{"id":13589,"date":"2009-01-01T06:35:59","date_gmt":"2009-01-01T05:35:59","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13589"},"modified":"2021-12-30T20:41:41","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:41","slug":"high-tech-vizualizacios-technologiak-a-szorakoztatoipar-szolgalataban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/high-tech-vizualizacios-technologiak-a-szorakoztatoipar-szolgalataban\/","title":{"rendered":"High-tech vizualiz\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1k a sz\u00f3rakoztat\u00f3iparban"},"content":{"rendered":"

avagy mi\u00e9rt lett a Helysz\u00ednel\u0151k Amerika legn\u00e9pszer\u0171bb TV-sorozata <\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor<\/strong><\/p>\n

\"helysinelok1\"<\/p>\n

A Crime Scene Investigation (CSI), azaz a Helysz\u00ednel\u0151k vitathatatlanul a 21. sz\u00e1zad elej\u00e9nek legn\u00e9pszer\u0171bb b\u0171n\u00fcgyi TV-film sorozata. A CBS az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban 2000. okt\u00f3ber 6-\u00e1n kezdte el sug\u00e1rozni \u00e9s az\u00f3ta is t\u00f6bb, mint 25 milli\u00f3an n\u00e9zik rendszeresen. A CSI 2003-ban \u00e9s 2004-ben a Nielsen index szerint Amerika legn\u00e9zettebb TV-m\u0171sora volt, jelenleg a vil\u00e1g 67 orsz\u00e1g\u00e1ban sug\u00e1rozz\u00e1k. A sorozat azonban nem csup\u00e1n kasszasikerk\u00e9nt, vagy egy zs\u00e1ner meg\u00faj\u00edt\u00f3jak\u00e9nt figyelemrem\u00e9lt\u00f3, hanem a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1sa \u00e9s a vizualit\u00e1s kit\u00fcntetetts\u00e9ge szempontj\u00e1b\u00f3l is. A CSI ugyanis \u00e9ppen a vizu\u00e1lis st\u00edlus, a k\u00e9pis\u00e9g, a tekintet \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9b\u0151l profit\u00e1l. A v\u00e1llalkoz\u00e1s hardware-e (a technika) \u00e9s software-e (a zs\u00e1ner) egyar\u00e1nt al\u00e1t\u00e1masztja ezt. Ha az epiz\u00f3dokat \u00f6sszevetj\u00fck a nyomtatott verzi\u00f3val, Max Allen Collins reg\u00e9nyeivel, akkor kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, hogy a CSI-nak nem a t\u00f6rt\u00e9netvezet\u00e9sben \u00e9s nem is a karakterekben, de m\u00e9g csak nem is a dial\u00f3gusokban rejlik a vonzereje, hanem abban a vizualit\u00e1sban, ami nem igaz\u00e1n konvert\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6vegg\u00e9. Maga a zs\u00e1ner, a b\u0171n\u00fcgyi t\u00f6rt\u00e9net a kilencvenes \u00e9vekben nem tudott igaz\u00e1n meg\u00fajulni, az el\u0151z\u0151 \u00e9vtizedben nem a \u201eklasszikus\u201d b\u0171n\u00fcgyi TV-film sorozatok arattak komoly sikereket, hanem a Twin Peaks (1990-1991), az X-akt\u00e1k (1993-2002), vagy \u00e9ppen a Millennium (1996-1999). [1] Ezekben nem a hagyom\u00e1nyos nyomozati munka, \u00e9s nem a klasszikus detekt\u00edvek j\u00e1tszottak k\u00f6zponti szerepet, hanem az FBI k\u00fcl\u00f6nleges \u00fcgyn\u00f6kei, akik rendk\u00edv\u00fcli k\u00e9pess\u00e9geiket felhaszn\u00e1lva abnorm\u00e1lis vagy paranorm\u00e1lis jelens\u00e9gek ut\u00e1n kutattak. Ezekben, vagy \u00e9ppen a Pretenderben \u00e9s a L\u00e1thatatlan emberben id\u0151nk\u00e9nt el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcltek ugyan remek vizu\u00e1lis megold\u00e1sok, de nem ez volt a sorozatok f\u0151 profilja.
\n Mindek\u00f6zben a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a digit\u00e1lis filmez\u00e9s hihetetlen technikai fejl\u0151d\u00e9sen ment kereszt\u00fcl. Olyan, soha nem l\u00e1tott digit\u00e1lis tr\u00fckk\u00f6kre \u00e9p\u00fcl\u0151 filmek j\u00f6ttek l\u00e9tre, mint a Matrix (1999), vagy a Fight Club (1999). Szempontunkb\u00f3l most nem is annyira a Matrix emblematikus, lass\u00edtott \u00e9s digit\u00e1lisan manipul\u00e1lt akci\u00f3-szekvenci\u00e1i jelent\u0151s\u00e9gteljesek, hanem ink\u00e1bb a Fight Club nyit\u00f3 k\u00e9psora, amely az emberi testen \u201ekereszt\u00fcl\u201d, illetve arra f\u00f3kusz\u00e1lva vezeti a tekintetet a p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3pos k\u00e9palkot\u00e1st\u00f3l a premier pl\u00e1non \u00e1t a m\u0171holdas felv\u00e9telekig. A t\u00fczel\u0151 idegsejtekt\u0151l, az idegp\u00e1ly\u00e1kon, a sz\u00f6veteken \u00e9s sz\u0151rsz\u00e1lak k\u00f6z\u00f6tt leg\u00f6rd\u00fcl\u0151 izzads\u00e1gcseppeken \u00e1t a sz\u00e1jba dugott 9-mm-es Berett\u00e1n kereszt\u00fcl, a hiperre\u00e1lis altereg\u00f3ig \u00e9s a fineszes antikapitalista l\u00e1tv\u00e1ny-terrorizmusig minden \u00f6sszefon\u00f3dik az am\u00fagy is kiv\u00e1l\u00f3 film remek els\u0151 k\u00e9psor\u00e1ban. A 2000-ben deb\u00fct\u00e1l\u00f3 Helysz\u00ednel\u0151kben (CSI) sok minden eml\u00e9keztet az 1999-es Fight Clubra: nemcsak a high-tech vizualit\u00e1s, hanem a fekete humor, az er\u0151szak kultikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se, \u00e9s mindenekel\u0151tt az \u00faj, mondhatni \u201eposzthum\u00e1n\u201d test k\u00e9p. [2] (S\u0151t ennek folyom\u00e1nyak\u00e9ppen a r\u00e9gi romantikus ego \u00e9s a koherens pszich\u00e9 \u2013 amely m\u00e9g a kilencvenes \u00e9vek \u201eparanorm\u00e1lis\u201d sorozatainak is megadta az alaphangot, vagy ink\u00e1bb viszony\u00edt\u00e1si pontot \u2013 h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1sa is.) A tipikus \u201eCSI-shot\u201d nem csup\u00e1n a Matrix \u201egoly\u00f3-optik\u00e1j\u00e1nak\u201d tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se: a kamera term\u00e9szetesen k\u00e9pes k\u00f6vetni a goly\u00f3, vagy \u00e9ppen a sz\u00far\u00f3- \u00e9s v\u00e1g\u00f3eszk\u00f6z\u00f6k \u00fatj\u00e1t a test \u2013 vagy b\u00e1rmi m\u00e1s \u2013 belsej\u00e9ben, de a hangs\u00faly imm\u00e1ron a testen, a h\u00fason \u00e9s a csontokon van. Ennek is megvan persze a maga el\u0151zm\u00e9nye az Asimov \u00e1ltal \u00edrott Fantasztikus utaz\u00e1s (1966) a test belsej\u00e9ben \u00e9s annak remake-je a V\u00e9rbeli hajsza (1987), amely m\u00e1r a tr\u00fckkfelv\u00e9telek ter\u00e9n is j\u00f3l teljes\u00edtett (a vizu\u00e1lis effektekre Oscar-d\u00edjat kapott). \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a test belsej\u00e9ben, az erekben utaz\u00f3 tengeralattj\u00e1r\u00f3 \u00e9s annak bels\u0151 felv\u00e9telei adt\u00e1k az \u00f6tletet a sorozat szellemi atyj\u00e1nak, Anthony E. Zuikernek ahhoz, hogy a boncol\u00e1st \u00e9s az esetek rekonstrukci\u00f3j\u00e1t ezen az endoszkopikus optik\u00e1n kereszt\u00fcl val\u00f3s\u00edtsa meg, megteremtve ezzel a \u201eCSI-shot\u201d-ot, \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben mag\u00e1t a sorozatot is. A CSI vizu\u00e1lis st\u00edlus\u00e1t \u00e9s forgat\u00f3k\u00f6nyveit azut\u00e1n m\u00e1r ebben a szellemben dolgozt\u00e1k ki, szinte maga a technol\u00f3gia, a m\u00e9dium v\u00e1lt a sorozat \u00fczenet\u00e9v\u00e9.<\/p>\n

\"helyszinelok2\"<\/p>\n

A t\u00f6rt\u00e9net szerint az eseteket b\u0171n\u00fcgyi helysz\u00ednel\u0151k der\u00edtik fel tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s igen magas sz\u00ednvonal\u00fa technikai eszk\u00f6z\u00f6k alkalmaz\u00e1s\u00e1val. Vagyis felfegyverzett, feh\u00e9rk\u00f6penyes szupertud\u00f3sok nyomoznak a b\u0171n\u00f6z\u0151k, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb a bizony\u00edt\u00e9kok ut\u00e1n. Tulajdonk\u00e9ppen Zuiker \u00e9s csapata egy eg\u00e9szen \u00faj \u00e9s igen j\u00f6vedelmez\u0151 \u201eszubzs\u00e1nert\u201d hozott l\u00e9tre a b\u0171n\u00fcgyi filmek, a science-fiction, a k\u00f3rh\u00e1z-sorozatok \u00e9s a fekete kom\u00e9dia (itt els\u0151sorban a S\u00edrhant m\u0171vekre gondolok) hat\u00e1rmezsgy\u00e9j\u00e9n, amely m\u00e1r nem a tan\u00fakra, a kihallgat\u00e1sokra \u00e9s a meg\u00e9rz\u00e9sekre, azaz a pszichol\u00f3gia \u201ehadvisel\u00e9sre\u201d helyezi a hangs\u00falyt, hanem tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kkel vizsg\u00e1lja a bizony\u00edt\u00e9kokat. R\u00e1ad\u00e1sul ezt \u00fagy teszi, hogy el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtja az \u201eobjekt\u00edv\u201d tudom\u00e1nyos k\u00e9palkot\u00e1s leg\u00fajabb eredm\u00e9nyeit \u00f6sszhangban korunk popul\u00e1ris \u00e9s tudom\u00e1nyos kult\u00far\u00e1j\u00e1nak egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 grafikus imperat\u00edvusz\u00e1val. [3]
\nA sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar \u00e9s a tudom\u00e1nyos k\u00e9palkot\u00e1s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se ugyan gyakorlatilag egyid\u0151s mag\u00e1val a mozival, de m\u00e9gis ez az els\u0151 eset, amikor az igen vonz\u00f3an vizualiz\u00e1lt tudom\u00e1nyos munka egy filmsorozat f\u0151szerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 avanzs\u00e1lt. \u00c9s a legszebb az, hogy mindk\u00e9t f\u00e9l profit\u00e1l az \u00fczletb\u0151l.
\nA tudom\u00e1nyos ig\u00e9nnyel \u00e9s tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kkel kialak\u00edtott l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1g elcs\u00e1b\u00edtja a n\u00e9z\u0151ket a tudom\u00e1nyos csatorn\u00e1kt\u00f3l, a CSI l\u00e1tv\u00e1nytudom\u00e1nya pedig n\u00f6veli a tudom\u00e1nyos munka vonzerej\u00e9t. A Science Wars \u00e9vtizede ut\u00e1n azonban arr\u00f3l sem szabad elfeledkezni, hogy itt mindenekel\u0151tt fikci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3 \u2013 ahogy sok kritikus \u00e9s tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3 is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette m\u00e1r: a CSI tudom\u00e1nya nem a realit\u00e1s, hanem csup\u00e1n l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g. [4] A CSI teh\u00e1t a fikt\u00edv tudom\u00e1ny jegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik, azaz nem science-fictionr\u0151l, hanem Sue Tait kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve fikt\u00edv tudom\u00e1nyr\u00f3l (fictioned science) van sz\u00f3 benne. [5] A sorozat ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl n\u00e9pszer\u0171s\u00edti mag\u00e1t a term\u00e9szettudom\u00e1nyt, \u00e9s egy\u00fattal meger\u0151s\u00edti a tudom\u00e1nyos alapokon m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e9s\u0151-kapitalista t\u00e1rsadalom legitimit\u00e1s\u00e1t is. Emellett az sem elhanyagolhat\u00f3 t\u00e9ny, hogy kiel\u00e9g\u00edti a n\u00e9z\u0151k \u201eobszc\u00e9n\u201d \u2013 er\u0151szakos cselekm\u00e9nyek, roncsolt \u00e9s rothad\u00f3 testek, nekrof\u00edlia \u2013 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t \u00e9s tud\u00e1sv\u00e1gy\u00e1t az \u201eobjekt\u00edv\u201d val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a \u201etudom\u00e1nyosan megalapozott\u201d igazs\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val. Az id\u0151ben felismert (vagy ink\u00e1bb kialak\u00edtott) ig\u00e9ny r\u00e1ad\u00e1sul megteremtette a keresletet is, amely tov\u00e1bbi sorozatokat eredm\u00e9nyezett: a CSI franchise-t (CSI: Miami, CSI: NY) \u00e9s az endoszkopikus k\u00e9palkot\u00e1st \u201eeredeti k\u00f6rnyezet\u00e9be\u201d visszahelyez\u0151 korh\u00e1z-sz\u00e9ri\u00e1t, a Dr. House-t. A CSI \u00fatja a Michel Foucault \u00e1ltal elemzett orvosi tekintett\u0151l az endoszk\u00f3pi\u00e1n \u00e1t a patol\u00f3giai autopszi\u00e1ig vezetett. Egy kritikai kult\u00farakutat\u00f3, Sue Tait e tekintetben egyenesen az \u201eautoptic vision\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja a sorozat f\u00e9mjelz\u0151jek\u00e9nt, \u00e9s Pinedo nyom\u00e1n a pornogr\u00e1fia anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra a test \u00e9s a h\u00fas titkait natur\u00e1lisan felt\u00e1r\u00f3 karnogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l a CSI kapcs\u00e1n. [6] Arr\u00f3l a \u201eperverz\u201d gy\u00f6ny\u00f6rr\u0151l, amelyet a nekrofil k\u00e9palkot\u00e1s k\u00edn\u00e1l, ami az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen rafin\u00e1lt dolog, mert az er\u0151szak \u00e9s a tiltott (tabu) k\u00e9pek kultusz\u00e1t az alkot\u00f3k term\u00e9szettudom\u00e1ny eszk\u00f6zeivel legitim\u00e1lj\u00e1k.
\nAz alapsz\u00e9ria, a CSI: Las Vegas f\u0151szerepl\u0151je, Gil Grissom \u00e9s csapata egyetemet v\u00e9gzett term\u00e9szettud\u00f3s, \u00e9s a wikipedi\u00e1r\u00f3l m\u00e9g az is tudhat\u00f3, hogy ki, hol \u00e9s milyen diplom\u00e1t szerzett, miel\u0151tt a Las Vegas-i b\u0171n\u00fcgyi laborba ker\u00fclt. Ez a szuper \u00e9s nagyon cool hely a val\u00f3s\u00e1gban Amerika m\u00e1sodik legnagyobb \u00e9s legjobban felszerelt ilyen t\u00edpus\u00fa int\u00e9zm\u00e9nye \u2013 az els\u0151 term\u00e9szetesen az FBI-\u00e9 \u2013, \u00e9s a virginiai Quantic\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3. (Van olyan v\u00e9lem\u00e9ny is azonban, miszerint a CBS st\u00fadi\u00f3\u00e9 a legjobb kriminalisztikai labor az eg\u00e9sz Egyes\u00fclt \u00c1llamokban.) De visszat\u00e9rve a szerepl\u0151kre: Grissom p\u00e9ld\u00e1ul a UCLA-n v\u00e9gzett biol\u00f3gus (azon bel\u00fcl az entomol\u00f3gia nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 szak\u00e9rt\u0151je), Nick Stokes kriminol\u00f3gus, Sarah Sidle a Harvardon tanult fizik\u00e1t, Warrick Brown pedig k\u00e9mia szakot v\u00e9gzett. Ezek a tud\u00f3sok munk\u00e1juk sor\u00e1n nem csak nyombiztos\u00edt\u00e1st v\u00e9geznek, hanem tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kkel azonos\u00edtj\u00e1k is a helysz\u00ednen tal\u00e1lt szerves \u00e9s szervetlen eredet\u0171 maradv\u00e1nyokat. M\u00e9gpedig olyan labor-k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s olyan technikai eszk\u00f6z\u00f6kkel, amelyek a val\u00f3s\u00e1gban is l\u00e9teznek \u00e9s m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n

\"helyszinelok5\"<\/p>\n

A CSI azonban m\u00e9g sem annyira a realizmus, mint ink\u00e1bb a hiperrealizmus \u00e9gisze alatt j\u00f6tt l\u00e9tre. A val\u00f3s\u00e1gban ugyanis nem mennek ennyire flottul a dolgok. A tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok sokkal t\u00f6bb id\u0151t vesznek ig\u00e9nybe, \u00e9s nem is mindig szolg\u00e1lnak megb\u00edzhat\u00f3 eredm\u00e9nnyel. Egy DNS-vizsg\u00e1lat t\u00f6bb h\u00e9tig is eltarthat, az ujjlenyomatok elektronikus adatb\u00e1zisa pedig a val\u00f3s\u00e1gban nem dobja ki egy\u00e9rtelm\u0171en a \u201etulajdonos\u201d adatait, hanem csak potenci\u00e1lis tal\u00e1latokkal szolg\u00e1l, amelyek k\u00f6z\u00fcl egy szak\u00e9rt\u0151 v\u00e1lasztja ki azt, amelyik a legink\u00e1bb \u201emegegyezik\u201d az eredetivel. A val\u00f3s\u00e1gban nem l\u00e9teznek nyomozati munk\u00e1t (is) v\u00e9gz\u0151 szupertud\u00f3sok, az \u00fcgyek\u00e9rt a megb\u00edzott nyomoz\u00f3 felel\u0151s, aki k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szak\u00e9rt\u0151kkel \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt helysz\u00ednel\u0151kkel (crime scene analyst) \u2013 konzult\u00e1lva rakja \u00f6ssze az esetet. A vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1nya szempontj\u00e1b\u00f3l azonban tal\u00e1n m\u00e9g l\u00e9nyegesebb hiperrealizmus nem-mimetikus, technikai komponense. A CSI realit\u00e1sa ugyanis nem puszt\u00e1n a narrat\u00edva \u00e9s v\u00e1g\u00e1sok szintj\u00e9n konstrukci\u00f3, hanem vizu\u00e1lisan is. A testr\u0151l alkotott endoszkopikus bels\u0151 k\u00e9pek tr\u00fckkfelv\u00e9telek, amelyekben a val\u00f3s technika, a \u201ehamis\u201d h\u00fas (nyilv\u00e1n nem \u201eigazi\u201d testeket \u00e9s holttesteket haszn\u00e1lnak fel), \u00e9s a digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s effektjei \u00e1llnak \u00f6ssze szuggeszt\u00edv, hiperre\u00e1lis v\u00edzi\u00f3kk\u00e1. [7]
\nAz az elk\u00e9peszt\u0151, hogy az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom, a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 kor\u00e1ban ezzel egy\u00fctt is l\u00e9tezik az \u00fagy nevezet \u201eCSI-hat\u00e1s\u201d. Jogi szak\u00e9rt\u0151k \u00e9s kritikai kult\u00faratud\u00f3sok \u201efelfedezt\u00e9k\u201d, hogy a CSI vet\u00edt\u00e9se \u00f3ta az \u00edt\u00e9lkez\u00e9sben a b\u00edr\u00f3k \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en \u00e9s igazolhat\u00f3an er\u0151teljesebben ig\u00e9nylik a \u201etudom\u00e1nyosan\u201d megalapozott bizony\u00edt\u00e9kokat. [8] Emellett kifejezetten megn\u0151tt az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a forensic science, azaz a b\u0171n\u00fcgyi tudom\u00e1nyok (a kriminalisztika \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan) ir\u00e1nt. [9] T\u00f6bb egyetemen is rohamosan gyarapodik a jelentkez\u0151k sz\u00e1ma, akik a motiv\u00e1ci\u00f3 tekintet\u00e9ben igen gyakran eml\u00edtik a CSI sorozatokat. S\u0151t \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a b\u0171n\u00f6z\u0151k is sokat tanulnak a sorozatokb\u00f3l (lehet\u0151leg ujjlenyomatokat \u00e9s DNS-t ne hagyjanak a helysz\u00ednen). L\u00e9tezik azonban egy m\u00e1sfajta visszacsatol\u00e1s (ha tetszik negat\u00edv) is, ami m\u00e1r a 21. sz\u00e1zad \u00e9s a kibert\u00e9r jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re utal. Megfigyelhet\u0151, hogy a rajong\u00f3i oldalak \u00e9s a chat-f\u00f3rumok \u00f6tletei \u00e9s kritik\u00e1i alak\u00edtj\u00e1k a sorozatokat. A CSI: NY p\u00e9ld\u00e1ul meglehet\u0151sen s\u00f6t\u00e9ten (tragikusan, brut\u00e1lisan \u00e9s depresszi\u00f3san a Hetedik jegy\u00e9ben) indult, amit a n\u00e9z\u0151k \u00e9s a rajong\u00f3k netes chat-f\u00f3rumokon nehezm\u00e9nyeztek, \u00e9s ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a m\u00e1sodik sz\u00e9ria kivil\u00e1gosodott, der\u0171sebb \u00e9s szexisebb lett. Egy m\u00e1sik p\u00e9lda a CSI: Las Vegas, ahol hi\u00e1nyolt\u00e1k a szerepl\u0151k szem\u00e9lyes \u00e9rzelmi sz\u00e1lait, minek hat\u00e1s\u00e1ra Gil Grissom v\u00e9gre \u00f6sszej\u00f6tt koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val Sarah Sidle-lel.
\nPersze a cselekm\u00e9ny bonyol\u00edt\u00e1sa, vagy a hangulat \u00e1rnyalatnyi old\u00e1sa nem v\u00e1ltoztat a l\u00e9nyegen, a sz\u00e9ria arculat\u00e1n, amely egy\u00e9rtelm\u0171en a digit\u00e1lis vizu\u00e1lis kult\u00fara apote\u00f3zis\u00e1ra \u00e9p\u00fcl. Ennek szellem\u00e9ben a sz\u00f3rakoz\u00e1s netov\u00e1bbja a vizu\u00e1lis gy\u00f6ny\u00f6r, amelyet az addig soha nem l\u00e1tott k\u00e9psorok (nagy\u00edt\u00e1sok, lass\u00edt\u00e1sok, anim\u00e1ci\u00f3k) befogad\u00e1sa okoz. Az alap a fotogr\u00e1fia, amire r\u00e1\u00e9p\u00fcl a t\u00f6bbf\u00e9le vizu\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s: a val\u00f3s id\u0151 \u00e9s a val\u00f3s t\u00e9r nagyfelbont\u00e1s\u00fa, sz\u00edntel\u00edtett, digit\u00e1lisan finom\u00edtott (multiplex-mozi sz\u00ednvonal\u00fa), az eml\u00e9kek \u00e9s a rekonstrukci\u00f3k ezzel szemben szemcs\u00e9sek, szaggatottak \u00e9s a k\u00e9zi kamer\u00e1s vide\u00f3-felv\u00e9teleket id\u00e9zik. M\u0171k\u00f6dik egy \u201eposzthum\u00e1n\u201d szint is, a g\u00e9pek \u00e9s a technol\u00f3gia \u201ev\u00edzi\u00f3i\u201d, amikor a v\u00e9r \u00e9s az ond\u00f3 foszforeszk\u00e1l, az ujjlenyomatok a speci\u00e1lis pornak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u201eel\u0151h\u00edv\u00f3dnak\u201d, a goly\u00f3k \u00fatj\u00e1t pedig v\u00f6r\u00f6s l\u00e9zerf\u00e9ny jelzi. Ennek m\u00e9g egy tov\u00e1bbfejlesztett, szimul\u00e1lt szintje is megjelenik, amikor sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek, \u00e9s speci\u00e1lis k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1k (MRI, CT, PET) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel rekonstru\u00e1lj\u00e1k az \u00fcgyeket, vagy \u00e9ppen a m\u00e1r r\u00e9szben elbomlott vagy csak r\u00e9szletekben el\u0151ker\u00fclt emberi testet. Fontos azonban azt is tudni, hogy a CSI-ban az \u00fcgyeket mindig megoldj\u00e1k, azaz eljutnak a megalapozott v\u00e1demel\u00e9sig, arr\u00f3l persze m\u00e1r nem sz\u00f3l a f\u00e1ma, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik ezut\u00e1n. Tal\u00e1n \u00e9pp az\u00e9rt, hogy ne mer\u00fcljenek fel olyan mark\u00e1ns diskurzusok, mint a huszadik sz\u00e1zadi francia filoz\u00f3fia anti-kartezi\u00e1nus l\u00e1t\u00e1s-kritk\u00e1ja, vagy \u00e9ppen az O. J. Simpson \u00fcgy, amely minden addigin\u00e1l \u00e9lesebben r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott a fotografikus \u00e9s \u201etudom\u00e1nyos\u201d bizony\u00edt\u00e9kok manipul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kor\u00e1ban. [10] <\/p>\n

________________________________________
\n[1] Az m\u00e1r m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a 21. sz\u00e1zad e t\u00e9ren is v\u00e1ltoz\u00e1st hozott, megcsin\u00e1lt\u00e1k a 24-et \u00e9s a Kem\u00e9ny zsarukat is, amelyek meg\u00faj\u00edtott\u00e1k a klasszikus detekt\u00edv filmet, Quentin Tarantino \u00e9s Guy Ritchie nyomdokain, a neo-noir \u00e9gisze alatt.
\n[2] A sorozat high-tech vizualit\u00e1s\u00e1hoz, illetve a l\u00e1t\u00e1s, a l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s a l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi vonatkoz\u00e1saihoz l\u00e1sd: Martha Gever: The spectacle of crime, digitized. CSI: Crime Scene Investigation and social anatomy. European Journal of Cultural Studies, 8:4, 2005. 445-463. A poszthum\u00e1n kifejez\u00e9st abban az \u00e9rtelemben haszn\u00e1lom, ahogy N. Katherine Hayles: How We Became Posthuman. Virtual Bodies in Cybernetics, literature nad Informatics. Chicago UP, Chicago, 1999.
\n[3] Joel Black: The Reality Effect. Film Culture and the Graphic Imperative. Routledge, London and New York, 2002.
\n[4] A Science Warsr\u00f3l b\u0151vebben: Andrew Ross: Science Wars. Duke UP, Durham, 1996. A Science Wars igaz\u00e1n a Sokal-botr\u00e1ny ut\u00e1n kapott nagy publicit\u00e1st. V.\u00f6.: Alan Sokal \u2013 Jean Bricmont: Intellektu\u00e1lis imposztorok. Posztmodern \u00e9rtelmis\u00e9giek vissza\u00e9l\u00e9se a tudom\u00e1nnyal. Typotex, Budapest, 2000. A tudom\u00e1ny-h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00e9s a Sokal-botr\u00e1nyr\u00f3l magyarul b\u0151vebben: Feh\u00e9r M\u00e1rta: Tudom\u00e1nyr\u00f3l \u00e9s tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fi\u00e1r\u00f3l az ezredfordul\u00f3n. Magyar Tudom\u00e1ny, 2002\/3. 297-305. \u00e9s Kutrov\u00e1tz G\u00e1bor: A tudom\u00e1ny-h\u00e1bor\u00fa. (2000.) (1-48.) http:\/\/hps.elte.hu\/kutrovatz\/sciwar.html
\n[5] V.\u00f6.: Sue Tait: Autoptic vision and the necrophilic imaginary in CSI. International Journal of Cultural Studies, 9: 1, 2006. 45-62. A tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3k \u00e9s Hollywood gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 kapcsolat\u00e1hoz \u00e9s a fikt\u00edv tudom\u00e1nyhoz l\u00e1sd m\u00e9g: David Kirby: Scientist on the Set: Science Consultants and the Communications of Science in Visual Fiction. Public Understanding of Science, 12: 2-3, 2003. 261-278.
\n[6] Isabel Cristina Pinedo: Recreational Terror. Women and the Pleasures of Horror Film Viewing. SUNY Press, New York, 1997.
\n[7] L\u00e1sd: Tait, 2006. 53-57. Tov\u00e1bb\u00e1: Andrew Darley: Visual Digital Culture. Surface Play and Spectacle in New Media Genres. Routledge, London and New York, 2000.
\n[8] Tom R. Tyler: Viewing CSI and the Threshold of Guilt: Managing Truth and Justice in Reality and Fiction. The Yale Law Journal, 115, 2006. 1050-1085.
\n[9] Tait, 2006. 58. A magyar helyzethez: Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika, mint tudom\u00e1ny\u00e1g \u00e9s mint egyetemi tant\u00e1rgy. Magyar Tudom\u00e1ny, 2003\/2.
\n[10] A l\u00e1t\u00e1s ismeretelm\u00e9leti kritik\u00e1j\u00e1hoz l\u00e1sd: Martin Jay: Downcast Eyes. The Denigration of Vision in 20th Century French Thought. University of California Press, Berkeley, 1993. Az O. J. Simpson perr\u0151l \u00e9s a tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e1sr\u00f3l b\u0151vebben: Michael Lynch: The Discursive Production of Uncertainty. The O. J. Simpson \u201eDream Team\u201d and the Sociology of Knowledge Machine. Social Studies of Science, 28: 5-6, 1998. 829-868.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t