{"id":13568,"date":"2009-01-01T08:42:21","date_gmt":"2009-01-01T07:42:21","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13568"},"modified":"2021-12-30T20:41:43","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:43","slug":"a-metaforak-es-az-illuziok-univerzalitasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-metaforak-es-az-illuziok-univerzalitasa\/","title":{"rendered":"A metafor\u00e1k \u00e9s az ill\u00fazi\u00f3k univerzalit\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

Sz\u0171cs Attila fest\u00e9szet\u00e9r\u0151l <\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\"metaforak1\"<\/p>\n

Furcsa l\u00e1tleletet ad Sz\u0171cs Attila legutols\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (Bubor\u00e9kvil\u00e1g, acb Gal\u00e9ria), nemcsak korunk szimbolikus vil\u00e1gair\u00f3l \u00e9s k\u00e9pkult\u00far\u00e1ir\u00f3l, de mag\u00e1r\u00f3l a fest\u00e9szetr\u0151l is. A kifejez\u00e9s, a bubor\u00e9kvil\u00e1g egy er\u0151s, komplex \u00e9s gazdag konnot\u00e1ci\u00f3s mez\u0151vel b\u00edr\u00f3 metafora. A \u201ebubble world\u201d-r\u0151l nekem p\u00e9ld\u00e1ul el\u0151sz\u00f6r a term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e9s a modern kozmol\u00f3gia kattant be a felf\u00fav\u00f3d\u00f3 vil\u00e1gegyetemmel \u00e9s a p\u00e1rhuzamos univerzumokkal. A bubor\u00e9k-modell, a bubor\u00e9k-fa vagy a sz\u0151l\u0151-modell relev\u00e1ns kifejez\u00e9sek az Univerzum keletkez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek modellez\u00e9se ter\u00e9n. A sz\u0151l\u0151-modell szerint p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1gul\u00f3 \u00e9s egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamos univerzumok \u00fagy helyezkednek el egym\u00e1s mellett, mint a sz\u0151l\u0151szemek. A bubor\u00e9kok \u00e9s a bubor\u00e9kokban megjelen\u0151 k\u00e9pek ezen k\u00edv\u00fcl a kognit\u00edv tudom\u00e1nyt\u00f3l sem \u00e1llnak t\u00e1vol, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha az elmefiloz\u00f3fia \u00e9s az agykutat\u00e1s egyik k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re gondolunk, arra, hogy l\u00e9teznek-e egy\u00e1ltal\u00e1n ment\u00e1lis k\u00e9pek, \u00e9s ezek mik\u00e9nt j\u00f6nnek l\u00e9tre az agyban \u00e9s az elm\u00e9ben. [1] A bubor\u00e9kok persze a popul\u00e1ris kult\u00fara hiedelemvil\u00e1g\u00e1ban \u00e9s k\u00e9palkot\u00e1s\u00e1ban is gyakori szerepl\u0151k. A h\u00e9tk\u00f6znapi pszichol\u00f3gi\u00e1ban el\u0151szeretettel jelen\u00edtik meg ilyen form\u00e1ban az \u00e1lmok \u00e9s a k\u00e9pzelet \u201ep\u00e1rhuzamos univerzumait\u201d, de a k\u00e9preg\u00e9nyek dial\u00f3gusai \u00e9s v\u00edzi\u00f3i is ezekre \u00e9p\u00fclnek, arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy a \u201epop-up video\u201d \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u0171fajt teremtett a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n az MTV-n. Ez ut\u00f3bbi r\u00e1ad\u00e1sul felveti az infotainment k\u00e9rd\u00e9seit is, hiszen a klipekben nem csak viccek \u00e9s pletyk\u00e1k, hanem komolyabb \u201eadatok\u201d is felt\u0171ntek az \u00e9nekesekr\u0151l \u00e9s az egy\u00fcttesekr\u0151l. A \u201ebubor\u00e9kos\u201d infotainment r\u00e1ad\u00e1sul nem puszt\u00e1n \u201etematikailag\u201d \u00e9rdekes (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa inf\u00f3k \u201eadj\u00e1k el\u201d egym\u00e1st), hanem \u201etechnikailag\u201d is. A \u201epop-up\u201d, az inform\u00e1ci\u00f3 nem line\u00e1ris, \u00e9s nem szukcessz\u00edv k\u00f6zl\u00e9se az Internet robban\u00e1sszer\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171 jelens\u00e9g, \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00f6sszef\u00fcgg a hipertexttel, \u00e9s az adatok html-form\u00e1tumba rendez\u00e9s\u00e9vel. (\u00c9s a k\u00e9pi adatk\u00f6zl\u00e9s eset\u00e9ben az sem utols\u00f3 szempont, hogy a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le reprezent\u00e1ci\u00f3k anim\u00e1lt mixel\u00e9se vizu\u00e1lisan is izgalmas.)
\nEzen a metaforikus, ismeret- \u00e9s m\u00e9diaelm\u00e9leti horizonton bel\u00fcl Sz\u0171cs Attila fest\u00e9szete tematikailag \u00e9s technikailag is a reprezent\u00e1ci\u00f3k term\u00e9szet\u00e9t, nota bene illuz\u00f3rikus volt\u00e1t vizsg\u00e1lja. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szaktudom\u00e1nyok k\u00e9pvisel\u0151i az elm\u00falt harminc-negyven \u00e9vben rengeteg fordulatot detekt\u00e1ltak a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1sban: nyelvi fordulat, retorikai fordulat, narrat\u00edv fordulat, \u00e9rtelmez\u0151i fordulat, k\u00e9pi fordulat, antropol\u00f3giai fordulat, kultur\u00e1lis fordulat. [2] Ezekben az a k\u00f6z\u00f6s, hogy a reprezent\u00e1ci\u00f3k vizsg\u00e1lata sor\u00e1n h\u00e1tt\u00e9rbe szorult maga az, amit vizsg\u00e1lunk, \u00e9s el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt az, ahogy ezt tessz\u00fck. \u00cdgy bizonyos \u00e9rtelemben egyfajta reprezent\u00e1ci\u00f3s fordulatr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, ami a pozitivista ig\u00e9ny\u0171, realista \u00e9s \u201enaiv\u201d visszat\u00fckr\u00f6z\u00e9s-elm\u00e9letekt\u0151l, a reprezent\u00e1ci\u00f3 transzparenci\u00e1j\u00e1nak megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9hez vezetett. \u00c9s nem csak a pszichoanal\u00edzisben (Jacques Lacan), a filoz\u00f3fi\u00e1ban (Jacques Derrida), a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyban (Hayden White) \u00e9s a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1ban (Clifford Geertz), hanem a term\u00e9szettudom\u00e1nyokban is. [3] \u00dagy is mondhatn\u00e1nk, hogy az \u00f6nreflexivit\u00e1s ig\u00e9nye visszahozta az elveszett ill\u00fazi\u00f3kat. De nem azokat, amelyek a t\u00f6k\u00e9letes (\u00e9s ellentmond\u00e1smentes) vil\u00e1gk\u00e9p megalkot\u00e1st vizion\u00e1lt\u00e1k, hanem azokat, amelyek a k\u00fcls\u0151 \u00e9s a bels\u0151 k\u00e9pek p\u00e1rhuzamos val\u00f3s\u00e1gaiban hittek. A tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, az antropol\u00f3gusok, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, az \u00edr\u00f3k \u00e9s a k\u00f6lt\u0151k a val\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s az univerzummal szemben ism\u00e9t egyazon (kultur\u00e1lis) platformra ker\u00fcltek.<\/p>\n

\"metaforak2\"<\/p>\n

Hasonl\u00f3 folyamat (\u201ereprezent\u00e1ci\u00f3s fordulat\u201d) figyelhet\u0151 meg a fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet diadala, \u00e9s a posztkonceptu\u00e1lis fest\u00e9szet felvir\u00e1gz\u00e1sa \u00f3ta. Persze a fest\u00e9szet mindig is az ill\u00fazi\u00f3 m\u0171v\u00e9szete volt, Zeuxist\u00f3l Giott\u00f3n \u00e9s Tiepol\u00f3n \u00e1t Marcel Duchampig \u00e9s Salvador Daliig. A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet abban a tekintetben hozott v\u00e1ltoz\u00e1st, hogy a medi\u00e1lis (\u00f6n)reflexi\u00f3 is el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a fest\u00e9szetben. Persze ez sem Joseph Kosuth-tal \u00e9s Sol LeWitt-tel kezd\u0151d\u00f6tt, hanem valahol Clement Greenbergn\u00e9l \u00e9s az absztrakt expresszionist\u00e1kn\u00e1l, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb a kubist\u00e1kn\u00e1l, de legink\u00e1bb a fotogr\u00e1fia megjelen\u00e9s\u00e9vel \u00e9s Paul Delaroche-sal a tizenkilencedik sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n. (\u00c1ll\u00edt\u00f3lag \u0151 jelentette ki el\u0151sz\u00f6r, hogy a fest\u00e9szet halott.) A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet viszont minden addigin\u00e1l \u00e9l\u00e9nkebben vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 a reprezent\u00e1ci\u00f3k term\u00e9szet\u00e9t, \u00e9s az effajta gondolkod\u00e1s egyik \u2013 a popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1ra is \u00e9rz\u00e9keny \u2013 mell\u00e9kv\u00e1g\u00e1nya vezetett a fotorealista fest\u00e9szet megjelen\u00e9s\u00e9hez. Ez a trad\u00edci\u00f3 pedig (Gerhard Richterrel az \u00e9len) Sz\u0171cs Attila fest\u00e9szete kapcs\u00e1n is fontos t\u00e9nyez\u0151.
\nA kor\u00e1bbi kritika valamilyen form\u00e1ban mindig megeml\u00e9kezett a fest\u0151 \u201erealizmus\u00e1r\u00f3l\u201d \u00e9s arr\u00f3l is, hogy \u201etal\u00e1lt\u201d fot\u00f3kat haszn\u00e1l fel a festm\u00e9nyek k\u00e9pi modelljek\u00e9nt. [4] A fot\u00f3haszn\u00e1lat teh\u00e1t t\u00e9ny, \u00e9s tudhat\u00f3, hogy a fest\u0151 folyamatosan gy\u0171jti a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9peket, amelyek kor\u00e1bban els\u0151sorban fotogr\u00e1fi\u00e1k, k\u00e9peslapok \u00e9s foly\u00f3irat-illusztr\u00e1ci\u00f3k voltak, de ma m\u00e1r a web \u00e9s a digitaliz\u00e1lt mozg\u00f3k\u00e9p is fontos forr\u00e1st jelent. Az alapanyagot Sz\u0171cs egyfajta \u201eblur\u201d-\u00f6s, elmos\u00f3d\u00f3, elkent \u00e9s vibr\u00e1l\u00f3 fest\u0151i technik\u00e1val dolgozza fel. Ez a technika, vagy ink\u00e1bb technol\u00f3gia egyszerre id\u00e9zi fel a k\u00e9palkot\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le metafor\u00e1it, az eml\u00e9kezett hom\u00e1ly\u00e1t\u00f3l \u00e9s az \u00e1lomszer\u0171 v\u00edzi\u00f3kt\u00f3l a finom naturalizmuson \u00e9s a metafizikus realizmuson \u00e1t a fotogr\u00e1fi\u00e1k szemcs\u00e9zetts\u00e9g\u00e9ig, a mozg\u00e1s elmos\u00f3d\u00f3 r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9ig \u00e9s a korai telev\u00edzi\u00f3k k\u00e9kes vill\u00f3dz\u00e1s\u00e1ig. (Sz\u0171cs Attila gyakran haszn\u00e1l fel k\u00e9kes-z\u00f6ldes-sz\u00fcrk\u00e9s t\u00f3nusokat \u00e9s elmos\u00f3d\u00f3 figur\u00e1kat festm\u00e9nyein.)
\nMaga a fest\u0151i technika, annak sz\u00edn- \u00e9s f\u00e9nyhat\u00e1sai legal\u00e1bb olyan fontos elem ebben az \u201e\u00e1br\u00e1zol\u00f3\u201d m\u0171v\u00e9szetben, mint a megjelen\u00edtett t\u00e9ma. Az irre\u00e1lis sz\u00edn- \u00e9s f\u00e9nyvil\u00e1g jelent\u0151sen \u00e1rnyalja a l\u00e1tsz\u00f3lag \u201erealista\u201d fest\u0151i appar\u00e1tust. (Z\u00e1r\u00f3jelben jegyzem meg, hogy Sz\u0171cs fest\u00e9szet\u00e9nek gazdags\u00e1g\u00e1t am\u00fagy \u00e9ppen a \u201ekateg\u00f3ri\u00e1k\u201d dekonstru\u00e1l\u00e1sa adja. M\u0171vei egyfajta k\u00f6ztes t\u00e9rben lebegnek az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00e9s a nem \u00e1br\u00e1zol\u00f3, a metafizikus \u00e9s a naturalista, a figurat\u00edv \u00e9s az absztrakt fest\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt, s\u0151t konceptu\u00e1lisan olyan elt\u00e9r\u0151 \u201e\u00e1br\u00e1zol\u00e1si\u201d technik\u00e1kat is j\u00e1t\u00e9kba hoznak, mint a fot\u00f3, a film \u00e9s a ment\u00e1lis k\u00e9p.) Err\u0151l az irre\u00e1lis sz\u00edn- \u00e9s f\u00e9nyvil\u00e1gr\u00f3l nekem k\u00e9t link ugrott be. Az egyik David Lynch filmm\u0171v\u00e9szete \u2013 de ezt az asszociat\u00edv kontextust Szoboszlai J\u00e1nos m\u00e1r sz\u00e9pen kifejtette egy kor\u00e1bbi monografikus tanulm\u00e1ny\u00e1ban \u2013, a m\u00e1sik pedig a tudom\u00e1nyos fotogr\u00e1fia, az infrav\u00f6r\u00f6s \u00e9s az ultraibolya f\u00e9nyk\u00e9pekkel. [5] (Az \u00f6tlet relevanci\u00e1j\u00e1t egy m\u0171termi fot\u00f3 is meger\u0151s\u00edtette bennem, amelyen Sz\u0171cs egy fotogr\u00e1fia digit\u00e1lis verzi\u00f3j\u00e1n \u201eelcs\u00fasztatta\u201d a sz\u00edneket egy k\u00e9pkezel\u0151 program seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.) A tudom\u00e1nyos tekintet kapcs\u00e1n term\u00e9szetesen a l\u00e1t\u00e1s relativit\u00e1s\u00e1ra gondolok, amely \u00e9ppen a \u201ereprezent\u00e1ci\u00f3s\u201d fordulattal ker\u00fclt \u00fajra a kutat\u00e1s homlokter\u00e9be. Itt kell lesz\u00f6geznem, hogy a reprezent\u00e1ci\u00f3s fordulatnak van egy nagyon komoly technikai b\u00e1zisa is, \u00e9s Friedrich Kittlerrel egy\u00fctt hajlok arra, hogy a k\u00e9palkot\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6knek a kor\u00e1bbin\u00e1l komolyabb tudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3 hat\u00e1st tulajdon\u00edtsak. [6] Az elmefiloz\u00f3fia, a kognit\u00edv tudom\u00e1ny, az agykutat\u00e1s \u00e9s a neuroscience akkor lend\u00fclt fel igaz\u00e1n, amikor megjelentek az egyre szofisztik\u00e1ltabb (CT, PET, MRI) k\u00e9palkot\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k. K\u00f6zhely, hogy az \u00e1llatok p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s m\u00e1st l\u00e1tnak, mint az emberek (itt most a busmanok \u00e9s a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6tti kognit\u00edv differenci\u00e1ra nem is t\u00e9rn\u00e9k ki), de ennek vizu\u00e1lis modellez\u00e9s\u00e9re csak a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00e9palkot\u00e1s adott lehet\u0151s\u00e9get. De hogy egy m\u00e1sik v\u00e9gletet is mondjak: a kozmol\u00f3gia is egyfajta k\u00e9pi fordulatot \u00e9l meg napjainkban, amikor a Hubble-\u0171rteleszk\u00f3p milli\u00e1rdnyi adat\u00e1t a galaxisok milli\u00f3ir\u00f3l nagyteljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek dolgozz\u00e1k fel \u00e9s \u00f6ntik k\u00e9pi form\u00e1ba. <\/p>\n

\"metaforak6\"<\/p>\n

Ha m\u00e1r a k\u00e9pek tudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3 hat\u00e1sa sz\u00f3ba ker\u00fclt, akkor egy pillanatra m\u00e9g visszat\u00e9rn\u00e9k David Lynchhez, a filmhez, \u00e9s a kult\u00far\u00e1k, illetve az emberi gondolkod\u00e1s narrativit\u00e1s\u00e1hoz. Lynch filmjei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Mulholland Drive (2001) sz\u00e1momra \u00e9pp arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy mi is a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s hol is van az, illetve hogy egy filmrendez\u0151 mennyire tudja filmes eszk\u00f6z\u00f6kkel a n\u00e9z\u0151 naiv realizmus\u00e1t elbizonytalan\u00edtani e t\u00e9ren. Sz\u00fcrrealizmus, szolipszizmus, m\u00e1gia \u00e9s illuzionizmus fon\u00f3dik \u00f6ssze elv\u00e1laszthatatlanul a siker, a szerelem \u00e9s a hal\u00e1l nagy narrat\u00edv\u00e1inak lebont\u00e1s\u00e1ban. David Lynch \u00e9s a filmm\u0171v\u00e9szet, illetve a val\u00f3s\u00e1g filmszer\u0171 felfog\u00e1sa \u00e9s interioriz\u00e1l\u00e1sa adja meg Sz\u0171cs fest\u00e9szet\u00e9nek ontol\u00f3giai dimenzi\u00f3j\u00e1t. [7] \u00c9s itt nemcsak a fest\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1ra gondolok, hanem arra is, ami ezzel persze szorosan \u00f6sszef\u00fcgg, hogy a mai fest\u00e9szet befogad\u00e1s\u00e1nak t\u00e1gabb vizu\u00e1lis kontextus\u00e1t egyfajta filmes l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d adja meg. Hiszen a film \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 sz\u00e1ll\u00edtja a k\u00e9sz k\u00e9peket \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neteket, amelyekb\u0151l az egy\u00e9n fel\u00e9p\u00edti a maga vil\u00e1g\u00e1t \u00e9s \u00e9nk\u00e9p\u00e9t. Sz\u0171cs Attila ennek szerintem tudat\u00e1ban van, \u00e9p\u00edt erre, \u00e9s \u00e9p\u00edtkezik ebb\u0151l. Narrat\u00edv\u00e1k helyett azonban ink\u00e1bb k\u00e9pekkel \u00e9s ill\u00fazi\u00f3kkal dolgozik. Tudatosan igyekszik kiszak\u00edtani a k\u00e9peket az eredeti kontextusukb\u00f3l, t\u00f6bbf\u00e9le k\u00e9pi alapanyagot mont\u00edroz \u00f6ssze, \u00e9s mindig t\u00f6rekszik arra, hogy az egyes k\u00e9pek gazdag szimbolikus kontextussal rendelkezzenek. K\u00f6zismert p\u00e9lda erre az \u00e1gy, de sz\u00e1momra m\u00e9g komplexebbnek t\u0171nik a j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r, \u00e9s azon bel\u00fcl is a gl\u00f3busz-m\u00e1sz\u00f3ka.
\nA gl\u00f3busz-m\u00e1sz\u00f3ka a vizu\u00e1lis kult\u00fara, mint t\u00e1rgykult\u00fara, \u00e9s mint \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet ir\u00e1ny\u00e1ba vezeti a k\u00e9pzeletet. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1r a K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos t\u00e9v\u00e9s szerepl\u00e9seir\u0151l k\u00e9sz\u00edtett festm\u00e9nyek (K\u00e1d\u00e1r, 20002; Kongresszus, 2002) is belej\u00e1tszanak abba, hogy Sz\u0171cs kihalt, sz\u00fcrre\u00e1lis vagy metafizikus j\u00e1tsz\u00f3terei kapcs\u00e1n a K\u00e1d\u00e1r-korszak \u201esz\u00fcrre\u00e1lis\u201d vil\u00e1ga, ideologikus \u00e9s medializ\u00e1lt val\u00f3s\u00e1ga jelenik meg a n\u00e9z\u0151ben. Az emberarc\u00fa szocializmus, amelynek embertelens\u00e9ge mindm\u00e1ig vita t\u00e1rgya. A f\u00e9mv\u00e1zakb\u00f3l \u00e9p\u00edtett j\u00e1tsz\u00f3terek illuz\u00f3rikus gyerek-centrikuss\u00e1ga ak\u00e1r az eg\u00e9sz szocialista rendszer alleg\u00f3ri\u00e1ja is lehetne. Ezek a j\u00e1tsz\u00f3terek a mai EU-norm\u00e1k szerint egyszer\u0171en \u00e9letvesz\u00e9lyesek, viszont tagadhatatlan, hogy nagyon j\u00f3l m\u00e1szhat\u00f3k. Arr\u00f3l nem is besz\u00e9lve, hogy egy eg\u00e9sz (s\u0151t t\u00f6bb) rendszerv\u00e1lt\u00f3 gener\u00e1ci\u00f3 n\u0151tt fel ezeken a j\u00e1tsz\u00f3tereken, hogy azt\u00e1n ki\u00e9p\u00edtse a magyar vadkapitalizmus \u00e9s politikai demokr\u00e1cia darwini elveken m\u0171k\u00f6d\u0151 mechanizmusait. Ha ehhez m\u00e9g hozz\u00e1vess\u00fck a colour locale elem\u00e9t, azaz a m\u0171v\u00e9sz miskolci gyermek\u00e9veit, akkor a rak\u00e9ta- \u00e9s a gl\u00f3busz-m\u00e1sz\u00f3k\u00e1k a hidegh\u00e1bor\u00fa gazdas\u00e1gi \u00e9s tudom\u00e1nyos verseny\u00e9t is \u2013 \u201evil\u00e1gok harca\u201d \u2013 felid\u00e9zhetik, amelynek a volt Lenin Koh\u00e1szati M\u0171vek mindm\u00e1ig az egyik \u201elegszebb\u201d eml\u00e9ke. \u00c9s ott van a munk\u00e1soszt\u00e1lynak otthont ad\u00f3 (f\u00e9nykor\u00e1ban hatvanezres l\u00e9leksz\u00e1m\u00fa) avasi lak\u00f3telep is, ahol a nagyipari eszt\u00e9tik\u00e1n \u00e9s az \u201e\u00fatt\u00f6r\u0151-humanizmuson\u201d edz\u0151d\u00f6tt gyermekek elsaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k a t\u00fal\u00e9l\u00e9s fort\u00e9lyait.
\nA gl\u00f3busz-m\u00e1sz\u00f3ka Sz\u0171cs fest\u00e9szet\u00e9nek egy m\u00e1sik jellegzetess\u00e9g\u00e9re is felh\u00edvja a figyelmet, a mot\u00edvumok v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1ra \u00e9s rekontextualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A tudom\u00e1nyos (de nem puszt\u00e1n tudom\u00e1nyos) all\u00fazi\u00f3kat kelt\u0151 \u201eTesla-sorozaton\u201d is felbukkan egyszer az elektromos vill\u00e1mok \u00e1ltal \u00e1tj\u00e1rt gl\u00f3busz. Itt ism\u00e9t a vil\u00e1gok (nem csup\u00e1n metaforikus) \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1ga vizualiz\u00e1l\u00f3dik. Az elme \u00f6sszekapcsolja Tesla k\u00eds\u00e9rleti elektromos kalitk\u00e1it, a j\u00e1tsz\u00f3terek konstrukci\u00f3it, \u00e9s a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gmodelleket. Term\u00e9szetesen megjelennek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9l\u0151 \u00e9s \u00e9lettelen rendszerekkel \u201esz\u00f3rakoz\u00f3\u201d tud\u00f3sok siralmasan absztrakt karikat\u00far\u00e1i is, valamint a fikci\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok, illetve ezek folyamatos mozg\u00e1sai. M\u00e9gis mindennek aktualit\u00e1st \u00e9s er\u0151t ad Tesla figur\u00e1ja, \u00e9s a \u201eterm\u00e9szetfeletti\u201d er\u0151k delejes vil\u00e1gl\u00e1sa. A teleport\u00e1ci\u00f3val k\u00eds\u00e9rletez\u0151 zseni\u00e1lis tud\u00f3s, Nikola Tesla alakj\u00e1t legut\u00f3bb Cristopher Nolan \u00e1ll\u00edtotta sz\u00ednre a T\u00f6k\u00e9letes tr\u00fckk (2006) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben, amely k\u00e9t b\u0171v\u00e9sz \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 rivaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be az ill\u00fazi\u00f3k hatalm\u00e1t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si mechanizmusait. Mindketten elzar\u00e1ndokoltak Tesl\u00e1hoz (David Bowie remek alak\u00edt\u00e1sa), hogy a sz\u00f3rakoztat\u00f3iparban kamatoztass\u00e1k a szerb tud\u00f3s kutat\u00e1sait a teleport\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n. Tesla pedig rendelkez\u00e9s\u00fckre bocs\u00e1totta csod\u00e1latos berendez\u00e9seit, \u00e9s m\u00e1gikus tud\u00e1s\u00e1t \u00fagy, hogy a t\u00f6k\u00e9letes ill\u00fazi\u00f3\u00e9rt folytatott verseng\u00e9sben messze lek\u00f6r\u00f6zte a k\u00e9t b\u0171v\u00e9szt. Olyan meggy\u0151z\u0151 er\u0151vel \u00e9s technikai h\u00e1tt\u00e9rrel reprezent\u00e1lta mag\u00e1t kora legprogressz\u00edvebb, meg nem \u00e9rtett tud\u00f3sak\u00e9nt, amir\u0151l a hivat\u00e1sos illuzionist\u00e1k csak \u00e1lmodhattak. (M\u00e9g akkor is, ha a film v\u00e9g\u00e9n a rendez\u0151 nyitva hagyta a teleport\u00e1ci\u00f3 fizikai megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak sejtelmes k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t.)<\/p>\n

\"metaforak5\"<\/p>\n

Az illuzionizmus eme legszebb hagyom\u00e1nyaihoz illeszkedik Sz\u0171cs m\u0171v\u00e9szete is azzal, hogy k\u00e9pes elhitetni vel\u00fcnk, hogy amit m\u0171vel az nem puszt\u00e1n fest\u00e9szet. (Ezzel egy\u00fctt arra is felh\u00edvn\u00e1m a figyelmet, hogy kev\u00e9s sz\u00e1m\u00fa \u00f6narck\u00e9peinek egyike a felborult bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3kocsival m\u00e9gsem Tesla, hanem ink\u00e1bb Buster Keaton vil\u00e1g\u00e1ra enged asszoci\u00e1lni.) Ehhez \u0151 is komoly, \u00e9s nem puszt\u00e1n technol\u00f3giai \u201eappar\u00e1tust\u201d vonultat fel. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben p\u00e9ld\u00e1ul gyakran valamilyen \u00f6sszetett metafora k\u00f6r\u00e9 rendezte m\u0171veit. Ilyen volt a Tisztaszoba c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, \u00e9s ilyen volt a Local news from nowhere c\u00edm\u0171 retrospekt\u00edv katal\u00f3gus is. Az el\u0151bbi ugyan konkr\u00e9tan a paraszti kult\u00far\u00e1b\u00f3l ered, de a hol sejtelmes, hol h\u00e1tborzongat\u00f3, hol meg tudom\u00e1nyos-fantasztikus k\u00f6nt\u00f6sbe burkolt bels\u0151 terek \u00e9s b\u00fatorok az elidegened\u00e9s \u00e9s az elidegen\u00edt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le fokozatait id\u00e9zt\u00e9k fel a mag\u00e1nyos h\u00e1l\u00f3szob\u00e1t\u00f3l az embertelen k\u00f3rh\u00e1zakon \u00e1t a fizika \u00e9s a cyberpunk poszthum\u00e1n vil\u00e1g\u00e1ig. A \u201ehelyi h\u00edrek sehonnan\u201d meg egyenesen az ill\u00fazi\u00f3k vil\u00e1g\u00e1ba vezet, amelyek nem csak a fest\u00e9szetet, de a m\u00e9di\u00e1n kereszt\u00fcl mindennapi \u00e9let\u00fcnket is \u00e1thatj\u00e1k, hogy a politik\u00e1r\u00f3l \u00e9s a demokr\u00e1ci\u00e1r\u00f3l ne is besz\u00e9lj\u00fcnk. (A f\u00f3kusz tov\u00e1bbi t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e1lljon itt az egyik kedvenc k\u00e9pc\u00edmem: Val\u00f3sz\u00edn\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 Sz\u0171z M\u00e1ria, 2002) Az interdiszciplin\u00e1ris metafor\u00e1k k\u00f6z\u00fcl a bubor\u00e9kvil\u00e1g az utols\u00f3. Ennek a tisztaszob\u00e1n\u00e1l gyeng\u00e9bb az els\u0151dleges jelent\u00e9se, \u00e9s t\u00e1gabb a konnot\u00e1ci\u00f3s udvara is, amelyet a fest\u0151 a vizualit\u00e1s eszk\u00f6zeivel csak m\u00e9g tov\u00e1bb t\u00e1g\u00edt. Sorra jelennek meg a k\u00e9peken a modernit\u00e1s ikonikus figur\u00e1i \u00e9s alakzatai: b\u00e1jos kisl\u00e1ny, kir\u00e1ndul\u00f3 gyerekek, fotogr\u00e1fusok, szafarik \u00e9s vad\u00e1llatok, \u00e9s nem utols\u00f3sorban egy hi\u00e9na \u2013 megfigyel\u0151k \u00e9s megfigyeltek, n\u00e9z\u0151k \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gok, a biol\u00f3giai \u00e9s a kultur\u00e1lis idegens\u00e9g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tapasztalatai. R\u00e1ad\u00e1sul a k\u00e9pek bubor\u00e9kos k\u00f6rnyezete is komplex: hol csup\u00e1n egy elmos\u00f3d\u00f3 keret a bubor\u00e9k, hol a kor\u00e1bbi v\u00f6r\u00f6ses vakfoltokra utal, hol meg bonyolult frakt\u00e1lis strukt\u00far\u00e1k fel\u00e9 mutat. Az egyik legsiker\u00fcltebb k\u00e9p tal\u00e1n a Kisl\u00e1ny v\u00f6r\u00f6sben (2006) ahol nemcsak a vizu\u00e1lis strukt\u00far\u00e1k komplexit\u00e1sa b\u00e1mulatos, hanem az asszoci\u00e1ci\u00f3s mez\u0151 is a k\u00e9zenfekv\u0151 csal\u00e1di fot\u00f3kt\u00f3l Vermeeren, Gainsborough-n \u00e9s Nabokov Lolit\u00e1-j\u00e1n \u00e1t David Lynchig, hogy a sci-fi anim\u00e9k b\u00e1jos, copfos h\u0151sn\u0151ir\u0151l m\u00e1r t\u00e9nyleg ne is besz\u00e9lj\u00fcnk. Mik\u00f6zben az eg\u00e9sz \u201ecsak\u201d el\u0151re gy\u00e1rtott k\u00e9pi elemekb\u0151l \u00e9s vizu\u00e1lis effektekb\u0151l fel\u00e9p\u00edtett ill\u00fazi\u00f3. Vagyis m\u0171v\u00e9szet, de a jav\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Jegyzetek<\/p>\n

________________________________________
\n[1] Err\u0151l sz\u00f3lt az \u00fan. k\u00e9pis\u00e9g-vita (imagery debate). B\u0151vebben l\u00e1sd Michael Tye: The Imagery Debate. MIT Press, Boston, 1991.
\n[2] A nyelvi fordulat kifejez\u00e9s megalkot\u00e1sa Richard Rortyhoz k\u00f6thet\u0151, a retorikai \u00e9s a narrat\u00edv fordulat pedig a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyban bukkant fel j\u00f3r\u00e9szt Hayden White tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9b\u0151l kiindul\u00f3an. V.\u00f6.: Richard Rorty (ed.) The Linguistic Turn. Essays in Philosophical Method. University of Chicago Press, Chicago, 1967. \u00e9s Hayden White: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. The Jhons Hopkins UP, Baltimore, 1973. Az interpretive turn az antropol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcl haszn\u00e1latos, \u00e9s Geerthez k\u00f6tik, az antropol\u00f3giai fordulat szint\u00e9n hozz\u00e1 kapcsol\u00f3dik, de az irodalomtudom\u00e1nyon bel\u00fcl haszn\u00e1lj\u00e1k. V.\u00f6.: Clifford Geertz: The Interpretation of Cultures. Selected Essays. Basic, New York, 1973. \u00e9s Doris Bachmann-Medick: Kultur als Text. Die antropologische Wende in der Literaturwissenschaft. Fischer, Frankfurt am Main, 1996. A k\u00e9pi fordulat egyar\u00e1nt relev\u00e1ns a filoz\u00f3fi\u00e1ban, az informatik\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben, a kultur\u00e1lis fordulat pedig a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok eg\u00e9sz\u00e9t \u00e9rinti, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s kapcs\u00e1n relev\u00e1ns. V.\u00f6: W. J. Thomas Mitchell: Pictorial Turn. Artforum, 30:7 (March 1992), 89-94. illetve David Chaney (ed.): The Cultural Turn. Routledge, London, 1994.
\n[3] Itt els\u0151sorban a science studies megjelen\u00e9s\u00e9re \u00e9s elterjed\u00e9s\u00e9re gondolok, amely a tudom\u00e1nyos tud\u00e1s t\u00e1rsadalmi kontextus\u00e1nak elemz\u00e9s\u00e9t\u0151l elindulva eljutott a tudom\u00e1nyos tud\u00e1s megalkot\u00e1s\u00e1nak antropol\u00f3giai, narratol\u00f3giai \u00e9s retorikai elemz\u00e9s\u00e9ig. A szoci\u00e1lkonstruktivista mozgalom egyik alapm\u0171ve: Bruno Latour \u2013 Steve Woolgar: Laboratory Life. The Social Construction of Scientific Facts. Sage, London, 1979.
\n[4] Szoboszlai J\u00e1nos a k\u00f6vetkez\u0151 terminus technicusokat gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze Sz\u0171cs fest\u00e9szete kapcs\u00e1n: akad\u00e9mikus hiperrealizmus, technorealizmus, fot\u00f3realizmus, metafizikus realizmus, metafizikus naturalizmus. V.\u00f6.: Szoboszlai J\u00e1nos: A p\u00e1rna m\u00f6g\u00e9 rejt\u0151z\u00f6tt f\u00e9rfi realit\u00e1sa. In: Sz\u0171cs Attila: Local News From Nowhere. Budapest, 2004. 6.
\n[5] I. m. 13.
\n[6] V.\u00f6.: Friedrich Kittler: Optikai m\u00e9diumok. R\u00e1ci\u00f3, Budapest, 2005. Kittler term\u00e9szetesen t\u00e1maszkodik a m\u00e9di- \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyeire is, de \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem, hogy m\u00e9g Marshall McLuhann\u00e9l, Paul Virili\u00f3n\u00e1l \u00e9s Vil\u00e9m Flussern\u00e9l is plasztikusabban siker\u00fclt megfogalmaznia a vizu\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k kognit\u00edv feedback-j\u00e9t.
\n[7] A val\u00f3s\u00e1g filmszer\u0171 felfog\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1sd: Fredric Jameson: Postmodernism, or The Cultural Logic of Late Capitalism. Duke University Press, Durham, 1991. (Magyarul r\u00e9szletek: A posztmodern, avagy a k\u00e9s\u0151i kapitalizmus kultur\u00e1lis logik\u00e1ja. J\u00f3sz\u00f6veg, Budapest, 1998.) \u00e9s Norman K. Denzin: The Cinematic Society. The Voyeur\u2019s Gaze. Sage, London, 1995.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t