{"id":13576,"date":"2009-01-01T07:00:04","date_gmt":"2009-01-01T06:00:04","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13576"},"modified":"2021-12-30T20:41:42","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:42","slug":"feminista-vizualis-kultura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/feminista-vizualis-kultura\/","title":{"rendered":"Feminista vizu\u00e1lis kult\u00fara"},"content":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Tatai Erzs\u00e9bet <\/strong><\/p>\n

\"feminista1\"<\/p>\n

Vajon \u00fagy kell-e a feminista vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t \u00e9rteni, hogy feminista n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00e9rtelmezz\u00fck a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t (illetve annak egy nem ak\u00e1rmilyen r\u00e9sz\u00e9t), vagy pedig a vizsg\u00e1lat t\u00e1rgya, azaz a vizu\u00e1lis kult\u00fara egy szegmense maga feminista? Ulrike Rosenbach eset\u00e9ben mindkett\u0151r\u0151l sz\u00f3 van, de egyik v\u00e1lasz sem teljesen kiel\u00e9g\u00edt\u0151. Egyfel\u0151l Rosenbach m\u0171v\u00e9szete sem \u00edrhat\u00f3 le kiz\u00e1r\u00f3lag feministak\u00e9nt, de a puszt\u00e1n feminista n\u00e9z\u0151pont k\u00f6vetkezetes tart\u00e1sa sem lenne megfelel\u0151. Ugyanakkor m\u00e9gis arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy Rosenbach munk\u00e1inak legm\u00e9lyebb \u00e9rtelm\u00e9t \u2013 ha az \u00e9rtelem egy\u00e1ltal\u00e1n a \u201em\u00e9lys\u00e9gben\u201d kereshet\u0151 \u2013 egy feminista elemz\u00e9s t\u00e1rhatja fel.
\nRosenbach p\u00e1ly\u00e1ja a vide\u00f3z\u00e1s gyerekkor\u00e1ban indult, s \u00edgy nem csak r\u00e9szese, hanem akt\u00edv form\u00e1l\u00f3ja is volt a vide\u00f3 nyelv\u00e9nek; f\u0151k\u00e9ppen korai, a 70-es \u00e9vekben k\u00e9sz\u00edtett munk\u00e1iban szinte sz\u00e9tsz\u00e1lazhatatlanul fon\u00f3dnak \u00f6ssze a k\u00eds\u00e9rleti vide\u00f3 \u201eer\u00e9nyei\u201d a korai feminista m\u0171v\u00e9szet t\u00e9m\u00e1ival, m\u00f3djaival, elk\u00e9pzel\u00e9seivel. [2] Rosenbach m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek k\u00e9tf\u00e9le \u2013 a k\u00eds\u00e9rleti videom\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a feminista \u2013 oldal\u00e1nak elv\u00e1laszt\u00e1sa az\u00e9rt is neh\u00e9z, mert mind a k\u00e9tf\u00e9le olvasat \u00f6nmag\u00e1ban is t\u00f6k\u00e9letes k\u00e9pet eredm\u00e9nyez, mindk\u00e9t esetben eg\u00e9szen nyugodtan kitakarhat\u00f3 a \u201em\u00e1sik\u201d olvasat. Igaz, hogy \u00edgy maguk a munk\u00e1k \u2013 komplexit\u00e1sukat \u00e9s \u201efele kir\u00e1lys\u00e1gukat\u201d vesztik.
\nP\u00e9ld\u00e1ul mind a N\u0151i kult\u00fara \u2013 kontaktuskeres\u00e9s (f-f, 1977, 30 p) mind a T\u00e1nc egy n\u0151\u00e9rt (f-f, 1975, 8 p) c\u00edm\u0171 vide\u00f3i \u2013 t\u00e9m\u00e1jukt\u00f3l \u00e9s c\u00edm\u00fckt\u0151l eltekintve [3] \u2013 az avantg\u00e1rd vide\u00f3z\u00e1s \u00e9s video-performansz (hogy soroljuk az avantg\u00e1rd er\u00e9nyeket) \u201egy\u00f6ngyszemei\u201d. A N\u0151i kult\u00fara \u2013 mint kivet\u00edtett \u00e9s a ma l\u00e1that\u00f3 videofilm \u2013 vizualit\u00e1sa nemhogy minimalista, de a neoavantg\u00e1rd vizu\u00e1lis aszk\u00e9zis megtestes\u00edt\u0151je: rajta teljesen esetlegesen jelennek meg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 portr\u00e9fot\u00f3k; hol hom\u00e1lyosan, hol bemozdulva, vagy csak f\u00e9lig-meddig l\u00e1tsz\u00f3dva, m\u00e1sutt pedig \u00e9lesen \u00e9s j\u00f3l megfigyelhet\u0151en, de akkor is filmi rendszer h\u00edj\u00e1n. A k\u00e9psor egy z\u00e1rtl\u00e1nc\u00fa vide\u00f3t alkalmaz\u00f3 performansz r\u00e9sze volt, amelyben a feh\u00e9rruh\u00e1s Rosenbach test\u00e9hez r\u00f6gz\u00edtett kamer\u00e1val, ritu\u00e1lis dobsz\u00f3 k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben forgott, s a kamera felvette a ki\u00e1ll\u00edtott, a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb kult\u00far\u00e1kb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 n\u0151ket \u00e1br\u00e1zol\u00f3, let\u0171nt vil\u00e1gokb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt portr\u00e9fot\u00f3kat; a n\u0151k k\u00f6z\u00f6tt vannak arisztokrat\u00e1k, nincstelenek, polg\u00e1rok \u00e9s f\u00f6ld\u00f6nfut\u00f3k; csak\u00fagy mint feket\u00e9k, feh\u00e9rek, r\u00e9zb\u0151r\u0171ek \u00e9s s\u00e1rg\u00e1k. A sokf\u00e9le n\u0151 Frauenkultur c\u00edmmel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felsorol\u00e1sszer\u0171 bemutat\u00e1s\u00e1nak explicit feminizmusa \u00e9s tartalmilag nagyfok\u00fa redukci\u00f3ja \u2013 mely jellemz\u0151 a 70-es \u00e9vek feminista gondolatvil\u00e1g\u00e1ra \u2013 ma ak\u00e1r zavar\u00f3 is lehetne, ha a n\u0151i jelenl\u00e9tet elfeledtet\u0151 kult\u00far\u00e1b\u00f3l el\u0151hal\u00e1szott k\u00e9pek felmutat\u00e1sa nem j\u00e1rna egy\u00fctt a vide\u00f3z\u00e1s friss haszn\u00e1lat\u00e1val. Rosenbach egyszerre j\u00e1r k\u00e9t perif\u00e9ri\u00e1lis ter\u00fcleten (a m\u0171v\u00e9szetnek akkor m\u00e9g nem tartott vide\u00f3 \u00e9s a len\u00e9zett n\u0151-t\u00e9ma ter\u00fclet\u00e9n); egym\u00e1sba j\u00e1tszik-fon\u00f3dik t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak kibont\u00e1sa a m\u00e1sik nyelv\u00e9nek fejleszt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s \u00e1ltala. Enn\u00e9l is fontosabb, hogy a bemutat\u00e1sm\u00f3d bonyol\u00edtja-\u00e1rnyalja a k\u00e9rd\u00e9st: mik\u00f6zben a performanszban a fiatal Rosenbach mint f\u0151szerepl\u0151 volt l\u00e1that\u00f3, \u00e9s n\u00e9zhet\u0151; az \u0151 avantg\u00e1rd aktivit\u00e1sa \u00fagy reprezent\u00e1lta a n\u0151ket, ahogy azok \u2013 m\u00e9g ma is \u2013 megjelennek a kultur\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3ban: hom\u00e1lyosan, n\u00e9vtelen\u00fcl, t\u00f6red\u00e9kesen. Rajzol\u00f3 maszk (f-f, 1973, 8 p) c\u00edm\u0171 video-performansz\u00e1ban ugyancsak \u00e9rt\u00e9kelhetj\u00fck mag\u00e1ra a reprezent\u00e1ci\u00f3ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reflexi\u00f3t is, amint Rosenbach egy t\u00fckr\u00f6t sat\u00edrozva saj\u00e1t \u00e9s saj\u00e1t b\u00e1b\u00fa-t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9t kitakarja, de ek\u00f6zben (mivel \u00e9pp ezt teszi \u00e9s nem valami eg\u00e9szen m\u00e1st rajzol) a n\u0151i kitakar\u00e1s\u00e1t is reprezent\u00e1lta.
\nEgy m\u00e1sik korai video-performansz\u00e1n, a T\u00e1nc egy n\u0151\u00e9rt c\u00edm\u0171n (f-f, 1975, 8 p) Rosenbach egy k\u00f6zismert \u00e9des-b\u00fas Strauss-kering\u0151re \u201eIch tanze mit dir in dem Himmelhinein\u201d t\u00e1ncol: csaknem 8 perces forg\u00e1s ut\u00e1n \u00f6sszeesik, f\u00f6ldre rogy \u2013 m\u00edg a zene folytat\u00f3dik. A k\u00e9p itt is roppant egyszer\u0171: teljesen centr\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3ban, fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l l\u00e1tjuk a habos szokny\u00e1t forogni, p\u00f6ttynyi fejjel a k\u00f6zep\u00e9n \u2013 a t\u00e1ncosn\u0151 b\u00e1buk\u00e9nt, mint egy hanglemezen, mazochisztikus, extatikus, \u00f6nfelad\u00f3 t\u00e1ncban p\u00f6r\u00f6g. Hasonl\u00f3 er\u00e9nyeket sorakoztathatn\u00e1nk fel A Paradicsom kik\u00f6t\u0151je c\u00edm\u0171 (f-f, 1974, 8 p.) szint\u00e9n centr\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3j\u00fa, csaknem mozdulatlan, egy k\u00f6ld\u00f6k\u00f6t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 vide\u00f3j\u00e1r\u00f3l, melyben a nyugodt ritmusban l\u00e9legz\u0151 k\u00f6ld\u00f6k lassan megtelik egy pipett\u00e1b\u00f3l belecs\u00f6p\u00f6g\u0151 folyad\u00e9kkal.
\nA Sorry Mister (sz\u00ednes, 1974, 10 p), a Ne gondolja, hogy \u00e9n amazon vagyok (f-f, 1975, 12 p) \u00e9s a Gondolatok V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l (sz\u00ednes, 1976-78, 15 p) c\u00edm\u0171 vide\u00f3k m\u00e9g explicitebb m\u00f3don fogalmaznak meg a n\u0151i l\u00e9tez\u00e9ssel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seket. A Sorry Mister vizu\u00e1lis vil\u00e1ga az eddigiekhez hasonl\u00f3an minimalista \u00f6kon\u00f3mi\u00e1ban gy\u00f6kerezik: a cs\u00f6ppet sem erotikus, kis terpeszben \u00e1ll\u00f3 combok kit\u00f6ltik a k\u00e9perny\u0151t, csak az egyik combot ritmikusan \u00fctlegel\u0151 k\u00e9zmozg\u00e1snak hagynak helyet, s Brenda Lee gy\u00f6ngy\u00f6z\u0151, elb\u0171v\u00f6l\u0151 hangj\u00e1n ism\u00e9tl\u0151d\u0151 \u201eI\u2019m sorry\u201d emelked\u0151 dallam\u00e1nak. A sz\u00ednes technika mer\u0151ben funkcionalista, az \u00fctlegel\u00e9s nyom\u00e1n elsz\u00ednez\u0151d\u0151 b\u0151rfel\u00fclet \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l: a minim\u00e1lisra reduk\u00e1lt k\u00e9pi vil\u00e1g keretei k\u00f6z\u00f6tt elk\u00e9pzelhet\u0151 maxim\u00e1lis \u00f6nsanyargat\u00e1s kel \u00e9letre, a n\u0151is\u00e9ghez k\u00f6t\u00f6tt mazochizmus form\u00e1l\u00f3dik szem\u00fcnk l\u00e1tt\u00e1ra \u00e9s f\u00fcl\u00fcnk hallat\u00e1ra. Rosenbach formai redukcionizmusa a b\u0151r, a h\u00fas, a v\u00e9r f\u00e1jdalma; a sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s, \u00e9rzelmi kimer\u00fcl\u00e9s \u00e9s \u00f6nfelad\u00e1s val\u00f3s\u00e1g\u00e1t hozza mozg\u00e1sba. Pszich\u00e9s tartalm\u00e1t tekintve ennek komplementere az Anyai szeretet (sz\u00ednes, 1978, 4 p.), mely fojtogat\u00f3 szeretetet jelen\u00edt meg. A gyermek\u00e9t cs\u00f3kkal elhalmoz\u00f3 anya arca \u00e9pp\u00fagy nem l\u00e1tszik, ahogy a cs\u00f3kol\u00e1s maga sem, csak a c\u00edm enged erre k\u00f6vetkeztetni. A r\u00fazst\u00f3l cs\u00f3kr\u00f3l-cs\u00f3kra v\u00f6r\u00f6sre festett gyermeki arc f\u00e9lelmetes anyai archet\u00edpust id\u00e9z fel \u2013 amely nemzed\u00e9kek hossz\u00fa sor\u00e1n nevel\u00e9ssel \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett k\u00e9nyszeres szerepk\u00e9nt nehezedik sok n\u0151re \u00e9s rajtuk kereszt\u00fcl gyermekeikre.<\/p>\n

\"feminista4\"<\/p>\n

A Gondolatok V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9s\u00e9r\u0151l (sz\u00ednes, 1976-78, 15 p.) a n\u0151i sz\u00e9ps\u00e9g-m\u00edtoszt kezdi ki. A performanszban Botticelli kivet\u00edtett V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9se c\u00edm\u0171 k\u00e9pe el\u0151tt, a sz\u00e9ps\u00e9gistenn\u0151 sziluettj\u00e9ben \u00e9s p\u00f3z\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 Rosenbach mozg\u00e1sa, alakj\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge, a v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00ednek \u00e9s f\u00e9nyviszonyok szembes\u00edtenek azzal, hogy az idealiz\u00e1lt figura \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u00e1ll\u00f3, itt \u00e9s most \u00e9l\u0151, esend\u0151 n\u0151 \u2013 esetlegess\u00e9g\u00e9vel egy\u00fctt is \u2013 az igaz\u00e1n l\u00e9tez\u0151.
\nRosenbach a 80-as \u00e9vekben egy sor, az eddigiekn\u00e9l \u00f6sszetettebb vide\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett, sz\u00ednesebb, gazdagabb k\u00e9pi vil\u00e1ggal, mer\u00e9sz v\u00e1g\u00e1sokkal, esetenk\u00e9nt t\u00f6bb performansz \u00f6sszemont\u00edroz\u00e1s\u00e1val, melyek olykor t\u00f6rt\u00e9netszer\u0171 r\u00e9szekkel, vagy \u00e9pp \u00e9rzelmekkel tel\u00edtettek \u2013 mint az Ana \u2019I haq \u2013 \u00c1lmaim szele (sz\u00ednes, 1986, 8 p) c\u00edm\u0171 vide\u00f3, melyben k\u00ednai zenei al\u00e1fest\u00e9ssel \u00e1ttetsz\u0151 piros sz\u00edvecske sz\u00e1ll egy t\u00e1jban: \u201e\u00c1lmaim szele utol\u00e9rt, \/ mintha porszem lenn\u00e9k,\/ felkapott, megb\u00e9kly\u00f3zott, majd \/ elengedett.\u201d [4] Az \u201eesem\u00e9nyd\u00fasak\u201d k\u00f6z\u00e9 tartozik a Felfel\u00e9 a Mount Everestre (1983, 25 p.) \u00e9s a Die Eulenspieglerin \u2013 A n\u0151i bolond (sz\u00ednes, 1985, 20 p) c\u00edm\u0171, n\u00e9gy performansz \u00f6sszev\u00e1g\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett vide\u00f3, melyben a f\u0151h\u0151s \u201eak\u00e1r S\u00edva (a t\u00e1ncol\u00f3 istens\u00e9g) t\u00e1ncol v\u00e9gig az \u00e9leten az \u00e1ltala teremtett szellemi t\u00e1jon\u201d. [5] Szimbolikus mot\u00edvumokkal tel\u00edtett k\u00e9psorok futnak (piros ruh\u00e1k, fonalak, Hermafrodita k\u00e9pe kora\u00fajkori k\u00e9ziratb\u00f3l, Ulrike Rosenbach piros s\u00e1llal bek\u00f6t\u00f6tt szemmel k\u00f6rbeforog). Rosenbach verse alkotja m\u0171v\u00e9nek gerinc\u00e9t, mely a Tarot-b\u00f3l ismert bolond \u2013 aki a \u201evil\u00e1g\u201d szem\u00e9ben bolond csup\u00e1n, az \u00fatnak indul\u00f3 figura, akinek nincs semmije \u2013 hi\u00e1nyz\u00f3 n\u0151i megfelel\u0151j\u00e9r\u0151l sz\u00f3l:
\n\u201eVolt k\u00e9t k\u00fcrtje
\n\u00e9s h\u00e1rom k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga,
\nm\u00e9gis nehezen haszn\u00e1lta.
\nNem voltak neh\u00e9zs\u00e9gek,
\namiket ne lehetett volna legy\u0151zni…
\nCsak egy k\u00e9rd\u00e9s maradt csup\u00e1n.
\nVolt k\u00e9t k\u00fcrtje
\n\u00e9s h\u00e1rom k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga,
\naminek haszn\u00e1t vehetn\u00e9.
\nEz\u00e9rt elhat\u00e1rozta,
\nnem \u00e9rdekli a j\u00f6v\u0151 –
\n\u00e9s a k\u00e9rd\u00e9sekre adhat\u00f3 v\u00e1laszok sem,
\n\u00e9s nem d\u00f6nt el semmit sem.\u201d [6]
\nA kalandra v\u00e1gy\u00e1s mintha megakadna, ahogy Rosenbach a \u201ekeleti kult\u00far\u00e1khoz\u201d \u00e9r, \u00e9s mintha meg\u00e1llna, benn\u00fck elmer\u00fclne. Egy pillanat annak a k\u00ednai fest\u0151nek az \u00e9let\u00e9b\u0151l, aki \u00e9n vagyok (sz\u00ednes, 1989, 12 p) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja 70-es \u00e9vekbeli csendes vide\u00f3it id\u00e9zi: Az eg\u00e9sz k\u00e9pet elfoglalja a nyitott szemmel fejen\u00e1ll\u00f3 Rosenbach arca. Csak a h\u00e1tt\u00e9r mozog, organikus mot\u00edvumok sz\u00f6vev\u00e9nyek\u00e9nt folyik lefel\u00e9, mik\u00f6zben egy \u00e1zsiai gong keleties zaj-zen\u00e9t kelt. A performace kedv\u00e9\u00e9rt fejen \u00e1ll\u00f3 n\u0151 mellett csup\u00e1n egy, a c\u00edm \u00e1ltal megid\u00e9zett k\u00ednai fest\u0151 van jelen. Az abszurdnak felt\u00fcntetett helyzetben a m\u0171v\u00e9sz \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t keresi; mint eur\u00f3pai, a kolonializ\u00e1l\u00f3 kult\u00far\u00e1t k\u00e9pviselhetn\u00e9, de mint n\u0151 al\u00e1vetett; ekk\u00e9pp a k\u00e9tf\u00e9le ellent\u00e9tes helyzet mintha kieg\u00e9sz\u00edten\u00e9 egym\u00e1st. [7]
\nKeleti kult\u00far\u00e1kra utal\u00e1s Rosenbach k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1iban is visszat\u00e9r \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy a m\u0171v\u00e9sz a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 kisaj\u00e1t\u00edt\u00f3 poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba helyezkedn\u00e9k. Az Utaz\u00e1s Nirv\u00e1n\u00e1ba (sz\u00ednes, 2002, 10 p) \u00e9s A hal\u00e1lr\u00f3l (sz\u00ednes, 1996, 8 p) c\u00edm\u0171 vide\u00f3 egyar\u00e1nt szinte bosszant\u00f3an egyszer\u0171 elemekb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel: az Utaz\u00e1s Nirv\u00e1n\u00e1ba c\u00edm\u0171n az utaz\u00e1s egy utaz\u00e1s: k\u00e9p a k\u00e9pben, mint a filmekben: egy n\u0151 profilja l\u00e1tszik, aki az aut\u00f3t vezeti, ablak\u00e1b\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban ugyanaz a k\u00e9p l\u00e1tszik, mint ami a k\u00e9pen befoglalja a kis (aut\u00f3bels\u0151t \u00e1br\u00e1zol\u00f3) k\u00e9pet \u2013 szinte r\u00edmel a Hermes Trismegistosnak tulajdon\u00edtott sz\u00f6vegre: kint (a makrokozmoszban) ugyanaz van, mint ami bent (a mikrokozmoszban). Az \u00edgy megjelen\u0151 t\u00e1j egyszer narancss\u00e1rga n\u00f6v\u00e9nyerezetszer\u0171, m\u00e1sszor k\u00e9k-z\u00f6ld \u201eakv\u00e1rium\u201d, vagy v\u00f6r\u00f6s. Az Umberto Eco Baudolino c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l [8] elhangz\u00f3 sz\u00f6vegr\u00e9sz az univerzumot kit\u00f6lt\u0151 \u0171rr\u0151l sz\u00f3l \u2013 mely a kis r\u00e9szekt\u0151l a bel\u0151l\u00fck fel\u00e9p\u00fcl\u0151 nagy eg\u00e9szig mindent \u00e1that \u2013 s \u00edgy az eg\u00e9sz vide\u00f3 a hetvenes \u00e9vek misztik\u00e1j\u00e1nak \u00e9s tudom\u00e1ny\u00e1nak ezredv\u00e9gi new age-es tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi. A hal\u00e1lr\u00f3l c\u00edm\u0171 vide\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9t (mely Ringpocse \u00c9let \u00e9s hal\u00e1l k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l. A bard\u00f3k le\u00edr\u00e1sa [9] ) egy n\u0151 k\u00e1nt\u00e1lja, pszichedelikus s\u00e1m\u00e1nzene k\u00eds\u00e9ri emberi koponya, csontv\u00e1zak (halak\u00e9, h\u00fcll\u0151k\u00e9?) kozmikus v\u00edzi\u00f3ban kering\u0151 k\u00e9peivel egy\u00fctt. Nyugtalan\u00edt\u00f3 ez az egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g, ez komolys\u00e1g, a kultur\u00e1lis k\u00f6zhelyek ilyen egym\u00e1smell\u00e9 rendel\u00e9se. Mik\u00f6zben a k\u00e9pek ingerelnek \u00e9s elvar\u00e1zsolnak \u2013 egyszerre van filoz\u00f3fi\u00e1n alapul\u00f3 \u00e9s l\u00edrai-\u00e9rzelmi olvasatuk \u2013 nem lehet menek\u00fclni az ironikus olvasatt\u00f3l sem: a t\u00f6m\u00e9ny, k\u00f6zhelyes b\u00f6lcsess\u00e9g-darabok interfer\u00e1lva kioltj\u00e1k egym\u00e1st.
\n A D\u00edva \u2013 a n\u0151 k\u00e9pe a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n c\u00edm\u0171 sorozatb\u00f3l (1993, 2006, 5 p, sz\u00ednes) val\u00f3 vide\u00f3 a r\u00e9gi logik\u00e1t k\u00f6veti, csak egy kicsit bonyolultabb a k\u00e9p: centr\u00e1lis vir\u00e1gszer\u0171 kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6zep\u00e9n van a m\u0171v\u00e9sz arca, \u2013 a m\u0171le\u00edr\u00e1s szerint a D\u00edv\u00e1\u00e9 \u2013 s a \u201eszirmokban\u201d jelennek meg fekete-feh\u00e9r t\u00e1ncol\u00f3 figur\u00e1k, h\u00e1bor\u00fas k\u00e9pek. \u201eA d\u00edva arc\u00e1n merev mosollyal l\u00e1gyan ringatja a fej\u00e9t a kering\u0151 ritmus\u00e1ra…elakad a t\u0171 …. az idegeimre megy\u201d [10] Rosenbach elidegen\u00edt\u0151 effektusokkal t\u00e1rja fel \u2013 \u00f6nironikusan \u2013 a k\u00e9tf\u00e9le vil\u00e1g k\u00f6zti ellentmond\u00e1sokat: hi\u00e1ba kem\u00e9nyek a h\u00e1bor\u00fas k\u00e9pek, mintha mindez t\u00e1voli lenne. Mint Wolf Vostell Miss America c\u00edm\u0171 koll\u00e1zs\u00e1n a rekl\u00e1mn\u0151, aki hatalmas \u00f6nbizalommal, piros t\u0171sark\u00fa cip\u0151ben l\u00e9pdel \u00e1t a (vietn\u00e1mi) h\u00e1bor\u00fa borzalmain, oly \u00fcdv\u00f6z\u00fclt mosollyal tr\u00f3nol a D\u00edva a vil\u00e1g k\u00f6zep\u00e9n, melyr\u0151l tudom\u00e1st sem vesz.
\n\u201eSz\u00e9lben hajladoz\u00f3 h\u00f3vir\u00e1gok egy vir\u00e1g\u00e1gy\u00e1sban. Benne katona csizm\u00e1ja l\u00e1that\u00f3. A k\u00e9perny\u0151 als\u00f3 \u00e9s fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n angol \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 sz\u00f6vegszalagok futnak. Szabadon komment\u00e1lj\u00e1k a rideg jelenetet, mint egy meghaladott \u00e9s modern t\u00e1rsadalmi strukt\u00fara f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 viselked\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t\u201d \u2013 \u00edrja Egy n\u0151 napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l (sz\u00ednes, 2005, 5 p) c\u00edm\u0171 vide\u00f3j\u00e1hoz a m\u0171v\u00e9sz. A k\u00f6z\u00e9pen szemb\u0151l, szab\u00e1lyosan elrendezett, a k\u00e9pet csaknem kit\u00f6lt\u0151 csizmap\u00e1r az \u00fcde, z\u00f6ld k\u00e9pmez\u0151t ellenpontozza: a szertelen veget\u00e1ci\u00f3 a szabads\u00e1got asszoci\u00e1lja, a bakancsok a mag\u00e1nyt, elhagyatotts\u00e1got. Mintha v\u00e1rn\u00e1k a pusztul\u00e1st, aminek m\u00e1s k\u00e9pi jele nincs, hisz m\u00e9g peckesen \u00e1llnak, nincsenek elny\u0171ve, az id\u0151 m\u00e9g nem dolgozott rajtuk. T\u00f6rt\u00e9netet h\u00edvnak el\u0151 (hogyan \u00e9s mi\u00e9rt ker\u00fcltek oda; mi az aktualit\u00e1suk; mi lenne a k\u00f6vetkez\u0151 \u201ek\u00e9pkocka\u201d), \u00e9s szomor\u00fav\u00e1 tesznek, a feliratok pedig eg\u00e9szen m\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3lnak. K\u00e9p \u00e9s sz\u00f6veg elbesz\u00e9l egym\u00e1s mellett. A komment\u00e1r itt nem magyar\u00e1zat \u2013 vagy legal\u00e1bbis nem a szokv\u00e1nyos \u00e9rtelemben \u2013 ink\u00e1bb a jelent\u00e9smez\u0151t t\u00e1g\u00edtja.
\nRosenbach legut\u00f3bbi vide\u00f3i \u2013 a vizu\u00e1lis \u00f6kon\u00f3mia \u00f6r\u00f6k\u00f6sei \u2013 t\u00e1vol \u00e1llnak a kezdeti k\u00eds\u00e9rleti vide\u00f3k aszketizmus\u00e1t\u00f3l, a m\u00e9diumba val\u00f3 belemer\u00fcl\u00e9st\u0151l (\u00f6nmag\u00e1ban m\u00e1r r\u00e9g nem \u00fczenet a m\u00e9dium) \u00e9s legt\u00f6bb esetben explicit feminizmus\u00e1t\u00f3l. [11] Egy szofisztik\u00e1ltabb melank\u00f3lia \u00fcl a k\u00e9psorokra. A k\u00e9perny\u0151 m\u00e9g mindig szab\u00e1lyosan osztott, vagy geometrikus kompoz\u00edci\u00f3ban j\u00e1tsz\u00f3dnak a legkevesebbre szor\u00edtkoz\u00f3 \u201eesem\u00e9nytelen\u201d t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek. Csakhogy a k\u00e9pek sz\u00ednesek, r\u00e9szletgazdagok, ha kell, \u00e9lesek \u2013 egysz\u00f3val megejt\u0151k. Rosenbach vide\u00f3i sokf\u00e9l\u00e9k, sokat v\u00e1ltoztak is az id\u0151k folyam\u00e1n, de \u2013 ahogy t\u00f6bb m\u0171v\u00e9szn\u00e9l is, a filmez\u00e9s mainstream-j\u00e9vel ellenkez\u0151en \u2013 lass\u00faak, \u00e1ll\u00f3k\u00e9pszer\u0171ek \u00e9s \u0151riznek valamit a t\u00e1blak\u00e9p csendess\u00e9g\u00e9b\u0151l. <\/p>\n

Jegyzetek: <\/p>\n

____________________________<\/p>\n

[1] A c\u00edmet Fiona Carson \u00e9s Claire Pajaczkowska \u00e1ltal szerkesztett Feminist Visual culture (2001, New York, Routledge) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve ihlette.
\n[2] A n\u0151m\u0171v\u00e9szeti kontextushoz: Rudolf Frieling: T\u00e1nc egy n\u0151nek. In Ulrike Rosenbach: Vide\u00f3munk\u00e1k \/ Retrospekt\u00edv. Katal\u00f3gus. Szerk.: Er\u0151ss Nikolett, Bp., J\u00f6v\u0151 H\u00e1za K\u00f6zpont Kht. 2006. 20-24. \u00e9s Lucy Lippard: A m\u00falt mint j\u00f6v\u0151c\u00e9l (1982) uo. 9-11.
\n[3] J\u00f3llehet k\u00edm\u00e9letlen kasztr\u00e1ci\u00f3 az ilyen \u201eeltekint\u00e9s\u201d.
\n[4] Ulrike Rosenbach verse.
\n[5] Id\u00e9zet a m\u0171le\u00edr\u00e1sb\u00f3l.
\n[6] A k\u00f6ltem\u00e9ny utols\u00f3, 6 versszak\u00e1nak v\u00e9ge.
\n[7] Rosenbachnak nincs k\u00f6ze azokhoz a reflekt\u00e1latlan megnyilv\u00e1nul\u00e1sokhoz, amelyek a domin\u00e1ns kult\u00fara \u00f6nhitt k\u00e9pvisel\u0151inek v\u00e9lt kult\u00farf\u00f6l\u00e9ny\u00e9r\u0151l \u00e1rulkodnak. Az ezek m\u00e9ly\u00e9n h\u00faz\u00f3d\u00f3 strukt\u00fara \u2013 \u00edrja Pajaczkowska \u2013 nem korl\u00e1toz\u00f3dik pl. \u201eaz Afrik\u00e1ra vonatkoz\u00f3 eur\u00f3pai reflexi\u00f3kra, hanem igen jellemz\u0151 a kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek minden\u00fctt jelenlev\u0151 logik\u00e1j\u00e1ra, mely szembet\u0171n\u0151en megnyilv\u00e1nul a nemi \u00e9s faji k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. Ezek azok a [struktur\u00e1lis] mint\u00e1k, melyek az eur\u00f3pai modernit\u00e1s vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g meghamis\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s eltorz\u00edt\u00e1s\u00e1t vez\u00e9rlik, melyek a megfigyel\u0151t k\u00e9pess\u00e9 teszik arra, hogy \u00e9szrevegy\u00e9k a struktur\u00e1lis megegyez\u00e9seket a feminista \u00e9s posztkoloni\u00e1lis kutat\u00e1sok \u00e9s m\u00f3dszerek k\u00f6z\u00f6tt. A kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek konstrukci\u00f3j\u00e1nak jelenkori elm\u00e9letei keretet ny\u00fajtanak ahhoz, hogy meg\u00e9rts\u00fck ezeket a struktur\u00e1lis hasonl\u00f3s\u00e1gokat.\u201d Claire Pajaczkowska: Issues in feminist visual culture. In Fiona Carson \u00e9s Claire Pajaczkowska, 3.
\n[8] Budapest, 2003, Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3.
\n[9] Sz\u00f6gjal Rinpocse: Tibeti k\u00f6nyv \u00e9letr\u0151l \u00e9s hal\u00e1lr\u00f3l. Magyar K\u00f6nyvklub, 1995. A Bardo-r\u00f3l Hamvas B\u00e9la ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban olvashatunk az 1990-ben megjelent Tibeti miszt\u00e9riumok c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben (Pesti Szalon).
\n[10] A m\u0171le\u00edr\u00e1sb\u00f3l.
\n[11] Maga Rosenbach a m\u00faltba utalja feminizmus\u00e1t. Erd\u0151si Anik\u00f3: Interj\u00fa Ulruike Rosenbachhal. In Ulrike Rosenbach, uo. 29. <\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t