{"id":13583,"date":"2009-01-01T06:45:59","date_gmt":"2009-01-01T05:45:59","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13583"},"modified":"2021-12-30T20:41:42","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:42","slug":"koztes-ter","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/koztes-ter\/","title":{"rendered":"K\u00f6ztes t\u00e9r"},"content":{"rendered":"

El-Hassan R\u00f3za retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a M\u0171csarnokban<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: D\u00e9kei Kriszta<\/strong><\/p>\n

\"elhassan1\"<\/p>\n

\u2013 R. a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9sr\u0151l gondolkodik \/ \u00e1lmodik<\/p>\n

A M\u0171csarnok vezet\u00e9s\u00e9nek \u00faj koncepci\u00f3j\u00e1t ismerve nem meglep\u0151, hogy egy magyarorsz\u00e1gi viszonyok k\u00f6z\u00f6tt fiatalnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sz retrospekt\u00edv bemutatkoz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get kap. Hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen El-Hassan R\u00f3za, azt alighanem nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9g\u00e9vel magyar\u00e1zhatjuk: 1993-ban k\u00fclf\u00f6ldi kur\u00e1torok megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra szerepelt a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Aperto-szekci\u00f3j\u00e1ban, 1997-ben pedig ugyanitt (K\u00f6ves \u00c9v\u00e1val \u00e9s Hersk\u00f3 Judittal) Magyarorsz\u00e1got k\u00e9pviselte.<\/p>\n

A katal\u00f3gus szerint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1t egy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz kur\u00e1tor mellett maga a m\u0171v\u00e9sz jegyzi, ami \u2013 figyelembe v\u00e9ve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hossz\u00fa alc\u00edm\u00e9t is \u2013 arra utal, hogy a \u201eretrospekt\u00edv\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00e9lja nem az \u00e9letm\u0171vet \u00e1tfog\u00f3 \u00f6sszk\u00e9p fel\u00e9p\u00edt\u00e9se volt, hanem az eddigi m\u0171vek \u00fajrapozicion\u00e1l\u00e1sa az 1999-t\u0151l fut\u00f3 megaprojekt fel\u0151l. Csakis ez, \u00e9s nem a helyhi\u00e1ny indokolhatja, hogy e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son kiker\u00fcl az oeuvre-b\u0151l k\u00e9t ismertebb, fontos m\u0171 is (err\u0151l k\u00e9s\u0151bb), \u00e9s ennek az \u00faj perspekt\u00edv\u00e1nak rendel\u0151dik al\u00e1 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elrendez\u00e9se is. A M\u0171csarnok k\u00f6zponti haj\u00f3j\u00e1ban felfut\u00f3 teremsor (amely a harmadik teremn\u00e9l kit\u00fcremkedik a VI. terem fel\u00e9) \u00e9s az apszisban elhelyezett m\u0171vek nem k\u00f6vetik az id\u0151rendet: az aktivista kezd\u0151- \u00e9s v\u00e9gpontok szinte k\u00f6rbez\u00e1rj\u00e1k El-Hassan kor\u00e1bbi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Ez a \u201ekorszak\u201d minden technikai igyekezet (kor\u00e1bbi objektek k\u00f6z\u00e9 rejtett, p\u00e1r \u00e9ve k\u00e9sz\u00fclt szobrocsk\u00e1k, az \u00e1tvezet\u0151 ajt\u00f3khoz helyezett, visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvumok) ellen\u00e9re sem \u00e9rtelmez\u0151dik \u00e1t, csak sokkal \u00e9lesebb lesz a kontraszt az 1999 el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n

A kilencvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben El-Hassan posztkonceptualista t\u00e1rgyait hat\u00e1rozott k\u00e9zjegy \u00e9s min\u0151s\u00e9g jellemezte. M\u0171veinek egy csoportja \u00e9ppen azt a k\u00e9rd\u00e9st (is) feszegeti, hogy mit jelent a k\u00e9pis\u00e9g fogalma. Milyen viszony lehet egy k\u00e9t dimenzi\u00f3ra reduk\u00e1lt, jellegzetesen f\u00fcgg\u0151leges fel\u00fclet \u00e9s egy h\u00e1romdimenzi\u00f3s forma k\u00f6z\u00f6tt? Mik\u00e9nt old\u00f3dik fel vagy felold\u00f3dik-e a szobor testis\u00e9ge, ha k\u00e9pk\u00e9nt viselkedik? Mik\u00f6zben a fest\u0151k \u00e9s a grafikusok szinte menek\u00fcltek a s\u00edk fel\u00fcletr\u0151l, \u00e9s kil\u00e9ptek a t\u00e9rbe, addig El-Hassan burkolt t\u00e1rgyait (1992-94) a falra er\u0151s\u00edtette. Saj\u00e1tos paradoxon, hogy a merev v\u00e1zra er\u0151s\u00edtett, de alapszerkezet\u00fcket elrejt\u0151, puh\u00e1n vagy kem\u00e9nyebben kit\u00f6m\u00f6tt \u00e9s beburkolt t\u00e1rgyak megismer\u00e9s\u00e9hez az egyik leg\u0151sibb \u00f6szt\u00f6nre, a tapint\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. A t\u00e1rgy immanens plasztikuss\u00e1ga teh\u00e1t csakis ebben a k\u00e9p-helyzetben v\u00e1lik megtapasztalhat\u00f3v\u00e1. Ez a kett\u0151ss\u00e9g \u2013 ahogy finom rezonancia l\u00e9p fel a konkr\u00e9t t\u00e1rgy l\u00e1tv\u00e1nya \u00e9s fogalmi-\u00e9rz\u00e9ki befogad\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt \u2013 jellemzi El-Hassan objektm\u0171v\u00e9szet\u00e9t is; egyszerre h\u0171v\u00f6sen profi \u00e9s visszafogottan szenzibilis. A befogad\u00f3 hasonl\u00f3 kett\u0151ss\u00e9ggel szembes\u00fcl a fesz\u00edtett t\u00e1rgyak eset\u00e9ben is: a ny\u00fajtott, n\u00e9gy-n\u00e9gy ponton rug\u00f3val a fal s\u00edkj\u00e1hoz r\u00f6gz\u00edtett t\u00e1rgyak (Ny\u00fajtott sz\u00e9k, Ny\u00fajtott poh\u00e1r, 1995) l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1nak befogad\u00e1shoz a vizu\u00e1lis inger t\u00f6bb szint\u0171 fogalmi dek\u00f3dol\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g. A t\u00e1rgyak a fals\u00edk el\u0151tt egyfajta k\u00f6ztes poz\u00edci\u00f3ban \u201elebegnek\u201d, de ennek az emelkedett, kit\u00fcntetett helyzetnek \u00e1ra van \u2013 a f\u00e1jdalmas k\u00ednz\u00e1s, megfesz\u00edt\u00e9s.<\/p>\n

Hasonl\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9get kelt a Spectrum II. (K\u0151 sz\u00ednes gombost\u0171kkel, 1993) c\u00edm\u0171 m\u0171, ahol a hatalmas, fekete bazaltszikla fel\u00fclet\u00e9be k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171, kicsiny gombost\u0171k f\u00far\u00f3dnak \u2013 minden k\u00fcl\u00f6n elemz\u00e9s helyett sz\u00e9pen p\u00e9ld\u00e1zva azt a jellegzetes alkot\u00f3i m\u00f3dszert, ahogy a m\u0171v\u00e9sz ellent\u00e9tes funkci\u00f3j\u00fa \u00e9s szimbolik\u00e1j\u00fa anyagokat \u00fagy \u00fctk\u00f6ztet egym\u00e1ssal, hogy a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s l\u00e1tv\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jelent\u00e9smez\u0151k szembes\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00e9nyszer\u00edti ki a befogad\u00f3b\u00f3l. (E m\u0171 vitathatatlan eszt\u00e9tikai-konceptu\u00e1lis \u00e9rt\u00e9ke mellett az Ajt\u00f3s t\u00e1rgy [1992] \u2013 mely egy amorf, szilikonb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u201ep\u00f6ffetegre\u201d er\u0151s\u00edtett kilincs \u2013 ink\u00e1bb kedves-kellemes benyom\u00e1st kelt, m\u00edg az Inverz t\u00e1rgyat \u2013 ezt a t\u00e9rbe helyezett, mindk\u00e9t oldal\u00e1t megmutat\u00f3, imit\u00e1lt falr\u00e9szt, melynek egyik oldal\u00e1n azt l\u00e1tni, amit soha, ti. falba f\u00fart tipliket, amint \u201emegfordulnak\u201d \u00e9s kimerednek a falb\u00f3l \u2013 ink\u00e1bb t\u00falfesz\u00edti a felsorolhat\u00f3 jelent\u00e9s-konnot\u00e1ci\u00f3k irdatlan mennyis\u00e9ge.)<\/p>\n

\"elhassan3\"<\/p>\n

Az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g \u00e9s fogalmis\u00e1g leheletfinom hat\u00e1r\u00e1n egyens\u00falyoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szt 1996-97-ben er\u0151teljesen inspir\u00e1lta a term\u00e9szet \u2013 b\u00e1r err\u0151l csak a Vil\u00e1g\u00edt\u00f3 gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k (1996) install\u00e1ci\u00f3ja \u00e1rulkodik. Ez, b\u00e1r \u201eid\u0151munka\u201d \u2013 mint t\u00e9rberendez\u00e9s m\u00e9gis ink\u00e1bb megel\u0151legezi az absztrakt peri\u00f3dus lez\u00e1r\u00e1s\u00e1t. Pedig a k\u00e9t kihagyott m\u0171 (T\u00fcrelmetlen kert\u00e9sz, 1997; \u00d6nmag\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt fa, 1996) ink\u00e1bb \u201em\u00e9lys\u00e9gi m\u0171\u201d, az \u00e9rz\u00e9ki-koncept l\u00e9gies p\u00e9ld\u00e1ja. Az ut\u00f3bbi munk\u00e1n \u2013 amelyen El-Hassan ugyanazon fa lombj\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9t, de megv\u00e1ltozott \u00e1llapotot mutat\u00f3 pillanatfelv\u00e9telt helyezett egym\u00e1s mell\u00e9, majd feh\u00e9r tint\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte a fa azonos pontjait \u2013 egy metafizikai probl\u00e9ma, az (\u00f6n)azonoss\u00e1g paradoxonja demonstr\u00e1l\u00f3dik oly m\u00f3don, hogy nem a koncepci\u00f3 illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t l\u00e1thatjuk, hanem a folyamatos munka teremti meg mag\u00e1t a probl\u00e9m\u00e1t.<\/p>\n

1998-ban egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1lt\u00e1st figyelhet\u00fcnk meg a m\u0171v\u00e9szn\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban. Ezt r\u00f6viden tal\u00e1n \u00fagy jellemezhetn\u00e9nk, hogy a konceptualit\u00e1s-vizualit\u00e1s m\u00e9rlege egyre ink\u00e1bb az ut\u00f3bbi fel\u00e9 billen \u2013 tal\u00e1n nem teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l a t\u00e9nyt\u0151l, hogy egyre gyakrabban szerepel a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na rendezv\u00e9nyein. Tov\u00e1bb\u00e1 haszn\u00e1lni kezdi az internet ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9geket. Ennek az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek a \u201egy\u00fcm\u00f6lcse\u201d a k\u00e9t \u00e1tmeneti m\u0171: az Imagine Engine \u00e9s az Anaszt\u00e1zia. A S\u00e3o Paol\u00f3-i Bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00edtett Anaszt\u00e1zia univerz\u00e1lis m\u0171: k\u00e9t kultur\u00e1lis ikont (rendszert, hagyom\u00e1nyt) \u00fctk\u00f6ztet, helyez egym\u00e1ssal szembe. A k\u00f6zt\u00fck lev\u0151 t\u00e9nyleges t\u00e1vols\u00e1g elimin\u00e1l\u00f3dik, s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s p\u00e1rbesz\u00e9d indul meg egy mellszobor (amely megid\u00e9zi a d\u00e9l-amerikai hitvil\u00e1g egyik alakj\u00e1t, a sz\u00f3tlans\u00e1gra \u00edt\u00e9lt, bek\u00f6t\u00f6tt sz\u00e1j\u00fa rabszolgan\u0151t) \u00e9s egy \u00f3ri\u00e1sira n\u00f6velt, fekete-feh\u00e9r reprodukci\u00f3 (Munch Sikoly c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9nek \u00e1tirata) k\u00f6z\u00f6tti virtu\u00e1lis t\u00e9rben. Az Imagine Engine \u2013 egy vide\u00f3-\u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melyben internetr\u0151l v\u00e9letlenszer\u0171en levett k\u00e9pek \u201e\u00e9rtelmeznek\u201d egy szerelmes levelet \u2013 azonban m\u00e1r val\u00f3di projektm\u0171, a sz\u00f3nak abban az \u00e9rtelm\u00e9ben is, hogy befogad\u00e1s\u00e1hoz k\u00fcl\u00f6n mank\u00f3kra, lay-outokra van sz\u00fcks\u00e9g; a k\u00e9pek esetleges, vibr\u00e1l\u00f3 halmaza ugyanis nem t\u00f6bb, mint \u00f6nc\u00e9l\u00fa l\u00e1tv\u00e1nyelem.<\/p>\n

1999 az a pont, amikor El-Hassan m\u00e9g egy radik\u00e1lis l\u00e9p\u00e9ssel tov\u00e1bbl\u00e9p, \u00e9s \u2013 k\u00f6vetve az Anaszt\u00e1zi\u00e1n\u00e1l m\u00e1r kipr\u00f3b\u00e1lt performansz m\u0171faj\u00e1t is \u2013 belehelyezi a t\u00e1rgyak, m\u0171v\u00e9szeti probl\u00e9m\u00e1k vil\u00e1g\u00e1t egy sokkal \u201eegyszer\u0171bb\u201d m\u00e1trixba. A projektm\u0171vekben el\u0151ker\u00fcl az addig h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se (El-Hassan sz\u00edr-magyar sz\u00fcl\u0151k gyermeke, fiatal kor\u00e1ban N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9lt), megjelenik a mindenhov\u00e1 transzport\u00e1lhat\u00f3 szobor-\u00f6nk\u00e9p (egy kis m\u00e9ret\u0171, \u00f6sszegub\u00f3dz\u00f3, csadorba b\u00fajtatott \u201efab\u00e1bu\u201d), \u00e9s megjelenik a m\u0171vek mes\u00e9l\u0151je(?), szerepl\u0151je(?) R. is. R., az altereg\u00f3 2001. 09.11. ut\u00e1n direkt aktu\u00e1lpolitikai k\u00e9rd\u00e9sekre reflekt\u00e1l, s a globaliz\u00e1ci\u00f3-ellenes vagy a z\u00f6ldmozgalmak strat\u00e9gi\u00e1it k\u00f6vetve felhaszn\u00e1lja a t\u00f6megm\u00e9diumok, a divat, a k\u00fcls\u0151 t\u00e1rsadalmi nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1mos eszk\u00f6z\u00e9t (\u201eI am overpopulation\u201d feliratos p\u00f3l\u00f3k, a v\u00e9rad\u00e1si akci\u00f3kon haszn\u00e1lt, \u00fajs\u00e1gcikkb\u0151l kinagy\u00edtott Arafat-f\u00e9nyk\u00e9p). F\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy mit gondolunk a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika viszony\u00e1r\u00f3l, ez a projekt minden \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb hozz\u00e1rak\u00f3dott \u00e1llom\u00e1s\u00e1val egyetemben is t\u00fals\u00e1gosan direkt, m\u00e1r-m\u00e1r ban\u00e1lis (p\u00e9ld\u00e1ul: dokumentumfelv\u00e9tel a M\u0171csarnokban k\u00e9sz\u00fclt b\u00e9ke-akci\u00f3r\u00f3l, ahol m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kur\u00e1torok, plusz n\u00e9h\u00e1ny esetleges szem\u00e9ly egym\u00e1s kez\u00e9t szorongatja). S\u0151t, a 2004-ben elhunyt \u201eanarchopacifista b\u00e9keaktivista, veg\u00e1n term\u00e9szetv\u00e9d\u0151, humanista\u201d [1] S\u00edk Toma a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt bemutatott t\u00fcntet\u0151t\u00e1bl\u00e1i \u2013 legyenek azok b\u00e1r n\u00e9ha szellemesek \u00e9s elgondolkoztat\u00f3ak \u2013 sem tartoznak a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. Persze a hat\u00e1rok \u00e1tl\u00e9p\u00e9se, a borderline jelens\u00e9gek beemel\u00e9se a m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9re inspirat\u00edv is lehet. Ez a k\u00f6ztes t\u00e9r viszont, ahol El-Hassan (mai nev\u00e9n R.) mozog, er\u0151sen ingatagnak t\u0171nik. F\u0151k\u00e9nt, hogy az 1999 ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, t\u00e1rgy form\u00e1ban megjelen\u0151 m\u0171vekb\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul \u00c1lc\u00e1zott t\u00e1rgy) elt\u0171nik a technikai t\u00f6k\u00e9ly, elillan az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g \u2013 s l\u00e9trej\u00f6n az a k\u00e1osz, amit a M\u0171csarnok apszis\u00e1ba l\u00e9pve minden l\u00e1togat\u00f3 megtapasztalhat. Hi\u00e1ba az apszis kit\u00fcntetett hely\u00e9re \u00e1ll\u00edtott emberfej nagys\u00e1g\u00fa, toldozott-foltozott k\u0151sz\u00edv, ha a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s maga elbizonytalan\u00edtja a befogad\u00f3t. Lehet, hogy El-Hassan R\u00f3z\u00e1t elismerik a nemzetk\u00f6zi projektm\u0171v\u00e9szeti porondon*, de \u00f6nn\u00f6n korai peri\u00f3dus\u00e1hoz viszony\u00edtva itt, a M\u0171csarnokban kev\u00e9snek t\u0171nik.<\/p>\n

* A M\u00c9 2006\/6-os t\u00e1rsadalom \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet p\u00e1rbesz\u00e9de tematik\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 h\u00edr: 2006 \u0151sz\u00e9n El-Hassan Roza egy \u2013 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa legnagyobb beton-dzsungel\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3, 150 ezer panel-lak\u00e1sos \u2013 pozsonyi lak\u00f3telepen Bod\u00f3 S\u00e1ndor seg\u00edt\u0151vel, mintegy 1 tonn\u00e1nyi kaviccsal \u00e9s k\u00e9k \u00fcvegsz\u00edvvel rajzolta tele az \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tti teret. \u201e A m\u0171 egy tetov\u00e1l\u00e1s a f\u00f6ldbe, de felh\u00edv\u00e1s \u00e9s seg\u00e9lyh\u00edv\u00e1s is\u201d \u2013 jellemezte land art alkot\u00e1s\u00e1t a m\u0171v\u00e9sz. \u201eAz \u00f3ri\u00e1s sz\u00edv mellett fel\u00e1ll\u00edtott s\u00e1torban szlov\u00e1k \u00e9s magyar k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151k vit\u00e1ztak a m\u00e9g mindig d\u00fal\u00f3 beton-dzsungell\u00e1zt\u00f3l. Ramen\u00f3ban \u00f3ri\u00e1si ingatlanfejleszt\u00e9sek keret\u00e9ben 20-30 emeletes \u00e9p\u00fcleteket h\u00faznak fel. az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek nem kev\u00e9s aggodalmat keltenek az itt \u00e9l\u0151kben.\u201d \u2013 \u00edrja a N\u00e9pszabads\u00e1g El-Hassan R\u00f3za m\u0171ve komment\u00e1rjak\u00e9nt 2006 november 16-\u00e1n. (a M\u00c9 szerk.).<\/p>\n

[1] Id\u00e9zet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1b\u00f3l<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t