{"id":13674,"date":"2008-12-16T10:50:39","date_gmt":"2008-12-16T09:50:39","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13674"},"modified":"2021-12-30T20:41:35","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:35","slug":"a-posztmodern-es-a-vizualis-kultura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/a-posztmodern-es-a-vizualis-kultura\/","title":{"rendered":"A \u201eposztmodern\u201d \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara"},"content":{"rendered":"<p><strong>Sz\u00e9ljegyzetek az October foly\u00f3irat Vizu\u00e1lis Kult\u00fara K\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9hez<\/strong><\/p>\n<p>Sz\u00f6veg: <strong>Hornyik S\u00e1ndor<\/strong><\/p>\n<p>Az egyik legprogressz\u00edvebb amerikai kultur\u00e1lis foly\u00f3irat, az October (nem eg\u00e9szen v\u00e9letlen\u00fcl kapta ezt a nevet a hetvenes \u00e9vek hidegh\u00e1bor\u00fas id\u0151szak\u00e1ban) 1996-ban egy kell\u0151k\u00e9ppen provokat\u00edv \u00e9s meglep\u0151en nem j\u00f3indulat\u00fa k\u00e9rd\u0151\u00edvet tett k\u00f6zz\u00e9 a visual culture \u00e9s a visual studies interdiszciplin\u00e1ris jelens\u00e9gcsoportj\u00e1val kapcsolatban. Hab\u00e1r a k\u00e9rd\u00e9sek a k\u00e9rdez\u0151(k) neve n\u00e9lk\u00fcl jelentek meg, a k\u00e9rd\u0151\u00edvet k\u00eds\u00e9r\u0151 tanulm\u00e1nyokb\u00f3l 1 \u00e9s az ideol\u00f3giakritikai alap\u00e1ll\u00e1st t\u00fckr\u00f6z\u0151 retorikai formul\u00e1kb\u00f3l sejthet\u0151, hogy a k\u00e9rd\u00e9seket az October k\u00e9t akkori szerkeszt\u0151je, Hal Foster \u00e9s Rosalind Krauss fogalmazta meg. Mindketten az amerikai akad\u00e9miai szc\u00e9na prominens szem\u00e9lyis\u00e9gei, akik sokat tettek az\u00e9rt, hogy a n\u00e9met kritikai elm\u00e9let \u00e9s a francia posztstrukturalizmus meghonosodjon a tengerent\u00fali m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben. Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra teh\u00e1t nem igaz\u00e1n \u00e9rthet\u0151 a k\u00e9rd\u00e9sek m\u00e1r-m\u00e1r par\u00f3di\u00e1ba hajl\u00f3an cinikus hangv\u00e9tele. Az akkoriban m\u00e9g akad\u00e9miai hely\u00e9t keres\u0151 visual studiesnak azonban mindenk\u00e9ppen j\u00f3t tett a publicit\u00e1s.<br \/>\nA v\u00e1laszad\u00f3k 2 \u00e9s a k\u00e9rd\u0151\u00edv k\u00e9s\u0151bbi kritikusai 3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a k\u00e9rd\u0151\u00edv ama \u2013 ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l sem mentes \u2013 megfogalmaz\u00e1s\u00e1t \u00e9rezt\u00e9k \u00f6v\u00f6n aluli \u00fct\u00e9snek, hogy \u201ea visual studies a maga szer\u00e9ny, akad\u00e9mikus m\u00f3dj\u00e1n hozz\u00e1j\u00e1rul a globaliz\u00e1lt t\u0151ke k\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si fokozat\u00e1hoz tartoz\u00f3 szubjektumok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.\u201d J\u00f3indulat\u00fa olvas\u00f3k\u00e9nt e megfogalmaz\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt olyan kritikai sz\u00e1nd\u00e9kot sejthet\u00fcnk, amely provokat\u00edvan a saj\u00e1t fegyver\u00e9t ford\u00edtja a visual studies ellen, finomabban fogalmazva: igyekszik \u00f6nreflexi\u00f3ra k\u00e9sztetni az \u00faj diszcipl\u00edn\u00e1t. Kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3indulat\u00faan a retorika m\u00f6g\u00f6tt nemcsak az elitista kult\u00farakritika, de a poz\u00edci\u00f3harc \u00e1rnya is felsejlik. A j\u00f3indulat\u00fa olvasatot t\u00e1mogatja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti trad\u00edci\u00f3 (Riegl, Warburg \u00e9s a \u201ekritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek\u201d 4 ), a szemiotika \u00e9s a pszichoanal\u00edzis megid\u00e9z\u00e9se, mik\u00f6zben az \u201eakad\u00e9miai rubrika\u201d firtat\u00e1sa \u00e9s az \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel szembeni konfliktus ki\u00e9lez\u00e9se m\u00e1r j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 tekinthet\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151 jelleg\u0171nek. Tal\u00e1n mindk\u00e9t szempontb\u00f3l helyt\u00e1ll\u00f3, ha a k\u00e9rd\u0151\u00edv alapkonfliktus\u00e1t \u00fagy foglaljuk \u00f6ssze: mi is a baja a posztmodern kritikai elm\u00e9letnek a kritikai vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1ssal? Ahhoz hogy erre a komplex k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszt kapjunk, a k\u00e9rd\u0151\u00edv mellett figyelmet kell ford\u00edtanunk Krauss \u00e9s Foster emblematikus c\u00edmekkel (\u00c9ljen a kultur\u00e1lis forradalom; A m\u00fazeumok n\u00e9lk\u00fcli arch\u00edvum) ell\u00e1tott k\u00eds\u00e9r\u0151 tanulm\u00e1nyaira is, amelyek egy\u00e9rtelm\u0171en a \u201cposztmodern\u201d filoz\u00f3fia olyan kimagasl\u00f3 egy\u00e9nis\u00e9geire utalnak, mint Fredric Jameson 5 \u00e9s Michel Foucault. 6<br \/>\nFontos lesz\u00f6gezni, hogy Foster \u00e9s Krauss a k\u00e9t k\u00eds\u00e9r\u0151 tanulm\u00e1nyban a k\u00e9rd\u0151\u00edvt\u0151l elt\u00e9r\u0151en igen szofisztik\u00e1ltan \u00e9rvel a cultural studies elm\u00e9leti agend\u00e1ival szemben, hib\u00e1t tal\u00e1n csak annyiban k\u00f6vettek el, hogy t\u00fals\u00e1gosan is egy\u00e9rtelm\u0171en rendelt\u00e9k az akkoriban form\u00e1l\u00f3d\u00f3 visual studiest az amerikai kritikai kult\u00farakutat\u00e1s erny\u0151je al\u00e1. Nem \u00e9rdektelen t\u00e9nyez\u0151 az sem, hogy Krauss, Foster \u00e9s a k\u00e9rd\u0151\u00edv t\u00e1j\u00e9kozottabb v\u00e1laszad\u00f3i k\u00e9t kell\u0151k\u00e9ppen fajs\u00falyos, de semmi esetre sem reprezentat\u00edv v\u00e1llalkoz\u00e1s alapj\u00e1n alkottak k\u00e9pet a visual culture agend\u00e1ir\u00f3l: az egyik W. J. T. Mitchell 7 1994-es Picture Theory c\u00edm\u0171 akad\u00e9mikus bestsellere, a m\u00e1sik pedig egy 1991-es rochesteri konferencia ugyancsak 1994-ben megjelent anyaga, ami el\u0151sz\u00f6r kapta a \u201eleg\u00fajabb kori\u201d t\u00f6rt\u00e9nelemben a Visual Culture f\u0151c\u00edmet. 8 Nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy Krauss \u00e9pp egy Mitchell-id\u00e9zetet v\u00e1lasztott sz\u00f6vege mott\u00f3j\u00e1ul, \u00e9s a cultural studies felsz\u00ednes Althusser- \u00e9s Lacan-recepci\u00f3j\u00e1t kritiz\u00e1lta, mivel szerinte a t\u00e1rsadalom \u00e9pp\u00fagy nem reduk\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6veges form\u00e1tumra, ahogy Lacan te\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak sem az a l\u00e9nyege, hogy a tudatalatti a nyelv mint\u00e1j\u00e1ra struktur\u00e1l\u00f3dik.<br \/>\nKrauss b\u00edr\u00e1lat\u00e1ban a cultural studies fatty\u00fahajt\u00e1sak\u00e9nt a visual studies t\u00fals\u00e1gosan is a k\u00e9pek fogyaszt\u00e1s\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l, ahelyett hogy ink\u00e1bb azok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkozna. Ez a szerz\u0151 szerint azzal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a visual studies alapvet\u0151en optikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se \u00e9s fegyvert\u00e1ra k\u00e9ptelen felt\u00e1rni a kult\u00fara \u00e9s a kultur\u00e1lis termel\u00e9s m\u00e9lyebb, materi\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151it. 9 Ez a felsz\u00edness\u00e9g azzal a vesz\u00e9llyel fenyeget, hogy az ideologikus \u201efel\u00e9p\u00edtm\u00e9nyre\u201d koncentr\u00e1l\u00f3 kritikai vizsg\u00e1lat nemcsak retorikailag, de ideol\u00f3giailag is leragad a fogyaszt\u00e1s szintj\u00e9n, \u00e9s \u00edgy hozz\u00e1j\u00e1rul a posztmodern kapitalista t\u00e1rsadalom szubjektumainak \u00fajratermel\u00e9s\u00e9hez. Krauss v\u00e9lhet\u0151en azt nehezm\u00e9nyezi a cultural studies kutat\u00e1saiban, hogy az \u201e\u00faj\u201d, trendi diszcipl\u00edna t\u00fals\u00e1gosan is kisaj\u00e1t\u00edtotta mag\u00e1nak a kritikai elm\u00e9let \u201eavantg\u00e1rd\u201d eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t, mik\u00f6zben a kritikai praxis (m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s elm\u00e9leti) auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t feladva ideol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekben kifejezetten \u201emegenged\u0151\u201d \u00e1ll\u00e1spontot foglal el a hatalommal szemben.<br \/>\nHal Foster is az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1hoz, \u00e9s igen tanuls\u00e1gos k\u00e9pet fest az art history \u00e9s a visual culture genealogikus kapcsolat\u00e1r\u00f3l. Foster szerint a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net diszciplin\u00e1ris kezdetei \u00f3ta egy antagonisztikus v\u00e1llalkoz\u00e1s, amely egyr\u00e9szt deklar\u00e1lni akarta t\u00e1rgya \u00e9s \u00f6nmaga auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt arr\u00f3l sem tett le, hogy a m\u0171v\u00e9szetet a t\u00e1rsadalom integr\u00e1ns r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9rtelmezze. A kritikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek eme paradox kapcsolat elemz\u00e9s\u00e9hez olyan komplex, de ellentmond\u00e1sokt\u00f3l sem mentes kifejez\u00e9seket fejlesztettek ki, mint a Kunstwollen (Riegl) \u00e9s a szimbolikus forma (Panofsky). A helyzet azonban igaz\u00e1n csak most a visual culture megjelen\u00e9s\u00e9vel v\u00e1lt tragikuss\u00e1, mert igen komoly probl\u00e9m\u00e1kat rejt mag\u00e1ban az, ha a m\u0171v\u00e9szetet a vizu\u00e1lisra, a t\u00f6rt\u00e9nelmet pedig a kult\u00far\u00e1ra reduk\u00e1ljuk. Foster t\u00f6rt\u00e9nete annyiban problematikus, hogy a vizu\u00e1list a t\u00e1rgyi kult\u00far\u00e1val szembe\u00e1ll\u00edtva immateri\u00e1lis jelens\u00e9gk\u00e9nt kezeli, \u00e9s \u00fagy gondolja, hogy nem csak az elektronikus m\u00e9dia, de a visual studies is hozz\u00e1j\u00e1rul ahhoz, hogy a k\u00e9pek elszakadjanak az anyagi val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l. R\u00e1ad\u00e1sul a szerz\u0151 a kult\u00fara fogalm\u00e1t is hasonl\u00f3an redukt\u00edvan kezeli az\u00e1ltal, hogy a strukturalizmus hagyom\u00e1ny\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l megtagadja a t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9get. Vagyis Foster leegyszer\u0171s\u00edtett oppoz\u00edci\u00f3j\u00e1ban a szinkron kult\u00fara \u00e1ll szemben a diakron t\u00f6rt\u00e9nelemmel. Krausst\u00f3l elt\u00e9r\u0151en azonban Foster m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tja a vizu\u00e1lis kult\u00fara t\u00e9veszm\u00e9j\u00e9nek eredet\u00e9t, nem a cultural studies-b\u00f3l vezeti le, hanem az antropol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l, \u00e9s abb\u00f3l a jelens\u00e9gb\u0151l, amelyet m\u0171v\u00e9szetkritikai k\u00f6tet\u00e9ben, a The Return of the Realben a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s elm\u00e9let etnogr\u00e1fiai fordulat\u00e1nak nevezett. 10 Ezzel a geneal\u00f3gi\u00e1val csak annyi a gond, hogy olyan \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s agend\u00e1kat (m\u00e1ss\u00e1g, kultur\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, kontextualizmus, interdiszciplinarit\u00e1s, \u00f6nkritika) tulajdon\u00edt az etnogr\u00e1fiai fordulatnak \u00e9s a kult\u00fara antropol\u00f3giai modellj\u00e9nek, amelyeket sz\u00e1mos m\u00e1s diszcipl\u00edna \u00e9s intellektu\u00e1lis mozgalom (k\u00f6zt\u00fck a visual studies is) az etnogr\u00e1fi\u00e1t\u00f3l \u00e9s az antropol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl mag\u00e1\u00e9nak vall.<br \/>\nA k\u00e9rd\u0151\u00edv retorik\u00e1ja \u00e9s kritikai hangv\u00e9tele el\u00e9g mark\u00e1nsan r\u00e1nyomta b\u00e9lyeg\u00e9t a be\u00e9rkezett v\u00e1laszokra is. A v\u00e1laszad\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge mark\u00e1nsan vagy finoman, de az\u00e9rt elhat\u00e1rolta mag\u00e1t a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t\u00f3l. Erre az \u00e1ll\u00e1spontra helyezkedett p\u00e9ld\u00e1ul a Yale Egyetem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze, Thomas Crow, aki Krauss-szal egy\u00fctt els\u0151sorban att\u00f3l tart, hogy \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net speci\u00e1lis, diszciplin\u00e1ris \u00e9rtelmez\u0151i m\u00f3dszerei \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gei fognak veszend\u0151be menni, ha nem tudunk g\u00e1tat szabni a metodol\u00f3giai importnak \u00e9s a diszcipl\u00edna t\u00e1rgy\u00e1t a klasszikus m\u0171alkot\u00e1sok rov\u00e1s\u00e1ra a t\u00f6megkultur\u00e1lis k\u00e9ptermel\u00e9s fel\u00e9 t\u00e1g\u00edtjuk. Egy m\u00e1sik, jellegzetesen elz\u00e1rk\u00f3z\u00f3 \u00e9rvel\u00e9st alkalmaz a Columbi\u00e1n tan\u00edt\u00f3 Jonathan Crary, aki a vizu\u00e1lis kult\u00fara trendj\u00e9t az\u00e9rt kritiz\u00e1lja, mert az a reprezent\u00e1ci\u00f3 vizu\u00e1lis form\u00e1it (\u00e1ll\u00edt\u00f3lag) elv\u00e1lasztja t\u00e1gabb eszme-, technika- \u00e9s t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti kontextus\u00e1t\u00f3l. A helytelen kontextualiz\u00e1l\u00e1s (Crow) \u00e9s a de-kontextualiz\u00e1l\u00e1s (Crary) v\u00e1djaival szemben Keith Moxey \u00e9s Michael Ann Holly k\u00e9pviseli a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171, \u201eposztmodern\u201d, kritikai rekontextualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e1gend\u00e1j\u00e1t.<br \/>\nAz \u00e9rthet\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyes aggodalmakon t\u00fal a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s finomabb form\u00e1j\u00e1t v\u00e1laszt\u00f3 irodalm\u00e1rok (Tom Conley, Geoff Waite) \u00e9s t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek (Susan Buck-Morss) Moxeyhoz \u00e9s Hollyhoz hasonl\u00f3an elismerik, hogy a k\u00e9ptermel\u00e9s \u00e9s k\u00e9phaszn\u00e1lat gy\u00f6keresen \u00faj digit\u00e1lis \u00e9s elektronikus form\u00e1i \u00faj t\u00edpus\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket ig\u00e9nyelnek, de fenntart\u00e1saik vannak azzal kapcsolatban, hogy a posztstrukturalista sz\u00f6veg-modellek mennyire alkalmazhat\u00f3ak egy \u00faj k\u00e9ptudom\u00e1nyban. A komplexebb v\u00e1laszok k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n Martin Jay filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s D. N. Rodowick \u201efilmfiloz\u00f3fus\u201d eszmefuttat\u00e1sai a legink\u00e1bb tanuls\u00e1gosak. Jay a kritikai elm\u00e9let \u00e9s a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l ismeri el a visual studies l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t \u00fagy, hogy r\u00e1mutat a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e1ltal kavart eszmet\u00f6rt\u00e9neti bonyodalmak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re. Rodowick viszont a m\u00e9diaelm\u00e9let \u00e9s az eszt\u00e9tikat\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l bizony\u00edtja be, hogy abszol\u00fat sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00fajra kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk a k\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek kor\u00e1bbi metodikai kereteit.<\/p>\n<p>Jegyzetek <\/p>\n<p>1 Rosalind Krauss: Welcome to the Cultural Revolution. October, 77, 1996\/Summer, 83-96. \u00e9s Hal Foster: The Archive without Museums. October, 77, 1996\/Summer, 97-119.<br \/>\n2 Korabeli poz\u00edci\u00f3juk alapj\u00e1n \u201cdiszciplin\u00e1risan\u201d rendezve az al\u00e1bbi akad\u00e9miai szem\u00e9lyis\u00e9gek v\u00e1laszoltak a k\u00e9rd\u0151\u00edvre: m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net (Svetlana Alpers, Carol Armstrong, Jonathan Crary, Thomas Crow, Michael Ann Holly, Thomas Dacosta Kaufmann, Stephen Melville, Keith Moxey, Christopher Wood), irodalomtudom\u00e1ny (Emily Apter, Tom Conley, Geoff Waite), filmelm\u00e9let (D. N. Rodowick), t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny (Martin Jay), filoz\u00f3fia (Susan Buck-Morss), m\u00e9diaelm\u00e9let (Tom Gunning), \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net (Sylvia Lavin), k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet (Silvia Kolbowski, Helen Molesworth). A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek t\u00fals\u00falya t\u00f6bb, mint egy\u00e9rtelm\u0171.<br \/>\n3 Douglas Crimp: Getting the Warhol We Deserve: Cultural Studies and Queer Studies. Social Text, 59, 1999\/Summer, 49-66. \u00e9s Irit Rogoff: Studying Visual Culture. In: The Visual Culture Reader. Szerk. Nicholas Mirzoeff, Routledge, London, 1998. 14-26. A k\u00e9rd\u0151\u00edv eddigi legalaposabb elemz\u00e9se vizu\u00e1lis kult\u00fara rovatunkban (5. sz\u00e1m) olvashat\u00f3: Keith Moxey: Nosztalgia a val\u00f3di ut\u00e1n. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a visual studies problematikus viszonya. A sz\u00f6veg eredetileg Moxey 2003-as The Practice of Persuasion. Paradon and Power in Art Hstory c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben jelent meg. A Moxey-Krauss vit\u00e1hoz l\u00e1sd m\u00e9g a Vizu\u00e1lis kult\u00fara retorik\u00e1ja c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyomat, amely megtal\u00e1lhat\u00f3 rovatunk 6. sz\u00e1m\u00e1ban.<br \/>\n4 Michael Podro Hal Foster \u00e1ltal is alkalmazott kifejez\u00e9se a sz\u00e1zadv\u00e9g \u00e9s a sz\u00e1zadel\u0151 nagy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz gener\u00e1ci\u00f3ira vonatkozik. V.\u00f6: Michael Podro: The Critical Historians of Art. Yale UP, New Haven and London, 1982. \u00e9s Foster, 1996. 101.<br \/>\n5 A \u201ckultur\u00e1lis forradalom\u201d kifejez\u00e9st Krauss kifejezetten Jamesont\u00f3l veszi \u00e1t. V.\u00f6.: Fredric Jameson: The Political Unconscious. Cornell UP, Ithaca and London, 1981. Tanulm\u00e1ny\u00e1nak mott\u00f3it pedig egy m\u00e1sik nagy hat\u00e1s\u00fa Jameson-m\u0171b\u0151l v\u00e1logatta: Postmodernism, or, The Cultural Logic of Late Capitalism. Duke UP, Durham, 1991.<br \/>\n6 Az id\u00e9z\u0151jelbe tett posztmodern egy\u00e9rtelm\u0171en Michel Foucault el\u0151tt k\u00edv\u00e1n tisztelegni, aki maga sohasem haszn\u00e1lta a kifejez\u00e9st, \u00e9s minden ad\u00f3d\u00f3 alkalommal kifejezte ellen\u00e9rz\u00e9s\u00e9t az eff\u00e9le leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 tempor\u00e1lis logik\u00e1kkal szemben. Jameson viszont \u2013 Jean-Fran\u00e7ois Lyotard mellett \u2013 az egyik meghat\u00e1roz\u00f3 par excellence posztmodern filoz\u00f3fus, \u00e9s az amerikai Foucault-recepci\u00f3 sem v\u00e1laszthat\u00f3 el mark\u00e1nsan a posztmodern paradigmav\u00e1lt\u00e1s elm\u00e9leti hozad\u00e9kait\u00f3l.<br \/>\n7 W. J. T. Mitchell a k\u00e9pi fordulat atyjak\u00e9nt \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara vezet\u0151 teoretikusak\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tanulm\u00e1nnyal szerepelt a k\u00e9rd\u0151\u00edv ut\u00e1n. L\u00e9nyeges, hogy Krauss \u00e9s Foster eme 1994-ben \u00edr\u00f3dott \u2013 publicisztikai elemekkel is oper\u00e1l\u00f3, provokat\u00edv \u2013 tanulm\u00e1ny ismeret\u00e9ben fogalmazta meg a maga kritik\u00e1j\u00e1t. V.\u00f6.: W. J. T. Mitchell: What Do Pictures Really Want? October, 77, 1996\/Summer, 71-82.<br \/>\n8 W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations. Chicago UP, Chicago, 1994. ill. Norman Bryson \u2013 Michael Ann Holly \u2013 Keith Moxey (eds.): Visual Culture. Images and Interpretations. Wesleyan UP, Hanover and London, 1994.<br \/>\n9 Krauss Jacques Lacan \u201ck\u00e9pi\u201d identit\u00e1selm\u00e9let\u00e9t \u00e9s Michael Fried Jackson Pollock-\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t \u00f6sszevetve szeml\u00e9lteti, hogy m\u00e9g az olyan par excellence vizu\u00e1lis m\u0171alkot\u00e1sok sem elemezhet\u0151k csup\u00e1n \u201coptikailag\u201d, mint az absztrakt expresszionista festm\u00e9nyek. L\u00e1sd m\u00e9g Krausst\u00f3l hasonl\u00f3 posztformalista, posztmarxista \u00e9s posztstrukturalista szellemben: The Optical Unconscious. MIT Press, Cambridge, 1993. 243-308.<br \/>\n10 Hal Foster: The Return of the Real. The Avant-Garde at the End of the Century. MIT Press, Cambridge, 1996.<br \/>\n.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00e9ljegyzetek az October foly\u00f3irat Vizu\u00e1lis Kult\u00fara K\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9hez Sz\u00f6veg: Hornyik S\u00e1ndor Az egyik legprogressz\u00edvebb amerikai kultur\u00e1lis foly\u00f3irat, az October (nem eg\u00e9szen v\u00e9letlen\u00fcl kapta ezt a nevet a hetvenes \u00e9vek hidegh\u00e1bor\u00fas id\u0151szak\u00e1ban) 1996-ban egy kell\u0151k\u00e9ppen provokat\u00edv \u00e9s meglep\u0151en nem j\u00f3indulat\u00fa k\u00e9rd\u0151\u00edvet tett k\u00f6zz\u00e9 a visual culture \u00e9s a visual studies interdiszciplin\u00e1ris jelens\u00e9gcsoportj\u00e1val kapcsolatban. Hab\u00e1r a k\u00e9rd\u00e9sek a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13674"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13674"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13674\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39801,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13674\/revisions\/39801"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13674"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13674"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13674"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}