{"id":13595,"date":"2009-01-01T06:30:57","date_gmt":"2009-01-01T05:30:57","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13595"},"modified":"2021-12-30T20:41:40","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:40","slug":"idegenek-atutazok-es-outsiderek-a-kepek-birodalmaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/idegenek-atutazok-es-outsiderek-a-kepek-birodalmaban\/","title":{"rendered":"Idegenek, (\u00e1t)utaz\u00f3k \u00e9s outsiderek a k\u00e9pek birodalm\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

Probl\u00e9m\u00e1k a vizu\u00e1lis kult\u00fara k\u00f6r\u00fcl<\/strong><\/p>\n

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\"idegenek1\"<\/p>\n

Mik\u00f6zben Mieke Bal els\u00f6pr\u0151en sikeres akad\u00e9miai bestseller\u00e9b\u0151l (Travelling Concepts in the Humanities [1] ) megismerhetj\u00fck a humani\u00f3r\u00e1k t\u00f6rt\u00e9neti topogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, azon is elgondolkozhatunk, hogy a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ndorl\u00f3 filoz\u00f3fiai \u00e9s tudom\u00e1nyos koncepci\u00f3k \u00fatj\u00e1t mennyire befoly\u00e1solt\u00e1k azok az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k, akiknek \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1llt az elm\u00e9letek \u201eutaztat\u00e1sa\u201d. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net 1980-as \u00e9vekbeli angolsz\u00e1sz kr\u00edzis\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ul gyakran kapcsolj\u00e1k Norman Bryson nev\u00e9hez \u00e9s kritikai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz, aki az irodalomtudom\u00e1ny fel\u0151l \u00e9rkezve posztstrukturalista elk\u00e9pzel\u00e9sek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9relte meg revitaliz\u00e1lni a tetszhalott tudom\u00e1ny\u00e1gat. [2] Az \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s egyik fontos elm\u00e9leti manifesztum\u00e1t az akkoriban a narratol\u00f3gi\u00e1ban \u201eutaz\u00f3\u201d Mieke Ballal egy\u00fctt a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n tett\u00e9k k\u00f6zre M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s szemiotika c\u00edmmel. [3]
\nA nyolcvanas \u00e9vek new art history mozgalm\u00e1t a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n meglep\u0151en gyorsan \u00e1tform\u00e1lta, illetve integr\u00e1lta egy m\u00e1sik \u2013 j\u00f3val sz\u00e9lesebb platformon mozg\u00f3 \u2013 kezdem\u00e9nyez\u00e9s, amely a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s sikerein felbuzdulva a frapp\u00e1ns visual culture, ill. visual and cultural studies, majd visual studies nevet v\u00e1lasztotta mag\u00e1nak. A \u201efinom\u201d horizont- \u00e9s f\u00f3kuszv\u00e1lt\u00e1s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net berkein bel\u00fcl sokaknak szemet sz\u00fart, viszont a kor\u00e1bban bevehetetlennek t\u0171n\u0151 diszcipl\u00edna falain k\u00edv\u00fcl t\u00f6bbnyire \u00f6r\u00f6mmel fogadt\u00e1k, hogy egy olyan \u00e1talak\u00edt\u00e1s \u00e1ll k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n, amely a kor\u00e1bbi er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt k\u00e9nyelmes, high tech konferenciak\u00f6zpontt\u00e1 form\u00e1lja \u00e1t. A rohaml\u00e9ptekben zajl\u00f3, \u00e9s tal\u00e1n nem is el\u00e9g k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en kivitelezett \u00e1talak\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok hamarosan az amerikai \u201ekritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek\u201d figyelm\u00e9t is magukra vont\u00e1k. \u00cdgy eshetett meg, hogy az October foly\u00f3irat szerkeszt\u0151i (v\u00e9lhet\u0151leg Hal Foster \u00e9s Rosalind Krauss) megsz\u00f6vegezt\u00e9k omin\u00f3zus Vizu\u00e1lis Kult\u00fara K\u00e9rd\u0151\u00edv\u00fcket [4] , a be\u00e9rkezett v\u00e1laszok pedig pontosan a fentebbi k\u00e9t szempontrendszer ambivalenci\u00e1j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge nem igaz\u00e1n l\u00e1tta a vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1ny\u00e1nak hely\u00e9t a humani\u00f3r\u00e1k rendszer\u00e9ben, a \u201ek\u00fcls\u0151s\u00f6k\u201d viszont \u00f6r\u00f6mmel fogadt\u00e1k a t\u00e1rgyi \u00e9s m\u00f3dszertani perspekt\u00edvav\u00e1lt\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9t.
\nSzint\u00e9n t\u00edz \u00e9vvel ezel\u0151tt egy j\u00f3val kisebb port kavart, de legal\u00e1bb ilyen jelent\u0151s vita [5] is lezajlott a Critical Inquiry has\u00e1bjain, amelynek szerepl\u0151i, Mieke Bal \u00e9s James Elkins mindm\u00e1ig jelent\u0151s figur\u00e1i a vizu\u00e1lis kult\u00fara szc\u00e9n\u00e1j\u00e1nak. Kett\u0151j\u00fck pengev\u00e1lt\u00e1sa t\u00f6bb szempontb\u00f3l is izgalmas lehet az elm\u00falt dek\u00e1d t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l. Az\u00f3ta Elkins, hihetetlen mennyis\u00e9g\u0171 k\u00f6tetet publik\u00e1lva, a visual studies egyik kulcsfigur\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, Bal pedig 2003-ban egy igen komoly, mindazon\u00e1ltal j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa kritik\u00e1t tett k\u00f6zre a visual studies v\u00e1llalkoz\u00e1sair\u00f3l. Az sem \u00e9rdektelen, hogy tizenegy \u00e9vvel ezel\u0151tt Elkins \u00e9ppen Bal Rembrandt-k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l, [6] illetve a m\u00e1r eml\u00edtett Bryson-Bal \u201emanifesztumr\u00f3l\u201d \u00edrt egy komoly kritik\u00e1t, amelyben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szemiotikai \u00e1tszervez\u00e9se ellen hozott fel fontos \u00e9rveket, r\u00e1mutatva arra, hogy a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek nem elemezhet\u0151k marad\u00e9ktalanul szemiotikai \u00e9s lingvisztikai terminusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. [7] Bal szerint persze nem is ez lett volna a c\u00e9l, nem egy szemiotikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netet akartak megalapozni, hanem arra pr\u00f3b\u00e1ltak r\u00e1mutatni, hogy szemiotikai \u00e9s pszichoanalitikai szempontok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net integr\u00e1lhat\u00f3 az aktu\u00e1lisabb \u00e9s \u00e9letk\u00e9pesebb t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok k\u00f6z\u00e9.
\nA vit\u00e1ban Elkins a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, Bal pedig a kult\u00faratudom\u00e1nyok n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t foglalta el a k\u00e9pi \u00e9s sz\u00f6veges reprezent\u00e1ci\u00f3k kutat\u00e1s\u00e1nak ter\u00fclet\u00e9n. Pontosabban Elkins a m\u0171t\u00e1rgyak (Rembrandt-grafik\u00e1k) specifikum\u00e1t, anyagi \u00e9s vizu\u00e1lis komplexit\u00e1s\u00e1t kiemelve b\u00edr\u00e1lta a teoretikus h\u00e1l\u00f3 lazas\u00e1g\u00e1t, Bal pedig a filol\u00f3gia historizmus\u00e1t kritiz\u00e1lva, az \u00e9rtelmez\u00e9s kreativit\u00e1sa \u00e9s er\u0151teljesebb kontextualiz\u00e1l\u00e1sa mellett sz\u00e1llt s\u00edkra. Az elt\u00e9r\u0151 n\u00e9z\u0151pontokat j\u00f3l allegoriz\u00e1lja a k\u00e9t szerz\u0151 k\u00e9t k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6tet\u00e9nek c\u00edme is: Utazgat\u00f3 koncepci\u00f3k a humani\u00f3r\u00e1kon bel\u00fcl, illetve A k\u00e9pek birodalma. [8] Az egyik k\u00f6nyv egy\u00e9rtelm\u0171en a m\u00f3dszer, a m\u00e1sik pedig ink\u00e1bb a t\u00e1rgy fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt ahhoz a b\u0171v\u00f6s h\u00e1rmashoz, amit a szubjektum, az objektum \u00e9s a m\u00f3dszer alkot. Bal azt vizsg\u00e1lja, hogy egyes tudom\u00e1nyos elk\u00e9pzel\u00e9sek hogyan bukkannak fel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1kban, Elkins viszont a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net t\u00e1rgy\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lja sz\u00e9les\u00edteni az\u00e1ltal, hogy \u201enem-m\u0171v\u00e9szi\u201d (tudom\u00e1nyos k\u00e9pek, \u00e1br\u00e1k, grafikonok) reprezent\u00e1ci\u00f3kat vizsg\u00e1l m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szempontok szerint.
\nA te\u00f3ria \u00e9s a praxis konfliktusa \u00e1llt az October-k\u00e9rd\u0151\u00edv h\u00e1tter\u00e9ben is. Majd mindegyik v\u00e1laszad\u00f3 elismerte ugyan, hogy a \u201ek\u00e9pi fordulat\u201d jelens\u00e9ge \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge \u00faj feladatok el\u00e9 \u00e1ll\u00edthatja a k\u00e9pek elemz\u0151it, de nagyon kevesen gondolt\u00e1k azt, hogy az \u00faj feladatok ne lenn\u00e9nek megoldhat\u00f3k a r\u00e9gi akad\u00e9mikus kereteken bel\u00fcl. Vagyis a t\u00f6bbs\u00e9g \u00fagy gondolta, hogy a fenn\u00e1ll\u00f3 sziszt\u00e9ma kezelni tudja a k\u00e9pek termel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s fogyaszt\u00e1s\u00e1nak ezredv\u00e9gi gyakorlatait, \u00e9s nincs sz\u00fcks\u00e9g radik\u00e1lis paradigmav\u00e1lt\u00e1sra. A t\u00f6bbs\u00e9g a visual culture-t egy olyan felt\u00f6rekv\u0151 akad\u00e9miai mozgalomnak l\u00e1tta, amely a k\u00e9pek konjunkt\u00far\u00e1j\u00e1t kihaszn\u00e1lva \u00e9s bagatelliz\u00e1lva, egyfajta szupertudom\u00e1nyk\u00e9nt ki akarja saj\u00e1t\u00edtani m\u00e1s tudom\u00e1nyok t\u00e1rgyait. A visual culture tudom\u00e1nyos legitimit\u00e1s\u00e1nak megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151i \u00edgy a h\u00e1rom legalapvet\u0151bb pont \u2013 a t\u00e1rgy, a m\u00f3dszer \u00e9s a politika \u2013 fel\u0151l t\u00e1madt\u00e1k a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 diszcipl\u00edn\u00e1t. Vagyis \u00fagy l\u00e1tt\u00e1k, hogy a visual culture-nek nincs saj\u00e1tlagos t\u00e1rgya, nincsenek speci\u00e1lis m\u00f3dszerei, \u00e9s a t\u00f6rekv\u00e9sei politikailag sem teljesen korrektek. E t\u00e1mad\u00e1sokat \u00e9s kritik\u00e1kat j\u00f3 r\u00e9szt az October szerkeszt\u0151inek retorik\u00e1ja motiv\u00e1lta, amely t\u00f6rt\u00e9netietlens\u00e9ggel, az innov\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1val, az adekv\u00e1t k\u00e9pelemz\u0151 m\u00f3dszerek elhanyagol\u00e1s\u00e1val \u00e9s azzal v\u00e1dolta az \u00faj interdiszcipl\u00edn\u00e1t, hogy a vizualit\u00e1s elemz\u00e9s\u00e9t elszak\u00edtja annak t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai kontextus\u00e1t\u00f3l. Mindezeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u201ea visual studies a maga szer\u00e9ny, akad\u00e9mikus m\u00f3dj\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rul a globaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokozat\u00e1hoz tartoz\u00f3 szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.\u201d [9]
\nH\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 2003-ban is ugyanezek a probl\u00e9m\u00e1k \u00e1lltak Mieke Bal vizu\u00e1lis kult\u00fara kritik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban. Mintha az adekv\u00e1t, vagy legal\u00e1bbis az \u201eide\u00e1lis\u201d interdiszciplinarit\u00e1s lenne a t\u00e9t. Vagyis az, hogy hogyan, milyen m\u00f3dszerekkel, milyen int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9s konceptu\u00e1lis keretek k\u00f6z\u00f6tt juthatunk a legk\u00f6zelebb a k\u00e9pekhez, az alkot\u00f3khoz, a befogad\u00f3khoz \u00e9s ahhoz a t\u00e1rsadalomhoz, amely haszn\u00e1lja \u0151ket. De vajon kiutat k\u00edn\u00e1l-e egy\u00e1ltal\u00e1n b\u00e1rmif\u00e9le interdiszciplinarit\u00e1s a b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok ezredv\u00e9gi kr\u00edzis\u00e9b\u0151l, amely a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net visual studies-sz\u00e1 alakul\u00e1s\u00e1t is nagym\u00e9rt\u00e9kben motiv\u00e1lja? Bizonyos szempontb\u00f3l a hatvanas-hetvenes \u00e9vek interdiszciplin\u00e1ris forradalm\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik a new art history kor\u00e1bbi kr\u00edzise is, hiszen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net bevett m\u00f3dszereinek kritik\u00e1j\u00e1hoz az \u00fajabb interdiszciplin\u00e1ris szempontok figyelembev\u00e9tele vezetett. Vagyis az az ig\u00e9ny, hogy a k\u00e9pek elemz\u00e9se legyen kompatibilis a t\u00e1rsadalom \u00e9s a kult\u00fara szemiotikai, pszichoanalitikai \u00e9s t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti le\u00edr\u00e1saival. L\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanez a c\u00e9l lebeg a visual studies m\u0171vel\u0151i el\u0151tt is \u2013 azzal a fontos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a k\u00e9pi \u00e9s a sz\u00f6veges reprezent\u00e1ci\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a vizualit\u00e1s specifikum\u00e1nak hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1val a visual studies szabadulni igyekszik a nyelv- \u00e9s kult\u00faratudom\u00e1nyok befoly\u00e1sa al\u00f3l. Teh\u00e1t paradox m\u00f3don \u00e9ppen a kor\u00e1bban oly sokat b\u00edr\u00e1lt auton\u00f3mia a t\u00e9t.
\nErre figyelt fel Mieke Bal is az \u00fan. vizu\u00e1lis esszencializmus-vit\u00e1ban a Journal of Visual Culture has\u00e1bjain. Az auton\u00f3mia deklar\u00e1l\u00e1sa \u00e9s a diszciplin\u00e1ris hat\u00e1rok k\u00e9nyszeres megh\u00faz\u00e1sa Bal szerint igen szerencs\u00e9tlen \u00e9s meglehet\u0151sen \u00e9rthetetlen strat\u00e9gia egy olyan mozgalomt\u00f3l, amely a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt akar l\u00e9tezni, \u00e9s amelynek legjelesebb m\u0171vel\u0151i hivat\u00e1sos hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151k. Bal persze j\u00f3l ismeri a hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151k praxis\u00e1t, \u00e9s \u00edgy tal\u00e1n azt is tudja, hogy ehhez a praxishoz nagyon is sz\u00fcks\u00e9gesek a hat\u00e1rok \u2013 m\u00e9gis \u00fagy gondolja, hogy nem az utazgat\u00e1sb\u00f3l kellene profit\u00e1lni, hanem a kultur\u00e1lis t\u00e1rgyak \u00e9s jelens\u00e9gek k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l. \u00c9ppen ez\u00e9rt \u0151 a cultural studies alapjain kifejlesztett kultur\u00e1lis anal\u00edzis m\u0171vel\u00e9s\u00e9t tartja \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151nek. A kultur\u00e1lis anal\u00edzis c\u00e9lja nem a diszciplin\u00e1ris \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, \u00e9s nem is az interdiszciplinarit\u00e1s, hanem puszt\u00e1n a kultur\u00e1lis javak elemz\u00e9se. Bal a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n hozta l\u00e9tre az Amsterdam School of Cultural Analysist, amely a diszciplin\u00e1ris hat\u00e1rok deklar\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl alkalmazza a szemiotika, a narratol\u00f3gia, a kult\u00faratudom\u00e1nyok \u00e9s a feminista kritika szempontjait.<\/p>\n

\"idegenek2\"<\/p>\n

Innen n\u00e9zve egy\u00e1ltal\u00e1n nem meglep\u0151, hogy Mieke Bal tanulm\u00e1ny\u00e1nak a Vizu\u00e1lis esszencializmus \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara t\u00e1rgya c\u00edmet adta. [10] A tudom\u00e1nyos legitimit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se kapcs\u00e1n m\u00e1r a sz\u00f6veg legelej\u00e9n jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy Bal a visual culture studies kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja az\u00e9rt, hogy elhat\u00e1rolja mag\u00e1t att\u00f3l a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara besz\u00e9dm\u00f3dt\u00f3l\u201d, amely valamilyen szempontb\u00f3l kit\u00fcntetett \u00e9s hegemonikus szerepet sz\u00e1n a vizualit\u00e1snak a kult\u00far\u00e1k le\u00edr\u00e1s\u00e1ban. Ez a \u201eterritori\u00e1lis\u201d besz\u00e9dm\u00f3d Bal szerint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net legrosszabb hagyom\u00e1nyait folytatja. Ezut\u00e1n Bal Roland Barthes-hoz fordul, aki szerint az interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00f3munk\u00e1hoz nem el\u00e9g, ha vesz\u00fcnk egy t\u00e1rgyat \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le diszcipl\u00edn\u00e1k m\u00f3dszereivel vizsg\u00e1ljuk meg, hanem \u201eaz interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1s abb\u00f3l \u00e1ll, hogy l\u00e9trehozunk egy t\u00e1rgyat, amely nem tartozik egyetlen m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1hoz sem.\u201d [11] Ez a bizonyos t\u00e1rgy, vagy ink\u00e1bb t\u00e9mak\u00f6r Bal szerint lehetne ak\u00e1r a vizualit\u00e1s is, de n\u00e9h\u00e1ny dolgot m\u00e9g \u00edgy sem szabadna figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni. Mindenekel\u0151tt \u00f3vakodni kellene az auton\u00f3mia k\u00e9nyszeres deklar\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l, ami k\u00f6nnyen vizu\u00e1lis esszencializmushoz vezethet. Vagyis ahhoz, hogy kiemelj\u00fck egyes t\u00e1rgyak, t\u00e1rgycsoportok \u00e9s jelens\u00e9gek vizualit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben az egy\u00e9b materi\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai dimenzi\u00f3ikat elhanyagoljuk.
\nBal \u00edr\u00e1sa eredetileg egy k\u00f6nyv recenzi\u00f3j\u00e1nak k\u00e9sz\u00fclt, \u00edgy nem annyira meglep\u0151, hogy \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9r Eilean Hooper-Greenhill legut\u00f3bbi k\u00f6nyv\u00e9hez, amely a M\u00fazeumok \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e9rtelmez\u00e9se c\u00edmet kapta. [12] A k\u00f6tet Bal sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171en a vizu\u00e1lis kult\u00fara megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s elemz\u00e9s\u00e9nek egyik pozit\u00edv p\u00e9ld\u00e1ja. Az \u00faj muzeol\u00f3gia ir\u00e1nt elk\u00f6telezett szerz\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra kifejezetten szimpatikus az a komplex \u2013 a mat\u00e9ri\u00e1k, a gyakorlatok \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyek egy\u00fcttes jelent\u00e9salkot\u00e1s\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 \u2013 keret, amelyben Hooper-Greenhill a vizualit\u00e1s \u00e9s a m\u00fazeumi display k\u00e9rd\u00e9seit t\u00e1rgyalja. A defin\u00edci\u00f3kat fenntart\u00e1ssal kezel\u0151 Bal m\u00e9g azt is megkock\u00e1ztatja, hogy id\u00e9zze Hooper-Greenhill meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sait a vizu\u00e1lis kult\u00farakutat\u00e1s feladat\u00e1r\u00f3l: \u201eA vizu\u00e1lis kult\u00fara a vizualit\u00e1s t\u00e1rsadalmi te\u00f3ri\u00e1ja fel\u00e9 t\u00f6rekszik, azokra a k\u00e9rd\u00e9sekre koncentr\u00e1lva, hogy mi az, ami l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tesz, ki mit l\u00e1t, \u00e9s hogy l\u00e1t\u00e1s, tud\u00e1s \u00e9s hatalom milyen m\u00f3don \u00e1llnak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kapcsolatban egym\u00e1ssal. A l\u00e1t\u00e1s aktus\u00e1t vizsg\u00e1lja, mint a k\u00fcls\u0151 k\u00e9pek \u00e9s t\u00e1rgyak, valamint a bels\u0151 gondolati folyamatok k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9g term\u00e9k\u00e9t.\u201d [13] Az sem igaz\u00e1n meglep\u0151, hogy a visual culture t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sik k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t Bal sz\u00e1m\u00e1ra Claire Pajaczkowska \u00edr\u00e1sa jelenti, amely a feminista kritika fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a k\u00e9rd\u00e9shez. Hooper-Greenhillhez hasonl\u00f3an Pajaczkowska is ker\u00fcli a vizu\u00e1lis esszencializmust, \u00e9s a vizualit\u00e1st a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek, az ideol\u00f3gi\u00e1k, az int\u00e9zm\u00e9nyek, az identit\u00e1s, valamint a textu\u00e1lis \u00e9s vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3k fesz\u00fclts\u00e9gter\u00e9ben helyezi el. [14]
\nA pozit\u00edv p\u00e9ld\u00e1k ut\u00e1n egy kiss\u00e9 meglep\u0151 az az indulat \u00e9s kritikai \u00e9l, amelyet a nagy negat\u00edv h\u0151s, Nicholas Mirzoeff sz\u00e1m\u00e1ra tartogat a szerz\u0151. Mieke Bal a Mirzoeff \u00e1ltal szerkesztett reader [15] bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1n \u00e9pp\u00fagy elveri a port, mint a szerz\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00fara k\u00f6tet\u00e9n. [16] Ez az\u00e9rt is \u00e9rdekes, mert Mirzoeff Balhoz hasonl\u00f3an a cultural studies ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edt a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1hoz. Tal\u00e1n \u00e9pp ez\u00e9rt \u2013 \u00e9s hasonl\u00f3an az Elkins-aff\u00e9rhoz, ahol Bal \u00f6dip\u00e1lis kritik\u00e1val v\u00e1dolta az \u0151t \u201ek\u00f6vet\u0151\u201d Elkinst \u2013 tulajdon\u00edt t\u00falzott szerepet a kultur\u00e1lis anal\u00edzis m\u0171vel\u0151je a hat\u00e1siszonynak. T\u00e9ny, hogy Mirzoeff \u00e9pp\u00fagy kritiz\u00e1lta a Bal-Bryson-f\u00e9le \u201eszemiotik\u00e1t\u201d, mint kor\u00e1bban Elkins, \u00e9s minden bizonnyal egy kicsit t\u00fal k\u00f6nnyed\u00e9n mozgatja azt az impoz\u00e1ns elm\u00e9leti appar\u00e1tust, amely egyar\u00e1nt t\u00e1pl\u00e1lkozik a hermeneutik\u00e1b\u00f3l, az ideol\u00f3giakritik\u00e1b\u00f3l, a feminizmusb\u00f3l \u00e9s a posztstrukturalista te\u00f3ri\u00e1kb\u00f3l, de az\u00e9rt a vizu\u00e1lis esszencializmus f\u0151b\u0171ne az \u0151 fej\u00e9re sem olvashat\u00f3 r\u00e1 marad\u00e9ktalanul. Balt az olyan bombasztikus \u00e9s fel\u00fcletes Mirzoeff-f\u00e9le kijelent\u00e9sek bosszantj\u00e1k igaz\u00e1n, mint \u201ea modern \u00e9let a k\u00e9perny\u0151n zajlik\u201d, vagy a \u201eszemiotika (\u2026) egy olyan rendszer, amit a nyelv\u00e9szek gondoltak ki, hogy a kimondott \u00e9s le\u00edrt szavakat \u00e9rtelmezz\u00e9k.\u201d Bal szerint \u2013 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an \u2013 Mirzoeff gondolkod\u00e1sa rem\u00e9nytelen\u00fcl k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa \u00e9s korl\u00e1tolt, \u00edgy a vizualit\u00e1st csak a textualit\u00e1ssal szemben k\u00e9pes defini\u00e1lni. Mirzoeff viszont jogosan \u00e9rvel amellett, hogy \u0151 azt\u00e1n egy\u00e1ltal\u00e1n nem vizu\u00e1lis esszencialista, hiszen a vizualit\u00e1st a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s, a feminista kritika \u00e9s a posztkolonializmus fel\u0151l t\u00e1rgyalja. [17] Bal szerint viszont a sek\u00e9lyes \u201ekirakat-kontextualizmus\u201d val\u00f3j\u00e1ban csup\u00e1n a politikai korrekts\u00e9ggel \u00e1lc\u00e1zott vizu\u00e1lis esszencializmust takarja.
\nMivel a hozz\u00e1sz\u00f3l\u00f3k k\u00f6z\u00fcl senki sem \u201ev\u00e9dte meg\u201d igaz\u00e1n Mirzoeffet, arra gyanakodhatunk, hogy a teoretikus zsongl\u0151rk\u00f6d\u00e9s \u00e9s a \u201efennh\u00e9j\u00e1z\u00f3\u201d elm\u00e9letcsemp\u00e9szet m\u00e1sokat sem ny\u0171g\u00f6z le k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben. Az igazs\u00e1ghoz persze az is hozz\u00e1tartozik, hogy Bal k\u0151kem\u00e9ny retorik\u00e1ja sem aratott osztatlan sikert. W. J. T. Mitchell, Michael Ann Holly \u00e9s James Elkins is \u00fagy \u00e9rezte, hogy az esszencializmus v\u00e1dja megalapozatlan, \u00e9s Mirzoeff miatt nem kellene az eg\u00e9sz v\u00e1llalkoz\u00e1son elverni a port. [18] K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen tanuls\u00e1gos Elkins \u00edr\u00e1sa, aki \u2013 a visual studies lufi- vagy erny\u0151-interdiszciplinarit\u00e1s\u00e1nak Bal-f\u00e9le kritik\u00e1j\u00e1ra reag\u00e1lva \u2013 a warburgi eredet\u0171 Bildwissenschaftt\u00f3l, annak term\u00e9keny francia (Georges Didi-Huberman) \u00e9s angol recepci\u00f3j\u00e1n \u00e1t Mitchell \u00e9s Barbara Stafford munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ig a visual studies kilenc k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 interdiszciplin\u00e1ris p\u00e1lyag\u00f6rb\u00e9j\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00edtette el. Elkins szerint r\u00e1ad\u00e1sul ezek egyike sem v\u00e1dolhat\u00f3 a mat\u00e9ria, vagy \u00e9ppen a t\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis kontextus elhanyagol\u00e1s\u00e1val vagy elken\u00e9s\u00e9vel. [19] Tal\u00e1n el\u00e9g, ha ennek illusztr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zz\u00fck Aby Warburg filol\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t vagy Stafford k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 m\u00e9dia-archeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t.
\nMieke Bal viszontv\u00e1lasz\u00e1ban arra eml\u00e9keztetette kritikusait, hogy \u0151 csak figyelmeztetni akart a visual studies k\u00e1ros, retrogr\u00e1d tendenci\u00e1inak vesz\u00e9lyeire, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00edv\u00e1nt b\u00edr\u00e1lni olyan innovat\u00edv kutat\u00f3kat, mint Mitchell vagy Holly. S\u0151t \u2013 \u00e9s ezt nyilazzuk az \u00f6dip\u00e1lis kritika marg\u00f3j\u00e1hoz \u2013 a szint\u00e9n irodalomt\u00f6rt\u00e9neti m\u00falttal rendelkez\u0151 Mitchell Bal narratol\u00f3giai kutat\u00e1saira is bevallottan nagy hat\u00e1st gyakorolt. Mitchell az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szimpatikus figura Bal sz\u00e1m\u00e1ra, mert \u0151 maga is kritiz\u00e1lta a visual studies felsz\u00ednes vadhajt\u00e1sait, makacs t\u00e9veszm\u00e9it, \u00e9s el tudott szakadni a vizualit\u00e1s territori\u00e1lis meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t\u00f3l. [20] Mitchell nemcsak arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy nincsenek tiszt\u00e1n vizu\u00e1lis vagy textu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3k, hanem arra is, hogy a vizualit\u00e1s messze nem csup\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9rdekelts\u00e9g\u00e9hez tartozik. S\u0151t m\u00e9g csak nem is az irodalomtudom\u00e1ny\u00e9hoz, hanem biol\u00f3giai, pszichol\u00f3giai, ismeretelm\u00e9leti \u00e9s politikai ismeretanyag is sz\u00fcks\u00e9geltetik a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9hez. Stafford is hasonl\u00f3an sz\u00e9les spektrumon k\u00e9pzeli el a visual studies m\u0171vel\u00e9s\u00e9t, de Mitchellt\u0151l elt\u00e9r\u0151en \u0151 nem annyira a politik\u00e1ra, mint ink\u00e1bb a mat\u00e9ri\u00e1ra \u00e9s annak percepci\u00f3j\u00e1ra helyezi a hangs\u00falyt, \u00e9s \u00edgy n\u00e1la a m\u00e9diat\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a kognit\u00edv tudom\u00e1ny ker\u00fcl az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s homlokter\u00e9be.
\nAz egy\u00e9ni szimp\u00e1ti\u00e1kon, a szem\u00e9lyes geneal\u00f3gi\u00e1kon \u00e9s a fakult\u00e1sok konfliktus\u00e1n t\u00fal az eg\u00e9sz vita alapk\u00e9rd\u00e9se az lehetne, hogy megalapozhat\u00f3-e a vizualit\u00e1s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nya, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb az, hogy sz\u00fcks\u00e9g van-e egy\u00e1ltal\u00e1n ilyen tudom\u00e1nyra? Stafford \u00e9s Mitchell szerint a k\u00e9ptudom\u00e1ny abszol\u00fat sz\u00fcks\u00e9ges, s\u0151t lehets\u00e9ges is, \u00e9s ezt nem manifesztumokkal kell bizony\u00edtani, hanem az egyes vizu\u00e1lis objektumok elemz\u00e9seivel, amelyek k\u00e9pesek felt\u00e1rni a vizualit\u00e1s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 logik\u00e1j\u00e1t \u00e9s saj\u00e1tos m\u0171k\u00f6d\u00e9si mechanizmusait. Ezzel Mieke Bal is egyet\u00e9rt, de szerinte a k\u00e9pek elemz\u00e9se \u00e9s kontextualiz\u00e1l\u00e1sa, azaz a k\u00e9ptudom\u00e1ny is csup\u00e1n r\u00e9sze annak a hatalmas v\u00e1llalkoz\u00e1snak, amelynek \u0151 a \u201ekultur\u00e1lis anal\u00edzis\u201d nevet adta. Ennek a bizonyos kultur\u00e1lis anal\u00edzisnek azonban nem a vizualit\u00e1s a sarkalatos pontja \u2013 mivel az csak egyike a lehets\u00e9ges kifejez\u00e9si m\u00f3doknak \u2013, hanem a narrat\u00edva \u00e9s a narratol\u00f3gia az, ami k\u00f6r\u00e9 \u00e9rdemes egy interdiszciplin\u00e1ris v\u00e1llalkoz\u00e1st \u00e9p\u00edteni. Valahol mintha Elkins \u00e9s Bal 1996-os vit\u00e1ja k\u00f6sz\u00f6nne vissza \u2013 ki tud, \u00e9s kinek van joga a k\u00e9pekr\u0151l besz\u00e9lni: a szavak \u00e9s a k\u00e9pek, az irodalm\u00e1rok \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, a kult\u00fara \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem, a textualist\u00e1k \u00e9s a vizualist\u00e1k (Barbara Stafford kifejez\u00e9se) r\u00e9gi-\u00faj vit\u00e1ja ez, ahol nem csup\u00e1n a kompetencia \u00e9s a legitim\u00e1ci\u00f3, de a finansz\u00edroz\u00e1son kereszt\u00fcl maga a l\u00e9t a t\u00e9t. A k\u00f6r \u00edgy bez\u00e1rul, \u00e9s visszat\u00e9r\u00fcnk a kiindul\u00f3pontunkhoz, ami nem is annyira a kutat\u00e1s t\u00e1rgya, mint ink\u00e1bb annak alanya.<\/p>\n

\"idegenek3\"<\/p>\n

Val\u00f3j\u00e1ban Bal vizu\u00e1lis kult\u00fara kritik\u00e1j\u00e1nak az a legnagyobb pozit\u00edvuma, hogy r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtotta a figyelmet nemcsak a vizu\u00e1lis kult\u00fara, de a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutatat\u00e1s\u00e1nak szubjektum\u00e1ra is. Innen n\u00e9zve mintha nem is az lenne a l\u00e9nyeges, hogy a m\u00f3dszerek vagy a t\u00e1rgyak fel\u0151l tudjuk-e ink\u00e1bb defini\u00e1lni a vizualit\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1t, hanem az, hogy mit jelent az a szubjektum sz\u00e1m\u00e1ra, ha a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t fogyasztja, illetve tudom\u00e1nyosan analiz\u00e1lja a visual studies lobog\u00f3ja alatt. A distinkci\u00f3 azonban tov\u00e1bbra is sz\u00fcks\u00e9ges, hiszen \u00e9pp arra kell odafigyelni, hogy eg\u00e9szen m\u00e1st jelent a visual studies egy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek, egy irodalm\u00e1rnak, vagy \u00e9ppen egy filoz\u00f3fusnak. Mik\u00f6zben az irodalomelm\u00e9let vagy az episztemol\u00f3gia fel\u0151l a visual studies egyes popul\u00e1risabb v\u00e1llalkoz\u00e1sai fel\u00fcletesnek \u00e9s megalapozatlannak t\u0171nhetnek, addig a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra nemcsak a t\u00e1rgyi \u00e9s a metodikai K\u00e1na\u00e1n lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t k\u00edn\u00e1lja az \u00faj \u00e1gazat, de egy \u00fajabb csatlakoz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get is a domin\u00e1ns kult\u00fara- \u00e9s a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok fel\u00e9. Ha Bal \u00edr\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban k\u00e9t-h\u00e1rom szerz\u0151 \u201erecenzi\u00f3jak\u00e9nt\u201d olvassuk, akkor vonatkoz\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saival egyet\u00e9rthet\u00fcnk, ha viszont politikailag is elhelyezz\u00fck, akkor ugyanolyan probl\u00e9m\u00e1kat k\u00e9rhet\u00fcnk sz\u00e1mon a kultur\u00e1lis anal\u00edzisen \u00e9s annak m\u0171vel\u0151in, mint amiket \u0151 r\u00f3 ki a vizualit\u00e1s tud\u00f3saira.
\nK\u00f6zhely, hogy a narrat\u00edv\u00e1k \u00e9s a (k\u00e9pi) reprezent\u00e1ci\u00f3k elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dnak, s\u0151t a szubjekt\u00edv befogad\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl m\u00e9g azt sem d\u00f6nthet\u0151 el, hogy mi is lehet egy kultur\u00e1lis entit\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3 mot\u00edvuma. A kult\u00faratudom\u00e1nyokban eddig ink\u00e1bb a narratol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek domin\u00e1ltak, ez\u00e9rt sem \u00e9rthet\u0151 teljesen, hogy Bal mi\u00e9rt is tart annyira a vizu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9t\u0151l. J\u00f3 p\u00e9lda lehet a vizualit\u00e1s (hi\u00e1nyos) tematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra az Alien tetral\u00f3gia, amely nemcsak a filmelm\u00e9letben, de a cultural studies berkeiben is komoly recepci\u00f3val b\u00fcszk\u00e9lkedhet, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net azonban \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l nem tekinti t\u00e1rgy\u00e1nak. Mindazon\u00e1ltal egy n\u00e9met m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Horst Bredekamp volt az, aki el\u0151sz\u00f6r utalt arra, hogy a n\u00e9gy Alien-film komplexebb elemz\u00e9se kiv\u00e1l\u00f3an illusztr\u00e1lhatn\u00e1 a tud\u00e1s, a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a hatalom politikai-kultur\u00e1lis be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t. E tekintetben tal\u00e1n az Alien 4 lehetne a legh\u00e1l\u00e1sabb t\u00e9ma, \u00edgy \u00e9rdemes felid\u00e9zni n\u00e9h\u00e1ny olyan szempontot \u00e9s konkr\u00e9tumot, amelyek nemcsak a visual studies kompetenci\u00e1j\u00e1t, de az am\u00fagy alul\u00e9rt\u00e9kelt film komplexit\u00e1s\u00e1t is t\u00fckr\u00f6zi. [21] Az Alienr\u0151l Mirzoeff is sz\u00f3t ejt a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6tet\u00e9ben, de a nemi \u00e9s kultur\u00e1lis idegens\u00e9g tematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n t\u00fal nem igaz\u00e1n hatol a film m\u00e9ly\u00e9re, val\u00f3j\u00e1ban ink\u00e1bb narratol\u00f3giailag, mintsem k\u00e9pileg elemzi a m\u0171vet. [22] Holott az Alien 4 ragyog\u00f3an tudja vizualiz\u00e1lni is ezeket a narrat\u00edv\u00e1kat. Erre kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9lda a k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151, az idegen faj g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nyt integr\u00e1l\u00f3 kl\u00f3n, Ripley (Sigourney Weaver) \u00e9s a b\u00e1jos fiatal android, Call (Winona Ryder) kapcsolata.
\nAz 1997-es film h\u00e1tter\u00e9ben term\u00e9szetesen \u00e9pp\u00fagy ott van a multinacion\u00e1lis nagyv\u00e1llalatok gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai hatalm\u00e1nak deklar\u00e1l\u00e1sa, mint a g\u00e9ntechnol\u00f3gia etikai problematik\u00e1ja, vagy \u00e9ppen az eml\u00edtettek kult\u00fara- \u00e9s n\u0151tudom\u00e1nyi inszcen\u00edroz\u00e1sa. Hiszen a profit-orient\u00e1lt genetikai k\u00eds\u00e9rletek alany\u00e1v\u00e1 degrad\u00e1lt alien (a hihetetlen\u00fcl agressz\u00edv, s\u00e1rk\u00e1nyszer\u0171, f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli l\u00e9tforma) val\u00f3di fenyeget\u00e9s\u00e9t csup\u00e1n k\u00e9t n\u0151 ismeri fel, akik azonban nemhogy nem n\u0151k, de nem is igaz\u00e1n emberek. Idegenek, \u00e1tutaz\u00f3k \u00e9s outsiderek, akik l\u00e1tj\u00e1k a probl\u00e9m\u00e1kat, tudj\u00e1k a megold\u00e1sokat, \u00e9s k\u00e9rlelhetetlen\u00fcl v\u00e9gre is hajtj\u00e1k a feladatukat. M\u00e9gis emberk\u00e9nt viselkednek, emberi \u00e9rzelmeket (is) mutatnak, \u00e9s emberi konfliktusokba keverednek. A k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151 \u00f6sszetett \u00e9s csup\u00e1n vizu\u00e1lisan (mozdulatok, tekintetek, im\u00e1zs) jelzett, de nem kimunk\u00e1lt kapcsolat\u00e1ban \u00e9pp\u00fagy ott vibr\u00e1l az erotika vagy az anyai \u00f6szt\u00f6n, mint a kultur\u00e1lisan kondicion\u00e1lt nemi \u00e9s faji el\u0151\u00edt\u00e9let. A femme fatale \u00e9s a b\u00e1jos naiva figur\u00e1ja a film vizu\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1ban egyszerre t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s ideol\u00f3gia allegorikus megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re is k\u00e9pes, \u00e9s ez a k\u00e9pess\u00e9g nem csak a narrat\u00edv\u00e1k \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa, de a k\u00e9pi klis\u00e9k ikonol\u00f3gi\u00e1ja fel\u0151l is magyar\u00e1zhat\u00f3. A filmben a kultur\u00e1lis idegens\u00e9ggel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u2013 k\u00e9pileg \u00e9s narratol\u00f3giailag egyar\u00e1nt meghat\u00e1roz\u00f3 \u2013 konfront\u00e1ci\u00f3 \u00e9ppen a vizu\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9s miatt v\u00e1lik sokkol\u00f3v\u00e1. A k\u00e9t idegen \u2013 a nem emberi DNS-sel, \u00e9s a DNS-sel se rendelkez\u0151 \u2013 intelligens l\u00e9tforma ugyanis emberi alakban jelenik meg. S\u0151t olyan vonz\u00f3 n\u0151k\u00e9nt, aki nem azonos\u00edthat\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171en a nemi \u00e9s kultur\u00e1lis sztereot\u00edpi\u00e1kkal. Egyik\u00fck er\u0151sebb \u00e9s gyorsabb, mint b\u00e1rmelyik f\u00e9rfi, mik\u00f6zben anyai \u00e9rz\u00e9seket produk\u00e1l egy sz\u00f6rnysz\u00fcl\u00f6tt ir\u00e1nt, a m\u00e1sik pedig olyan mor\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek ir\u00e1nt elk\u00f6telezett, amelyeket az \u00e9let\u00e9n\u00e9l is fontosabbnak tart. Az idegenek \u00e9s az outsiderek ugyan\u00fagy (vagy ink\u00e1bb jobban) n\u00e9znek ki, mint mi, csak \u00e9ppen m\u00e1sk\u00e9nt gondolkodnak \u2013 az egyik \u201e\u00e1llatira\u201d cool, a m\u00e1sik pedig \u201eembertelen\u00fcl\u201d racion\u00e1lis. Az Alien parabol\u00e1jak\u00e9nt v\u00e9g\u00fcl arra utaln\u00e9k, hogy hasonl\u00f3 \u2013 persze ink\u00e1bb textu\u00e1lis, mint vizu\u00e1lis \u2013 sokkhat\u00e1ssal sz\u00e1molhatunk akkor is, amikor egy ter\u00fclet szak\u00e9rt\u0151je valami eg\u00e9szen szokatlan elemz\u00e9ssel vagy megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel szembes\u00fcl. A tolerancia ezen a ponton m\u00e1r nem biztos, hogy seg\u00edt; a meg\u00e9rt\u00e9s akkor m\u0171k\u00f6dik igaz\u00e1n, ha magunk is megtapasztaljuk az idegens\u00e9get \u00e9s az outsiders\u00e9get, vagy legal\u00e1bbis hajland\u00f3ak vagyunk n\u00e9ha mer\u00e9szebb (tudom\u00e1nyos-fantasztikus) utaz\u00e1sokat is tenni.<\/p>\n

Jegyzetek <\/p>\n

[1] Mieke Bal: Travelling Concepts in the Humanities: A Rough Guide. University of Toronto Press, Toronto, 2002.
\n[2] Bryson: Word and Image. French Painting of the Ancien Regime. Cambridge UP, Cambridge, 1981. ill. Vision and Painting: The Logic of the Gaze. Yale UP, New Haven and London, 1983.
\n[3] Mieke Bal \u2013 Norman Bryson: Semiotics and Art History. The Art Bulletin, 1991\/2. 174-208.
\n[4] Visual Culture Questionnaire. October, 77, 1996. 25-70. A k\u00e9rd\u0151\u00edv k\u00e9rd\u00e9seit, Martin Jay \u00e9s David Norman Rodowick v\u00e1lasz\u00e1t, illetve a k\u00e9rd\u0151\u00edvhez f\u0171z\u00f6tt komment\u00e1romat l\u00e1sd el\u0151z\u0151 sz\u00e1munkban.
\n[5] Mieke Bal: Semiotic Elements in Academic Practices. Critical Inquiry, 1996\/3. 573-589. \u00e9s James Elkins: What Do We Want Pictures to Be? Reply to Mieke Bal. Critical Inquiry, 1996\/3. 590-602.
\n[6] Mieke Bal: Reading Rembrandt. Beyond the Word Image Opposition. Cambridge UP, Cambridge, 1991. A bevezet\u0151 fejezet magyar ford\u00edt\u00e1sa: T\u00fal a sz\u00f3-k\u00e9p oppoz\u00edci\u00f3n. Enigma, 14-15, 132-165.
\n[7] James Elkins: Marks, Traces, Traits, Contours, Orli, and Splendores: Nonsemiotic Elements in Pictures. Critical Inquiry, 1995\/4. 822-860.
\n[8] James Elkins: The Domain of Images. Cornell UP, Ithaca and London, 1999.
\n[9] Visual Culture Questionnaire. October, 77, 1996. 25.
\n[10] Mieke Bal: Visual Essentialism and the Object of Visual Culture. Journal Of Visual Culture, 2003\/1. 5-32. Magyarul az Enigm\u00e1ban jelent meg: (ford\u00edtotta: Cs\u00e1ky Marianne) Enigma, 41, 2004. 86-116.
\n[11] I.m. 88-89.
\n[12] Eilean Hooper-Greenhill: Museums and the Interpretation of Visual Culture. Routledge, London, 2000.
\n[13] I.m. 14.
\n[14] Fiona Carson \u2013 Claire Pajaczkowska (eds.): Feminist Visual Culture. Routledge, New York, 2001.
\n[15] Nicholas Mirzoeff: The Visual Culture Reader. Routledge, London, 1998.
\n[16] Nicholas Mirzoeff: An Introduction to Visual Culture. Routledge, London, 1999.
\n[17] Nicholas Mirzoeff: Stuff and nonsense. Journal Of Visual Culture, 2003\/2. 247-249.
\n[18] W. J. T. Mitchell: The obscure object of visual culture. Journal Of Visual Culture, 2003\/2. 249-252. \u00c9s Michael Ann Holly: Now and then. Journal Of Visual Culture, 2003\/2. 238-242.
\n[19] James Elkins: Nine modes of interdisciplinarity for Visual Studies. Journal of Visual Culture, 2003\/2. 232-237.
\n[20] W. J. T. Mitchell: Showing Seeing: A Critique of Visual Culture. In: Michael Ann Holly, Keith Moxey (eds.): Art History, Aesthetics, Visual Studies. Yale University Press, New Haven and London, 2003. 231-250. Magyarul: A l\u00e1t\u00e1st megmutatni. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kritik\u00e1ja. Ford\u00edtotta: Beck Andr\u00e1s. Enigma, 41, 17-31.
\n[21] Alien 4: Alien Resurerection (Felt\u00e1mad a hal\u00e1l). Rendezte: Jean-Piere Jeunet. 20th Century Fox, 1997.
\n[22] Nicholas Mirzoeff: An Introduction to Visual Culture, Routledge, London, 1999. 193-225.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t