1. \u00dagy t\u0171nik, hogy a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d interdiszciplin\u00e1ris projektje m\u00e1r nem a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny (ahogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a filmt\u00f6rt\u00e9net stb.), hanem az antropol\u00f3gia mint\u00e1j\u00e1ra szervez\u0151dik. \u00cdgy egyesek szerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara excentrikus (s\u0151t n\u00e9ha antagonisztikus) poz\u00edci\u00f3t foglal el a \u201ekontextus\u201d \u00e9s \u201esz\u00f6veg\u201d modelleket haszn\u00e1l\u00f3, t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s szemiotikai imperat\u00edvuszok \u00e1ltal hajtott \u201e\u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez\u201d k\u00e9pest.<\/p>\n
2. \u00dagy t\u0171nik, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara ugyanazt a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 gyakorlati praxist \u00f6leli fel, amely egy kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3 (pl. Riegl \u00e9s Warburg) gondolkod\u00e1s\u00e1t is t\u00e1pl\u00e1lta, \u00e9s az intellektu\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9gek kor\u00e1bbi t\u00e1rh\u00e1z\u00e1hoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszat\u00e9r\u00e9s l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa lehet az olyan m\u00e9diumalap\u00fa t\u00f6rt\u00e9neti diszcipl\u00edn\u00e1k meg\u00fajul\u00e1s\u00e1hoz, mint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, vagy a filmt\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n
3. \u00dagy t\u0171nik, hogy a visual studies mint interdiszciplin\u00e1ris rubrika el\u0151felt\u00e9telezi a l\u00e1that\u00f3 [visual] mint testetlen k\u00e9p [disembodied image] \u00fajonnan kialak\u00edtott koncepci\u00f3j\u00e1t, amelyet a jelcsere \u00e9s a fantazma-projekci\u00f3 virtu\u00e1lis terei sz\u00e1m\u00e1ra re-kre\u00e1ltak. Tov\u00e1bb\u00e1, ha a k\u00e9pnek eme \u00faj paradigm\u00e1ja eredetileg a pszichoanal\u00edzis \u00e9s a m\u00e9dia diskurzusok tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt is ki, napjainkra m\u00e1r egy speci\u00e1lis, m\u00e9diumokt\u00f3l f\u00fcggetlen szerepet kapott. E szerepb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a visual studies a maga szer\u00e9ny, akad\u00e9mikus m\u00f3dj\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rul a globaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokozat\u00e1hoz tartoz\u00f3 szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n
4. \u00dagy t\u0171nik, hogy az akad\u00e9miai nyom\u00e1s a vizu\u00e1lis kult\u00fara interdiszciplinarit\u00e1sa (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen antropol\u00f3giai dimenzi\u00f3ja) fel\u00e9 p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3 hasonl\u00f3 jelleg\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sokkal a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s a filmez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n
David Norman Rodowick: A vizualit\u00e1s paradoxonai 2<\/strong><\/p>\n K\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, de egym\u00e1ssal \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00e9zet tapinthat\u00f3 ki az October k\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9ben. Egyr\u00e9szt az egyes v\u00e1laszok t\u00e9nyk\u00e9nt kezelik egy \u00faj kutat\u00e1si ter\u00fclet \u2013 a visual studies \u2013 felbukkan\u00e1s\u00e1t. M\u00e1sr\u00e9szt viszont, a v\u00e1laszok sokf\u00e9les\u00e9g\u00fck (pozit\u00edv, negat\u00edv, vagy ambivalens) ellen\u00e9re is felt\u00e9telezik, hogy ez a jelens\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en mag\u00e1val hozza a diszciplinarit\u00e1s r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 fogalm\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben is.<\/p>\n \u00c9n is ezen a v\u00e9lem\u00e9nyen vagyok, de azt gondolom a legterm\u00e9kenyebbnek, ha a vizualit\u00e1st paradox fogalomk\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck. E tekintetben a visual studies implicit diszciplinarit\u00e1s-kritik\u00e1ja \u2013 megfogalmaz\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u2013 k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rt foglal mag\u00e1ba, amelyek jelen pillanatban kell\u0151k\u00e9ppen inspir\u00e1l\u00f3ak lehetnek a maguk k\u00f6rk\u00f6r\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel. A k\u00e9rd\u00e9seket a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen foglalhatn\u00e1nk \u00f6ssze:<\/p>\n Vajon a r\u00e9gi diszcipl\u00edn\u00e1k az\u00e9rt bomlanak fel, mert m\u00e1r k\u00e9ptelenek konceptualiz\u00e1lni az \u00faj jelens\u00e9geket? Ezzel szemben a visual studies felismeri a kort\u00e1rs kult\u00fara fokoz\u00f3d\u00f3 vizualit\u00e1s\u00e1t, vagy ink\u00e1bb a vizualit\u00e1s egyre n\u00f6vekv\u0151 hatalm\u00e1t \u00e9s \u00e1zsi\u00f3j\u00e1t, ami m\u00f6g\u00f6tt az \u00fan. \u00faj m\u00e9dia (elektronikus \u00e9s digit\u00e1lis, interakt\u00edv m\u0171v\u00e9szet) megjelen\u00e9se \u00e1ll.<\/p>\n Vagy ink\u00e1bb a bels\u0151, kritikai \u00e9s filoz\u00f3fiai nyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lt gyan\u00fass\u00e1 a diszciplinarit\u00e1s? A diszcipl\u00edn\u00e1k intellektu\u00e1lis birodalmak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszenek \u00e9s fenntartj\u00e1k hat\u00e1raikat t\u00e1rgyuk (fest\u00e9szet, irodalom, zene, \u00e9p\u00edt\u00e9szet, film) \u00e9s a hozz\u00e1tapad\u00f3 tud\u00e1s \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1nak deklar\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Derrida \u00e9s Foucault is er\u0151teljesen kritiz\u00e1lta azt a fundamentalizmust, amely \u00f6nazonoss\u00e1gon alapul\u00f3 tud\u00e1srezsimeket hoz l\u00e9tre \u00e9s el\u0151felt\u00e9telezi a szerz\u0151k, a fogalmak (jel, rendszer, szubjektum, tudattalan, k\u00e9p) \u00e9s a kutat\u00e1si ter\u00fcletek (t\u00f6rt\u00e9nelem, filoz\u00f3fia, tudom\u00e1ny, m\u0171v\u00e9szet) bels\u0151 koherenci\u00e1j\u00e1t. \u00c9n is \u00fagy gondolom, hogy az \u00faj, \u201efigurat\u00edv\u201d m\u00e9dia nem igaz\u00e1n illeszkedik az \u00f6nazonoss\u00e1g eszt\u00e9tikai kateg\u00f3ri\u00e1ihoz \u00e9s \u00edgy inspir\u00e1lja azon diszcipl\u00edn\u00e1k kritik\u00e1j\u00e1t, amelyek t\u00e1rgyukk\u00e9nt kezelik.<\/p>\n Hatalmas gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai er\u0151k is r\u00e9szesei a j\u00e1t\u00e9knak. Az egyetemek sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 forr\u00e1sok fokozatos cs\u00f6kken\u00e9se azzal j\u00e1r, hogy kevesebb fakult\u00e1s t\u00f6bb hallgat\u00f3t l\u00e1t el, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben arra k\u00e9nyszer\u00fcl, hogy kev\u00e9sb\u00e9 specializ\u00e1l\u00f3djon \u00e9s t\u00f6bbet improviz\u00e1ljon az \u00faj ter\u00fcleteken. Az interdiszciplinarit\u00e1snak teh\u00e1t van egy s\u00f6t\u00e9t oldala is: a d\u00e9k\u00e1nok \u00e9s az igazgat\u00f3k az\u00e9rt t\u00e1mogatj\u00e1k az olyan ter\u00fcletek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, mint a visual studies, hogy forr\u00e1sokat takar\u00edthassanak meg \u00e9s csoportos\u00edthassanak \u00e1t tov\u00e1bb cs\u00f6kkentve a tansz\u00e9kek m\u00e9ret\u00e9t \u00e9s befoly\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n K\u00e9ts\u00e9g sem f\u00e9rhet hozz\u00e1, hogy jelen pillanatban ezek a t\u00e9nyez\u0151k egyar\u00e1nt relev\u00e1nsak. Ez\u00e9rt egy figyelmeztet\u00e9ssel kezden\u00e9m: a leginnovat\u00edvabb tud\u00f3sok \u00e9s adminisztr\u00e1torok t\u00f6bbs\u00e9ge k\u00f6t\u00e9len t\u00e1ncol. Az interdiszciplinarit\u00e1s ig\u00e9nye akkor a leger\u0151sebb, amikor az int\u00e9zm\u00e9nyes strukt\u00far\u00e1k \u00e9s a filoz\u00f3fiai \u00e1ll\u00e1spontok mozg\u00e1sban vannak. Az 1960-as \u00e9vekben \u00e9s az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9n, a gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s idej\u00e9n az int\u00e9zm\u00e9nyes t\u00e9nyez\u0151k olyan innovat\u00edv programokat b\u00e1tor\u00edtottak, mint a n\u0151tudom\u00e1nyok, a filmelm\u00e9let \u00e9s az Afrika-kutat\u00e1s. Ezzel szemben most az interdiszciplin\u00e1ris fejleszt\u00e9seket a forr\u00e1sok fokozatos cs\u00f6kken\u00e9se motiv\u00e1lja. A visual studies els\u0151 sz\u00e1m\u00fa paradoxona \u00e9pp az, hogy egy kreat\u00edv interdiszciplinarit\u00e1st bizonytalanul a hi\u00e1nyra alapoznak.<\/p>\n Ez a probl\u00e9ma k\u00eds\u00e9rteni fog mindenf\u00e9le leend\u0151 interdiszciplin\u00e1ris programot. Mindazon\u00e1ltal f\u00e9lre k\u00edv\u00e1nom tenni eme t\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u0171 figyelmeztet\u00e9st \u00e9s ink\u00e1bb a visual studies koncepci\u00f3ja \u00e1ltal keltett filoz\u00f3fiai paradoxonokkal fogok behat\u00f3bban foglalkozni. A Rochesteri Egyetemen van egy Visual and Cultural Studies PhD-kurzusunk. A kurzust \u2013 m\u00e1s kurzusokhoz hasonl\u00f3an \u2013 az a konszenzus tartja \u00f6ssze, hogy a vizu\u00e1lis m\u00e9diumok (fest\u00e9szet, szobr\u00e1szat, film, vide\u00f3 \u00e9s \u00faj m\u00e9dia) \u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 kritikai elm\u00e9letek \u00f6sszef\u00fcggenek egym\u00e1ssal.<\/p>\n De mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha a vizu\u00e1lis \u201ecommon sense\u201d fogalma megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik? Mi lesz, ha m\u00e1r nem tudjuk garant\u00e1lni a vizualit\u00e1s bels\u0151 koherenci\u00e1j\u00e1t a filoz\u00f3fiai \u00e9s a geneal\u00f3giai kritik\u00e1val szemben?<\/p>\n Derrida, m\u00e1sokkal egyetemben, megmutatta, hogy egy koncepci\u00f3 \u00f6nazonoss\u00e1ga csak hierarchikusan \u00e9s oppozicion\u00e1lis logik\u00e1val defini\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s tarthat\u00f3 fenn. A vizualit\u00e1s felt\u00e9telezett koherenci\u00e1ja egy r\u00e9gi filoz\u00f3fiai hagyom\u00e1ny term\u00e9ke, amely elv\u00e1lasztja egym\u00e1st\u00f3l a diszkurz\u00edv \u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeteket. Lessing a Laoko\u00f3nban kodifik\u00e1lta a vizualit\u00e1s konceptu\u00e1lis elhat\u00e1rol\u00e1s\u00e1t a k\u00f6lt\u00e9szett\u0151l \u00e9s az irodalomt\u00f3l. Ennek a tizennyolcadik sz\u00e1zad \u00f3ta sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en elfogadott hat\u00e1rnak az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen maradt annak ellen\u00e9re, hogy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s filoz\u00f3fiai kih\u00edv\u00e1sok is \u00e9rt\u00e9k. Lessing szerint egyetlen eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9let sem \u00e9rv\u00e9nyes akkor, ha nem jel\u00f6lj\u00fck ki vil\u00e1gosan a szukcesszivit\u00e1son \u00e9s a szimultaneit\u00e1son alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szetek hat\u00e1rait. M\u00e1s sz\u00f3val, Lessing az id\u0151beli \u00e9s a t\u00e9rbeli m\u0171v\u00e9szetek hat\u00e1rozott elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se mellett sz\u00e1llt s\u00edkra. Ett\u0151l kezdve az eszt\u00e9tika filoz\u00f3fiai defin\u00edci\u00f3ja nagyj\u00e1b\u00f3l egyet jelentett az \u00f6nazonoss\u00e1g krit\u00e9rium\u00e1n alapul\u00f3 medi\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tellel \u00e9s a m\u00e9diumok \u00e9rt\u00e9khierarchi\u00e1ba rendez\u00e9s\u00e9vel. Kanton \u00e9s Hegelen \u00e1t eg\u00e9szen napjainkig a legink\u00e1bb id\u0151beli \u00e9s a legink\u00e1bb anyagtalan m\u0171v\u00e9szetek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6lt\u00e9szet, ker\u00fcltek a cs\u00facsra, mivel ezeket tartott\u00e1k a legink\u00e1bb spiritu\u00e1lisnak, azaz ezek \u00e1lltak a legk\u00f6zelebb a gondolkod\u00e1s temporalit\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s immaterialit\u00e1s\u00e1hoz. Ez egy logocentrikus megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s, mivel a k\u00f6lt\u00e9szet nyomtatott megtestes\u00fcl\u00e9se \u00f3ta sem v\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 a besz\u00e9d \u00e9s a gondolat egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171s\u00e9ge. \u00c9s arra sem ker\u00fclt sor, hogy a \u201esz\u00f6veget\u201d t\u00e9rbeli vagy figurat\u00edv jelens\u00e9gk\u00e9nt kezelj\u00e9k. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, a gravit\u00e1ci\u00f3val terhelt, materi\u00e1lisabb m\u0171v\u00e9szetek alacsonyabb rang\u00faak lettek ebben a s\u00e9m\u00e1ban. A szimultaneit\u00e1ssal, mint \u201et\u00e9rbeli\u201d kifejez\u00e9ssel egy\u00fctt j\u00e1r az, hogy az anyag (pigmentek, f\u00f6ld, k\u0151, testek) s\u0171r\u0171s\u00e9ge ellenszeg\u00fcl a kifejez\u00e9snek \u00e9s a gondolatnak, \u00e9s mindkett\u0151t lelass\u00edtja. \u00cdgy az eszt\u00e9tikum ide\u00e1ja a 18. \u00e9s 19. sz\u00e1zadi filoz\u00f3fi\u00e1ban el\u0151felt\u00e9telezte az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a gondolkod\u00e1s megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t az anyag \u00e9s a szubsztancia viszonylat\u00e1ban. A gondolkod\u00e1s, az \u201eide\u00e1k j\u00e1t\u00e9ka\u201d Kant megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban, lelassul \u00e9s bes\u0171r\u0171s\u00f6dik, ha a tekintet megragadja \u00e9s a k\u00e9z kifejezi. Szavakba foglalva azonban s\u00falytalanul sz\u00e1ll a f\u00fclbe. A referencialit\u00e1s vagy jel\u00f6l\u00e9s koncepci\u00f3ja is k\u00e9t ir\u00e1nyban m\u0171k\u00f6dik. A t\u00e9rbeli vagy vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek elszak\u00edtj\u00e1k az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st az anyagt\u00f3l, de egy\u00fattal m\u00e9gis arra k\u00e9sztetnek, hogy az alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck \u0151ket, hogy mennyire hasonl\u00edtanak az \u0151ket inspir\u00e1l\u00f3 fizikai objektumokra vagy esem\u00e9nyekre. A nyelvi vagy id\u0151beli m\u0171v\u00e9szetek \u00e9rt\u00e9ke viszont abb\u00f3l az absztrakci\u00f3b\u00f3l \u00e9s immaterialit\u00e1sb\u00f3l ered, amelyben osztoznak a l\u00e9lek \u00e9s a gondolat tiszta aktivit\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n \u00cdgy, legal\u00e1bbis a 17. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00f3ta, az eszt\u00e9tika ide\u00e1ja a nyelvi \u00e9s a plasztikus m\u0171v\u00e9szetek k\u00f6z\u00f6tti oppoz\u00edci\u00f3n nyugszik. A vizualit\u00e1s \u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek itt a gondolat \u2013 \u00e9lvezetes, de nem felt\u00e9tlen\u00fcl k\u00edv\u00e1natos \u2013 anyagi k\u00f6zvet\u00edt\u0151jek\u00e9nt hat\u00e1roz\u00f3dnak meg. Ezt jelenti a szimultaneit\u00e1s Lessing \u00e9s az \u0151t k\u00f6vet\u0151 filoz\u00f3fiai hagyom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. A jel csak az anyag brut\u00e1lis \u00e9s makacs kvalit\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e1ll \u00f6ssze a t\u00e9rben \u00e9s v\u00e1lik \u201el\u00e1that\u00f3v\u00e1\u201d, de \u00e9pp ett\u0151l az anyagt\u00f3l kell az \u00e9rtelemnek elszakadnia minden erej\u00e9vel \u00e9s mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s\u00e1val. A vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz dolgozik, a k\u00f6lt\u0151 azonban sz\u00e1rnyal.<\/p>\n Az \u201e\u00faj\u201d m\u00e9diumok k\u00f6z\u00fcl a j\u00f3 sz\u00e1z \u00e9ve felbukkan\u00f3 mozi kavarta fel el\u0151sz\u00f6r ezt a filoz\u00f3fiai rendszert m\u00e9g akkor is, ha nem siker\u00fclt kiszor\u00edtania. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek tudat\u00e1ban a film tov\u00e1bbra is \u201evizu\u00e1lis\u201d m\u00e9dium, \u00e9s t\u00f6bbnyire m\u00e9g mindig \u00fagy tartja fenn eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keit, hogy a t\u00f6bbi vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00e9 sorolja mag\u00e1t \u00e9s \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t k\u00e9palkot\u00f3 m\u00e9diumk\u00e9nt deklar\u00e1lja. M\u00e9gis a film nagy paradoxona \u2013 a 18. \u00e9s 19. sz\u00e1zad fogalmi kateg\u00f3ri\u00e1it tekintve \u2013 az, hogy \u00e9pp\u00fagy id\u0151beli \u00e9s \u201eimmateri\u00e1lis\u201d m\u00e9dium, mint amennyire t\u00e9rbeli is. A filmi kifejez\u00e9s hibrid term\u00e9szete \u2013 kombin\u00e1lja a mozg\u00f3 fotografikus k\u00e9pet, a hangokat \u00e9s a zen\u00e9t \u00e9pp \u00fagy, mint a besz\u00e9det \u00e9s az \u00edr\u00e1st \u2013 egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben inspir\u00e1lja a mozi v\u00e9delmez\u0151it \u00e9s t\u00e1mad\u00f3it. A v\u00e9d\u0151k szem\u00e9ben, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1910-es \u00e9s \u201920-as \u00e9vekben, a film grandi\u00f3zus hegeli szint\u00e9zisk\u00e9nt \u2013 a m\u0171v\u00e9szetek cs\u00facsak\u00e9nt \u2013 t\u0171nt fel. M\u00e1sr\u00e9szt viszont, konzervat\u00edvabb n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a mozi sosem v\u00e1lhat m\u0171v\u00e9szett\u00e9, mivel korcs m\u00e9dium, amely soha sem fog tudni beilleszkedni a filoz\u00f3fiai eszt\u00e9tika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. Ezeket a probl\u00e9m\u00e1kat azt\u00e1n tov\u00e1bb s\u00falyosb\u00edtotta a digit\u00e1lis m\u00e9dia megjelen\u00e9se \u00e9s felvir\u00e1gz\u00e1sa. A digit\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek csak m\u00e9g ink\u00e1bb \u00f6sszezavart\u00e1k az eszt\u00e9tika elm\u00e9leteit, mivel h\u00edj\u00e1n vannak a szubsztanci\u00e1nak, \u00e9s ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an t\u00e1rgyakk\u00e9nt nehezen azonos\u00edthat\u00f3ak. Mindenf\u00e9le \u201ereprezent\u00e1ci\u00f3\u201d alapja a virtualit\u00e1s: a matematikai absztrakci\u00f3, amely minden jelet \u2013 tekintet n\u00e9lk\u00fcl a kibocs\u00e1t\u00f3 m\u00e9diumra \u2013 egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171v\u00e9 tesz.<\/p>\n Koncepcion\u00e1lisan a vizualit\u00e1s paradox jelens\u00e9g. Ami engem legink\u00e1bb \u00e9rdekel a mai vizu\u00e1lis tudom\u00e1nyban az nem a m\u00e9diumok felt\u00e9telezett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad, \u00e9s nem is a n\u00e9z\u0151k kultur\u00e1lis etnogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Val\u00f3j\u00e1ban egy filoz\u00f3fiai jelleg\u0171 probl\u00e9m\u00e1t kellene megoldania a visual \u00e9s a cultural studiesnak is: az \u00faj m\u00e9dia t\u00f6rt\u00e9neti megjelen\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt implicit koncepci\u00f3k megalkot\u00e1s\u00e1t \u00e9s kritik\u00e1j\u00e1t. Szerintem az \u00faj m\u00e9dia egy implicit filoz\u00f3fiai konfront\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl inspir\u00e1lhatja a visual studiest. A mozit \u00e9s az elektronikus m\u0171v\u00e9szeteket ugyanis olyan eszm\u00e9k teremtett\u00e9k meg, amelyeket nem lehet \u00e9s nem is kell elfogadnia az eszt\u00e9tika mai rendszer\u00e9nek; problematik\u00e1juk e tekintetben a filoz\u00f3fia el\u0151tt \u00e1ll.<\/p>\n A visual studies ez\u00e9rt szerintem arra a felismer\u00e9sre \u00e9p\u00fcl, hogy az \u00faj m\u00e9dia \u00e9pp \u00fagy sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszi a vizualit\u00e1s \u00e9s a diszkurzivit\u00e1s dekonstrukci\u00f3j\u00e1t, mint ahogy az\u00e9t a filoz\u00f3fiai hagyom\u00e1ny\u00e9t, amelyb\u0151l ezek a koncepci\u00f3k erednek. Ebben a helyzetben az eszt\u00e9tika geneal\u00f3giai kritik\u00e1j\u00e1ra \u00e9s az \u00faj m\u00e9dia (amit \u00e9n kor\u00e1bban laz\u00e1n a \u201efigur\u00e1lis\u201d \u00e9s az \u201eaudiovizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d \u00e9gisze al\u00e1 helyeztem) \u00e1ltal ki\u00f6tl\u00f6tt \u00e9s sugalmazott elk\u00e9pzel\u00e9sek pozit\u00edv vizsg\u00e1lat\u00e1ra egyar\u00e1nt sz\u00fcks\u00e9g van. 3 Korunk t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem a k\u00e9pek \u00e9s a jelek kora. Sokkal ink\u00e1bb a sz\u00f3 Deleuze-i \u00e9rtelm\u00e9ben vett szimul\u00e1krumok hat\u00e1rozz\u00e1k meg: a modell \u00e9s a m\u00e1solat, az Ugyanaz \u00e9s az Egy, az Azonos \u00e9s a Hasonl\u00f3 paradox sorozatai t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem tekinthet\u0151k \u00e1t k\u00f6nnyed\u00e9n, \u00e9s nem is reduk\u00e1lhat\u00f3ak az egys\u00e9g \u00e9s az \u00f6nazonoss\u00e1g princ\u00edpiumai alapj\u00e1n.<\/p>\n (ford\u00edtotta: Hornyik S\u00e1ndor)<\/p>\n Martin Jay: A vizu\u00e1lis kult\u00fara viszontags\u00e1gai 4<\/strong><\/p>\n A kult\u00fara, ahogy Raymond Williams a Keywords-ben meghat\u00e1rozta, \u201eaz angol nyelv k\u00e9t vagy h\u00e1rom legkomplik\u00e1ltabb szav\u00e1nak egyike.\u201d A kult\u00fara m\u00e1ra az egyik legvitatottabb sz\u00f3v\u00e1 is v\u00e1lt, mivel a \u201ecultural studies\u201d metasztatikus terjed\u00e9se az elm\u00falt \u00e9vtizedben egym\u00e1s ut\u00e1n \u00e1rasztotta el a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok \u00e9s a humani\u00f3r\u00e1k egyes ter\u00fcleteit. B\u00e1r az egykori elitista konnot\u00e1ci\u00f3k \u2013 a Kultur konvencion\u00e1lisan \u201earnoldi\u00e1nusk\u00e9nt\u201d azonos\u00edtott, hab\u00e1r m\u00e1r a 18. sz\u00e1zadban nyilv\u00e1nval\u00f3 n\u00e9met v\u00e9delme a francia \u00e9s angol Civilizationnal szemben \u2013 maradv\u00e1nyai alkalmank\u00e9nt m\u00e9g mindig \u00e9szlelhet\u0151ek, a \u201ekult\u00fara\u201d mint \u201e\u00e9letm\u00f3d\u201d (whole way of life) antropol\u00f3giai alkalmaz\u00e1sa t\u00e1pl\u00e1lja az \u00faj \u0151r\u00fcletet. A \u201eszubkult\u00fara\u201d \u00e9s a \u201emultikultur\u00e1lis\u201d kifejez\u00e9sekkel egy\u00fctt a \u201ekult\u00fara\u201d napjaink egyik var\u00e1zsig\u00e9je lett, bet\u00f6ltve az \u0171rt, melyet a nyolcvanas \u00e9vekben m\u00e1r egyre kellemetlenebb szagot \u00e1raszt\u00f3 \u201ete\u00f3ria\u201d hagyott maga ut\u00e1n.<\/p>\n Csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se volt, hogy a vizu\u00e1lis tapasztalathoz kapcsol\u00f3d\u00f3 diszcipl\u00edn\u00e1k is izgalmi \u00e1llapotba ker\u00fcljenek, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a filmelm\u00e9let, az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a fot\u00f3gr\u00e1fia t\u00f6rt\u00e9nete, s\u0151t m\u00e9g a kezdeti \u00e1llapot\u00e1ban l\u00e9v\u0151 virtu\u00e1lis realit\u00e1s kutat\u00e1s is beker\u00fclj\u00f6n a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d erny\u0151je al\u00e1. A \u201ek\u00e9pek retorik\u00e1j\u00e1val\u201d kezd\u0151d\u0151en, amelyet W. J. T. Mitchell n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve \u201eikonol\u00f3gi\u00e1ra\u201d \u00edrt \u00e1t, a vizu\u00e1lis kult\u00fara propag\u00e1l\u00f3i kiterjesztett\u00e9k fennhat\u00f3s\u00e1gukat az optikai tapasztalat \u00f6sszes manifeszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s a vizu\u00e1lis praxis minden egyes vari\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra.<\/p>\n Bizonyos szempontb\u00f3l, amelyet az eszt\u00e9tikai purizmus \u00e9s a vizu\u00e1lis szak\u00e9rtelem [visual literacy] hagyom\u00e1nyos fogalmainak v\u00e9delmez\u0151i k\u00e9pviselnek, a v\u00e1ltoz\u00e1s vesz\u00e9lyekkel terhes. A betolakod\u00f3k a k\u00e9pelemz\u00e9s \u00e9s k\u00e9p\u00e9rtelmez\u00e9s alapos elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl is jogosultak a \u201etekintet\u201d, a \u201el\u00e1tv\u00e1ny\u201d, a \u201efel\u00fcgyelet\u201d, a \u201eszkopikus rezsim\u201d \u00e9s hasonl\u00f3k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9rtekezni. \u00d6r\u00f6mmel megragadva azt az antropol\u00f3giai premissz\u00e1t, hogy a kultur\u00e1lis jelent\u00e9s b\u00e1rhol lakozhat, lerombolj\u00e1k a hierarchikus megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9seket, meghirdetik a kusza intertextualit\u00e1s vizu\u00e1lis verzi\u00f3j\u00e1t, \u00e9s nevets\u00e9gess\u00e9 teszik azon \u00e9rt\u00e9kek t\u00e9telez\u00e9s\u00e9t, amelyeken a \u201ekult\u00fara\u201d m\u00e9g elitista kifejez\u00e9sk\u00e9nt alapult. Foucault-t, Bourdieu-t \u00e9s az \u00faj historist\u00e1kat k\u00f6vetve megk\u00eds\u00e9rlik felfedni a hatalom \u00e9s a k\u00e9pek cinkos viszony\u00e1t, vagy kifejezetten olyan utakon j\u00e1rnak, amelyeken a vizu\u00e1lis tapasztalat megs\u00e9rtheti vagy \u00e1th\u00e1ghatja a status quot.<\/p>\n B\u00e1rmi, ami nyomot tud hagyni a retin\u00e1n \u201etisztess\u00e9ges j\u00e1t\u00e9k\u201d-nak t\u0171nik a demokratikus inkluzivit\u00e1s\u00e1ra oly b\u00fcszke paradigma fel\u0151l n\u00e9zve. S\u0151t m\u00e1r a nem retin\u00e1lis \u201eoptikai tudattalan\u201d is el\u00e9rhet\u0151 a kutat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. A \u201ekultur\u00e1lis materializmus\u201d alkalmaz\u00e1s\u00e1val, amely legitim\u00e1lja a k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek, terjeszt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s fogyaszt\u00e1s\u00e1nak kutat\u00e1s\u00e1t, a r\u00e9gi f\u00e9mjelz\u00e9sek, amelyeket megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetett k\u00e1nonok k\u00e9peinek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1ltak, m\u00e1r szinte teljesen elt\u0171ntek. Ha id\u0151nk\u00e9nt m\u00e9g alkalmazz\u00e1k \u0151ket, akkor is t\u00f6bbnyire olyan rekontextualiz\u00e1ci\u00f3-par\u00f3di\u00e1kban bukkannak fel, amelyek g\u00fanyt \u0171znek a \u201emagas\u201d \u00e9s az \u201ealacsony\u201d hagyom\u00e1nyos fogalmaib\u00f3l. A filmelm\u00e9letben hasonl\u00f3 dinamika \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, amikor a v\u00e1szon t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seit, Gilbert Cohen-Seat terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zve: a \u201efilm-t\u00e9nyt\u201d (filmic fact), a teljes ideologikus \u201eappar\u00e1tust\u201d mag\u00e1ba foglal\u00f3 \u201emozi-t\u00e9ny\u201d (cinematic fact) al\u00e1 rendelik.<\/p>\n Nem meglep\u0151, hogy egy ilyen els\u00f6pr\u0151 erej\u0171 t\u00e1mad\u00e1s ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6zik, legal\u00e1bbis azok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, akik bizony\u00edtv\u00e1nya nyilv\u00e1nval\u00f3an m\u00e1r nem annyira \u00e9rt\u00e9kes, mint kor\u00e1bban volt. Hasonl\u00f3an reag\u00e1ltak a sz\u00f6vegk\u00f6zpont\u00fa diszcipl\u00edn\u00e1k is, amikor a cultural studies zajosan becs\u00f6rtetett k\u00f6z\u00e9j\u00fck. Gyakran felbukkant az az \u00e9rv, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvek nyelv\u00e9szeti specifikumai vesz\u00e9lybe ker\u00fclnek, vagy feled\u00e9sbe mer\u00fclnek, ha a kultur\u00e1lis elemz\u00e9s paradox m\u00f3don univerz\u00e1lis m\u00f3dszer\u00e9t \u2013 mondjuk a strukturalizmust, a szemiotik\u00e1t, a lacani pszichoanal\u00edzist vagy a dekonstrukci\u00f3t \u2013 a kontextusra vagy a korra val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl alkalmazz\u00e1k. Az \u201dirodalom ford\u00edt\u00e1sban\u201d [literature in translation] volt a k\u00e9tes modellje annak a v\u00e1llalkoz\u00e1snak, hogy az eredeti, kanonikus sz\u00f6vegekre \u00e9p\u00fcl\u0151 kurzusok helyett \u00e1ltal\u00e1nos, kultur\u00e1lis kurzusokat k\u00edn\u00e1lva n\u00f6velni lehet a hallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, a zenetudom\u00e1nyban, azok, akik a zene \u2013 mint auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet \u2013 immanens fejlem\u00e9nyeinek struktur\u00e1lis elemz\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak, azt keresik, hogyan v\u00e9dhetik ki munk\u00e1juk beilleszt\u00e9s\u00e9t egy olyan j\u00f3val sz\u00e9lesebb kontextusba, amelyet n\u00e9pzenei vagy popzenei terminusokkal defini\u00e1lnak, \u00e9s ami nem ig\u00e9nyel szinte semmilyen zenei k\u00e9pzetts\u00e9get. Az opera vil\u00e1g\u00e1ban a szuperc\u00edmek f\u00f6l\u00f6tti h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s kelt hasonl\u00f3 aggodalmakat.<\/p>\n A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben a Gombrichhoz hasonl\u00f3 tud\u00f3sok r\u00e9gebbi intelmei a k\u00e9pekben h\u0171en t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 koherens Zeitgeist \u2013 \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u2013 \u201ehegeli\u201d hit\u00e9vel szemben \u00fajra \u00e9letre keltek azoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, akik att\u00f3l tartanak, hogy szakter\u00fclet\u00fck beolvad a cultural studiesba. Azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy azok a m\u00f3dok, ahogyan a k\u00e9pek \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok, amelyeket sz\u00e1nd\u00e9kosan divatba hoztak egy eszt\u00e9tikai ide\u00e1l szolg\u00e1lat\u00e1ban \u2013 jelent\u00e9st hordoznak, nem reduk\u00e1lhat\u00f3ak olyan k\u00f6nnyen, mint sz\u00f6vegek vagy m\u00e1s kultur\u00e1lis gyakorlatok eset\u00e9n. Pontosan az eszt\u00e9tikai saj\u00e1toss\u00e1gnak, a vizu\u00e1lis kult\u00fara reduk\u00e1lhatatlan \u201evizualit\u00e1s\u00e1nak\u201d az elt\u00f6rl\u00e9se fenyeget, melynek v\u00e9gs\u0151 forr\u00e1sa \u00e9ppannyira szomatikus \u00e9s perceptu\u00e1lis, mint amennyire kultur\u00e1lis. Az is f\u00e9lelmet kelt, hogy az antropol\u00f3giai kult\u00fara fogalom mag\u00e1val hozza a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g ir\u00e1nti k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9get, mivel el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edti a jel\u00f6l\u0151 mechanizmusok hasonl\u00f3 csoportjainak kontextust\u00f3l f\u00fcggetlen elemz\u00e9s\u00e9t \u00fagy, ahogy a strukturalizmus legjobb napjaiban univerz\u00e1lis mint\u00e1zatokat keresett sz\u00e1mtalan k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hat\u00e1rt \u00e1th\u00e1gva. Ahogy m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1kban is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyban, ahol a \u201ehozzuk vissza az \u00e1llamot\u201d ir\u00e1nti meg\u00fajul\u00f3 sir\u00e1nkoz\u00e1s arra \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt, hogy ink\u00e1bb a politikai, mint a kultur\u00e1lis h\u00e1tteret \u00e9rv\u00e9nyes\u00edts\u00e9k, \u00fagy most a visual studiesban is napirenden van a kult\u00fara fogalom imperializmusa elleni l\u00e1zad\u00e1s.<\/p>\n Mint az egyik elfogadott betolakod\u00f3, aki erre az \u00faj territ\u00f3riumra k\u00f3borolt \u00e9s abban a kellemetlen helyzetben tal\u00e1lta mag\u00e1t, hogy arr\u00f3l a vizu\u00e1lis jelens\u00e9gr\u0151l faggatj\u00e1k, amir\u0151l ink\u00e1bb szer\u00e9nyen hallgatnia illene, mindk\u00e9t \u00e1ll\u00e1spont erej\u00e9t el tudom fogadni. Hab\u00e1r nem k\u00e9rtek volna arra, hogy r\u00e9szt vegyek ezen a szimp\u00f3ziumon, ha a visual studies t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa m\u00e1r nem \u00e9rte volna el a vizualit\u00e1s diskurzusa ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 eszmet\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket [intellectual historians], mindazon\u00e1ltal m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta tiltakozom a kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek pszeudopopulista nivell\u00e1l\u00e1sa ellen, ami az \u00e9n saj\u00e1t diszcipl\u00edn\u00e1mban azzal fenyeget, hogy az eszmet\u00f6rt\u00e9netet felv\u00e1ltja a sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vett jelent\u00e9st\u00f6rt\u00e9net [history of meaning]. Van valami zavar\u00f3 egy olyan mozgalomban, amely tiszteletben akarja tartani a kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, m\u00e9gis azon dolgozik, hogy az implicit \u00e9rt\u00e9khierarchi\u00e1kat kiegyenl\u00edtve [de-differentiate] egy speci\u00e1lis kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl t\u00e1rgyaljon minden m\u00e1st. Valahogy nem meggy\u0151z\u0151 az a felt\u00e9telez\u00e9s sem, hogy a kult\u00far\u00e1k izol\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s krist\u00e1lytiszta, teljesen immanens entit\u00e1sokk\u00e9nt tanulm\u00e1nyozhat\u00f3k \u00fagy, mintha nem lenn\u00e9nek bels\u0151 ellentmond\u00e1saik \u00e9s nem lenn\u00e9nek \u00e1tfed\u00e9sben m\u00e1s kult\u00far\u00e1kkal sem. Nem kell ahhoz kartot\u00e9k-teoretikusnak lenni, hogy valaki r\u00e1j\u00f6jj\u00f6n, hogy a kultur\u00e1lis rendszerek, m\u00e1s rendszerekhez hasonl\u00f3an, magukba foglalj\u00e1k saj\u00e1t vaks\u00e1gukat, saj\u00e1t bels\u0151 transzcendenci\u00e1jukat, amely \u00e1tt\u00f6ri hat\u00e1raikat \u00e9s megzavarja \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9g\u00fcket. H\u00edvhatjuk \u201et\u00e1rsadalomnak\u201d, \u201eterm\u00e9szetnek\u201d, \u201etestnek\u201d, \u201epszich\u00e9nek\u201d, vagy haszn\u00e1lhatunk m\u00e1s ellent\u00e9tes kifejez\u00e9st, a kult\u00far\u00e1nak mindenk\u00e9ppen sz\u00fcks\u00e9ge van \u00f6nmaga ellenpontj\u00e1ra ahhoz, hogy \u00e9rtelmet nyerjen. E sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g felismer\u00e9se meg\u00f3v minket att\u00f3l, hogy azt felt\u00e9telezz\u00fck, hogy valaha is lehet \u201ekult\u00fara csak \u00fagy\u201d.<\/p>\n M\u00e9gis van egy olyan v\u00e9gs\u0151 szempont, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy visszat\u00e9rj\u00fcnk a cultural studies felemelked\u00e9se el\u0151tti status quohoz. T\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem lehets\u00e9ges v\u00e9dekez\u0151en belekapaszkodni a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet reduk\u00e1lhatatlan specifikum\u00e1nak hit\u00e9be, amelyet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net hagyom\u00e1nyosan a t\u00e1gabb kontextust\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl tanulm\u00e1nyozott. \u00c9ppen onnan j\u00f6tt a saj\u00e1t esszencialit\u00e1s\u00e1t megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 \u00e9s a fenn\u00e1ll\u00f3 hat\u00e1rokat elt\u00f6rl\u0151 imperat\u00edvusz, ami a huszadik sz\u00e1zadban m\u0171v\u00e9szetnek nevezte mag\u00e1t. A m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 kr\u00edzise, amely mindenre kihat a m\u0171t\u00e1rgyakt\u00f3l a m\u00fazeumokon \u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti piac politik\u00e1j\u00e1ig, azt mutatja, hogy az a nyom\u00e1s, amely a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ba olvaszt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul, legal\u00e1bb annyira bel\u00fclr\u0151l, mint k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6n; a \u201em\u0171v\u00e9szeten\u201d bel\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1sokb\u00f3l fakad \u00e9s nem csup\u00e1n m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1kb\u00f3l import\u00e1lt kultur\u00e1lis modellek eredm\u00e9nye. Egyszer\u0171en fogalmazva: m\u00e1r nem lehet visszat\u00e9rni a vizu\u00e1lis t\u00e1rgy \u00e9s a kontextus k\u00f6z\u00f6tti kor\u00e1bbi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telhez, mert az\u00e1ltal m\u00e1r nem lehet meghat\u00e1rozni \u00e9s behat\u00e1rolni a kutat\u00e1si ter\u00fcletet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl sem. Azok, akik k\u00eds\u00e9rt\u00e9st \u00e9reznek, hogy a revolver\u00fckh\u00f6z ny\u00faljanak, ha meghallj\u00e1k a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d kifejez\u00e9st, r\u00e1 fognak j\u00f6nni, hogy csakis mell\u00e9 traf\u00e1lhatnak. B\u00e1rmennyire is pontatlan \u00e9s nem megfelel\u0151 a vizu\u00e1lis kult\u00fara antropol\u00f3giai fogalma, a j\u00f6v\u0151ben is sz\u00e1molnunk kell vele.<\/p>\n Jegyzetek<\/p>\n 1 Visual Culture Questionnaire. October, 77, 1996\/Summer, 25.<\/p>\n 2 D. N. Rodowick: Paradoxes of the Visual. In: Visual Culture Questionnaire. October, 77, 1996\/Summer, 59-62. 3 Az eszt\u00e9tika geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak egy lehets\u00e9ges megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t v\u00e1zoltam Derrida Kant-olvasat\u00e1r\u00f3l \u00edrott tanulm\u00e1nyomban: Impure Mimesis, or the Ends of the Aesthetic. In: Deconstruction and the Spatial Arts: Art, Media, Architecture, ed. Peter Brunette and David Willis, Cambridge: Cambridge UP, 1993. 96-117. A figuralit\u00e1s koncepci\u00f3ja \u00e1ltal keltett paradoxonok filoz\u00f3fiai vizsg\u00e1lat\u00e1hoz l\u00e1sd t\u0151lem: Reading the Figural, Camera Obscura, 24, 1991. 11-44. \u00e9s Audiovisual Culture and Interdisciplinary Knowledge, New Literary History, 26, 1995. 111-121.<\/p>\n 4 Martin Jay: Visual Culture and its Vicissitudes. In: Visual Culture Questionnaire. October, 77, 1996\/Summer, 42-44. A sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" 1. \u00dagy t\u0171nik, hogy a \u201evizu\u00e1lis kult\u00fara\u201d interdiszciplin\u00e1ris projektje m\u00e1r nem a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny (ahogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a filmt\u00f6rt\u00e9net stb.), hanem az antropol\u00f3gia mint\u00e1j\u00e1ra szervez\u0151dik. \u00cdgy egyesek szerint a vizu\u00e1lis kult\u00fara excentrikus (s\u0151t n\u00e9ha antagonisztikus) poz\u00edci\u00f3t foglal el a \u201ekontextus\u201d \u00e9s \u201esz\u00f6veg\u201d modelleket haszn\u00e1l\u00f3, t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s szemiotikai imperat\u00edvuszok \u00e1ltal hajtott \u201e\u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nethez\u201d k\u00e9pest. 2. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13672"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13672"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13672\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39810,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13672\/revisions\/39810"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13672"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13672"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13672"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nA sz\u00f6veget a szerz\u0151 enged\u00e9ly\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<\/p>\n