{"id":13611,"date":"2009-01-01T06:15:09","date_gmt":"2009-01-01T05:15:09","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13611"},"modified":"2021-12-30T20:41:36","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:36","slug":"a-technika-magaslatai-es-a-tudat-melysegei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-technika-magaslatai-es-a-tudat-melysegei\/","title":{"rendered":"A technika magaslatai \u00e9s a tudat m\u00e9lys\u00e9gei"},"content":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor <\/strong><\/p>\n

\"technika1\"<\/p>\n

A kultur\u00e1lis \u00e9s politikai paranoia sz\u00e1zad\u00e1ban a terrorizmus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt. Hab\u00e1r az auton\u00f3m eszt\u00e9tikai szf\u00e9ra m\u00e1r j\u00f3 sz\u00e1z \u00e9ve romokban hever, egyesek m\u00e9gis arra tesznek k\u00eds\u00e9rletet, hogy a m\u0171v\u00e9szet romantikus kulissz\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt akn\u00e1zz\u00e1k ki a terrorizmus \u00e9s a destrukci\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gai ir\u00e1nti ig\u00e9nyt. Egy ilyen v\u00e1llalkoz\u00e1s sor\u00e1n ugyanis csak arra kell vigy\u00e1zni, hogy a reality effect, a val\u00f3szer\u0171s\u00e9g (Roland Barthes ut\u00e1n vraisemblance) ne legyen t\u00fals\u00e1gosan mark\u00e1ns. 1 Ehhez kiv\u00e1l\u00f3 nyersanyagot k\u00edn\u00e1l Hollywood kimer\u00edthetetlen aranyb\u00e1ny\u00e1ja a comics. A probl\u00e9ma csak az, hogy a pulp fiction vil\u00e1g\u00e1ban a terrorist\u00e1k t\u00f6bbnyire a rossz oldalon \u00e1llnak \u00e9s a rossz terrorist\u00e1k annyira m\u00e1r nem \u00e9rdeklik a n\u00e9z\u0151ket, m\u00e9g akkor se, ha f\u00e9l Amerik\u00e1t romba d\u00f6ntik. A Wachowski fiv\u00e9reknek \u00edgy egy kicsit kutakodnia kellett a nem annyira ismert t\u00e1rn\u00e1kban, m\u00edg r\u00e1tal\u00e1ltak Alan Moore V for Vendett\u00e1-j\u00e1ra.
\nAz \u201eavantg\u00e1rd\u201d m\u0171v\u00e9sz h\u00edr\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 (az LSD-t\u0151l a fekete m\u00e1gi\u00e1ig szinte minden lehets\u00e9ges inspir\u00e1ci\u00f3t felhaszn\u00e1l\u00f3) Alan Moore-nak nem olyan r\u00e9g m\u00e1r volt egy sikeresnek mondhat\u00f3 \u201eegy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se\u201d Hollywooddal, amikor a From Hell-b\u0151l k\u00e9sz\u00edtettek egy kell\u0151k\u00e9ppen h\u00e1tborzongat\u00f3 thrillert Johny Depp-pel a f\u0151szerepben. A V for Vendetta megfilmes\u00edt\u00e9se azonban nem egy kimondott sikert\u00f6rt\u00e9net, Moore m\u00e9g a st\u00e1blist\u00e1r\u00f3l is levetette a nev\u00e9t. A Big Ben pazar felrobbant\u00e1sa, Natalie Portman kopaszra borotv\u00e1l\u00e1sa, \u00e9s az am\u00fagy kiv\u00e1l\u00f3 alak\u00edt\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 Stephen Rea elny\u0171tt detekt\u00edv-figur\u00e1ja sem sokat seg\u00edtett azon, ahogy Moore ravasz, szatirikus, intertextu\u00e1lis k\u00e9preg\u00e9ny\u00e9b\u0151l egy nevets\u00e9ges diszt\u00f3pia-par\u00f3di\u00e1t fabrik\u00e1ltak Wachowski\u00e9k. Pedig a sikerhez minden adott volt, a bemutat\u00f3 el\u0151tt a sajt\u00f3 arr\u00f3l faggatta a neves sz\u00edn\u00e9szeket, hogy hogyan v\u00e1llalhattak szerepet egy olyan amor\u00e1lis alkot\u00e1sban, amely pozit\u00edv sz\u00ednben t\u00fcnteti fel a terrorizmust.
\nA bemutat\u00f3 ut\u00e1n azonban nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a film csup\u00e1n egy \u00fajrahangszerelt Robin Hood t\u00f6rt\u00e9net, ahol a rendez\u0151 t\u00fals\u00e1gosan is nagy hangs\u00falyt fektetett a politikai diktat\u00fara vizu\u00e1lis kontrollj\u00e1nak (z\u00e1rt l\u00e1nc\u00fa TV-h\u00e1l\u00f3zat, \u00e9s tot\u00e1lis m\u00e9diaellen\u0151rz\u00e9s) minden invenci\u00f3t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 bemutat\u00e1s\u00e1ra, illetve a terrorizmus k\u00fcls\u0151dleges form\u00e1inak lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9re ahelyett, hogy a bels\u0151 pszichikai dr\u00e1m\u00e1ra helyezte volna a hangs\u00falyt, amelyet csup\u00e1n bagatelliz\u00e1lni tudott. Pedig V szadista beavat\u00e1si r\u00edtusa, az a lelki terror (mag\u00e1nz\u00e1rka, hal\u00e1los \u00edt\u00e9let), amellyel \u201efelszabad\u00edtotta\u201d Evey-t (Natalie Portman), a dekorat\u00edv telev\u00edzi\u00f3s asszisztensn\u0151t egzisztenci\u00e1ja \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9ge, \u00e9s enn\u00e9l fogva a t\u00e1rsadalmi mor\u00e1l korl\u00e1tai al\u00f3l, j\u00f3val izgalmasabb t\u00e9ma, mint a korrupt politikusok ellen lefolytatott bossz\u00fahadj\u00e1rat. A Wachowski\u00e9k-f\u00e9le V az\u00e9rt \u00e1rtalmatlan, mert k\u00e9ptelen bemutatni a l\u00e9lek s\u00f6t\u00e9t vil\u00e1g\u00e1t, \u00e9s m\u00e9g a politikai diktat\u00fara s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g\u00e9t is teljesen dilett\u00e1nsan t\u00fckr\u00f6zi vissza.
\nEzzel szemben Frank Miller \u00e9s Robert Rodriguez Sin Cityj\u00e9ben szinte tapinthat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak az emberi elme \u00e9s az emberi l\u00e9lek m\u00e9lyr\u00e9tegei, \u00e9s k\u00e9pet alkothatunk a \u201eval\u00f3di\u201d brutalit\u00e1s term\u00e9szetrajz\u00e1r\u00f3l is. Itt nincsenek l\u00e1tv\u00e1nyos robbant\u00e1sok vagy leny\u0171g\u00f6z\u0151 panor\u00e1mak\u00e9pek, az er\u0151szak testk\u00f6zeli, \u00e9s ami m\u00e9g enn\u00e9l is rosszabb, teljesen motiv\u00e1latlan. A f\u00e9rfih\u0151s\u00f6ket ugyan a \u201enemes\u201d bossz\u00fa mozgatja, de ez semmik\u00e9ppen sem magyar\u00e1zza azt a kegyetlens\u00e9get, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul Marv (Mickey Rourke) megk\u00ednozza az egy est\u00e9s bar\u00e1tn\u0151j\u00e9t meggyilkol\u00f3 pszichopat\u00e1t. L\u00e1that\u00f3 \u00e9s \u00e9rthet\u0151 magyar\u00e1zatot k\u00edn\u00e1l viszont maga a v\u00e1ros, Sin City, ahol Marv egy eg\u00e9szen \u00e1tlagos figura. Londonnal szemben ennek a v\u00e1rosnak nem ismerj\u00fck a geogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, \u00fagy bolyongunk sz\u0171k, k\u00e9nyelmetlen \u00e9s m\u00e9gis nagyon \u201eemberi\u201d tereiben, ahogy saj\u00e1t tudatunkban szoktunk. \u00c9s ezzel a film meglep\u0151 m\u00f3don k\u00e9pes arra, hogy eg\u00e9szen otthonoss\u00e1 tegye sz\u00e1munkra Basin City brut\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1t. A szaggatott, s\u00f6t\u00e9t sik\u00e1torokban bolyong\u00f3 chandleres t\u00f6rt\u00e9netvezet\u00e9s is seg\u00edti a reality effect, a film val\u00f3szer\u0171s\u00e9g\u00e9nek lefektet\u00e9s\u00e9t. Nincs nagy t\u00f6rt\u00e9net, nincsenek nagy narrat\u00edv\u00e1k, nincs k\u00fcldet\u00e9studat, nincsenek tervek; \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s \u00e9rzelmek, kognit\u00edv \u00e9s perceptu\u00e1lis szil\u00e1nkok hasogatj\u00e1k a szerepl\u0151k agy\u00e1t. Az az igaz\u00e1n meglep\u0151, hogy a Sin City fekete-feh\u00e9r, kifejezetten comicsos kulisszavil\u00e1g\u00e1nak ment\u00e1lis k\u00e9pe valahogy m\u00e9gis sokkal val\u00f3szer\u0171bb, mint az \u201eigazi\u201d London a V for Vendett\u00e1-ban.<\/p>\n

\"technika2\"<\/p>\n

A vizu\u00e1lis kult\u00fara jelens\u00e9geinek vizsg\u00e1lata arra ir\u00e1ny\u00edtotta r\u00e1 (ism\u00e9t) a figyelmet, hogy nem is annyira az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3, hanem az, hogy hogyan \u00e9s milyen keretek k\u00f6z\u00f6tt. A g\u00e9nmanipul\u00e1lt \u00e9s sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kosan sz\u00e9nn\u00e9 \u00e9gett szuperh\u0151s, V (akit val\u00f3j\u00e1ban r\u00f3mai \u00f6t\u00f6snek kellene ejteni az ut\u00e1n az ajt\u00f3 ut\u00e1n, amely m\u00f6g\u00f6tt \u201ekezelt\u00e9k\u201d) Robin Hood \u00e9s Superman k\u00e9sei \u00f6r\u00f6k\u00f6sek\u00e9nt egy lebut\u00edtott orwelli diktat\u00fara ellen harcol \u00fagy, hogy a motiv\u00e1ci\u00f3i igencsak fennk\u00f6ltek. A film v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g az \u00e9let\u00e9t is fel\u00e1ldozza az\u00e9rt, hogy az \u00e1ltala felr\u00e1zott t\u00e1rsadalom megd\u00f6ntse a diktat\u00far\u00e1t. A V \u00e1ltal alkalmazott terror \u00e9pp\u00fagy ismer\u0151s sz\u00e1munkra a politik\u00e1b\u00f3l (a c\u00e9l szentes\u00edti az eszk\u00f6zt) \u00e9s a k\u00f6zgazdas\u00e1gtanb\u00f3l (a sz\u00fcks\u00e9ges rossz), mint a harc\u00e1szatb\u00f3l (strat\u00e9giai er\u0151demonstr\u00e1ci\u00f3). Vagyis egy\u00e1ltal\u00e1n semmi sokkol\u00f3 nincs benne, m\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert nem is halnak meg \u00e1rtatlan emberek, \u00e9s az ellenf\u00e9l egy \u00f6ntelt \u00e9s buta, fasiszta dikt\u00e1tor.
\nBasin City lepusztult film noir \u201ekeresztes\u201d lovagjai viszont olyan dolgokat tesznek, amelyet a fenn\u00e1ll\u00f3 szimbolikus rendszer csak \u00f6nmag\u00e1n k\u00edv\u00fcl, a b\u00f6rt\u00f6n \u00e9s az elmegy\u00f3gyint\u00e9zet keretei k\u00f6z\u00f6tt tud \u00e9rtelmezni. Ebben a v\u00e1rosban a szabadl\u00e1bon k\u00f3sz\u00e1l\u00f3, f\u00e9l\u0151r\u00fclt igazs\u00e1goszt\u00f3k h\u0151s\u00f6k lehetnek, hiszen a m\u00e1sik oldalon m\u00e9g egy heveny\u00e9szett, irracion\u00e1lis becs\u00fcletk\u00f3dex sem korl\u00e1tozza a rosszak tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. \u00c9s Basin City rosszai azt\u00e1n igaz\u00e1n rosszak: a hatalom \u00e9s a p\u00e9nz nyilv\u00e1nval\u00f3 motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1n t\u00fal eg\u00e9szen aberr\u00e1lt v\u00e1gyak (kannibalizmus, pederasztia) mozgatj\u00e1k \u0151ket. Ehhez k\u00e9pest a \u201epozit\u00edv\u201d h\u0151s\u00f6k kegyetlens\u00e9ge k\u00f6nnyed\u00e9n a kor, \u00e9s a kontextus sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrhat\u00f3. V forradalmi tette Basin Cityben teljesen elk\u00e9pzelhetetlen lenne, az itteni h\u0151s\u00f6k nem tudj\u00e1k \u00e9s nem is akarj\u00e1k megv\u00e1ltoztatni a fenn\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi rendet. (Itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy \u201ea f\u00e9lelem megeszi a lelket\u201d; l\u00e9lek h\u00edj\u00e1n itt eg\u00e9szen m\u00e1s jelleg\u0171 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kokat fogyasztanak.) Marv ugyan v\u00e9gez egy-k\u00e9t f\u0151gonosszal, \u00e9s Hartigan nyomoz\u00f3 (Bruce Willis) is hidegre tesz egyet, de j\u00f3l tudj\u00e1k hogy t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 buk\u00e1suk legf\u00f6ljebb a maguk sz\u00e1m\u00e1ra jelent megv\u00e1lt\u00e1st. A gond csak annyi, hogy n\u00e9mely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen brut\u00e1lis figura, mint p\u00e9ld\u00e1ul Marv, m\u00e9gis szimpatikus. Az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nya itt tal\u00e1n a lovagkorba vezet. Marv nem egy tipikus film noir h\u0151s, ink\u00e1bb egy h\u00fas-v\u00e9r templomos lovag juthat r\u00f3la esz\u00fcnkbe, aki eg\u00e9szen szokatlan (kultur\u00e1lisan relat\u00edv \u00e9s nem minden \u00f6nkritika n\u00e9lk\u00fcl kezelt) becs\u00fcletk\u00f3dex szerint \u00e9l.
\nA V for Vendetta \u00e9s a Sin City ellenpontoz\u00e1sa azt sugallhatja, hogy az er\u0151szak vizualiz\u00e1l\u00e1sa nem a fens\u00e9gesen (a terrorizmus, mint term\u00e9szeti katasztr\u00f3fa), hanem az \u00e9lvezet (a lacani jouissance) \u201eeszt\u00e9tikai\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl lehet igaz\u00e1n \u00e1t\u00fct\u0151 erej\u0171. Az effajta er\u0151szaknak nem is annyira a sz\u00edvbe markol\u00f3, mint ink\u00e1bb a tudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3 potenci\u00e1lja veszedelmes. Nem az a t\u00e9t, hogy tetszik-e nek\u00fcnk az \u00e1rtatlan emberek lem\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sa, hanem az, hogy k\u00e9pesek lenn\u00e9nk-e k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl kiirtani azokat, akiket valamilyen okn\u00e1l fogva nem akarunk a f\u00f6ld sz\u00edn\u00e9n l\u00e1tni. A nagy k\u00e9rd\u00e9s \u2013 \u00e9s a Sin City kulcsa \u2013 ebb\u0151l a szempontb\u00f3l az azonosul\u00e1s: az identit\u00e1s konstrukci\u00f3ja, illetve a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 modellek \u00e9s mint\u00e1k internaliz\u00e1ci\u00f3ja. Az alapvet\u0151en konstruktivista, a pszichoanal\u00edzissel \u00e9s a kognit\u00edv tudom\u00e1nnyal egyar\u00e1nt kompatibilis visual studies fel\u0151l n\u00e9zve ez a folyamat a Sin City eset\u00e9ben sem elk\u00e9pzelhetetlen, \u00e9s azzal sem j\u00e1r felt\u00e9tlen\u00fcl egy\u00fctt, hogy degener\u00e1lt gyilkol\u00f3g\u00e9pk\u00e9nt a villamossz\u00e9kben v\u00e9gezz\u00fck.<\/p>\n

\"technika6\"<\/p>\n

Az azonosul\u00e1s alapja a narrat\u00edv\u00e1ban rejlik, a film noir egyes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 elbesz\u00e9l\u0151 hagyom\u00e1ny\u00e1ban. Mivel azonban igen durva dolgokat m\u0171velnek azok a figur\u00e1k, akikkel azonosulni lehetne, sz\u00fcks\u00e9ges a stiliz\u00e1l\u00e1s \u2013 \u00e9s ez a Sin City leger\u0151sebb oldala. Az \u00fatt\u00f6r\u0151 szerep itt egy\u00e9rtelm\u0171en Frank Miller\u00e9 \u00e9s a \u201eseg\u00e9drendez\u0151nek\u201d titul\u00e1lt Quentin Tarantin\u00f3\u00e9, aki a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n \u00fajra\u00e9lesztette a film noir m\u0171faj\u00e1t olyan filmekkel, mint a Kutyaszor\u00edt\u00f3ban, vagy a Pulp Fiction. Am\u00edg a klasszikus film noirban az er\u0151szak csak \u00fagy mellesleg megt\u00f6rt\u00e9nik, minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb (mor\u00e1lis vagy vizu\u00e1lis) hangs\u00faly n\u00e9lk\u00fcl, addig Tarantino el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtotta a testi er\u0151szak (nincs r\u00e1 jobb sz\u00f3) eszt\u00e9tikum\u00e1t. Frank Miller pedig a kilencvenes \u00e9vekben (erre sincs jobb sz\u00f3) \u201edekonstru\u00e1lta\u201d a film noirt. M\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a karakterek eg\u00e9szen sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek \u00e9s ambivalensek \u00e9pp\u00fagy, ahogy maga a vizu\u00e1lis st\u00edlus is, amelyre \u00e9ppolyan nagy hat\u00e1st gyakorolt a n\u00e9met expresszionizmus, vagy az amerikai popos minimalizmus, mint a jap\u00e1n manga. Ez ut\u00f3bbi el\u0151tti egy\u00e9rtelm\u0171 tiszteletad\u00e1sk\u00e9nt jelenik meg a m\u00e9g sin citys m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rve is leny\u0171g\u00f6z\u0151en idegen szamur\u00e1jl\u00e1ny, Deadly Little Miho (Devon Aoki) a k\u00e9preg\u00e9nyben. (A kultikus intertextualit\u00e1sr\u00f3l most csak annyit, hogy Miho Rodriguezn\u00e9l azzal a k\u00e9t szamur\u00e1jkarddal v\u00e9gzi ki Jacky Boyt \u00e9s csapat\u00e1t, amelyet a Kill Billben Uma Thurman sz\u00e1m\u00e1ra kov\u00e1csoltak.)
\nRodriguez Sin City filmje teh\u00e1t k\u00e9preg\u00e9ny-adapt\u00e1ci\u00f3, de val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9gsem az, s\u0151t igaz\u00e1b\u00f3l nem is annyira film, mint ink\u00e1bb mozg\u00f3k\u00e9preg\u00e9ny. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy \u00faj, \u00e9s bel\u00e1thatatlanul sikeres m\u0171faj sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek lehet\u00fcnk tan\u00fai. \u00dajdons\u00e1ga a graphic novel kilencvenes \u00e9vekbeli megjelen\u00e9s\u00e9hez m\u00e9rhet\u0151, m\u00edg j\u00f6v\u0151beli siker\u00e9nek el\u0151k\u00e9pe legink\u00e1bb az \u00f6tvenes \u00e9vek alacsony k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 amerikai film noirja lehet. Rodriguez a technikai alapoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nemcsak \u00f3ri\u00e1si profitot hozott a Miramaxnak, de a filmgy\u00e1rt\u00e1s digit\u00e1lis paradigmav\u00e1lt\u00e1s\u00e1t is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 tette. A filmet ugyanis n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt leforgatt\u00e1k digit\u00e1lis kamer\u00e1kkal green screen el\u0151tt minim\u00e1lis d\u00edszletek k\u00f6z\u00f6tt. Ez az a zavarba ejt\u0151 technikai h\u00e1tt\u00e9r, ami csod\u00e1kra k\u00e9pes. A k\u00e9preg\u00e9ny a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9letre kel, val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik. Bizonyos \u00e9rtelemben a film rem\u00e9nytelen\u00fcl k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa (fikci\u00f3 \u2013 val\u00f3s\u00e1g) gondolkod\u00e1sunkat akn\u00e1zza ki, a fikt\u00edv h\u0151s\u00f6k val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lnak, mintha legvadabb \u00e9s legdurv\u00e1bb fant\u00e1ziak\u00e9peink realiz\u00e1l\u00f3dn\u00e1nak.
\nA Sin City kritikai fogadtat\u00e1sa is er\u0151teljesen k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa. Az egyiket nevezz\u00fck \u201efilmes\u201d \u00e9rtelmez\u00e9snek, a m\u00e1sikat \u201ekult\u00farakritikainak\u201d. A \u201efilmes\u201d interpret\u00e1ci\u00f3 a bombasztikus szereposzt\u00e1son t\u00fal a film, pontosabban a k\u00e9preg\u00e9ny \u00e1t\u00fct\u0151 vizualit\u00e1s\u00e1t, illetve ennek t\u00f6k\u00e9letes \u201eadapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u201d emeli ki, \u00e9s a zs\u00e1ner fel\u0151l, filmt\u00f6rt\u00e9netileg megalapozottan elemzi a m\u0171vet. Ennek azonban az az \u00e1ra, hogy a \u201eszimptomatikus\u201d filmelemz\u00e9s \u00e1ltal oly kedvelt pszichoanalitikai \u00e9s ideol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9seket nem tematiz\u00e1lja. 2 Egy\u00e9rtelm\u0171 nyeres\u00e9g azonban, hogy az er\u0151szakot sem valaminek a jelek\u00e9nt (szimpt\u00f3m\u00e1jak\u00e9nt) \u00e9rtelmezi, hanem t\u00f6bbf\u00e9le zs\u00e1ner felett\u00e9bb sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s igen sokoldal\u00faan \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3 komponensek\u00e9nt. A kult\u00farakritikai \u00e9rtelmez\u0151 viszont \u00e9ppen az ideol\u00f3gia \u00e1rnyalt \u00e9s komplex kibont\u00e1s\u00e1t k\u00e9ri sz\u00e1mon a filmen, \u00e9s ezek h\u00edj\u00e1n csup\u00e1n az \u00e9rtelmetlen \u00e9s motiv\u00e1latlan er\u0151szak kultusz\u00e1t l\u00e1tja benne. Ennek alesetek\u00e9nt a feminista kritika m\u00e9g azzal is tet\u00e9zi az alkot\u00f3k b\u0171nlajstrom\u00e1t, hogy a filmben \u00e1br\u00e1zolt n\u0151k jellemrajza nagyon egys\u00edk\u00fa, vizualiz\u00e1l\u00e1suk pedig kifejezetten szexista. Arr\u00f3l m\u00e1r nem is besz\u00e9lve, hogy a n\u0151k romlott, ki\u00e9hezett amazonk\u00e9nt a patriarch\u00e1lis t\u00e1rsadalom nyilv\u00e1nval\u00f3 kasztr\u00e1ci\u00f3s f\u00e9lelmeir\u0151l \u00e1rulkodnak. E f\u00e9lelmet \u00e9s fenyegetetts\u00e9get pedig csak \u00fagy lehet megfelel\u0151 mederbe terelni, ha a n\u0151k a szkopof\u00edl t\u00e1rsadalomban \u00e9s a filmben kiz\u00e1r\u00f3lag a l\u00e1tv\u00e1ny r\u00e9szek\u00e9nt, a tekintet t\u00e1rgyak\u00e9nt szerepelnek (t\u00e1ncosn\u0151k, pinc\u00e9rl\u00e1nyok \u00e9s kurv\u00e1k).
\nA visual studies k\u00e9pes lehet, ha nem is szintetiz\u00e1lni, de szitu\u00e1lni e k\u00e9t n\u00e9z\u0151pontot, \u00e9s a film kritikai ambivalenci\u00e1j\u00e1t nem a filmen, hanem az \u00e9rtelmez\u0151i k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken bel\u00fcl bontja ki. Ez\u00e1ltal a film \u00e9s a k\u00e9preg\u00e9ny mentes\u00fclhet a kritikai ellentmond\u00e1sok legitim\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00e9nyszere al\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t vizu\u00e1lis st\u00edlus\u00e1nak jog\u00e1n \u00e9rdemelheti ki a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00f3inak figyelm\u00e9t. \u00c9s mindezt ak\u00e1r egyetlen kifejez\u00e9sbe is lehet foglalni: a Sin City semmik\u00e9ppen sem egy felsz\u00ednes \u00e9s t\u00fals\u00e1gosan brut\u00e1lisra sikeredett t\u00e1rsadalomkritika, de m\u00e9g csak nem is puszt\u00e1n egy t\u00f6k\u00e9letes, neo-noir k\u00e9preg\u00e9ny-adapt\u00e1ci\u00f3, hanem egy digit\u00e1lis mozg\u00f3k\u00e9preg\u00e9ny, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hat\u00e1sos eszk\u00f6z\u00f6kkel tudja megmozgatni lelk\u00fcnket \u00e9s tudatunkat. Amikor pedig a high tech \u00e9s a tudatalatti \u00f6sszeesk\u00fcszik ellen\u00fcnk, hogy elszedj\u00e9k nemcsak a p\u00e9nz\u00fcnket, de a lelk\u00fcnket is, akkor alkothatunk valami halv\u00e1ny fogalmat arr\u00f3l, hogy hol tart ma a vizu\u00e1lis kult\u00fara termel\u00e9se.<\/p>\n

Jegyzetek:<\/p>\n

1 V.\u00f6: Roland Barthes: The reality effect. (1968) In: Tzvetan Todorov (ed.): Literary Theory Today . New York and Paris: Cambridge University Press & Editions de la maison des sciences de l’homme, 1982.
\n2 A \u201eszimptomatikus \u00e9rtelmez\u00e9s\u201d tal\u00e1l\u00f3 kifejez\u00e9s\u00e9t David Bordwellt\u0151l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztem. V.\u00f6.: David Bordwell: Symptomatic interpretation. In: Making Meaning: Inference and Rhetoric in the Interpertation of Cinema. Harvard UP, Harvard, 1989. 71-104. Magyarul: Szimptomatikus interpret\u00e1ci\u00f3. In: Vajdovich Gy\u00f6rgyi (szerk.): A kort\u00e1rs filmelm\u00e9let \u00fatjai. Palatinus, Budapest, 2004. 43-98.<\/p>\n\n\n\n\t\t\n\t\t\t\t