{"id":13574,"date":"2009-01-01T07:14:25","date_gmt":"2009-01-01T06:14:25","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13574"},"modified":"2021-12-30T20:41:43","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:43","slug":"mi-a-vizualis-kultura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/mi-a-vizualis-kultura\/","title":{"rendered":"Mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara?"},"content":{"rendered":"<p><strong>Mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara? [1]<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Tim\u00e1r Katalin <\/strong><\/p>\n<p>Az al\u00e1bbi sz\u00f6veg egy munkac\u00edmmel ell\u00e1tott k\u00eds\u00e9rletnek indult. Mikor megkaptam a konferencia felh\u00edv\u00e1s\u00e1t \u00e9s elkezdtem azon gondolkodni, mir\u0151l is besz\u00e9lhetn\u00e9k, k\u00e9t sz\u00f6veg jutott az eszembe. Mindkett\u0151 c\u00edme: Mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara? Az egyiket W. J. T. Mitchell, a m\u00e1sikat pedig Nicholas Mirzoeff \u00edrta \u2013 mindketten a diszcipl\u00edna j\u00f3l ismert, kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i (\u201ealap\u00edt\u00f3 aty\u00e1i\u201d). [2] A sz\u00f6vegeket p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt olvastam, \u00e9s bevallom, \u00edgy ut\u00f3lag nem sok mindenre eml\u00e9keztem vel\u00fck kapcsolatban. Valami olyasmi r\u00e9mlett, hogy a k\u00e9t \u00edr\u00e1s els\u0151sorban a \u201emit\u201d \u00e9s a \u201ehogyan\u201d k\u00e9rd\u00e9sei ment\u00e9n t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l \u00e9s arra gondoltam, itt a remek alkalom, hogy ezeket a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket alaposan meg is vizsg\u00e1ljam. El\u0151sz\u00f6r e k\u00e9t sz\u00f6veget szerettem volna egym\u00e1ssal \u00f6sszevetni, illetve a k\u00e9t felfog\u00e1s k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket kimutatni \u2013 mindezt az October 1996. ny\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban megjelent Visual Culture Questionnaire f\u00e9ny\u00e9ben, melyben a foly\u00f3irat szerkeszt\u0151i sem Mitchellt, sem pedig Mirzoeffet nem k\u00e9rdezt\u00e9k meg. [3]<br \/>\nCsakhogy amikor elkezdtem \u00fajraolvasni a k\u00e9t, fent eml\u00edtett sz\u00f6veget, a k\u00eds\u00e9rlet v\u00e1ratlan fordulatot vett. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l alkotott n\u00e9zeteim m\u00e1r r\u00e9g nem azok, melyek r\u00e9szemr\u0151l h\u00e1rom \u00e9ve meghat\u00e1rozt\u00e1k a k\u00e9t sz\u00f6veg olvas\u00e1s\u00e1t \u00e9s akkori interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A projekt teh\u00e1t, ami egy \u201e\u00e9rdek n\u00e9lk\u00fcli\u201d \u00f6sszevet\u00e9snek indult, hirtelen \u00e1talakult a sz\u00f6vegek kritikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9v\u00e9. Ezzel egy\u00fctt ezt az el\u0151ad\u00e1st most m\u00e9gis szeretn\u00e9m k\u00eds\u00e9rletnek tekinteni, melynek egyel\u0151re a munkac\u00edm\u00e9t is megtartottam.<br \/>\nN\u00e9zz\u00fck el\u0151sz\u00f6r Mitchell \u00edr\u00e1s\u00e1t. Maga a sz\u00f6veg bevezet\u0151je is r\u00f6gt\u00f6n annak eml\u00edt\u00e9s\u00e9vel kezdi, hogy eredetileg egy \u201ebels\u0151 feljegyz\u00e9snek\u201d (internal memo) sz\u00e1nt\u00e1k a Chicag\u00f3i Egyetem Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Munkacsoportja sz\u00e1m\u00e1ra, majd p\u00e1r sorral k\u00e9s\u0151bb a szerz\u0151 m\u00e1r \u201esiker\u00fcletlen manifesztum-k\u00eds\u00e9rletk\u00e9nt\u201d (a failed attempt at a manifesto) akarja az olvas\u00f3t eligaz\u00edtani a sz\u00f6veg olvas\u00e1s\u00e1ban. Nem \u00e9rdektelen tal\u00e1n megjegyezni, hogy ez a r\u00f6vid, d\u0151lt bet\u0171s sz\u00f6vegr\u00e9sz a fentieken k\u00edv\u00fcl m\u00e9g eml\u00edti a \u201emunkairat\u201d (working paper), a \u201ejavaslat\u201d (proposal), a \u201etanterv\u201d (syllabus), a \u201emegjegyz\u00e9sek\u201d (remarks) \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a \u201edokumentum\u201d (document) megnevez\u00e9seket, melyek m\u0171fajilag meglehet\u0151sen ellent\u00e9tes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3dokat \u00e9s tartalmakat felt\u00e9teleznek.<br \/>\nEz a m\u0171faji \u201ecs\u00faszk\u00e1l\u00e1s\u201d a sz\u00f6veg eg\u00e9sz\u00e9n v\u00e9gigh\u00faz\u00f3dik \u00e9s egy furcsa hibridet eredm\u00e9nyez, kezdve a vizu\u00e1lis kult\u00fara elvi alapvet\u00e9s\u00e9n, folytatva a tanmeneti-pedag\u00f3gia elvekkel \u2013 n\u00e9mi sz\u00f3szedettel megsp\u00e9kelve \u2013 eg\u00e9szen Panofsky-nak a The History of Art as a Humanist Discipline (A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint humanista tudom\u00e1ny, 1940) c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1nak r\u00e9szletes elemz\u00e9s\u00e9ig. Ez persze nem v\u00e9letlen: az \u00edr\u00e1s eredetileg a Panofsky sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t meg\u00fcnnepl\u0151 k\u00f6tetben jelent meg. Ez magyar\u00e1zza, hogy Mitchell mi\u00e9rt hivatkozik olyan s\u0171r\u0171n Panofsky-ra, illetve mi\u00e9rt \u00edr a fenti tanulm\u00e1nyr\u00f3l ennyire r\u00e9szletesen. Azt viszont nem, hogy \u2013 ha m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n meg\u00edrta \u2013 mi\u00e9rt pont ezt a sz\u00f6veg\u00e9t tal\u00e1lta legalkalmasabbnak ebben a k\u00f6nyvben megjelentetni, illetve hogy \u2013 az \u00faj szempont\u00fa \u00fajraolvas\u00e1s k\u00f6zhelyesnek t\u0171n\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1n t\u00fal \u2013 mi\u00e9rt gondolja \u00fagy Mitchell, hogy a platonista filoz\u00f3fia vagy a panofsky\u00e1nus m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1ny meghat\u00e1roz\u00f3 elemei kell hogy legyenek a vizu\u00e1lis kult\u00fara tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak.<br \/>\nA sz\u00f6veg hibridit\u00e1s\u00e1t bizonyos fokig maga Mitchell magyar\u00e1zza meg, amikor le\u00edrja, hogy a munkacsoport tagjai k\u00f6z\u00f6tt a legnagyobb egyet-nem-\u00e9rt\u00e9st \u00e9s elutas\u00edt\u00e1st az a v\u00e9lem\u00e9ny v\u00e1ltotta ki, miszerint a szemiotika \u00e9s a jelelm\u00e9let lenn\u00e9nek a vizu\u00e1lis kult\u00fara hangs\u00falyos kiindul\u00e1si pontjai. A csoport ezzel szemben a \u201evizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyt\u201d (visual experience) tartotta megfelel\u0151 kiindul\u00e1snak.<br \/>\nA v\u00e9lem\u00e9nyeknek \u00e9s a m\u0171fajoknak ez az inkoherenci\u00e1ja sz\u00e1mtalan, a vizu\u00e1lis kult\u00fara alapjait \u00e9rint\u0151 k\u00e9rd\u00e9st vet fel, melyek k\u00f6z\u00fcl itt most csak h\u00e1romra t\u00e9rn\u00e9k ki. Ez a h\u00e1rom t\u00e9ma bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van egym\u00e1ssal, elv\u00e1laszt\u00e1suk kiss\u00e9 \u00f6nk\u00e9nyesnek hathat, \u00e1m az \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt most k\u00fcl\u00f6n nevezem meg \u0151ket.<br \/>\nPolitika, feminizmus (t\u00e1rsadalmi nemek), n\u00e9z\u0151s\u00e9g (spectatorship)<br \/>\nA politika alatt itt most term\u00e9szetesen nem p\u00e1rtpolitik\u00e1t \u00e9rtek, hanem a tudom\u00e1nyban \u00e9s az egyetemeken uralkod\u00f3 hatalmi viszonyokat \u00e9s \u00e9rdekeket. A vizu\u00e1lis kult\u00fara nyilv\u00e1n abb\u00f3l az elm\u00e9leti megfontol\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletett, mely a vizualit\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 tudom\u00e1nyok hagyom\u00e1nyos kereteit, azaz interpret\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t \u00e9s lehet\u0151s\u00e9geit sz\u0171knek \u00e9rezte. Ezen k\u00edv\u00fcl \u00fagy t\u0171nt, egyik l\u00e9tez\u0151 tudom\u00e1ny\u00e1g sem k\u00e9pes a vizu\u00e1lis kult\u00fara egyik alapvet\u0151 problematik\u00e1j\u00e1nak, a sz\u00f3\u2013k\u00e9p oppoz\u00edci\u00f3 leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 c\u00edmk\u00e9vel ell\u00e1tott k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rnek az interdiszciplin\u00e1ris, illetve nem az adott tudom\u00e1ny\u00e1g \u00e9rdekeit \u00e9s m\u00f3dszereit szem el\u0151tt tart\u00f3 t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1ra. Politikai k\u00e9rd\u00e9s az, hogy ezt a fesz\u00fclts\u00e9get a hagyom\u00e1nyos diszcipl\u00edn\u00e1k hat\u00e1rainak sokszor nehezen kivitelezhet\u0151 t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1val, vagy egy \u00faj l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val tartj\u00e1k\/tartjuk hat\u00e9konyabban feloldhat\u00f3nak.<br \/>\nUgyanakkor l\u00e9tezik ennek a k\u00e9rd\u00e9snek egy gazdas\u00e1gi vet\u00fclete is, melyet a k\u00f6vetkez\u0151 anekdot\u00e1val vil\u00e1g\u00edtan\u00e9k meg. Michael Ann Holly mes\u00e9lte egyszer, hogy amikor a rochesteri egyetemen l\u00e9trehozt\u00e1k az Art History and Visual Studies tansz\u00e9ket, t\u00edz \u00e9vig hi\u00e1ba gy\u0151zk\u00f6dte k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elm\u00e9leti \u00e9rvekkel az egyetem vezet\u00e9s\u00e9t ennek l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1r\u00f3l, m\u00edgnem r\u00e9szt vett egy \u00f6sszamerikai tansz\u00e9kvezet\u0151i tan\u00e1cskoz\u00e1son, ahol kider\u00fclt: statisztikai adatokkal mutathat\u00f3 ki, hogy az \u0151 hallgat\u00f3ik \u00f6sszehasonl\u00edthatatlanul gyorsabban tudnak a v\u00e9gz\u00e9s\u00fck ut\u00e1n munk\u00e1t tal\u00e1lni, mint a hagyom\u00e1nyos, \u201ecsak\u201d m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet oktat\u00f3 tansz\u00e9kek v\u00e9gz\u0151sei. Miut\u00e1n ezt a gazdas\u00e1gi \u00e9rvet megosztotta az egyetemi vezet\u00e9s\u00e9vel, t\u00f6bb\u00e9 soha nem vont\u00e1k k\u00e9ts\u00e9gbe a tansz\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<br \/>\nMitchell szerint \u201eaz elm\u00falt 25 \u00e9vben a fels\u0151oktat\u00e1si forradalmak k\u00f6zepette a vizu\u00e1lis kult\u00fara ir\u00e1nt robban\u00e1sszer\u0171en n\u0151tt meg az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u201d, [4] amit val\u00f3sz\u00edn\u0171leg olyan gazdas\u00e1gi-hatalmi jelens\u00e9gekkel magyar\u00e1zhatunk, mint a t\u00f6megkultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s ipar vizu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, a t\u00f6megm\u00e9ret\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gnak a mindennapi \u00e9letben val\u00f3 eluralkod\u00e1sa. Ehhez k\u00e9pest meglehet\u0151sen konzervat\u00edvnak t\u0171nik a Mitchell-f\u00e9le munkacsoport poz\u00edci\u00f3ja, amely \u2013 mint azt fentebb eml\u00edtettem \u2013 a vizu\u00e1lis tapasztalatot hangs\u00falyozza a jelent\u00e9s rov\u00e1s\u00e1ra. \u00c9ppen a n\u00e9z\u0151s\u00e9g (spectatorship) k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 ter\u00fclet az, amelyik a politika, a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nemek h\u00e1rmas\u00e1ban a legprodukt\u00edvabb \u00e9s legradik\u00e1lisabb fejlem\u00e9nyeket hozta az elm\u00falt 25-30 \u00e9vben a kritikai gondolkod\u00e1sba.<br \/>\nLaura Mulvey h\u00edres, 1975-\u00f6s \u00edr\u00e1sa, A vizu\u00e1lis \u00e9lvezet \u00e9s az elbesz\u00e9l\u0151 film feminista szempontb\u00f3l elemzi a hollywoodi filmeket freudi terminusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, azzal a c\u00e9llal, hogy \u2013 ahogy Mulvey mondja \u2013 \u201ea pszichoanal\u00edzis politikai haszn\u00e1lat\u00e1val kimutassa, hogy a patriarch\u00e1lis t\u00e1rsadalom tudatalattija hogyan hat a film strukt\u00far\u00e1j\u00e1ra\u201d. [5] Freud elgondol\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindulva Mulvey szerint a szkopof\u00edlia k\u00e9t dologb\u00f3l ered: egyr\u00e9szt a f\u00e9rfi n\u00e9z\u0151nek a film szerepl\u0151j\u00e9vel val\u00f3 n\u00e1rcisztikus azonosul\u00e1s\u00e1b\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt pedig abb\u00f3l a voyeur-i \u00e9lvezetb\u0151l, melyet a s\u00f6t\u00e9t teremben, a filmet k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt szem\u00e9lve \u00e1t\u00e9l\u00fcnk. Ebben a m\u00e1trixban a n\u0151i n\u00e9z\u0151 kiz\u00e1r\u00f3lag a filmben is k\u00e9pk\u00e9nt, azaz t\u00e1rgyk\u00e9nt \u2013 a v\u00e1gy t\u00e1rgyak\u00e9nt \u2013 megjelen\u0151 n\u0151i szerepl\u0151vel azonosulhat, mely r\u00e1ad\u00e1sul a f\u00e9rfi szerepl\u0151n, illetve a f\u00e9rfi n\u00e9z\u0151n kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik meg.<br \/>\nKaja Silverman The Subject of Semiotics c\u00edm\u0171 1983-as k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00e9szletesen t\u00e1rgyalja az \u00fan. varrat-elm\u00e9letet (suture), mely egyike \u00e9pp a n\u00e9z\u0151 szerep\u00e9re, illetve szubjektivit\u00e1s\u00e1ra r\u00e1k\u00e9rdez\u0151 \u201etextu\u00e1lis strat\u00e9gi\u00e1knak\u201d. [6] A n\u00e9z\u0151i szubjektivit\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1sa a film eset\u00e9ben az egym\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00f3 felv\u00e9telek r\u00e9v\u00e9n, egyfajta szintaktikai kapcsolatk\u00e9nt j\u00f6n l\u00e9tre. B\u00e1r a kamera k\u00e9pes arra, hogy olyan teret j\u00e1rjon be \u00e9s mutasson meg, melyet a \u201eval\u00f3di \u00e9letben\u201d a \u201ehelysz\u00ednen\u201d l\u00e9v\u0151 n\u00e9z\u0151 nem tekinthetne \u00e1t, ezt a filmben m\u00e9gsem teszi \u2013 az \u00fan. 180\u00b0 szab\u00e1ly miatt. Ez a szab\u00e1ly \u201eazon a felt\u00e9telez\u00e9sen alapul, hogy a kamera teljes fordulata nem lenne \u2018realisztikus\u2019, mert nagyobb teret hat\u00e1rozna meg, mint amelyet puszt\u00e1n a szem\u00fcnkkel bel\u00e1tn\u00e1nk. Mindez abb\u00f3l a k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 er\u0151b\u0151l ered, hogy a kamera megpr\u00f3b\u00e1lja annyira tagadni saj\u00e1t l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t, amennyire csak lehets\u00e9ges, ezzel t\u00e1pl\u00e1lva azt az ill\u00fazi\u00f3t, miszerint az, amit l\u00e1tunk, auton\u00f3m l\u00e9tez\u00e9ssel b\u00edr, f\u00fcggetlen\u00fcl minden technikai beavatkoz\u00e1st\u00f3l vagy k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 erej\u0171 tekintett\u0151l.\u201d [7]<br \/>\nA varrat-elm\u00e9let akkor kezd el kritikai eszk\u00f6zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dni, amikor az appar\u00e1tus elrejt\u00e9se helyett annak felfed\u00e9s\u00e9t figyelhetj\u00fck meg: egyr\u00e9szt amikor a filmben folyamatos utal\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik a besz\u00e9l\u0151 alanyra, m\u00e1sr\u00e9szt pedig amikor a n\u00e9z\u0151 k\u00e9nyelmetlen poz\u00edci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u00fcl nemcsak a filmes appar\u00e1tussal, hanem az \u00e1ltala l\u00e9trehozott l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ggal szemben is. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9z\u0151t a film arra k\u00e9nyszer\u00edti, hogy azonosul\u00e1s\u00e1t hirtelen \u00e9s folyamatosan v\u00e1ltogassa, akkor lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik a koherens \u00e9s \u2013 bizonyos \u00e9rtelemben v\u00e9ve \u2013 az univerz\u00e1lis n\u00e9z\u0151i szubjektum l\u00e9trej\u00f6tte. [8]<br \/>\nTeresa de Lauretis 1984-es k\u00f6nyve, az Alice Doesn\u2019t (Feminism, Semiotics, Cinema) [9] szint\u00e9n a v\u00e1gy, a fant\u00e1zia \u00e9s az azonosul\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val foglalkozik, valamint feminista szempontb\u00f3l elemzi olyan h\u00edres szemiotikusok munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, mint p\u00e9ld\u00e1ul Umberto Eco. Mindezek persze csak tendenci\u00f3zusan kiragadott p\u00e9ld\u00e1k arra, hogy \u2013 n\u00e9mi ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l nem mentesen fogalmazva \u2013 Plat\u00f3non \u00e9s Panofsky-n k\u00edv\u00fcl is van \u00e9let a vizu\u00e1lis kult\u00fara lehets\u00e9ges elm\u00e9leti megalapoz\u00e1s\u00e1ra, mely k\u00e9pes a n\u00e9z\u0151s\u00e9g interdiszciplin\u00e1ris \u00e9s kritikai vizsg\u00e1lat\u00e1ra. [10]<br \/>\nEzen a ponton vess\u00fcnk egy pillant\u00e1st Mirzoeff sz\u00f6veg\u00e9re. M\u00edg Mitchell\u00e9 egy Panofsky el\u0151tt tisztelg\u0151 k\u00f6tetben jelent meg, addig Mirzoeff\u00e9 a saj\u00e1t maga \u00e1ltal v\u00e1logatott sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny egyik bevezet\u0151je \u2013 \u00e9s itt a hangs\u00faly az egyiken van. Nyilv\u00e1nval\u00f3 el\u0151nyben van ez ut\u00f3bbi \u00edr\u00e1s az el\u0151bbivel szemben, mivel m\u00f6g\u00f6tte egy kb. 500 oldalas sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny \u00e1ll, ugyanakkor \u00e9rdekes \u00e9s szokatlan megold\u00e1s, hogy a szerkeszt\u0151 a saj\u00e1t bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1t k\u00e9t m\u00e1sik \u00edr\u00e1ssal is kieg\u00e9sz\u00edti, mintegy al\u00e1h\u00fazva a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u201etaktikai\u201d (Mirzoeff) lehet\u0151s\u00e9geinek soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t.<br \/>\nA bevezet\u0151ben eml\u00edtettem a \u201emit\u201d \u00e9s a \u201ehogyan\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Eg\u00e9szen a sz\u00f6vegek mostani \u00fajraolvas\u00e1s\u00e1ig \u00fagy t\u0171nt sz\u00e1momra, hogy ink\u00e1bb Mitchell foglalkozik a \u201ehogyan\u201d, m\u00edg Mirzoeff a \u201emit\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel \u2013 mostanra viszont be kellett l\u00e1tnom, hogy ezt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9semet el\u0151\u00edt\u00e9leteim vez\u00e9relt\u00e9k \u00e9s a dolog \u00e9ppen ford\u00edtva van.<br \/>\nAmi teh\u00e1t a \u201ehogyan\u201d-t illeti, Mirzoeff el\u0151sz\u00f6r a Heidegger \u00e1ltal megalkotott \u201evil\u00e1g-k\u00e9p\u201d (world picture) kifejez\u00e9st, k\u00e9s\u0151bb a \u201evizualiz\u00e1s\u201d (visualizing), majd a \u201efens\u00e9ges\u201d (sublime) fogalm\u00e1t eml\u00edti, melyek jelent\u00e9se t\u00f6rt\u00e9netileg ak\u00e1r t\u00f6bb v\u00e1ltoz\u00e1son is kereszt\u00fclment, ez\u00e9rt egy az egyben nem haszn\u00e1lhat\u00f3k adekv\u00e1t eszk\u00f6zk\u00e9nt \u201ea megv\u00e1ltozott \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 helyzet elemz\u00e9s\u00e9re\u201d. [11] Mint azt Mirzoeff megjegyzi \u2013 id\u00e9zem \u2013 \u201evizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyeink t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze ugyanis a n\u00e9z\u00e9s form\u00e1lisan struktur\u00e1lt pillanatain k\u00edv\u00fcl \u00e9r minket\u201d [12] , a k\u00e9rd\u00e9s viszont az, hogy milyen \u201eform\u00e1lisan struktur\u00e1lt\u201d int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s diszkurz\u00edv keretek k\u00f6z\u00f6tt elemezhetj\u00fck ezeket az \u00e9lm\u00e9nyeket. Az int\u00e9zm\u00e9nyi kereteket Mitchell adottnak veszi, eleve egyetemi tansz\u00e9kek, tanmenetek \u00e9s viszonyok ment\u00e9n gondolkodik, m\u00edg Mirzoeff \u00fagy v\u00e9li, hogy \u201ea mai vizualit\u00e1s v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra adhat\u00f3 v\u00e1laszt nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egy olvasm\u00e1ny-list\u00e1ban, vagy a szabad m\u0171v\u00e9szetek k\u00e1nonj\u00e1nak r\u00e9gi strukt\u00far\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trehozott \u00faj szakokkal tal\u00e1ljuk meg. Teremts\u00fck ink\u00e1bb meg a lehet\u0151s\u00e9geket a poszt-diszciplin\u00e1ris munk\u00e1ra.\u201d [13] Politikai k\u00e9rd\u00e9s ugyanis, hogy a beskatuly\u00e1z\u00f3 (compartmentalized) \u00e9s \u2013 mint azt Irit Rogoff is \u00edrja \u2013 \u201ea ter\u00fcleteit v\u00e9d\u0151 (territorialized) tud\u00e1s hat\u00e1rait led\u00f6nts\u00fck \u2013 ahelyett, hogy \u00e1trajzoln\u00e1nk \u0151ket m\u00e1s vonalak ment\u00e9n.\u201d [14]<br \/>\nBefejez\u00e9s\u00fcl szeretn\u00e9k egy olyan kifejez\u00e9st megvizsg\u00e1lni egy kicsit, mely egyr\u00e9szt mind Mirzoeff, mind pedig Mitchell sz\u00f6veg\u00e9ben el\u0151bukkan, illetve amelyik haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban nem l\u00e1tok egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get az \u00edr\u00e1sok eset\u00e9ben. Ez pedig a \u201e(vizu\u00e1lis) \u00e9lm\u00e9ny\/tapasztalat\u201d ([visual] experience) fogalma.<br \/>\nSem Mitchell, de m\u00e9g Mirzoeff sz\u00f6veg\u00e9ben sem vil\u00e1gos, hogy \u00e9lm\u00e9ny alatt vajon t\u00f6bbet \u00e9rtenek-e, mint a vil\u00e1g \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek \u201elecsap\u00f3d\u00e1s\u00e1t\u201d az emberi tudatban. Ez a defini\u00e1latlans\u00e1g Mitchell eset\u00e9ben az\u00e9rt m\u00e9g \u00e9rdekesebb, mert n\u00e1la, illetve koll\u00e9g\u00e1in\u00e1l az \u00e9lm\u00e9ny \u00e1ll szemben a szemiotik\u00e1val, mely ut\u00f3bbit az el\u0151bbi kedv\u00e9\u00e9rt utas\u00edtottak el azt sugallva ezzel, hogy a kett\u0151 kiz\u00e1rja egym\u00e1st. A vizualit\u00e1ssal val\u00f3 foglalkoz\u00e1s term\u00e9szetesen egy \u2013 a sz\u00f3 h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9rtelm\u00e9ben vett \u2013 \u00e9lm\u00e9nnyel indul, b\u00e1r \u00e9rdekes m\u00f3don err\u0151l a kifejez\u00e9sr\u0151l m\u00e9g a szemiotika olyan klasszikusa, mint Pierce is t\u00f6bbet gondolt puszta passz\u00edv percepci\u00f3n\u00e1l \u2013 mint ahogy a sz\u00f3 h\u00e9tk\u00f6znapi haszn\u00e1lata sugallja. Pierce k\u00f6vet\u0151i tov\u00e1bbl\u00e9ptek att\u00f3l a meghat\u00e1roz\u00e1st\u00f3l, hogy az \u00e9lm\u00e9ny puszt\u00e1n az a dolog, ami az egy\u00e9n \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gbemegy, sokkal ink\u00e1bb egy folyamatos, a vil\u00e1g \u00e9s a szubjektum k\u00f6z\u00f6tt ide-oda mozg\u00f3 cser\u00e9nek tartott\u00e1k.<br \/>\nTeresa de Lauretis egy eg\u00e9sz fejezetet sz\u00e1nt k\u00f6nyv\u00e9ben a szemiotika \u00e9s az \u00e9lm\u00e9ny kapcsolat\u00e1nak. [15] M\u00e1r ennek legelej\u00e9n kifejti, hogy \u201e\u00e9lm\u00e9ny\u201d alatt nem valami \u201ecsak az egy\u00e9nhez tartoz\u00f3, individu\u00e1lis, idioszinkratikus\u201d dolgot \u00e9rt, hanem egy \u201efolyamatot, melynek r\u00e9v\u00e9n konstru\u00e1l\u00f3dik meg a t\u00e1rsadalmi l\u00e9nyek szubjektivit\u00e1sa. Ezen a folyamaton kereszt\u00fcl helyezz\u00fck el magunkat, vagy helyez\u0151d\u00fcnk el a t\u00e1rsadalmi realit\u00e1sban, valamint \u00edgy \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck \u00e9s \u00e9rtj\u00fck meg azokat a \u2013 gazdas\u00e1gi, materi\u00e1lis, \u00e9s interperszon\u00e1lis kapcsolatokat, melyek val\u00f3j\u00e1ban t\u00e1rsadalmiak \u00e9s nagyr\u00e9szt t\u00f6rt\u00e9nelmiek is. Az \u00e9lm\u00e9nyek azokb\u00f3l az interakci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, melyek r\u00e9v\u00e9n az egy\u00e9n a saj\u00e1t, szubjekt\u00edv m\u00f3dj\u00e1n r\u00e9szt vesz a vil\u00e1g esem\u00e9nyei szempontj\u00e1b\u00f3l jelent\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 gyakorlatokban, diszkurzusokban \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyekben.\u201d [16]<br \/>\nDe Lauretis a szemiotika haszn\u00e1lata mellett a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp \u00e9rvel: \u201eMivel mind a szubjektum, mint pedig a t\u00e1rsadalmi realit\u00e1s felfoghat\u00f3k szemiotikai jelleg\u0171 entit\u00e1sk\u00e9nt, azaz \u2019jelk\u00e9nt\u2019, ezt az egym\u00e1sra hat\u00f3, egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen konstitu\u00e1l\u00f3 effektus folyamat\u00e1t nevezhetj\u00fck szemi\u00f3zisnak.\u201d [17] Fontos megjegyezni azt, hogy de Lauretis nem egy univerz\u00e1lis szubjektumr\u00f3l besz\u00e9l, hanem kifejezetten a n\u0151i alanyr\u00f3l \u00e9s azt vizsg\u00e1lja, l\u00e9teznek-e olyan speci\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek, melyek ezt az alanyt konstru\u00e1lj\u00e1k. A n\u0151i szubjektum l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t term\u00e9szetesen els\u0151sorban a n\u0151i szexualit\u00e1s speci\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nye hat\u00e1rozza meg \u2013 \u00e9s itt kell keres\u00fcnk a feminista elm\u00e9let saj\u00e1toss\u00e1gait is. Ez azonban l\u00e1that\u00f3lag semmilyen m\u00f3don nem befoly\u00e1solja a vizu\u00e1lis kult\u00fara bizonyos felfog\u00e1sait.<br \/>\nMint azt a bevezet\u0151ben is elmondtam, ez az el\u0151ad\u00e1s teljesen m\u00e1sk\u00e9ppen alakult, mint ahogy azt az absztraktban elterveztem \u00e9s mint ahogy arra n\u00e9h\u00e1nyan sz\u00e1m\u00edtottak. Sz\u00e1momra azonban most sokkal fontosabbnak t\u0171nt Mitchell \u00e9s Mirzoeff sz\u00f6veg\u00e9nek kapcs\u00e1n azokr\u00f3l a dolgokr\u00f3l sz\u00f3t ejteni, amikr\u0151l v\u00e9g\u00fcl besz\u00e9ltem, mint azokr\u00f3l, amiket kor\u00e1bban a magam sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roztam. Ezek a k\u00e9rd\u00e9sek az \u00e9n vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val kapcsolatos identit\u00e1som meghat\u00e1roz\u00f3 elemei \u00e9s ennek az identit\u00e1snak a defini\u00e1l\u00e1sa tal\u00e1n pont egy ilyen konferenci\u00e1n \u2013 mely tudom\u00e1som szerint az els\u0151 magyar nyelv\u0171, kifejezetten a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val foglalkoz\u00f3 Magyarorsz\u00e1gon \u2013 a leghely\u00e9nval\u00f3bb.<\/p>\n<p>Jegyzetek <\/p>\n<p>___________________________________<\/p>\n<p>[1] E sz\u00f6veg egy kor\u00e1bbi verzi\u00f3ja elhangzott a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetem Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Konferenci\u00e1j\u00e1n 2004. m\u00e1jus 8-\u00e1n. Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6netet szeretn\u00e9k mondani a MIE Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Kutat\u00f3 Csoportj\u00e1nak (B\u00e1tori Zsolt, Ferkai Andr\u00e1s, Hor\u00e1nyi Attila, Zwickl Andr\u00e1s) hogy hozz\u00e1j\u00e1rult el\u0151ad\u00e1som webes k\u00f6zl\u00e9s\u00e9hez.<br \/>\n[2] W. J. T. Mitchell: What is Visual Culture?, in: ed. Irving Lavin: Meaning in the Visual Arts: Views from the Outside: A Centennial Commemoratum of Erwin Panofsky (1892-1968), Princeton Univ. Press, 1995, pp. 207-217. Nicholas Mirzoeff: Introduction: What is Visual Culture?, in: ed. Nicholas Mirzoeff: Visual Culture Reader, Routledge, New York and London, pp. 3-13.<br \/>\n[3] Visual Culture Questionnaire, October 77, Summer, 1996, pp. 25-70.<br \/>\n[4] Mitchell, op. cit., p. 207.<br \/>\n[5] Laura Mulvey: A vizu\u00e1lis \u00e9lvezet \u00e9s az elbesz\u00e9l\u0151 film, Metropolis 2000\/4. sz\u00e1m, pp. 12-23, ill. in: Laura Mulvey: Visual and Other Pleasures, p. 14, Indiana Univ. Press, Bloomington, 1989, pp. 14-26.<br \/>\n[6] Kaja Silverman: The Subject of Semiotics, Oxford Univ. Press, New York and Oxford, 1983.<br \/>\n[7] Silverman, op. cit., pp. 201-2.<br \/>\n[8] Err\u0151l \u00edrtam Sz\u00e9pfalvi \u00c1gnes festm\u00e9nyeinek kapcs\u00e1n. Tim\u00e1r Katalin: Nagy\u00edt\u00e1s, in: Sz\u00e9pfalvi \u00c1gnes, Ludwig M\u00fazeum Budapest \u2013 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 2003, pp. 38-39.<br \/>\n[9] Teresa de Lauretis: Alice Doesen\u2019t: Feminism, Semiotics, Cinema, Indiana Univ. Press, Bloomington, 1984.<br \/>\n[10] Rosalyn Deutsche Evictions c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve nem puszt\u00e1n a v\u00e1rostervez\u00e9s, vagy az \u00fan. t\u00e9r-politika (spatial politics), illetve a posztmodern f\u00f6ldrajztudom\u00e1ny uralkod\u00f3 elm\u00e9leteinek kritik\u00e1ja. A vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a szubjektivit\u00e1s politik\u00e1j\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1t Deutsche feminista szempontb\u00f3l gyakorolja, ezzel k\u00e9rd\u0151jelezve meg a val\u00f3j\u00e1ban konzervat\u00edv, egys\u00e9ges\u00edt\u00e9sre t\u00f6rekv\u0151 n\u00e9zeteket. Rosalyn Deutsche: Evictions: Art and Spatial Politics, The MIT Press, Cambridge, Mass. and London, England, 1996.<br \/>\nM\u00e9g eml\u00edthetn\u00e9m itt Mieke Bal, illetve Griselda Pollock nev\u00e9t is \u2013 csak a legismertebbek k\u00f6z\u00fcl. Pont Pollock egyik \u00edr\u00e1sa az, amelyik az \u00e1ltalam eml\u00edtett szempontok (n\u00e9z\u0151s\u00e9g, t\u00e1rsadalmi nemek, hatalom) \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben vizsg\u00e1l a 19. sz\u00e1zadban angol munk\u00e1sn\u0151kr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3kat: Feminism\/Foucault \u2013 Surveillance\/Sexuality, pp. 1-41, in: eds. Norman Bryson, Michael Ann Holly, and Keith Moxey: Visual Culture: Images and Interpretations, Wesleyan Univ. Press, Hanover and London, 1994. Egy m\u00e1sik h\u00edres klasszikus: Jaqueline Rose: Sexuality in the Field of Vision, Verso, New York and London, 1986.<br \/>\n[11] Mirzoeff, What is Visual Culture?, op. cit., p. 8.<br \/>\n[12] Ibid, p. 7.<br \/>\n[13] Ibid, p. 10.<br \/>\n[14] Id\u00e9zi Mirzoeff, What is Visual Culture?, op. cit., p. 11. Irit Rogoff: Studying Visual Culture, in: ed. Nicholas Mirzoeff: Visual Culture Reader, op. cit., pp. 14-26.<br \/>\n[15] De Lauretis, op. cit., pp. 158-86.<br \/>\n[16] Ibid, p. 159.<br \/>\n[17] Ibid, p. 182.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara? [1] Sz\u00f6veg: Tim\u00e1r Katalin Az al\u00e1bbi sz\u00f6veg egy munkac\u00edmmel ell\u00e1tott k\u00eds\u00e9rletnek indult. Mikor megkaptam a konferencia felh\u00edv\u00e1s\u00e1t \u00e9s elkezdtem azon gondolkodni, mir\u0151l is besz\u00e9lhetn\u00e9k, k\u00e9t sz\u00f6veg jutott az eszembe. Mindkett\u0151 c\u00edme: Mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara? Az egyiket W. J. T. Mitchell, a m\u00e1sikat pedig Nicholas Mirzoeff \u00edrta \u2013 mindketten a diszcipl\u00edna [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13574"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13574"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13574\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39901,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13574\/revisions\/39901"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13574"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13574"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13574"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}