban.<br \/>\nDe hol a helye a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak eme t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a filmnek \u00e9s a t\u00f6bbi \u00faj m\u00e9diumnak, illetve azoknak a tudom\u00e1nyter\u00fcleteknek, amelyek ezekkel foglalkoznak? Vajon a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mellett a film is meg\u00e9rdemel egy \u201esaj\u00e1t\u201d t\u00f6rt\u00e9netet? (Ennek felv\u00e1zol\u00e1s\u00e1t\u00f3l az\u00e9rt most tart\u00f3zkodn\u00e9k.) A komparat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00e9s az interdiszciplinarit\u00e1s, mint gondolkod\u00e1si modellek e ter\u00fcleten nem k\u00e9pesek megragadni annak a hatalomnak a dinamik\u00e1j\u00e1t, amely \u00fagy hat\u00e1rozza meg a diszcipl\u00edna t\u00e1rgyi \u00e9s m\u00f3dszertani konstell\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, hogy a tudom\u00e1nyos szc\u00e9na eg\u00e9sz popul\u00e1ci\u00f3ja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tekintet\u00e9t interioriz\u00e1lja. A vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak, a t\u00f6bbi diszcipl\u00edn\u00e1hoz hasonl\u00f3an megvan a maga int\u00e9zm\u00e9nyes tekintete. A m\u00e9diakonvergencia t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nye \u00f6nmag\u00e1ban nem adja meg az eszk\u00f6zt\u00e1rat ahhoz, hogy \u00e9rtelmezz\u00fck az \u00e1ltala l\u00e9trehozott k\u00e9pek \u00e9s befogad\u00f3i strat\u00e9gi\u00e1k egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1s\u00e1t. \u00c9s arra sem jogos\u00edt fel, hogy minden egyes m\u00e9dium k\u00f6r\u00fcl megalkossuk a geneal\u00f3gi\u00e1k \u00e9s tekintetek teljes sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t.<br \/>\nAz interdiszciplinarit\u00e1s kapcs\u00e1n az October szerkeszt\u0151i a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00f6vid geneal\u00f3gi\u00e1t v\u00e1zolt\u00e1k a v\u00e1laszol\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra: \u201e\u00dagy t\u0171nik, hogy a \u2019vizu\u00e1lis kult\u00fara\u2019 interdiszciplin\u00e1ris projektje m\u00e1r nem a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny (ahogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a filmt\u00f6rt\u00e9net stb.), hanem az antropol\u00f3gia mint\u00e1j\u00e1ra szervez\u0151dik.\u201d [10] A szerz\u0151k a filmt\u00f6rt\u00e9netre \u00e9s nem a filmtudom\u00e1nyra hivatkoznak a vizu\u00e1lis kult\u00fara el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt. A n\u00e9gy \u201ek\u00e9rd\u00e9s\u201d egyike a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1t interdiszciplin\u00e1ris rubrikak\u00e9nt nevezi meg, a m\u00e1sik h\u00e1rom felvet\u00e9sben viszont a vizu\u00e1lis kult\u00fara az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok t\u00e1rgya. Ahogy Douglas Crimp megjegyezte e vita egyik eml\u00e9kezetes kritik\u00e1j\u00e1ban, a r\u00e9sztvev\u0151k a cultural studies, a visual studies \u00e9s a visual culture kifejez\u00e9seket nem hat\u00e1rolt\u00e1k el egym\u00e1st\u00f3l. A kutat\u00e1s t\u00e1rgya (vizu\u00e1lis kult\u00fara) \u00e9s a k\u00e9t hat\u00e1rozott, b\u00e1r \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 t\u00e1rgyakkal \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netekkel rendelkez\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclet (cultural studies, visual studies) teljesen \u00f6sszemos\u00f3dott. Itt most engem els\u0151sorban az a d\u00f6nt\u00e9s foglalkoztat, hogy a film, mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00edna \u00e9s el\u0151k\u00e9p \u201et\u00f6rt\u00e9net\u201d-k\u00e9nt, nem pedig \u201etudom\u00e1ny\u201d-k\u00e9nt jelent meg. Ez a v\u00e1laszt\u00e1s s\u00falyos hi\u00e1nyoss\u00e1gokhoz vezetett a film- \u00e9s a m\u00e9diatudom\u00e1ny kapcsolatrendszer\u00e9ben, tov\u00e1bb\u00e1 a film mint csom\u00f3pont kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1n bel\u00fcl. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nett\u0151l elt\u00e9r\u0151en a filmt\u00f6rt\u00e9neti rubrik\u00e1t sohasem haszn\u00e1lt\u00e1k tansz\u00e9kek, programok, vagy ak\u00e1r egy kutat\u00e1si ter\u00fclet megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9re. A filmt\u00f6rt\u00e9net maga nem sz\u00e1m\u00edt tudom\u00e1nynak, csup\u00e1n egy speci\u00e1lis m\u00f3dszert jel\u00f6l a filmtudom\u00e1nyon bel\u00fcl, amely mindig is csak egy eleme volt a m\u00f3dszertannak. A filmt\u00f6rt\u00e9netet n\u00e9ha szembe\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a filmelm\u00e9lettel l\u00e9trehozva a tudom\u00e1nyter\u00fclet bin\u00e1ris, elvont v\u00e1ltozat\u00e1t, ahol az elm\u00e9let ad helyet a ter\u00fclet politikai \u00e9let\u00e9nek, a t\u00f6rt\u00e9net meg minden m\u00e1snak. Pedig a filoz\u00f3fia, a kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let, a nyelvtudom\u00e1ny, a retorika, az irodalomtudom\u00e1ny \u00e9s a szociol\u00f3gia mellett a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny csup\u00e1n egyike azoknak a ter\u00fcleteknek, amelyek inspir\u00e1lt\u00e1k a filmtudom\u00e1nyt. Ezek \u00e9pp\u00fagy hozz\u00e1j\u00e1rult a film, mint a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez.<br \/>\nA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net az egyik ter\u00fclet, amely t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtott a film tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s\u00e1hoz a filmtudom\u00e1nyi tansz\u00e9kek \u00e9s programok l\u00e9trej\u00f6tte el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n is, \u00e9s legink\u00e1bb a film t\u00f6rt\u00e9neti, illetve eszt\u00e9tikai-filoz\u00f3fiai t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t szorgalmazta. A szociol\u00f3gia \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let is hozz\u00e1j\u00e1rult a filmtudom\u00e1nyhoz, de ezek elm\u00e9letei lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a m\u00e9dia, a telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s (k\u00e9s\u0151bb) a digit\u00e1lis m\u00e9dia elemz\u00e9s\u00e9t is. A telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s a m\u00e9dia ma m\u00e1r a filmtudom\u00e1ny \u201ealesetei\u201d, speci\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fcletk\u00e9nt a Filmtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g (Society for Cinema Studies) is felvette \u0151ket a profilj\u00e1ba. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben viszont csak ritk\u00e1n t\u0171nnek fel, kiv\u00e9ve akkor, ha a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00e1r \u00e1talakult visual studies-z\u00e1.<br \/>\nA vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya hadil\u00e1bon \u00e1ll a r\u00e9gebbi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel, mivel elhanyagolja a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy elsaj\u00e1t\u00edthassa \u2013 mik\u00e9nt ezt az October-k\u00e9rd\u0151\u00edv \u00e9s Hal Foster is sugalmazza ugyanabban a sz\u00e1mban \u2013 a kult\u00fara antropol\u00f3giai fogalm\u00e1t, amely a kult\u00faratudom\u00e1nyokban gy\u00f6kerezik. A vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya a kultur\u00e1lis anal\u00edzis politikai hagyom\u00e1ny\u00e1val l\u00e9pett sz\u00f6vets\u00e9gre, amely a baloldal \u00e9s a feminista kritikai elm\u00e9let k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez kapcsol\u00f3dik: az egyik a cultural studies a maga angol (\u00e9s esetenk\u00e9nt amerikai) t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9leti gy\u00f6kereivel, a m\u00e1sik pedig a pszichoanalitikus filmelm\u00e9let. M\u00e9g ha az angol cultural studies megkapja is a maga meg\u00e9rdemelt kreditj\u00e9t a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak int\u00e9zm\u00e9nyes felbukkan\u00e1s\u00e1ban, akkor is hangs\u00falyoznunk kell az antropol\u00f3gi\u00e1n k\u00edv\u00fcl a kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let \u00e9s a szociol\u00f3gia, illetve az \u00e1ltaluk haszn\u00e1lt metodol\u00f3gia szerep\u00e9t a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1ban. A cultural studies m\u00e1r a kezdetekt\u0151l laz\u00edtani igyekezett az empirikus kutat\u00e1si m\u00f3dszerek szor\u00edt\u00e1s\u00e1n az \u00e1ltala vizsg\u00e1lt ter\u00fcleteken, \u00e9s az etnogr\u00e1fiai kutat\u00e1st szorgalmazta, amely m\u00e9g a politikai v\u00e9n\u00e1val rendelkez\u0151 antropol\u00f3gusok szem\u00e9ben is anat\u00e9m\u00e1nak t\u0171nt. A pszichoanalitikus filmelm\u00e9let is olyan (a nyelvtudom\u00e1ny \u00e9s az irodalomelm\u00e9let \u00e1ltal t\u00e1mogatott) ter\u00fclet, amely megv\u00e1ltozott form\u00e1ban ugyan, de be\u00e9p\u00fclt a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1ba. Crimp szerint a pszichoanalitikus \u00e9s az etnografikus szeml\u00e9letm\u00f3d szembeker\u00fcl\u00e9se egym\u00e1ssal a cultural studies-on bel\u00fcl \u2013 mint azt Constance Penley 1992-es kritik\u00e1ja mutatja Janice Radway 1984-es, a popul\u00e1ris reg\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l \u2013 azt mutatja, hogy egy tudom\u00e1nyter\u00fclet a metodol\u00f3giai vit\u00e1kon kereszt\u00fcl fejl\u0151dik \u00e9s er\u0151s\u00f6dik meg. [11] A diszciplin\u00e1ris konvergencia nem a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek elsim\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a \u201emunkaer\u0151\u201d lebut\u00edt\u00e1s\u00e1t (deskilling) jelenti. M\u00e9g az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a metodol\u00f3gia egyfajta folyamatos bels\u0151 \u201emin\u0151s\u00e9g-ellen\u0151rz\u00e9s\u201d t\u00e1rgya lesz, ami \u00e9lesebb elm\u00e9j\u0171 alkot\u00f3kat eredm\u00e9nyezhet. A cultural studies ter\u00fclet\u00e9n dolgoz\u00f3 szociol\u00f3gus, Jackie Stacey, akinek Star Gazing c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve a szociol\u00f3gi\u00e1n kereszt\u00fcl alkotta \u00fajra a feminista, pszichoanalitikus filmelm\u00e9letet, egyike azon keveseknek, aki annyira el\u0151rel\u00e1t\u00f3, hogy m\u00e1r bevezette a t\u00e1rsadalmi nemi szerep \u00e9s a szubjektivit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seit a m\u00e1r j\u00f3 ideje tart\u00f3 m\u00e9dia-globaliz\u00e1ci\u00f3 (\u201ea Term\u00e9szet Fogyaszt\u00e1sa, az Eg\u00e9szs\u00e9g Megtestes\u00edt\u00e9se\u201d) t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ba. [12] (P\u00e9ldamutat\u00f3, ahogy k\u00e9pes a v\u00e9gletekig feszegetni az egyes m\u00f3dszerek interdiszciplin\u00e1ris hat\u00e1rait.) A globaliz\u00e1ci\u00f3val, mint az elj\u00f6vend\u0151 \u00e9vtized egyik legfontosabb t\u00e9m\u00e1j\u00e1val a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1n bel\u00fcl, a szubjektumok \u00e9s a mindennapi praxis szintj\u00e9n is foglalkozni kell, hiszen nem csup\u00e1n generikus \u00e9s testetlen fogalmakr\u00f3l van sz\u00f3, amelyeket a globaliz\u00e1ci\u00f3 jelens\u00e9gei hoztak l\u00e9tre. A globaliz\u00e1ci\u00f3 olyan folyamat, amelyet a szubjektumok befoly\u00e1solnak \u00e9s alak\u00edtanak, \u00e9s nem puszt\u00e1n egy gazdas\u00e1gi v\u00edzi\u00f3 a vil\u00e1gr\u00f3l a maga saj\u00e1t lend\u00fclet\u00e9vel.<br \/>\nA telev\u00edzi\u00f3, a m\u00e9dia-globaliz\u00e1ci\u00f3 modell\u00e9rt\u00e9k\u0171 elidegen\u00edt\u0151 hatalmak\u00e9nt j\u00f3val t\u00f6bb figyelmet \u00e9rdemel, ha sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vessz\u00fck a telekommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t a vizualit\u00e1ssal. Mik\u00f6zben a film \u00e9s a digit\u00e1lis m\u00e9dia az\u00e9rt esetenk\u00e9nt felbukkan a k\u00e9rd\u0151\u00edv komment\u00e1rjaiban, addig a telev\u00edzi\u00f3t csak \u00e9rint\u0151legesen t\u00e1rgyalj\u00e1k, mint a m\u00e9dia mai elidegened\u00e9s\u00e9nek k\u00eds\u00e9rtet\u00e9t. Susan Buck-Morss p\u00e9ld\u00e1ul az MTV-t \u00fagy mutatja be, mint ami szubjektumokat \u00e1ll\u00edt el\u0151 a glob\u00e1lis kapitalizmus sz\u00e1m\u00e1ra, Emily Apter pedig villog\u00f3 k\u00e9perny\u0151k holografikus t\u00e1jak\u00e9nt id\u00e9zi meg Baudrillard siv\u00e1r Amerika-v\u00edzi\u00f3j\u00e1t. [13] A telev\u00edzi\u00f3 hi\u00e1nya \u2013 eltekintve a k\u00e9s\u0151-kapitalizmus fokoz\u00f3d\u00f3 k\u00e9pi elidegen\u00edt\u00e9ssel fenyeget\u0151 k\u00eds\u00e9rtet\u00e9t\u0151l \u2013 el\u00e9g furcsa, hiszen \u00e9ppens\u00e9ggel \u00f6sszek\u00f6t\u0151kapcsot k\u00e9pez a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 kinematikus kult\u00fara \u00e9s a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n el\u0151ret\u00f6r\u0151 digit\u00e1lis m\u00e9diakult\u00fara k\u00f6z\u00f6tt. Nem meglep\u0151, hogy a telev\u00edzi\u00f3 tudom\u00e1nya egyre ink\u00e1bb r\u00e1hagyatkozik a cultural studiest is megalapoz\u00f3 szociol\u00f3gia \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let m\u00f3dszereire, mik\u00f6zben az alacsony kult\u00far\u00e1t\u00f3l \u00f3dzkod\u00f3 diszcipl\u00edn\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra margin\u00e1lis marad. Apter p\u00e9ld\u00e1ul k\u00edv\u00e1ncsi arra, hogy a \u201ecyber-vizualit\u00e1s \u00e1lomszer\u0171, anamorfikus, dzsanki-techno eszt\u00e9tik\u00e1ja megtal\u00e1lja-e hely\u00e9t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl\u201d, vagy \u201emegmarad a cultural studies akad\u00e9miai el\u0151csarnok\u00e1ban.\u201d [14] Az \u00e1lom, a hullad\u00e9k \u00e9s a torzul\u00e1s felid\u00e9z bennem egy m\u00e1sik m\u00faltb\u00e9li momentumot, amelyet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00e1r gondjaiba vett: a sz\u00fcrrealizmust, \u00e9s mindazt, amivel a sz\u00fcrrealizmus hozz\u00e1j\u00e1rult nem csak saj\u00e1t t\u00e1rsadalmi mili\u0151j\u00e9nek, hanem a tudom\u00e1nyos tud\u00e1s, valamint e tud\u00e1s anyagg\u00e1, tapasztalatt\u00e1 \u00e9s pszich\u00e9s \u00e9lett\u00e9 form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez is. Ha egyesek a hiperrealit\u00e1st a jelen sz\u00fcrrealizmus\u00e1nak nevezik, akkor \u00fagy t\u0171nik, hogy kutat\u00e1s\u00e1nak logikus helye a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net lehetne. A telev\u00edzi\u00f3, a sz\u00f6veg, a tartalom, a k\u00e9p \u00e9s a jelent\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seit alaposan t\u00e1rgyalta m\u00e1r a cultural studies, de nem foglalkoztak a telev\u00edzi\u00f3, mint appar\u00e1tus helyzet\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9vel, ami pedig szorosan \u00f6sszef\u00fcgg az anyagszer\u0171s\u00e9g, az \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a megtestes\u00fcl\u00e9s jelenlegi kond\u00edci\u00f3ival, amelyek dr\u00e1maian megv\u00e1ltoztak a cyber-vizualit\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ban.<br \/>\nA hi\u00e1nyok k\u00e9rd\u00e9sein\u00e9l maradva m\u00e9g fel kell tennem azt a k\u00e9rd\u00e9st is, hogy hol j\u00f6n a film ebbe az eg\u00e9szbe. Tom Gunning \u00e9s David Rodowick (az October \u00e1ltal felk\u00e9rt k\u00e9t filmtud\u00f3s) felvetette, hogy a film nehezen korl\u00e1tozhat\u00f3 a l\u00e1t\u00e1s \u00e9rz\u00e9k\u00e9re \u00e9s a k\u00e9pek vizu\u00e1lis tartom\u00e1nyaira. [15] Gunning, olyan t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt, aki mindig is figyelembe vette a m\u00e9dium sz\u00e9lesebb t\u00e1rsadalmi kond\u00edci\u00f3it tekintettel m\u00e1s m\u00e9diumokra \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1kra is, Moxeyhoz hasonl\u00f3an egyb\u0151l r\u00e1mutat az interdiszciplinarit\u00e1s el\u0151nyeire. De elt\u00e1volodik a tudom\u00e1ny t\u00e1rgy\u00e1nak diszkusszi\u00f3j\u00e1t\u00f3l az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a tapasztal\u00e1s m\u00f3dozatai fel\u00e9, amelyek egyes\u00edtik a tudom\u00e1nyter\u00fcletet; a vizu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s az, ami megjelenik a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak \u201evizualit\u00e1s\u201d-\u00e1ban is. Gunning figyelmeztet, \u201ehogy a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak legs\u00falyosabb \u00f6nkorl\u00e1toz\u00e1sa t\u00e1rgyiasulhat az \u00e9rz\u00e9kek feloszt\u00e1s\u00e1val.\u201d [16] Thomas Crow hasonl\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pvisel, amikor r\u00e1mutat, hogy \u201ea vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00faj rubrik\u00e1ja (\u2026) fenntart\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teszi azt a n\u00e9zetet, hogy a m\u0171v\u00e9szetet kiz\u00e1r\u00f3lag annak hat\u00e1sa hat\u00e1rozza meg, r\u00e1ad\u00e1sul kiz\u00e1r\u00f3lag az optikai fakult\u00e1son kereszt\u00fcl.\u201d [17] M\u00e1shol Crow a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9netre reduk\u00e1l\u00e1s\u00e1nak vesz\u00e9lyeire figyelmeztet. [18] Rodowick is ezt a kritik\u00e1t visszhangozza a film kapcs\u00e1n: \u201eAz emberek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek tudat\u00e1ban a film tov\u00e1bbra is \u201evizu\u00e1lis\u201d m\u00e9dium, \u00e9s t\u00f6bbnyire m\u00e9g mindig \u00fagy tartja fenn eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keit, hogy a t\u00f6bbi vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9 sorolja mag\u00e1t \u00e9s \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t k\u00e9palkot\u00f3 m\u00e9diumk\u00e9nt deklar\u00e1lja. M\u00e9gis a film nagy paradoxona (\u2026) az, hogy \u00e9pp\u00fagy id\u0151beli \u00e9s \u201eimmateri\u00e1lis\u201d m\u00e9dium, mint amennyire t\u00e9rbeli is.\u201d [19]<br \/>\nGunninghoz hasonl\u00f3an Rodowick is a temporalit\u00e1st \u00e9s az (im)materialit\u00e1st hangs\u00falyozva t\u00e1vol\u00edtja el a diskurzust a k\u00e9pekt\u0151l \u00e9s a k\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9st\u0151l. Neki ehhez rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll egy j\u00f3l bev\u00e1lt appar\u00e1tus, amelyet a figur\u00e1lisr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 kor\u00e1bbi tanulm\u00e1ny\u00e1ban, Deleuze-olvasat\u00e1ban, \u00e9s a digit\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l \u00edrott essz\u00e9iben dolgozott ki. Komment\u00e1rja egyfajta \u00e1thidal\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1lhat, mivel Gunning \u00e9rz\u00e9kekre utal\u00f3 megjegyz\u00e9seit\u0151l elt\u00e9r\u0151en nem billent \u00e1t benn\u00fcnket a t\u00e1rgyr\u00f3l a tapasztal\u00e1sra, vagyis a filmr\u0151l a befogad\u00f3 szubjektumra. Utal viszont az id\u0151tartam \u00e9s az anyag(talans\u00e1g) k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat k\u00e9rd\u00e9seire. Az October v\u00e1laszad\u00f3i k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben is fontosnak tartj\u00e1k hangs\u00falyozni a vizu\u00e1lis t\u00e1rgyak (filmek, festm\u00e9nyek, fotogr\u00e1fi\u00e1k) anyagi min\u0151s\u00e9geit, nehogy elvesszenek az egyes kateg\u00f3ri\u00e1k jelenlegi \u00e9s kor\u00e1bbi funkci\u00f3inak saj\u00e1toss\u00e1gai. De a konvergencia \u00e1llapot\u00e1ban (amit \u00e9n premissz\u00e1nak veszek) nemcsak a t\u00e1rgyakat k\u00f6zvet\u00edt\u0151 mat\u00e9ria v\u00e1lik nehezen beazonos\u00edthat\u00f3v\u00e1, hanem a k\u00e9zzelfoghat\u00f3 emberi viszony is mag\u00e1hoz a technik\u00e1hoz \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3hoz. A m\u00e9diakonvergenci\u00e1nak \u00e9s a glob\u00e1lis k\u00e9p\u00e1ramnak nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3 aspektusa, hogy nem csak az \u00faj m\u00e9dia \u00e9s a film, hanem az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadok m\u0171t\u00e1rgyai is fokozatosan a glob\u00e1lis m\u00e9dia fogyaszt\u00e1si cikkeiv\u00e9 v\u00e1lnak. R\u00e9gi festm\u00e9nyek reprodukci\u00f3i l\u00e1that\u00f3k m\u00e1r webes fel\u00fcleteken, p\u00f3l\u00f3kon, b\u00f6gr\u00e9ken \u00e9s mega-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok plexi v\u00e9d\u0151falai m\u00f6g\u00f6tt, tov\u00e1bb\u00e1 a m\u0171kincsek eredetis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek r\u00f6ntgensugaras igazol\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 h\u00edrekben, mint az \u201eels\u0151\u201d digit\u00e1lis m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 avanzs\u00e1lt Mona Lisa eset\u00e9ben, vagy \u00e9ppen repr\u00f3kkal d\u00edsz\u00edtett, h\u00edmzett k\u00f6nyvjelz\u0151k\u00f6n, aranyozott keretben, ahogy a Charles Craft t\u00e1rsas\u00e1g k\u00edn\u00e1lja ezeket. A m\u00fazeumok soha nem voltak ilyen n\u00e9pszer\u0171ek, de a m\u00fazeumi \u00e9lm\u00e9ny m\u00e1r kiterjed a t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 jelleg\u0171 audio- \u00e9s video-anyagokra is.<br \/>\nNem tudom, hogy hozzak e tov\u00e1bbi p\u00e9ld\u00e1kat, hiszen ezek t\u00f6bbs\u00e9ge nagyon ban\u00e1lis, mik\u00f6zben a k\u00e9pek igen helyesek. Arra k\u00e9sztetnek, hogy v\u00e9gezet\u00fcl r\u00e1t\u00e9rjek arra, hogy mi is a probl\u00e9ma a diszkr\u00e9t m\u00e9dium \u00e9s a diszkr\u00e9t k\u00e9p st\u00e1tusz\u00e1val a konvergencia \u00e1llapot\u00e1ban. A konvergencia kapcs\u00e1n az egyik legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 az, hogy nem csup\u00e1n maguk a k\u00e9pek, vagy a reproduk\u00e1lt k\u00e9pt\u00edpusok alakulnak \u00e1t \u00e9s szabadulnak ki a vizualit\u00e1s sosemvolt, t\u00e1gul\u00f3 univerzum\u00e1ba. Azt is megtapasztalhatjuk, hogy a l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a hang meglehet\u0151sen komplex m\u00f3don konverg\u00e1l egym\u00e1shoz. Az \u00e9n p\u00e9ld\u00e1m nem olyan egyszer\u0171, mint mondjuk a film, ami egy\u00fattal hangz\u00f3 m\u00e9dium is, vagy a m\u00fazeumi \u00e9lm\u00e9ny, amely mag\u00e1ban foglalja a tapint\u00e1st \u00e9s a t\u00e9rhat\u00e1st is. Ahova ki akarok lyukadni, azt j\u00f3l illusztr\u00e1lhatja a hang \u00e9s a k\u00e9p kapcsolata az ultrahang eset\u00e9ben. Ez egy olyan m\u00e9dium, amely a nem hallhat\u00f3 hanghull\u00e1mok alapj\u00e1n alkot evil\u00e1gi mint\u00e1kat \u00e9s sz\u00e1mszer\u0171 adatokat, amelyeket azt\u00e1n \u00f6sszekapcsolnak, hogy v\u00e9g\u00fcl vizu\u00e1lis k\u00e9pet hozzanak l\u00e9tre. A hang nem a szubjekt\u00edv hall\u00e1st szolg\u00e1lja, a k\u00e9p pedig \u2013 a legelvontabb \u00e9s legkorl\u00e1tozottabb \u00e9rtelm\u00e9t\u0151l eltekintve \u2013 nem \u00e1br\u00e1zol semmit a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1gb\u00f3l. A hang, az adat \u00e9s a k\u00e9p sz\u00e9tbont\u00e1sa egyfajta porlaszt\u00e1shoz vezet. Nem kapjuk meg a nagyfelbont\u00e1s\u00fa multiplex-mozik \u00e9rz\u00e9ki kavalk\u00e1dj\u00e1t, ahol minden \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1si regiszter a hely\u00e9n van, hanem az inform\u00e1ci\u00f3 egyik regiszter\u00e9t \u00e1tkapcsolj\u00e1k egy m\u00e1sikhoz, az egyik \u00e9rz\u00e9kszervt\u0151l egy m\u00e1sikhoz.<br \/>\nJonathan Crary is \u00e9rintette komment\u00e1rj\u00e1ban a k\u00e9pre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 f\u00f3kusz\u00e1l\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1t, hogy \u00fagy kezelj\u00fck a k\u00e9pet, mintha az lenne a legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 a vizualit\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n: \u201eTerm\u00e9szetesen a \u2019l\u00e1tv\u00e1ny\u2019 \u00e9s a \u2019l\u00e1t\u00e1s\u2019 kifejez\u00e9sek megjelentek az \u00e1ltalam \u00edrott sz\u00f6vegek, \u00e9s az \u00e1ltalam tartott kurzusok c\u00edm\u00e9ben is. Mindazon\u00e1ltal ezek a kifejez\u00e9sek egyre gyakrabban hoznak zavarba, amikor a megbesz\u00e9l\u00e9sek, konferenci\u00e1k \u00e9s publik\u00e1ci\u00f3k vizualit\u00e1s-ipar\u00e1ban \u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u0151ket hadrendbe. Eddigi munk\u00e1ss\u00e1gomban r\u00e9szben \u00e9pp annak bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtem, hogy a l\u00e1t\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek problematik\u00e1ja nem ugyanaz, mint az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 m\u0171v\u00e9szetek\u00e9.\u201d [20] Crary szerint a vizualit\u00e1s tudom\u00e1nya r\u00e9szben az\u00e9rt jelent meg, mert a n\u00e9z\u0151 (spectator) bevett formul\u00e1ja \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t vesztette, vagyis pont akkor bukkant fel, amikor tudom\u00e1nyos t\u00e1rgya sz\u00e9tesett. V\u00e9g\u00fcl azt sugallja, hogy e v\u00e1lt\u00e1s elemz\u00e9s\u00e9nek nem kellene maga ut\u00e1n vonnia azon term\u00e9kek \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1k (sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafika \u00e9s virtu\u00e1lis realit\u00e1s) elemz\u00e9s\u00e9t, amelyek annak produktumai. Ehelyett ink\u00e1bb a \u201esz\u00edntelen, nem vizu\u00e1lisan diszkurz\u00edv \u00e9s rendszerszer\u0171 form\u00e1ci\u00f3kat, illetve azok mut\u00e1ci\u00f3it\u201d kellene tanulm\u00e1nyoznunk.<br \/>\n\u00dagy gondolom, hogy a term\u00e9keket (sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafika, virtu\u00e1lis realit\u00e1s) l\u00e9trehoz\u00f3 appar\u00e1tus tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa \u2013 a felhaszn\u00e1l\u00f3kat a konvergencia mechanizmusaiba k\u00f6zvetlen\u00fcl bevezet\u0151 rendszerben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1sukkal \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sukkal \u00f6sszhangban \u2013 pontosan a \u201enem vizu\u00e1lisan diszkurz\u00edv form\u00e1ci\u00f3k\u201d elemz\u00e9s\u00e9t jelenti. A k\u00e9pek \u00e9s a \u201evizu\u00e1lis\u201d \u00e9lm\u00e9nyek csak mell\u00e9kterm\u00e9kei a glob\u00e1lis m\u00e9diaiparnak, amely sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171v\u00e9 tette a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. A vizualit\u00e1s csak megk\u00e9sve \u00e9rkezett meg a digit\u00e1lis vil\u00e1gba, mintha mindig is csak egy megk\u00e9sett gondolat lett volna a glob\u00e1lis m\u00e9diakult\u00fara val\u00f3di \u00e1talak\u00edt\u00e1saihoz k\u00e9pest. A filmtudom\u00e1ny a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1n bel\u00fcl azon kev\u00e9s ter\u00fclet egyike, amely elvezethet benn\u00fcnket azon m\u00e9diumok alapjaihoz, amelyeket t\u00falterhel a k\u00e9pekre \u00e9s a m\u0171t\u00e1rgyakra ir\u00e1nyul\u00f3 figyelem, m\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert a film m\u00e1r a kezdetekt\u0151l elk\u00f6telezte mag\u00e1t az anyagtalans\u00e1g mellett. A film m\u00e1r j\u00f3val a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net t\u00e1rgyai el\u0151tt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette a \u201etestetlen k\u00e9pek\u201d vizsg\u00e1lat\u00e1t. Nem azt \u00e1ll\u00edtom, hogy a film nem csup\u00e1n k\u00e9p, hanem hang \u00e9s t\u00e9r is, hanem azt, hogy a film elind\u00edtott egy bizonyos fajta szublim\u00e1ci\u00f3t, elt\u00e1volod\u00e1st, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tette a vizu\u00e1lis-szenzu\u00e1lis tapasztalat \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t a virtualit\u00e1s felid\u00e9z\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl. Filmes tapasztalataink felk\u00e9sz\u00edtettek benn\u00fcnket a virtu\u00e1lis m\u00e9di\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sra, a k\u00e9peket imm\u00e1r kiseg\u00edt\u0151 eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lhatjuk egy olyan dinamika meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, amely a l\u00e1t\u00e1sunkon k\u00edv\u00fcl valami m\u00e1st is megmozgat. A mozi \u00e1that\u00f3 vizualit\u00e1sa eddig elvonta a figyelmet arr\u00f3l a t\u00e9nyr\u0151l, hogy a film az \u00e9rzetek sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val felk\u00e9sz\u00edtett benn\u00fcnket arra, hogy a virtu\u00e1lis alapj\u00e1ban v\u00e9ve ne is vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyt jelentsen sz\u00e1munkra.<\/p>\n<p>Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n<p>Jegyzetek<br \/>\n________________________________________<br \/>\n[1] Lisa Cartwright: Film and the digital in visual studies: film studies in the era of convergence. Journal of Visual Culture, 1, 2002\/1. 7-19. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<br \/>\n[2] Frances Cairncross: The Death of Distance. How the Communication Revolution Will Change Our Lives. Harvard Business School Press, Boston, 1997.<br \/>\n[3] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 59-62. Magyarul l\u00e1sd e foly\u00f3irat 12. sz\u00e1m\u00e1ban: David Norman Rodowick: A vizualit\u00e1s paradoxonai.<br \/>\n[4] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 70.<br \/>\n[5] Anne Friedberg: Window Shopping. Cinema and the Postmodern. University of California Press, Berkeley, 1993.<br \/>\n[6] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 25. Magyar verzi\u00f3j\u00e1t l\u00e1sd e foly\u00f3irat 12. sz\u00e1m\u00e1ban.<br \/>\n[7] Keith Moxey: Nostalgia for the Real. The Troubled Relationship of Art History to Visual Studies. In: The Practice of Persuasion. Paradox and Power in Art History Cornell University Press, Ithaca and London, 2001. 103-123. Magyarul l\u00e1sd foly\u00f3iratunk 5. sz\u00e1m\u00e1ban.<br \/>\n[8] I. m. 110. A magyar verzi\u00f3 Ferencz Judit ford\u00edt\u00e1sa.<br \/>\n[9] Kaufman az October-k\u00e9rd\u0151\u00edvre adott v\u00e1lasz\u00e1ban 1972-re dat\u00e1lja a kifejez\u00e9st, \u00e9s Michael Baxandall h\u00edres k\u00f6nyv\u00e9re utal: Painting and Experience in Fifteenth Century Italy: A Primer in the Social History of Pictorial Style. Oxford University Press, Oxford, 1972. Magyarul: Renesz\u00e1nsz szeml\u00e9let, renesz\u00e1nsz fest\u00e9szet. (Ford\u00edtotta: Falvay Mih\u00e1ly) Corvina, Budapest, 1986.<br \/>\nSvetlana Alpers: The Art of Describing: Dutch Art in the Seventeenth Century The University of Chicago Press, Chicago, 1983. Magyarul: H\u0171 k\u00e9pet alkotni. Holland m\u0171v\u00e9szet a 17. sz\u00e1zadban. (Ford\u00edtotta: V\u00e1rady Szabolcs) Corvina, Budapest, 2000.<br \/>\nW. J. T. Mitchell: What is Visual Culture? In: Lavin, Irving (ed.): Meaning in the Visual Arts: Views from the Outside: A Centennial Commemoration of Erwin Panofsky (1892-1968), Princeton University Press, Princeton, 1995. 207-217.<br \/>\n[10] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 25. Magyar verzi\u00f3j\u00e1t l\u00e1sd e foly\u00f3irat 12. sz\u00e1m\u00e1ban.<br \/>\n[11] Douglas Crimp: Getting the Warhol We Deserve. Social Text, 59, 1999. 54-55.<br \/>\n[12] Jackie Stacey: Star Gazing. Hollywood Cinema and Female Spectatorship. Routledge, London, 1994.<br \/>\n[13] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 30. \u00e9s 26.<br \/>\n[14] I. m., 27.<br \/>\n[15]<br \/>\n[16] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 38.<br \/>\n[17] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 35.<br \/>\n[18] Scott Heller: What Are They Doing to Art History. Art News, 96, (January) 1997. 105<br \/>\n[19] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 61. Magyarul l\u00e1sd e foly\u00f3irat 12. sz\u00e1m\u00e1ban: David Norman Rodowick: A vizualit\u00e1s paradoxonai.<br \/>\n[20] Visual Culture Questionnaire. October, 77, (Summer) 1996. 33.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A film \u00e9s a digit\u00e1lis vil\u00e1g a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1ban [1] A filmtudom\u00e1ny a konvergencia korszak\u00e1ban Sz\u00f6veg: Lisa Cartwright A huszadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9hez k\u00f6zeledve egyre ink\u00e1bb m\u00e1s m\u00e9diumokon (telev\u00edzi\u00f3n, vide\u00f3n, DVD-n \u00e9s interneten) kereszt\u00fcl tal\u00e1lkozhatunk a mozival. A m\u00e9dia \u00e9s az ipar ezredv\u00e9gi konvergenci\u00e1ja m\u00e1r megval\u00f3sult az HBO megjelen\u00e9s\u00e9vel az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, a h\u00e1zi vide\u00f3z\u00e1s [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13566"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13566"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13566\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39918,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13566\/revisions\/39918"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13566"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13566"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13566"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}