{"id":13580,"date":"2009-01-01T06:50:03","date_gmt":"2009-01-01T05:50:03","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13580"},"modified":"2021-12-30T20:41:42","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:42","slug":"virilio-kepernyoje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/virilio-kepernyoje\/","title":{"rendered":"Virilio k\u00e9perny\u0151je"},"content":{"rendered":"

Egy metaforikus jelens\u00e9g a technol\u00f3giai konvergencia korszak\u00e1ban [1]<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Anne Friedberg<\/strong><\/p>\n

\u201eBizonyos tekintetben az \u00fcveg \u00e9s a transzparencia jelent\u0151s\u00e9ge napjainkban az anyag elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek metafor\u00e1jak\u00e9nt is olvashat\u00f3. Ez alapozta meg a teljes eg\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9perny\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 homlokzatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t az \u00e1zsiai v\u00e1rosok m\u00e9dia\u00e9p\u00fcletein. Bizonyos \u00e9rtelemben a k\u00e9perny\u0151 a v\u00e9gs\u0151 fall\u00e1 v\u00e1lt. Nincsenek m\u00e1r k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt falak, csak k\u00e9peket mutat\u00f3 k\u00e9perny\u0151k. Az aktu\u00e1lis hat\u00e1r a k\u00e9perny\u0151.\u201d<\/p>\n

Paul Virilio: Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet virtu\u00e1lis elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek korszaka [2]<\/p>\n

Mozi(v\u00e1szon), TV, vagy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151 Virilio k\u00e9perny\u0151je? Vajon elemezte-e Virilio e k\u00e9perny\u0151k medi\u00e1lis specifikum\u00e1t, vagy finoman figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geiket? \u00c9s a technol\u00f3giai konvergencia korszak\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00e1m\u00edt-e ez? Amikor az \u00e9p\u00fcleteket k\u00e9perny\u0151re eml\u00e9keztet\u0151 k\u00fcls\u0151 falakkal d\u00edsz\u00edtik, a stadionokban \u00f3ri\u00e1skivet\u00edt\u0151ket helyeznek el a l\u00e1tv\u00e1ny el\u0151csarnok\u00e1ban, k\u00e9perny\u0151k mutatj\u00e1k folyamatosan a sportrajong\u00f3knak a lass\u00edt\u00e1sokat \u00e9s a visszaj\u00e1tsz\u00e1sokat, a vad\u00e1szpil\u00f3t\u00e1k \u00e9s a strat\u00e9g\u00e1k glob\u00e1lis helymeghat\u00e1roz\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9perny\u0151n kereszt\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a katonai man\u0151vereket. Amikor a telev\u00edzi\u00f3kat j\u00e1t\u00e9kkonzollal \u00e9s digit\u00e1lis kamer\u00e1val l\u00e1tj\u00e1k el, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek m\u00e1sfajta k\u00e9perny\u0151kkel \u00e9s digit\u00e1lis arch\u00edvumokkal is \u00f6ssze tudnak kapcsol\u00f3dni, a palmtopok a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t b\u00f6ng\u00e9szik, a mobiltelefonok fot\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtenek \u00e9s tov\u00e1bb\u00edtanak, akkor vajon e m\u00e9diumok k\u00e9perny\u0151inek nem veszett-e el az appar\u00e1tusb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge? [3]<\/p>\n

Ebben a r\u00f6vid essz\u00e9ben Virilio k\u00e9perny\u0151it szeretn\u00e9m sz\u00e9tbogozni azt felt\u00e9telezve, hogy ha Virilio nem vizsg\u00e1lja a film, a telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti technol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, az az\u00e9rt van, mert sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00e9perny\u0151 megmarad a metaforikus regiszterben egy virtu\u00e1lis fel\u00fcletk\u00e9nt, amely fel\u00fcl\u00edrja medi\u00e1lis form\u00e1tum\u00e1nak egyedis\u00e9g\u00e9t. Virilio, aki a sebess\u00e9g logik\u00e1j\u00e1nak, a h\u00e1bor\u00fa technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak \u00e9s az emberi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u201elogisztik\u00e1j\u00e1ban\u201d zajl\u00f3 \u201eopto-elektronikai\u201d mut\u00e1ci\u00f3nak elm\u00e9leti le\u00edr\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt ismertt\u00e9, egy \u00faj metafizik\u00e1t \u00e1ll\u00edtott hadrendbe: a k\u00e9perny\u0151 a t\u00e9r elveszett dimenzi\u00f3inak \u00e9s az id\u0151 technol\u00f3giai transzform\u00e1ci\u00f3inak helye. A \u201efelgyorsul\u00f3 virtualiz\u00e1ci\u00f3\u201d elektronikai cs\u00facsteljes\u00edtm\u00e9nyek\u00e9nt [surface-mount]* megv\u00e1ltoztatja a t\u00e9rhez val\u00f3 viszonyunkat. (Virilio 1998\/2000, 16.) [4]<\/p>\n

De el\u0151sz\u00f6r is: az\u00e9rt, hogy Paul Virilio m\u0171veit elhelyezhess\u00fck egy intellektu\u00e1lis p\u00e1lyag\u00f6rb\u00e9n \u2013 a huszadik sz\u00e1zadi kult\u00farakritika fokozatosan kifejlesztett csap\u00e1sm\u00e9r\u0151 rak\u00e9t\u00e1j\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt \u2013, azt javaslom, hogy t\u00e9rj\u00fcnk vissza egy kor\u00e1bbi szerz\u0151h\u00f6z, aki szint\u00e9n megk\u00eds\u00e9relte hajsz\u00e1lpontosan levonni a modern technol\u00f3gia t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli konzekvenci\u00e1it. Ugyancsak francia, h\u00e1tborzongat\u00f3an el\u0151rel\u00e1t\u00f3, \u00e9s ugyanazok a kezd\u0151bet\u0171i (PV): Paul Val\u00e9ry \u00edr\u00e1sai megj\u00f3solt\u00e1k a V-2-t (Paul Virilio-t).<\/p>\n

Egy 1928-as essz\u00e9ben (A minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1g megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa) Val\u00e9ry elk\u00e9pzel egy j\u00f6v\u0151t, amelyben gombnyom\u00e1snyi mindenhat\u00f3s\u00e1ggal \u201em\u0171alkot\u00e1sok jelennek majd meg \u00e9s t\u0171nnek el egyszer\u0171 k\u00e9zmozdulatok hat\u00e1s\u00e1ra\u201d: \u201eA m\u0171alkot\u00e1s egyfajta minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1gra tesz majd szert. (\u2026) Nemcsak \u00f6nmagukban fognak majd l\u00e9tezni, hanem mindenhol, ahol valaki egy bizonyos appar\u00e1tust haszn\u00e1l. (\u2026) \u00c9pp ahogy a v\u00edz, a g\u00e1z \u00e9s az elektromos \u00e1ram messzir\u0151l \u00e9rkezik a h\u00e1zunkba, hogy egy minim\u00e1lis er\u0151fesz\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra kiel\u00e9g\u00edtse ig\u00e9nyeinket, \u00fagy l\u00e1tnak majd el benn\u00fcnket vizu\u00e1lis \u00e9s audit\u00edv k\u00e9pekkel, amelyek a k\u00e9z egyszer\u0171, szinte jelz\u00e9sszer\u0171 mozdulat\u00e1ra jelennek majd meg, \u00e9s t\u0171nnek el. (\u2026) Nem tudom, hogy filoz\u00f3fus valaha is \u00e1lmodozott-e az \u00c9rz\u00e9ki Realit\u00e1s h\u00e1zhozsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 c\u00e9gr\u0151l.\u201d [5] Walter Benjamin hosszan id\u00e9z ebb\u0151l az essz\u00e9b\u0151l epigrammatikus ind\u00edt\u00e1sak\u00e9nt saj\u00e1t tanulm\u00e1ny\u00e1nak, amely a \u201em\u0171alkot\u00e1s\u201d v\u00e1ltoz\u00f3 ismeretelm\u00e9let\u00e9vel foglalkozik. A m\u0171alkot\u00e1s a technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban Val\u00e9ry kijelent\u00e9s\u00e9vel kezd\u0151dik: \u201eAz elm\u00falt h\u00fasz \u00e9v \u00f3ta m\u00e1r sem az anyag, sem a t\u00e9r, sem az id\u0151 nem az, ami id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta volt.\u201d [6] Val\u00e9ry laza historiogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizede \u201em\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat\u201d jelzett el\u0151re. [7] Mik\u00f6zben Benjamin \u201ereproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u201d-tanulm\u00e1nya m\u00e1r el\u00e9rte a maga \u2013 Val\u00e9ry munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t t\u00falsz\u00e1rnyal\u00f3 \u2013 minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1g\u00e1t, Virilio a m\u0171alkot\u00e1sokra v\u00e1r\u00f3 \u201em\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok\u201d el\u0151h\u00edrn\u00f6keik\u00e9nt mindk\u00e9t szerz\u0151t sokkal h\u00e9tk\u00f6znapibb csatorn\u00e1k fel\u00e9 tereli. Virilio a telekommunik\u00e1ci\u00f3 j\u00f3slatak\u00e9nt id\u00e9zi Val\u00e9ry passzus\u00e1t, amelyben a \u201evizu\u00e1lis \u00e9s audit\u00edv k\u00e9pek (\u2026) megjelennek \u00e9s elt\u0171nnek.\u201d [8] Virilion\u00e1l a t\u00e9r \u2013 id\u0151 \u2013 sebess\u00e9g \u00faj vektorai a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9s t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si technol\u00f3gi\u00e1k eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6ttek l\u00e9tre: a minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1g tal\u00e1lkozott az azonnalis\u00e1ggal. Benjamin \u00e9s Val\u00e9ry is ink\u00e1bb a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s, mint a bemutat\u00e1s csatorn\u00e1ira helyezte a hangs\u00falyt; Virilio dematerializ\u00e1ci\u00f3r\u00f3l \u00e9s elt\u0171n\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 diskurzusa a \u2013 keretbe foglalt \u00e9s virtu\u00e1lis \u2013 l\u00e1that\u00f3s\u00e1g [visibility] \u00faj logik\u00e1j\u00e1t jelzi el\u0151re a k\u00e9perny\u0151n.<\/p>\n

Virilio a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n l\u00e1tott hozz\u00e1, hogy levonja a vide\u00f3-monitorok, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes termin\u00e1lok \u00e9s a TV-k\u00e9perny\u0151k immateri\u00e1lis interf\u00e9sz\u00e9nek \u00e9p\u00edt\u00e9szeti konzekvenci\u00e1it. \u00cdr\u00e1sai tele vannak neologizmusokkal (\u201etele-topografikus\u201d, \u201eopto-elektronikus\u201d, \u201eoptikai el\u0151csarnok\u201d, \u201ekat\u00f3d ablak\u201d), paradoxonokkal (\u201ean\u00e9lk\u00fcl, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en elt\u00e1vozna, minden csak \u00ab\u00e9rkezik\u00bb\u201d [9] , \u201eegyszer elj\u00f6n majd a nap, amikor nem lesz t\u00f6bb nap m\u00e1r\u201d [10] ) \u00e9s a Baudrillard-ral \u00e9s McLuhannel folytatott pol\u00e9mia irrit\u00e1l\u00f3 egyenetlens\u00e9geivel. A kifejez\u00e9sek a k\u00f6zbevetett \u00e9s epizodikus \u00e9rvel\u00e9s f\u00faga-szer\u0171 sz\u0151ttes\u00e9ben bukkannak fel \u00e9s t\u0171nnek el \u00fajra; a szavak id\u00e9z\u0151jeleket \u00e9s d\u0151lt bet\u0171ket kapnak a hangs\u00faly kedv\u00e9\u00e9rt. Az elm\u00fal\u00e1ssal \u00e9s vesztes\u00e9gekkel teli sz\u00e1zadv\u00e9gi hiperbol\u00e1k hangnem\u00e9ben Virilio a k\u00e9perny\u0151re osztja azt a szerepet, hogy \u201e\u00e1tj\u00e1r\u00f3 legyen valami materi\u00e1list\u00f3l valami m\u00e1s fel\u00e9, ami m\u00e1r nem az.\u201d [11]<\/p>\n

Virilio Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban (Esth\u00e9tique de la disparition, 1980; The Aesthetic of Disappearence, 1991) kezdte el sz\u00e1mba venni ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, amelyek a mozi azon immanens k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re \u00e9p\u00fcltek, hogy k\u00e9slelteti az id\u0151t \u00e9s feloldja a teret. \u201eA kinematografikus motor k\u00e9sleltetett ideje\u201d \u2013 \u00edrja \u2013 \u201elakatlann\u00e1 teszi a fenn\u00e1ll\u00f3 l\u00e1tszatvil\u00e1got, a minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1g a n\u00e9z\u0151tereken k\u00eds\u00e9rt\u0151 l\u00e1togat\u00f3k milli\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy (\u2026) elfeledkezzen anyagi val\u00f3j\u00e1r\u00f3l.\u201d [12] (Virilio 1980\/1991, 55.)* Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1ja \u2013 M\u00e9li\u00e8sre, Cohlra, Gance-ra, Clair-re, Wellesre \u00e9s Disney-re utal\u00f3 hivatkoz\u00e1sokkal kicsipk\u00e9zve \u2013 a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g \u00faj logik\u00e1j\u00e1nak instrumentumak\u00e9nt mutatja be a mozit. A mozi Virilio szerint a \u201epiknoleptikus\u201d ellipszisre hagyatkozik, arra a r\u00e9sre, ami a keretek \u00e9s a felv\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt nem l\u00e1that\u00f3, arra az elt\u0171n\u00e9sre, ami a megjelen\u00edt\u00e9s \u00faj regiszter\u00e9t hozza l\u00e9tre. M\u00e9li\u00e8s stoptr\u00fckkj\u00e9r\u0151l \u00edrja: \u201eAmit a tudom\u00e1ny megk\u00eds\u00e9relt felsz\u00ednre hozni, \u00abaz elveszett pillanatok nem-l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga\u00bb, M\u00e9li\u00e8sn\u00e9l maga lesz a jelens\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak \u2013 \u00e9s tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1nak \u2013 el\u0151felt\u00e9tele; a val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l ugyanis azt mutatja meg, ami folyamatosan reag\u00e1l az elm\u00falt val\u00f3s\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1ra.\u201d (Virilio 1980\/1991, 17.) [13]<\/p>\n

Olyan \u00e9p\u00edt\u00e9szk\u00e9nt, akit meg\u00e9rintett az a m\u00f3d, ahogy a mozi egy \u00faj immaterialit\u00e1ssal helyettes\u00edti az anyagi teret, Virilio megjegyzi: \u201ea kinematografikus t\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g kor\u00e1ban; mostant\u00f3l kezdve \u2013 k\u00e9pletesen \u00e9pp\u00fagy, mint a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet is csak mozi.\u201d (Virilio 1980\/1991, 65.) A mozi \u00e9p\u00fclete maga, \u00e1tmeneti t\u00e9r ebben a l\u00e9nyegi \u00e1talakul\u00e1sban: \u201e\u2026 a filmsz\u00ednh\u00e1zak evol\u00faci\u00f3ja hasznos lehet a v\u00e1rosok elemz\u00e9s\u00e9n\u00e9l (\u2026) mostant\u00f3l kezdve az \u00e9p\u00edt\u00e9szet is csak mozi (\u2026) a v\u00e1ros t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem sz\u00ednh\u00e1z (ag\u00f3ra, f\u00f3rum), hanem a v\u00e1ros f\u00e9nyeinek mozija.\u201d (Virilio 1980\/1991, 64-65.)*<\/p>\n

Mik\u00f6zben Virilio Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban meghat\u00e1rozza a mozi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si folyamat\u00e1nak specifikum\u00e1t, kezdem\u00e9nyezi a mozi, a t\u00e9v\u00e9 \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151i k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g fokozatos megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t is. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151j\u00e9t a mozi lesz\u00e1rmazottjak\u00e9nt bemutatva \u00edrja: \u201em\u00e9g mindig itt vagyunk a kinematikus ill\u00fazi\u00f3, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151j\u00e9n lecsap\u00f3d\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3 var\u00e1zslat\u00e1nak birodalm\u00e1ban.\u201d (Virilio 1980\/1991, 46.) [14]<\/p>\n

Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban, a mozi az \u00e9p\u00edt\u00e9szet felold\u00f3d\u00e1s\u00e1nak felbujt\u00f3ja, \u00e9s Virilio m\u00e9g se figyel oda a k\u00e9perny\u0151re, csak mint a \u201ef\u00e9nyl\u0151 kisug\u00e1rz\u00e1s\u201d hely\u00e9re. Nem sokkal Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1ja ut\u00e1n a t\u00e9v\u00e9 k\u00e9perny\u0151 kiemelked\u0151bb helyre ker\u00fcl \u00edr\u00e1saiban. Visszatekintve \u00fagy t\u0171nik, mintha Virilio a mozi elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n \u00edrta volna meg Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t. Hab\u00e1r m\u0171veinek angol ford\u00edt\u00e1sai m\u00e1sk\u00e9nt t\u00fcntetik fel a dolgot (az 1980-as Esth\u00e9tique de la disparition [Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1ja] \u00e9s az 1984-es L\u2019Espace critique is 1991-ben jelent meg angolul), Virilio a telev\u00edzi\u00f3z\u00e1s k\u00e9t jelent\u0151s fejlem\u00e9ny\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen v\u00e1ltoztatott a k\u00e9perny\u0151 le\u00edr\u00e1s\u00e1n \u2013 megjelent ugyanis a sz\u00ednen a CNN \u00e9s a videomagn\u00f3. A CNN, Ted Turner 24 \u00f3r\u00e1n \u00e1t h\u00edreket sug\u00e1rz\u00f3 k\u00e1bel TV-h\u00e1l\u00f3zata \u2013 ami 1980 j\u00fanius\u00e1ban indult \u00fatj\u00e1ra \u2013 a televizualit\u00e1s \u00faj form\u00e1j\u00e1t hozta l\u00e9tre. Virilio A k\u00e9perny\u0151 interf\u00e9sz\u00e9n c\u00edm\u0171 fejezetben \u00edrja: \u201eminden m\u00e1r mindig is ott volt, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy az azonnali k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s pillanat\u00e1ban megn\u00e9zz\u00fck. 1980-ban p\u00e9ld\u00e1ul, amikor Ted Turner \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy non-stop, \u00e9l\u0151 h\u00edrcsatornak\u00e9nt \u00fatj\u00e1ra ind\u00edtja a Cable News Network-\u00f6t, \u00e1talak\u00edtotta az el\u0151fizet\u0151k \u00e9letter\u00e9t egyfajta vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 TV-st\u00fadi\u00f3v\u00e1 a vil\u00e1g esem\u00e9nyei (\u2026) a minden\u00fctt jelenval\u00f3s\u00e1g azonnalis\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d [15] (Virilio 1984\/1991, 17-18.)<\/p>\n

A CNN non-stop jelenl\u00e9te inspir\u00e1lta annak felismer\u00e9s\u00e9t, hogy a k\u00e9perny\u0151 lesz az \u00e9p\u00edt\u00e9szet elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek terepe: \u201eA mindennapi \u00e9let k\u00f6rvonalait \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemek (ajt\u00f3k, ablakok, t\u00fckr\u00f6k, folyos\u00f3k) \u00e1ltal behat\u00e1rolt n\u00e9z\u0151pontot felv\u00e1ltotta a kat\u00f3d keret, egy testk\u00f6zeli ablak, amelyben az elektronikus \u00e1l-h\u00e9tk\u00f6znapok a kameralencs\u00e9hez hasonl\u00f3an funkcion\u00e1lnak. Vissz\u00e1j\u00e1ra ford\u00edtj\u00e1k a jelens\u00e9gek rendj\u00e9t a felfoghatatlan transzparencia kedv\u00e9\u00e9rt, \u00e9s al\u00e1rendelik a fels\u0151bbrend\u0171 alkot\u00f3elemeket annak a kat\u00f3d ablaknak, amely a napf\u00e9nyt \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapokat egyar\u00e1nt elutas\u00edtja.\u201d (Virilio 1984\/1991, 87.)<\/p>\n

A \u201ekat\u00f3d ablak\u201d \u00e9p\u00edt\u00e9szeti metafor\u00e1ja nem sokkal a CNN indul\u00e1sa ut\u00e1n sz\u00e1mos Virilioval k\u00e9sz\u00fclt besz\u00e9lget\u00e9sben felbukkan. A Cahiers du Cin\u00e9ma-nak adott 1981-es interj\u00faj\u00e1ban Virilio a vide\u00f3-k\u00e9perny\u0151 kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u00f6v\u00e9t \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemk\u00e9nt \u00edrja le: \u201eEz egy \u00faj ablak, egy kat\u00f3d ablak.\u201d [16] Ebben a gyakorta id\u00e9zett besz\u00e9lget\u00e9sben a frissen piacra dobott videomagn\u00f3 az, amely \u201emegteremti a h\u00e9tk\u00f6znapokat\u201d, vagyis a p\u00f3tl\u00f3lagos \u201e\u00e1l-h\u00e9tk\u00f6znapokat\u201d, amelyek \u00fagy t\u0171nik, megv\u00e1ltoztatt\u00e1k Virilio gondolkod\u00e1s\u00e1t a TV-k\u00e9perny\u0151r\u0151l.<\/p>\n

Az elveszett dimenzi\u00f3 (L\u2019Espace critique, 1984; The Lost Dimension, 1991) k\u00f6nyvm\u00e9ret\u0171 \u00f6sszefoglal\u00e1sa Virilio spekul\u00e1ci\u00f3inak a televizu\u00e1lis t\u00e9r v\u00e1ltoz\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Eben a m\u0171v\u00e9ben Virilio \u00fagy \u00edrja le a dimenzion\u00e1lis \u00e1talakul\u00e1st, mint \u201eaz \u00e9p\u00edt\u00e9szetei t\u00e9r h\u00e1rom dimenzi\u00f3j\u00e1nak \u00e1tfordul\u00e1s\u00e1t a k\u00e9perny\u0151, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb az interf\u00e9sz k\u00e9t dimenzi\u00f3j\u00e1ba.\u201d [17] (Virilio 1984\/1991, 73.) Ennek az \u00e1talakul\u00e1snak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u00e9rt\u00e9kelve Virilio eljut a t\u00e9r elvont aritmetik\u00e1j\u00e1hoz. Ahogy a h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e9r anyagis\u00e1ga \u201e\u00e1tfordul\u201d a k\u00e9perny\u0151 k\u00e9tdimenzi\u00f3s ter\u00e9be, az \u201eelveszett dimenzi\u00f3\u201d elvezet benn\u00fcnket az \u201e\u00e9p\u00edt\u00e9szet nulla fok\u00e1hoz.\u201d (100. o.) Virilio az \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t egy \u201eintegr\u00e1lt kinematizmus\u201d logik\u00e1ja szerint v\u00e1zolja fel. \u201eA k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vet\u00edt\u0151 berendez\u00e9sek (m\u00e1gikus lanterna, fenakisztoszk\u00f3p, kinetoszk\u00f3p, kinemaszk\u00f3p) vezettek a k\u00e9perny\u0151-fal \u00e9p\u00edt\u00e9szeti mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz.\u201d (Virilio 1984\/1991, 88.) Az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti t\u00e9r anyagis\u00e1g\u00e1nak \u00e1talakul\u00e1sa a k\u00e9perny\u0151 k\u00e9p\u00e9nek anyagtalans\u00e1g\u00e1ba akkor \u00e9rkezett fordul\u00f3pontj\u00e1hoz, amikor \u201ehirtelen \u00f6sszekeveredett a vet\u00edt\u0151g\u00e9p k\u00e9peinek \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet form\u00e1inak \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se.\u201d Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet felold\u00f3dott, \u00e9s \u00e1tv\u00e1ltozott k\u00f6t\u0151jeles \u201ek\u00e9perny\u0151-fall\u00e1\u201d.<\/p>\n

Az elveszett dimenzi\u00f3 bevezet\u0151 fejezet\u00e9ben (A t\u00falexpon\u00e1lt v\u00e1ros) alapozza meg Virilio az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti dimenzi\u00f3 \u201eelt\u0171n\u00e9s\u00e9nek\u201d \u00e9s \u201eelm\u00fal\u00e1s\u00e1nak\u201d pol\u00e9mi\u00e1j\u00e1t. A k\u00e9perny\u0151 egy \u201einterf\u00e9sz\u201d, amely r\u00e1hagyatkozik az \u201e\u00e9p\u00edt\u00e9szeti dimenzi\u00f3t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151\u201d l\u00e1that\u00f3s\u00e1gra, amelyben \u201eb\u00e1rmif\u00e9le k\u00f6zvetlen emberi kapcsolat h\u00edj\u00e1n a r\u00e9gi utc\u00e1k szemkontaktusa elt\u0171nik \u00e9s kit\u00f6rl\u0151dik.\u201d (Virilio 1984\/1991, 13.) A polisz, az ag\u00f3ra \u00e9s a f\u00f3rum \u00e1tadja a hely\u00e9t a k\u00e9perny\u0151nek. K\u00f6zpontoz\u00e1sk\u00e9nt Virilio ezt \u00edrja: \u201ea sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes termin\u00e1lok \u00e9s a vide\u00f3-monitorok interf\u00e9sz\u00e9vel az itt \u00e9s az ott megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem jelent semmit.\u201d<\/p>\n

Az elveszett dimenzi\u00f3ban a k\u00e9perny\u0151 medi\u00e1lis form\u00e1tum\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alakokban jelenik meg \u2013 mozi, telev\u00edzi\u00f3, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p. A mozi \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 k\u00e9perny\u0151je csak m\u00e9ret\u00e9ben t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l: \u201ea \u00abtele-n\u00e9z\u0151\u00bb \u00e9s a \u00abtele-dolgoz\u00f3\u00bb otthoni helyzete ugyanolyan, mint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9 Pagnol els\u00f6t\u00e9t\u00edtett sz\u00ednh\u00e1zaiban. Az egyetlen l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a m\u00e9ret, amely sokkal jobban kihat a v\u00e1rosi koncentr\u00e1ci\u00f3k t\u00e9ridej\u00e9re, mint a vet\u00edt\u0151terem dimenzi\u00f3ira.\u201d (Virilio 1984\/1991, 75.)<\/p>\n

TV-k\u00e9perny\u0151k\u00e9nt a \u201ekat\u00f3dsug\u00e1r k\u00e9perny\u0151\u201d v\u00e1lik a \u201eharmadik ablakk\u00e1\u201d. (Az els\u0151 ablak az ajt\u00f3, a m\u00e1sodik maga az ablak, a harmadik pedig a k\u00e9perny\u0151.) Virilio meg\u00e1llap\u00edtja, hogy \u201ea felfoghatatlanul bonyolult, 625 vagy 819 soros vonalr\u00e1csban a pixelek helyettes\u00edtik a csavarokat \u00e9s a szegecseket.\u201d \u00c9s m\u00e9gis, a k\u00e9perny\u0151 egyben a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151je is: \u201ea hivatal, ami valaha egy m\u00e1sik hely volt, egy \u00e9p\u00fclet, ma egyszer\u0171 k\u00e9perny\u0151v\u00e9 v\u00e1lik.\u201d (Virilio 1984\/1991, 73.)<\/p>\n

Az elveszett dimenzi\u00f3 Val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen \u00e9p\u00edt\u00e9szet c\u00edm\u0171 fejezet\u00e9ben Virilio egy elliptikus exkurzust f\u0171z Walter Benjamin \u201ereproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u201d-tanulm\u00e1ny\u00e1hoz, tov\u00e1bbgondolva Benjamin leg\u00e9l\u00e9nkebb \u00e9s legrobban\u00e9konyabb k\u00e9p\u00e9t a filmr\u0151l. \u201e\u00c9s akkor j\u00f6tt a fim\u201d \u2013 \u00edrja Benjamin a h\u00edres helyen \u2013 \u201e\u00e9s a tizedm\u00e1sodperc dinamitj\u00e1val\u201d sz\u00e9trombolta a modernit\u00e1s anyagi ter\u00e9t \u2013 tavern\u00e1it \u00e9s utc\u00e1it, hivatalait \u00e9s b\u00fatorozott szob\u00e1it, p\u00e1lyaudvarait \u00e9s gy\u00e1rait. Virilio kivet\u00edti a korabeli tele-kommunik\u00e1ci\u00f3 szerte\u00e1gaz\u00f3 t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli vonzatainak tov\u00e1bbi konzekvenci\u00e1it is. \u201eBenjamin r\u00e1hagyatkozott a robban\u00e1s metafor\u00e1j\u00e1ra\u201d \u2013 jegyzi meg Virilio; az \u0151 \u00edr\u00e1saiban viszont a robban\u00e1st a lass\u00fa boml\u00e1s v\u00e1ltotta fel. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet dematerializ\u00e1l\u00f3dik, a dimenzi\u00f3k elvesznek. \u201eAz elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban\u201d a \u201etelematika helyettes\u00edti a folyos\u00f3t\u201d \u00e9s a \u201epixel v\u00e1ltja fel a csavart\u201d.<\/p>\n

Egy m\u00e1sik 1984-es k\u00f6nyv demonstr\u00e1lja, hogy Virilio elk\u00e9pzel\u00e9se a TV-k\u00e9perny\u0151r\u0151l annak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben m\u00f3dosul, ahogy fokozatosan kidolgozza a katonai \u00e9s a kinematikus technol\u00f3gi\u00e1k (v\u00e9gzetes) \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1nak elm\u00e9let\u00e9t. A H\u00e1bor\u00fa \u00e9s a mozi c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben (War and Cinema: The Logistics of Perception, 1989) Virilio a l\u00e1t\u00f3berendez\u00e9sek, a fel\u00fcgyelet, a kamufl\u00e1zs \u00e9s a k\u00f6zvetlen h\u00e1bor\u00fas l\u00e1tv\u00e1ny elt\u0171n\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9rtekezik. (Egy 1997-es besz\u00e9lget\u00e9sben Virilio megjegyzi, hogy A h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a mozi franci\u00e1ul ugyanabban az \u00e9vben, 1984-ben jelent meg, mint William Gibson Neurom\u00e1nc c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye a cybert\u00e9r kifejez\u00e9ssel egyetemben. [18] ) Innen n\u00e9zve a k\u00e9perny\u0151 elhom\u00e1lyosul, ahogy a kamera, a szem n\u00e9lk\u00fcli (\u201ea katona obszc\u00e9n tekintete [\u2026] az a technika, hogy elrejt\u0151zik, az\u00e9rt, hogy l\u00e1sson\u201d [19] ) l\u00e1t\u00e1s berendez\u00e9se az \u00e9szlel\u00e9s \u00e9s a puszt\u00edt\u00e1s, a \u201egyilkos pillant\u00e1s\u201d eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a mozi, mint egy h\u00e9t \u00e9vvel el\u0151retolt \u0151rszem, megj\u00f3solta a m\u00e9g megv\u00edvand\u00f3 els\u0151 \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00fa katonai logisztik\u00e1j\u00e1t, az \u00fctk\u00f6zetek \u201ederealiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d \u00e9s a k\u00e9pek mun\u00edci\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t. A sivatagi k\u00e9perny\u0151 (L\u2019Ecran Desert, 1991; The Desert Screen, 2001), amelyet a Sivatagi Vihar k\u00e9p-h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak idej\u00e9n \u00edrt, a katonai \u00e9szlel\u00e9s logisztik\u00e1j\u00e1t eg\u00e9szen saj\u00e1t logik\u00e1j\u00e1nak v\u00e9gpontj\u00e1ig, a filmszer\u0171 bemutat\u00e1sig futtatja ki. \u201eA h\u00e1bor\u00fa tulajdonk\u00e9ppen egy stadionban, egy k\u00e9perny\u0151 s\u00edk horizontj\u00e1n folyt le a lel\u00e1t\u00f3kon \u00fcl\u0151 n\u00e9z\u0151k sz\u00f3rakoztat\u00e1s\u00e1ra.\u201d (Virilio 1991\/2001, 41.) A metafora itt a stadion, nem pedig a k\u00e9perny\u0151; a k\u00e9perny\u0151 a katonai tev\u00e9kenys\u00e9g val\u00f3di sz\u00ednpad\u00e1\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Amikor egy 2000-es besz\u00e9lget\u00e9sben arr\u00f3l k\u00e9rdezt\u00e9k, hogy mi\u00e9rt haszn\u00e1lta a Sivatagi k\u00e9perny\u0151 c\u00edmet az \u00d6b\u00f6l-h\u00e1bor\u00far\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sainak megjelentet\u00e9sekor, akkor Virilio Az elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak visszhangjak\u00e9nt visszat\u00e9rt a mozi \u201evar\u00e1zslat\u00e1hoz\u201d: \u201ea k\u00e9perny\u0151 f\u00e9nyl\u0151 k\u00e9peket sug\u00e1roz mag\u00e1b\u00f3l \u2013 a f\u00f6ldrajzi sivatag ahhoz hasonl\u00f3 var\u00e1zslatak\u00e9nt, mint amit a mozi k\u00edn\u00e1l.\u201d [20] Ahogy a Sivatagi k\u00e9perny\u0151ben \u00edrja, a k\u00e9perny\u0151 \u00e1tv\u00e1ltoztat\u00f3 er\u0151vel b\u00edr: \u201eMajdnem olyan, mint ha a t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00fcnk hirtelen megv\u00e1ltoztatn\u00e1 az arcunkat. A k\u00e9perny\u0151n l\u00e9v\u0151 elektronikus reprezent\u00e1ci\u00f3, a radar-konzol, megv\u00e1ltoztatja a fegyver aerodinamikai sziluettj\u00e9t, a virtu\u00e1lis k\u00e9p val\u00f3j\u00e1ban uralkodik azon a \u00abdolgon\u00bb, amelynek id\u00e1ig csup\u00e1n a \u00abk\u00e9pe\u00bb volt.\u201d (Virilio 1991\/2001, 57.)<\/p>\n

Virili\u00f3t m\u00e1r az foglalkoztatja, hogy a k\u00e9perny\u0151 (au carr\u00e9) s\u00edkja hogyan v\u00e1ltja fel a val\u00f3di t\u00e9r horizontj\u00e1t, azt a geometria sk\u00e1l\u00e1t, amelyen a quattrocento perspekt\u00edva eny\u00e9szpontja elhelyezkedett. A k\u00e9perny\u0151 horizontja (L\u2019Horizon au carr\u00e9) [21] Virilio szerint egy \u201eval\u00f3s idej\u0171 perspekt\u00edv\u00e1t\u201d alak\u00edt ki: \u201e\u00c9pp \u00fagy, ahogy a k\u00e9perny\u0151 s\u00edkj\u00e1n zajl\u00f3 val\u00f3s idej\u0171 esem\u00e9nyek perspekt\u00edv\u00e1ja t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem a horizontvonal val\u00f3s ter\u00e9nek perspekt\u00edv\u00e1ja, a pillanat \u00e9l\u0151 befogad\u00e1sa, \u00abaz igazi pillanat\u00bb t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem a mindennapi tapasztalat jelen pillanata, hanem egy olyan pillanat, amelyet maga a medi\u00e1lis azonnalis\u00e1g [immediacy] falszifik\u00e1l.\u201d (Virilio 1991\/2001, 57.)<\/p>\n

Virilio gondolatai az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u201eelt\u0171n\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n az 1990-es \u00e9vek \u00edr\u00e1saiban \u00fajra el\u0151ker\u00fclnek a \u201evirtu\u00e1lis\u201d kifejez\u00e9ssel kieg\u00e9sz\u00fclve. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szet anyagis\u00e1ga felold\u00f3dik \u2013 ahogy az 1993-as interj\u00fa c\u00edme jelzi \u2013 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u201evirtu\u00e1lis elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1ban\u201d: \u201eaz \u00e9p\u00edt\u00e9szet a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben \u00abhelyet foglal\u00bb a val\u00f3s t\u00e9rben (az \u00e9p\u00edt\u00e9szet anyagis\u00e1ga) \u00e9s a virtu\u00e1lis t\u00e9rben (az elektrom\u00e1gneses jelek sug\u00e1rz\u00e1sa) is. A h\u00e1z val\u00f3s ter\u00e9n\u00e9l sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba kell venni a sug\u00e1rz\u00e1s val\u00f3s idej\u00e9t is.\u201d [22]<\/p>\n

A Szabad \u00e9gben (La Vitesse de lib\u00e9ration, 1995; Open Sky, 1997) visszakanyarodik kor\u00e1bbi \u00edr\u00e1saihoz, ahogy a \u201ekommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k felgyorsulnak\u201d \u00e9s a \u201et\u00e1vcselekv\u00e9s [teleaction] technol\u00f3gi\u00e1i eluralkodnak a hagyom\u00e1nyos telev\u00edzi\u00f3s technik\u00e1n\u201d, tov\u00e1bb ny\u00edlik a hasad\u00e9k a \u201evirtu\u00e1lis \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos realit\u00e1s\u201d, illetve a \u201el\u00e1that\u00f3 horizont \u00e9s a k\u00e9perny\u0151 \u00e1t-l\u00e1that\u00f3 [transapparent] horizontja k\u00f6z\u00f6tt\u201d. (Virilio 1995\/1997, 37.) Virilio azt is le\u00edrja, hogyan v\u00e1ltja fel a \u201ek\u00e9perny\u0151 \u00e1t-l\u00e1that\u00f3 horizontja\u201d a quattrocento perspekt\u00edva l\u00e1that\u00f3 horizontj\u00e1t: \u201ea horizontvonal norm\u00e1lis hat\u00e1r\u00e1t megsemmis\u00edt\u0151 \u00ab\u00e1tt\u00e9teles jelenl\u00e9t\u00bb [transappearance] kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00e9perny\u0151 keret\u00e9n bel\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl.\u201d (Virilio 1995\/1997, 41.)<\/p>\n

Amikor meg\u00edrja Az inform\u00e1ci\u00f3s bomb\u00e1t (The Information Bomb, 2000), Virilio a hollywoodi filmcsin\u00e1l\u00e1st\u00f3l a metafizikai l\u00e9pt\u00e9k\u0171 katasztr\u00f3f\u00e1ig \u00edvel\u0151 teleol\u00f3gi\u00e1t alak\u00edt ki: \u201eami az 1920-as \u00e9vekben a sz\u00e9les v\u00e1szn\u00fa hollywoodi filmmel kezd\u0151d\u00f6tt (\u2026) az a vil\u00e1g derealiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak katasztr\u00f3f\u00e1ja.\u201d (Virilio 1998\/2000, 25.)* Walter Benjamin robban\u00e9kony metafor\u00e1ja a mozir\u00f3l ismeretelm\u00e9leti TNT-k\u00e9nt \u201einform\u00e1ci\u00f3s bomb\u00e1v\u00e1\u201d v\u00e1lik Virilio borotva\u00e9les kritik\u00e1j\u00e1ban. \u201eA felgyorsult \u00e9s darabjaira hullott realit\u00e1s prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1\u201d egy olyan k\u00e9perny\u0151n, amely \u201eazonnal \u00f6sszekombin\u00e1lja a val\u00f3s \u00e9s a virtu\u00e1lis k\u00e9peket.\u201d (119. o.)<\/p>\n

\u201eAz a c\u00e9l, hogy a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p k\u00e9perny\u0151je legyen a v\u00e9gs\u0151 ablak, de olyan, amely t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem adatokat k\u00f6z\u00f6l, hanem a globaliz\u00e1ci\u00f3 horizontj\u00e1t, \u00e9s felgyorsul\u00f3 virtualiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak ter\u00e9t mutatja.\u201d (Virilio 1998\/2000, 16.)* Ahogy Virilio k\u00e9perny\u0151i glob\u00e1lisan sz\u00e9tterjedve megsokszoroz\u00f3dnak, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00fck elt\u0171nik, semmiv\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n

Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n

Virilio hivatkoz\u00e1sok:<\/p>\n

Virilio 1975\/1994
\nBunker arch\u00e9ologie. Centre Georges Pompidou, Paris, 1975.
\nBunker Archeology. (Trans. Gary Collins) Princeton AP, Princeton, 1994.<\/p>\n

Virilio 1977\/1986
\nVitesse et politique: Essai de dromologie. Galil\u00e9e, Paris, 1975.
\nSpeed and Politics: An Essay on Dromology. (Trans. Michael Polizotti) Semiotext(e), New York, 1986.<\/p>\n

Virilio 1980\/1991
\nEsth\u00e9tique de la disparition. Balland, Paris, 1980.
\nAesthetics of Disappearance. (Trans. Philip Beitchman) Semiotext(e), New York, 1991.
\nAz elt\u0171n\u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1ja (Ford. Klim\u00f3 \u00c1gnes) Balassi, Budapest, 1992.<\/p>\n

Virilio 1984\/1991
\nL\u2019Espace critique. Christian Bourgois, Paris, 1984.
\nThe Lost Dimension. (Trans. Daniel Moshenberg) Semiotext(e), New York, 1991.<\/p>\n

Virilio 1984\/1989
\nGuerre et cin\u00e9ma: Logistique de la perception. L\u2019Etoile, Paris, 1984.
\nWar and Cinema: The Logistics of Perception. (Trans. Patrick Camiller) Verso, London, 1989.<\/p>\n

Virilio 1988\/1994
\nLa Machine de vision. Galil\u00e9e, Paris, 1988.
\nThe Vision Machine. (Trans. Julie Rose) Indiana UP, Bloomington, 1994.<\/p>\n

Virilio 1991\/2001
\nL\u2019Ecran du desert: chroniques de guerre. Galil\u00e9e, Paris, 1991.
\nThe Desert Screen: War at the Speed of Light. (Trans. Michael Degener) Athlone Press, London, 2001.
\nH\u00e1bor\u00fa \u00e9s telev\u00edzi\u00f3. A 304-es partszakaszn\u00e1l elt\u0171nt katona eml\u00e9k\u00e9re. (Ford. \u00c1d\u00e1m Anik\u00f3) Magus Design Studio, Budapest, 2003.<\/p>\n

Virilio 1993\/1995
\nL\u2019Art du moteur. Galil\u00e9e, Paris, 1993.
\nThe Art of the Motor. (Trans. Julie Rose) Minnesota UP, Minneapolis, 1995.<\/p>\n

Virilio 1995\/1997
\nLa Vitesse de lib\u00e9ration. Galile\u00e9, Paris, 1995.
\nOpen Sky. (Trans. Julie Rose) Verso, London, 1997.<\/p>\n

Virilio 1998
\nArchitecture in the Age of its Virtual Disappearence: An Interview with Paul Virilio. (1993) In: John Beckman (ed.): The Virtual Dimension: Architecture, Representation, and Crash Culture. Princeton AP, New York, 1998. 176-187.<\/p>\n

Virilio 1998\/2000
\nLa Bombe informatique. Galil\u00e9e, Paris, 1998.
\nThe Information Bomb. (Trans. Chris Turner) Verso, London, 2000.
\nAz inform\u00e1ci\u00f3s bomba. (Ford. \u00c1d\u00e1m Anik\u00f3) Magus Design Studio, Budapest, 2002.<\/p>\n

Virilio 2001
\nJohn Armitage (ed.): Virilio Live: Selected Interviews. Sage, London, 2001.<\/p>\n

A tanulm\u00e1nyhoz aj\u00e1nljuk \u201eA filoz\u00f3fi\u00e1t m\u00e1r sokszor holtnak nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k \/ Beszlget\u00e9s Jacob Taubes-szel c. interj\u00fat (ford\u00edtotta: Tillmann J. A.), melyben a fent t\u00f6bbsz\u00f6r hivatkozott W. Benjamin \u00e9s P. Val\u00e9ry, illetve Heidegger \u00e9s Wittgenstein 20. sz\u00e1zadi filoz\u00f3fi\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t is \u00e9rt\u00e9keli Jacob Taubes. Az \u00edr\u00e1st 2007\/1-es UT\u00d3IRAT mell\u00e9klet\u00fcnkben k\u00f6z\u00f6lj\u00fck. (M\u00c9-szerk.)<\/p>\n

Jegyzetek:<\/p>\n

_______________________________<\/p>\n

[1] Anne Friedberg: Virilio\u2019s Screen: The Work of Metaphor in the Age of Technological Convergence. Journal of Visual Culture, 2004\/2. 183-193. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<\/p>\n

[2] Architecture in the Age of its Virtual Disappearence: An Interview with Paul Virilio. (1993) In: John Beckman (ed.): The Virtual Dimension: Architecture, Representation, and Crash Culture. Princeton AP, New York, 1998. 176-187.<\/p>\n

[3] L\u00e1sd: Delivery and Display: Inter\/facing the Screen c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyomat, amely CD and DVD c\u00edmen jelent meg. V.\u00f6: Dan Harris (ed.): The New Media Book. BFI, London, 2003. 30-39. Itt t\u00e1rgyalom a k\u00e9palkot\u00f3 \u00e9s az \u00fczenet-tov\u00e1bb\u00edt\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k materi\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9seit, illetve konvergenci\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

* Az SMT (Surface Mount Technology) az informatikai elektrotechnik\u00e1ban haszn\u00e1latos szakkifejez\u00e9s. A nyomtatott \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k \u00e9s a mikrocsipek olyan \u00faj gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1t jel\u00f6li, amelyben az elemek m\u00e1r nem csup\u00e1n line\u00e1risan kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, hanem r\u00e9tegesen egym\u00e1sra \u00e9p\u00fclnek, kis dombocsk\u00e1kat (surface-mount) alkotnak a pici lapocsk\u00e1kon. Az \u00faj technika nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult a miniat\u00fcriz\u00e1l\u00e1s felgyorsul\u00e1s\u00e1hoz \u2013 a ford. megj. (Tov\u00e1bbiakban: HS.)<\/p>\n

[4] A Virilio referenci\u00e1kat l\u00e1sd a tanulm\u00e1ny v\u00e9g\u00e9n. Az oldalsz\u00e1mok az angol kiad\u00e1sra vonatkoznak.<\/p>\n

[5] Paul Val\u00e9ry: The Conquest of Ubiquity. In: Aesthetics. Pantheon Books, New York, 1964. 226. Eredeti megjelen\u00e9se: La Conqu\u00e8te de l\u2019ubiquit\u00e9. In: De la Musique avant toute chose. \u00c9ditions du Tambourinaire, Paris, 1928.<\/p>\n

[6] Walter Benjamin: The Work of Art in the Age of Mechanical Reproduction. (1936) In: Illuminations. Schocken, New York, 1969. 217. Magyarul: A m\u0171alkot\u00e1s a technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g korszak\u00e1ban. In: Kommnet\u00e1r \u00e9s pr\u00f3f\u00e9cia. Gondolat, Budapest, 1969. 302.<\/p>\n

[7] Val\u00e9ry \u00edrja: \u201eDe technol\u00f3gi\u00e1nk csod\u00e1latram\u00e9lt\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se, az alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a pontoss\u00e1g, amelyre szert tettek, az ide\u00e1k \u00e9s a szok\u00e1sok, melyeket kialak\u00edtanak, bizonyoss\u00e1 teszik, hogy m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok fenyegetik a Sz\u00e9ps\u00e9g \u0151si ipar\u00e1t. (\u2026) Hatalmas innov\u00e1ci\u00f3 v\u00e1rhat\u00f3, ami \u00e1t fogja alak\u00edtani a m\u0171v\u00e9szetek teljes technikai appar\u00e1tus\u00e1t, \u00e9s ez\u00e1ltal hat\u00e1ssal lesz mag\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szi invenci\u00f3ra is, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g csod\u00e1latos m\u00f3don a m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t is megv\u00e1ltoztatja majd.\u201d \u2013 Val\u00e9ry 1964, 225.<\/p>\n

Benjamin is megj\u00f3solta a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 \u201em\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st\u201d, amikor r\u00e1mutatott a litogr\u00e1fia \u00e9s a fotogr\u00e1fia \u201ekonverg\u00e1l\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sainak\u201d kezd\u0151d\u0151 hat\u00e1saira. Benjamin egy kor\u00e1bbi d\u00e1tumot hat\u00e1rozott meg fordul\u00f3pontk\u00e9nt: \u201e1900 k\u00f6r\u00fcl a technikai reprodukci\u00f3 egy olyan standardot \u00e9rt el, amely nemcsak a r\u00e1nk hagyom\u00e1nyoz\u00f3dott m\u0171alkot\u00e1sok teljess\u00e9g\u00e9nek reprodukci\u00f3j\u00e1t tette lehet\u0151v\u00e9, de ez\u00e1ltal m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st id\u00e9zett el\u0151 a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1sukban is.\u201d \u2013 Benjamin 1969, 304. (A ford\u00edt\u00e1st m\u00f3dos\u00edtottam – HS)<\/p>\n

[8] Virilio t\u00e9vesen 1936-ra \u2013 Benjamin tanulm\u00e1ny\u00e1nak \u00e9v\u00e9re \u2013 dat\u00e1lja Val\u00e9ry 1928-as \u201etelekommunik\u00e1ci\u00f3 j\u00f3slat\u00e1t\u201d egy koincidenci\u00e1ban elt\u00f6r\u00f6lve a k\u00e9t m\u0171 id\u0151beli distanci\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

[9] Virilio 1984\/1991, 15. Epigrammak\u00e9nt \u00fajra megjelenik az Open Sky (1997) Harmadik intervallum c\u00edm\u0171 fejezet\u00e9ben is.<\/p>\n

[10] Az Open Sky bevezet\u0151 epigramm\u00e1ja.<\/p>\n

[11] Paul Virilio: Interview with Jerome Sans. (1988) In: John Armitage (ed.): Virilio Live: Selected Interviews. Sage, London, 2001. 116.<\/p>\n

[12] Virilio egy Marcel L\u2019Herbiert\u0151l ered\u0151 epigramm\u00e1t haszn\u00e1l Az elveszett dimenzi\u00f3 (The Lost Dimension) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben is: \u201eA film az emberis\u00e9g \u00faj korszaka.\u201d<\/p>\n

* Virilio 1992. 39. Klim\u00f3 \u00c1gnes ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban (francia eredetib\u0151l) a sz\u00f6vegr\u00e9sz \u00edgy hangzik: \u201ea kinematogr\u00e1fikus motor elt\u00e9r\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9si ideje el\u0171zi a jelenval\u00f3 vil\u00e1g k\u00e9peit, a mindenholl\u00e9t feledteti az anyagi bajokat a n\u00e9z\u0151k milli\u00f3ival, azoknak a termeknek a l\u00e1togat\u00f3ival, amelyek hamarosan \u00fagy szolg\u00e1lj\u00e1k a filmm\u0171v\u00e9szetet, ahogy a vonatok az utaz\u00e1st.\u201d \u2013 Virilio 1992. 39.<\/p>\n

[13] Virilio 1992, 10-11. A ford\u00edt\u00e1st kiss\u00e9 m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 HS.<\/p>\n

* Virilio 1992, 45-46. Klim\u00f3 \u00c1gnes ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban: \u201eA szobr\u00e1sz-\u00e9p\u00edt\u00e9szet ut\u00e1n most a filmm\u0171v\u00e9szeti szemf\u00e9nyveszt\u00e9s kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck, bet\u0171 szerinti \u00e9s \u00e1tvitt \u00e9rtelemben egyar\u00e1nt, ezent\u00fal az \u00e9p\u00edt\u00e9szet mozi, a v\u00e1ros megszokotts\u00e1g\u00e1t szokatlan mozg\u00e1sk\u00e9szs\u00e9g v\u00e1ltja fel, hatalmas s\u00f6t\u00e9t teremben b\u0171v\u00f6lik el a t\u00f6megeket, a hol a hordoz\u00e1si (audiovizu\u00e1lis \u00e9s aut\u00f3s) sebess\u00e9g f\u00e9nye p\u00f3tolja a napf\u00e9ny ragyog\u00e1s\u00e1t; a v\u00e1ros m\u00e1r nem sz\u00ednhely, sz\u00ednh\u00e1z (ag\u00f3ra, f\u00f3rum), hanem a v\u00e1ros f\u00e9nyeinek mozija.\u201d<\/p>\n

[14] Virilio 1992, 32. A ford\u00edt\u00e1st kiss\u00e9 m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 HS.<\/p>\n

[15] Az elveszett dimenzi\u00f3ban \u00edr Virilio arr\u00f3l a \u201efolyamatos televizu\u00e1lis nap\u201d-r\u00f3l, ami el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a CNN n\u00e9z\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra: \u201e\u2026 Atlanta tapasztalata, ahol 1980 \u00f3ta Ted Turner Cable News Network-jelehet\u0151v\u00e9 tette az amerikaiak sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a nap 24 \u00f3r\u00e1j\u00e1ban \u00e9s a h\u00e9t minden napj\u00e1n, minden nap \u00e9s minden h\u00e9ten otthon \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl kapj\u00e1k meg a vil\u00e1g k\u00e9peit az Egyenl\u00edt\u0151 felett kering\u0151 t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si m\u0171holdakon kereszt\u00fcl.\u201d \u2013 Virilio 1984\/1991, 86-87.<\/p>\n

[16] Cahiers du Cin\u00e9ma 1981\/1988, 191.<\/p>\n

[17] Hacsak valaki nem ismeri a \u201ereproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u201d-tanulm\u00e1ny rendszer\u00e9t \u00e9s logik\u00e1j\u00e1t, Virilio saj\u00e1t piknoleptikus, k\u00f6zbevetett utal\u00e1sai titokzatosan elrejt\u0151znek el\u0151le. \u00dagy t\u0171nik, hogy Virilio fel\u00fcletesen \u00e1tfut Giedion egyik m\u0171v\u00e9n is. V.\u00f6.: Space, Time, Architecture. Harvard UP, Cambridge, (1940) 1991.<\/p>\n

[18] Paul Virilio: \u201eel\u0151re megsejtettem a virtu\u00e1lis teret (\u2026) \u00c9s az az \u00e9rdekes, hogy ugyanabban az \u00e9vben publik\u00e1ltam az Elveszet dimenzi\u00f3t, mint William Gibson a Neurom\u00e1ncot (\u2026) a t\u00e9r az\u00e9rt kritikus [L\u2019Espace critique], mert azon a hat\u00e1ron van, hogy virtu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lik.\u201d V.\u00f6.: From Modernism to Hypermodernism and Beyond: Interview with John Armitage. In: Virilio 2001, 24.<\/p>\n

[19] Virilio 1984\/1989, 49.<\/p>\n

[20] Virilio 2001, 135.<\/p>\n

[21] Az au carr\u00e9 kifejez\u00e9s franci\u00e1ul a k\u00e9perny\u0151re \u00e9s a n\u00e9gyzetre is vonatkozik. A L\u2019Horizon au carr\u00e9 egy 1990-es Virilio-cikk (a Lib\u00e9ration 1990. szeptember 29-ei sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg) c\u00edme, ami k\u00e9perny\u0151 \u00e9s a horizont kapcsolat\u00e1t elemzi a tekintetben, hogy a vad\u00e1szg\u00e9pek pil\u00f3t\u00e1i a k\u00e9perny\u0151h\u00f6z, nem pedig a f\u00f6ld horizontj\u00e1hoz viszony\u00edtva ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a rak\u00e9t\u00e1kat. A Sivatagi k\u00e9perny\u0151 \u201en\u00e9gyzetes horizont\u201d c\u00edm\u0171 fejezete (1990. szeptember 2-\u00e1n keletkezett) a dramatis personae felsorol\u00e1s\u00e1val ind\u00edt a fenyeget\u0151 telev\u00edzi\u00f3s h\u00e1bor\u00fa kapcs\u00e1n: \u201eHogy is ne venn\u00e9nk \u00e9szre egy h\u00f3napnyi patthelyzet ut\u00e1n, hogy az igazi intervenci\u00f3s er\u0151 az \u00d6b\u00f6lben a telev\u00edzi\u00f3. M\u00e9g pontosabban a CNN, az atlantai h\u00e1l\u00f3zat. Saddam Husszein \u00e9s George Bush mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en kulcsfigura, de Ted Turner is az, a Cable News Network tulajdonosa.\u201d \u2013 Virilio 1991\/2001, 20.<\/p>\n

[22] Virilio 1998, 182-3.<\/p>\n

* Virilio 2002, 20. A ford\u00edt\u00e1st kiss\u00e9 m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 HS.<\/p>\n

* Virilio 2002, 29. A ford\u00edt\u00e1st kiss\u00e9 m\u00f3dos\u00edtottam \u2013 HS.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy metaforikus jelens\u00e9g a technol\u00f3giai konvergencia korszak\u00e1ban [1] Sz\u00f6veg: Anne Friedberg \u201eBizonyos tekintetben az \u00fcveg \u00e9s a transzparencia jelent\u0151s\u00e9ge napjainkban az anyag elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek metafor\u00e1jak\u00e9nt is olvashat\u00f3. Ez alapozta meg a teljes eg\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9perny\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 homlokzatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t az \u00e1zsiai v\u00e1rosok m\u00e9dia\u00e9p\u00fcletein. Bizonyos \u00e9rtelemben a k\u00e9perny\u0151 a v\u00e9gs\u0151 fall\u00e1 v\u00e1lt. Nincsenek m\u00e1r k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt falak, csak k\u00e9peket […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13580"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13580"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13580\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39890,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13580\/revisions\/39890"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13580"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13580"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13580"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}