{"id":13681,"date":"2008-12-16T08:00:39","date_gmt":"2008-12-16T07:00:39","guid":{"rendered":"http:\/\/meonline.hu\/?p=13681"},"modified":"2021-12-30T20:41:35","modified_gmt":"2021-12-30T19:41:35","slug":"vizualis-kultura-dilemmak-es-feladatok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/meonline.hu\/en\/vizualis-kultura\/vizualis-kultura-dilemmak-es-feladatok\/","title":{"rendered":"Vizu\u00e1lis kult\u00fara: dilemm\u00e1k \u00e9s feladatok"},"content":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Hor\u00e1nyi Attila <\/strong><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/p>\n

Az al\u00e1bbi tanulm\u00e1ny t\u00e1rgya a vizu\u00e1lis kult\u00fara, c\u00e9lja pedig az, hogy bemutassa annak egy lehets\u00e9ges, szisztematikuss\u00e1gra \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9gre egyar\u00e1nt t\u00f6rekv\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t. \u00dagy v\u00e9lem ugyanis, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u2013 b\u00e1rmit \u00e9rts\u00fcnk is e sz\u00f3kapcsolat alatt \u2013 jelenleg nincsen abban a helyzetben, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozhat\u00f3 legyen: legfeljebb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek lehets\u00e9gesek. Nincsen ebben a helyzetben, hiszen nem t\u00fal r\u00e9g\u00f3ta \u00e9s nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyokb\u00f3l, nagyon elt\u00e9r\u0151 c\u00e9lokkal \u00e9s t\u00e9tekkel foglalkoznak vele. T\u00fal azon, hogy mindeme megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek egyetlen t\u00f6rt\u00e9netbe illeszt\u00e9se a k\u00f6vethetetlens\u00e9g kock\u00e1zat\u00e1val j\u00e1rna, azzal a vesz\u00e9llyel is fenyegetne, hogy \u00e9ppen azok a saj\u00e1tos \u00e9rdekek \u00e9s \u00e9rt\u00e9kek v\u00e1ln\u00e1nak \u00e9rz\u00e9kelhetetlenn\u00e9 \u00e9s \u00edgy \u00e9rt\u00e9kelhetetlenn\u00e9, amelyek egy adott kutat\u00e1si ir\u00e1nyt motiv\u00e1ltak. Ha \u00fagy tetszik, \u00e9pp azokat a k\u00e9rd\u00e9seket nem lehetne felfedezni, amelyekre v\u00e1laszk\u00e9nt a vizu\u00e1lis kult\u00fara egy adott felfog\u00e1s\u00e1t kidolgozt\u00e1k.
\nA tanulm\u00e1nyom meg\u00edr\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 kutat\u00e1s sor\u00e1n k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s, illetve probl\u00e9ma foglalkoztatott. Az els\u0151 (kiss\u00e9 fellengz\u0151sen) \u00edgy sz\u00f3l: mi van a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neten t\u00fal? 2 E k\u00e9rd\u00e9s egyszerre vonatkozik arra az anyagra, ami valamilyen okn\u00e1l fogva nem t\u00e1rgya a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek (p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt, mert a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben nem m\u0171alkot\u00e1s, b\u00e1rmit jelentsen is e kifejez\u00e9s), \u00e9s azokra a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszertan\u00fa kutat\u00e1sokra, amelyek t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s\/vagy \u00e9rtelmez\u0151 m\u00f3don (de nem els\u0151sorban a filoz\u00f3fia r\u00e9szek\u00e9nt) foglalkoznak vizu\u00e1lis t\u00e1rgyakkal, illetve mag\u00e1val a vizualit\u00e1ssal.
\nA m\u00e1sik eml\u00edtett k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9nyege: mi a vizu\u00e1lis kult\u00fara? E k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1sa az\u00e9rt v\u00e1lt l\u00e9nyegess\u00e9, mert oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyem, a Moholy-Nagy M\u0171v\u00e9szeti Egyetem 3 vezet\u0151i t\u00f6bbedmagammal 4 felk\u00e9rtek a Design- \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let szak koncepci\u00f3j\u00e1nak kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, amely e tervez\u00e9st oktat\u00f3 iskol\u00e1ban annak elm\u00e9let\u00e9t \u00e9s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tan\u00edtan\u00e1 (els\u0151sorban) nem-tervez\u0151 hallgat\u00f3knak. Az m\u00e1r az els\u0151 pillanatt\u00f3l fogva vil\u00e1gos volt, hogy e program csak radik\u00e1lisan interdiszciplin\u00e1ris lehet. 5 Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edna-csoportok \u00f6sszehangoltan tudjanak m\u0171k\u00f6dni, \u00e9rdemesnek l\u00e1tszott egy k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151, a vizu\u00e1lis kult\u00fara (legal\u00e1bb ideiglenes) bevezet\u00e9se, \u00e9s persze alapos k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1sa. 6
\nTanulm\u00e1nyomban h\u00e1rom \u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett szeretn\u00e9k \u00e9rvelni. Egyr\u00e9szt amellett, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t kutat\u00e1sk\u00e9nt, m\u00e9ghozz\u00e1 a kult\u00fara vizualit\u00e1s\u00e1nak interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rdemes elgondolni. Az\u00e9rt \u00edgy, mert ez a konstrukci\u00f3 k\u00e9pes elemezni azokat az emberi viszonyokat, amelyek a kult\u00far\u00e1kon bel\u00fcl, illetve a kult\u00far\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt a vizu\u00e1lis(an is hat\u00f3) alkot\u00e1sok 7 hat\u00e1s\u00e1ra l\u00e9trej\u00f6nnek. Ezek a viszonyok a vizualit\u00e1ssal kapcsolatban egy olyan ter\u00fcletet jelentenek, amelyhez a vizu\u00e1lis m\u0171vekkel tradicion\u00e1lisan elfoglalt m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net nem f\u00e9r hozz\u00e1: r\u00e9szben az\u00e9rt, mert nem \u00e9rdekli, r\u00e9szben pedig az\u00e9rt, mert az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges feltev\u00e9sek \u00e9s m\u00f3dszerek a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint tudom\u00e1ny l\u00e9t\u00e9t k\u00e9rd\u0151jelezik meg. V\u00e9g\u00fcl amellett is \u00e9rvelek majd, hogy a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t nem \u00e9rdemes az els\u0151dlegesen vizu\u00e1lis fogyaszt\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9trehozott alkot\u00e1sok k\u00f6r\u00e9re korl\u00e1tozni. <\/p>\n

Alapdilemm\u00e1k<\/p>\n

A vizu\u00e1lis kult\u00fara fogalm\u00e1val kapcsolatban legel\u0151sz\u00f6r felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9s ez: mif\u00e9le \u201edolog\u201d is az tulajdonk\u00e9ppen. Vannak, akik a vil\u00e1g egy r\u00e9szhalmaz\u00e1nak tartj\u00e1k, m\u00e1sok ink\u00e1bb a vil\u00e1g egy szelet\u00e9nek vagy n\u00e9zet\u00e9nek. 8 \u00c1m mindk\u00e9t csoport megegyezik abban, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara a kutat\u00e1s t\u00e1rgya. Vannak ugyanakkor olyanok, akik a vizu\u00e1lis kult\u00fara kifejez\u00e9s alatt egy (interdiszciplin\u00e1ris) kutat\u00e1st \u00e9rtenek (Mitchell 1995a), esetleg egy \u00faj, megval\u00f3sul\u00f3 vagy \u00e9ppen meg is val\u00f3sult diszcipl\u00edn\u00e1t (Bal 2002), de vannak olyanok is, akik ink\u00e1bb egy posztdiszciplin\u00e1ris strat\u00e9gia megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben \u00e9s meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00e9rdekeltek (Mirzoeff 1998), esetleg a cultural studies-hoz, a kritikai kult\u00farakutat\u00e1shoz hasonl\u00f3 aktivista t\u00e1rsadalomelemz\u00e9s lebeg a szem\u00fck el\u0151tt (Crimp 1999). J\u00f3l l\u00e1tszik, hogy az alapdilemm\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t v\u00e1laszt\u00e1s jelenti: (1) Vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak a kutat\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1t vagy mag\u00e1t a kutat\u00e1st nevezz\u00fck? (2) \u00c9rdekmentes, elemz\u0151 poz\u00edci\u00f3b\u00f3l vagy elk\u00f6telezett, aktivista poz\u00edci\u00f3b\u00f3l k\u00f6zel\u00edts\u00fcnk? A tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1st tov\u00e1bb bonyol\u00edtja, hogy e lehet\u0151s\u00e9gek nem teljesen f\u00fcggetlenek egym\u00e1st\u00f3l: egyes felfog\u00e1sok szerint a t\u00e1rgy a kutat\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl is adott \u2013 hiszen az a vil\u00e1g egy adotts\u00e1ga \u2013, m\u00edg m\u00e1sok szerint maga a kutat\u00e1s hozza l\u00e9tre t\u00e1rgy\u00e1t, az teremti meg a vil\u00e1g e szelet\u00e9nek vagy n\u00e9zet\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.
\nMagyarorsz\u00e1gon hagyom\u00e1nyosan az els\u0151k\u00e9nt v\u00e1zolt lehet\u0151s\u00e9get \u00e9rtik vizu\u00e1lis kult\u00fara alatt: ez a vil\u00e1g (materi\u00e1lis) adotts\u00e1ga, amellyel a vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s\/vagy megv\u00e1ltoztat\u00e1sa miatt kell foglalkozni. 9 Ez a besz\u00e9dm\u00f3d az, amelyben egy adott korszak vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l szok\u00e1s besz\u00e9lni \u2013 ez tulajdonk\u00e9ppen a korszakban uralkod\u00f3 materi\u00e1lis kult\u00fara vizu\u00e1lis aspektusainak eg\u00e9sze volna \u2013, \u00e9s ez kap\u00f3ra is j\u00f6hetne egy m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s design-t\u00f6rt\u00e9nettel \u00e9s -elm\u00e9lettel foglalkoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyben. \u00c9n m\u00e9gsem \u00edgy haszn\u00e1lom a terminust. Ennek legf\u0151bb oka az, hogy ez a felfog\u00e1s \u00e9rz\u00e9ketlen az ut\u00f3bbi egy-m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizednek arra az intellektu\u00e1lis elmozdul\u00e1s\u00e1ra, amelyet a vizu\u00e1lis kult\u00fara kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak (\u00fajb\u00f3li) megjelen\u00e9se jelzett. Ez az elmozdul\u00e1s nem m\u00e1s, mint az \u00fagynevezett k\u00e9pi fordulat (Mitchell 1994), amelynek r\u00e9sze az a lehet\u0151s\u00e9g, hogy a kult\u00far\u00e1t, annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u2013 ha \u00fagy tetszik, konstru\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u2013 a vizualit\u00e1s fel\u0151l gondoljuk el.
\nA helyzet ugyanakkor az, hogy a m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1sk\u00e9nt val\u00f3 felfog\u00e1sa sem probl\u00e9mamentes. H\u00e1rom komoly probl\u00e9ma van a terminus ilyen ir\u00e1ny\u00fa felfog\u00e1s\u00e1val kapcsolatban: Az egyik az, hogy els\u0151sorban tudom\u00e1nyszervez\u00e9si \u00e9s tudom\u00e1nypolitikai okokb\u00f3l az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizedben rendk\u00edv\u00fcl divatoss\u00e1 v\u00e1lt a vizu\u00e1lis kult\u00fara, 10 \u00e9s ez a fogalom lehaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, illetve ki\u00fcresed\u00e9s\u00e9hez vezetett.
\nEgy m\u00e1sik probl\u00e9ma, hogy a kutat\u00e1s t\u00e9nyleges vagy l\u00e1tsz\u00f3lagos interdiszciplinarit\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem vil\u00e1gos, hogy mik\u00e9ppen j\u00f6tt l\u00e9tre, honnan ered. Van, aki a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00faj nev\u00e9t\/ir\u00e1ny\u00e1t l\u00e1tja benne, van, aki a film- \u00e9s m\u00e9diatudom\u00e1nyokb\u00f3l eredezteti, \u00e9s van, aki az \u00fagynevezett kritikai kult\u00faratudom\u00e1nyokhoz (cultural studies) kapcsolja (Mirzoeff 1998 \u00e9s Crimp 1998). Mindezek mellett a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t kapcsolatba hozt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1val, a kognit\u00edv tudom\u00e1nyokkal \u00e9s az irodalomtudom\u00e1nnyal is. \u00cdgy azt\u00e1n vizu\u00e1lis kult\u00fara c\u00edm\u00e9n egy rendk\u00edv\u00fcl szerte\u00e1gaz\u00f3, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen meglehet\u0151sen amorf kutat\u00e1si ir\u00e1nyr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk egyetlen ir\u00e1nyr\u00f3l.
\nV\u00e9g\u00fcl a harmadik alapvet\u0151 probl\u00e9ma a terminussal kapcsolatban az, hogy meglehet\u0151sen \u00f6nk\u00e9nyesen ragadja ki a vizualit\u00e1st a kult\u00fara alkot\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 t\u00f6bbi m\u00e9dium k\u00f6z\u00fcl (Crimp 1998). Minthogy a kult\u00far\u00e1ban a szineszt\u00e9zia az uralkod\u00f3 viszony, nehezen indokolhat\u00f3 egy ilyen elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s (Mitchell 2002).
\nMindez ak\u00e1r elrettent\u0151 is lehetne: egy tiszt\u00e1zatlan elm\u00e9leti h\u00e1tter\u0171 kv\u00e1zi-kutat\u00e1s divatos t\u00falhaszn\u00e1lata csak intellektu\u00e1lis zavaross\u00e1got sz\u00fclhet, \u00e9s sz\u00fcl is az esetek j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben \u2013 minek ilyesmivel foglalkozni, k\u00e9rdezhetn\u00e9 b\u00e1rki. \u00c1m a fentebb mondottak tov\u00e1bbra is \u00e1llnak: e fogalom lehet\u0151s\u00e9get adhat a vizualit\u00e1s mibenl\u00e9t\u00e9nek \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek olyan vizsg\u00e1lat\u00e1ra, amely b\u00e1r felhaszn\u00e1lja egy sor \u2013 vizualit\u00e1ssal is foglalkoz\u00f3 \u2013 diszcipl\u00edna megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seit, m\u00e9gsincs ezek \u00e1ltal kiz\u00e1r\u00f3lagosan meghat\u00e1rozva. Vagy m\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: ezt a munk\u00e1t senki nem v\u00e9gzi el a vizu\u00e1lis kult\u00fara helyett.<\/p>\n

T\u00f6rt\u00e9neti megfontol\u00e1sok<\/p>\n

A kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben \u2013 a t\u00f6rt\u00e9netet 11 nagyon leegyszer\u0171s\u00edtve \u2013 \u00f6t t\u00e9nyez\u0151 j\u00e1tszott szerepet:
\n(1) Az egyiket a 60-as \u00e9s 70-es \u00e9vek k\u00e9pekkel kapcsolatos, ismeretelm\u00e9leti orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa, m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai kutat\u00e1sai jelentett\u00e9k, melyek k\u00f6z\u00fcl a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben a legfontosabb ir\u00e1ny a reprezent\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1nak k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1sa volt. Nem biztos, hogy szerencs\u00e9s egy kutat\u00e1si ir\u00e1nyt egyetlen k\u00f6nyv hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtani, \u00e1m ez esetben ez a t\u00falz\u00e1s tal\u00e1n megbocs\u00e1that\u00f3: minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint Ernst H. Gombrich eredetileg 1955-ben publik\u00e1lt Art and Illusion c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1ja (Gombrich 1955) egymag\u00e1ban felel\u0151s az\u00e9rt, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3 egy \u00faj \u00e9s izgalmas kutat\u00e1si terepet jelentett a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedek kutat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra. A vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1t legradik\u00e1lisabban Nelson Goodman gondolta \u00fajra, aki 1968-as Languages of Art c\u00edm\u0171, val\u00f3ban korszakos k\u00f6tet\u00e9ben (Goodman 1968) el\u0151sz\u00f6r vetette fel, hogy a reprezent\u00e1ci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9se nem ill\u00fazi\u00f3n vagy hasonl\u00f3s\u00e1gon, hanem konvenci\u00f3kon alapul. 12 A reprezent\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos kutat\u00e1sok 13 a k\u00e9pek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a megjelen\u00edt\u00e9sek strukt\u00far\u00e1j\u00e1val, a k\u00e9pek megismer\u00e9s\u00e9nek, valamint a k\u00e9pek \u00e1ltali megismer\u00e9snek \u00e9s tapasztalatnak a szerkezet\u00e9vel foglalkoztak. 14
\n(2) Hasonl\u00f3an \u2013 j\u00f3llehet eg\u00e9szen m\u00e1s szempontb\u00f3l \u00e9s l\u00e9pt\u00e9kben 15 \u2013 fontos t\u00e9nyez\u0151 a nyugati modernit\u00e1s 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vekben bek\u00f6vetkezett megtorpan\u00e1s\u00e1nak egyik okoz\u00f3ja, a kanoniz\u00e1lt magaskult\u00fara mag\u00e1t\u00f3l-\u00e9rtet\u0151d\u0151s\u00e9g\u00e9nek megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151d\u00e9se. Minthogy ez a kult\u00fara szerkezet\u00e9nek sz\u00e9les k\u00f6rben ismert megv\u00e1ltoz\u00e1sa, nincs sz\u00fcks\u00e9g hosszas taglal\u00e1s\u00e1ra.
\n(3) M\u00edg a 60-as \u00e9s 70-es \u00e9vek a reprezent\u00e1ci\u00f3 ismeretelm\u00e9leti orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa rekonstrukci\u00f3j\u00e1val, ha \u00fagy tetszik, a reprezent\u00e1ci\u00f3 analitik\u00e1j\u00e1val voltak elfoglalva, addig a 80-as \u00e9s 90-es \u00e9vekre a konvencionalista reprezent\u00e1ci\u00f3-fogalom pszichol\u00f3giai, szociol\u00f3giai, antropol\u00f3giai \u00e9s identit\u00e1spolitikai szempont\u00fa tov\u00e1bbgondol\u00e1sa, vagyis a reprezent\u00e1ci\u00f3 politik\u00e1j\u00e1nak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se volt a jellemz\u0151. A f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s imm\u00e1r nem a megjelen\u00edt\u00e9sek strukt\u00far\u00e1j\u00e1ra, hanem azok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire, valamint a megjelen\u00edt\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire vonatkozott, \u00e9s azt k\u00e9rdezte: \u201ekinek van joga kit \u00e9s milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel megjelen\u00edteni (\u00e9s \u00edgy a k\u00e9p vil\u00e1g\u00e1ban megalkotni, teh\u00e1t a vil\u00e1g k\u00e9p\u00e9ben meghat\u00e1rozni) a nyilv\u00e1noss\u00e1g szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban?\u201d (Hor\u00e1nyi 1999, 121-122.)
\n(4) T\u00f6bbek a k\u00f6z\u00f6tt a reprezent\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos kutat\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nye volt az \u00fagy nevezett \u201ek\u00e9pi fordulat.\u201d Ezt a nagy vit\u00e1kat kiv\u00e1lt\u00f3 \u00e9s komoly ut\u00f3\u00e9letre szert tett kifejez\u00e9st W. J. T. Mitchell vezette be a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n (Mitchell 1994). Mitchell ezzel a Richard Rorty \u00e1ltal megfogalmazott \u201enyelvi fordulat\u201d-ra (Rorty 1967) utal\u00f3 kifejez\u00e9ssel azt a v\u00e1ltoz\u00e1st k\u00edv\u00e1nta regisztr\u00e1lni, amely szerinte a megel\u0151z\u0151 \u00e9vtizedekben a hum\u00e1n- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokban v\u00e9gbement: nevezetesen, hogy a kutat\u00e1s \u00e9s gondolkod\u00e1s k\u00f6zponti metafor\u00e1j\u00e1v\u00e1 a nyelv helyett a k\u00e9p v\u00e1lt. Mitchell viszonylag sz\u0171k, eredeti javaslata mellett a k\u00e9pi \u2013 sokszor ikonikusnak, s\u0151t vizu\u00e1lisnak is nevezett \u2013 fordulat szert tett egy t\u00e1gabb \u00e9s kifejezetten divatos jelent\u00e9sre is, amely a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s helyett a mindennapok, valamint a t\u00f6megkult\u00fara vil\u00e1g\u00e1ban fedezte fel ezt a v\u00e1ltoz\u00e1st. 16 Ebben a v\u00e1ltozat\u00e1ban a kifejez\u00e9s egyr\u00e9szt a minden k\u00e9pzeletet fel\u00fclm\u00fal\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 k\u00e9ptermel\u00e9sre utal, m\u00e1sr\u00e9szt arra a jelens\u00e9gre, hogy a t\u00f6megkultur\u00e1lis term\u00e9kekben (\u00fajs\u00e1gokban, magazinokban, telev\u00edzi\u00f3s m\u0171sorokban) a k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek kor\u00e1bbi ar\u00e1nya radik\u00e1lisan eltol\u00f3dik a k\u00e9pek jav\u00e1ra. 17
\n(5) B\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e9nyeges, m\u00e9gis idesoroln\u00e1m a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-elm\u00e9letben a 80-as \u00e9s 90-es \u00e9vekben uralkod\u00f3 v\u00e1ls\u00e1ghangulatot is. 18 E v\u00e1ls\u00e1ghangulatnak h\u00e1rom oka volt. Egyr\u00e9szt alapjaiban k\u00e9rd\u0151jelez\u0151d\u00f6tt meg a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint tudom\u00e1ny m\u00f3dszertani megalapozotts\u00e1ga. M\u00e1sr\u00e9szt a tradicion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1snak gyakorlatilag nem volt mondanival\u00f3ja azokkal a kih\u00edv\u00e1sokkal kapcsolatban, amelyek a hetvenes \u00e9vekt\u0151l a hum\u00e1n- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokat \u00e9rt\u00e9k, \u00e9s amelyekre m\u00e1s diszcipl\u00edn\u00e1k \u2013 \u00edgy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szempontj\u00e1b\u00f3l tal\u00e1n legl\u00e9nyegesebb irodalom- \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny is \u2013 fontos vit\u00e1kkal \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sokkal reag\u00e1ltak. Harmadr\u00e9szt pedig a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net gyakorlatilag nem tudott mit kezdeni a kor\u00e1bbi pontokban utalt helyzettel, azzal teh\u00e1t, hogy a kultur\u00e1lis k\u00e1nonok \u00e1talakul\u00e1sa \u00e9s a k\u00e9pek, reprezent\u00e1ci\u00f3k minden kor\u00e1bbin\u00e1l els\u00f6pr\u0151bb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 megjelen\u00e9se term\u00e9szetesen jel\u00f6ln\u00e9 ki \u0151t \u2013 mint a k\u00e9pek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra (is) l\u00e9trej\u00f6tt diszcipl\u00edn\u00e1t \u2013 egy k\u00f6zponti kultur\u00e1lis szerepre.
\nMinthogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net mint int\u00e9zm\u00e9ny nem k\u00edn\u00e1lt a kutat\u00f3knak kiel\u00e9g\u00edt\u0151 v\u00e1laszokat diszcipl\u00edn\u00e1jukkal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seikre, sokan a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tt\u00e1k a v\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l kivezet\u0151 utat. M\u00e1sok ugyanakkor az elismerten konzervat\u00edv, \u00e1m rigor\u00f3zus diszcipl\u00edna felcser\u00e9l\u00e9s\u00e9t egy bizonytalan h\u00e1tter\u0171 \u00e9s m\u00f3dszertan\u00fa kutat\u00e1sra egy\u00e9rtelm\u0171en a tudom\u00e1nyoss\u00e1g-ig\u00e9ny felad\u00e1s\u00e1nak tekintett\u00e9k. 19 <\/p>\n

Fogalmak<\/p>\n

A kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez e v\u00e1zlatos t\u00f6rt\u00e9neti h\u00e1tteret mindenk\u00e9ppen ki kell eg\u00e9sz\u00edteni n\u00e9h\u00e1ny fogalommal, illetve fogalom k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1val.
\n(1) Az els\u0151 mag\u00e1nak a k\u00e9pnek a fogalma. B\u00e1r a mai magyar nyelvben ez l\u00e1tsz\u00f3lag nem sz\u00e1m\u00edt problematikus fogalomnak \u2013 hiszen ha azt k\u00e9rem valakit\u0151l, hogy egy p\u00e9lda seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tegye vil\u00e1goss\u00e1 mi is egy k\u00e9p, szinte biztosan egy festm\u00e9nyt vagy fotogr\u00e1fi\u00e1t, illetve ezek valamely reprodukci\u00f3j\u00e1t fogja eml\u00edteni vagy \u00e9ppen megmutatni \u2013, a dolog m\u00e9gsem ennyire egyszer\u0171. H\u00e1rom f\u0151 neh\u00e9zs\u00e9get kell mindenk\u00e9ppen megeml\u00edteni:
\nEgyr\u00e9szt nem vil\u00e1gos, hogy mif\u00e9le dolog egy k\u00e9p, vagy ha \u00fagy tetszik, mi az ontol\u00f3gi\u00e1ja. Ez ugyanis lehet egy saj\u00e1tos, szimbolikus mez\u0151ben l\u00e9tez\u0151 fizikai t\u00e1rgy: egy festm\u00e9ny, egy grafika, egy fotogr\u00e1fia stb. De ugyan\u00edgy lehet egy nem-anyagi term\u00e9szet\u0171 ment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 is: egy gondolat p\u00e9ld\u00e1ul. Az idea sz\u00f3 etimol\u00f3gi\u00e1j\u00e1n 20 t\u00fal err\u0151l tan\u00faskodnak olyan kifejez\u00e9seink is, mint az \u201eelk\u00e9pzel\u00e9s\u201d vagy a \u201ek\u00e9ptelens\u00e9g\u201d. Besz\u00e9lhet\u00fcnk azt\u00e1n a verb\u00e1lis k\u00e9pekr\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul \u201et\u00fal nagy az intellektu\u00e1lis szakad\u00e9k el\u0151ad\u00f3 \u00e9s hallgat\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt,\u201d vagy \u201eLajosnak a neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re is siker\u00fclt helyt\u00e1llnia a vizsg\u00e1n\u201d), amelyekben a k\u00e9pek nyelvi jelleg\u0171 entit\u00e1sok. V\u00e9g\u00fcl tal\u00e1n \u00e9rdemes felid\u00e9zni a Genezis k\u00f6nyv\u00e9nek egy fontos \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely szerint Isten az embert a maga k\u00e9p\u00e9re \u00e9s hasonlatoss\u00e1g\u00e1ra teremtette (M\u00f3zes I, 1, 26). Nem neh\u00e9z bel\u00e1tni, hogy e n\u00e9gy, radik\u00e1lisan elt\u00e9r\u0151 haszn\u00e1lat \u00f6sszekapcsol\u00e1sa, ha \u00fagy tetszik, a k\u00e9p mindezekre kit\u00e9r\u0151 term\u00e9szet\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa nem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en elv\u00e9gezhet\u0151 feladat (Mitchell 1986). 21
\nB\u00e1r a k\u00e9pekkel kapcsolatos ontol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1nak r\u00e9sze, \u00e1m m\u00e9gis \u00e9rdemes k\u00fcl\u00f6n kezelni a digit\u00e1lis k\u00e9pek megjelen\u00e9se okozta helyzetet. A digit\u00e1lis k\u00e9pek ugyanis a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben nem fizikai t\u00e1rgyak \u2013\u2013 j\u00f3llehet m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3djukban tal\u00e1n ehhez a t\u00edpushoz \u00e1llnak a legk\u00f6zelebb. A vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l legfontosabb tulajdons\u00e1guk posztfotografikus voltuk, ami megk\u00e9rd\u0151jelezi a fotografikus jelleg\u0171 k\u00e9pekre vonatkoz\u00f3 szok\u00e1sos felt\u00e9telez\u00e9st, az indexikuss\u00e1got. 22 Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen digit\u00e1lis k\u00e9pet sem hat\u00e1roz meg egy\u00e9rtelm\u0171en (a fizikai val\u00f3s\u00e1gban tal\u00e1lhat\u00f3) modellje, hanem azt, hogy soha nem lehet\u00fcnk biztosak e meghat\u00e1rozotts\u00e1g l\u00e9t\u00e9ben, illetve m\u00e9rt\u00e9k\u00e9ben. Ennek viszont alapvet\u0151en fontos k\u00f6vetkezm\u00e9nye van a k\u00e9pek egy felt\u00e9telezett funkci\u00f3j\u00e1ra n\u00e9zv\u00e9st: am\u00edg a k\u00e9pekr\u0151l kor\u00e1bban (tal\u00e1n) lehetett \u00fagy gondolkodni, mint az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s viszonylag f\u00fcggetlen, t\u00e1rgyszer\u0171 eszk\u00f6zeir\u0151l, ez az indexikus-volt felt\u00e9telezhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek hi\u00e1ny\u00e1ban t\u00f6bb\u00e9 nem lehets\u00e9ges. A k\u00e9pek \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6lt, illetve az azokb\u00f3l \u201ekiolvashat\u00f3\u201d inform\u00e1ci\u00f3 innent\u0151l kezdve legal\u00e1bb annyira f\u00fcgg a k\u00e9p l\u00e9trehoz\u00f3j\u00e1t\u00f3l, mint az inform\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rgy\u00e1t\u00f3l. 23
\nMeg kell v\u00e9g\u00fcl eml\u00edteni a k\u00e9p-sz\u00f6veg probl\u00e9m\u00e1t is, amelynek a vizu\u00e1lis kult\u00fara szempontj\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom l\u00e9nyeges mozzanata van. 24 Az egyik k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek medi\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gainak \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s e k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek univerzaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9ny\u00e9vel kapcsolatos. E m\u00f6g\u00f6tt az a felfog\u00e1s \u00e1ll, amely k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek elt\u00e9r\u00e9s\u00e9t (\u00e9s \u00edgy az egyes m\u00e9diumok megk\u00f6zel\u00edthet\u0151s\u00e9g\u00e9t) minden kult\u00far\u00e1ban \u00e9s minden korban egyform\u00e1nak gondolja el. 25 A m\u00e1sik mozzanat k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek viszony\u00e1t \u00e9rinti, \u00e9s alapk\u00e9rd\u00e9se ez: l\u00e9teznek-e k\u00e9pek sz\u00f6vegek n\u00e9lk\u00fcl, illetve sz\u00f6vegek k\u00e9pek n\u00e9lk\u00fcl? A harmadik mozzanat mindezekt\u0151l nem f\u00fcggetlen\u00fcl azt k\u00e9rdezi: fenntarthat\u00f3-e a k\u00e9pek sz\u00f6vegekk\u00e9nt val\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek, ha \u00fagy tetszik sz\u00f6vegekre val\u00f3 visszavezet\u00e9s\u00e9nek paradigm\u00e1ja, ami egy\u00fattal a sz\u00f6vegek k\u00e9pekkel szembeni els\u0151bbs\u00e9g\u00e9nek \u00e1ll\u00edt\u00e1sa is? E h\u00e1rom mozzanat az\u00e9rt l\u00e9nyeges, mert a k\u00e9p\u2013sz\u00f6veg probl\u00e9m\u00e1n kereszt\u00fcl a nyugati, alapvet\u0151en sz\u00f6veg-centrikus kult\u00fara k\u00e9pekkel kapcsolatos fenntart\u00e1saira, f\u00e9lelmeire \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ira ny\u00edlik m\u00f3d r\u00e1k\u00e9rdezni, ami a k\u00e9pi fordulat mindk\u00e9t jelent\u00e9se \u2013 \u00e9s \u00edgy a vizu\u00e1lis kult\u00fara mibenl\u00e9te, t\u00e9tjei \u2013 szempontj\u00e1b\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl fontos.
\n(2) A \u201etekintet\u201d a m\u00e1sodik olyan kifejez\u00e9s, amelyet felt\u00e9tlen\u00fcl meg kell eml\u00edteni a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben. E fogalom seg\u00edtett \u00fajragondolni a l\u00e1t\u00e1s, illetve a n\u00e9z\u00e9s aktus\u00e1t a n\u00e9z\u0151 \u00e9s a n\u00e9zett viszony\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l. A tekintet m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t egyr\u00e9szt a n\u00e9z\u00e9s \u00e9s a (szimbolikus) t\u00e1rgyiasul\u00e1s\/t\u00e1rgyias\u00edt\u00e1s, illetve birtokl\u00e1s kapcsolata adja, m\u00e1sr\u00e9szt e kapcsolat k\u00e9pek \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9ge, harmadr\u00e9szt pedig a n\u00e9z\u00e9sben rejl\u0151 eme lehet\u0151s\u00e9g \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edthet\u0151s\u00e9ge. Vagyis, megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a tekintet kifejezheti \u00e9s feler\u0151s\u00edtheti a n\u00e9zett n\u00e9z\u0151h\u00f6z k\u00e9pest al\u00e1rendelt st\u00e1tusz\u00e1t, (a szabad cselekv\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l megfosztott) t\u00e1rgy-mivolt\u00e1t. Egy rajzolt, festett, faragott, fotograf\u00e1lt, vagy m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel l\u00e9trehozott k\u00e9p az eml\u00edtett megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak egy lehet\u0151s\u00e9ge \u2013 mind k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9t, mind pedig befogad\u00e1s\u00e1t tekintve. M\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva: minthogy a k\u00e9p modellje a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben nem tud visszan\u00e9zni, visszabesz\u00e9lni vagy elfutni, szimbolikusan ki van szolg\u00e1ltatva az \u0151t n\u00e9z\u0151 tekintetnek. A k\u00e9pek \u00e1ltal megval\u00f3s\u00edtott \u2013 megjelen\u00edtett \u00e9s tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edtett \u2013 szimbolikus kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g felid\u00e9zheti \u00e9s feler\u0151s\u00edtheti a t\u00e1rsadalmi beidegz\u0151d\u00f6tts\u00e9geken \u00e9s gyakorlatokon alapul\u00f3 hierarchikus viszonyokat: els\u0151sorban a n\u0151k, a nem-feh\u00e9rek, a nem-v\u00e1rosiak, vagyis a \u201em\u00e1sok\u201d alacsonyabbrend\u0171s\u00e9g\u00e9nek el\u0151\u00edt\u00e9let\u00e9t. A tekintet tematiz\u00e1l\u00e1sa \u2013 amely Sartre egzisztencialista fenomenol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra 26 \u00e9s Lacan pszichoanalitikus elm\u00e9let\u00e9re 27 is \u00e9p\u00edt\u0151 feminista \u00e9s posztkolonialista film-, m\u00e9dia- \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let egyik eredm\u00e9nye 28 \u2013 hat\u00e1sos eszk\u00f6ze a vizu\u00e1lis \u00faton l\u00e9trehozott \u00e9s fenntartott kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g kritik\u00e1j\u00e1nak. 29
\n(3) A harmadik, az im\u00e9ntihez sok sz\u00e1lon kapcsol\u00f3d\u00f3 felismer\u00e9s a \u201ek\u00e9pek hatalm\u00e1ra\u201d vonatkozik. E felismer\u00e9s l\u00e9nyege a k\u00f6vetkez\u0151: A nyugati (magas) kult\u00fara 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n a k\u00e9peket jobb\u00e1ra sz\u00e9ps\u00e9g\u00fck, dekorativit\u00e1suk, m\u00edvess\u00e9g\u00fck \u00e9s\/vagy dr\u00e1gas\u00e1guk miatt \u00e9rt\u00e9kelte, illetve inform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 eszk\u00f6znek tekintette. Em\u00f6g\u00f6tt az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s munk\u00e1lt, hogy a k\u00e9pek \u201emagukba-z\u00e1rtak\u201d: tetszhetnek nek\u00fcnk, meg akarhatjuk \u0151ket szerezni, t\u00f6rekedhet\u00fcnk meg\u00e9rt\u00e9s\u00fckre \u2013 \u201enekik\u201d \u201eezzel nincs dolguk.\u201d E magukba-z\u00e1rt-volttal szemben fogalmazta meg \u00e9s illusztr\u00e1lta esetek tucatjaival David Freedberg t\u00e9zis\u00e9t a k\u00e9pek n\u00e9z\u0151t meg\u00e9rinteni \u00e9s befoly\u00e1solni k\u00e9pes \u00e9s akar\u00f3 term\u00e9szet\u00e9r\u0151l, a k\u00e9pek n\u00e9z\u0151k feletti hatalm\u00e1r\u00f3l (Freedberg 1989). Ez persze a rekl\u00e1mokkal, az erotikus, pornogr\u00e1f, illetve horror k\u00e9pekkel \u00e9s filmekkel kapcsolatban r\u00e9g\u00f3ta k\u00f6zismert t\u00e9ny; \u00e1m az\u00e1ltal, hogy e m\u0171fajokat a t\u00f6megkult\u00far\u00e1ba tartoz\u00f3nak szok\u00e1s tekinteni, amellyel a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9lvez\u0151 m\u0171velt \u00e9s kifinomult embernek nem lehet (bevallottan) dolga, m\u00f3d volt a k\u00e9pek egy jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t \u2013 a \u201eval\u00f3di\u201d alkot\u00e1sokat \u2013 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fckkel egy\u00fctt mentesnek tekinteni a viszonyok e fajt\u00e1j\u00e1t\u00f3l. A magaskult\u00fara k\u00e1nonjainak kor\u00e1bban eml\u00edtett megroppan\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en viszont teoretikusan (\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netileg) is lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a k\u00e9pekre adott v\u00e1laszokb\u00f3l kik\u00f6vetkeztethet\u0151 hat\u00e1sok elemz\u00e9se.
\nA k\u00e9pek hatalm\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00e9zis \u2013 az teh\u00e1t, hogy a k\u00e9pek hatnak r\u00e1nk, befoly\u00e1solnak minket, viszonyokat konstru\u00e1lnak k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s t\u00e1rgyaik k\u00f6z\u00f6tt, r\u00e1nk k\u00e9nyszer\u00edtik fizikai \u00e9s szimbolikus n\u00e9z\u0151pontjukat \u2013 ugyanakkor nemcsak a szex, a gy\u00e1sz \u00e9s a transzcendens \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben fontos. Amint arr\u00f3l a tekintet fogalm\u00e1nak v\u00e1zlatos bemutat\u00e1sakor volt m\u00e1r sz\u00f3, a k\u00e9pek k\u00e9pesek lehetnek n\u00e9z\u0151ik fizikai, t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis \u00e9s intellektu\u00e1lis poz\u00edci\u00f3inak kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9re. Ezzel kapcsolatban olyan nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elemz\u00e9sekre \u00e9rdemes gondolni, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9szaki \u00e9s d\u00e9li fest\u00e9szet m\u00e1r Alois Riegl \u00e1ltal felismert \u00e9s elemzett struktur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge (Riegl 1998), amelyet ut\u00f3bb Svetlana Alpers gondolt tov\u00e1bb a st\u00edlus \u2013 kor\u00e1bban univerz\u00e1lisnak tekintett \u2013 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kateg\u00f3ri\u00e1ja \u00fajragondol\u00e1sakor (Alpers 1987); Griselda Pollock elemz\u00e9se az impresszionista fest\u0151k t\u00e9rszervez\u00e9s\u00e9nek nem szerinti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9r\u0151l (Pollock 1992); Michael Baxandall t\u00e9zise a \u201ekorszak szem\u00e9r\u0151l\u201d (Baxandall 1985); vagy Michael Ann Holly elm\u00e9lete arr\u00f3l, hogy mik\u00e9nt alak\u00edtj\u00e1k a m\u0171alkot\u00e1sok saj\u00e1t befogad\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00fcket (Holly 1996). De t\u00e1gabban idetartozik Michel Foucault elemz\u00e9se a panoptikuss\u00e1gr\u00f3l, a Fel\u00fcgyelet \u00e9s b\u00fcntet\u00e9sben (Foucault 1990), igaz ebben az esetben tal\u00e1n helyesebb a l\u00e1tv\u00e1ny (struktur\u00e1lts\u00e1g\u00e1nak) hatalm\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lni.
\nK\u00e9t tov\u00e1bbi elemz\u00e9st felt\u00e9tlen\u00fcl meg kell m\u00e9g eml\u00edteni a k\u00e9pek hatalm\u00e1val kapcsolatban. Az egyik Martin Jay-\u00e9, aki a modernit\u00e1s l\u00e1t\u00e1srendszereir\u0151l \u00edrt essz\u00e9j\u00e9ben \u00f3va intett a \u2013 modernista k\u00e9p- \u00e9s m\u00e9diakritik\u00e1ra nagyon jellemz\u0151 \u2013 k\u00e9p- \u00e9s l\u00e1tv\u00e1ny-totaliz\u00e1l\u00e1st\u00f3l, \u00e9s arra h\u00edvta fel a figyelmet, hogy a modernit\u00e1sra \u00e9ppen a l\u00e1t\u00e1srendek pluralit\u00e1sa jellemz\u0151 (Jay 2000). 30 A m\u00e1sik elemz\u00e9s W.J.T. Mitchell\u00e9, aki m\u00e1r egy 1996-os tanulm\u00e1ny\u00e1ban a k\u00e9pek hatalm\u00e1t t\u00e9telez\u0151 retorika \u00fajragondol\u00e1sa \u00e9s tomp\u00edt\u00e1sa mellett \u00e9rvelt (Mitchell 1996b). Mitchell szerint az igazi k\u00e9rd\u00e9s nem is az, hogy van-e a k\u00e9peknek hatalma \u2013 biztosan van, b\u00e1r lehet, hogy j\u00f3val gyeng\u00e9bb, mint hissz\u00fck \u2013, mint ink\u00e1bb az, hogy mekkora ez a hatalom, \u00e9s mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. Mitchell mindenesetre saj\u00e1t, k\u00e9pekkel kapcsolatos retorik\u00e1j\u00e1ban a tett hely\u00e9re az akaratot (\u2019mit tesznek a k\u00e9pek?\u2019 helyett \u2019mit akarnak a k\u00e9pek?\u2019), a hatalom hely\u00e9re a v\u00e1gyat, az \u2019ellen\u00e1ll\u00e1st kiv\u00e1lt\u00f3 uralom\u2019-modell hely\u00e9re a vallatand\u00f3, vagy ink\u00e1bb k\u00e9rdezgetend\u0151 al\u00e1rendelt, alattval\u00f3 [subaltern] 31 modellj\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta (Mitchell 1996b, 74).
\n(4) V\u00e9g\u00fcl r\u00f6viden egy negyedik fogalmat is meg kell eml\u00edteni: az interdiszciplinarit\u00e1st. A kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara megjelen\u00e9se \u00f3ta a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb felfog\u00e1sokban egyar\u00e1nt interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1s. 32 M\u00f3dszertani szempontb\u00f3l az interdiszciplinarit\u00e1s k\u00e9t f\u0151bb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9rdemes eml\u00edteni. 33 Az egyik szerint az interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek el\u00e9gs\u00e9ges felt\u00e9tele az, hogy a kutatand\u00f3 t\u00e1rgyat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k szempontj\u00e1b\u00f3l vizsg\u00e1lj\u00e1k, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ak\u00e1r a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek, ak\u00e1r az eredm\u00e9nyek egym\u00e1sra reflekt\u00e1ln\u00e1nak \u2013\u2013 ez jellemezte a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek magyarorsz\u00e1gi vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1t. A m\u00e1sik felfog\u00e1s az interdiszcipinarit\u00e1st\u00f3l azt is elv\u00e1rja, hogy a r\u00e9sztvev\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k reflekt\u00e1ljanak egym\u00e1sra, amennyiben egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonyukat is a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1nak tekints\u00e9k, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben kidolgozzanak egy olyan k\u00f6z\u00f6s nyelvet, amelyen a r\u00e9sztvev\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k eredm\u00e9nyei, k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gei, viszonyai megfogalmazhat\u00f3k. 34
\nA vizu\u00e1lis kult\u00fara interdiszciplinarit\u00e1s\u00e1nak oka mag\u00e1b\u00f3l a t\u00e1rgyb\u00f3l ad\u00f3dik, hiszen mind a vizualit\u00e1sr\u00f3l, mind pedig a kult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00e1mos diszcipl\u00edn\u00e1nak van \u00e9rdemi mondanival\u00f3ja. A jelen tanulm\u00e1nyban javasolt perspekt\u00edva szempontj\u00e1b\u00f3l egyfel\u0151l a vizu\u00e1lis alkot\u00e1sokat, m\u00e1sfel\u0151l azok m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9s hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lni k\u00e9pes megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek fontosak, vagyis a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fia, a designt\u00f6rt\u00e9net \u00e9s -elm\u00e9let, a film- \u00e9s m\u00e9diaelm\u00e9let, a kritikai t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fia, a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia, a szociol\u00f3gia \u00e9s a pszichol\u00f3gia. Az azt\u00e1n, hogy egy adott alkot\u00e1s, alkot\u00e1scsoport, jelens\u00e9g vagy felfog\u00e1s elemz\u00e9sekor \u00e9ppen milyen tud\u00e1sokra, milyen elm\u00e9leti keretre van sz\u00fcks\u00e9g, term\u00e9szetesen a kutat\u00e1s mindenkori t\u00e1rgy\u00e1n m\u00falik.<\/p>\n

A kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara feladatai<\/p>\n

A kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l im\u00e9nt v\u00e1zolt k\u00e9p term\u00e9szetesen t\u00fals\u00e1gosan elnagyolt, de tal\u00e1n seg\u00edt annak bel\u00e1t\u00e1s\u00e1ban, hogy a k\u00e9pekkel \u00e9s t\u00e1gabban a vizualit\u00e1ssal kapcsolatban az elm\u00falt \u00e9vtizedekben bek\u00f6vetkezett egy alapvet\u0151 szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s. Am\u00edg a k\u00e9peket kor\u00e1bban eszt\u00e9tikai, gazdas\u00e1gi \u00e9s intellektu\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ggel \u00e9s jelent\u00e9ssel is b\u00edr\u00f3, \u00e1m alapvet\u0151en magukba z\u00e1r\u00f3d\u00f3 t\u00e1rgyakk\u00e9nt kezelte a kutat\u00e1s \u2013 els\u0151sorban is a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u2013, addig a helyzet m\u00e1ra megv\u00e1ltozott. Ma ink\u00e1bb a befogad\u00f3ra nemcsak intellektu\u00e1lisan hat\u00f3, tapasztalatokat konstru\u00e1l\u00f3 \u00e9s rekonstru\u00e1l\u00f3 strukt\u00far\u00e1kk\u00e9nt gondolunk r\u00e1juk: olyan dolgokk\u00e9nt, amelyek befogad\u00f3ik \u00e9letform\u00e1j\u00e1t, \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t, vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s\u00e1t, azaz egym\u00e1shoz \u00e9s a vil\u00e1ghoz val\u00f3 viszonyait alak\u00edtj\u00e1k ki \u00e9s \u00e1t. A kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara feladata \u00e9ppen ez\u00e9rt e viszonyok m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak, e viszonyokban r\u00e9sztvev\u0151 \u00e1gensek \u2013 emberek \u00e9s k\u00e9pek \u2013 saj\u00e1toss\u00e1gainak \u00e9s e viszonyok eredm\u00e9nyeinek (konkr\u00e9t k\u00e9pek kialak\u00edtotta konkr\u00e9t tapasztalatoknak) vizsg\u00e1lata.
\nMindehhez m\u00e9g egy, \u00edr\u00e1som t\u00e9m\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l fontos megjegyz\u00e9s tartozik. B\u00e1r a vizu\u00e1lis kult\u00fara mai form\u00e1j\u00e1ban els\u0151sorban k\u00e9pekr\u0151l sz\u00f3l, ennek nem felt\u00e9tlen\u00fcl kell \u00edgy lennie. A technol\u00f3giai k\u00e9peket \u00e9s az identit\u00e1s-politikai k\u00e9rd\u00e9seket el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u0151, valamint a funkcion\u00e1lis \u00e9s az auton\u00f3m megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t fenntart\u00f3 intellektu\u00e1lis divaton k\u00edv\u00fcl semmi sem indokolja azt, hogy mondjuk haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakr\u00f3l \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy lak\u00e1s b\u00fatorair\u00f3l \u2013, vagy \u00e9ppen mag\u00e1r\u00f3l a lak\u00e1sr\u00f3l, az \u00e9p\u00fcletr\u0151l ne gondolkodhassunk \u00fagy, mint \u00e9letform\u00e1t (ki)alak\u00edt\u00f3, viszonyokat teremt\u0151 t\u00e1rgyakr\u00f3l. 35 A vizu\u00e1lis kult\u00fara hetvenes \u00e9vek v\u00e9gi, nyolcvanas \u00e9vek eleji magyarorsz\u00e1gi kutat\u00e1s\u00e1nak nem kis r\u00e9sz\u00e9t \u00e9ppen az ilyen t\u00e1rgyakkal val\u00f3, nem-n\u00e9prajzi jelleg\u0171 vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s tette ki.
\nEbb\u0151l persze nem k\u00f6vetkezik sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az, hogy a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak a b\u00fatorokt\u00f3l a digit\u00e1lis fot\u00f3kig mindennel foglalkoznia kellene. \u00c9ppens\u00e9ggel komoly ellen\u00e9rvek is eml\u00edthet\u0151k ezzel szemben: legels\u0151sorban is az, hogy ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s minden \u00e9p\u00fcletet \u00e9s minden t\u00e1rgyat l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt kezel, egy (tetszet\u0151s) l\u00e1tv\u00e1nyra reduk\u00e1l. Ez egy feltehet\u0151leg megalapozott v\u00e1d \u2013 amely \u00e9ppens\u00e9ggel a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e1ltal elv\u00e9gezhet\u0151 kritika ut\u00e1n ki\u00e1lt: annak radik\u00e1lis \u00e1tgondol\u00e1sa ut\u00e1n, hogy mi is a jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s a k\u00f6vetkezm\u00e9nye annak, ha p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9p\u00fcleteket egy-k\u00e9t j\u00f3l kiv\u00e1lasztott, professzion\u00e1lis fotogr\u00e1fus vizu\u00e1lis elrendez\u00e9s\u00e9ben ismer\u00fcnk meg (Ferkai 2004, Szalai 2004). De e lehets\u00e9ges kritik\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl is elmondhat\u00f3: b\u00e1r a vesz\u00e9ly val\u00f3s, ez a vizu\u00e1lis kult\u00fara m\u0171vel\u0151it legfeljebb \u00f3vatoss\u00e1gra kell, hogy intse lehets\u00e9ges t\u00e9m\u00e1i medi\u00e1lis sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t illet\u0151en. Ha \u00fagy tetszik, a maga saj\u00e1tos m\u00f3dj\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net is foglalkozik minden fentebb sz\u00f3ba hozott alkot\u00e1ssal, \u00e9p\u00fclett\u0151l b\u00fatoron \u00e1t digit\u00e1lis fotogr\u00e1fi\u00e1ig: az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az iparm\u0171v\u00e9szet avagy a kism\u0171v\u00e9szetek t\u00f6rt\u00e9nete, illetve a fotogr\u00e1fiat\u00f6rt\u00e9net egyk\u00e9nt legitim r\u00e9szei e diszcipl\u00edn\u00e1nak, j\u00f3llehet nem minden t\u00e1rgyk\u00f6r\u00fckbe tartoz\u00f3 alkot\u00e1s tekinthet\u0151 m\u0171alkot\u00e1snak. \u00c9ppen \u00edgy a vizu\u00e1lis kult\u00fara is foglalkozhat olyan t\u00e1rgyakkal, amelyeknek legfeljebb az egyik, \u00e9s tal\u00e1n nem is a legfontosabb m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dja a vizu\u00e1lis. \u00c9s ezt m\u00e1r csak az\u00e9rt is \u00e9rdemes megtennie, mert ha a t\u00e1rgy m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1t nem is, de \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t bizonyosan alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza vizualit\u00e1sa. 36 <\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/p>\n

A jelen tanulm\u00e1nyban amellett \u00e9rveltem, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t egy interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rdemes felfogni, amely \u00edgy m\u00e1s kutat\u00e1sok, illetve diszcipl\u00edn\u00e1k \u00e1ltal el nem v\u00e9gezhet\u0151 feladatot v\u00e1llalhat mag\u00e1ra: annak elemz\u00e9s\u00e9t, hogy mik\u00e9ppen hat\u00e1roznak meg, alak\u00edtanak ki \u00e9s \u00e1t emberi viszonyokat a vizu\u00e1lisan (is) hat\u00f3 alkot\u00e1sok. B\u00e1r sz\u00e1mos diszciplin\u00e1ris forr\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik e kutat\u00e1s, m\u00e9gsem \u00e9rdemes azt egyik al\u00e1 sem rendelni: amit nyerhetn\u00e9nk a v\u00e1mon, biztosan elvesz\u00edten\u00e9nk a r\u00e9ven. Ehelyett a feladat ink\u00e1bb a diszciplin\u00e1ris k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek tov\u00e1bbi alapos k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1sa lehet, \u00e9s annak v\u00e9giggondol\u00e1sa, hogy \u00e9rdemes-e egy diszcipl\u00ednak\u00f6zi kutat\u00e1st j\u00f3l struktur\u00e1lt paradigm\u00e1val rendelkez\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1v\u00e1 fejleszteni. Nem k\u00e9ts\u00e9ges, ez egy val\u00f3di dilemma.<\/p>\n

Jegyzetek
\n__________________________________<\/p>\n

1 Tanulm\u00e1nyom els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t \u201eAz iparm\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltoz\u00f3 szerepe az \u00e1talakul\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ban\u201d c\u00edm\u0171 kutat\u00e1s besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt k\u00e9sz\u00edtettem (Hor\u00e1nyi 2006). Az Antal\u00f3czy T\u00edmea \u00e9s Kapit\u00e1ny \u00c1gnes vezette kutat\u00e1sba, amely az NKA Iparm\u0171v\u00e9szeti Koll\u00e9giuma t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val az iparm\u0171v\u00e9szet helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lta 2005-ben, mint a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetem Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Kutat\u00f3csoportj\u00e1nak tagja kaptam megh\u00edv\u00e1st B\u00e1tori Zsolt koll\u00e9g\u00e1mmal egy\u00fctt; feladatunk a vizu\u00e1lis kult\u00fara diszciplin\u00e1ris \u00e1ttekint\u00e9se volt. A jelen tanulm\u00e1ny e kutat\u00e1si besz\u00e1mol\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9sz\u00e9nek tov\u00e1bbgondolt v\u00e1ltozata. Itt szeretn\u00e9m megk\u00f6sz\u00f6nni Hornyik S\u00e1ndor, Hor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b \u00e9s Varga T\u00fcnde \u00e9rt\u00e9kes tan\u00e1csait, melyekkel e m\u00e1sodik verzi\u00f3 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben t\u00e1mogattak.
\n2 Azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi van a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neten innen egy kor\u00e1bbi tanum\u00e1nyomban j\u00e1rtam k\u00f6r\u00fcl: Hor\u00e1nyi 2005.
\n3 2006. m\u00e1rcius 1. el\u0151tt: Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetem.
\n4 Az eredeti koncepci\u00f3t B\u00e1tori Zsolt koordin\u00e1l\u00e1sa \u00e9s r\u00e9szv\u00e9tele mellett Antal\u00f3czy T\u00edmea, Ferkai Andr\u00e1s, Hor\u00e1nyi Attila, Kapit\u00e1ny \u00c1gnes, Tillmann J.A. \u00e9s Zwickl Andr\u00e1s k\u00e9sz\u00edtette.
\n5 Az elk\u00e9pzelt szak \u00f6t diszciplin\u00e1ris l\u00e1bon \u00e1ll: a filoz\u00f3fia, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3tudom\u00e1ny mellett, az el\u0151z\u0151ekkel azonos s\u00fallyal szerepel a techn\u00e9, a t\u00e1rgyalkot\u00e1s gyakorlati ismeret\u00e9nek oktat\u00e1sa. A szak kidolgoz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en 2005. \u0151sz\u00e9t\u0151l hasonl\u00f3 strukt\u00far\u00e1t kapott az egyetem tervez\u0151-hallgat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtott Elm\u00e9leti Alapprogram is (term\u00e9szetesen a techn\u00e9 tant\u00e1rgycsoport kiv\u00e9tel\u00e9vel.)
\n6 E kutat\u00e1s a Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Kutat\u00f3csoport vezet\u00e9s\u00e9vel zajlott (koordin\u00e1torai: B\u00e1tori Zsolt \u00e9s Hor\u00e1nyi Attila), \u00e9s konferenci\u00e1kat (Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Konferencia, 2004. m\u00e1jus 7-8.; M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net az \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ut\u00e1n 2004. november 25-27.), el\u0151ad\u00e1ssorozatokat valamint workshopokat (Formatervez\u0151 Tansz\u00e9k, Vizu\u00e1lis Kommunik\u00e1ci\u00f3 Tansz\u00e9k) foglalt mag\u00e1ban.
\n7 Az alkot\u00e1s sz\u00f3t itt az artefaktum \u00e9rtelm\u00e9ben hazn\u00e1lom, vagyis nem a m\u0171alkot\u00e1sok r\u00f6vid\u00edt\u00e9sek\u00e9nt.
\n8 Alapvet\u0151en ez a k\u00e9t felfog\u00e1s jellemezte az MTA Vizu\u00e1lis Kult\u00farakutat\u00f3 Munkabizotts\u00e1g munk\u00e1j\u00e1t (1976-1984), \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek magyar vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1t. A Munkabizotts\u00e1g eredm\u00e9nyeinek legteljesebb bemutat\u00e1sa a (stencilezett k\u00e9ziratban maradt) Tanulm\u00e1nyok a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l (Beke-Hor\u00e1nyi-Jan\u00e1ky-N\u00e9meth 1984). A vizu\u00e1lis kult\u00fara terminust Magyarorsz\u00e1gon Mikl\u00f3s P\u00e1l haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r, b\u00e1r \u0151 ink\u00e1bb egyfajta vizu\u00e1lis kultur\u00e1lts\u00e1got, a vizu\u00e1lis (magas) m\u0171v\u00e9szetben val\u00f3 j\u00e1rtass\u00e1got \u00e9rtett a kifejez\u00e9sen (Mikl\u00f3s 1976). A hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek e t\u00e1rgyban sz\u00fcletett magyar tanulm\u00e1nyainak legteljesebb v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t S. Nagy Katalin adta k\u00f6zre (S. Nagy 1982).
\n9 Ebben az \u00e9rtelemben haszn\u00e1lt\u00e1k sokan a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben Magyarorsz\u00e1gon a kifejez\u00e9st, legels\u0151sorban is Mikl\u00f3s P\u00e1l (Mikl\u00f3s 1980), illetve S. Nagy Katalin (S. Nagy 1993). Err\u0151l a felfog\u00e1sr\u00f3l tanuskodott a jelen sz\u00f6veg els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1nak keretek\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 \u201eAz iparm\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltoz\u00f3 szerepe az \u00e1talakul\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ban\u201d c\u00edm\u0171 eml\u00edtett kutat\u00e1s is.
\n10 Az EBSCO full textes akad\u00e9miai adatb\u00e1zis a \u201evisual culture\u201d kifejez\u00e9sre t\u00f6bb sz\u00e1z relev\u00e1ns tanulm\u00e1nyt jel\u00f6l meg.
\n11 A b\u0151vebb t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge kedv\u00e9\u00e9rt \u00e9rdemes utalni h\u00e1rom a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val foglalkoz\u00f3 kiadv\u00e1nyra. Egyr\u00e9szt az Ex-Symposion tematikus sz\u00e1m\u00e1ra (Hor\u00e1nyi-Jokesz-Tim\u00e1r 2000), m\u00e1sr\u00e9szt a B\u00e1n Zs\u00f3fia szerlesztette Enigma tematikus sz\u00e1mra (B\u00e1n 2004), harmadr\u00e9szt pedig a Magyar \u00c9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet online kiad\u00e1s\u00e1ban Hornyik S\u00e1ndor szerkeszt\u00e9s\u00e9ben olvashat\u00f3 tanulm\u00e1nyokra (www.magyarepitomuveszet.hu).
\n12 Term\u00e9szeesen nem Goodman volt a legels\u0151, aki a reprezent\u00e1ci\u00f3k konvencion\u00e1lis volta mellett \u00e9rvelt: Charles S. Peirce szemiotik\u00e1ja egy rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s nagyhat\u00e1s\u00fa elm\u00e9let a jelek oszt\u00e1lyainak \u00e9s ezek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ban. Peirce munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben: Hor\u00e1nyi 1981, 2004.
\n13 Minthogy egy rendk\u00edv\u00fcl szerte\u00e1gaz\u00f3 kutat\u00e1si ir\u00e1nyr\u00f3l van sz\u00f3, a legc\u00e9lravezet\u0151bb, ha a tov\u00e1bbi t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s kiindul\u00f3pontjak\u00e9nt a Sokarc\u00fa k\u00e9p c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9nyt, illetve ennek meglehet\u0151sen alapos bibliogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t jel\u00f6l\u00f6m meg: Hor\u00e1nyi 2002.
\n Az ismeretelm\u00e9letet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1t \u00f6sszekapcsol\u00f3 (alapvet\u0151en angolsz\u00e1sz) kutat\u00e1si ir\u00e1ny vizu\u00e1lis kult\u00fara sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3 hasznoss\u00e1g\u00e1t, illetve a kontinent\u00e1lis te\u00f3ria \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9nt megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9t j\u00f3l mutatja be a Visual Theory c\u00edm\u0171 k\u00f6tet (Bryson-Holly-Moxey 1991).
\n14 B\u00e1r mindenk\u00e9ppen meg\u00e9rdemelne egy b\u0151vebb bemutat\u00e1st e kutat\u00e1si ir\u00e1ny magyarorsz\u00e1gi v\u00e1ltozata, terjedelmi okokn\u00e1l fogva erre most nincsen lehet\u0151s\u00e9g. \u00cdgy csak jelzem, hogy az MTA Szemiotikai Szakbizotts\u00e1ga illetve Vizu\u00e1lis Kult\u00fara Bizotts\u00e1ga (1976-1984, eln\u00f6k: N\u00e9meth Lajos) ebben az ir\u00e1nyban is tev\u00e9kenykedtek, \u00e9s ennek a Szakbizotts\u00e1gok saj\u00e1t kiadv\u00e1nyain k\u00edv\u00fcl olyan f\u00f3rumok szolg\u00e1ltattak terepet, mint a Fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet, a Filmkult\u00fara, az \u00c1ltal\u00e1nos Nyelv\u00e9szeti Tanulm\u00e1nyok, a T\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s Kutat\u00f3k\u00f6zpont TK-sorozata, stb.
\n15 Hiszen a reprezent\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos kutat\u00e1sok els\u0151sorban szakmai jelleg\u0171ek voltak, amelyek csak k\u00e9s\u0151bb, a m\u00e9diaelm\u00e9let \u00e9s -elemz\u00e9s sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az iskolai kurrikulumokba val\u00f3 beker\u00fcl\u00e9s\u00fckkel v\u00e1ltak a szakm\u00e1n t\u00fal is ismertt\u00e9. Ezzel szemben a modernit\u00e1s v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak h\u00edre \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyei nem rekedtek meg az akad\u00e9mia falain bel\u00fcl.
\n16 Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz Nicholas Mirzoeff ezir\u00e1ny\u00fa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra: Mirzoeff 1998, 1999.
\n17 Nincs itt hely r\u00e9szletesebben kifejteni a kifejez\u00e9s e k\u00e9t haszn\u00e1lat\u00e1t, illetve e haszn\u00e1latok egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t. A jelen \u00edr\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l annyi is el\u00e9g, hogy mik\u00f6zben a k\u00e9t haszn\u00e1lat nyilv\u00e1nval\u00f3an nem f\u00fcggetlen egym\u00e1st\u00f3l, maga Mitchell az els\u0151t fogalmazta meg, \u00e9s a m\u00e1sodikkal \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ebben a viszonylag trivializ\u00e1lt form\u00e1ban \u2013 nem foglalkozik. Mitchell egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb (Mitchell 2002) ism\u00e9t megk\u00eds\u00e9relte tiszt\u00e1zni a k\u00e9pi fordulat \u00e1ltala intencion\u00e1lt jelent\u00e9s\u00e9t.
\n18 E v\u00e1ls\u00e1g(hangulat)nak rendk\u00edv\u00fcl nagy irodalma van. Tov\u00e1bbi t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1shoz ld. Preziosi 1989, Honyik 2002, Hor\u00e1nyi 2005. A v\u00e1ls\u00e1got, illetve az arra k\u00f6vetkez\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti praxist vizsg\u00e1ltuk 2004. november\u00e9ben a Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetemen a \u201eM\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net az \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ut\u00e1n\u201d c\u00edm\u0171 konferenci\u00e1n; ennek anyaga jelenleg szerkeszt\u00e9s alatt van.
\n19 E szemben\u00e1ll\u00e1s egyik cs\u00facspontja minden bizonnyal az \u00fagy nevezett \u201ede-skilling\u201d vita volt, amelynek keret\u00e9ben Rosalind Krauss, illetve Thomas Crow azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a vizualit\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 kultur\u00e1lis elemz\u00e9s az\u00e9rt k\u00e1ros, mert f\u00f6l\u00f6slegesnek \u00e1ll\u00edt be \u00e9vsz\u00e1zados m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti technik\u00e1kat, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00fajabb gener\u00e1ci\u00f3it megfosztja ezek k\u00e9szs\u00e9gszint\u0171 birtokl\u00e1s\u00e1t\u00f3l. M\u00e1sok, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Keith Moxey erre a \u201ere-skilling\u201d argumentum megfogalmaz\u00e1s\u00e1val v\u00e1laszoltak, amely szerint a c\u00e9lok \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 kutat\u00f3i k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1ltoz\u00e1sa teljesen term\u00e9szetesen \u00e9s a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netb\u0151l ismert m\u00f3don vonja maga ut\u00e1n \u00faj gyakorlatok, technik\u00e1k, k\u00e9szs\u00e9gek megjelen\u00e9s\u00e9t, \u00e9s sztenderdd\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t. E vit\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben: Hornyik 2004.
\nTal\u00e1n nem \u00e9rdektelen felid\u00e9zni a vit\u00e1val kapcsolatban Hans Belting v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, amelyet 2004. okt\u00f3ber\u00e9ben egy budapesti el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n fejtett ki. Belting, aki az elm\u00falt harminc \u00e9v minden bizonnyal egyik legjelent\u0151sebb m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze \u00e9s egy\u00fattal a vizu\u00e1lis kult\u00fara egy v\u00e1ltozat\u00e1nak, a k\u00e9pantropol\u00f3gi\u00e1nak is megfogalmaz\u00f3ja egyszer\u0171en konzervat\u00edv poz\u00edci\u00f3f\u00e9lt\u00e9snek nevezte Krauss \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i deskilling v\u00e1dj\u00e1t. Szerinte a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netre a m\u00falt m\u0171alkot\u00e1sainak min\u00e9l eredetibb kond\u00edci\u00f3ban val\u00f3 meg\u0151rz\u00e9se \u00e9s min\u00e9l prec\u00edzebb katalogiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben nagyon nagy sz\u00fcks\u00e9g van. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net r\u00e1ad\u00e1sul alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151tt \u00e1ll, mivel az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb technol\u00f3gi\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a fenti feladatok nagys\u00e1grenddel pontosabban v\u00e9gezhet\u0151k el \u2013\u2013 ez a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek k\u00e9p\u00e9t is \u00e1trajzolhatja. Ezt a tudom\u00e1nyos munk\u00e1t semmilyen \u00e9rtelm\u00e9ben nem zavarja a k\u00e9pantropol\u00f3gia, amely eg\u00e9szen egyszer\u0171en m\u00e1s \u2013 vagyis nem a connoisseur-hagyom\u00e1nyhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 \u2013 k\u00e9rd\u00e9sekre ad hum\u00e1n- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokat is bevon\u00f3 v\u00e1laszokat. A k\u00e9pantropol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l ld. Belting 2003.
\n20 Az idea sz\u00f3 a k\u00e9s\u0151latin idea sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik, amelynek g\u00f6r\u00f6g eredetije az idea; ennek gy\u00f6kere az id-, idein \u201el\u00e1tni\u201d ige.
\n21 Mindezt tov\u00e1bb bonyol\u00edtja, hogy m\u00edg p\u00e9ld\u00e1ul az angolban legal\u00e1bb k\u00e9t kifejez\u00e9s \u2013 az \u201eimage\u201d \u00e9s a \u201epicture\u201d \u2013 haszn\u00e1lhat\u00f3, addig a magyarban mindent a k\u00e9p sz\u00f3val adunk vissza. Err\u0151l b\u0151vebben Hor\u00e1nyi 1991, 76-77., illetve Mitchell 2005, xiii-xvii.
\n22 Az indexikuss\u00e1g, pontosabban az index fogalma Charles S. Peirce amerikai filoz\u00f3fushoz k\u00f6t\u0151dik. Peirce a jelek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 perspekt\u00edv\u00e1kb\u00f3l v\u00e9gezte el; ezek egyike a jeleket t\u00e1rgyuk viszony\u00e1ban csoportos\u00edtotta. A jel-t\u00e1rgy viszonynak h\u00e1rom v\u00e1ltoz\u00f3ja van, \u00e9s ezek egyike (az ikonikus \u00e9s a szimbolikus mellett) az indexikus, amelyr\u0151l akkor besz\u00e9lhet\u00fcnk, ha a a jel \u00e9s a megjel\u00f6lt t\u00e1rgy k\u00f6zvetlen fizikai kapcsolatban van. Ez a fotograf\u00e1l\u00e1s eset\u00e9ben azt jelenti, hogy a lef\u00e9nyk\u00e9pezend\u0151 t\u00e1rgy \u00e9s a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny negat\u00edv k\u00f6z\u00f6tt a f\u00e9ny egy\u00e9rtelm\u0171, fizikai kapcsolatot l\u00e9tes\u00edt: e kapcsolat n\u00e9lk\u00fcl nincsen k\u00e9p. Ez az oka annak, hogy a k\u00e9p nem tud nem tud\u00f3s\u00edtani t\u00e1rgy\u00e1nak (a megjelen\u00edtett t\u00e1rgyaknak, figur\u00e1knak) l\u00e9t\u00e9r\u0151l, ami egy\u00fattal azt is jelenti, hogy ha van k\u00e9p, akkor lek\u00e9pezettnek is kellett lennie. Ez az, ami a digit\u00e1lis k\u00e9pek eset\u00e9ben m\u00e1r nem felt\u00e9telezhet\u0151.
\n23 Itt term\u00e9szetesen nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a k\u00e9pek indexikuss\u00e1g\u00e1nak, t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9g\u00e9nek felt\u00e9telez\u00e9se kor\u00e1bban probl\u00e9mamentes lett volna, hanem arr\u00f3l, hogy a digit\u00e1lis viszonyok ki\u00e9lezt\u00e9k ezt a probl\u00e9m\u00e1t.
\n24 A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben a k\u00e9p-sz\u00f6veg probl\u00e9ma \u00e1tfog\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1t adja Mitchell 1996a, illetve B\u00e4tschmann 1998.
\n25 K\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9hez \u00e9s az \u00f6sszevet\u00e9s kritik\u00e1j\u00e1hoz ld. Mitchell 1986.
\n26 Els\u0151sorban Sartre 1956.
\n27 F\u0151k\u00e9ppen Lacan 1978.
\n28 A tekintet problematiz\u00e1l\u00e1sa term\u00e9szetesen \u00f6sszef\u00fcgg a reprezent\u00e1ci\u00f3 politikus volt\u00e1nak fentebb eml\u00edtett felismer\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kritik\u00e1j\u00e1val. A tekintet konceptualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz j\u00f3 bevezet\u00e9st ny\u00fajt: Melville 1997. E r\u00f6vid tanulm\u00e1ny egy\u00fattal pontos\u00edtja a tekintet mai te\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak Sartre, illetve Lacan elm\u00e9let\u00e9hez, tov\u00e1bb\u00e1 az ut\u00f3bbi Heidegger \u00e9s Merleau-Ponty filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1hoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszony\u00e1t.
\n29 Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy b\u00e1r a tekintet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek rekonstrukci\u00f3ja a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara elm\u00e9let\u00e9nek fontos pill\u00e9r\u00e9t jelenti, egy\u00fattal alkalmas annak kritik\u00e1j\u00e1ra is, amennyiben a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00fajragondolhat\u00f3 a k\u00e9p \u00e9s mindenkori befogad\u00f3j\u00e1nak dialogikus viszonya. Err\u0151l b\u0151vebben: Olin 1996.
\nItt \u00e9rdemes m\u00e9g megeml\u00edteni a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tulajdonk\u00e9ppeni t\u00e1rgy\u00e1r\u00f3l \u2013 a m\u0171t\u00e1rgyakr\u00f3l \u2013 val\u00f3 gondolkod\u00e1s egy r\u00e9gi-\u00faj ir\u00e1ny\u00e1t. Stephen Melville 2004-ben egy olyan konferenci\u00e1t szervezett a Clark Institute-ban, amely a t\u00e1rgyak vonzerej\u00e9t avagy var\u00e1zs\u00e1t [The Lure of the Object] \u00e1ll\u00edtotta a diszkusszi\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba (Melville 2006). Ennek oka nem els\u0151sorban a te\u00f3ria-k\u00f6zpont\u00fa posztstrukturalista m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kif\u00e1rad\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a m\u0171t\u00e1rgyak ir\u00e1nti meg\u00fajult ig\u00e9nyben keresend\u0151 \u2013 b\u00e1r tal\u00e1n ez sem mell\u00e9kes k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny \u2013, mint ink\u00e1bb az \u201eeszt\u00e9tik\u00e1tlan\u00edtott\u201d m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nettel val\u00f3 el\u00e9gedetlens\u00e9gben. Az ilyen m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00e1s m\u00f3dszertana ugyanis egyar\u00e1nt alkalmazhat\u00f3 m\u0171alkot\u00e1sokra \u00e9s nem-m\u0171alkot\u00e1sokra: eszt\u00e9tika \u2013 a legegyszer\u0171bben tal\u00e1n: a t\u00e1rgyak \u00e9rz\u00e9ki megtapasztal\u00e1s\u00e1nak szubjekt\u00edv \u00e9s szisztematikus m\u00f3dja \u2013 hi\u00e1ny\u00e1ban nincs, ami k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tegyen m\u0171 \u00e9s nem-m\u0171 k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ak\u00e1r \u00e1t is alakulhat vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1v\u00e1. Melville javaslata az (Melville 2006, 213-214), hogy valamik\u00e9ppen \u00fajra kell gondolni Hegel kijelent\u00e9s\u00e9t az eszt\u00e9tika r\u00e9szek\u00e9nt elgondolt m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net tudom\u00e1ny-volt\u00e1r\u00f3l: \u201eA filoz\u00f3fi\u00e1nak ugyanis […] saj\u00e1t bens\u0151 term\u00e9szet\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9ge szerint kell kifejtenie s igazolnia a t\u00e1rgyat.\u201d (Hegel 1980, I. 13.). Nincs m\u00f3d itt e gondolat b\u0151vebb kifejt\u00e9s\u00e9re, de \u00fagy v\u00e9lem, t\u00fal azon, hogy j\u00f3l illeszkedik Margaret Olin aml\u00edtett felvet\u00e9s\u00e9hez, amely a tekintet fogalm\u00e1val k\u00e9p \u00e9s n\u00e9z\u0151 dialogikus, teh\u00e1t egyenrang\u00fa viszony\u00e1t tematiz\u00e1ln\u00e1, Melville \u2013 Hegelen kereszt\u00fcl, a posztstrukturalista te\u00f3ria \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00fara jelentette kritik\u00e1n t\u00fal \u2013 a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00fajraalapoz\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9rli meg.
\n30 Jay Downcast Eyes c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se \u00e9ppen e k\u00e9p- \u00e9s l\u00e1t\u00e1skritika okaira vonatkozott (Jay 1993).
\n31 Mitchell a \u201esubaltern\u201d kifejez\u00e9st a posztkolonialista diskurzusb\u00f3l emelte \u00e1t, ahol azt a \u201em\u00e1sik\u201d-at \u2013 bennsz\u00fcl\u00f6ttet, nem-feh\u00e9rt, n\u0151t, kiskor\u00fat \u2013 jel\u00f6lik vele, akir\u0151l \u201eszok\u00e1sosan\u201d azt sem t\u00e9telezik fel, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lni tud. Err\u0151l b\u0151vebben: Spivak 1988.
\n32 Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az interdiszciplinarit\u00e1s vonz\u00f3 volt\u00e1val kapcsolatban komoly k\u00e9telyek is felmer\u00fcltek. Ezek az interdiszciplinarit\u00e1st vesz\u00e9lyforr\u00e1snak l\u00e1tj\u00e1k: egyr\u00e9szt a tudom\u00e1ny m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges diszciplin\u00e1lts\u00e1g elveszt\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00e9lnek (ez a fentebb t\u00e1rgyalt de-skilling argumentum egy v\u00e1ltozata), m\u00e1sr\u00e9szt a tudom\u00e1nypolitikai \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen is egyetem-finansz\u00edroz\u00e1si k\u00f6vetkezm\u00e9nyekt\u0151l, hiszen a menedzsment szempontj\u00e1b\u00f3l egy interdiszciplin\u00e1ris \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul kritikai kult\u00farakutat\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 \u2013 oktat\u00f3 t\u00f6bb tansz\u00e9ket ki tud szolg\u00e1lni, \u00e9s ez st\u00e1tuszok megtakar\u00edt\u00e1s\u00e1t jelentheti (Striphas 1998).
\n33 E k\u00e9t felfog\u00e1s b\u0151vebb kifejt\u00e9s\u00e9t ld. Hor\u00e1nyi 2004.
\n34 Van ugyanakkor egy harmadik elk\u00e9pzel\u00e9s is, W.J.T. Mitchell\u00e9, amelyik a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben az interdiszciplinarit\u00e1s helyett\/mellett a nem-diszciplin\u00e1lts\u00e1got tartja k\u00f6vetend\u0151nek. Ez a k\u00f6vetkez\u0151t jelenti: \u201e…ami val\u00f3ban \u00e9rdekel az nem az interdiszciplinarit\u00e1s, hanem a \u201enem diszciplin\u00e1lts\u00e1g\u201d [\u201cindiscipline\u201d], a diszcipl\u00edn\u00e1k k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hat\u00e1rainak inkoherenci\u00e1ja vagy turbulenci\u00e1ja. Ha a diszcipl\u00edna kollekt\u00edv (technikai, t\u00e1rsadalmi, tudom\u00e1nyos stb.) tev\u00e9kenys\u00e9gek adott mint\u00e1zat\u00e1nak biztos\u00edt kontinuit\u00e1st, akkor a \u201enem diszciplin\u00e1lts\u00e1g\u201d a t\u00f6r\u00e9s vagy a szakad\u00e1s momentuma, amikor a kontinuit\u00e1s megszakad \u00e9s a praxis megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik. Biztosak lehet\u00fcnk benne, hogy a szak\u00edt\u00e1s pillanata is rutinszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lhat, amint azt a dekonstrukci\u00f3 \u201eesem\u00e9nyb\u0151l\u201d \u201e\u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dszerr\u00e9\u201d v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak gyors folyamata mutatja. Amikor a tigrisek t\u00fal gyakran t\u00f6rnek be a templomba \u00e9s szents\u00e9gtelen\u00edtik meg az olt\u00e1rt, akkor megjelen\u00e9s\u00fck hamarosan a szentes\u00edtett ritu\u00e1l\u00e9 r\u00e9sze lesz. Mindazon\u00e1ltal ott van a rutin vagy a ritu\u00e1l\u00e9 r\u00f6gz\u00fcl\u00e9se el\u0151tti pillanat, a k\u00e1osz vagy a csoda pillanata, amikor egy diszcipl\u00edna, a dolgok egy bizonyos int\u00e9z\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dja, k\u00e9nyszeredetten felt\u00e1rja saj\u00e1t maga alkalmatlans\u00e1g\u00e1t. Ez az a pillanata az interdiszciplinarit\u00e1snak, ami mindig is \u00e9rdekelt engem. Az \u201eanarchia\u201d pillanata, amely a tud\u00e1s popul\u00e1ris, professzion\u00e1lis \u00e9s ezoterikus form\u00e1iban egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet.\u201d (Mitchell 1995b, 541.)
\n35 Term\u00e9szetesen igaz, hogy az ilyen t\u00e1rgyak nemcsak vizualit\u00e1sukkal hatnak, hanem taktilis min\u0151s\u00e9g\u00fckkel is, \u00e9ppen \u00fagy mint ergon\u00f3miai vagy \u00e9ppen funkcion\u00e1lis tulajdons\u00e1gaikkal. Mindezekkel a hat\u00e1sokkal egy fontos, viszonylag \u00faj diszcipl\u00edna, a k\u00f6rnyezetpszichol\u00f3gia foglalkozik (err\u0151l b\u0151vebben, b\u0151s\u00e9ges bibliogr\u00e1fi\u00e1val ld. D\u00fall 2001 \u00e9s D\u00fall 2003.) B\u00e1r rendk\u00edv\u00fcl fontos \u00e9s \u00e9rdekes volna, a jelen tanulm\u00e1ny kereteit sz\u00e9tfesz\u00edten\u00e9 a vizu\u00e1lis kult\u00fara, illetve a k\u00f6rnyezetpszichol\u00f3gia elm\u00e9leti kereteinek \u00f6sszevet\u00e9se.
\n36 Szint\u00e9n sz\u00e9tfesz\u00edten\u00e9 e dolgozat kereteit annak megmutat\u00e1sa, hogy a kutat\u00e1sk\u00e9nt felfogott vizu\u00e1lis kult\u00fara a viszonyok konstrukci\u00f3j\u00e1nak elemz\u00e9se mellett azok tervez\u00e9s\u00e9ben is szerepet kaphat. A vizu\u00e1lis kult\u00fara designban val\u00f3 hasznos\u00edt\u00e1sa mellett \u00e9rvelek a jelen tanulm\u00e1ny \u201ep\u00e1rdarabj\u00e1ban\u201d: Hor\u00e1nyi 2006.<\/p>\n

Hivatkoz\u00e1sok<\/p>\n

Alpers, Svetlana. 1987. Style is What You Make It. In Lang, Berel (ed.) The Concept of Style. Ithaca and London: Cornell University Press, 137-162.
\nAntal\u00f3czy T\u00edmea \u00e9s Kapit\u00e1ny \u00c1gnes. szerk. 2006. Az iparm\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltoz\u00f3 helyzete az \u00e1talakul\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ban. Budapest: NKA \u2013 MoME.
\nBacs\u00f3 B\u00e9la. szerk. K\u00e9p, fenom\u00e9n, val\u00f3s\u00e1g. Budapest: Balassi Kiad\u00f3.
\nBal, Mieke. 2002. Visual Essentialism and the Object of Visual Culture. Journal of Visual Culture 2:1, 5-32. [Magyar ford\u00edt\u00e1sa: Vizu\u00e1lis esszencializmus \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara t\u00e1rgya. Enigma 41, 86-112.]
\nBaxandall, Michael. 1987. A kor l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja. In Renesz\u00e1nsz szeml\u00e9let \u2013 renesz\u00e1nsz fest\u00e9szet. Budapest: Corvina, 36-117.
\nB\u00e4tschmann, Oskar. 1998. Bevezet\u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hermeneutik\u00e1ba. K\u00e9pek elemz\u00e9se. Budapest: Corvina.
\nB\u00e1n Zs\u00f3fia. szerk. 2004. Vizu\u00e1lis kult\u00fara. Enigma 41, 11-116.
\nB\u00e1tori Zsolt \u00e9s Hor\u00e1nyi Attila. szerk. 2004. Vizu\u00e1lis kult\u00fara. Cd-Rom. Budapest: MIE.
\nBeke L\u00e1szl\u00f3 \u2013 Hor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b \u2013 Jan\u00e1ky Istv\u00e1n \u2013 N\u00e9meth Lajos. szerk. 1984. Tanulm\u00e1nyok a vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1r\u00f3l. K\u00e9zirat. Budapest.
\nBelting, Hans. 2003. K\u00e9pantropol\u00f3gia. Budapest: Kij\u00e1rat.
\nCrimp, Douglas. 1998. Getting the Warhol We Deserve: Cultural Studies and Queer Culture. In[]visible Culture. An Electronic Journal for Visual Studies. Issue 1. (www.rochester.edu\/in_visible_culture\/issue1\/crimp\/crimp.html \u2013 el\u00e9rve 2006. 01. 25.)
\nCrow, Thomas. 1996. Reply to Visual Culture Questionnaire. October 77. 34-36.
\nD\u00fall Andrea. 2001. A k\u00f6rnyezetpszichol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9nete. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle. 2: 287-328.
\nD\u00fall Andrea. 2003. A t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezet pszichol\u00f3gi\u00e1ja \u2013\u2013 A pszichol\u00f3gia \u00faj t\u00e1rgya. In Kapit\u00e1ny \u00c1gnes \u00e9s Kapit\u00e1ny G\u00e1bor. szerk. Kapcsolatok: A t\u00e9r, a t\u00e1rgy \u00e9s a k\u00e9pi kullt\u00fara \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei. T\u00e1rgyak a t\u00e1rsadalomban II. Budapest: Magyar Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetem, 6-31.
\nFerkai Andr\u00e1s. 2004. Vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet. In B\u00e1tori-Hor\u00e1nyi 2004.
\nFoucault, Michel. 1990. A panoptikuss\u00e1g. In Fel\u00fcgyelet \u00e9s b\u00fcntet\u00e9s. A b\u00f6rt\u00f6n t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest: Gondolat, 267-312.
\nFreedberg, David. 1989. The Power of Images: Study in the History and Theory of Response. Chicago: The University of Chicago Press. [A k\u00f6tet bevezet\u0151 fejezet\u00e9nek magyar ford\u00edt\u00e1sa: Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hatalma: v\u00e1lasz \u00e9s elfojt\u00e1s. Atheneum, I: 4. 1993. 216-242.]
\nGombrich, Ernst H. 1955. Art and Illusion: A Study in the Psychology of Pictorial Representation. London: Phaidon. [Magyar ford\u00edt\u00e1sa: M\u0171v\u00e9szet \u00e9s ill\u00fazi\u00f3. Budapest: Gondolat, 1971.]
\nGoodman, Nelson. 1968. Languages of Art. Hackett. [Els\u0151 k\u00e9t fejezet\u00e9nek magyar ford\u00edt\u00e1sa: K\u00e9t fejezet a M\u0171v\u00e9szet nyelveib\u0151l. In Hor\u00e1nyi 1982, 26-28.]
\nHegel, Georg Wilhelm Friedrich. 1980. Eszt\u00e9tikai el\u0151ad\u00e1sok I-III. Ford. Zoltai D\u00e9nes. 2. kiad\u00e1s. Budapest: Akad\u00e9miai Kiad\u00f3.
\nHolly, Michael Ann. 1996. Past Looking: Historical Imagination and the Rhetoric of the Picture. Ithaca and London, Cornell University Press.
\nHor\u00e1nyi Attila. 1999. A k\u00e9pek. In Hor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b \u00e9s B\u00e9res Istv\u00e1n. szerk. T\u00e1rsadalmi kommunik\u00e1ci\u00f3. Budapest: Osiris. 112-122.
\nHor\u00e1nyi Attila \u2013 Jokesz Antal \u2013 Tim\u00e1r Katalin. szerk. 2000. Dokumentum. Ex Symposion.
\nHor\u00e1nyi Attila. 2005. M\u00f3dszeres m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net: rem\u00e9ny vagy val\u00f3s\u00e1g. K\u00e9zirat.
\nHor\u00e1nyi Attila. 2006. Iparm\u0171v\u00e9szet\/design \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00fara: fogalmak \u00e9s viszonyok. In Antal\u00f3czy T\u00edmea \u00e9s Kapit\u00e1ny \u00c1gnes. 2006.
\nHor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b. 1981. A nyelvr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik \u00e1llom\u00e1sa: Charles Sanders Peirce. \u00c1ltal\u00e1nos Nyelv\u00e9szeti Tanulm\u00e1nyok XIII, 65-90.
\nHor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b. 1991. Megjegyz\u00e9sek az ikon fogalm\u00e1r\u00f3l \u2013 term\u00e9szetesen mint sz\u00f6vegfogalomr\u00f3l. In Pet\u0151fi S. J\u00e1nos. A hum\u00e1n kommunik\u00e1ci\u00f3 szemiotikai elm\u00e9lete fel\u00e9. Szeged, 75-85.
\nHor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b. szerk. 2002. A sokarc\u00fa k\u00e9p: V\u00e1logatott tanulm\u00e1nyok a k\u00e9pek logik\u00e1j\u00e1r\u00f3l. 2. m\u00f3dos\u00edtott kiad\u00e1s. Budapest: Typotex.
\nHor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b. 2004. Az interdiszciplinarit\u00e1sr\u00f3l a vizu\u00e1lis kult\u00fara kutat\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben. In B\u00e1tori-Hor\u00e1nyi 2004.
\nHor\u00e1nyi \u00d6zs\u00e9b \u00e9s Sz\u00e9pe Gy\u00f6rgy. szerk. 2004. A jel tudom\u00e1nya. 2. b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s. Budapest: General Press.
\nHornyik S\u00e1ndor. 2002. A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net kr\u00edzise \u00e9s vir\u00e1gz\u00e1sa. BUKSZ 2, 60-66.
\nHornyik S\u00e1ndor. 2004. A vizu\u00e1lis kult\u00fara retorik\u00e1ja. Egy \u00fajabb fejezet r\u00e9giek \u00e9s modernek visz\u00e1ly\u00e1ban? In B\u00e1tori-Hor\u00e1nyi 2004. [\u00dajrak\u00f6z\u00f6lve: www.magyarepitomuveszet.hu (El\u00e9rve 2006. 01. 26.)]
\nHornyik S\u00e1ndor. 2005. A vizu\u00e1lis kult\u00fara \u2013 a kezdetekr\u0151l. www.magyarepitomuveszet.hu (El\u00e9rve 2006. 01. 26.)
\nJay, Martin. 1993. Downcast Eyes. The Denigration of Vision in Twentieth Century French Thought. Berkeley: The University of California Press.
\nKelly, Michael. ed-in-chief. 1997. Encyclopedia of Aesthetics. Vol. I-IV. Oxford University Press.
\nKrauss Rosalind. 1995. Der Tod der Fachkenntnisse und Kunstfertigkeiten. Texte zur Kunst. November. 61-67.
\nLacan, Jacques. 1978. The Four Foundamental Concepts of Psychoanalysis. New York & London: W. W. Norton & Co.
\nMelville, Stephen. 1997. Gaze. In Kelly 1997, II, 284-286.
\nMelville, Stephen. ed. 2006. The Lure of the Object.
\nMikl\u00f3s P\u00e1l. 1976. Vizu\u00e1lis kult\u00fara. Budapest: Magvet\u0151.
\nMikl\u00f3s P\u00e1l. 1980. Vizu\u00e1lis kult\u00fara \u2013 vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek. Kult\u00fara \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g 6. 22-25.
\nMirzoeff, Nicholas. ed. 1998a. The Visual Culture Reader. Routledge. [M\u00e1sodik \u00e1tdolgozott kiad\u00e1sa: Routledge 2003.]
\nMirzoeff, Nicholas. 1998b. What is Visual Culture? In Mirzoeff 1998a. 3-13.
\nMirzoeff, Nicholas. 1999. Introduction to Visual Culture. Routledge.
\nMitchell, W. J. T. 1986. What is an Image? In Iconology: Image, Text, Ideology. Chicago: The University of Chicago Press. 5-39. [Magyar ford\u00edt\u00e1sa: Bacs\u00f3 1997, 338-370.]
\nMitchell, W. J. T. 1994. Pictorial Turn. In Picture Theory. Chicago: The University of Chicago Press. 11-32.
\nMitchell, W. J. T. 1995a. What is Visual Culture? In Irving Lavin. ed. Meaning in the Visual Arts: Views from the Outside. Princeton: Institute for Advanced Study. 207-217.
\nMitchell, W. J. T. 1995b. Interdisciplinarity and Visual Culture. Art Bulletin LXXVII, 4:540-544. [Magyar ford\u00edt\u00e1sa: Interdiszciplinarit\u00e1s \u00e9s vizu\u00e1lis kult\u00fara. www.magyarepitomuveszet.hu (El\u00e9rve 2006. 01. 26.)]
\nMitchell, W. J. T. 1996a. Word and Image. In Nelson & Shiff 1996, 47-57.
\nMitchell, W. J. T. 1996b. What Do Pictures Really Want? October 77, 71-82.
\nMitchell, W. J. T. 2002. Showing Seeing: A Critique of Visual Culture. Journal of Visual Culture 1:2, 165-181. [Magyar ford\u00edt\u00e1sa: A l\u00e1t\u00e1st megmutatni: A vizu\u00e1lis kult\u00fara kritik\u00e1ja. Enigma 42, 17-30.]
\nMitchell, W. J. T. 2005. What Do Pictures Want? The Lives and Loves of Images. Chicago: The Uniersity of Chicago Press.
\nNelson, Robert S. & Shiff, Richard. eds. 1996. Critical Terms for Art History. Chicago & London: The University of Chicago Press.
\nOlin, Margaret. 1996. Gaze. In Nelson & Shiff 1996, 208-219.
\nPollock, Griselda. 1992. Modernity and Spaces of Feminity. In Broude, Norma \u2013 Garrard, Mary (eds.) The Expanding Discourse: Feminism and Art History. IconEditions, 245-268.
\nPreziosi, Donald. 1989. Rethinking Art History: Meditations on a Coy Science. New Haven & London: Yale University Press.
\nRiegl, Alois. A holland csoportportr\u00e9 kialakul\u00e1sa. In M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyok. Budapest: Balassi, 141-171.
\nRorty, Richard. ed. 1967. The Linguistic Turn. Recent Essays in Philosophical Method. Chicago: The University of Chicago Press.
\nS. Nagy Katalin. szerk. 1982. Vizu\u00e1lis kult\u00fara. Budapest: Kossuth.
\nS. Nagy Katalin. 1993. A l\u00e1tv\u00e1ny, amelyben \u00e9l\u00fcnk. Budapest: M\u0171egyetemi Kiad\u00f3.
\nSartre, Jean-Paul. 1956. Being and Nothingness. New York.
\nSpivak, Gayatri Chakravorty. 1988. Can the Subaltern Speak? In Nelson, Gary \u2013 Grossberg, Lawrence. eds. Marxism and the Interpretation of Culture. Urbana: University of Illinois Press, 283-298.
\nStriphas,Ted. 1998. The Long March: Cultural Studies and its Institutionalization. Cultural Studies. 12:4. 453-475.
\nSzalai Andr\u00e1s. 2004. A forma \u00e9rtelme. A(z \u00e9p\u00edt\u00e9szeti) formaalkot\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti vonatkoz\u00e1sa. In B\u00e1tori-Hor\u00e1nyi 2004.
\nVadas, J\u00f3zsef. 1980. Rend van-e a konyh\u00e1ban? Val\u00f3s\u00e1g 23:6. 86-97.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Sz\u00f6veg: Hor\u00e1nyi Attila Bevezet\u00e9s Az al\u00e1bbi tanulm\u00e1ny t\u00e1rgya a vizu\u00e1lis kult\u00fara, c\u00e9lja pedig az, hogy bemutassa annak egy lehets\u00e9ges, szisztematikuss\u00e1gra \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9gre egyar\u00e1nt t\u00f6rekv\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t. \u00dagy v\u00e9lem ugyanis, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara \u2013 b\u00e1rmit \u00e9rts\u00fcnk is e sz\u00f3kapcsolat alatt \u2013 jelenleg nincsen abban a helyzetben, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en meghat\u00e1rozhat\u00f3 legyen: legfeljebb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek lehets\u00e9gesek. Nincsen ebben a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0},"categories":[19],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13681"}],"collection":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13681"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13681\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":39797,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13681\/revisions\/39797"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13681"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13681"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/meonline.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13681"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}