{"id":13587,"date":"2009-01-01T06:40:38","date_gmt":"2009-01-01T05:40:38","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13587"},"modified":"2021-12-30T20:41:41","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:41","slug":"mi-a-visual-studies","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/mi-a-visual-studies\/","title":{"rendered":"Mi a visual studies?"},"content":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: James Elkins <\/strong><\/p>\n

Egy \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9hez j\u00f3 kiindul\u00f3pontot k\u00e9peznek azok az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek, amelyeket egy adminisztr\u00e1tor vagy egy k\u00f6nyvt\u00e1ros tenne fel: Honnan kapta a nev\u00e9t? Milyen foly\u00f3iratai \u00e9s fontosabb alapm\u0171vei vannak? Hol tan\u00edtj\u00e1k, \u00e9s milyen sz\u00f6vegeket haszn\u00e1lnak? Mennyiben t\u00e9r el legk\u00f6zelebbi szomsz\u00e9dait\u00f3l? \u00c9s v\u00e9g\u00fcl \u2013 a legink\u00e1bb szenzit\u00edven \u2013 \u00faj diszcipl\u00edna-e a tudom\u00e1nyter\u00fclet, vagy ink\u00e1bb egy olyan kezdem\u00e9nyez\u00e9s, amely a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezik?
\nKult\u00faratudom\u00e1ny, vizu\u00e1lis kult\u00fara, visual studies
\nA visual studies jelenleg azon kifejez\u00e9sek egyike, amelyeket id\u0151nk\u00e9nt elk\u00fcl\u00f6n\u00edtenek egym\u00e1st\u00f3l, m\u00e1skor viszont \u00f6sszekevernek. Eg\u00e9szen apr\u00f3, m\u00e9gis jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9s van p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom verzi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt: kult\u00faratudom\u00e1ny (cultural studies), vizu\u00e1lis kult\u00fara (visual culture) \u00e9s visual studies.
\n1. A kult\u00faratudom\u00e1ny Angli\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s t\u00f6bbnyire m\u00e9g mindig Richard Hoggart (The Uses of Literacy, 1957), Raymond Williams (Culture and Society, 1958) \u00e9s Stuart Hall (Cultural Studies: Two Paradigms, 1980) sz\u00f6vegeihez kapcsolj\u00e1k. [2] E tanulm\u00e1nyok els\u0151 hull\u00e1ma ind\u00edtotta \u00fatj\u00e1ra a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s \u00e9s a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi szempontok kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, amely m\u00e9g napjainkban is aktu\u00e1lis, hab\u00e1r t\u00f6bbnyire felh\u00edg\u00edtott \u00e9s politikailag inakt\u00edv form\u00e1ban. Az 1970-es \u00e9vekben a kult\u00faratudom\u00e1ny \u00fagy terjedt el az angliai \u201ev\u00f6r\u00f6s-t\u00e9gl\u00e1s egyetemeken\u201d (a politechnikumokon, amelyeket Margaret Thatcher korm\u00e1nyzata a szabad m\u0171v\u00e9szetek egyetemeik\u00e9nt gondolt \u00fajra), hogy sz\u00e1mtalan szomsz\u00e9dos diszcipl\u00edn\u00e1t\u00f3l (m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, antropol\u00f3gia, szociol\u00f3gia, m\u0171kritika, filmtudom\u00e1ny, n\u0151tudom\u00e1ny \u00e9s gender studies, valamint kult\u00farakritika) vett \u00e1t m\u00f3dszereket \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6ket. [3] Az 1980-as \u00e9vekben az angol kult\u00faratudom\u00e1ny megjelent Amerik\u00e1ban, Ausztr\u00e1li\u00e1ban, Kanad\u00e1ban \u00e9s Indi\u00e1ban is, \u00e9s manaps\u00e1g m\u00e1r sz\u00e1mtalan orsz\u00e1gban l\u00e9teznek kult\u00faratudom\u00e1nyi tansz\u00e9kek \u00e9s programok.
\n 2. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kiss\u00e9, de az\u00e9rt m\u00e9g \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en elt\u00e9r\u0151 dolog, m\u00e9g akkor is, ha eltekint\u00fcnk a vizualit\u00e1s hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Tipikusan amerikai jelens\u00e9g \u00e9s \u00e9vtizedekkel fiatalabb a kult\u00faratudom\u00e1nyn\u00e1l. A kifejez\u00e9st tal\u00e1n Michael Baxandall haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r 1972-ben, egy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti sz\u00f6vegben (Painting and Experience in Fifteenth Century Italy), de a vizu\u00e1lis kult\u00fara, mint diszcipl\u00edna csak az 1990-es \u00e9vekben jelent meg. [4] Ahogy a tudom\u00e1nyter\u00fclet elterjedt a nyugati egyetemi rendszerben, egyre t\u00f6bb efemer \u00e9s helyi vita alakult ki az \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos diszcipl\u00edna koherenci\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve azt mondhatn\u00e1nk, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara kev\u00e9sb\u00e9 marxista, mint az eredeti angol kult\u00faratudom\u00e1ny, viszont sokkal ink\u00e1bb k\u00eds\u00e9rti a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, \u00e9s j\u00f3val t\u00f6bbet k\u00f6sz\u00f6nhet Roland Barthes-nak \u00e9s Walter Benjaminnak. Az eur\u00f3pai \u00e9rtelemben vett \u2013 nem kvantitat\u00edv \u00e9s kultur\u00e1lisan orient\u00e1lt \u2013 szociol\u00f3gi\u00e1hoz is k\u00f6zelebb \u00e1ll, legal\u00e1bbis ha Janet Wolff munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t n\u00e9zz\u00fck. [5] E tekintetben, \u00e9s persze egy\u00e9b szempontokat is figyelembe v\u00e9ve, a vizu\u00e1lis kult\u00fara Douglas Crimp kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u201esz\u0171kebb ter\u00fclet, mint a kult\u00faratudom\u00e1ny.\u201d [6] A vizu\u00e1lis kult\u00fara a vizu\u00e1lis fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dik, hab\u00e1r az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s m\u00e9rt\u00e9ke a vit\u00e1k \u00e1lland\u00f3 t\u00e9m\u00e1ja. A legjobb r\u00f6vid defin\u00edci\u00f3, amit ismerek Georg Roeder\u00e9, aki Gertrud Steint\u0151l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. \u201eA vizu\u00e1lis kult\u00fara az, amit l\u00e1tunk\u201d \u2013 \u00e1ll\u00edtja Roeder, majd \u00edgy folytatja: \u201eGertrude Stein megfigyelte, hogy ami az id\u0151k folyam\u00e1n v\u00e1ltozik, az \u00e9ppen az, ami l\u00e1that\u00f3, \u00e9s ami l\u00e1that\u00f3, az abb\u00f3l sz\u00e1rmazik, hogy mik\u00e9nt tesznek az emberek mindenf\u00e9le dolgokat. A l\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t annak f\u00fcggv\u00e9nye, hogy mit lehet l\u00e1tni, \u00e9s hogyan n\u00e9zz\u00fck azt.\u201d [7] Azzal egy\u00fctt is, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara meghat\u00e1roz\u00e1sa nincs \u00f6sszhangban a vizu\u00e1lis kult\u00fara azon amb\u00edci\u00f3j\u00e1val, hogy k\u00e9pl\u00e9keny maradjon, Roeder Stein-parafr\u00e1zisa j\u00f3 szolg\u00e1latot tehet: nem annyira merev, mint ahogy Stein elvont grammatik\u00e1ja sejteti, \u00e9s utal a n\u00e9z\u0151 szerep\u00e9re is, valamint arra a hat\u00e1sra, amit a k\u00e9pek kult\u00far\u00e1nkra gyakorolnak.
\n Az 1990-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n rengeteg k\u00f6nyv jelent meg a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l, s ezek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le defin\u00edci\u00f3kat adtak r\u00e1: a Visual Culture Michael Ann Holly, Keith Moxey \u00e9s Norman Bryson szerkeszt\u00e9s\u00e9ben, Victor Burgint\u0151l az In\/Different Spaces: Place and Memory in Visual Culture, \u00e9s Malcolm Barnard Art, Design, and Visual Culture c\u00edm\u0171 m\u0171ve. [8] Kiad\u00f3i szempontb\u00f3l az is hely\u00e9nval\u00f3nak t\u0171nt, hogy olyan sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyeket \u00e9s tanulm\u00e1nyk\u00f6teteket jelentessenek meg, mint a Chris Jencks szerkesztette Visual Culture k\u00f6tet, vagy Nicholas Mirzoeff Visual Culture Reader-e \u00e9s a Practices of Looking: An Introduction to Visual Culture Marita Sturken \u00e9s Lisa Cartwright toll\u00e1b\u00f3l. [9] Az els\u0151 disszert\u00e1ci\u00f3t (2001-ben jelent meg) a vizu\u00e1lis kult\u00fara felemelked\u00e9s\u00e9r\u0151l Margarita Dikovitskaya \u00edrta, \u00e9s ez imm\u00e1r csalhatatlan jele az \u00faj ter\u00fclet akad\u00e9miai karrierj\u00e9nek. [10]
\n 3. A visual studies a h\u00e1rom kifejez\u00e9s k\u00f6z\u00fcl a legfiatalabb. \u00dagy t\u0171nik, hogy az 1990-es \u00e9vek elej\u00e9re dat\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s tal\u00e1n a University of Rochester Visual and Cultural Studies programja inspir\u00e1lta. 1995-ben W. J. T. Mitchell a \u201evisual studies\u201d kifejez\u00e9st a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a kult\u00faratudom\u00e1ny \u00e9s az irodalomelm\u00e9let \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1nak elnevez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lta. Mitchell szerint e h\u00e1rom ter\u00fclet a \u201ek\u00e9pi fordulat\u201d (a \u201ekultur\u00e1lis fordulat\u201d folyom\u00e1nyak\u00e9nt, amelyet a kult\u00faratudom\u00e1ny harminc\u00f6t \u00e9vvel kor\u00e1bban produk\u00e1lt) \u00e9gisze alatt kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze. [11] Amikor a University of California (Irvine) 1998-ban elind\u00edtotta Visual Studies programj\u00e1t, a szervez\u0151bizotts\u00e1g tagjai \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara kifejez\u00e9sen 1996-ban foltot ejtett az October foly\u00f3irat k\u00e9rd\u0151\u00edve. Anne Friedberg \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint a bizotts\u00e1g \u00fagy \u00e9rezte, hogy a kutat\u00e1si ter\u00fcletet \u201ebes\u00e1rozn\u00e1\u201d a vizu\u00e1lis kult\u00fara elnevez\u00e9s, mivel az \u201et\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem annyira a form\u00e1r\u00f3l, hanem sokkal ink\u00e1bb annak t\u00e1rsadalmi jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l.\u201d [12] Az eff\u00e9le asszoci\u00e1ci\u00f3k elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben esett a v\u00e1laszt\u00e1s a visual studies elnevez\u00e9sre.
\n A visual studies fogalom figyelemrem\u00e9lt\u00f3 \u2013 hab\u00e1r tal\u00e1n haszontalan \u2013 jelent\u00e9startom\u00e1nnyal rendelkezik. A f\u0151bb csap\u00e1sir\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat Dikovitskaya foglalt \u00f6ssze igen frapp\u00e1nsan: \u201en\u00e9h\u00e1ny kutat\u00f3 (Michael Anna Holly, Paul Duro) arra haszn\u00e1lja a visual studies kifejez\u00e9st, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl egy \u00faj elm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st jel\u00f6lj\u00f6n vele; van (James Herbert), aki \u00fagy akarja sz\u00e9les\u00edteni a m\u0171v\u00e9szettudom\u00e1ny territ\u00f3rium\u00e1t, hogy abba beletartozzon minden t\u00f6rt\u00e9nelmi korszak \u00e9s kult\u00fara valamennyi t\u00e1rgyi eml\u00e9ke; m\u00e1sok korszakokat \u00e1t\u00edvel\u0151en (David Rodowick) a l\u00e1t\u00e1s folyamat\u00e1ra (W. J. T. Mitchell) helyezik a hangs\u00falyt; \u00e9s vannak, akik a vizu\u00e1lis kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ra \u00fagy gondolnak, mint amely mag\u00e1ba foglalja a nem hagyom\u00e1nyos m\u00e9diumokat is \u2013 nemcsak a telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s a digit\u00e1lis m\u00e9dia (Nicholas Mirzoeff), de a tudom\u00e1ny, a jog \u00e9s az orvosl\u00e1s (Lisa Cartwright) vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1t is.\u201d [13] Az 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a vizu\u00e1lis kult\u00fara elismert szakter\u00fclett\u00e9 v\u00e1lt. \u00cdgy a Mirzoeffhez hasonl\u00f3 szerz\u0151k, akik \u00e9pp annyira k\u00e9pesek azonosulni a visual studies, mint a vizu\u00e1lis kult\u00fara kifejez\u00e9ssel, tov\u00e1bbra is ragaszkodnak a vizualit\u00e1s kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s ahhoz az int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9s diszciplin\u00e1ris stabilit\u00e1shoz, amely garant\u00e1lni tudja a sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyek \u00e9s antol\u00f3gi\u00e1k termel\u00e9s\u00e9t.
\n Ebben a k\u00f6nyvben \u00e1ltal\u00e1ban arra haszn\u00e1lom a visual studies kifejez\u00e9st, hogy azt a ter\u00fcletet jel\u00f6lje, amelly\u00e9 a vizu\u00e1lis kult\u00fara v\u00e1lhatna: a vizu\u00e1lis praxis hat\u00e1rtalan tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s\u00e1t. Erre t\u00f6rekedtem m\u00e1r Domain of Images c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvemben is, \u00e9s ebb\u00e9li c\u00e9lomban, ha m\u00e1s \u00faton-m\u00f3don is, de osztozik Mitchell \u00e9s Herbert is. [14] Az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt a vizu\u00e1lis kult\u00fara kifejez\u00e9s fogja jel\u00f6lni a ter\u00fclet jelenlegi \u00e1llapot\u00e1t, ami tal\u00e1n hely\u00e9nval\u00f3 is, mivel a vizu\u00e1lis kult\u00fara m\u00e9g mindig sokkal n\u00e9pszer\u0171bb, mint a visual studies. A vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t \u00e9pp\u00fagy, mint a visual studiest az\u00e9rt haszn\u00e1lom a tudom\u00e1nyter\u00fclet megnevez\u00e9s\u00e9re, hogy elker\u00fcljem a \u201evisual culture studies\u201d besz\u00e9dm\u00f3dot \u00e9pp\u00fagy, ahogy az \u201eangol\u201d is helyettes\u00edti az \u201eangol irodalom tudom\u00e1ny\u00e1t\u201d. (Egy m\u00e1sik szinonim\u00e1ja a visual studiesnak abban az \u00e9rtelemben, ahogy itt haszn\u00e1lom az image studies, ez a kifejez\u00e9s azonban m\u00e9g nem igaz\u00e1n terjedt el. [15] )
\n1995-ben, amikor Mitchell l\u00e9trehozott egy vizu\u00e1lis kult\u00fara kurzust a Chicag\u00f3i Egyetemen, ink\u00e1bb \u201evisual culture\u201d-nek \u00e9s nem \u201evisual studies\u201d-nak keresztelte, mivel az ut\u00f3bbit t\u00fal hom\u00e1lyosnak \u00e9rezte. \u201eEz jelenthet b\u00e1rmit, ami a l\u00e1t\u00e1ssal kapcsolatos\u201d \u2013 mondta Dikovitskay\u00e1nak egy interj\u00fa sor\u00e1n \u2013 \u201eMik\u00f6zben a vizu\u00e1lis kult\u00fara valami olyasmit sugall, mint a kultur\u00e1lisan konstru\u00e1lt l\u00e1t\u00e1s antropol\u00f3giai felfog\u00e1sa.\u201d [16] Szerintem viszont v\u00e1llalni kellene a nyilv\u00e1nval\u00f3an k\u00f6tetlen, nem antropol\u00f3giai orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s kock\u00e1zat\u00e1t, ha a ter\u00fclet t\u00fal akar l\u00e9pni a sz\u00e1m\u00e1ra fenntartott hum\u00e1ntudom\u00e1nyi szegmensen. (\u2026)
\nK\u00eds\u00e9rletek a vizu\u00e1lis kult\u00fara defini\u00e1l\u00e1s\u00e1ra
\n2002-ig h\u00e1romf\u00e9lek\u00e9ppen pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k reflekt\u00e1lni arra, hogy mi is lehet, vagy mit is jelenthet a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1sa \u00e9s a visual studies.
\n1. Antol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s monogr\u00e1fi\u00e1k. T\u00f6bb olyan k\u00f6tet is megjelent az 1990-es \u00e9vekben, ami megpr\u00f3b\u00e1lta le\u00edrni, vagy m\u00f3dszerein \u00e9s t\u00e1rgyain kereszt\u00fcl defini\u00e1lni az \u00faj diszcipl\u00edn\u00e1t. Nicholas Mirzoeff k\u00f6nyve, az Introduction to Visual Culture, az Ian Heywood \u00e9s Barry Sandywell szerkesztette Interpreting Visual Culture, \u00e9s a Practices of Looking Sturkent\u0151l \u00e9s Cartwright-t\u00f3l kit\u0171n\u0151 p\u00e9ld\u00e1i ennek. [17] Egy\u00fcttv\u00e9ve ezek a k\u00f6tetek a vizu\u00e1lis kult\u00fara h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyvonal\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik: az egyik korunk multinacion\u00e1lis t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ja fel\u00e9 mutat (Mirzoeff), a m\u00e1sik a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a vizualit\u00e1s filoz\u00f3fiai vizsg\u00e1lata fel\u00e9 (Heywood \u00e9s Sandywell), a harmadik pedig a jelenlegi k\u00e9palkot\u00f3 praxis t\u00e1rsadalmi kritik\u00e1ja fel\u00e9. Ezekb\u0151l a k\u00f6nyvekb\u0151l a visual studies egy olyan komplex szempontrendszernek t\u0171nik, amelyet a bizonyos t\u00e9m\u00e1k \u2013 r\u00e9gebbi kult\u00far\u00e1k, formalizmus, kanonikus m\u0171t\u00e1rgyak \u2013 ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s hi\u00e1nya f\u0171z egybe. Ezek a k\u00f6tetek \u00e9s a hozz\u00e1juk hasonl\u00f3 sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyek nem is annyira egy \u00faj ter\u00fcletet defini\u00e1lnak, mint ink\u00e1bb a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 ter\u00fcletekt\u0151l (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nett\u0151l) val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9st hangs\u00falyozz\u00e1k.
\nVannak olyan k\u00f6nyvek is, mint a Bild-Bildwahrnehmung-Bildverarbeitung antol\u00f3gia, vagy a Bild-Anthropologie Hans Beltingt\u0151l, amelyek az eur\u00f3paiak szociol\u00f3gia, szemiotika, vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s antropol\u00f3gia ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t t\u00fckr\u00f6zik. [18] Belting m\u0171ve p\u00e9ld\u00e1ul olyan \u00faj, nem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti terminusokkal \u00e1ll el\u0151, mint az Ort, hogy le\u00edrja a m\u0171vek t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis hely\u00e9t. [19] \u00c9rdekes lenne l\u00e1tni, hogyan fogadn\u00e1k Belting k\u00f6nyv\u00e9nek angol ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, tekintettel az antropol\u00f3gia elt\u00e9r\u0151 felfog\u00e1s\u00e1ra Amerik\u00e1ban \u00e9s Angli\u00e1ban, ahol azt a posztkoloni\u00e1lis tudom\u00e1ny el\u0151dj\u00e9nek tekintik, \u00e9s olyan ter\u00fcletnek, amely az objektivit\u00e1s k\u00f6r\u00fcli bonyodalmakkal foglalkozik.
\nElt\u00e9r\u0151 m\u00f3don ugyan, de az eml\u00edtett k\u00f6nyvek utalnak egy \u00faj diszcipl\u00edna lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re, amely a l\u00e9tez\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1kon k\u00edv\u00fcl helyezkedne el. Ha valaki a sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyek \u00e9s az antol\u00f3gi\u00e1k alapj\u00e1n \u00edt\u00e9ln\u00e9 meg a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t, akkor az egy eg\u00e9szs\u00e9ges \u00faj diszcipl\u00edn\u00e1nak t\u0171nne, amelynek val\u00f3di term\u00e9szet\u00e9r\u0151l m\u00e9g nincs megegyez\u00e9s. A m\u00e1sik k\u00e9t k\u00eds\u00e9rlet a vizu\u00e1lis kult\u00fara meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra id\u0151ben \u00e9s t\u00e9rben j\u00f3val behat\u00e1roltabb.
\n2. Az October-k\u00e9rd\u0151\u00edv. 1996-ban az October foly\u00f3irat k\u00f6zz\u00e9tette azokat a sz\u00f6vegeket, amelyekben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a politikatudom\u00e1ny \u00e9s a filmelm\u00e9let sz\u00e1mos szakembere adott v\u00e1laszt a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 egy oldalnyi k\u00e9rd\u00e9sre. A f\u00f3rum \u00e1ltal\u00e1nos sz\u00f3lama \u2013 \u00e9s itt arra k\u00e9nyszer\u00fcl\u00f6k, hogy leegyszer\u0171s\u00edtsem a r\u00e9szletes v\u00e1laszok sz\u00e9les spektrum\u00e1t \u2013 szerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara egy szervezetlen, jobb\u00e1ra hat\u00e1stalan, t\u00f6rv\u00e9nytelen \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul \u00e1lc\u00e1zott kit\u00fcremked\u00e9se a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek \u00e9s m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1knak. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Rosalind Krauss foglalta \u00f6ssze a legjobban a reakci\u00f3kat, amikor azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a visual studies val\u00f3j\u00e1ban csak arra k\u00e9pezi ki a hallgat\u00f3kat, hogy mik\u00e9nt v\u00e1lhatnak jobb fogyaszt\u00f3v\u00e1. [20] Az October felm\u00e9r\u00e9se az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, mert azokat, akik v\u00e1laszoltak, \u00e1ltal\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s az irodalomelm\u00e9let experiment\u00e1lisabb r\u00e9sz\u00e9hez sorolj\u00e1k, \u00e9s m\u00e9gis a v\u00e1laszok nagy r\u00e9sze ny\u00edltan vagy rejtetten szkeptikus volt. (Thomas Crow \u00edr\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1ul csak az\u00e9rt izgalmas, mert olvashat\u00f3 az \u00faj ter\u00fclet j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sak\u00e9nt is. [21] ) Az October felm\u00e9r\u00e9s \u00e9rz\u00e9keltet valamit abb\u00f3l az ellen\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l, amit az \u00faj vizu\u00e1lis kult\u00fara kezdem\u00e9nyez\u00e9s v\u00e1ltott ki, \u00e9s azokb\u00f3l a j\u00f3val metsz\u0151bb v\u00e1laszokb\u00f3l is, amelyek akkor \u00e9rkeztek volna, ha a levelez\u0151k k\u00f6re kiterjedtebb.
\n3. A m\u00e1sodik Clark-konferencia. Ezt 2001 tavasz\u00e1n rendezt\u00e9k meg a Clark Art Institute-ban. Nem szolg\u00e1lhatok els\u0151 k\u00e9zb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kkal, mivel nem voltam jelen, de olvastam sz\u00e1mos el\u0151ad\u00e1st, \u00e9s t\u00f6bb emberrel is besz\u00e9ltem, aki ott volt. \u00dagy t\u0171nik, hogy ism\u00e9t nagyon sokf\u00e9le megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel sz\u00e1molhatunk, \u00e9s ezek megint meglehet\u0151sen koherensnek t\u0171nnek. Ez\u00fattal az \u00e1ltal\u00e1nos reakci\u00f3 a visual studies k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re az volt, hogy az \u00fagy, ahogy eddig poz\u00edcion\u00e1lt\u00e1k, nem l\u00e9tezik. N\u00e9h\u00e1nyan a diszcipl\u00edna el\u0151t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l adtak el\u0151, \u00e9s arr\u00f3l, hogy a kor\u00e1bbi gyakorlatokb\u00f3l hogyan \u00e1lltak \u00f6ssze c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei. M\u00e1sok saj\u00e1t munk\u00e1ss\u00e1gukat k\u00f6rvonalazt\u00e1k ahelyett, hogy megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k volna defini\u00e1lni vagy kritiz\u00e1lni a visual studiest mag\u00e1t. \u00dagy t\u0171nik, hogy a konferencia alaphangj\u00e1t sok el\u0151ad\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra Mitchell adta meg, aki t\u00edz okot adott arra, hogy ne legy\u00fcnk szkeptikusak a visual studies-zal szemben. [22] (El\u0151ad\u00e1sa t\u00edz id\u00e9zetet tartalmazott \u2013 Mitchell reflexi\u00f3ival egyetemben \u2013 meg nem nevezett szerz\u0151kt\u0151l. Ezek t\u00f6bbs\u00e9ge att\u00f3l tart, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara csup\u00e1n testetlen k\u00e9peket tanulm\u00e1nyoz, al\u00e1\u00e1ssa a m\u00e9diumok egyedis\u00e9g\u00e9t, \u00e9s indokolatlanul kit\u00fcnteti a vizualit\u00e1st. Az \u00e1ll\u00e1spontok azokat a konzervat\u00edv reakci\u00f3kat visszhangozz\u00e1k, amelyek az October v\u00e1laszai k\u00f6z\u00f6tt is megtal\u00e1lhat\u00f3k.)
\nA lehet\u0151 legr\u00f6videbben \u00edgy foglalhatn\u00e1nk \u00f6ssze a visual studies eddigi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: el\u0151sz\u00f6r \u00fagy t\u0171nt, hogy sz\u00fcletik egy vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak vagy visual studiesnak nevezett \u00faj diszcipl\u00edna, \u00e9s addig a pontig fejl\u0151d\u00f6tt is, am\u00edg elkezdett m\u00e1s, m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1kat fenyegetni, amit az October felm\u00e9r\u00e9se j\u00f3l mutat. 2001-ben, a m\u00e1sodik Clark konferencia idej\u00e9n viszont m\u00e1r \u00fagy t\u0171nt, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara r\u00e9szben \u00f6sszeomlott, \u00e9s \u00fajra felsz\u00edv\u00f3dott azokba a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszcipl\u00edn\u00e1kba \u00e9s egy\u00e9ni kutat\u00e1sokba, amelyekb\u0151l el\u0151bukkant. Ahogy Hegel \u00e1ll\u00edtotta, a mozgalmak, amelyek befutj\u00e1k p\u00e1ly\u00e1jukat, sokf\u00e9le alakban \u00e9lnek tov\u00e1bb. Ahogy ezt \u00edrom, 2002 \u0151sz\u00e9n, a vizu\u00e1lis kult\u00fara egyszerre vir\u00e1gzik, v\u00e1lt ki ellen\u00e1ll\u00e1st, \u00e9s csal el\u0151 unott s\u00f3hajokat azokb\u00f3l, akik szerint csup\u00e1n a kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok t\u00fcn\u00e9keny koll\u00e1zs\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben teh\u00e1t tov\u00e1bbra is aktu\u00e1lis mindh\u00e1rom momentum.
\nM\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00fara
\nA h\u00e1romf\u00e9le \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet k\u00f6z\u00f6s pontja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00fajs\u00fctet\u0171 kapcsolata. A konzervat\u00edv tud\u00f3sok \u00e9s azok, akik azonosulnak a visual studies-zal egyar\u00e1nt hajlanak arra, hogy hangs\u00falyozz\u00e1k a k\u00e9t ter\u00fclet k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1got.
\nA visual studies \u00e1ltal \u2013 ak\u00e1r term\u00e9keny kontrasztk\u00e9nt, ak\u00e1r potenci\u00e1lis er\u0151forr\u00e1sk\u00e9nt \u2013 hasznos\u00edtott diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00fcl metodol\u00f3giailag \u00e9s geneal\u00f3giailag is a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a legfontosabb. Sz\u00f3 volt m\u00e1r a vizu\u00e1lis kult\u00fara azon t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9r\u0151l, hogy letromfolja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9keket, \u00e9s sorsukra hagyja \u0151ket, hogy tan\u00edts\u00e1k a nyilv\u00e1nval\u00f3an r\u00e9gim\u00f3di \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nont, \u00e9s sulykolj\u00e1k a hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tikai nevel\u00e9st, ami a fest\u00e9szetre, a szobr\u00e1szatra \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre f\u00f3kusz\u00e1l. Innen n\u00e9zve j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a vizu\u00e1lis kult\u00fara vegyes \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6re \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net elfogadott gyakorlata k\u00f6z\u00f6tti folyamatos s\u00farl\u00f3d\u00e1s.
\n\u00c1lljon itt egy tipikus t\u00f6rt\u00e9net. Egy meg nem nevezett egyetemen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9k k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen konstat\u00e1lta, hogy a filmet, a vide\u00f3t \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3t az angol, a kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a modern nyelvek tansz\u00e9kein oktatj\u00e1k. Az 1980-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n azt\u00e1n l\u00e9trehoztak egy filmtudom\u00e1nyi tansz\u00e9ket az egyetemen. Ez egy jellegzetes fejlem\u00e9ny: hab\u00e1r a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek m\u00e1r az 1930-as \u00e9vek \u00f3ta tanulm\u00e1nyozz\u00e1k a filmet (amit akkor m\u00e9ltattak el\u0151sz\u00f6r int\u00e9zm\u00e9nyes figyelemre, amikor 1929-ben Alfred Barr filmeket \u00e9s fotogr\u00e1fi\u00e1kat is szerepeltetett a Museum of Modern Art els\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain), a filmtudom\u00e1ny irodalma m\u00e9g mindig el\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 ismeretes a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben, \u00e9s vica versa. [23]
\nA m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9knek ezen az egyetemen van egy teljes \u00e1ll\u00e1s\u00fa munkat\u00e1rsa, aki a modern \u00e9s a posztmodern m\u0171v\u00e9szettel foglalkozik, de el\u0151ad\u00e1sai csak egy kis r\u00e9sz\u00e9t vonzz\u00e1k azoknak a hallgat\u00f3knak, akik m\u00e1s tansz\u00e9kekre \u00f6z\u00f6nlenek, hogy a film \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l tanulhassanak. Az egyetem most \u00e9ppen egy visual and cultural studies-nak nevezett kombin\u00e1lt k\u00e9pz\u00e9s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t fontolgatja. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tan\u00edthatna ezen a fakult\u00e1son, de ekkor m\u00e9g kisebb lenne a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge annak, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 film-, telev\u00edzi\u00f3-, \u00e9s rekl\u00e1m-specialista a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9kr\u0151l ker\u00fclj\u00f6n ki. Ha a dolgok ilyen ir\u00e1nyban mennek tov\u00e1bb, t\u00edz \u00e9ven bel\u00fcl a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tansz\u00e9kek a r\u00e9gebbi m\u0171v\u00e9szetre fognak \u201especializ\u00e1l\u00f3dni\u201d \u00e9s besorolnak a klasszika filol\u00f3gia \u00e9s archeol\u00f3gia tansz\u00e9kek k\u00f6z\u00e9.
\nSzerencs\u00e9re nem ez az egyetlen lehets\u00e9ges forgat\u00f3k\u00f6nyv a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban, de az\u00e9rt el\u00e9gg\u00e9 elterjedt. Nem v\u00e9letlen, hogy a rochesteri Visual and Cultural Studies program (az els\u0151 a maga nem\u00e9ben) egy olyan egyetemen j\u00f6tt l\u00e9tre, ahol nem volt m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net alapk\u00e9pz\u00e9s. A vizu\u00e1lis kult\u00fara n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net elt\u00e1volodik a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9lett\u0151l, l\u00e9nyeg\u00e9ben, de legal\u00e1bbis tipikusan elitista, politikailag naiv, ragaszkodik a r\u00e9gebbi m\u00f3dszerekhez, \u00f6sszeh\u00e1zasodik a m\u0171kereskedelemmel, vagy \u00e9ppen n\u00e9h\u00e1ny kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9sz \u00e9s m\u0171alkot\u00e1s vonz\u00e1sa hipnotiz\u00e1lja. Arjun Appadurai kit\u0171n\u0151 megfogalmaz\u00e1sa szerint a kult\u00faratudom\u00e1ny kritikusai viszont nem b\u00edznak annak elm\u00e9let\u00e9ben (t\u00fal francia), t\u00e1rgy\u00e1ban (t\u00fal popul\u00e1ris), st\u00edlus\u00e1ban (t\u00fal csillog\u00f3), terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban (t\u00fal hibrid), politik\u00e1j\u00e1ban (t\u00fal posztkolonialista) \u00e9s t\u00e1mogat\u00f3iban (t\u00fal multikultur\u00e1lisak).\u201d [24] Egy kicsit komolyabbra v\u00e9ve a sz\u00f3t, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l n\u00e9zve a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1b\u00f3l hi\u00e1nyzik a t\u00f6rt\u00e9neti tudat, teljesen \u00e1thatja a vizualit\u00e1s leegyszer\u0171s\u00edtett fogalma, nem t\u00f6r\u0151dik a medi\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel, hidegen hagyj\u00e1k az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9sei, tov\u00e1bb\u00e1 pongyol\u00e1n \u00e9s eklektikusan v\u00e1logatja \u00f6ssze t\u00e1rgyait \u00e9s m\u00f3dszereit.
\nAz egyik l\u00e9nyeges pont az ilyenfajta vit\u00e1kban az, amit \u00fagy szoktak megfogalmazni, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra fontos \u201ea vizualit\u00e1s \u00e9rz\u00e9ki \u00e9s szemiotikai sokf\u00e9les\u00e9ge\u201d, mik\u00f6zben a vizu\u00e1lis kult\u00fara az identit\u00e1spolitika \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3k ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik. [25] Ehhez az okfejt\u00e9shez tartozik az is, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net nincs tekintettel a m\u0171alkot\u00e1sok t\u00e1gabb kontextus\u00e1ra, illetve nem veszi figyelembe annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy azok \u00e1tform\u00e1lhatj\u00e1k n\u00e9z\u0151iket. Az eff\u00e9le \u00e1ll\u00edt\u00e1sok egy olyanfajta m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netre vonatkozhatn\u00e1nak, amelyb\u0151l hi\u00e1nyzik a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s a recepci\u00f3t\u00f6rt\u00e9net, amely a n\u00e9z\u0151 megkonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1val foglalkozik. [26] Val\u00f3j\u00e1ban amellett is lehet \u00e9rvelni, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta \u00e9rdekl\u0151dik a politikai h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s a t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3k ir\u00e1nt. A francia \u00e9s n\u00e9met szakirodalom a sz\u00e1zadfordul\u00f3n gyakran foglalkozott a kultur\u00e1lis jelent\u00e9sekkel, mivel \u00e9ppen a nemzeti eml\u00e9kezet megismer\u00e9se \u00e9s meg\u0151rz\u00e9se \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban. A korai h\u00faszas \u00e9vek n\u00e9met tanulm\u00e1nyai a k\u00f6z\u00e9pkori n\u00e9met \u00e9p\u00edt\u00e9szetr\u0151l, \u00f6tv\u00f6ss\u00e9gr\u0151l \u00e9s faszobr\u00e1szatr\u00f3l, valamint olyan fest\u0151kr\u0151l, mint Holbein \u00e9s D\u00fcrer, kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kkal szolg\u00e1lhatnak e tekintetben. [27] M\u00e9g az is megkock\u00e1ztathat\u00f3, hogy az eg\u00e9sz n\u00e9met m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net le\u00edrhat\u00f3 ebben a megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban egy halogatott \u00e9s gyakran f\u00e9lresikl\u00f3 vagy sikertelen k\u00eds\u00e9rletek\u00e9nt annak, hogy a m\u0171v\u00e9szetet a (n\u00e9met) politikai kontextusban \u00e9rtelmezze. [28]
\nEzzel nem azt akarom mondani, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara nem k\u00e9pes t\u00e1g\u00edtani \u00e9s kritiz\u00e1lni a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net m\u00f3dszereit a m\u0171v\u00e9szet politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3inak tekintet\u00e9ben \u2013 ez t\u00e1vol \u00e1lljon t\u0151lem. De az a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netr\u0151l alkotott k\u00e9p, amely azt szemellenz\u0151s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1sk\u00e9nt, vagy hermetikus \u00e9s t\u00fals\u00e1gosan intellektu\u00e1lis elitizmusk\u00e9nt t\u0171nteti fel, a diszcipl\u00edna korl\u00e1tozott ismeret\u00e9n alapul.
\nDe akkor mi\u00e9rt haladunk efel\u00e9? Az\u00e9rt, mert fontos tiszt\u00e1zni, hogy a k\u00e9t ter\u00fclet k\u00f6z\u00f6tti gyanakv\u00e1s nem annyira a val\u00f3di m\u00f3dszertani, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s politikai n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9sekb\u0151l fakad, mint ink\u00e1bb k\u00e9t j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 emelkedett forr\u00e1sb\u00f3l: a tansz\u00e9kek egyetemi poz\u00edci\u00f3i \u00e9s az \u00e1ll\u00e1sok miatti (olykor igazolhat\u00f3) szorong\u00e1sb\u00f3l; illetve az intellektu\u00e1lis f\u00fcggetlens\u00e9g ir\u00e1nti v\u00e1gyb\u00f3l, amely olykor a meghitt viszony elhideg\u00fcl\u00e9s\u00e9hez vezet. Nem annyira a toleranci\u00e1r\u00f3l, mint ink\u00e1bb a szkepticizmusr\u00f3l pr\u00e9dik\u00e1lok. Ha \u00e9rtelme lenne a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nett\u0151l f\u00fcggetlen dologk\u00e9nt meghat\u00e1rozni, \u00e9pp annyira \u00e9rdekeln\u00e9nek a motiv\u00e1ci\u00f3k, mint a bizony\u00edt\u00e9kok.
\nHab\u00e1r a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net az a ter\u00fclet, amelyet a leggyakrabban \u00f6sszevetnek a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val, hasonl\u00f3 dinamika figyelhet\u0151 meg a m\u00e1sfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 kapcsolatok ter\u00e9n is. A visual studiest olyan ter\u00fcletk\u00e9nt is defini\u00e1lt\u00e1k m\u00e1r, amely a szemiotik\u00e1b\u00f3l, a posztstrukturalizmusb\u00f3l, az antropol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l, a szociol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l, az irodalomelm\u00e9letb\u0151l, s\u0151t a transzl\u00e1ci\u00f3-kutat\u00e1sb\u00f3l (translation studies) eredeztethet\u0151. Az antropol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul Fadwa El-Guindi azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a vizu\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1hoz hasonl\u00f3 szakter\u00fcletek nem r\u00e9szei mag\u00e1nak az antropol\u00f3gi\u00e1nak, hanem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00edn\u00e1k. [29] Mieke Bal pedig az irodalomelm\u00e9let, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a posztkoloni\u00e1lis te\u00f3ria, a pszichoanal\u00edzis \u00e9s leg\u00fajabban a transzl\u00e1ci\u00f3s kutat\u00e1sok fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1hoz. [30] A vizu\u00e1lis kult\u00fara egyik er\u0151ss\u00e9ge minden bizonnyal a szomsz\u00e9dos ter\u00fcletekre gyakorolt magnetikus hat\u00e1s\u00e1ban rejlik, mindazon\u00e1ltal tov\u00e1bbra is a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net a legfontosabb \u2013 \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben feleslegess\u00e9 v\u00e1lt \u2013 alternat\u00edva.
\nInterdiszciplin\u00e1ris-e a vizu\u00e1lis kult\u00fara?
\nA vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kapcsolat\u00e1nak specifikus k\u00e9rd\u00e9se elvezethet ahhoz az \u00e1ltal\u00e1nosabb k\u00e9rd\u00e9shez, amelyb\u0151l ered: milyen a viszonya a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak b\u00e1rmif\u00e9le diszcipl\u00edn\u00e1hoz \u00e9s mag\u00e1hoz a diszciplinarit\u00e1shoz. Jelenleg a vizu\u00e1lis kult\u00fara a humani\u00f3r\u00e1k majd k\u00e9t tucat ter\u00fclet\u00e9hez kapcsol\u00f3dik: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyhoz, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez, a m\u0171kritik\u00e1hoz, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szethez, a m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gi\u00e1hoz, a feminizmushoz \u00e9s a n\u0151tudom\u00e1nyhoz, a queer elm\u00e9lethez, a k\u00f6zgazdas\u00e1gtanhoz, a posztkoloni\u00e1lis tudom\u00e1nyhoz, a performance-kutat\u00e1shoz, az antropol\u00f3gi\u00e1hoz \u00e9s a vizu\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1hoz, a film- \u00e9s a m\u00e9diatudom\u00e1nyhoz, az archeol\u00f3gi\u00e1hoz, az \u00e9p\u00edt\u00e9szettudom\u00e1nyhoz \u00e9s a v\u00e1rostervez\u00e9shez, a vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3hoz, a grafikai designhoz, a marketinghez \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gi\u00e1hoz. [31]
\nT\u00f6bb kutat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra is fontos, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara interdiszciplin\u00e1ris maradjon, hogy \u201ene lehessen lokaliz\u00e1lni\u201d \u2013 Tom Conley megfogalmaz\u00e1s\u00e1val \u00e9lve. [32] Igaz ugyan, hogy az amerikai egyetemek tov\u00e1bbra is nehezen tudj\u00e1k eld\u00f6nteni, hova helyezz\u00e9k a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t, de ebb\u0151l m\u00e9g nem k\u00f6vetkezik, hogy a sz\u00f3rv\u00e1nyos praxis teoretikus \u00e9rtelemben is interdiszciplin\u00e1ris. Egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol \u00e1ll\u00f3 sz\u00f6vegek gy\u0171lnek \u00f6ssze az oktat\u00f3k kurzusdosszi\u00e9iban, \u00e9s onnan kiindulva v\u00e1lnak sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyekk\u00e9, ahogy ezt Abigail Solomon-Godeau \u00edrta Nicholas Mirzoeff nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9s f\u00e9lelmetesen interdiszciplin\u00e1ris Visual Studies Reader-\u00e9r\u0151l. [33] A sz\u00f6vegek \u201ev\u00e9letlen\u201d konstell\u00e1ci\u00f3ja \u2013 hogy Mallarm\u00e9 metafor\u00e1j\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zz\u00fck \u2013 azonban nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en jelent interdiszciplinarit\u00e1st. Az is lehet, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara koherenci\u00e1j\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se megv\u00e1laszolhatatlan, mivel maga a probl\u00e9ma, amivel a ter\u00fclet szemben\u00e9z, elsz\u00f3rtan jelentkezik az egyetem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szein. A praktikus \u00fcgyek (Hogy nevezz\u00fck az \u00faj interdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcletet? Milyen szakot hozzunk l\u00e9tre? Milyen kurzusokra lenne sz\u00fcks\u00e9g?) oda tartoznak, amit Bill Readings az \u00c9rdem Egyetem\u00e9nek nevez: a modern nyugati egyetem legadminisztrat\u00edvabb magj\u00e1hoz. Mik\u00f6zben a teoretikus k\u00e9rd\u00e9sek (Mi is sz\u00e1m\u00edt akkor interdiszciplin\u00e1risnak?) egyr\u00e9szt ink\u00e1bb az \u00c9sz Egyetem\u00e9hez tartoznak, amelyen Readings a filoz\u00f3fi\u00e1t \u00e9rti \u00e9s azokat a diszcipl\u00edn\u00e1kat, amelyek az \u00e9sszer\u0171s\u00e9get \u00e9s a tud\u00e1st reprezent\u00e1lj\u00e1k; m\u00e1sr\u00e9szt meg a Kult\u00fara Egyetem\u00e9hez, amely Readings olvasat\u00e1ban azt az ide\u00e1t testes\u00edti meg, hogy az egyetemnek reprezent\u00e1lnia kell az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 kult\u00far\u00e1t. [34] Ebben a meglehet\u0151sen elvont \u00e9rtelemben az interdiszciplinarit\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ja maga is interdiszciplin\u00e1ris, mivel a megold\u00e1st egyszerre kellene keresn\u00fcnk az egyetem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein.
\nKonceptu\u00e1lis szinten a legjobb azzal kezdeni, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk meghat\u00e1rozni, hogy eset\u00fcnkben mi is sz\u00e1m\u00edt interdiszciplin\u00e1risnak. \u201eNem vil\u00e1gos sz\u00e1momra \u2013 \u00edrja Stephen Melville \u2013, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1nya valamilyen izgalmas \u00e9rtelemben egy\u00e1ltal\u00e1n interdiszciplin\u00e1ris-e, \u00e9s az sem, hogy valami olyann\u00e1 v\u00e1lhatna, amit \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151en interdiszciplin\u00e1risnak tartan\u00e9k.\u201d [35] Az igazi interdiszciplinarit\u00e1s Melville felfog\u00e1sa szerint csak akkor alakulhat ki, ha az \u00faj ter\u00fclet eljut oda, hogy saj\u00e1t konceptu\u00e1lis szab\u00e1lyai vagy anom\u00e1li\u00e1i behat\u00e1rolj\u00e1k tudom\u00e1ny\u00e1nak t\u00e1rgy\u00e1t. Ha viszont azt gondoljuk, hogy a visual studies m\u00e1r ismert t\u00e1rgyakon alkalmazza a l\u00e9tez\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dszerek \u00faj konfigur\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, akkor a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett interdiszciplin\u00e1ris gondolkod\u00e1s biztons\u00e1g\u00e1t v\u00e1lasztjuk. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara k\u00e9pes-e arra, hogy \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dszereivel \u00e9s \u00fajonnan \u00f6sszeszedett t\u00e9m\u00e1ival valami nem v\u00e1rt eredm\u00e9nyt produk\u00e1ljon. [36]
\nAz eddigi szakirodalom h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyba mutat.
\n1. A vizu\u00e1lis kult\u00fara egy \u00faj diszcipl\u00edna. Ahhoz, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara diszcipl\u00edn\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon, le kell horgonyoznia n\u00e9h\u00e1ny alapsz\u00f6veghez, kedvenc t\u00e9m\u00e1hoz \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dszerhez. Az biztos, hogy jel\u00f6ltek akadnak. A tekintet (gaze) elm\u00e9lete a Foucault-i \u00e9rtelemben vett int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt hatalommal kar\u00f6ltve val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a leges\u00e9lyesebb jel\u00f6lt az ir\u00e1nyad\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9si strat\u00e9gia posztj\u00e1ra, hab\u00e1r Jonathan Crary \u00e9s m\u00e1sok is figyelmeztetnek arra, hogy az \u00faj diszcipl\u00edna m\u00e1r csak \u201esz\u00e9tes\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1ban\u201d szervez\u0151d\u00f6tt a tekintet fogalma k\u00f6r\u00e9. [37] A vizu\u00e1lis kult\u00fara imm\u00e1ron k\u00f6nyvespolcnyi sz\u00f6veggel \u00e9s sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nnyel b\u00edr, \u00e9s megvannak a kedvenc t\u00e9m\u00e1i is (mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00faj m\u00e9dia \u00e9s a rekl\u00e1m). Ebb\u0151l a perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l a vizu\u00e1lis kult\u00fara m\u00e1r tipikus akad\u00e9miai diszcipl\u00edna, amely kagyl\u00f3telepk\u00e9nt \u00e9p\u00fcl r\u00e1 a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekek \u00e9s el\u0151feltev\u00e9sek talapzat\u00e1ra. Laza rendszertelens\u00e9ge innen n\u00e9zve \u2013 ink\u00e1bb az interdiszciplinarit\u00e1s \u00edg\u00e9retek\u00e9nt, semmint val\u00f3di interdiszciplinarit\u00e1sk\u00e9nt \u2013 j\u00f3 r\u00e9szt illuz\u00f3rikus. Azt hiszem, ebben a le\u00edr\u00e1sban j\u00f3 adag igazs\u00e1g van: az id\u00e9zett sz\u00f6vegek k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1ja legal\u00e1bbis mellette sz\u00f3l, \u00e9s e k\u00f6nyv maga is a diszciplin\u00e1ris szempontrendszer kiel\u00e9g\u00edt\u0151 le\u00edr\u00e1s\u00e1nak tekinthet\u0151.
\n2. A vizu\u00e1lis kult\u00fara interdiszciplin\u00e1ris abban az \u00e9rtelemben, amit Melville \u201e\u00e9rdektelennek\u201d nevez: m\u00f3dszereket, t\u00e9m\u00e1kat \u00e9s sz\u00f6vegeket hord \u00f6ssze k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszcipl\u00edn\u00e1kb\u00f3l, \u00e9s az eg\u00e9szet elnevezi vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak. Ez az, amit \u00e9n az interdiszciplinarit\u00e1s Szarka Elm\u00e9let\u00e9nek nevezek: eszerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00f3ja azzal t\u00f6lti idej\u00e9t, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyekr\u0151l elemelt cs\u00e1b\u00edt\u00f3 darabokat rendezgeti, mik\u00f6zben azt k\u00e9pzeli, hogy a gy\u0171jt\u00e9s \u00e9s a rendezget\u00e9s az interdiszciplinarit\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3 eleme. Azok a csoportok, amelyek m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1kb\u00f3l szednek \u00f6ssze dolgokat, \u00e9s m\u00e9g nem akarj\u00e1k, hogy diszcipl\u00edn\u00e1nak nevezz\u00e9k \u0151ket, \u00fagy hivatkoznak magukra, mint kezdem\u00e9nyez\u00e9s, koncentr\u00e1ci\u00f3, hangs\u00faly, kutat\u00f3csoport, vagy k\u00f6zpont. A szarka viselked\u00e9s az interdiszciplinarit\u00e1s legegyszer\u0171bb m\u00f3dja, \u00e9s Melville s\u00e9m\u00e1ja szerint egy\u00fattal a legkev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekes is.
\nBob Hodge fel\u00e1ll\u00edtott egy j\u00f3val dinamikusabb modellt. Szerinte az interdiszciplinarit\u00e1s \u201eegy l\u00e9tez\u0151 tud\u00e1s-strukt\u00fara meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dja, hiszen kit\u00f6lti, \u00e9s \u00edgy r\u00f6gz\u00edti is a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti teret.\u201d Hodge azt gondolja az interdiszciplinarit\u00e1sr\u00f3l, hogy az egy \u201estabil \u00e1llapot\u201d, ami exped\u00edci\u00f3kat szervez \u201eaz interdiszciplin\u00e1ris t\u00e9r s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\u00e9be, hogy onnan olyan sz\u00f6rnyetegekkel t\u00e9rhessen vissza, amelyek sz\u00e1rmaz\u00e1sa a diszciplinarit\u00e1son k\u00edv\u00fcl feled\u00e9sbe mer\u00fclne.\u201d M\u00e9g az is lehets\u00e9ges, hogy transzdiszciplin\u00e1ris ter\u00fcleteket hozzunk l\u00e9tre \u00fagy, hogy \u201ea promiszkuit\u00e1s jegy\u00e9ben kavarjuk \u00f6ssze a diszcipl\u00edn\u00e1kat\u201d \u00e9s egy\u00fattal \u201evegy\u00edtj\u00fck a diszciplin\u00e1lts\u00e1got a diszciplin\u00e1latlans\u00e1ggal.\u201d Ekkor a \u201es\u00f6t\u00e9ts\u00e9g d\u00f3zisait\u201d fecskendezz\u00fck be a diszcipl\u00edn\u00e1k \u00e1ttetsz\u0151 kever\u00e9k\u00e9be. [38] Hodge s\u00e9m\u00e1ja maniche\u00e1nusnak, kozmikusnak \u00e9s meglehet\u0151sen vonz\u00f3nak t\u0171nik. Fontos azonban \u00e9szben tartani, hogy az eredm\u00e9ny a val\u00f3s\u00e1gban meglehet\u0151sen vacak. Heather Kerr, Anne Maxwell Colonial Photography and Exhibitions c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t recenze\u00e1lva, \u00fagy tal\u00e1lta, hogy az a \u201ehatalmas intellektu\u00e1lis er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u201d, amely arra ir\u00e1nyul, hogy megtal\u00e1lja a koloni\u00e1lis fotogr\u00e1fi\u00e1ban a \u201el\u00e1t\u00e1s \u00faj modelljeit\u201d, valamint az a \u201eszinte m\u00e1r finom ig\u00e9nytelens\u00e9g, amellyel minden \u00ab\u00faj\u00bb sz\u00f6veg esem\u00e9nysz\u00e1mba megy, egy bizonyos szinten, \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva lehangol\u00f3\u201d. Nem Maxwell k\u00f6nyv\u00e9nek kritik\u00e1jak\u00e9nt id\u00e9zem ezt, hanem az\u00e9rt a szokatlan \u0151szintes\u00e9g\u00e9\u00e9rt, amellyel az ilyen t\u00edpus\u00fa interdiszciplinarit\u00e1s egy szokv\u00e1nyos term\u00e9ke fel\u00e9 fordul. [39]
\nA Szarka Modell \u00e9s Hodge exped\u00edci\u00f3i az interdiszciplin\u00e1ris t\u00e9r s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\u00e9be k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 topol\u00f3gi\u00e1t jel\u00f6lnek ki. Mitchell elgondol\u00e1sa pedig egy harmadikat, mely szerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara lehet \u201ea diszciplin\u00e1ris hat\u00e1rokat felsz\u00e1mol\u00f3\u201d [de-disciplinary] m\u0171velet is. \u201eEl kell szakadnunk att\u00f3l az elk\u00e9pzel\u00e9st\u0151l, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az eszt\u00e9tika \u00e9s a m\u00e9diatudom\u00e1ny anyagai t\u00f6ltik meg\u201d \u2013 \u00edrja. \u201eA vizu\u00e1lis kult\u00fara egy olyan ter\u00fclet fel\u00e9 mozog, amely k\u00edv\u00fcl esik eme diszcipl\u00edn\u00e1k \u00e9szlel\u00e9s\u00e9n \u2013 a nem-m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a nem-eszt\u00e9tikai birodalma fel\u00e9, a k\u00f6zvetlen vagy azonnali vizu\u00e1lis tapasztalatok \u00e9s k\u00e9pek ir\u00e1ny\u00e1ba.\u201d Ez m\u00e1r a \u201eh\u00e9tk\u00f6znapi l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l\u201d sz\u00f3l, amelyet \u201ez\u00e1r\u00f3jelbe tesznek\u201d azok a diszcipl\u00edn\u00e1k, amelyek hagyom\u00e1nyosan a vizualit\u00e1ssal foglalkoznak. [40] Ebben a modellben a diszciplin\u00e1ris t\u00e9r fel\u00fcl van \u00e9s a \u201ediszciplin\u00e1ris hat\u00e1rokat felsz\u00e1mol\u00f3\u201d kutat\u00f3 lenn a m\u00e9lyben guber\u00e1l: vonz\u00f3 k\u00e9p, ha figyelembe vessz\u00fck Hodge modellj\u00e9nek er\u0151szakoss\u00e1g\u00e1t. [41] Egy\u00fattal rafin\u00e1lt elk\u00e9pzel\u00e9s is, nem utols\u00f3 sorban az\u00e9rt, mert teljesen elker\u00fcli a diszcipl\u00edn\u00e1kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 bosszant\u00f3 vit\u00e1t. Ha l\u00e9tezne olyasmi, mint a n\u00e9pi, nem diszciplin\u00e1lt gondolkod\u00e1s a \u201eh\u00e9tk\u00f6znapi l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l\u201d, akkor annak nagyon \u00f3vatosan kellene megjelennie a sz\u00e1mos diszciplin\u00e1ris, antidiszciplin\u00e1ris \u00e9s transzdiszciplin\u00e1ris kezdem\u00e9nyez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt, amelyek jelenleg a ter\u00fcletet uralj\u00e1k. Mindenesetre \u00e9rdekes lenne, ha ilyesmi megt\u00f6rt\u00e9nne.
\nAz interdiszciplinarit\u00e1s e h\u00e1rom t\u00e9rbeli modellje nem fedi le teljesen az eg\u00e9sz ter\u00fcletet: Hogyan is tehetn\u00e9, amikor az interdiszciplinarit\u00e1s \u00e9ppens\u00e9ggel szemben \u00e1ll mindennel, ami szisztematikus \u00e9s k\u00f6zismert. M\u00e9gis mindegyik modellre \u00e1ll Melville ama \u00e9szrev\u00e9tele, hogy am\u00edg tudod, hogy mit csin\u00e1lsz, addig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg olyan m\u00f3don m\u0171k\u00f6dsz, ami le\u00edrhat\u00f3 diszciplin\u00e1risk\u00e9nt, m\u00e9g akkor is, ha egyfajta diszciplin\u00e1ris sz\u00e9lh\u00e1moskod\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3.
\nTov\u00e1bbra is lehets\u00e9ges, hogy az effajta interdiszciplinarit\u00e1s tev\u00e9kenys\u00e9gek megel\u00e9gszenek majd azokkal az \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9sekkel, amelyek diszcipl\u00ednak\u00e9nt t\u00fcntetik fel \u0151ket. A visual studies eddig csak csavargott a diszcipl\u00edn\u00e1k ter\u00fclet\u00e9n, de elker\u00fclhetetlen\u00fcl fel fog t\u00f6ltekezni speci\u00e1lis kompetenci\u00e1kkal, k\u00f6zponti sz\u00f6vegekkel \u00e9s prefer\u00e1lt m\u00f3dszerekkel, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl diszcipl\u00ednak\u00e9nt fogja mag\u00e1t meghat\u00e1rozni. Az \u00c9rdem Egyeteme fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 nyom\u00e1s nem kis motiv\u00e1ci\u00f3t fog ny\u00fajtani ehhez az \u00e1talakul\u00e1shoz, a t\u00f6bbi meg abb\u00f3l a politikai nyeres\u00e9gb\u0151l ered majd, amellyel egy elismert tudom\u00e1ny\u00e1g szolg\u00e1lhat.
\n3. A vizu\u00e1lis kult\u00fara interdiszciplin\u00e1ris, \u201e\u00e9rdekes\u201d \u00e9rtelemben v\u00e9ve: nem ismeri el\u0151zetesen a t\u00e9m\u00e1it, hanem kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl elm\u00e9lyedve tal\u00e1l r\u00e1juk. Amikor Richard Johnson a \u201etud\u00e1s kodifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d s\u00e9relmezi, amely \u201ekorl\u00e1tozza a kult\u00faratudom\u00e1ny n\u00e9h\u00e1ny alapvet\u0151 jellemvon\u00e1s\u00e1t\u201d, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u201ea nyitotts\u00e1got, az elm\u00e9leti sokoldal\u00fas\u00e1got, a reflex\u00edv s\u0151t \u00f6ntudatos hangnemet \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kritika fontoss\u00e1g\u00e1t\u201d, akkor \u00fagy \u00edr, mintha a m\u00e1sodik t\u00edpus\u00fa interdiszciplinarit\u00e1s sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja lenne. [42] Az biztos, hogy az \u201e\u00e9rdekes\u201d interdiszciplinarit\u00e1s t\u0171nik a filoz\u00f3fiailag legink\u00e1bb elk\u00f6telezett opci\u00f3nak. De azon t\u0171n\u0151d\u00f6m, hogy m\u00e9gis milyen gyakran felbukkan az egyetemi \u00e9letben, \u00e9s hogy van-e egy\u00e1ltal\u00e1n inherens el\u0151nye az \u201e\u00e9rdektelen\u201d, s\u0151t a k\u00f6zhelyes interdiszciplinarit\u00e1ssal szemben. Nem tudok igaz\u00e1n \u00e1ll\u00e1st foglalni ebben a k\u00e9rd\u00e9sben, mivel nem vagyok biztos abban, hogy tudhat\u00f3-e egy\u00e1ltal\u00e1n az, hogy milyen \u00e9rt\u00e9keket lenne a legjobb az interdiszciplinarit\u00e1shoz rendelni. Az egyetemnyi kiterjed\u00e9s\u0171 hely, amelyet ebben a k\u00f6nyvben elk\u00e9pzelek a k\u00e9pek tudom\u00e1nya sz\u00e1m\u00e1ra, nyugodtan kezelhet\u0151 lenne diszcipl\u00ednak\u00e9nt, mivel rendelkezik az alapvet\u0151 kompetenci\u00e1kkal \u2013 ismeri a k\u00e9pek \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9seik relev\u00e1ns t\u00f6rt\u00e9neteit, valamint a k\u00e9pek \u00e9s a k\u00e9palkot\u00f3 gyakorlatok sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1nak egyes r\u00e9szleteit is. Ugyanakkor egy ilyen \u201ehely\u201d nyugodtan felfoghat\u00f3 lenne az interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1s fizikai helysz\u00ednek\u00e9nt is. Cs\u00e1b\u00edt\u00f3 annak lehet\u0151s\u00e9ge, hogy t\u00f6bb diszcipl\u00edna is egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dj\u00f6n, de nem tartom j\u00f3 \u00f6tletnek, hogy egy ilyen konfigur\u00e1ci\u00f3t \u00faj diszcipl\u00ednak\u00e9nt hat\u00e1rozzunk meg, \u00e9s azt sem, hogy az interdiszciplinarit\u00e1sa mellett \u00e9rvelj\u00fcnk, mivel nem vagyok biztos benne, hogy milyen viszony j\u00f6nne l\u00e9tre egy igaz\u00e1n csod\u00e1latos, val\u00f3ban intelligens, provokat\u00edv \u00e9s hasznos kutat\u00f3munka, illetve azok k\u00f6z\u00f6tt a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, amelyeknek h\u0171s\u00e9ggel tartozna.<\/p>\n

Ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor<\/p>\n

Jegyzetek:<\/p>\n

____________________________ <\/p>\n

[1] James Elkins: Visual Studies. A Skeptical Introduction. Routledge, New York and London, 2003. 1-30. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.
\n[2] Richard Hoggart: The Uses of Literacy. Chatto and Windus, London, 1957. Raymond Williams: Culture and Society, 1780-1950. Chatto and Windus, London, 1958. Stuart Hall: Cultural Studies: Two Paradigms. Media, Culture and Society, 2, 1980. 57-72. Williamsr\u0151l b\u0151vebben: Andrew Milner: Re-Imaginig Cultural Studies: The Promise of Cultural Materialism. Sage, Thousand Oaks, 2002. A \u201ekult\u00fara\u201d akkor egy sz\u00e1nd\u00e9kos v\u00e1laszt\u00e1s volt, r\u00e9szben az\u00e9rt, hogy szembe lehessen \u00e1ll\u00edtani a \u201eciviliz\u00e1ci\u00f3val\u201d. Az ut\u00f3bbihoz l\u00e1sd: Diana Goodrich: Facundo and the Construction of Argentin Culture. University of Texas Press, Austin, 1993. A \u201ekult\u00far\u00e1nak\u201d l\u00e9tezik egy antropol\u00f3giai \u2013 \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt kev\u00e9sb\u00e9 rendszeres \u2013 fogalma is. L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: Leslie White: The Concept of Culture: A Key to Understanding Tribes and Nations. Columbia University Press, New York, 1975.
\n[3] Ahhoz, hogy az id\u0151k mennyire megv\u00e1ltoztak l\u00e1sd: L. Hodges and J. Judd: Red-Brick Universities are \u201eMore Elitist Than Oxbridge\u201d. Independent, 2000. okt\u00f3ber 6. 10.
\n[4] Michael Baxandall: Painting and Experience in Fifteenth Century Italy: A Primer in the Social History of Pictorial Style. Clarendon Press, Oxford, 1972.
\n[5] Janet Wolff: Cultural Studies and the Sociology of Culture. Invisible Culture: An Electronic Journal for Visual Studies, 1, 1998\/Winter. El\u00e9rhet\u0151: www.rochester.edu\/in_visible_culture\/issue1\/wolff\/wolff.html
\n[6] Crimp azt is \u00e1ll\u00edtja, hogy \u201ea vizu\u00e1lis kult\u00fara az, amit a visual studies tanulm\u00e1nyoz.\u201d Douglas Crimp: Getting the Warhol We Deserve. Social Text, 59:17, 1999. 49-66. Az id\u00e9zet az 52. oldalon tal\u00e1lhat\u00f3.
\n[7] George Roeder: Filling in the Picture: Visual Culture. Reviews in American History, 26:1, 1998. 275-293. Id\u00e9zet a 275. oldalon.
\n[8] Visual Culture: Images and Interpretations. Szerk.: Michael Ann Holly, Keith Moxey \u00e9s Norman Bryson. Wesleyan UP, Middletown, 1994. Victor Burgin: In\/Different Spaces: Place and Memory in Visual Culture. University of California Press, Berkeley, 1996. Malcolm Barnard: Art, Design, and Visual Culture: An Introduction. St. Martin\u2019s, New York, 1998. L\u00e1sd tov\u00e1bb\u00e1 a Visual Culture szokatlan recenzi\u00f3j\u00e1t F. Clerct\u0151l: \u00c9tudes Theologiqueset Religieuses, 74:1, 1999. 137-138.
\n[9] Chris Jencks (szerk.): Visual Culture. Routledge, London, 1995. Nicholas Mirzoeff (szerk.): Visual Culture Reader. Routledge, London, 1998. Marita Sturken \u2013 Lisa Cartwright: Practices of Looking: An Introduction to Visual Culture. Oxford UP, Oxford, 2001. L\u00e1sd a Visual Culture recenzi\u00f3j\u00e1t: D. Tiffany: Theoretical Pictures. Semiotica, 129:1-4, 2000. 197-200.
\n[10] Margarita Dikovitskaya: From Art history to Visual Culture: The Study of the Visual after the Cultural Turn. Ph.D. Thesis, Columbia University, 2001. Publik\u00e1latlan.
\n[11] W. J. T. Mitchell: Interdisciplinarity and Visual Culture. The Art Bulletin, 77:4, 1995. 540-44. (Magyarul l\u00e1sd rovatunkban.) Tov\u00e1bb\u00e1: Mitchell: What is Visual Culture. In: Irving Lavin (szerk.): Meaning in the Visual Arts: Views from the Outside. Institute for Advanced Study, Princeton, 1995. 207-17.
\n[12] \u201eAz October K\u00e9rd\u0151\u00edv egyik kritik\u00e1ja szerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa a kult\u00faratudom\u00e1ny egy als\u00f3bbrend\u0171 verzi\u00f3j\u00e1t reprezent\u00e1lja abban az \u00e9rtelemben, hogy t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem mag\u00e1r\u00f3l a form\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, hanem ink\u00e1bb annak t\u00e1rsadalmi jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u2026 Biztosak akartunk lenni abban, hogy a programunk nem lesz kit\u00e9ve ilyen v\u00e1daknak.\u201d \u2013 Dikovitskaya, 2001. 142.
\n[13] I. m. 94
\n[14] James Elkins: The Domain of Images. Cornell UP, Ithaca, 1999.
\n[15] Jon Simmons \u00e9s Sunil Manghani a Nottinghami Egyetemen most tervez egy antol\u00f3gi\u00e1t, amely az Image Studies Reader c\u00edmet kapn\u00e1.
\n[16] Dikovitskaya, 2001. 87.
\n[17] Nicholas Mirzoeff: An Itroduction to Visual Culture. Routledge, London, 1999. Ian Heywood \u2013 Barry Sandywell: Interpreting Visual Culture: Explorations in the Hermeneutic of the Visible. Routledge, London, 1999. Sturken \u2013 Cartwright, 2001.
\n[18] Bild-Bildwahrnehmung-Bildverarbeitung: Interdisziplin\u00e4re Beitr\u00e4ge zur Bildwissenschaft. Szerk: Klaus Sachs-Hombach \u00e9s Klaus Rehk\u00e4mper. Deutscher Universit\u00e4ts-Verlag, Wiesbaden, 1998. Hans Belting: Bild-Anthropologie. Wilhelm Fink, M\u00fcnchen, 2001. L\u00e1sd m\u00e9g Ren\u00e9 Lindekens (szerk.): De l\u2019image somme texte au texte comme image. Journal canadien de recherche s\u00e9miotique, 6:3 \u00e9s 7:1, 1979. (Dupla k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m.) \u00e9s Jean Paris: Lisible\/Visible: Essai de critique g\u00e9n\u00e9rative. Laffont, Aaros, 1978. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Hans Dam Christiansennek, hogy ezekre felh\u00edvta a figyelmemet.
\n[19] L\u00e1sd tov\u00e1bb\u00e1: Hans Belting \u2013 Dietmar Kamper (szerk.): Der Zweite Blick: Bildgeschichte und Bildreflexion. Wilhelm Fink, M\u00fcnchen, 2000.
\n[20] Rosalind Krauss: Welcome to the Cultural Revolution. October, 77, 1996\/Summer, 83-96.
\n[21] Thomas Crow v\u00e1lasza a Vizu\u00e1lis Kult\u00fara K\u00e9rd\u0151\u00edvre. October, 77, 1996\/Summer, 34-36.
\n[22] W. J. T. Mitchell: Ten Myths about Visual Culture. El\u0151ad\u00e1s-k\u00e9zirat, publik\u00e1latlan, 2001. Szerepel a szerz\u0151 egy m\u00e1sik tanulm\u00e1ny\u00e1ban: Showing Seeing: A Critique of Visual Culture. Journal of Visual Culture, 2002\/1. 165-181. Magyarul: Enigma\u2026 Mitchell d\u00edjat \u00edg\u00e9rt annak, aki azonos\u00edtani tudja a jel\u00f6letlen id\u00e9zetek forr\u00e1sait. Nekem nem siker\u00fclt.
\n[23] Az Octoberhez hasonl\u00f3 foly\u00f3iratokban megjelent tanulm\u00e1nyokon t\u00fal l\u00e1sd: Dudley Andrew (ed.): The Image in Dispute: Art and Cinema in the Age of Photography. University of Texas Press, Austin, 1997. Garrett Stewart: Between Film and Screen: Modernism\u2019s Photo Synthesis. University of Chicago Press, Chicago, 1999. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Jeff Skollernek \u00e9s Ed Branigennek ezeket az utal\u00e1sokat.
\n[24] Arjun Appadurai: Diversity and Disciplinarity as Cultural Artifacts. In: Cary Nelson \u2013 Dilip Parameshwar Gaonkar (eds.): Disciplinarity and Dissent in Cultural Studies. Routledge, New York, 1996. 23-36. Id\u00e9zi: Dikovitskaya, 2001. 41.
\n[25] Mitchell, Interdisciplinarity and Visual Culture, 543.
\n[26] Michael Ann Holly: Past Looking. Historical Imagination and the Rhetoric of the Image. Cornell UP, Ithaca, 1996. Bevezet\u0151k\u00e9nt az irodalomtudom\u00e1nyi recepci\u00f3t\u00f6rt\u00e9nethez l\u00e1sd: Heinz-Dieter Weber (ed.): Rezeptionsgeschichte oder Wiekungs\u00e4sthetik. Klett-Cotta, Stuttgart, 1978.
\n[27] L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul: Oskar B\u00e4tschman: Einf\u00fchrung in die kunstgeschichtliche Hermeneutik. Die Auslegung f\u00fcr Bildern. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1984.
\n[28] Hans Belting: The Germans and Their Art. A Troublesome Relationship. Trans. Scott Kleager. Yale UP, New Haven, 1998.
\n[29] El-Guindi azt javasolja, hogy ink\u00e1bb tekints\u00fck a vizu\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ter\u00fcletnek, mintsem az antropol\u00f3gia al\u00e1 rendelt tudom\u00e1ny\u00e1gnak, mivel az antropol\u00f3gi\u00e1t konvencion\u00e1lisan \u201eszociokultur\u00e1lis, biol\u00f3giai, archeol\u00f3giai \u00e9s nyelv\u00e9szeti\u201d szegmensekre osztj\u00e1k. L\u00e1sd El-Guindi igen kritikus recenzi\u00f3j\u00e1t Jay Ruby: Picturing Culture. Explorations of Film and Anthropology (Chicago, 2000) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l. American Anthropologist, 103, 2001\/2. 522-27.
\n[30] Mieke Bal: Ecstatic Aesthetics, Metaphoring Bernini. Critical Issues Series 4. Artspace Visual Arts Centre, Woolloomooloo, 2000. \u00e9s Joanne Morra: Translation into Art History. Parallax, 6, 2000\/1. 129-138. Bal essz\u00e9je t\u00f6bb ponton is t\u00e1madja munk\u00e1ss\u00e1gomat, azt \u00e1ll\u00edtva, hogy az\u00e9rt vigy\u00e1zom a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tisztas\u00e1g\u00e1t, hogy meg\u00f3vjam az irodalomelm\u00e9lett\u0151l.
\n[31] E lista t\u00e9teleinek egy r\u00e9sze a Bevezet\u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ba elnevez\u00e9s\u0171 kurzus le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amelyet a University of Massachusetts (Amherst) hirdetett meg 2002-ben filmtudom\u00e1nyi programj\u00e1nak keretein bel\u00fcl.
\n[32] Visual Culture Questionnaire, October, 32.
\n[33] Abigail Solomon-Godeau recenzi\u00f3ja a Nicholas Mirzoeff szerkesztette The Visual Vulture Readerr\u0151l (Routledge, London, 1998). Artforum, 1998\/Autumn, 39-40.
\n[34] Bill Readings: The University in Ruins. Harvard UP, Cambridge, 1996. Az \u201eEgyetemekr\u0151l\u201d Stephen Melville is \u00edr: Art History, Visual Culture, and the University. In: Visual Culture Questionnaire, October, 52-54.
\n[35] Melville, Visual Culture Questionnaire, 53.
\n[36] U.o. Melville ezt \u00fagy t\u00fcnteti fel, mint a \u201etudom\u00e1nyos (panofsky\u00e1nus) \u00e1g\u201d \u00e9s a \u201ediszciplin\u00e1ris \u00e1g\u201d (melyet az \u00e9rvel\u00e9s r\u00f6vids\u00e9ge miatt W\u00f6lfflin \u00e9s Riegl reprezent\u00e1l) k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get.
\n[37] Visual Culture Questionnaire, October, 33.
\n[38] Bob Hodge: Monstrous Knowledge: Doing PhDs in the New Humanities. Australian Universities\u2019 Review, 2, 1995. 35-39. Id\u00e9zi: Heather Kerr: The \u201eReal Lesson\u201d of an Education in Visual Culture. Postcolonial Studies, 4, 2001\/1. 95-96.
\n[39] Anne Maxwell: Colonial Photography and Exhibitions. Representations of the \u201eNative\u201d and the Making of European Identities. Leicester UP, London, 1999. V.\u00f6.: Heather Kerr, 2001. (l\u00e1sd a 37. l\u00e1bjegyzetet) 100.
\n[40] Mitchell, Showing Seeing, 178. (Az id\u00e9zet a magyar ford\u00edt\u00e1sban nem szerepel \u2013 a ford. megj.)
\n[41] Nem azt akarom sugalmazni, hogy ez lenne Mitchell domin\u00e1ns modellje, val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1s modelleket is kipr\u00f3b\u00e1lt. Egyik interj\u00faj\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet az irodalomtudom\u00e1nyhoz, a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t pedig a nyelv\u00e9szethez hasonl\u00edtja: az ut\u00f3bbi eg\u00e9sz egyszer\u0171en \u201ej\u00f3val t\u00e1gabb ter\u00fclet\u201d. Dikovitskaya, 2001. 362.
\n[42] Richard Johnson: What Is Cultural Studies Anyway? Social Text, 16, 1986-87. 38. Id\u00e9zi: Dikovitskaya, 2001. 40.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: James Elkins Egy \u00faj tudom\u00e1nyter\u00fclet \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9hez j\u00f3 kiindul\u00f3pontot k\u00e9peznek azok az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek, amelyeket egy adminisztr\u00e1tor vagy egy k\u00f6nyvt\u00e1ros tenne fel: Honnan kapta a nev\u00e9t? Milyen foly\u00f3iratai \u00e9s fontosabb alapm\u0171vei vannak? Hol tan\u00edtj\u00e1k, \u00e9s milyen sz\u00f6vegeket haszn\u00e1lnak? Mennyiben t\u00e9r el legk\u00f6zelebbi szomsz\u00e9dait\u00f3l? \u00c9s v\u00e9g\u00fcl \u2013 a legink\u00e1bb szenzit\u00edven \u2013 \u00faj diszcipl\u00edna-e a tudom\u00e1nyter\u00fclet, vagy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13587"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13587"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13587\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39887,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13587\/revisions\/39887"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13587"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13587"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13587"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}